Zöldinfó
Megbuherálnák a bioszférát a klímaváltozás miatt
Amerikai tudósok azt szeretnék, ha a megállíthatatlan klímaváltozás fékezésére technológiai eszközökkel nyúlnának bele a természet rendjébe a tudomány képviselői. Méghozzá kormányzati pénzek segítségével.
A “geoengineering” kifejezés magyarítása évek óta várat magára. Pedig ebben az évtizedben már rendre a világ minden táján foglalkoztak alkalmazásával. A “geoengineeringnek” sok módszere létezik, melyekről már beszámoltunk a Piac & Profit klímablogján: közös bennük, hogy mind az emberi találékonyság bevetésével hivatott orvosolni az üvegházgáz-kibocsátást, nem pedig a légszennyezést kívánja beszüntetni.
E módszerek közé tartozik a
karbontárolás (carbon capture), vagyis a gyárak kéményén kipüfögő füstöt föld alatti -korábban földgázt tároló- üregekbe való préselése
a tenger vassal trágyázása az óceánok savasodásának lassítására
az ÜHG-emisszió világűrbe juttatása
a felhők és a légkör permetezése szulfátaeroszollal, a napsugarak visszaverése érdekében
a háztetők fehérre festése, hogy minél kisebb hőt sugározzanak vissza a levegőbe
A legnagyobb ellentmondás -mondhatni botrányos jelleg- a szulfátos megoldást övezi, melyről a tudósok is elismerik, hogy hatásmechanizmusa nem eléggé ismert. Az ellen azonban tiltakoznak, hogy ez a földi légkörrel való hazardírozás vádját vonná maga után. Szakemberek szerint elképzelhető, hogy egyes régiókra a szokásosnál is nagyobb szárazságot hozna a módszer, s ezt nemzeti szinten kormányok is bevethetnék egy-egy ellenséges szomszéd ország megleckéztetése céljából. 2011-ben egy ilyen napfény-visszaverési projektet azért függesztettek fel, mert a helyi lakosok tiltakoztak ellene. Bármifajta szimuláció e téren eddig mindössze számítógépes modellekkel történt, írta a The New York Times.
A teljes cikk itt olvasható.
Zöldinfó
Évtizedes ritkaság: földközi-tengeri barátfókát videóztak Budva közelében
Ritka földközi-tengeri barátfókát észleltek a montenegrói partoknál.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A világ egyik igen ritka tengeri emlősét, egy földközi-tengeri barátfókát filmezett le egy búvár a montenegrói Budva közelében – számolt be az alternativenergia.hu. Martin Beier búvároktató a Budva előtti Sveti Nikola-sziget közelében merült, amikor a távolban mozgásra lett figyelmes. Néhány másodperc elteltével vált világossá számára, hogy egy földközi-tengeri barátfóka úszik előtte nyugodtan az Adria vizében. “Nem akartam hinni a szememnek” – idézte fel a ritka találkozást a búvár. Mint mondta, különösen szerencsésnek érzi magát, hogy saját szemével láthatta az állatot. Bár a felvétel minősége nem tökéletes, már maga a találkozás is kivételesnek számít.
A búvárok nem közelítették meg az állatot, hanem tisztes távolságból figyelték, amíg lassan eltűnt a tenger kékjében. Beier elmondása szerint a felszínre érve még sokáig csak a különleges élményről beszéltek. A földközi-tengeri barátfóka (Monachus Monachus) a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint kihalóban van. A vadászat, a tengerek szennyezettsége és az élőhelyek elvesztése miatt mindössze néhány száz egyedre zsugorodott össze a populáció.
A legtöbb földközi-tengeri barátfóka a görög és török partoknál él. Montenegró adriai partszakaszán az elmúlt években mindössze néhány alkalommal figyelték meg, ezért minden hiteles észlelés fontos információval szolgálhat az állomány helyzetének nyomon követéséhez – közölte a kotori Tengerbiológiai Intézet.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés