Zöldinfó
Megbuherálnák a bioszférát a klímaváltozás miatt
Amerikai tudósok azt szeretnék, ha a megállíthatatlan klímaváltozás fékezésére technológiai eszközökkel nyúlnának bele a természet rendjébe a tudomány képviselői. Méghozzá kormányzati pénzek segítségével.
A “geoengineering” kifejezés magyarítása évek óta várat magára. Pedig ebben az évtizedben már rendre a világ minden táján foglalkoztak alkalmazásával. A “geoengineeringnek” sok módszere létezik, melyekről már beszámoltunk a Piac & Profit klímablogján: közös bennük, hogy mind az emberi találékonyság bevetésével hivatott orvosolni az üvegházgáz-kibocsátást, nem pedig a légszennyezést kívánja beszüntetni.
E módszerek közé tartozik a
karbontárolás (carbon capture), vagyis a gyárak kéményén kipüfögő füstöt föld alatti -korábban földgázt tároló- üregekbe való préselése
a tenger vassal trágyázása az óceánok savasodásának lassítására
az ÜHG-emisszió világűrbe juttatása
a felhők és a légkör permetezése szulfátaeroszollal, a napsugarak visszaverése érdekében
a háztetők fehérre festése, hogy minél kisebb hőt sugározzanak vissza a levegőbe
A legnagyobb ellentmondás -mondhatni botrányos jelleg- a szulfátos megoldást övezi, melyről a tudósok is elismerik, hogy hatásmechanizmusa nem eléggé ismert. Az ellen azonban tiltakoznak, hogy ez a földi légkörrel való hazardírozás vádját vonná maga után. Szakemberek szerint elképzelhető, hogy egyes régiókra a szokásosnál is nagyobb szárazságot hozna a módszer, s ezt nemzeti szinten kormányok is bevethetnék egy-egy ellenséges szomszéd ország megleckéztetése céljából. 2011-ben egy ilyen napfény-visszaverési projektet azért függesztettek fel, mert a helyi lakosok tiltakoztak ellene. Bármifajta szimuláció e téren eddig mindössze számítógépes modellekkel történt, írta a The New York Times.
A teljes cikk itt olvasható.
Zöldinfó
Saját energiatermelés és energiatárolás lehet a cégek válasza a növekvő energiakockázatokra
A vállalkozások energiahatékonysági beruházásaikhoz várnának leginkább támogatást.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A magyar cégek nem rezsitámogatást kérnek, inkább az energiahatékonysági beruházások finanszírozásához várnának állami segítséget – derül ki a Portfolio Hőkupola 2026 kutatásából, amelyben azt vizsgálta, hogy a hazai vállalatok hogyan reagáltak az idén nyári történelmi forróságra. A felmérés összefoglalója ismertette: a kutatás azt vizsgálta, hogy a hazai vállalatok hogyan reagáltak az idei történelmi forróságra, melyek voltak számukra a legnagyobb kihívások, milyen kárt szenvedtek, és milyen segítséget tartanának indokoltnak a helyzet kezelésére – írja az alternativenergia.hu. Az online felmérést 345 vállalatvezető töltötte ki. A válaszadók 59 százaléka tapasztalt többletet a hűtési és villamosenergia-költségeknél, minden második vállalat pedig a munkavégzés feltételeiben vagy a dolgozói teljesítményben is érzékelte a hőség kedvezőtlen hatását.
A vállalatok háromnegyede valamilyen rendkívüli intézkedést is bevezetett, 13 százalékuk pedig éves szinten 10 százalékot meghaladó energiaköltség-növekedéssel számol. A következő három év legnagyobb energetikai kockázatának az energiaárak újabb jelentős emelkedését tartják. A vállalkozások elsősorban az energiahatékonysági fejlesztéseket segítő támogatásokat tartanák hasznosnak. A válaszadók több mint fele vissza nem térítendő forrással ösztönözné az ilyen beruházásokat, majdnem egyharmaduk a villamosenergia-hálózat fejlesztését és az engedélyezési folyamatok gyorsítását emelte ki, 30 százalék egyszerűbb pályázati rendszert, 28 százalék pedig kiszámíthatóbb energiaár- és szabályozási környezetet tartana fontosnak. A közvetlen költségkompenzációt ugyanakkor csak a válaszadók 9 százaléka jelölte meg.
A cégek jelentős része hosszabb távú megoldást keres az energiaköltségekre és az energiaellátással kapcsolatos kockázatokra. A tervezett fejlesztések közül a saját energiatermelést és az energiatárolást tartják a leghasznosabbnak, ezeket az épületenergetikai korszerűsítés és a hővédelmi beruházások követik. A saját energiatermelés különösen azoknál a vállalatoknál kerül előtérbe, amelyek működését a nyári hőség már közvetlenül is megviselte. A működési problémákkal nem szembesülő cégek 15 százaléka ezt tartotta a legfontosabb fejlesztésnek, míg a komoly működési nehézségekkel küzdő vállalatoknál 41 százalék volt ez az arány.
A beruházási igényt az is erősíti, hogy sok vállalatnál szűkülnek az energia-megtakarítás lehetőségei. A teljes mintában a cégek 45 százaléka szerint további fogyasztáscsökkentés már csak a működés jelentős korlátozásával lenne elérhető, vagy egyáltalán nem tudnák tovább mérsékelni energiafelhasználásukat. A Portfolio Hőkupola 2026 kutatás augusztus 7. és 17. között készült a Portfolio.hu online felületén, 345 vállalati szereplő részvételével, a mikrovállalkozásoktól az 500 fő feletti cégekig. A felmérés nem reprezentatív – derül ki a tájékoztatóból.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés