Zöldinfó
Meteorológiai szolgálat: az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább az indián nyári napok száma
Az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább az indián nyári napok száma, 121 év alatt hét nappal – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján közzétett elemzésében.
A meteorológiai szolgálat a tanulmányban a meleg őszi periódusokat (indián nyár vagy vénasszonyok nyara), valamint az októberi átlagos napi maximumhőmérsékletek alakulását vizsgálta 1901-től, hogy kiderüljön, az éghajlatváltozás miként hat ezeknek az őszi, derűs napoknak a gyakoriságára. Mint írták, a klímaváltozás eredményeképpen az őszi átlag-, és maximumhőmérsékletek emelkednek, országos átlagban 1,5 Celsius fokkal nőtt az októberi havi maximumhőmérséklet 121 év alatt. A leginkább az Alföld déli területein, valamint Nyugat-Magyarországon nőtt a havi maximumhőmérséklet – egyes helyeken akár 1,9 fokkal is -, a legkevésbé pedig az Északi- és a Dunántúli-középhegységben és a Dél-Dunántúlon, egyes helyeken mindössze 1,2 fokkal. A meleg őszi periódusok elemzését szeptember utolsó dekádjától november első dekádjáig végezték. Indián nyári napnak azokat a napokat tekintették, amikor a napi maximumhőmérséklet elérte a 20 Celsius-fokot ősszel.
Az elmúlt 30 év átlagát tekintve jellemzően az alföldi, különösen a dél-alföldi tájakon volt a legtöbb (16-20) olyan nap, amikor a maximumhőmérséklet 20 fok felett alakult, de az ország középső részén, a Dél-Dunántúlon, valamint Kelet-Magyarországon is 12-16 közötti az indián nyári napok átlaga. A legkevesebb Nyugat-Magyarországon, valamint a magasabb tengerszint feletti magasságú régiókban fordult elő, ezeken a területeken átlagosan 0-4 nap indián nyári nap volt. Az 1991-2020 közötti időszak országos átlaga 14,2 nap. Az indián nyári napok száma az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább, itt 121 év alatt egy héttel nőtt a 20 fok feletti maximumhőmérséklet ősszel. Nyugat-Magyarországon, illetve a Dunántúl egyes vidékein 3-5 nap volt a növekedés, de Kelet-Magyarország felé haladva egyre csökken a változás mértéke, a Nyírség egyes részein pedig nem következett be szignifikáns változás, és ez igaz a hegységek vidékeire is. Budapest belterületén az országos trendnek megfelelően az októberi átlagos napi maximumhőmérséklet 1,5 fokkal nőtt 1901 óta. Az öt legmelegebb október a 121 éves idősorban 1907 (21,4 fok), amelyet 2019 (21,0 fok) és 1943 követ, de 20 fok felett alakult 1966 és 2018 októberi átlagos napi maximumhőmérséklete is. Az indián nyári napok száma 1901 óta 5,5 nappal nőtt Budapest belterületén, a legtöbb ilyen nap 2019-ben és 1943-ban fordult elő (30-30 nap), de 2018-ban 28 nap, valamint 2006-ban és 1907-ben is igen sok, 27 indián nyári nap fordult elő szeptember 21. és november 7. között a fővárosban.
mti
Zöldinfó
Az extrém hideg miatt nő a fogyasztás, az E.ON óvatosságra inti az ügyfeleket
Az E.ON elhalasztja a nagyobb, tervezett üzemszüneteket.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az elhúzódó hideg időjárás és a várható további havazások miatt az E.ON Hungária Csoport elhalasztja a nagyobb, tervezett üzemszüneteket, ha nincs szükség azonnali beavatkozásra – írja az alternativenergia.hu. A társaság a havazás és a hideg idején is fokozott készültséggel dolgozik a villamosenergia-ellátás biztonságának fenntartásán. Jelezték a halaszthatatlan, az üzembiztonságot közvetlenül szolgáló tervezett munkálatokat elvégzik a későbbi, váratlan meghibásodások megelőzése érdekében. A közlemény szerint a száraz hidegben hulló porhó közvetlenül nem tett kárt a vezetékekben, a szélsőséges időjárás azonban tartogathat meglepetéseket.
Ezért a Dunántúl, Pest vármegye és Budapest áramhálózatát üzemeltető vállalatcsoport igyekszik a lehető legkörültekintőbben felkészülni: szerelői téli munkavégzésre alkalmas eszközökkel dolgoznak fokozott készültségben. Több mint ezer szakember áll készenlétben, hogy a nap 24 órájában felügyelje a hálózatot. A rendkívüli hidegben mindenki több áramot használ. A hatalmas terhelés miatt néha a védelmi rendszerek automatikusan lekapcsolnak. Az ügyfelek is sokat segíthetnek az áramszünetek megelőzésében azzal, ha egyenletes meleget tartanak a lakásban, azaz, kerülik a termosztát gyakori állítgatását és nappal használják a nagyobb fogyasztású gépeket (mosógép, mosogatógép).
Egyúttal arra is felhívták a figyelmet, hogy üzemzavar esetén a kritikus intézmények, így például a kórházak ellátása minden esetben elsőbbséget élvez. Az E.ON Hungária Csoport folyamatos hálózatfejlesztéseivel hosszú távon is azon dolgozik, hogy az időjárásból és a fogyasztási szokásokból adódó szélsőségeket egyre rugalmasabban kezelje. Az tervezett munkák átütemezésében érintett ügyfeleket a megszokott tájékoztatási csatornákon keresztül értesíti a vállalatcsoport – olvasható az E.ON közleményében.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaSzintet lép a napelemes rendszer: állami támogatással jön az energiatárolás
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb figyelmeztető jel: 2025 lett a brit meteorológia legforróbb éve
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÖtszáz hektárnyi „erdőtüdő”: így járul hozzá a fásítás a klímavédelemhez
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHó és szél okoz káoszt Erdélyben: közlekedési fennakadások és tömeges áramszünetek
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA fagy miatt védelmet kapnak az eladósodott háztartások is
