Zöldinfó

Meteorológiai szolgálat: az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább az indián nyári napok száma

Az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább az indián nyári napok száma, 121 év alatt hét nappal – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján közzétett elemzésében.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-10-22

Szerző:

Hell

A meteorológiai szolgálat a tanulmányban a meleg őszi periódusokat (indián nyár vagy vénasszonyok nyara), valamint az októberi átlagos napi maximumhőmérsékletek alakulását vizsgálta 1901-től, hogy kiderüljön, az éghajlatváltozás miként hat ezeknek az őszi, derűs napoknak a gyakoriságára. Mint írták, a klímaváltozás eredményeképpen az őszi átlag-, és maximumhőmérsékletek emelkednek, országos átlagban 1,5 Celsius fokkal nőtt az októberi havi maximumhőmérséklet 121 év alatt. A leginkább az Alföld déli területein, valamint Nyugat-Magyarországon nőtt a havi maximumhőmérséklet – egyes helyeken akár 1,9 fokkal is -, a legkevésbé pedig az Északi- és a Dunántúli-középhegységben és a Dél-Dunántúlon, egyes helyeken mindössze 1,2 fokkal. A meleg őszi periódusok elemzését szeptember utolsó dekádjától november első dekádjáig végezték. Indián nyári napnak azokat a napokat tekintették, amikor a napi maximumhőmérséklet elérte a 20 Celsius-fokot ősszel.

Az elmúlt 30 év átlagát tekintve jellemzően az alföldi, különösen a dél-alföldi tájakon volt a legtöbb (16-20) olyan nap, amikor a maximumhőmérséklet 20 fok felett alakult, de az ország középső részén, a Dél-Dunántúlon, valamint Kelet-Magyarországon is 12-16 közötti az indián nyári napok átlaga. A legkevesebb Nyugat-Magyarországon, valamint a magasabb tengerszint feletti magasságú régiókban fordult elő, ezeken a területeken átlagosan 0-4 nap indián nyári nap volt. Az 1991-2020 közötti időszak országos átlaga 14,2 nap. Az indián nyári napok száma az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább, itt 121 év alatt egy héttel nőtt a 20 fok feletti maximumhőmérséklet ősszel. Nyugat-Magyarországon, illetve a Dunántúl egyes vidékein 3-5 nap volt a növekedés, de Kelet-Magyarország felé haladva egyre csökken a változás mértéke, a Nyírség egyes részein pedig nem következett be szignifikáns változás, és ez igaz a hegységek vidékeire is. Budapest belterületén az országos trendnek megfelelően az októberi átlagos napi maximumhőmérséklet 1,5 fokkal nőtt 1901 óta. Az öt legmelegebb október a 121 éves idősorban 1907 (21,4 fok), amelyet 2019 (21,0 fok) és 1943 követ, de 20 fok felett alakult 1966 és 2018 októberi átlagos napi maximumhőmérséklete is. Az indián nyári napok száma 1901 óta 5,5 nappal nőtt Budapest belterületén, a legtöbb ilyen nap 2019-ben és 1943-ban fordult elő (30-30 nap), de 2018-ban 28 nap, valamint 2006-ban és 1907-ben is igen sok, 27 indián nyári nap fordult elő szeptember 21. és november 7. között a fővárosban.

mti

Kapcsolódó tartalom:időjárás indián nyár meteorológia

Zöldinfó

Mexikó különleges kaktuszai költöznek Budapestre

Mexikó virágai lesznek láthatók az őszi kaktuszkiállításon a Füvészkertben.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2026-09-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ritkán látható mexikói kaktuszok, különleges pozsgások, szakértői tanácsadás és családi programok várják az érdeklődőket szeptember 11. és 13. között az ELTE Füvészkertben. Mexikó a kaktuszvilág legkülönlegesebb növényeinek ad otthont, hiszen a Sierra Madre hegyláncai, a magasföldek, a száraz völgyek és a hegységek lábánál húzódó trópusi esőerdők sajátos élőhelyein oszlopkaktuszok, gömbkaktuszok, rejtőzködő papsapka kaktuszok, valamint különleges virágú ritkaságok élnek. Ezt a növényvilágot idézi meg a Mexikó ékszerei című őszi Országos Kaktuszkiállítás és Vásár, ahol a kaktuszgyűjtők körében különösen értékes nemzetségeket, így az Astrophytum, az Ariocarpus, az Echinocactus és a Turbinicarpus fajait is bemutatja a Magyar Kaktuszgyűjtők Egyesülete – áll a szervezők közleményében.

A kiállításon bemutatott növények között különös figyelmet kapnak a Mexikó kietlen hegyvidékein élő, kövek között rejtőzködő kaktuszfajok. Az Ariocarpus nemzetség egyes fajai annyira hasonlítanak a környező sziklákra, hogy a növényevő állatok gyakran észre sem veszik őket. Ezek a növények lapos, szürkésbarna, kőre emlékeztető testtel rendelkeznek, és szinte teljesen beleolvadnak a környezetükbe.

A bemutató egyik különlegessége az úgynevezett Őszapó-kaktuszok csoportja lesz. Ezeket a magashegységi oszlopkaktuszokat sűrű, fehér, hajra emlékeztető szőrzet borítja, amely segíti őket a rendkívül erős napsugárzás és a hegyvidéki éjszakák hidege elleni védekezésben. A közönség olyan fajokkal is találkozhat, amelyek természetes élőhelyükön a bennszülött közösségek számára élelem-, víz- vagy tápanyagforrásként is jelentőséggel bírnak.

A szárazságtűrő növények mellett az epifiton, vagyis fán lakó fajok is szerepet kapnak, a levélkaktuszok és broméliafélék a mexikói erdők párásabb, trópusi hangulatát idézik meg. A rendezvényen a magyar kaktuszgyűjtők különleges gyűjteményeinek darabjai is láthatók lesznek. Növényvásár is várja a látogatókat, akiket az egyesület tagjai tartási tanácsokkal segítenek a megfelelő faj kiválasztásában, az öntözésben, a teleltetésben és a sikeres nevelésben. A kisgyermekes családokat kézműves programok is várják.

Tovább olvasom