Zöldinfó
Megtalálták a világ legnagyobb röpképes madarát
Kétszer nagyobb volt a királyalbatrosznál a valaha élt legnagyobb röpképes madár, amelynek ősmaradványait most határozták meg amerikai kutatók.
A ma élő legnagyobb röpképes madár, a királyalbatrosz (Diomedea epomophora) több mint 3 méteres szárnyfesztávolságával szinte eltörpül a 6-7 méteres szárnyfesztávolságú Pelagornis sandersi ősmadár mellett, amely a kutatók szerint a valaha élt legnagyobb repülni tudó madár lehetett. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) most leírt madár első maradványait 1983-ban ásták ki Dél-Karolinában a charlestoni nemzetközi repülőtér új termináljának építésekor. A példány olyan hatalmas volt, hogy markológéppel kellett kiemelni. „Csak a felkarcsontja, felső szárnycsontja hosszabb volt, mint a karom” – mondta a most megjelent cikk szerzője, Dan Ksepka, a durhami Nemzeti Evolúciós Szintézis Központ kutatója.
A rendkívül jó állapotban lévő példánynak több szárny- és lábcsontját, valamint a teljes koponyáját ásták ki, és helyezték el a Charlstoni Múzeumban. Puszta mérete és jellegzetes csőre lehetővé tette Ksepka számára, hogy megállapítsa: egy kihalt, óriás tengeri madarakat magában foglaló csoport (Pelagornithidae) egy eddig ismeretlen fajával van dolga. Az ásatásokat vezető Albert Sanders, a Charlstoni Múzeum nyugalmazott kurátora tiszteletére Pelagornis sandersinek elnevezett madár 25–28 millió éve élt – a dinoszauruszok kihalása után, de még jóval az első emberek megjelenése előtt.
A kutatóknak nincs kétségük afelől, hogy a madár tudott repülni. Papírvékony, üreges csontjai, tömzsi lábai és hatalmas szárnyai mind arra utalnak, hogy otthonosan mozgott a levegőben, de esetlen volt a szárazföldön. Mivel azonban méretei meghaladják azt, amit egyes matematikai modellek a röpképes madarak maximális testméretének tartanak, nem volt világos, hogy tudott felszállni és a levegőben maradni.
Ennek kiderítésére Ksepka betáplálta a fosszília adatait egy számítógépes programba, amely arra készült, hogy különböző tömegek, szárnyfesztávolságok és szárnyalakok figyelembevételével meghatározza a repülési teljesítményt. A P. sandersi valószínűleg túl nagy volt ahhoz, hogy nyugalmi helyzetből szárnycsapkodásokkal felemelkedjék. (Ez már az albatroszoknak is csak nekifutásból sikerül.) E helyett valószínűleg lejtőn, ellenszélben leszaladva, vagy a felszálló légáramlatokat kihasználva, egy vitorlázórepülőhöz hasonlóan emelkedhetett a levegőbe.
Amikor azonban már a levegőben volt, a hosszú, keskeny szárnyak rendkívül hatékony siklórepülővé tették, derült ki Ksepka szimulációiból. Az óceán felszíne feletti légáramlatokat kihasználva a madár kilométereket vitorlázhatott egyetlen szárnycsapás nélkül a víz felett. Eközben időnként lecsapott a vízfelszínre, hogy megszerezze puha testű zsákmányait, tintahalakat, illetve angolnákat.
Éltek a Földön ennél is nagyobb repülő állatok: a hüllők közé tartozó Pterosaurusok szárnyfesztávolsága a 12–14 métert is elérte. A Pterosaurusok kihaltak 65 millió évvel ezelőtt, a dinoszauruszokkal együtt.
forrás: origo.hu
Zöldinfó
A klíma nemcsak hűt, egészségügyi kockázatot is jelenthet
A légkondicionáló berendezések helyes használatára hívja fel a figyelmet a népegészségügyi központ.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A légkondicionáló berendezések helyes használatára és karbantartására hívja fel a figyelmet a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ – írja az alternativenergia.hu. A nyári hőség idején a megfelelően használt és karbantartott légkondicionálók segítik a komfortos és egészséges beltéri környezet fenntartását, azonban a berendezések biztonságos működéséhez a helyes beállítás mellett a rendszeres tisztítás és karbantartás is elengedhetetlen – írták a honlapjukon. Kitértek arra, hogy a túlmelegedés megelőzésében fontosak a passzív hővédelmi megoldások is: az árnyékolás, az éjszakai vagy hajnali szellőztetés, valamint a zöldfelületek növelése, amelyek csökkentik az épületek felmelegedését és a hűtési igényt.
Felhívták a figyelmet, hogy a légkondicionálók használatánál kerülni kell a túlzott hűtést, a beltéri és kültéri hőmérséklet különbsége lehetőleg ne haladja meg a 8-10 Celsius-fokot, hőségriasztás idején pedig a 27-28 fokos beltéri hőmérséklet is komfortos lehet. A túl alacsonyra állított hőmérséklet megterhelheti a szervezetet, különösen akkor, ha a hűtött helyiségből kilépünk a melegre. Kitértek arra, hogy a klimatizált helyiségek levegője néha túl száraz, amely légzőszervi panaszokat, illetve a szem, a torok és az orr nyálkahártyájának, valamint bőr kiszáradását okozhatja.
Fontos arra is figyelni, hogy a hideg levegő ne áramoljon közvetlenül a bent tartózkodókra. Ellenkező esetben megfázásos tünetek jelentkezhetnek, megfájdulhatnak ízületeink és gyulladások is kialakulhatnak. A csecsemők, az idősek, valamint a krónikus légzőszervi vagy keringési betegségekben szenvedők különösen érzékenyek lehetnek ezekre a hatásokra. A száraz levegő kellemetlen hatásait megfelelő folyadékbevitellel, szükség esetén párásítással, valamint hidratáló készítmények alkalmazásával mérsékelhetjük. Tudatták, a legtöbb split klíma nem biztosít friss levegőt, ezért a rendszeres szellőztetés elengedhetetlen. A megfelelő légcsere hozzájárul a szén-dioxid és egyéb beltéri szennyező anyagok koncentrációjának csökkentéséhez.
A légkondicionáló berendezések rendszeres tisztítása és fertőtlenítése nemcsak a készülék hatékony működése, hanem az egészségvédelem szempontjából is kiemelt jelentőségű – írták. A szűrőkön, a hőcserélők felületén és a kondenzvíz-elvezető rendszerben por, pollen, valamint különböző mikroorganizmusok halmozódhatnak fel, amelyek a beltéri levegőbe kerülve légúti tüneteket, egyes esetekben fertőzéseket okozhatnak, valamint súlyosbíthatják az allergiás és asztmás tüneteket. A szűrőket gyártói előírás szerint rendszeresen tisztítani kell, a teljes berendezés szakszerű tisztítása és ellenőrzése legalább évente egyszer, lehetőleg a nyári szezon előtt ajánlott. Nagyobb porterhelésnek kitett környezetben ennél gyakoribb karbantartás is indokolt lehet. A gépkocsikban is fontos a légkondicionáló rendszeres ellenőrzése és tisztítása. Utazás közben kerüljük a túlzott hűtést, és törekedni kell arra, hogy az utastér hőmérséklete ne térjen el jelentősen a külső hőmérséklettől. Hosszabb utakon időnként friss levegő beengedése is javasolt.
A megfelelően használt és karbantartott légkondicionálók csökkentik a hőség egészségkockázatait, de magas energiaigényük miatt környezeti terhelést is jelentenek, ezért fontos az energiahatékony használat és a megújuló energiaforrások előnyben részesítése. Emellett a városi hőszigethatás mérsékléséhez elengedhetetlen a hőszigetelés, az árnyékolás, a világos tetőfelületek, a zöldtetők és a zöldfelületek bővítése – olvasható a közleményben.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaOlcsóbb lenne villanyautóval járni, mégis a hibrideket választják a magyarok
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMiközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaRekordkülönbség alakult ki az elektromos és hibrid használt autók ára között
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaMegvizsgálják, mennyit fogyasztanak valójában az airfryerek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA Tisza-tó újra fellélegezhet: rekordot hozott az idei PET Kupa


A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés