Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megbuherálnák a bioszférát a klímaváltozás miatt

Létrehozva:

|

Amerikai tudósok azt szeretnék, ha a megállíthatatlan klímaváltozás fékezésére technológiai eszközökkel nyúlnának bele a természet rendjébe a tudomány képviselői. Méghozzá kormányzati pénzek segítségével.

A “geoengineering” kifejezés magyarítása évek óta várat magára. Pedig ebben az évtizedben már rendre a világ minden táján foglalkoztak alkalmazásával. A “geoengineeringnek” sok módszere létezik, melyekről már beszámoltunk a Piac & Profit klímablogján: közös bennük, hogy mind az emberi találékonyság bevetésével hivatott orvosolni az üvegházgáz-kibocsátást, nem pedig a légszennyezést kívánja beszüntetni.
E módszerek közé tartozik a

karbontárolás (carbon capture), vagyis a gyárak kéményén kipüfögő füstöt föld alatti -korábban földgázt tároló- üregekbe való préselése
a tenger vassal trágyázása az óceánok savasodásának lassítására

az ÜHG-emisszió világűrbe juttatása
a felhők és a légkör permetezése szulfátaeroszollal, a napsugarak visszaverése érdekében
a háztetők fehérre festése, hogy minél kisebb hőt sugározzanak vissza a levegőbe

Advertisement

A legnagyobb ellentmondás -mondhatni botrányos jelleg- a szulfátos megoldást övezi, melyről a tudósok is elismerik, hogy hatásmechanizmusa nem eléggé ismert. Az ellen azonban tiltakoznak, hogy ez a földi légkörrel való hazardírozás vádját vonná maga után. Szakemberek szerint elképzelhető, hogy egyes régiókra a szokásosnál is nagyobb szárazságot hozna a módszer, s ezt nemzeti szinten kormányok is bevethetnék egy-egy ellenséges szomszéd ország megleckéztetése céljából. 2011-ben egy ilyen napfény-visszaverési projektet azért függesztettek fel, mert a helyi lakosok tiltakoztak ellene. Bármifajta szimuláció e téren eddig mindössze számítógépes modellekkel történt, írta a The New York Times.

A teljes cikk itt olvasható.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Természetalapú fejlesztés indul a szentesi Kurca mentén uniós forrásból

Felújítják a szentesi Kurca-part egy szakaszát.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Uniós támogatással felújítják a szentesi Kurca-part egy szakaszát, a beruházás kivitelezési szerződését csütörtökön írták alá – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Kurca folyó városi szakaszának újjáélesztése két-két magyarországi és vajdasági település – Csongrád, Szentes, Kishegyes (Mali Iđoš) és Topolya (Bačka Topola) – együttműködésével indult uniós projekt keretében valósulhat meg, amely célja nyilvános terek zöldebbé tétele és természetalapú megoldások bevezetése az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás érdekében. A 1,716 millió euró (660,235 millió forint) uniós támogatást elnyerő projekt során Csongrádon a városi épületek zöldítésének mintaprojektjét valósítják meg a városi hőszigethatás-csökkentése érdekében: a Művelődési Központ és Városi Galéria jelenleg használaton kívüli udvarán zöld közösségi teret alakítanak ki.

Topolyán a városi zöld területek ökoszisztéma szolgáltatási kapacitásainak javítása és a biodiverzitás növelése érdekében egy “zöld oázist” hoznak létre az ember, a növény- és állatvilág számára egy leromlott városi parkból.
Kishegyesen a napenergia komplex felhasználásának mintaprojektjét valósítják meg. Napelemeket és a napkollektorokat szerelnek fel, valamint egy közösségi oktatási kertet alakítanak ki üvegházzal, zöld falakkal és a a komposztálás lehetőségeit bemutató demonstrációs eszközökkel. Szentesen a Kurca Open Hotel alatti szakaszát újítják meg. A beruházás kivitelezője a békéscsabai Bólem Építőipari Kft.

A folyóparton sétány épül közvilágítással, kettő esőbeállóval, több mint 50 méteren ülőfalat alakítanak ki, információs táblákat, egy okospadot és egy köztéri infokommunikációs pultot helyeznek ki. Több mint 1400 négyzetméteren megújul a zöldterület is, a gyepesítés mellett kilenc fát, cserjéket és évelőnövényeket telepítenek. A kivitelezés költsége nettó 113 millió forint, a pályázaton biztosított forráson felül az önkormányzat nettó 4 millió forinttal járul hozzá a fejlesztéshez.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák