Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Magyarország élen jár az erdőpedagógiai programok fejlesztésében

Százezer gyerek tanulja meg a természet tiszteletét az erdei iskolákban a tárca támogatásával.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Évente százezernél is több gyerek kerül kapcsolatba a természettel az erdészeti erdei iskoláknak köszönhetően, amelyek működését az Agrárminisztérium kiemelten támogatja – mondta Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár az idén Visegrádon rendezett 19. Európai Erdőpedagógus Kongresszus megnyitóján – írta meg az alternativenergia.hu. Az Agrárminisztériumnak az MTI-hez szerdán eljuttatott közleménye szerint Zambó Péter azt mondta, a gyerekek számára a természettel való találkozás egész életre szóló élményeket nyújt. Az állami és magán erdészeti társaságok országszerte közel 40 minősített erdészeti erdei iskolát működtetnek, ahol jól felépített módszertan alapján nevelnek a természettel való együttélésre. 2010 óta a legtöbb intézményt felújították, fejlesztették és évente több mint 100 ezer gyermeket fogadnak erdőpedagógiai programokon. Az erdei iskolák működtetése mellett az Agrárminisztérium a Miniszterelnökséggel és az Energiaügyi Minisztériummal együttműködve útjára indította és támogatja az Iskolában az erdő, és a Hátizsákban az erdő programokat, valamint az erdei vándortábor programot, melyek az Országos Erdészeti Egyesület koordinálásával zajlanak. Kiemelte azt a kezdeményezést is, melynek keretében az állami erdészeti társaságok lapjának, A mi erdőnk magazinnak a tematikus különszáma eljuthatott az ország minden harmadik osztályos tanulójához. A közlemény szerint az államtitkár a kongresszusról azt mondta, 2006-ban az első ilyen esemény Sopronban zajlott, és míg akkor nyolc európai ország képviseltette magát, addig most közel 20 év távlatában már 16 ország résztvevői látogattak el Magyarországra.

A magyar szakemberek számára mindig is kiemelten fontos volt a tapasztalatok, a szakmai tudás megosztása. A helyszín is szimbolikus, hiszen Visegrád az a hely, ahonnan közel négy évtizede útjára indult a magyar erdőpedagógiai mozgalom és itt alakult az ország első minősített erdészeti erdei iskolája is – fűzte hozzá. A háromnapos rendezvényen workshopokkal, előadásokkal, terepi programokkal készülnek. Az évente megrendezésre kerülő esemény tavaly Bulgáriában volt, jövőre pedig Ausztria látja vendégül az erdőpedagógus közösséget – közölte az Agrárminisztérium.

Advertisement

Zöldinfó

Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.

Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.

Advertisement

Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.

A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák