Zöldinfó
Megtalálták a világ legnagyobb röpképes madarát
Kétszer nagyobb volt a királyalbatrosznál a valaha élt legnagyobb röpképes madár, amelynek ősmaradványait most határozták meg amerikai kutatók.
A ma élő legnagyobb röpképes madár, a királyalbatrosz (Diomedea epomophora) több mint 3 méteres szárnyfesztávolságával szinte eltörpül a 6-7 méteres szárnyfesztávolságú Pelagornis sandersi ősmadár mellett, amely a kutatók szerint a valaha élt legnagyobb repülni tudó madár lehetett. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) most leírt madár első maradványait 1983-ban ásták ki Dél-Karolinában a charlestoni nemzetközi repülőtér új termináljának építésekor. A példány olyan hatalmas volt, hogy markológéppel kellett kiemelni. „Csak a felkarcsontja, felső szárnycsontja hosszabb volt, mint a karom” – mondta a most megjelent cikk szerzője, Dan Ksepka, a durhami Nemzeti Evolúciós Szintézis Központ kutatója.
A rendkívül jó állapotban lévő példánynak több szárny- és lábcsontját, valamint a teljes koponyáját ásták ki, és helyezték el a Charlstoni Múzeumban. Puszta mérete és jellegzetes csőre lehetővé tette Ksepka számára, hogy megállapítsa: egy kihalt, óriás tengeri madarakat magában foglaló csoport (Pelagornithidae) egy eddig ismeretlen fajával van dolga. Az ásatásokat vezető Albert Sanders, a Charlstoni Múzeum nyugalmazott kurátora tiszteletére Pelagornis sandersinek elnevezett madár 25–28 millió éve élt – a dinoszauruszok kihalása után, de még jóval az első emberek megjelenése előtt.
A kutatóknak nincs kétségük afelől, hogy a madár tudott repülni. Papírvékony, üreges csontjai, tömzsi lábai és hatalmas szárnyai mind arra utalnak, hogy otthonosan mozgott a levegőben, de esetlen volt a szárazföldön. Mivel azonban méretei meghaladják azt, amit egyes matematikai modellek a röpképes madarak maximális testméretének tartanak, nem volt világos, hogy tudott felszállni és a levegőben maradni.
Ennek kiderítésére Ksepka betáplálta a fosszília adatait egy számítógépes programba, amely arra készült, hogy különböző tömegek, szárnyfesztávolságok és szárnyalakok figyelembevételével meghatározza a repülési teljesítményt. A P. sandersi valószínűleg túl nagy volt ahhoz, hogy nyugalmi helyzetből szárnycsapkodásokkal felemelkedjék. (Ez már az albatroszoknak is csak nekifutásból sikerül.) E helyett valószínűleg lejtőn, ellenszélben leszaladva, vagy a felszálló légáramlatokat kihasználva, egy vitorlázórepülőhöz hasonlóan emelkedhetett a levegőbe.
Amikor azonban már a levegőben volt, a hosszú, keskeny szárnyak rendkívül hatékony siklórepülővé tették, derült ki Ksepka szimulációiból. Az óceán felszíne feletti légáramlatokat kihasználva a madár kilométereket vitorlázhatott egyetlen szárnycsapás nélkül a víz felett. Eközben időnként lecsapott a vízfelszínre, hogy megszerezze puha testű zsákmányait, tintahalakat, illetve angolnákat.
Éltek a Földön ennél is nagyobb repülő állatok: a hüllők közé tartozó Pterosaurusok szárnyfesztávolsága a 12–14 métert is elérte. A Pterosaurusok kihaltak 65 millió évvel ezelőtt, a dinoszauruszokkal együtt.
forrás: origo.hu
Zöldinfó
A talajba került-e veszélyes anyag? Vizsgálják a debreceni CATL-ügyet
Vegyi anyagokat mutattak ki a debreceni CATL akkumulátorgyárnál május elején kiömlött zöld folyadékban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Soron kívüli és szigorú vizsgálatot rendelt el a kormányhivatalokat is felügyelő Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter a debreceni CATL akkumulátorgyárból szivárgó “zöld víz” ügyében az esetleges szennyezés feltárására – közölte Tárkányi Zsolt, a Tisza Párt helyi országgyűlési képviselője a Facebookon. Az önkormányzat és a CATL a vizsgálatok lefolytatásában mindenben együttműködik az illetékes szervekkel, ugyanakkor jelezték: a korábbi vizsgálatok nem mutattak ki szennyező anyagokat – írja az alternativenergia.hu. Tárkányi Zsolt közlése szerint az eset miatt a kormányhivatal visszavonta a gyárnak korábban kiadott vízügyi hatósági hozzájáruló nyilatkozatot, és egymillió forintos bírságot szabott ki. “Utóbbit nehéz indulatok nélkül kommentálni, de sajnos a jelenlegi szabályok szerint jelenleg ez a kiszabható legmagasabb bírság az ilyen eseteknél. Ezen rövidesen változtatunk és valós visszatartó erővel bíró bírságokra számíthatnak a szennyező üzemek” – jelezte Tárkányi Zsolt.
Ezt megelőzően a Tisza párt két debreceni országgyűlési képviselője hozta nyilvánosságra a Mikepércsi Anyák a Környezetért (MIAKÖ) Egyesület által megrendelt vizsgálat eredményét, miszerint vegyi anyagokat, köztük magzatkárosító NMP-oldószert mutattak ki abban a zöld folyadékban, amely május elején bugyogott fel a földből Debrecenben, a CATL kínai akkumulátorgyárnál. Tompa Enikő a Facebook-bejegyzésében azt írta, a debreceni CATL akkumulátorgyár 2-es kapuja előtt felbugyogó zöld folyadékból vett minta független laboratórium által készített elemzése “aggasztó képet fest a (…) minta összetételéről”.
A képviselő haladéktalanul tájékoztatást kért az ügyben a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal főigazgatójától, hogy még a csütörtöki napon adjanak tájékoztatást a hatóság által elvégzett laboratóriumi elemzés eredményéről, és a vizsgálati eredményt hozzák nyilvánosságra. Tárkányi Zsolt a Facebookon jelezte: “döbbenettel értesültünk arról, hogy magzatkárosító NMP-oldószert és más vegyi anyagokat is kimutatott a civilek által megrendelt vizsgálat. A minimális mértékű oldószer jelenlétét az teszi maximálisan aggasztóvá, hogy a gyárból a talajba és a vízbe egyáltalán nem kerülhetne, vagyis az egyetlen elfogadható mennyiség itt a 0” – írta a képviselő.
A képviselők azonnal tájékoztatták a hatóságokat és az Élő Környezetért Felelős Minisztériumot. “Ha bebizonyosodik a szennyezés, akkor minden hatósági eszközzel fel fognak lépni az illetékesek. Közben már előkészítés alatt áll az a jogszabály, amely kifejezetten az ilyen üzemek ellenőrzésére és szankcionálására létrejövő hatóságról rendelkezik. A visszaeső környezetszennyező üzemekre kivethető legsúlyosabb szankció a gyár bezárása lesz” – ismertette Tárkányi Zsolt. A MIAKÖ Egyesület részletesen nyilvánosságra hozta a mérések eredményét, a szennyezett víz összetételét.
Ebben külön kiemelték, hogy “mivel az NMP (N-metil-2-pirrolidon) a természetben nem fordul elő, jelenléte a mintában, még ha csak 1 µg/l koncentrációban is, feketén-fehéren igazolja, hogy a csatornába került folyadék technológiai szennyezéssel érintkezett, azaz nem tiszta hálózati víz és ételfesték keveréke volt”, mint ahogy azt korábban a gyár képviselői állították. “Mivel az NMP az akkumulátorcellák gyártása során (a katódbevonat készítésénél) használt veszélyes, reprodukciót károsító oldószer, annak semmiképpen sem szabadna keverednie a csatornahálózattal” – jelezték, hozzátéve, az, hogy a zöld színű folyadékkal együtt az NMP is megjelent a kapun kívüli árokban, azt mutatja, hogy a “nyomáspróba” során átmosott vagy leürített csővezetékekben NMP-maradványok voltak, amelyeket a folyadék magával sodort a közterületre.
A mintában talált összetétel pontról pontra megegyezik az NMC (nikkel-mangán-kobalt) típusú lítium-ion akkumulátorok gyártási alapanyagaival – közölték. Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztetett rá, hogy korábban a CATL vezetése, a nyomáspróbát végző cég és a Debreceni Vízmű arról tájékoztatta az önkormányzatot, hogy a víz nem tartalmaz szennyező anyagot. A katasztrófavédelem helyszíni mérései is ezt támasztották alá. “Az akkori és a MIAKÖ által a mai napon közzétett eredmények közötti ellentmondást fel kell oldani” – mondta a polgármester, jelezve, az önkormányzat támogatja a MIAKÖ vizsgálati kezdeményezését, és szorgalmazza, hogy a környezetvédelmi hatóság tisztázza a laborvizsgálatok közötti különbségeket.
Ehhez a város a Debreceni Vízmű Zrt. által végzett laborvizsgálat eredményét is a MIAKÖ rendelkezésére bocsátja. “A város abban érdekelt és elkötelezett, hogy az itt működő üzemek betartsák a szabályokat és azoknak megfelelően működjenek. Amennyiben nem így tesznek a hatóságok a legszigorúbb szankciókkal lépjenek fel ellenük” – írta a polgármester. A kormányhivatal nem mutatott ki NMP-t a zöld vízben, a CATL Debrecen a hatóság méréseit tekinti hitelesnek a csatornaügy kivizsgálásában – közölte az akkumulátorgyár sajtószolgálata az MTI-vel.
Azt írták: a vállalat információi szerint a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási főosztályának “akkreditált laboratóriumi eredményei nem támasztják alá azt az értesülést, amely szerint a vállalat telephelye melletti csatornából kiömlő zöldre festett szennyvíz NMP vegyületet tartalmazott volna”. A vállalat mindenben együttműködik a hatóságokkal – tették hozzá.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény


A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés