Zöldinfó
Megtalálták a világ legnagyobb röpképes madarát

Kétszer nagyobb volt a királyalbatrosznál a valaha élt legnagyobb röpképes madár, amelynek ősmaradványait most határozták meg amerikai kutatók.
A ma élő legnagyobb röpképes madár, a királyalbatrosz (Diomedea epomophora) több mint 3 méteres szárnyfesztávolságával szinte eltörpül a 6-7 méteres szárnyfesztávolságú Pelagornis sandersi ősmadár mellett, amely a kutatók szerint a valaha élt legnagyobb repülni tudó madár lehetett. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) most leírt madár első maradványait 1983-ban ásták ki Dél-Karolinában a charlestoni nemzetközi repülőtér új termináljának építésekor. A példány olyan hatalmas volt, hogy markológéppel kellett kiemelni. „Csak a felkarcsontja, felső szárnycsontja hosszabb volt, mint a karom” – mondta a most megjelent cikk szerzője, Dan Ksepka, a durhami Nemzeti Evolúciós Szintézis Központ kutatója.
A rendkívül jó állapotban lévő példánynak több szárny- és lábcsontját, valamint a teljes koponyáját ásták ki, és helyezték el a Charlstoni Múzeumban. Puszta mérete és jellegzetes csőre lehetővé tette Ksepka számára, hogy megállapítsa: egy kihalt, óriás tengeri madarakat magában foglaló csoport (Pelagornithidae) egy eddig ismeretlen fajával van dolga. Az ásatásokat vezető Albert Sanders, a Charlstoni Múzeum nyugalmazott kurátora tiszteletére Pelagornis sandersinek elnevezett madár 25–28 millió éve élt – a dinoszauruszok kihalása után, de még jóval az első emberek megjelenése előtt.
A kutatóknak nincs kétségük afelől, hogy a madár tudott repülni. Papírvékony, üreges csontjai, tömzsi lábai és hatalmas szárnyai mind arra utalnak, hogy otthonosan mozgott a levegőben, de esetlen volt a szárazföldön. Mivel azonban méretei meghaladják azt, amit egyes matematikai modellek a röpképes madarak maximális testméretének tartanak, nem volt világos, hogy tudott felszállni és a levegőben maradni.
Ennek kiderítésére Ksepka betáplálta a fosszília adatait egy számítógépes programba, amely arra készült, hogy különböző tömegek, szárnyfesztávolságok és szárnyalakok figyelembevételével meghatározza a repülési teljesítményt. A P. sandersi valószínűleg túl nagy volt ahhoz, hogy nyugalmi helyzetből szárnycsapkodásokkal felemelkedjék. (Ez már az albatroszoknak is csak nekifutásból sikerül.) E helyett valószínűleg lejtőn, ellenszélben leszaladva, vagy a felszálló légáramlatokat kihasználva, egy vitorlázórepülőhöz hasonlóan emelkedhetett a levegőbe.
Amikor azonban már a levegőben volt, a hosszú, keskeny szárnyak rendkívül hatékony siklórepülővé tették, derült ki Ksepka szimulációiból. Az óceán felszíne feletti légáramlatokat kihasználva a madár kilométereket vitorlázhatott egyetlen szárnycsapás nélkül a víz felett. Eközben időnként lecsapott a vízfelszínre, hogy megszerezze puha testű zsákmányait, tintahalakat, illetve angolnákat.
Éltek a Földön ennél is nagyobb repülő állatok: a hüllők közé tartozó Pterosaurusok szárnyfesztávolsága a 12–14 métert is elérte. A Pterosaurusok kihaltak 65 millió évvel ezelőtt, a dinoszauruszokkal együtt.
forrás: origo.hu

Zöldinfó
Pályázatdömping a víztakarékos mezőgazdaságért: 2025-ig folyamatosan elérhetők források
Ősszel indul az öntözésfejlesztési pályázatok kérelembenyújtásának következő köre.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Szeptember elején a mezőgazdasági üzemen belüli kisebb léptékű öntözésfejlesztések támogatására lehet ismét kérelmet benyújtani, míg a hónap végén a komplex beruházásokat tervező gazdálkodók adhatnak be pályázatot – írja az alternativenergia.hu. A felhívásoknak köszönhetően 67 milliárd forinttal ösztönzi az agrártárca a fenntartható vízgazdálkodást – hívta fel a figyelmet Nagy István agrárminiszter a közlemény szerint. Azt írták: a tárcavezető szerint a rohamosan változó klímakörnyezet jelentős kihívások elé állítja a mezőgazdasági termelőket. Habár a vízmegtartást és a talajállapot javítását már számos jó agrotechnológia alkalmazása segíti, a termés- és élelmiszer-biztonság növelése érdekében ezek elterjedésének támogatásán túl szükség van a folyamatos öntözésfejlesztésre. Ezért az agrártárca a Közös Agrárpolitika keretében – a vízmegtartó gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásának ösztönzése mellett – támogatja az öntözésfejlesztést is.
Ismertette, hogy 2025 tavaszától, illetve a következő ütemben ősztől, folyamatosan lehet pályázni az öntözésfejlesztési beruházások megvalósítására. A források lehetőséget jelentenek az öntözőrendszerek vízfelhasználásának optimalizálására, a víztakarékos öntözési infrastruktúra és a kapcsolódó műtárgyak korszerűsítésére, bővítésére és rekonstrukciójára, valamint új öntözővíz-szolgáltató művek és -rendszerek létrehozására. Ezen víztakarékos öntözési technológiák bevezetését két pályázat is támogatja. Szeptember 2-án nyílik az Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli beruházások támogatása című felhívás benyújtásának harmadik szakasza. A kisebb projekteket szolgáló felhívásban a mezőgazdasági termelők által igényelhető támogatási összeg maximuma 200 millió forint – áll a közleményben. Jelentős az érdeklődés az összetettebb öntözésfejlesztéseket segítő forrásokra, az első két benyújtási szakaszban már 90 támogatási kérelem érkezett be. A pályázatok beadására szeptember 30-án nyílik ismételten lehetőség. A rendelkezésre álló keretösszeg 49,3 milliárd forint, a pályázók minimum 200 millió forint, maximum 5 milliárd forint támogatási összeget nyerhetnek el – tette hozzá a miniszter.
A két pályázat mellett szeptember 4-től 2 milliárd forintos kerettel, 75 millió forintos maximálisan elnyerhető pályázati összeggel induló felhívás jelenik meg, amely a fenntartható vízgazdálkodási közösségeknek akár az építési engedély, a tervezés vagy az üzembentartási költségekre nyújt fedezetet – írták. Nagy István kitért arra is, hogy az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Programban több mint 1300 termelői vízgazdálkodási projektet támogatott, összesen 178 milliárd forint értékben. Mindezek eredményeként 32 ezer hektárral bővült az öntözött terület, valamint számos régi infrastruktúrát is felújítottak. Ezen belül több mint 130 fenntartható vízgazdálkodási közösség nyert el vissza nem térítendő támogatást, mintegy 10 milliárd forint értékben. Cél, hogy 2030-ra az öntözött mezőgazdasági területek nagysága elérje a 350 ezer hektárt – közölte az AM.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Magyarország kincset rejt a föld alatt – most dől el, hogyan használjuk ki
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta
Hat új helyszínen indul szénhidrogén-kutatás – jön az energiabiztonság új korszaka?
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Minden háztartást érint az új szabályozás, ahol napelem működik!
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta
Medvék és emberek konfliktusa: országos vizsgálat indul a barnamedve-állományról
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Téli rezsicsúcs helyett fix havi díj – változás jön a villanyszámlák elszámolásában
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés