Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megbuherálnák a bioszférát a klímaváltozás miatt

Létrehozva:

|

Amerikai tudósok azt szeretnék, ha a megállíthatatlan klímaváltozás fékezésére technológiai eszközökkel nyúlnának bele a természet rendjébe a tudomány képviselői. Méghozzá kormányzati pénzek segítségével.

A “geoengineering” kifejezés magyarítása évek óta várat magára. Pedig ebben az évtizedben már rendre a világ minden táján foglalkoztak alkalmazásával. A “geoengineeringnek” sok módszere létezik, melyekről már beszámoltunk a Piac & Profit klímablogján: közös bennük, hogy mind az emberi találékonyság bevetésével hivatott orvosolni az üvegházgáz-kibocsátást, nem pedig a légszennyezést kívánja beszüntetni.
E módszerek közé tartozik a

karbontárolás (carbon capture), vagyis a gyárak kéményén kipüfögő füstöt föld alatti -korábban földgázt tároló- üregekbe való préselése
a tenger vassal trágyázása az óceánok savasodásának lassítására

az ÜHG-emisszió világűrbe juttatása
a felhők és a légkör permetezése szulfátaeroszollal, a napsugarak visszaverése érdekében
a háztetők fehérre festése, hogy minél kisebb hőt sugározzanak vissza a levegőbe

Advertisement

A legnagyobb ellentmondás -mondhatni botrányos jelleg- a szulfátos megoldást övezi, melyről a tudósok is elismerik, hogy hatásmechanizmusa nem eléggé ismert. Az ellen azonban tiltakoznak, hogy ez a földi légkörrel való hazardírozás vádját vonná maga után. Szakemberek szerint elképzelhető, hogy egyes régiókra a szokásosnál is nagyobb szárazságot hozna a módszer, s ezt nemzeti szinten kormányok is bevethetnék egy-egy ellenséges szomszéd ország megleckéztetése céljából. 2011-ben egy ilyen napfény-visszaverési projektet azért függesztettek fel, mert a helyi lakosok tiltakoztak ellene. Bármifajta szimuláció e téren eddig mindössze számítógépes modellekkel történt, írta a The New York Times.

A teljes cikk itt olvasható.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Három bagoly versenyez a 2027-es Év Madara címért

Július végéig lehet szavazni a 2027-es év madarára.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Idén a gyöngybagoly, a macskabagoly és a füleskuvik versenyez a 2027-es év madara címért, a szavazatokat július 31. éjfélig várják a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján. A három jelölt közül 2026 nyarán a 2027-es év madarára lehet szavazni – írja az alternativenergia.hu. Az MME 1979-ben indította el az év madara programot azzal a céllal, hogy a nagyközönség számára is bemutassa a természetvédelmi problémákkal érintett madárfajokat, csoportokat. A program rávilágít a védelmükkel kapcsolatos cselekvési lehetőségekre, valamint a társadalmi cselekvés fontosságára. A választás 2011 óta rendszerint közönségszavazással történik.

A gyöngybagoly közepes testméretű, világos alapszínű és sötéten gyöngyözött mintázatú madár. Kizárólagos éjszakai életmódja és szórványos elterjedése ellenére is sokak számára ismerős, kedvelt madár. Alakja gyakran megjelenik mesékben, művészi alkotásokban. A költésre alkalmas padlásterek, templomtornyok lezárása miatt állománya lecsökkent és veszélyeztetetté vált. A hangja miatt a macskával összefüggésbe hozható macskabagoly azon kevés bagolyfaj közé tartozik Európában, melyek nem veszélyeztetettek. Nagyon alkalmazkodóképes, fakéreg mintázatú madár. Tél végétől éjszakánként erdőkből és városi parkokból hangzik kísérteties, több tagú huhogása és nyávogó kiáltása.

A füleskuvik a második legkisebb bagolyfajunk. Fakéreg mintázatú tollazatával tökéletesen simul környezetéhez, hangját szívesen hallatja, ezért sokak számára ismerős madár. Országszerte elterjedt, ahol megfelelő élőhelyet és nagy mennyiségű rovarzsákmányt talál.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák