Zöldinfó
Megbuherálnák a bioszférát a klímaváltozás miatt
Amerikai tudósok azt szeretnék, ha a megállíthatatlan klímaváltozás fékezésére technológiai eszközökkel nyúlnának bele a természet rendjébe a tudomány képviselői. Méghozzá kormányzati pénzek segítségével.
A “geoengineering” kifejezés magyarítása évek óta várat magára. Pedig ebben az évtizedben már rendre a világ minden táján foglalkoztak alkalmazásával. A “geoengineeringnek” sok módszere létezik, melyekről már beszámoltunk a Piac & Profit klímablogján: közös bennük, hogy mind az emberi találékonyság bevetésével hivatott orvosolni az üvegházgáz-kibocsátást, nem pedig a légszennyezést kívánja beszüntetni.
E módszerek közé tartozik a
karbontárolás (carbon capture), vagyis a gyárak kéményén kipüfögő füstöt föld alatti -korábban földgázt tároló- üregekbe való préselése
a tenger vassal trágyázása az óceánok savasodásának lassítására
az ÜHG-emisszió világűrbe juttatása
a felhők és a légkör permetezése szulfátaeroszollal, a napsugarak visszaverése érdekében
a háztetők fehérre festése, hogy minél kisebb hőt sugározzanak vissza a levegőbe
A legnagyobb ellentmondás -mondhatni botrányos jelleg- a szulfátos megoldást övezi, melyről a tudósok is elismerik, hogy hatásmechanizmusa nem eléggé ismert. Az ellen azonban tiltakoznak, hogy ez a földi légkörrel való hazardírozás vádját vonná maga után. Szakemberek szerint elképzelhető, hogy egyes régiókra a szokásosnál is nagyobb szárazságot hozna a módszer, s ezt nemzeti szinten kormányok is bevethetnék egy-egy ellenséges szomszéd ország megleckéztetése céljából. 2011-ben egy ilyen napfény-visszaverési projektet azért függesztettek fel, mert a helyi lakosok tiltakoztak ellene. Bármifajta szimuláció e téren eddig mindössze számítógépes modellekkel történt, írta a The New York Times.
A teljes cikk itt olvasható.
Zöldinfó
Aszály, infláció és állatbetegségek: komoly kihívások előtt az agrárszektor
2026 a változások éve a mezőgazdaságban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A mezőgazdaságban 2026 a változások éve, a legnagyobb kihívást az energiaárak, az infláció, a forint árfolyamának alakulása, a klímaváltozás, az aszály, az állatbetegségek, valamint a tej- és sertésárak jelentik – hangsúlyozta Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon Hódmezővásárhelyen. Demeter Zoltán szerint e kihívások nem védhetők ki modernizáció, innováció és hatékonyságnövelés nélkül – írja az alternativenergia.hu. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Közös Agrárpolitika révén összesen több mint 5300 milliárd forint támogatás érkezik a magyar agrárszektorba, ami forrása lehet ennek.
Demeter Zoltán hangsúlyozta, hogy a bankrendszer kiszámítható, stabil ágazatnak tekinti a mezőgazdaságot. A mezőgazdasági szereplők bizalmi indexe az ágazat jövőjére vonatkozóan stagnál, de a piaci szereplők kivárnak, mert bizonytalanok a piac jövőjével kapcsolatban. Úgy véli, a támogatásoknak köszönhetően – még ha mérsékeltebb ütemben is – de el fognak indulni a beruházások a szektorban. Bodor Tibor, a K&H vállalati divízió vezetője azt hangsúlyozta: a gazdasági sikerek és a környezteti felelősségvállalás kéz a kézben jár. Ebben segítheti a gazdákat az Agrárközgazdasági Intézettel közösen kifejlesztett agrár széndioxid kalkulátoruk, amelynek segítségével a gazdák fel tudják mérni tevékenységük karbonlábnyomát.
Szólt a bank fenntartható agráriumiért ösztöndíjpályázatáról is, amely több mint tíz éve kínál lehetőséget az agrárfelsőoktatásban tanuló hallgatók számára, és célja a környezettudatos, fenntartható és innovatív mezőgazdasági megoldásokat kutató hallgatók anyagi támogatása. A K&H vállalati ügyfelei közül több mint 11 ezer működik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén – ismertette Bodor Tibor.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöldinfó24 óra telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaEgy jól megválasztott hőszivattyú évekre optimalizálhatja otthona energiafogyasztását

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés