Zöld Energia

Megoldódni látszik az energiatárolás problémája egy új fejlesztéssel

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

11 hónap telt el a létrehozás óta

2025-01-29

Szerző:

Vanessza

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják. Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással. A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Zöld Energia

Új korszakot nyit Kína 100 megawattos hőerőműve

Kína napenergiára épülő hőerőművekké alakítja át nem hasznosított területeit.

Létrehozva:

10 óra telt el a létrehozás óta

2025-12-24

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Kína északnyugati részén, a Kanszu tartománybeli Csiucsüan város közelében üzembe helyezték a Csinta nevű, több energiaforrást hasznosító, 100 megawattos, olvadt sóval működő napkollektoros hőerőművet, amely a Góbi és más sivatagi terméketlen területeken megvalósított projektek közül a legnagyobb ilyen típusú létesítmény az országban – tudatta az alternativenergia.hu. A jelentés szerint az erőműben több mint 25 ezer, koncentrikus körökben elhelyezett heliosztát (a nap mozgását követő és a sugarát egy irányba terelő eszköz) működik, amelyek együttesen 770 ezer négyzetméternyi tükröző felületet alkotnak. A tükrök a napfényt egy központi hőelnyelő toronyra irányítják, ahol az olvadt sót 550 Celsius-fok fölé hevítik, majd a hőtartályokban tárolják, és később gőztermelésre, illetve villamosenergia-előállítására használják fel. “A létesítmény június óta csatlakozik az elektromos hálózathoz, éves termelése várhatóan eléri az 1,45 milliárd kilowattórát, ami mintegy 480 ezer tonna szabványos szén felhasználását váltja ki” – közölte Huang Lu-san, a projekt helyettes vezetője.

Kanszu tartomány Kína egyik legkedvezőbb térsége a szél- és napenergia fejlesztésére: a tartomány területének fele, mintegy 197 ezer négyzetkilométer jelenleg nem hasznosított terület. “A tartományban jelenleg 620 megawatt beépített napkollektoros hőerőművi kapacitás működik. A térség nagy projektje a jümeni, 100 megawattos, lineáris Fresnel-rendszerű, olvadt sót használó napkollektoros hőerőmű, amely alacsonyabb építési és karbantartási igénnyel működik, és évente mintegy 1,7 milliárd kilowattóra villamos energiát termelhet” – mondta el Csu Ji, az állomás termelési és üzemeltetési vezetője.

A kínai nemzeti energiaügyi hivatal adatai szerint az idei első három negyedévben összesen 240 millió kilowatt új napenergia-kapacitás létesült. A kormányzati intézkedések és a piaci kereslet hatására technológiai áttörések születtek az alapanyagok és berendezések terén, ami a kapcsolódó iparágak, így az üveg-, acél- és sóipar fejlődését is élénkíti.

Tovább olvasom