Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Majdnem megkétszereződött a leégett fák mennyisége a világon húsz év alatt

ilágszerte majdnem megkétszereződött a legégett fák mennyisége az elmúlt húsz év alatt – idézte szerdán a BBC hírportálja a Global Forest Watch, a világ erdőit figyelő internetes portál adatait.

Létrehozva:

|

A magasabb hőmérsékleteket és nagyobb szárazságot előidéző éghajlatváltozás az egyik fő tényezője ennek a növekedésnek. Az új adatok segítségével a kutatók megkülönböztethetik az erdőtüzek okozta faveszteséget, valamint a mezőgazdaság, fakitermelés és a szándékos gyújtogatás okozta erdőpusztulást. 2021 a második volt a legpusztítóbb erdőtüzek éveinek sorában: Portugália területének megfelelő nagyságú erdőterület veszett oda. “Ez durván kétszer akkora, mint húsz évvel ezelőtt. Megdöbbentő, mennyivel pusztítóbbá váltak a tüzek ilyen rövid idő alatt” – mondta James McCarthy, a Global Forest Watch elemzője. A tűz okozta erdőveszteségek elsősorban az északi országokban, így Oroszországban és Kanadában voltak érezhetők. Míg a tűz természetes jelenség a régóta meglévő erdőkben, a pusztítás mértéke 2021-ben Oroszországban példa nélküli volt. Szerte a világban 9,3 millió hektár égett le, ennek több mint fele Oroszországban pusztult el. “Aggasztó, hogy az erdőtüzek egyre gyakoribbak, egyre súlyosabbak és egyre több szén-dioxidot szabadíthatnak fel a talajból” – mondta James McCarthy.

Zöldinfó

A lengyelek dönthetnének az uniós klímapolitika következményeiről

A lengyel elnök népszavazást kezdeményez az uniós klímapolitika és az energiaárak ügyében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az uniós klímapolitika lengyelországi végrehajtása és az energiaárak ügyében kezdeményez népszavazást a szenátusnál a lengyel elnök – ismertette az alternativenergia.hu. “Támogatja-e ön az uniós klímapolitikát, amely az emberek megélhetési költségeinek, az energiaáraknak, valamint a gazdasági és mezőgazdasági tevékenység költségeinek emelkedéséhez vezetett?” – így szól az államfő által javasolt népszavazási kérdés. Nawrocki felidézte: tavaly februárban, még elnökjelöltként megállapodást írt alá a legnagyobb lengyelországi szakszervezettel, a Szolidaritással, melyben megígérte: elnökké választása esetén lépéseket tesz az uniós zöld megállapodás “negatív következményeinek” megfékezésére, és ez ügyben népszavazást is kezdeményez a szenátusnál.

A népszavazás nem jelenti a környezetvédelem elutasítását, és nem irányul Lengyelország uniós tagsága ellen sem – hangsúlyozta Nawrocki. Hozzátette: a kezdeményezés arról szól, hogy a lengyelek maguk jogosultak “a változások ütemének, körének és költségeinek meghatározására”, és kifejezné azt a “szabad és szuverén döntési jogot”, amelyet a lengyelek saját sorsukat illetően alkalmaznának. A népszavazás szenátusi jóváhagyása “az állampolgárok hangja iránti tiszteletet” tükrözné, a kezdeményezés elutasítása viszont olyan döntés lenne, “amelyről a polgárok is ítéletet mondanak majd” – fogalmazott Nawrocki.

Ahhoz, hogy a lengyel parlamenti felsőház (szenátus) jóváhagyja az államfő országos népszavazási kezdeményezését, a szavazatok abszolút többségére van szükség a szenátorok legalább felének jelenlétében. Egy referendum akkor kötelező érvényű Lengyelországban, ha a választásra jogosultak több mint 50 százaléka leadja szavazatát. Az 1989-es rendszerváltás óta Lengyelországban eddig hatszor tartottak országos népszavazást, ebből kettő lett érvényes.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák