Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Második esély a világegyetemben? Potenciálisan lakható bolygó üzenete a fenntarthatóságról

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egy “potenciálisan lakható”, hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről – adta hírül az alternativenergia.hu. A HD 137010 b nevű bolygó a mi Napunkhoz hasonló csillag körül kering, és körülbelül 6 százalékkal nagyobb a Földnél – számolt be róla a tanulmányban a Dél-Queenslandi Egyetem (UniSQ) vezette kutatócsoport. A kutatók a NASA 2018-ban nyugdíjazott Kepler Űrtávcsöve által gyűjtött adatok elemzése közben fedezték fel a bolygójelöltet, amelyben leírásuk szerint a jellemzői alapján “a Föld és a Mars találkozik”, mivel mérete hasonló a Földéhez, az anyacsillagától való távolsága pedig hasonló a Mars Naptól való távolságához. A NASA honlapján ismertetett tanulmány elkészítésében Alexander Venner, az UniSQ csillagászának vezetésével mások mellett a Harvard Egyetem és az Oxfordi Egyetem kutatói is részt vettek. A tudósok szerint a HD 137010 b bolygó valószínűleg éppen a csillag “lakható zónájának” külső szélén helyezkedik el, de a keringési távolsága miatt megfelelő légkör esetén elképzelhető, hogy folyékony víz alakulhat ki a felszínén – írták a tanulmányban.

“Ha a 137010 b – nek a Földhöz vagy a Marshoz hasonló légköre van, akkor valószínűleg hidegebb, mint az Antarktisz. De egy sűrűbb légkör esetén elég meleg lehet a bolygó ahhoz, hogy folyékony víz létezzen rajta, ami kedvező környezetet teremthet az élet számára” – számolt be róla Alexander Venner. Venner becslése szerint a bolygó orbitális pályája mintegy 355 nap körül lehet, amelynek alapján durván 50 százalék az esélye, hogy a lakható zónába esik – idézte az UniSQ honlapja. A kutatók szerint a bolygójelölt egyharmaddal kevesebb hőt és fényt kap az anyacsillagától, mint a Föld a Naptól. A HD 137010 csillag hidegebb és halványabb, ami azt jelentheti, hogy a bolygó felszíni hőmérséklete nem haladja meg a mínusz 68 Celsius fokot, miközben a Mars átlagos felszíni hőmérséklete körülbelül mínusz 65 Celsius fok.

A más csillagok körül keringő bolygókat “exobolygóknak” nevezik. A felfedezett bolygót további megfigyelésekkel kell vizsgálni, hogy “jelölt” státuszából “megerősített” státuszba kerülhessen. Az exobolygókat kutató tudósok különböző technikákat alkalmaznak a bolygók azonosítására. A HD 137010 b felfedezése egyetlen “átvonulásból” származott – egyetlen esetből, amikor a bolygó áthaladt csillaga előtt -, amelyet a Kepler második, K2 néven ismert küldetése során észleltek. Ha további kutatásokkal sikerül igazolni, hogy valóban bolygóról van szó, a HD 137010 b lenne az egyetlen ismert kőzetbolygó egy Nap-szerű csillag lakható övezetében. Több áthaladás megfigyelése azonban nem egyszerű feladat, mivel a bolygó pályájának távolsága nagyon hasonlít a Földéhez, ami azt jelenti, hogy sokkal ritkábban láthatjuk áthaladni az anyacsillaga előtt, mint a csillaguk körül szűkebb pályán keringő bolygókat.

Advertisement

Zöldinfó

Klímavédelem jogi úton: Hollandia új kibocsátáscsökkentési célokra kényszerül

Pert nyert egy karibi sziget klímavédelmi intézkedések érdekében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Pert nyert a holland kormány ellen egy karibi sziget klímavédelmi intézkedések meghozatala érdekében, az illetékes hágai kerületi bíróság ítélete szerint Hollandiának új klímavédelmi tervezet kell kidolgoznia Bonaire számára és szigorúbb üvegházhatásúgáz-kibocsátási célokat kell meghatároznia – írja az alternativenergia.hu. A 300 négyzetkilométeres, 30 ezer lakosú karib-tengeri sziget vezetése 2022 szeptemberében jelentette be, hogy lépéseket fontolgat a holland állammal szemben annak elérésére, hogy az megvédje a szigetet a klímaváltozás okozta kockázatoktól. A jogi eljárást az amszterdami Vrije Universiteit (VU) egyetem egy friss tanulmányára hivatkozva 2025 októberében indították el, amelyből kiderül, hogy az éghajlatváltozás egyebek mellett növeli a hurrikánok erejét, özönvízszerű esőzést okoz, a jégolvadásból eredő vízszintemelkedés növeli az áradások veszélyét a régióban, a holland kormány pedig kevés figyelmet fordít az éghajlatváltozás okozta veszélyek megelőzésére a királyság karibi szigetein.

A hágai kerületi bíróság döntését a Dutch News című, angol nyelvű holland hírporál ismertette, amely szerint Jerzy Luiten elnöklő bíró az ítélet kihirdetésekor hangsúlyozta: Hollandia nem tett elegendő intézkedést korábbi gyarmata, a karib-tengeri sziget, Bonaire éghajlatváltozás okozta pusztítások elleni védelme érdekében. Hollandia olyan klímapolitikát folytat, amely nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket világszerte követni kellene a globális felmelegedés korlátozására – hangoztatta. “A nemzeti klímatervek nem kezelik eléggé a holland Karib-térség problémáit, ezért a kormánynak külön tervet kell készítenie a klímaváltozás és a tengerszint emelkedése okozta hatások mérséklésére, külön tekintettel Bonaire-re” – fogalmazott.

Aláhúzta: Hollandiának új üvegházhatásúgáz-kibocsátási tervet is készítenie kell Bonaire védelmére, amelynek nettó zéró kibocsátást kell előirányoznia 2050-re. A bíróság ítéletében hozzátette: Hollandia megsértette a Bonaire polgárainak emberi jogait, és diszkriminálta őket azzal, hogy ez idáig nem készített külön klímatervet a szigetre vonatkozóan. “Az állam nem tett elegendő, szükséges és időbeni intézkedéseket Bonaire lakóinak védelmére a klímaváltozás negatív hatásaival szemben” – fogalmazott az elnöklő bíró, majd arról tájékozatott, hogy a holland kormánynak 18 hónapja van arra, hogy kötelező klímacélokat tűzzön ki a teljes, azaz nem csak az európai holland gazdaság számára. A napilap emlékeztetett: a holland kormány 2024-ben közölte, hogy Bonaire és két másik különleges státusú tengeren túli területe, Saba és a közelében található Szent Eustachius-sziget saját klímatervet kapnak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák