Zöldinfó

Majdnem megkétszereződött a leégett fák mennyisége a világon húsz év alatt

ilágszerte majdnem megkétszereződött a legégett fák mennyisége az elmúlt húsz év alatt – idézte szerdán a BBC hírportálja a Global Forest Watch, a világ erdőit figyelő internetes portál adatait.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-08-20

Szerző:

Hell

A magasabb hőmérsékleteket és nagyobb szárazságot előidéző éghajlatváltozás az egyik fő tényezője ennek a növekedésnek. Az új adatok segítségével a kutatók megkülönböztethetik az erdőtüzek okozta faveszteséget, valamint a mezőgazdaság, fakitermelés és a szándékos gyújtogatás okozta erdőpusztulást. 2021 a második volt a legpusztítóbb erdőtüzek éveinek sorában: Portugália területének megfelelő nagyságú erdőterület veszett oda. “Ez durván kétszer akkora, mint húsz évvel ezelőtt. Megdöbbentő, mennyivel pusztítóbbá váltak a tüzek ilyen rövid idő alatt” – mondta James McCarthy, a Global Forest Watch elemzője. A tűz okozta erdőveszteségek elsősorban az északi országokban, így Oroszországban és Kanadában voltak érezhetők. Míg a tűz természetes jelenség a régóta meglévő erdőkben, a pusztítás mértéke 2021-ben Oroszországban példa nélküli volt. Szerte a világban 9,3 millió hektár égett le, ennek több mint fele Oroszországban pusztult el. “Aggasztó, hogy az erdőtüzek egyre gyakoribbak, egyre súlyosabbak és egyre több szén-dioxidot szabadíthatnak fel a talajból” – mondta James McCarthy.

Kapcsolódó tartalom:erdő fák tűz

Zöldinfó

Egyre nehezebb tervezni a dísznövénytermesztésben a változó piaci környezet miatt

Csökkent a dísznövénytermesztés területe 2025-ben, miközben mérsékelten nőtt az ágazat bevétele.

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-15

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Tavaly 1487 hektáron neveltek dísznövényeket, míg egy évvel korábban 1598 hektáron – írja az alternativenergia.hu. Ebből a szabadföldi terület 1399, illetve 1513 hektár volt, a fűthető üvegházi vagy fóliás termesztés 72 , illetve 70, a fűtetlen 16, illetve 15 hektár volt. Tavaly a teljes terület 3 százalékán vágott, 5 százalékán cserepes, balkonra szánt, hagymás dísznövényeket és virágokat termesztettek, a többit faiskolai célokra használták. A gazdaságok 16 százaléka foglalkozott vágott virágokkal, 20 százalék pedig cserepes, balkon- vagy hagymás növényekkel. A dísznövényágazat nettó árbevétele 20,1 milliárd forintról 20,8 milliárd forintra nőtt, ebből a faiskolai növények értékesítése 13,0 milliárd forinttal részesedett. A cserepes, kiültetésre szánt dísznövények 6,1 milliárd forintot, a vágott virágok és vágott zöldek 1,6 milliárd forintot hoztak a termesztőknek.

A magyar dísznövényexport felvevői túlnyomórészt európai országok voltak. Az öt legfontosabb külföldi piac Németország, Románia, Szlovákia, Csehország és Szerbia, ezek együttesen a kivitel 98,2 százalékát vásárolták meg tavaly, előtte a 97,6 százalékát. A behozatalt a holland és a dél-európai termelők kínálata uralja. A dísznövények kínálata az összefoglaló szerint változékony, folyamatosan divatirányzatok és kulturális szokások befolyásolják. A termelők a piaci kereslet, a termelési költségek és a támogatási lehetőségek függvényében döntenek a területeik hasznosításáról, de a termesztési szezon megtervezése az energiaárak, az infláció és a gyorsan változó gazdasági környezet miatt egyre nehezebb. Emellett az időjárási szélsőségek és a kártevők is sok gondot okoznak. Míg korábban egy-egy kiemelkedő válságtényező határozta meg a lehetőségeket, 2025-ben több piaci anomália együttesen alakította a piaci környezetet.

Az ágazatban összesen 2066 dolgozót foglalkoztattak tavaly, közülük 1128-at teljes munkaidőben – írták. A 2025-ös dísznövénytermesztési szakstatisztikához 375 szervezetet és gazdálkodót jelöltek adatszolgáltatásra, az adatszolgáltatási arány 67 százalék volt – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom