Zöldinfó
Megbuherálnák a bioszférát a klímaváltozás miatt
Amerikai tudósok azt szeretnék, ha a megállíthatatlan klímaváltozás fékezésére technológiai eszközökkel nyúlnának bele a természet rendjébe a tudomány képviselői. Méghozzá kormányzati pénzek segítségével.
A “geoengineering” kifejezés magyarítása évek óta várat magára. Pedig ebben az évtizedben már rendre a világ minden táján foglalkoztak alkalmazásával. A “geoengineeringnek” sok módszere létezik, melyekről már beszámoltunk a Piac & Profit klímablogján: közös bennük, hogy mind az emberi találékonyság bevetésével hivatott orvosolni az üvegházgáz-kibocsátást, nem pedig a légszennyezést kívánja beszüntetni.
E módszerek közé tartozik a
karbontárolás (carbon capture), vagyis a gyárak kéményén kipüfögő füstöt föld alatti -korábban földgázt tároló- üregekbe való préselése
a tenger vassal trágyázása az óceánok savasodásának lassítására
az ÜHG-emisszió világűrbe juttatása
a felhők és a légkör permetezése szulfátaeroszollal, a napsugarak visszaverése érdekében
a háztetők fehérre festése, hogy minél kisebb hőt sugározzanak vissza a levegőbe
A legnagyobb ellentmondás -mondhatni botrányos jelleg- a szulfátos megoldást övezi, melyről a tudósok is elismerik, hogy hatásmechanizmusa nem eléggé ismert. Az ellen azonban tiltakoznak, hogy ez a földi légkörrel való hazardírozás vádját vonná maga után. Szakemberek szerint elképzelhető, hogy egyes régiókra a szokásosnál is nagyobb szárazságot hozna a módszer, s ezt nemzeti szinten kormányok is bevethetnék egy-egy ellenséges szomszéd ország megleckéztetése céljából. 2011-ben egy ilyen napfény-visszaverési projektet azért függesztettek fel, mert a helyi lakosok tiltakoztak ellene. Bármifajta szimuláció e téren eddig mindössze számítógépes modellekkel történt, írta a The New York Times.
A teljes cikk itt olvasható.
Zöldinfó
Magyar kutatók fejlesztése forradalmasíthatja az akkumulátorgyártást
Környezetkímélőbb akkumulátorgyártás kezdődhet el Magyarországon.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Magyarország felkerülhet a világtérképre az akkumulátorgyártásban, nemsokára ugyanis elkezdődhet egy, az akkumulátorokban használható magyar fejlesztésű anód gyártása, amelynek a töltéstároló kapacitása sokkal jobb a most használt alapanyagokénál, az előállítása pedig környezetkímélőbb lesz – hangzott el Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának adásában, amely a legnépszerűbb videómegosztón is megtekinthető – hívta fel a figyelmet az alternativenergia.hu. Áder Jánosnak, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének beszélgetőtársa Vida Ádám, a Bay Zoltán Kutatóközpont kutatásfejlesztési igazgatója volt, akivel a Planet Budapesten is bemutatott és a március végéig tartó rendezvény helyszínén, a Vasúttörténeti Parkban beszélgetett az Onli nevű anódról, amely egy lítium-ion cellákhoz használható ónalapú ötvözet, és amely 13 év kutatómunka után jutott el mostanra a gyártási fázisba. Vida Ádám, aki egyben a fejlesztő Edortech Kft. ügyvezetője is, magyarázata szerint jelenleg az akkumulátorgyártás során az anód és katód aktív anyaggyártók által elkészített porokat a cellagyártók összekeverik ragasztókkal, oldószerekkel, és felragasztják fémfóliákra, amelyeket aztán behelyeznek az akkumulátorba. Ezeknek a fémfóliáknak a hővezetése azonban nem az igazi, ami problémát okozhat például a gyorstöltésnél, mivel “a hőmenedzsmentet nem tudja kezelni majd a cellából épített rendszer”, és emiatt tönkremegy idő előtt, valamint nő a tűzveszélyessége is.
A magyar technológia során azonban egy anód elektródát hoznak létre, amelyet elektrokémiával ráépítenek egy rézszalagra, ezáltal a hővezető képessége és az elektromos vezetőképessége is nagyságrendekkel nagyobb. A gyártásnál nem használnak se ragasztót, se vegyi anyagot, a vízfelhasználás “nulla”, a felhasznált anyagok mind beszerezhetők Európából, a termék ára pedig közelít a jelenleg leggyakrabban használt grafitéhoz, annak ellenére, hogy a sokkal drágább szilícium tulajdonságait hozza – sorolta az igazgató.
További előnyként említette, hogy az Onli töltéstároló kapacitása a grafithoz viszonyítva sokkal jobb, “nem kétszer annyi, nem is tízszer annyi, valahol a kettő között”, adaptálhatóság szempontjából pedig kiemelte, hogy meg lehet spórolni a gyártásnál a ragasztás utáni hőkezelést a kemencékben, ami rengeteg energiát és vizet fogyaszt. Arra a kérdésre, hogy ez a technológia az elektromos autók akkumulátorai mellett felhasználható-e majd a napelemek vagy a szélerőművek által megtermelt energia tárolásában is, Vida Ádám azt mondta, “segíthet”, mert a tárolókapacitás ugyanúgy jobb tud lenni, mint egy elektromos autó esetében.
Az ügyvezető beszámolt arról is, hogy az elmúlt hónapokban már elég komoly szakmai együttműködést folytattak amerikai, német, török cégekkel, még a Teslával is egyeztettek, ugyanakkor a Planet Budapesten történt bemutatkozásuk után több mint negyven további megkeresést kaptak. Arra a kérdésre, hogy mikor válhat ebből a találmányból olyan termék, amelyet már be lehet építeni az autókban használt akkumulátorokba, Vida Ádám azt válaszolta, hogy 2027 közepén indulhat az értékesítés, 2028 végén pedig az üzemi minőségű gyártás.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta40 ezer háztartás nyerhet: gyorsan kimerülhet a 100 milliárdos energiatárolási keret
-
Zöldinfó20 óra telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés