Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megtalálták a világ legnagyobb röpképes madarát

Létrehozva:

|

Kétszer nagyobb volt a királyalbatrosznál a valaha élt legnagyobb röpképes madár, amelynek ősmaradványait most határozták meg amerikai kutatók.

A ma élő legnagyobb röpképes madár, a királyalbatrosz (Diomedea epomophora) több mint 3 méteres szárnyfesztávolságával szinte eltörpül a 6-7 méteres szárnyfesztávolságú Pelagornis sandersi ősmadár mellett, amely a kutatók szerint a valaha élt legnagyobb repülni tudó madár lehetett. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) most leírt madár első maradványait 1983-ban ásták ki Dél-Karolinában a charlestoni nemzetközi repülőtér új termináljának építésekor. A példány olyan hatalmas volt, hogy markológéppel kellett kiemelni. „Csak a felkarcsontja, felső szárnycsontja hosszabb volt, mint a karom” – mondta a most megjelent cikk szerzője, Dan Ksepka, a durhami Nemzeti Evolúciós Szintézis Központ kutatója.

A rendkívül jó állapotban lévő példánynak több szárny- és lábcsontját, valamint a teljes koponyáját ásták ki, és helyezték el a Charlstoni Múzeumban. Puszta mérete és jellegzetes csőre lehetővé tette Ksepka számára, hogy megállapítsa: egy kihalt, óriás tengeri madarakat magában foglaló csoport (Pelagornithidae) egy eddig ismeretlen fajával van dolga. Az ásatásokat vezető Albert Sanders, a Charlstoni Múzeum nyugalmazott kurátora tiszteletére Pelagornis sandersinek elnevezett madár 25–28 millió éve élt – a dinoszauruszok kihalása után, de még jóval az első emberek megjelenése előtt.

A kutatóknak nincs kétségük afelől, hogy a madár tudott repülni. Papírvékony, üreges csontjai, tömzsi lábai és hatalmas szárnyai mind arra utalnak, hogy otthonosan mozgott a levegőben, de esetlen volt a szárazföldön. Mivel azonban méretei meghaladják azt, amit egyes matematikai modellek a röpképes madarak maximális testméretének tartanak, nem volt világos, hogy tudott felszállni és a levegőben maradni.

Advertisement

Ennek kiderítésére Ksepka betáplálta a fosszília adatait egy számítógépes programba, amely arra készült, hogy különböző tömegek, szárnyfesztávolságok és szárnyalakok figyelembevételével meghatározza a repülési teljesítményt. A P. sandersi valószínűleg túl nagy volt ahhoz, hogy nyugalmi helyzetből szárnycsapkodásokkal felemelkedjék. (Ez már az albatroszoknak is csak nekifutásból sikerül.) E helyett valószínűleg lejtőn, ellenszélben leszaladva, vagy a felszálló légáramlatokat kihasználva, egy vitorlázórepülőhöz hasonlóan emelkedhetett a levegőbe.

Amikor azonban már a levegőben volt, a hosszú, keskeny szárnyak rendkívül hatékony siklórepülővé tették, derült ki Ksepka szimulációiból. Az óceán felszíne feletti légáramlatokat kihasználva a madár kilométereket vitorlázhatott egyetlen szárnycsapás nélkül a víz felett. Eközben időnként lecsapott a vízfelszínre, hogy megszerezze puha testű zsákmányait, tintahalakat, illetve angolnákat.

Advertisement

Éltek a Földön ennél is nagyobb repülő állatok: a hüllők közé tartozó Pterosaurusok szárnyfesztávolsága a 12–14 métert is elérte. A Pterosaurusok kihaltak 65 millió évvel ezelőtt, a dinoszauruszokkal együtt.

forrás: origo.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Akár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték

Vizsgálják a Paksi Atomerőmű hulladékhőjének a fővárosi távfűtésben történő hasznosítását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Paksi Atomerőmű hőjének a fővárosi távfűtési rendszerbe eljuttatása lehetőségéről készül döntéselőkészítő tanulmány, amelynek kidolgozásáról megbízási szerződést kötött a Budapest távhőrendszerét a FŐTÁV divíziója keretében üzemeltető Budapesti Közművek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel – közölte a Budapesti Közművek az MTI-vel. Az alternativenergia.hu tájékoztatása szerint a Budapesti Közművek finanszírozásában megvalósuló vizsgálat során a BME és a BKM szakemberei közösen elemzik azt, hogy a Paksi Atomerőmű és a Budapesti Közművek távfűtési hálózata között milyen műszaki megoldással lehet távhővezetéket lefektetni, és ezen az atomerőmű hulladékhőjét távfűtési céllal Budapestre eljuttatni. A vizsgálat lezárulása idén a negyedik negyedévben várható. Jelezték: a távfűtés mint technológia nem idegen a Paksi Atomerőműtől, hiszen Paks város lakótelepi részén a 80-as évek óta az atomerőműből származó távhővel fűtik a társasházi lakásokat. Ha megépül a Paks 2, akkor az atomerőmű mint hőforrás egészen az évszázad végéig rendelkezésre áll majd. A távvezeték megépítése jelentős hőterheléstől mentesítené a Dunát.

Kifejtették, az elmúlt évtizedek során sokat fejlődött a távhővezeték-technológia, ezért minimális lenne a vezeték mentén a hőveszteség, ez nem befolyásolná érdemben a projekt gazdaságosságát. A különlegesen szigetelt, 1000 milliméter átmérőjű távvezetékpár az engedélyezéstől függően akár közvetlenül a Duna nyomvonala mellett is vezetne, nem járna érdemi bontással, kisajátítással, és környezetvédelmi szempontból sem jelentene érdemi terhelést, az élővilágot nem befolyásolja. A földbe fektethető vezeték köré helyben honos növényzet telepíthető – írták a közleményben. Rámutattak arra is, hogy a fővárosi távhőrendszer stabil piacot jelentene a projekt számára, a FŐTÁV ügyfélköre dinamikusan bővül, az elmúlt öt évben mintegy 100 megawatt (MW) új fogyasztó csatlakozott a távhőszolgáltatáshoz. A fővárosi távhőrendszer téli csúcsigénye mintegy 1000 MW hőteljesítmény, míg a nyári használati melegvíz hőigény is jelentős, 100 MW körül alakul. Ezen igények érdemi részét tudná a Paksról származó hő egész évben biztosítani.

A távhő-tranzitvezeték nyomvonala mintegy 125 kilométer, és érintheti Dunaújvárost, Százhalombattát, Érdet. Ezekben a városokban jelenleg is üzemel távhőszolgáltatás. Az új vezetékből juthat hő ezekbe a rendszerekbe is, ami a beruházás gyorsabb megtérülését segítheti. A távhővezetékre felfűzhetők ipari parkok, melegházak is, ami tovább javítja a projekt energetikai hatékonyságát és gazdaságosságát.

Advertisement

A beruházással jelentős mennyiségű földgázimport váltható ki, csökkentve ezáltal Magyarország importenergia-függőségét. A kormány által sikeresen megszerzett EU-s források esetleges bevonásával az európai unió klímapolitikai, környezetvédelmi és energiafüggetlenséget célzó törekvései teljesülnek – emelték ki a közleményben. A távhőberuházás révén az atomerőmű blokkjai által évente termelt hő számottevő hányada hasznosulna a távfűtésben. Előzetes becslések szerint ez akár 300 millió köbméter földgázimport kiváltását is lehetővé tehetné – hangsúlyozták a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák