Zöldinfó
Megtalálták a világ legnagyobb röpképes madarát
Kétszer nagyobb volt a királyalbatrosznál a valaha élt legnagyobb röpképes madár, amelynek ősmaradványait most határozták meg amerikai kutatók.
A ma élő legnagyobb röpképes madár, a királyalbatrosz (Diomedea epomophora) több mint 3 méteres szárnyfesztávolságával szinte eltörpül a 6-7 méteres szárnyfesztávolságú Pelagornis sandersi ősmadár mellett, amely a kutatók szerint a valaha élt legnagyobb repülni tudó madár lehetett. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) most leírt madár első maradványait 1983-ban ásták ki Dél-Karolinában a charlestoni nemzetközi repülőtér új termináljának építésekor. A példány olyan hatalmas volt, hogy markológéppel kellett kiemelni. „Csak a felkarcsontja, felső szárnycsontja hosszabb volt, mint a karom” – mondta a most megjelent cikk szerzője, Dan Ksepka, a durhami Nemzeti Evolúciós Szintézis Központ kutatója.
A rendkívül jó állapotban lévő példánynak több szárny- és lábcsontját, valamint a teljes koponyáját ásták ki, és helyezték el a Charlstoni Múzeumban. Puszta mérete és jellegzetes csőre lehetővé tette Ksepka számára, hogy megállapítsa: egy kihalt, óriás tengeri madarakat magában foglaló csoport (Pelagornithidae) egy eddig ismeretlen fajával van dolga. Az ásatásokat vezető Albert Sanders, a Charlstoni Múzeum nyugalmazott kurátora tiszteletére Pelagornis sandersinek elnevezett madár 25–28 millió éve élt – a dinoszauruszok kihalása után, de még jóval az első emberek megjelenése előtt.
A kutatóknak nincs kétségük afelől, hogy a madár tudott repülni. Papírvékony, üreges csontjai, tömzsi lábai és hatalmas szárnyai mind arra utalnak, hogy otthonosan mozgott a levegőben, de esetlen volt a szárazföldön. Mivel azonban méretei meghaladják azt, amit egyes matematikai modellek a röpképes madarak maximális testméretének tartanak, nem volt világos, hogy tudott felszállni és a levegőben maradni.
Ennek kiderítésére Ksepka betáplálta a fosszília adatait egy számítógépes programba, amely arra készült, hogy különböző tömegek, szárnyfesztávolságok és szárnyalakok figyelembevételével meghatározza a repülési teljesítményt. A P. sandersi valószínűleg túl nagy volt ahhoz, hogy nyugalmi helyzetből szárnycsapkodásokkal felemelkedjék. (Ez már az albatroszoknak is csak nekifutásból sikerül.) E helyett valószínűleg lejtőn, ellenszélben leszaladva, vagy a felszálló légáramlatokat kihasználva, egy vitorlázórepülőhöz hasonlóan emelkedhetett a levegőbe.
Amikor azonban már a levegőben volt, a hosszú, keskeny szárnyak rendkívül hatékony siklórepülővé tették, derült ki Ksepka szimulációiból. Az óceán felszíne feletti légáramlatokat kihasználva a madár kilométereket vitorlázhatott egyetlen szárnycsapás nélkül a víz felett. Eközben időnként lecsapott a vízfelszínre, hogy megszerezze puha testű zsákmányait, tintahalakat, illetve angolnákat.
Éltek a Földön ennél is nagyobb repülő állatok: a hüllők közé tartozó Pterosaurusok szárnyfesztávolsága a 12–14 métert is elérte. A Pterosaurusok kihaltak 65 millió évvel ezelőtt, a dinoszauruszokkal együtt.
forrás: origo.hu
Zöldinfó
Környezetbarát esőkabátot fejlesztettek Magyarországon, nemzetközi siker előtt állhat
Környezetbarát, komposztálható esőkabátot fejlesztett egy zalacsányi vállalkozás.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Környezetbarát, komposztálható esőkabátot fejlesztett egy zalacsányi családi vállalkozás, a tömegrendezvényeken jól használható, innovatív termék iránt külföldi rendezvények szervezői is érdeklődést mutatnak – írja az alternativenergia.hu. Badacsonyi Tamás ötletgazda, a zalacsányi Örvényesvölgy Fesztivál alapítója és igazgatója az MTI-nek felidézte, hogy 2023-ban a rendezvényüket sújtó intenzív eső alkalmával szembesültek azzal, hogy a látogatóknak gyorsan szétosztott műanyag esőkabátok húsz perc múlva a szemetesbe kerültek. Ekkor jött az ötlet, hogy meg kellene alkotni egy olyan esőkabátot, ami komposztálható, de akár újrahasznosítható is, természetesen vízálló, és nem utolsó szempontként szagtalan.
Az alapanyagot egy kínai partnerük laboratóriumában közösen kísérletezték ki, így jutottak el a gyártáshoz szükséges fóliáig – ismertette a fesztiváligazgató. A termék már több teszten és kísérleten van túl, jelenleg három külföldi helyszínen zajlanak a minősítést szolgáló a laboratóriumi vizsgálatok, ez a folyamat a későbbi szabadalmaztatáshoz is hozzájárulhat. Nagy-Britanniában a természetes eredetű alapanyag, vagyis a bioösszetevők mértékének meghatározása folyik, Belgiumban a komposztálhatóságot vizsgálják, az Egyesült Államokban pedig az ottani Mezőgazdasági Minisztérium által kiadott biominősítés megszerzésén dolgoznak.
Badacsonyi Tamás elmondása szerint a Rainraver Festiponchooh! elnevezésű esőkabáttal Magyarországon az idén már több kisebb zenei fesztiválon megismerkedhettek a résztvevők, emellett Monacóban az E-Formula futamon, az egyesült államokbeli Pasadenában pedig a hagyományos januári Rose Parade felvonuláson tesztelték a szervezők. Érdeklődik a fesztiválponcsó iránt a FIFA is, a futball-világbajnokság torontói megnyitóján használták a termékmintáikat, valamint a Niagara Vízesés Nemzeti Parkból is kaptak megkeresést.
Badacsonyi Tamás jelezte, az amerikai forgalmazásra már önálló céget is alapítottak. A leginkább előrehaladott tárgyalásokat a londoni Természettudományi Múzeummal folytatják, ahol saját logós termékként szeretnék árusítani, miután elkészül a biológiai összetevők arányára vonatkozó minősítés. Arra is kitért, hogy eddig saját forrásból, pályázati tanácsadó vállalkozásuk és a Zalacsányban működő szálláshelyük bevételéből finanszírozták a környezetbarát esőkabát fejlesztését és gyártását. Mostanáig húszmilliós nagyságrendben költöttek a termékükre, 25 ezer darabot gyártottak Kínában. A további kutatás-fejlesztésre és piaci bevezetésre 50-100 millió forintot fordítanának saját erő és pályázati forrás felhasználásával, esetleg új partner bevonásával.
Badacsonyi Tamás a termék sikereiről beszámolva elmondta, hogy nemrégiben a Nemzetközi Fesztivál és Rendezvény Szövetség (International Festivals & Events Association) éves díjátadóján az IFEA/Haas & Wilkerson Pinnacle Awards-szal ismerte el az innovációjukat, korábban pedig Párizsban a Change Now nemzetközi konferencia Official Selection ajánlásába került be a fesztiválponcsó, mint ajánlott fenntartható megoldás. A környezetbarát esőkabát a hagyományos műanyag termékeknél valamivel drágább, de akik ezt használják, a fenntarthatóságot tartják szem előtt, ez pedig a világ számos tömegrendezvényén ma már kiemelt szempont – tette hozzá Badacsonyi Tamás.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell


A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés