Zöldinfó
Meteorológiai szolgálat: az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább az indián nyári napok száma
Az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább az indián nyári napok száma, 121 év alatt hét nappal – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján közzétett elemzésében.
A meteorológiai szolgálat a tanulmányban a meleg őszi periódusokat (indián nyár vagy vénasszonyok nyara), valamint az októberi átlagos napi maximumhőmérsékletek alakulását vizsgálta 1901-től, hogy kiderüljön, az éghajlatváltozás miként hat ezeknek az őszi, derűs napoknak a gyakoriságára. Mint írták, a klímaváltozás eredményeképpen az őszi átlag-, és maximumhőmérsékletek emelkednek, országos átlagban 1,5 Celsius fokkal nőtt az októberi havi maximumhőmérséklet 121 év alatt. A leginkább az Alföld déli területein, valamint Nyugat-Magyarországon nőtt a havi maximumhőmérséklet – egyes helyeken akár 1,9 fokkal is -, a legkevésbé pedig az Északi- és a Dunántúli-középhegységben és a Dél-Dunántúlon, egyes helyeken mindössze 1,2 fokkal. A meleg őszi periódusok elemzését szeptember utolsó dekádjától november első dekádjáig végezték. Indián nyári napnak azokat a napokat tekintették, amikor a napi maximumhőmérséklet elérte a 20 Celsius-fokot ősszel.
Az elmúlt 30 év átlagát tekintve jellemzően az alföldi, különösen a dél-alföldi tájakon volt a legtöbb (16-20) olyan nap, amikor a maximumhőmérséklet 20 fok felett alakult, de az ország középső részén, a Dél-Dunántúlon, valamint Kelet-Magyarországon is 12-16 közötti az indián nyári napok átlaga. A legkevesebb Nyugat-Magyarországon, valamint a magasabb tengerszint feletti magasságú régiókban fordult elő, ezeken a területeken átlagosan 0-4 nap indián nyári nap volt. Az 1991-2020 közötti időszak országos átlaga 14,2 nap. Az indián nyári napok száma az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább, itt 121 év alatt egy héttel nőtt a 20 fok feletti maximumhőmérséklet ősszel. Nyugat-Magyarországon, illetve a Dunántúl egyes vidékein 3-5 nap volt a növekedés, de Kelet-Magyarország felé haladva egyre csökken a változás mértéke, a Nyírség egyes részein pedig nem következett be szignifikáns változás, és ez igaz a hegységek vidékeire is. Budapest belterületén az országos trendnek megfelelően az októberi átlagos napi maximumhőmérséklet 1,5 fokkal nőtt 1901 óta. Az öt legmelegebb október a 121 éves idősorban 1907 (21,4 fok), amelyet 2019 (21,0 fok) és 1943 követ, de 20 fok felett alakult 1966 és 2018 októberi átlagos napi maximumhőmérséklete is. Az indián nyári napok száma 1901 óta 5,5 nappal nőtt Budapest belterületén, a legtöbb ilyen nap 2019-ben és 1943-ban fordult elő (30-30 nap), de 2018-ban 28 nap, valamint 2006-ban és 1907-ben is igen sok, 27 indián nyári nap fordult elő szeptember 21. és november 7. között a fővárosban.
mti
Zöldinfó
Zöldebb közvilágítás vidéken: megszülettek az első döntések a Jedlik Ányos Programban
Minden jelentkező nyert a közvilágítási pályázaton.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megszülettek az első támogatási döntések a Jedlik Ányos Energetikai Programban, több mint 1200 nyertese van a valaha volt legnagyobb ágazati programcsomagnak – írja az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint a vidéki kistelepülések a helyi közvilágítás korszerűsítéséhez kérhettek támogatást a Magyar Falu Programmal közös felhívásban. A meghosszabbított benyújtási határidőig 1249 önkormányzat jelentkezett az eredeti 18 milliárd forintos keretösszeget meghaladó igénnyel. Az EM kipótolja a hiányzó forrásmennyiséget, így minden pályázat támogatható, az erről szóló hivatalos értesítés megjelent a pályázatkezelő honlapján. Az ötezer alatti lélekszámú községek, városok Abasártól Zsurkig összesen 22,2 milliárd forint állami hozzájárulással cserélhetik energiatakarékosabbakra az utcai lámpatesteket. A kistelepülésektől az elszámolható költségeket teljes egészében átvállalja a kormány.
Az elnyert forrás akár teljes egészében előlegként is kifizethető, az igényelt támogatás átlagosan 17,7 millió forint. A kérelmezett összegek széles sávban szóródnak: a Vas vármegyei Nagymizdó 315 ezer forintra számíthat, a skála túlsó végén a maximum 50 millió forintot a lehető legszorosabban megközelítő Balatonfűzfő áll. A Jedlik Ányos Energetikai Program immár összesen 580 milliárd forinttal ösztönzi az energiaszektor zöldítését, működési hatékonyságának javítását. Jelenleg a biogáz-biometán előállítását 40 milliárd forinttal támogató felhívás érhető el.
A jövő év elején nyílnak meg a geotermikus áramtermelést, az ipari energiatárolók telepítését és a vállalati energiahatékonyság javítását célzó pályázati lehetőségek összesen közel 100 milliárd forint keretösszeggel – derül ki a minisztérium közléséből.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAz EKR akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítését teszi lehetővé 2027-ig
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVeszélyben az Alföld: civilszervezetek a palagáz ellen
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaLehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA plug-in hibridek is egyre népszerűbbek
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaÉvente több ezer háztartás fogyasztását váltja ki egy fejlesztési program
