Zöldinfó
Meteorológiai szolgálat: az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább az indián nyári napok száma
Az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább az indián nyári napok száma, 121 év alatt hét nappal – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján közzétett elemzésében.
A meteorológiai szolgálat a tanulmányban a meleg őszi periódusokat (indián nyár vagy vénasszonyok nyara), valamint az októberi átlagos napi maximumhőmérsékletek alakulását vizsgálta 1901-től, hogy kiderüljön, az éghajlatváltozás miként hat ezeknek az őszi, derűs napoknak a gyakoriságára. Mint írták, a klímaváltozás eredményeképpen az őszi átlag-, és maximumhőmérsékletek emelkednek, országos átlagban 1,5 Celsius fokkal nőtt az októberi havi maximumhőmérséklet 121 év alatt. A leginkább az Alföld déli területein, valamint Nyugat-Magyarországon nőtt a havi maximumhőmérséklet – egyes helyeken akár 1,9 fokkal is -, a legkevésbé pedig az Északi- és a Dunántúli-középhegységben és a Dél-Dunántúlon, egyes helyeken mindössze 1,2 fokkal. A meleg őszi periódusok elemzését szeptember utolsó dekádjától november első dekádjáig végezték. Indián nyári napnak azokat a napokat tekintették, amikor a napi maximumhőmérséklet elérte a 20 Celsius-fokot ősszel.
Az elmúlt 30 év átlagát tekintve jellemzően az alföldi, különösen a dél-alföldi tájakon volt a legtöbb (16-20) olyan nap, amikor a maximumhőmérséklet 20 fok felett alakult, de az ország középső részén, a Dél-Dunántúlon, valamint Kelet-Magyarországon is 12-16 közötti az indián nyári napok átlaga. A legkevesebb Nyugat-Magyarországon, valamint a magasabb tengerszint feletti magasságú régiókban fordult elő, ezeken a területeken átlagosan 0-4 nap indián nyári nap volt. Az 1991-2020 közötti időszak országos átlaga 14,2 nap. Az indián nyári napok száma az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább, itt 121 év alatt egy héttel nőtt a 20 fok feletti maximumhőmérséklet ősszel. Nyugat-Magyarországon, illetve a Dunántúl egyes vidékein 3-5 nap volt a növekedés, de Kelet-Magyarország felé haladva egyre csökken a változás mértéke, a Nyírség egyes részein pedig nem következett be szignifikáns változás, és ez igaz a hegységek vidékeire is. Budapest belterületén az országos trendnek megfelelően az októberi átlagos napi maximumhőmérséklet 1,5 fokkal nőtt 1901 óta. Az öt legmelegebb október a 121 éves idősorban 1907 (21,4 fok), amelyet 2019 (21,0 fok) és 1943 követ, de 20 fok felett alakult 1966 és 2018 októberi átlagos napi maximumhőmérséklete is. Az indián nyári napok száma 1901 óta 5,5 nappal nőtt Budapest belterületén, a legtöbb ilyen nap 2019-ben és 1943-ban fordult elő (30-30 nap), de 2018-ban 28 nap, valamint 2006-ban és 1907-ben is igen sok, 27 indián nyári nap fordult elő szeptember 21. és november 7. között a fővárosban.
mti
Zöldinfó
Magyar fejlesztésű, Európában is egyedülálló klímaélmény-program indul Budapesten
Szerdán nyílik a Planet Budapest, amely ingyenesen látogatható majd a budapesti Vasúttörténeti Parkban.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Áder Jánosnak, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének beszélgetőtársa Unger Zsolt, a fenntarthatósági élményprogramot megálmodó Unger and Partners tulajdonosa volt, aki beszámolt arról, hogy – a visszajelzéseknek eleget téve – idén jelentősen bővítették a rendezvény időtartamát és megváltoztatták a helyszínét is, hogy nagyobb területen valósulhasson meg – írja az alternativenergia.hu. Az esemény idejére átépítették a Vasúttörténeti Parkot, a körfűtőházban például kialakítottak egy 72 méter átmérőjű és 36-38 méter magas dómot, egy fehér félbolygót, amely egy 156 tonnás szerkezet – tette hozzá. A programokkal kapcsolatban Unger Zsolt elmondta, tartanak egy háromnapos szakmai konferenciát, egy ötnapos klasszikus expót, amelyen 100 magyar cég állít ki, a nagyközönség érdeklődésére számot tartó, “szórakoztatva tanító” terek pedig 33 napig lesznek látogathatók.
Az Explorers című hagyományos kiállítás 12 témát jár körbe, úgy mint öltözködés, digitális tartalomfogyasztás, közlekedés, hulladékkezelés és állattartás. A Ride című 45 perces séta egy tanmese, egy időutazás, amely az iparosodás korától kezdve elmeséli, hogyan lettek az emberek fogyasztók, ezt a bolygó hogyan tolerálta és a jövőbe tekintve felhívja a figyelmet arra, mit lehetne tenni bolygónk érdekében. A Heroes című, elsősorban iskolás csoportoknak szóló részben pedig “hollywoodi minőségű” díszleteket építettek, a gyerekcsoportokat egy “élő filmbe” küldik be, amelyben színészek játszanak, a gyerekek pedig feladatokat oldanak meg, és egy “multiverzumokon keresztüli utazáson” vesznek részt – ismertette Unger Zsolt.
Áder János a harmadik alkalommal tartandó rendezvényről elmondta, hogy magyar fejlesztés, sok ember kreatív ötletének összegyúrásából jött létre és – jelenlegi tudásuk alapján – Európában egyedülálló. A Planet Budapest fő üzenete, hogyan tudjuk a rendelkezésünkre álló erőforrásokat úgy felhasználni, hogy az életszínvonalunkat megtartsuk, és ezek az erőforrások még hozzáférhetőek legyenek a következő generáció számára is, azaz ne csökkentsük az ő életesélyeiket – emelte ki a műsorban Áder János.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaElromlott a kenyérpirító? A bécsi Repair Café segít
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaÁramszünet, dráguló áram, elektromos autó? Állami támogatással energiatároló!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta15 év helyett 6-8 év? Gyorsabb napelemes megtérülést hozhat az új pályázat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAz örökerdő mint alternatíva: miért alulhasznált lehetőség Magyarországon?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBővül a hazai kitermelés: új koncessziós kör indul