Zöldinfó
MEKH: szeptemberben 2,3 százalékkal csökkent az áramfogyasztás Magyarországon
Szeptemberben 2,3 százalékkal csökkent a hazai bruttó áramfogyasztás az előző év azonos időszakához képest – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályzási Hivatal (MEKH) pénteken közzétett szeptemberi riportjából.
A maximális rendszerterhelés is 3,8 százalékkal volt alacsonyabb, mint tavaly szeptemberben. A hazai termelés alakulását a paksi karbantartás határozta meg. A paksi havi átlagos órás termelés 1496 megawattóra volt, amely 16 százalékkal alacsonyabb, mint egy éve, de 9 százalékkal magasabb az előző havinál. A karbantartások miatt a lignit tüzelésű termelés 9,5 százalékkal volt alacsonyabb, mint augusztusban. Az évszaknak megfelelően a megújuló termelés 26 százalékot esett, a naperőművi termelés csúcsát szeptember 28-án érte el 1702 megawattal. A MEKH beszámol arról is, hogy az öt legnagyobb európai villamosenergia-piac – német, francia, olasz, spanyol, angol – aggregált fogyasztása 2,5 százalékkal, a közép-európai régió fogyasztása pedig 5,9 százalékkal csökkent szeptemberben az előző év azonos időszakához képest. Az öt ország termelése is csökkent az előző év szeptemberéhez képest, 3,5 százalékkal. Kiugró volt a francia termelés csökkenése, amely 25 százalékkal esett vissza, elsősorban a nukleáris egységek elhúzódó karbantartása miatt.
Az öt piacon összességében a fosszilis alapú termelés 3 százalékponttal, míg a megújuló 6 százalékponttal nőtt az energiamixben. A megújuló termelés növekedésének a zömét a szélerőművi termelés növekedése tette ki. Ezzel egyidőben a nukleáris termelés súlya 9 százalékponttal csökkent. A spot árak jelentősen csökkentek, az augusztusi átlagosan megawattóránként 500 euróval szemben szeptemberben 390 euró volt a másnapi árak átlaga. A másnapi zsinórárak megawattóránként 132 és 618 euró között ingadoztak – ismertette a MEKH.
Zöldinfó
Szőlőültetvények ezrei újultak meg, tovább erősödik a hazai borágazat
Támogatásokkal és intézkedésekkel segíti az agrártárca a szőlő- és borágazatot.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye idézte Hubai Imrét, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkárát, aki a 8. BorÉRT konferencián, Budapesten elmondta, a magyar bor páratlan nemzeti kincs, amely gazdasági, kulturális és közösségi értéket is képvisel. A mögötte álló szőlő- és borágazat stratégiai jelentőségű, ezért a kormány fennmaradását és versenyképességének erősítését forrásokkal és célzott intézkedésekkel is támogatja. Hubai Imre kiemelte, hogy az ágazat megújításának egyik alapköve a hegyközségi rendszer átalakítása volt, amelynek köszönhetően megerősödött a szakmai érdekképviselet és egyszerűbbé vált az ügyintézés. A hegybírói rendszer központi irányítása stabil alapot teremtett az egyablakos adminisztráció kiépítéséhez. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a termelők kiszámíthatóbb és átláthatóbb működési környezetben gazdálkodhassanak.
A kormány az elmúlt években jelentősen csökkentette a borászatokat terhelő adminisztrációt és költségeket. Az új jövedéki és borjogi szabályozások egyszerűsítették a nyilvántartásokat, bevezették a kisüzemi bortermelői státuszt, valamint megkönnyítették a helyben történő értékesítést. Emellett a hulladékgazdálkodási szabályok bevezetésekor a bortermelők jelentős pénzügyi és adminisztratív kedvezményekben részesültek – ismertette az államtitkár. Hubai Imre közölte, hogy a kormány hosszú távra szólóan, a változó körülményekhez alkalmazkodva támogatásokat biztosít a szőlőültetvények korszerűsítéséhez, a borászati beruházásokhoz, valamint az innovációs és marketingcélok megvalósításához. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében csaknem 112 millió eurós keretösszeg áll rendelkezésre ezekre a célokra 2027-ig.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és a borászati beruházásokra irányuló támogatások az elmúlt másfél évtizedben kézzelfogható eredményeket hoztak: 2010 óta mintegy 35 ezer hektár szőlőültetvény újult meg, mintegy 88 milliárd forint támogatással, míg a borászati beruházásokra több mint 21 milliárd forint jutott. A szőlőültetvények szerkezetátalakítási beruházási támogatásaira tavaly év végén lehetett pályázni, a kérelmek elbírálása folyamatban van. Az agrártárca kiemelt figyelmet fordít a szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni fellépésre is. A kormányzat egy hét elemből álló országos akciótervet fogadott el 2025 őszén, amely eleme volt a felderítés, a laboratóriumi kapacitások növelése, valamint egy országos növényvédő szeres védekezési program és az elérhető növényvédő szerek körének bővítése is. A tavaly őszi tapasztalatokra építve az idei évre vonatkozó intézkedések előkészítése is megkezdődött már – jegyezte meg Hubai Imre az AM közleményében.
-
Zöld Energia17 óra telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaÚj lakossági energiatároló-pályázat: gyors beadás és precíz dokumentáció kell
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaJogszabályi garancia: az energiatároló-program nem rövidíti a szaldóelszámolást
