Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MEKH: szeptemberben 2,3 százalékkal csökkent az áramfogyasztás Magyarországon

Létrehozva:

|

Szeptemberben 2,3 százalékkal csökkent a hazai bruttó áramfogyasztás az előző év azonos időszakához képest – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályzási Hivatal (MEKH) pénteken közzétett szeptemberi riportjából.

A maximális rendszerterhelés is 3,8 százalékkal volt alacsonyabb, mint tavaly szeptemberben. A hazai termelés alakulását a paksi karbantartás határozta meg. A paksi havi átlagos órás termelés 1496 megawattóra volt, amely 16 százalékkal alacsonyabb, mint egy éve, de 9 százalékkal magasabb az előző havinál. A karbantartások miatt a lignit tüzelésű termelés 9,5 százalékkal volt alacsonyabb, mint augusztusban. Az évszaknak megfelelően a megújuló termelés 26 százalékot esett, a naperőművi termelés csúcsát szeptember 28-án érte el 1702 megawattal. A MEKH beszámol arról is, hogy az öt legnagyobb európai villamosenergia-piac – német, francia, olasz, spanyol, angol – aggregált fogyasztása 2,5 százalékkal, a közép-európai régió fogyasztása pedig 5,9 százalékkal csökkent szeptemberben az előző év azonos időszakához képest. Az öt ország termelése is csökkent az előző év szeptemberéhez képest, 3,5 százalékkal. Kiugró volt a francia termelés csökkenése, amely 25 százalékkal esett vissza, elsősorban a nukleáris egységek elhúzódó karbantartása miatt.

Az öt piacon összességében a fosszilis alapú termelés 3 százalékponttal, míg a megújuló 6 százalékponttal nőtt az energiamixben. A megújuló termelés növekedésének a zömét a szélerőművi termelés növekedése tette ki. Ezzel egyidőben a nukleáris termelés súlya 9 százalékponttal csökkent. A spot árak jelentősen csökkentek, az augusztusi átlagosan megawattóránként 500 euróval szemben szeptemberben 390 euró volt a másnapi árak átlaga. A másnapi zsinórárak megawattóránként 132 és 618 euró között ingadoztak – ismertette a MEKH.

Advertisement

Zöldinfó

Egy csaknem kétszáz éves platánt választottak a tudomány jelképének

Egy 203 éves platán lett a Tudomány Fája a Margitszigeten.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az ősplatán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli. A budapesti Margitszigeten, a Szabadtéri Színpad és az MTA egykori elnöke, a zeneszerző és zenetudós Kodály Zoltán szobrához közeli fát az Akadémia 2025 őszén meghirdetett Tudománybarát Település Mozgalmának keretében jelölték meg – írja az alternativenergia.hu. A mozgalomhoz csatlakozó településeken immár hagyománnyá vált, hogy csatlakozásuk emlékére fát ültetnek. Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös döntése értelmében a fővárosban nem egy facsemetét ültettek, hanem a Margitsziget egy impozáns ősplatánját jelölték ki, hogy szimbolizálja a város és az MTA együttműködését.

Az ünnepi eseményen Freund Tamás, az MTA közelmúltban leköszönt elnöke a mostantól „a Tudomány Fája” címet viselő ősplatánt olyan emlékjelnek nevezte, amely a múlt, a korábbi generációk eredményei mellett a jövőt is szimbolizálja. A reményt, hogy a tehetséges fiataloknak és a szabad gondolatoknak semmi sem szab határt. Az ennek eredményeképp létrejövő új közös tudás pedig minél több emberé lehet majd.

Pósfai Mihály, az Akadémia június 1-jén hivatalba lépett elnöke pedig arról beszélt, hogy az MTA-nak meg kell őriznie azt, ami kétszáz év alatt értékké vált: a tudomány szabadságát, a hitelességet, a teljesítmény tiszteletét, a magyar nyelv és kultúra szolgálatát. De közben meg is kell újulnia. Figyelnie kell azokra a kutatói nemzedékekre, amelyek ma más eszközökkel más nemzetközi térben dolgoznak, mint elődeik. Be kell vonnia a fiatalokat, a pályájuk elején és közepén járó kutatókat, és nyitottnak kell lennie azokra a kérdésekre, amelyeket a 21. század tesz fel a tudománynak.

Advertisement

Karácsony Gergely főpolgármester szerint a sokat megélt fa a távlatokat is jelképezi. A tudományban és a politikában is szükség van ezekre, mint ahogyan a tudomány és a politika együttműködésére is.

A fa előtt elhelyezett táblán az alábbi szöveg olvasható magyarul, illetve angolul:

Advertisement

„A Tudomány Fája

Amikor 1825 körül kis csemeteként gyökerezni és sarjadni kezdett ez a platán, gróf Széchenyi István felajánlása nyomán megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a haza és haladás ügyét szolgálva.

Advertisement

A fácska hatalmas koronájú faóriássá terebélyesedett, az Akadémia pedig a magyarországi tudományos élet legfőbb intézményévé vált. Szellemi központja a tudomány művelőinek, ápolója a magyar nyelvnek. Immár több mint 200 éve arra törekszik, hogy alapítója, gróf Széchenyi István gondolatához híven a „tudományos emberfő mennyiségének” gyarapításával járuljon hozzá a nemzet erejének növeléséhez.

Állította a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata 2026-ban.”

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák