Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Meteorológiai szolgálat: az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább az indián nyári napok száma

Az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább az indián nyári napok száma, 121 év alatt hét nappal – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján közzétett elemzésében.  

Létrehozva:

|

A meteorológiai szolgálat a tanulmányban a meleg őszi periódusokat (indián nyár vagy vénasszonyok nyara), valamint az októberi átlagos napi maximumhőmérsékletek alakulását vizsgálta 1901-től, hogy kiderüljön, az éghajlatváltozás miként hat ezeknek az őszi, derűs napoknak a gyakoriságára. Mint írták, a klímaváltozás eredményeképpen az őszi átlag-, és maximumhőmérsékletek emelkednek, országos átlagban 1,5 Celsius fokkal nőtt az októberi havi maximumhőmérséklet 121 év alatt. A leginkább az Alföld déli területein, valamint Nyugat-Magyarországon nőtt a havi maximumhőmérséklet – egyes helyeken akár 1,9 fokkal is -, a legkevésbé pedig az Északi- és a Dunántúli-középhegységben és a Dél-Dunántúlon, egyes helyeken mindössze 1,2 fokkal. A meleg őszi periódusok elemzését szeptember utolsó dekádjától november első dekádjáig végezték. Indián nyári napnak azokat a napokat tekintették, amikor a napi maximumhőmérséklet elérte a 20 Celsius-fokot ősszel.

Az elmúlt 30 év átlagát tekintve jellemzően az alföldi, különösen a dél-alföldi tájakon volt a legtöbb (16-20) olyan nap, amikor a maximumhőmérséklet 20 fok felett alakult, de az ország középső részén, a Dél-Dunántúlon, valamint Kelet-Magyarországon is 12-16 közötti az indián nyári napok átlaga. A legkevesebb Nyugat-Magyarországon, valamint a magasabb tengerszint feletti magasságú régiókban fordult elő, ezeken a területeken átlagosan 0-4 nap indián nyári nap volt. Az 1991-2020 közötti időszak országos átlaga 14,2 nap. Az indián nyári napok száma az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább, itt 121 év alatt egy héttel nőtt a 20 fok feletti maximumhőmérséklet ősszel. Nyugat-Magyarországon, illetve a Dunántúl egyes vidékein 3-5 nap volt a növekedés, de Kelet-Magyarország felé haladva egyre csökken a változás mértéke, a Nyírség egyes részein pedig nem következett be szignifikáns változás, és ez igaz a hegységek vidékeire is. Budapest belterületén az országos trendnek megfelelően az októberi átlagos napi maximumhőmérséklet 1,5 fokkal nőtt 1901 óta. Az öt legmelegebb október a 121 éves idősorban 1907 (21,4 fok), amelyet 2019 (21,0 fok) és 1943 követ, de 20 fok felett alakult 1966 és 2018 októberi átlagos napi maximumhőmérséklete is. Az indián nyári napok száma 1901 óta 5,5 nappal nőtt Budapest belterületén, a legtöbb ilyen nap 2019-ben és 1943-ban fordult elő (30-30 nap), de 2018-ban 28 nap, valamint 2006-ban és 1907-ben is igen sok, 27 indián nyári nap fordult elő szeptember 21. és november 7. között a fővárosban.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Fesztivál, ami túlmutat a zenén: a Balaton védelméért lépnek együtt

Közös kampányt indít a Strand Fesztivál és a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Közös, szemléletformáló kampányt indít a Strand Fesztivál és a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet a víz világnapja alkalmából a Balaton természeti értékeinek megóvásáért – közölte az alternativenergia.hu. A “Szeresd a Balatont!” szlogennel meghirdetett kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a tó természeti kincseire, valamint arra ösztönözze az oda látogatókat, hogy környezettudatos módon töltsék idejüket a térségben. A kampány részeként edukatív tartalmak jelennek meg a Strand Fesztivál közösségi felületein, közérthető formában bemutatva a Balaton működését, kihívásait és védelmének lehetőségeit. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakemberei a fesztivál helyszínén is aktívan jelen lesznek: augusztus 19. és 22. között Zamárdiban interaktív és látványos programokon keresztül hozzák közelebb a tudományt a közönséghez. A terepi, műszeres bemutatókon a látogatók kipróbálhatják a Balaton vizének vizsgálatához használt eszközöket. Az algamintákon és mikroszkópos vizsgálatokon keresztül felfedezhetik a tó láthatatlan élővilágát.

A vízkémiai bemutatókon az érdeklődők megtudhatják, milyen folyamatok zajlanak a vízben, az élő halas akváriumokban pedig a Balaton jellegzetes fajait is megfigyelhetik. Külön hangsúlyt kap az emberi beavatkozás bemutatása: az érdeklődők a fesztiválon interaktív módon ismerhetik meg a humán eredetű szennyező anyagokat és azok hatását az élővilágra. Vasas Gábor, az intézet főigazgatója a közleményben kiemelte: az együttműködés lehetőséget ad arra, hogy a fesztivál közönsége közvetlen élményeken keresztül ismerje meg a tó működését és a megőrzésével kapcsolatos kihívásokat. A tájékoztató idézi Ádám Kata fesztiváligazgatót is, aki elmondta, hogy az idei rendezvény és kommunikációja szinte minden elemében a Balaton népszerűsítésére épül. Az együttműködés célja, hogy a fesztivál ne csupán zenei élményt nyújtson, hanem hozzájáruljon a látogatók szemléletformálásához is. A kampány központi üzenete: “Szeresd a Balatont! – és vigyázz rá, miközben jól érzed magad!” – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák