Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Majdnem megkétszereződött a leégett fák mennyisége a világon húsz év alatt

ilágszerte majdnem megkétszereződött a legégett fák mennyisége az elmúlt húsz év alatt – idézte szerdán a BBC hírportálja a Global Forest Watch, a világ erdőit figyelő internetes portál adatait.

Létrehozva:

|

A magasabb hőmérsékleteket és nagyobb szárazságot előidéző éghajlatváltozás az egyik fő tényezője ennek a növekedésnek. Az új adatok segítségével a kutatók megkülönböztethetik az erdőtüzek okozta faveszteséget, valamint a mezőgazdaság, fakitermelés és a szándékos gyújtogatás okozta erdőpusztulást. 2021 a második volt a legpusztítóbb erdőtüzek éveinek sorában: Portugália területének megfelelő nagyságú erdőterület veszett oda. “Ez durván kétszer akkora, mint húsz évvel ezelőtt. Megdöbbentő, mennyivel pusztítóbbá váltak a tüzek ilyen rövid idő alatt” – mondta James McCarthy, a Global Forest Watch elemzője. A tűz okozta erdőveszteségek elsősorban az északi országokban, így Oroszországban és Kanadában voltak érezhetők. Míg a tűz természetes jelenség a régóta meglévő erdőkben, a pusztítás mértéke 2021-ben Oroszországban példa nélküli volt. Szerte a világban 9,3 millió hektár égett le, ennek több mint fele Oroszországban pusztult el. “Aggasztó, hogy az erdőtüzek egyre gyakoribbak, egyre súlyosabbak és egyre több szén-dioxidot szabadíthatnak fel a talajból” – mondta James McCarthy.

Zöldinfó

Gyorsabb, pontosabb, hatékonyabb: új korszak kezdődik a vízvizsgálatban

A korábbiaknál hatékonyabb, rejtett vízszennyeződések megfigyelésére alkalmas eszközt fejlesztettek ki veszprémi kutatók

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A 143 millió forintos támogatásból, összesen több mint 200 millió forintból megvalósult berendezés felszíni vizek hordalékénak mintavételére alkalmas – tájékoztat az alternativenergia.hu. Jordán Győző közlése szerint a korábban nem vizsgálható, de mégis súlyos következményekkel járó vízszennyeződések is kimutathatók az új berendezés használatával. A kézi mintavevő a mintázandó területet lehatároló, a szívófejet rejtő és pozícionálását víz alatti kamerával segített fejegységből, helyező rúdból, és arra a terepi viszonyoktól függő távolságra illeszthető mintavételi tartályból, valamint vezérlő és kijelző egységből áll.

Jordán Győző elmondta, hogy a vízminőség és a hordalékviszonyok vizsgálata kulcsfontosságú a környezeti állapot felmérésében, ugyanakkor a korábbi mintavételi technológiák számos korláttal küzdenek. Ezek használata során a különböző mederformákhoz való alkalmazkodás nehézkes, a mintavétel gyakran időigényes, és nagyban függ a mintavevő tapasztalatától. Különösen problémás a mintavétel nehezen hozzáférhető vagy sekély vizű köves-kavicsos területeken. Az újonnan kifejlesztett rendszer könnyű, mobil és moduláris, azaz rugalmasan variálható megoldás, amely fellazítja a mederben megtapadt szemcséket, így hatékonyabbá teszi a finom, akár száz mikron alatti részecskék kinyerését. A variálható felépítésnek köszönhetően a berendezés különböző helyszínekhez, például sziklás hegyi patakokhoz, nádasokhoz, homokos, agyagos környezethez is könnyen illeszthető – tette hozzá a kutató.

Mint mondta, a berendezést egyetlen kezelő is használhatja, gyorsan telepíthető, gyorsabb, pontosabb és megbízhatóbb mintavételt biztosít, mint a korábbi eszközök. Az új berendezést március végén mutatták be az iNNO SED EU Horizon projekt tagjainak egy nemzetközi demonstráció során – fűzte hozzá.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák