Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Magyarország élen jár az erdőpedagógiai programok fejlesztésében

Százezer gyerek tanulja meg a természet tiszteletét az erdei iskolákban a tárca támogatásával.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Évente százezernél is több gyerek kerül kapcsolatba a természettel az erdészeti erdei iskoláknak köszönhetően, amelyek működését az Agrárminisztérium kiemelten támogatja – mondta Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár az idén Visegrádon rendezett 19. Európai Erdőpedagógus Kongresszus megnyitóján – írta meg az alternativenergia.hu. Az Agrárminisztériumnak az MTI-hez szerdán eljuttatott közleménye szerint Zambó Péter azt mondta, a gyerekek számára a természettel való találkozás egész életre szóló élményeket nyújt. Az állami és magán erdészeti társaságok országszerte közel 40 minősített erdészeti erdei iskolát működtetnek, ahol jól felépített módszertan alapján nevelnek a természettel való együttélésre. 2010 óta a legtöbb intézményt felújították, fejlesztették és évente több mint 100 ezer gyermeket fogadnak erdőpedagógiai programokon. Az erdei iskolák működtetése mellett az Agrárminisztérium a Miniszterelnökséggel és az Energiaügyi Minisztériummal együttműködve útjára indította és támogatja az Iskolában az erdő, és a Hátizsákban az erdő programokat, valamint az erdei vándortábor programot, melyek az Országos Erdészeti Egyesület koordinálásával zajlanak. Kiemelte azt a kezdeményezést is, melynek keretében az állami erdészeti társaságok lapjának, A mi erdőnk magazinnak a tematikus különszáma eljuthatott az ország minden harmadik osztályos tanulójához. A közlemény szerint az államtitkár a kongresszusról azt mondta, 2006-ban az első ilyen esemény Sopronban zajlott, és míg akkor nyolc európai ország képviseltette magát, addig most közel 20 év távlatában már 16 ország résztvevői látogattak el Magyarországra.

A magyar szakemberek számára mindig is kiemelten fontos volt a tapasztalatok, a szakmai tudás megosztása. A helyszín is szimbolikus, hiszen Visegrád az a hely, ahonnan közel négy évtizede útjára indult a magyar erdőpedagógiai mozgalom és itt alakult az ország első minősített erdészeti erdei iskolája is – fűzte hozzá. A háromnapos rendezvényen workshopokkal, előadásokkal, terepi programokkal készülnek. Az évente megrendezésre kerülő esemény tavaly Bulgáriában volt, jövőre pedig Ausztria látja vendégül az erdőpedagógus közösséget – közölte az Agrárminisztérium.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák