Zöldinfó
MEKH: szeptemberben 2,3 százalékkal csökkent az áramfogyasztás Magyarországon
Szeptemberben 2,3 százalékkal csökkent a hazai bruttó áramfogyasztás az előző év azonos időszakához képest – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályzási Hivatal (MEKH) pénteken közzétett szeptemberi riportjából.
A maximális rendszerterhelés is 3,8 százalékkal volt alacsonyabb, mint tavaly szeptemberben. A hazai termelés alakulását a paksi karbantartás határozta meg. A paksi havi átlagos órás termelés 1496 megawattóra volt, amely 16 százalékkal alacsonyabb, mint egy éve, de 9 százalékkal magasabb az előző havinál. A karbantartások miatt a lignit tüzelésű termelés 9,5 százalékkal volt alacsonyabb, mint augusztusban. Az évszaknak megfelelően a megújuló termelés 26 százalékot esett, a naperőművi termelés csúcsát szeptember 28-án érte el 1702 megawattal. A MEKH beszámol arról is, hogy az öt legnagyobb európai villamosenergia-piac – német, francia, olasz, spanyol, angol – aggregált fogyasztása 2,5 százalékkal, a közép-európai régió fogyasztása pedig 5,9 százalékkal csökkent szeptemberben az előző év azonos időszakához képest. Az öt ország termelése is csökkent az előző év szeptemberéhez képest, 3,5 százalékkal. Kiugró volt a francia termelés csökkenése, amely 25 százalékkal esett vissza, elsősorban a nukleáris egységek elhúzódó karbantartása miatt.
Az öt piacon összességében a fosszilis alapú termelés 3 százalékponttal, míg a megújuló 6 százalékponttal nőtt az energiamixben. A megújuló termelés növekedésének a zömét a szélerőművi termelés növekedése tette ki. Ezzel egyidőben a nukleáris termelés súlya 9 százalékponttal csökkent. A spot árak jelentősen csökkentek, az augusztusi átlagosan megawattóránként 500 euróval szemben szeptemberben 390 euró volt a másnapi árak átlaga. A másnapi zsinórárak megawattóránként 132 és 618 euró között ingadoztak – ismertette a MEKH.
Zöldinfó
Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást
Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.
Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.
Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚjrahasznosítás felsőfokon: milliárdos támogatással erősítik a körforgásos átállást
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
