Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megtalálták a világ legnagyobb röpképes madarát

Létrehozva:

|

Kétszer nagyobb volt a királyalbatrosznál a valaha élt legnagyobb röpképes madár, amelynek ősmaradványait most határozták meg amerikai kutatók.

A ma élő legnagyobb röpképes madár, a királyalbatrosz (Diomedea epomophora) több mint 3 méteres szárnyfesztávolságával szinte eltörpül a 6-7 méteres szárnyfesztávolságú Pelagornis sandersi ősmadár mellett, amely a kutatók szerint a valaha élt legnagyobb repülni tudó madár lehetett. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) most leírt madár első maradványait 1983-ban ásták ki Dél-Karolinában a charlestoni nemzetközi repülőtér új termináljának építésekor. A példány olyan hatalmas volt, hogy markológéppel kellett kiemelni. „Csak a felkarcsontja, felső szárnycsontja hosszabb volt, mint a karom” – mondta a most megjelent cikk szerzője, Dan Ksepka, a durhami Nemzeti Evolúciós Szintézis Központ kutatója.

A rendkívül jó állapotban lévő példánynak több szárny- és lábcsontját, valamint a teljes koponyáját ásták ki, és helyezték el a Charlstoni Múzeumban. Puszta mérete és jellegzetes csőre lehetővé tette Ksepka számára, hogy megállapítsa: egy kihalt, óriás tengeri madarakat magában foglaló csoport (Pelagornithidae) egy eddig ismeretlen fajával van dolga. Az ásatásokat vezető Albert Sanders, a Charlstoni Múzeum nyugalmazott kurátora tiszteletére Pelagornis sandersinek elnevezett madár 25–28 millió éve élt – a dinoszauruszok kihalása után, de még jóval az első emberek megjelenése előtt.

A kutatóknak nincs kétségük afelől, hogy a madár tudott repülni. Papírvékony, üreges csontjai, tömzsi lábai és hatalmas szárnyai mind arra utalnak, hogy otthonosan mozgott a levegőben, de esetlen volt a szárazföldön. Mivel azonban méretei meghaladják azt, amit egyes matematikai modellek a röpképes madarak maximális testméretének tartanak, nem volt világos, hogy tudott felszállni és a levegőben maradni.

Advertisement

Ennek kiderítésére Ksepka betáplálta a fosszília adatait egy számítógépes programba, amely arra készült, hogy különböző tömegek, szárnyfesztávolságok és szárnyalakok figyelembevételével meghatározza a repülési teljesítményt. A P. sandersi valószínűleg túl nagy volt ahhoz, hogy nyugalmi helyzetből szárnycsapkodásokkal felemelkedjék. (Ez már az albatroszoknak is csak nekifutásból sikerül.) E helyett valószínűleg lejtőn, ellenszélben leszaladva, vagy a felszálló légáramlatokat kihasználva, egy vitorlázórepülőhöz hasonlóan emelkedhetett a levegőbe.

Amikor azonban már a levegőben volt, a hosszú, keskeny szárnyak rendkívül hatékony siklórepülővé tették, derült ki Ksepka szimulációiból. Az óceán felszíne feletti légáramlatokat kihasználva a madár kilométereket vitorlázhatott egyetlen szárnycsapás nélkül a víz felett. Eközben időnként lecsapott a vízfelszínre, hogy megszerezze puha testű zsákmányait, tintahalakat, illetve angolnákat.

Advertisement

Éltek a Földön ennél is nagyobb repülő állatok: a hüllők közé tartozó Pterosaurusok szárnyfesztávolsága a 12–14 métert is elérte. A Pterosaurusok kihaltak 65 millió évvel ezelőtt, a dinoszauruszokkal együtt.

forrás: origo.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Kiemelkedő tetőfelújításokat és építőipari szakembereket díjaztak Budapesten

Rekord magas színvonal a hazai legrangosabb tetős pályázaton.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Épületszigetelők, Tetőfedők, Bádogosok és Ácsok Magyarországi Szövetsége pályázatán hagyományosan az ács, bádogos, tetőfedő és szigetelő szakkivitelezők, illetve építészek mutathatják be munkáikat az elismert hazai és nemzetközi szakemberekből álló zsűri előtt – írja az alternativenergia.hu. Az 1989 óta minden évben meghirdetett AZ ÉMSZ AZ ÉV TETŐJE Nívódíj pályázat a hazai legrangosabb szakmai elismerés. Idén a 93 átlagon felüli színvonalú pályázat közül 53 munkát díjaztak a május 9-i gálán. AZ ÉV TETŐJE 2026 Nívódíj Pályázat ünnepélyes díjátadón 13 Elismerő oklevelet, 24 Különdíjat, 11 Kategóriadíjat, 4 Nívódíjat adtak át. A hagyományokhoz híven idén is odaítélték az Aranyceruza vándordíjat a legjobb tervező csapatnak. Magastető szekcióban az Aranykalapács Vándordíjat egy több mint 100 éves soproni lövérekbeli villa újraépítésének tetőfedése nyerte el. Tóth Géza, a Tetőpont Plusz Kft. tulajdonosa kékesen égetett hódfarkú tetőcseréppel készítette el a Nívódíjas munkát. A szakszerű és szakmát szerető iparos munka, a színek és formák ízléses összhangja az épület eredeti szépségét adják vissza.

Az egykori Corvin áruház tetőfelújításának minden részlete, dokumentáltsága és a kivitelezés szakmaisága is példaértékű. A Corvin Palace lapostető felújításáért a Watertight Kft. és a Gonoszig Kft. vehették át idén a Szigetelés szekció Nívódíját, amely egyben az Aranykefe Vándordíj is. A részletekben is alapos, jól megoldott kivitelezés nem csak a tetőszigetelésről szólt. Az eredetileg kevésbé védett megoldást tovább gondolták a kivitelezők és teljes biztonságos védelemmel látták el, ügyelve a más szakmák által okozott károk enyhítésére is. Idén a Fémlemezfedés szekcióban egy korcolt fedésű békésszentandrási hétvégi ház bizonyult a legjobbnak. Herbert János munkájának korckiosztásai, valamint a belső helyzetű csatorna előtti lefutó és a tetőbe átforduló szögkorcok kapcsolatai kiemelkedő minőségűek. A gondos kivitelezésért és szakmai alaposságért a szekció Nívódíját és egyben az Aranykályha Vándordíjat kapta meg,

A közel 400 éves Győri Loyolai Szent Ignác Bencés templom és rendház tetőszerkezetének 72 000 munkaórás felújításakor 500 m³ faanyagot használtak fel. A jelenlegi Magyarország legnagyobb egyben lévő ilyen típusú barokk tetőszerkezete az eredeti fakötéseket alkalmazva a legnagyobb gondosság mellett készült el. A Lampert Építő Kft. és vezetője, Lampert Zsolt példás lelkiismeretességgel és szakszerűséggel teljesítették ezt a kivételes nagyságú és bonyolultságú feladatot. Így idén őket illette az Ácsszerkezet szekció Nívója, illetve az Aranyszekerce Vándordíj. Horváth Sándor vezető tervező és tervező munkatársai Gyöngyösi Tamás, Papp Sára Anikó a Budapest, 8. kerületi Ortodox Keresztény Dialógus Központ épületszerkezeti tervezési munkáiért vehette át A Legjobb Szaktervezőnek járó díjat, az Aranyceruza Vándordíjat. Az épületegyüttes tetőszinti átalakításával az új tetőszerkezeti részletmegoldások jól átgondolt rétegfelépítései és kimunkált, kiérlelt, kivitelezésre alkalmas részlettervei méltóak a magasszintű építészeti igényhez.

Advertisement

A pályázatról röviden

A 38 éves múltra visszatekintő pályázat célja a közösség létrehozása, a példaértékű tető, homlokzati, illetve szigetelői munkák elismerése és megismertetése hazai és nemzetközi szinten is. A bírálat során a zsűri a kor követelményeinek megfelelő munkákat keres, mind az anyaghasználat és a kivitelezés szempontjából is, természetesen a gazdaságosság és a hosszú élettartam fontossága mellett. Az építőiparban egyre nagyobb szakemberhiány miatt az sem elhanyagolható szempont, hogy a jövő szakemberei számára is követendő példaként szolgáljanak a bemutatott pályázatok.

Advertisement

A zsűrizés menete

A munka megfelelő dokumentálása fotókkal és írásos anyaggal elengedhetetlen a sikeres pályázáshoz. Ugyanakkor nem a beérkezett anyagok alapján döntenek a zsűri tagjai, hanem minden egyes pályamunkát a helyszínen is megtekintenek, így csak a legszakszerűbb kivitelezések részesülhetnek elismerésben. Ezt követően személyes ülés keretében hozzák meg döntésüket. Majd idén is Martin Krick, a Német Tetőfedő Szövetség Mayen-i Tetőfedő Képzési Központjának oktatási igazgatója és a zsűri elnöke szinte valamennyi kategória és nívódíjra esélyes tetőt és homlokzatot meglátogatott a helyszínen. Így született meg az idei végeredmény.

Advertisement

A díjátadóra a tavalyi nívódíjas épületeket bemutató szakmai fórumot követően, ünnepélyes keretek között adta át az ÉMSZ. Számos építőanyag gyártó cégnek köszönhetően valósulhatott meg a díjátadó ünnepség, amelynek hagyományosan a Budapesti Műszaki Egyetem adott otthont május 9-én az Épületszerkezettani Tanszék támogatásával.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák