Zöldinfó
Meteorológiai szolgálat: az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább az indián nyári napok száma
Az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább az indián nyári napok száma, 121 év alatt hét nappal – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján közzétett elemzésében.
A meteorológiai szolgálat a tanulmányban a meleg őszi periódusokat (indián nyár vagy vénasszonyok nyara), valamint az októberi átlagos napi maximumhőmérsékletek alakulását vizsgálta 1901-től, hogy kiderüljön, az éghajlatváltozás miként hat ezeknek az őszi, derűs napoknak a gyakoriságára. Mint írták, a klímaváltozás eredményeképpen az őszi átlag-, és maximumhőmérsékletek emelkednek, országos átlagban 1,5 Celsius fokkal nőtt az októberi havi maximumhőmérséklet 121 év alatt. A leginkább az Alföld déli területein, valamint Nyugat-Magyarországon nőtt a havi maximumhőmérséklet – egyes helyeken akár 1,9 fokkal is -, a legkevésbé pedig az Északi- és a Dunántúli-középhegységben és a Dél-Dunántúlon, egyes helyeken mindössze 1,2 fokkal. A meleg őszi periódusok elemzését szeptember utolsó dekádjától november első dekádjáig végezték. Indián nyári napnak azokat a napokat tekintették, amikor a napi maximumhőmérséklet elérte a 20 Celsius-fokot ősszel.
Az elmúlt 30 év átlagát tekintve jellemzően az alföldi, különösen a dél-alföldi tájakon volt a legtöbb (16-20) olyan nap, amikor a maximumhőmérséklet 20 fok felett alakult, de az ország középső részén, a Dél-Dunántúlon, valamint Kelet-Magyarországon is 12-16 közötti az indián nyári napok átlaga. A legkevesebb Nyugat-Magyarországon, valamint a magasabb tengerszint feletti magasságú régiókban fordult elő, ezeken a területeken átlagosan 0-4 nap indián nyári nap volt. Az 1991-2020 közötti időszak országos átlaga 14,2 nap. Az indián nyári napok száma az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább, itt 121 év alatt egy héttel nőtt a 20 fok feletti maximumhőmérséklet ősszel. Nyugat-Magyarországon, illetve a Dunántúl egyes vidékein 3-5 nap volt a növekedés, de Kelet-Magyarország felé haladva egyre csökken a változás mértéke, a Nyírség egyes részein pedig nem következett be szignifikáns változás, és ez igaz a hegységek vidékeire is. Budapest belterületén az országos trendnek megfelelően az októberi átlagos napi maximumhőmérséklet 1,5 fokkal nőtt 1901 óta. Az öt legmelegebb október a 121 éves idősorban 1907 (21,4 fok), amelyet 2019 (21,0 fok) és 1943 követ, de 20 fok felett alakult 1966 és 2018 októberi átlagos napi maximumhőmérséklete is. Az indián nyári napok száma 1901 óta 5,5 nappal nőtt Budapest belterületén, a legtöbb ilyen nap 2019-ben és 1943-ban fordult elő (30-30 nap), de 2018-ban 28 nap, valamint 2006-ban és 1907-ben is igen sok, 27 indián nyári nap fordult elő szeptember 21. és november 7. között a fővárosban.
mti
Zöldinfó
Olajszivárgás Oroszlányban: ideiglenes tiltás lépett életbe egyes technológiákra
Megtiltották egyes hulladékok beszállítását a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. oroszlányi telephelyére.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal üzemi baleset miatt ideiglenesen megtiltotta egyes technológiák folytatását és a technológiához kapcsolódó hulladékok telephelyre történő beszállítását és átvételét a Mészáros Csoporthoz tartozó Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. oroszlányi telephelyére – közölte a vállalatcsoport kommunikációs igazgatósága az MTI-vel. Az alternativenergia.hu tájékoztatása szerint 2026. április 19-én a telephelyen 2 köbméter olajtermék folyt ki az olajüzem tartályparkjának felszínére. Az eseményt haladéktalanul bejelentették a hatóságoknak, és megkezdték a kárelhárítást. A Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal meghatározott feltételek teljesítéséig megtiltotta a kifolyt olajtermék gyártására alkalmazott R9a technológia folytatását, valamint a technológiához kapcsolódó hulladékok telephelyre történő beszállítását és átvételét.
A kormányhivatal kötelezte a céget a felszín alatti tartályok megfelelőségének vizsgálatára, a rendkívüli eseménnyel érintett terület szennyeződésmentességének igazolására, valamint további műszaki biztonsági pontok beépíthetőségének vizsgálatára és a meglévő munkautasítások felülvizsgálatára. A társaság kiemelte, hogy a kormányhivatal ideiglenes intézkedése a vállalat környezetvédelmi engedélyének érvényességét nem érinti. Tájékoztattak arról is, hogy a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. az oroszlányi telephelyhez kapcsolódó monitoringterületen a talajvíz szennyeződésére utaló jeleket észlelt, amelyről bejelentést tett a hatóságnak.
A Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal ezt követően további tényfeltárást és monitoringot írt elő, amelyben a társaság együttműködik, és folytatja a szükséges környezetvédelmi feladatokat. A határozatban szereplő népegészségügyi szakhatósági állásfoglalás szerint az üggyel kapcsolatban közegészségügyi, illetve járványügyi kockázat nem merül fel – írta közleményében a Mészáros Csoport kommunikációs igazgatósága.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgy év alatt rendet tesznek: nagyszabású hulladékfelszámolás indul
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen
