Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megtalálták a világ legnagyobb röpképes madarát

Létrehozva:

|

Kétszer nagyobb volt a királyalbatrosznál a valaha élt legnagyobb röpképes madár, amelynek ősmaradványait most határozták meg amerikai kutatók.

A ma élő legnagyobb röpképes madár, a királyalbatrosz (Diomedea epomophora) több mint 3 méteres szárnyfesztávolságával szinte eltörpül a 6-7 méteres szárnyfesztávolságú Pelagornis sandersi ősmadár mellett, amely a kutatók szerint a valaha élt legnagyobb repülni tudó madár lehetett. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) most leírt madár első maradványait 1983-ban ásták ki Dél-Karolinában a charlestoni nemzetközi repülőtér új termináljának építésekor. A példány olyan hatalmas volt, hogy markológéppel kellett kiemelni. „Csak a felkarcsontja, felső szárnycsontja hosszabb volt, mint a karom” – mondta a most megjelent cikk szerzője, Dan Ksepka, a durhami Nemzeti Evolúciós Szintézis Központ kutatója.

A rendkívül jó állapotban lévő példánynak több szárny- és lábcsontját, valamint a teljes koponyáját ásták ki, és helyezték el a Charlstoni Múzeumban. Puszta mérete és jellegzetes csőre lehetővé tette Ksepka számára, hogy megállapítsa: egy kihalt, óriás tengeri madarakat magában foglaló csoport (Pelagornithidae) egy eddig ismeretlen fajával van dolga. Az ásatásokat vezető Albert Sanders, a Charlstoni Múzeum nyugalmazott kurátora tiszteletére Pelagornis sandersinek elnevezett madár 25–28 millió éve élt – a dinoszauruszok kihalása után, de még jóval az első emberek megjelenése előtt.

A kutatóknak nincs kétségük afelől, hogy a madár tudott repülni. Papírvékony, üreges csontjai, tömzsi lábai és hatalmas szárnyai mind arra utalnak, hogy otthonosan mozgott a levegőben, de esetlen volt a szárazföldön. Mivel azonban méretei meghaladják azt, amit egyes matematikai modellek a röpképes madarak maximális testméretének tartanak, nem volt világos, hogy tudott felszállni és a levegőben maradni.

Advertisement

Ennek kiderítésére Ksepka betáplálta a fosszília adatait egy számítógépes programba, amely arra készült, hogy különböző tömegek, szárnyfesztávolságok és szárnyalakok figyelembevételével meghatározza a repülési teljesítményt. A P. sandersi valószínűleg túl nagy volt ahhoz, hogy nyugalmi helyzetből szárnycsapkodásokkal felemelkedjék. (Ez már az albatroszoknak is csak nekifutásból sikerül.) E helyett valószínűleg lejtőn, ellenszélben leszaladva, vagy a felszálló légáramlatokat kihasználva, egy vitorlázórepülőhöz hasonlóan emelkedhetett a levegőbe.

Amikor azonban már a levegőben volt, a hosszú, keskeny szárnyak rendkívül hatékony siklórepülővé tették, derült ki Ksepka szimulációiból. Az óceán felszíne feletti légáramlatokat kihasználva a madár kilométereket vitorlázhatott egyetlen szárnycsapás nélkül a víz felett. Eközben időnként lecsapott a vízfelszínre, hogy megszerezze puha testű zsákmányait, tintahalakat, illetve angolnákat.

Advertisement

Éltek a Földön ennél is nagyobb repülő állatok: a hüllők közé tartozó Pterosaurusok szárnyfesztávolsága a 12–14 métert is elérte. A Pterosaurusok kihaltak 65 millió évvel ezelőtt, a dinoszauruszokkal együtt.

forrás: origo.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Veszélyben az Alföld: civilszervezetek a palagáz ellen

Palagáz-moratóriumot kezdeményez a Magyar Természetvédők Szövetsége.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) moratóriumot kezdeményez a palagáz kitermelésére és feltárására Magyarország teljes területén – írja az alternativenergia.hu. A kezdeményezéshez várják további civilszervezetek, helyi közösségek, szakértők és gazdák csatlakozását. Az országos moratórium célja, hogy ne lehessen a magyar lakosság egészségét, megélhetését és a környezetet palagáz-projektekkel veszélyeztetni. “A jelenlegi palagáz-projektek súlyos környezeti, egészségügyi kockázatokat hordoznak főleg az Alföldön élők számára, és a beruházások gazdaságilag is kétségesek. A széles társadalmi támogatottsággal megvalósuló moratórium egyszerre védené az Alföld vízkészleteit, a mezőgazdaságot, a lakosság egészségét és Magyarország hosszú távú érdekeit” – mondta Galambos Eszter, a Magyar Természetvédők Szövetsége energia programfelelőse. Az MTVSZ és a kezdeményezéshez csatlakozó civilszervezetek, szakértők követelései: Mielőbb vezessenek be országos palagáz-moratóriumot, azaz állítsák le a palagáz-kitermelést és a kapcsolódó kutatófúrásokat, feltárást Magyarországon.

A hazai döntéshozóktól azt kérik, hogy független szakértőkkel végre vizsgálják meg a hazai palagáz összes környezeti, társadalmi és gazdasági kockázatát, lehetséges hatásait, valamint vizsgálják felül a palagázkérdést, számoljanak olyan forgatókönyvekkel, amelynek a palagáz nem része. A vizsgálatok eredményéről és a tervekről megfelelően konzultáljának a szakmai intézményi és szakértői körrel és az érintett lakossággal.

“Várjuk civilszervezetek és szerveződések, közösségek csatlakozását minden szintről (helyi, megyei/régiós és országos) és területről (pl. egészségügyi, agrár, zöld, szociális, ifjúsági, oktatás-nevelési, hagyományőrző, turisztikai stb.) Továbbá szakértők és gazdák csatlakozását is várjuk.” – tette hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programfelelőse. A moratórium kezdeményezés az MTVSZ eddigi sokéves palagáz-kritikus munkájára épít, annak következő lépése. A Szövetség évek óta azon dolgozik, hogy a palagáz-beruházások környezeti és társadalmi kockázatai ismertté váljanak, és a helyiek, valamint a környezet védelmében részt vesz az engedélyezési eljárásokban és számos szakmai véleményt készített.

Advertisement

“Moratórium szintű megoldásra van szükség, ugyanis a probléma is rendszerszintű, túlmutat az egyes palagáz-projekteken. Miközben a jelenlegi szabályozás és a hatósági eljárások nem nyújtanak elégséges védelmet a helyi lakosságnak, környezetnek a palagáz-kitermelés kockázataival szemben, addig újabb és újabb palagáz-beruházások bukkannak fel. Idén például Kiskunhalas környékén, és a békési palagáz-projekt bővítésére is új engedélyezési eljárás indult. Ráadásul, a palagáz-kitermelés átláthatósága is kétséges: bár már október elején megnyertük másodfokon a majd egy évig húzódó közérdekű adatigénylési pert, az adatokat még mindig nem kaptuk meg a bányafelügyelettől (SZTFH), ezért végrehajtást kell indítanunk.” – foglalta össze Galambos Eszter.

A Magyar Természetvédők Szövetsége és 26 civilszervezet októberben levelet küldött az energiaügyi miniszternek a moratórium-kezdeményezésről, melyre eddig nem kaptak választ. https://mtvsz.hu/uploads/files/MTVSZ-moratorium-level-pdf.pdf

Advertisement

A STOP PALAGÁZ! kezdeményezés honlapja: https://mtvsz.hu/stop-palagaz

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák