Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MEKH: szeptemberben 2,3 százalékkal csökkent az áramfogyasztás Magyarországon

Létrehozva:

|

Szeptemberben 2,3 százalékkal csökkent a hazai bruttó áramfogyasztás az előző év azonos időszakához képest – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályzási Hivatal (MEKH) pénteken közzétett szeptemberi riportjából.

A maximális rendszerterhelés is 3,8 százalékkal volt alacsonyabb, mint tavaly szeptemberben. A hazai termelés alakulását a paksi karbantartás határozta meg. A paksi havi átlagos órás termelés 1496 megawattóra volt, amely 16 százalékkal alacsonyabb, mint egy éve, de 9 százalékkal magasabb az előző havinál. A karbantartások miatt a lignit tüzelésű termelés 9,5 százalékkal volt alacsonyabb, mint augusztusban. Az évszaknak megfelelően a megújuló termelés 26 százalékot esett, a naperőművi termelés csúcsát szeptember 28-án érte el 1702 megawattal. A MEKH beszámol arról is, hogy az öt legnagyobb európai villamosenergia-piac – német, francia, olasz, spanyol, angol – aggregált fogyasztása 2,5 százalékkal, a közép-európai régió fogyasztása pedig 5,9 százalékkal csökkent szeptemberben az előző év azonos időszakához képest. Az öt ország termelése is csökkent az előző év szeptemberéhez képest, 3,5 százalékkal. Kiugró volt a francia termelés csökkenése, amely 25 százalékkal esett vissza, elsősorban a nukleáris egységek elhúzódó karbantartása miatt.

Az öt piacon összességében a fosszilis alapú termelés 3 százalékponttal, míg a megújuló 6 százalékponttal nőtt az energiamixben. A megújuló termelés növekedésének a zömét a szélerőművi termelés növekedése tette ki. Ezzel egyidőben a nukleáris termelés súlya 9 százalékponttal csökkent. A spot árak jelentősen csökkentek, az augusztusi átlagosan megawattóránként 500 euróval szemben szeptemberben 390 euró volt a másnapi árak átlaga. A másnapi zsinórárak megawattóránként 132 és 618 euró között ingadoztak – ismertette a MEKH.

Advertisement

Zöldinfó

A fenntarthatóság már versenyképességi kérdés a mezőgazdaságban

Felértékelődhet a mezőgazdaságban a fenntarthatóság.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rekordmagas értéket ért el a mezőgazdasági vállalatok fenntarthatósági indexe a K&H fenntarthatósági index 2026 első félévi felmérése szerint – írja az alternativenergia.hu. A javulás hátterében elsősorban az a felismerés áll, hogy az aszály, a vízhiány, a szélsőséges időjárási események és az ezekből fakadó üzleti kockázatok közvetlenül befolyásolják a vállalkozások működését – áll a K&H Csoport által az MTI-hez eljuttatott közleményben. A K&H fenntarthatósági index felmérése alapján a mezőgazdasági vállalatok fenntarthatósági mutatója 44 pontra emelkedett, ami az index történetének legmagasabb értéke az ágazatban. Míg a teljes vállalati szektor fenntarthatósági indexe 36 ponton áll, a mezőgazdasági cégek jelentősen az átlag felett teljesítenek.

Az eredmények arra utalnak, hogy a mezőgazdaságban a fenntarthatóság egyre inkább gyakorlati üzleti kérdéssé válik. Az ágazat különösen érzékenyen reagál a klímaváltozás hatásaira: az aszály, a vízhiány, a terméskiesés, az ellátási láncok zavarai, valamint az energia- és biztosítási költségek növekedése közvetlenül érintik a vállalkozások működését. Emiatt a fenntarthatósági intézkedések egyre szorosabban kapcsolódnak a kockázatkezeléshez és az alkalmazkodóképesség erősítéséhez.

A közlemény kiemeli, hogy a kutatás eredményei a változást számszerűen is alátámasztják. A mezőgazdasági vállalatok fenntarthatósági indexe fél év alatt emelkedett 37-ről 44 pontra. Az attitűd mutató kivételével valamennyi alindex kiugróan javult: nőtt a vállalatok tényleges és egy éven belül tervezett fenntarthatósági aktivitása, erősödött a stratégiai és mérési folyamatok kialakítása és végzése iránti igény, valamint javultak a társadalmi fenntarthatósághoz kapcsolódó mutatók is.

Advertisement

Az eredmények azt jelzik, hogy a mezőgazdasági vállalkozások egyre tudatosabban készülnek fel a klímaváltozásból eredő kihívásokra, és a fenntarthatóságot mindinkább az alkalmazkodóképesség erősítésének eszközeként tervezik használni. A következő években várhatóan tovább erősödik az a folyamat, amelyben a fenntarthatóság nemcsak környezeti vagy szabályozási kérdésként jelenik meg, hanem a vállalatok hosszú távú működésének, ellenállóképességének és versenyképességének meghatározó tényezőjévé válik – áll az elemzésben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák