Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Meteorológiai szolgálat: az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább az indián nyári napok száma

Az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább az indián nyári napok száma, 121 év alatt hét nappal – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján közzétett elemzésében.  

Létrehozva:

|

A meteorológiai szolgálat a tanulmányban a meleg őszi periódusokat (indián nyár vagy vénasszonyok nyara), valamint az októberi átlagos napi maximumhőmérsékletek alakulását vizsgálta 1901-től, hogy kiderüljön, az éghajlatváltozás miként hat ezeknek az őszi, derűs napoknak a gyakoriságára. Mint írták, a klímaváltozás eredményeképpen az őszi átlag-, és maximumhőmérsékletek emelkednek, országos átlagban 1,5 Celsius fokkal nőtt az októberi havi maximumhőmérséklet 121 év alatt. A leginkább az Alföld déli területein, valamint Nyugat-Magyarországon nőtt a havi maximumhőmérséklet – egyes helyeken akár 1,9 fokkal is -, a legkevésbé pedig az Északi- és a Dunántúli-középhegységben és a Dél-Dunántúlon, egyes helyeken mindössze 1,2 fokkal. A meleg őszi periódusok elemzését szeptember utolsó dekádjától november első dekádjáig végezték. Indián nyári napnak azokat a napokat tekintették, amikor a napi maximumhőmérséklet elérte a 20 Celsius-fokot ősszel.

Az elmúlt 30 év átlagát tekintve jellemzően az alföldi, különösen a dél-alföldi tájakon volt a legtöbb (16-20) olyan nap, amikor a maximumhőmérséklet 20 fok felett alakult, de az ország középső részén, a Dél-Dunántúlon, valamint Kelet-Magyarországon is 12-16 közötti az indián nyári napok átlaga. A legkevesebb Nyugat-Magyarországon, valamint a magasabb tengerszint feletti magasságú régiókban fordult elő, ezeken a területeken átlagosan 0-4 nap indián nyári nap volt. Az 1991-2020 közötti időszak országos átlaga 14,2 nap. Az indián nyári napok száma az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább, itt 121 év alatt egy héttel nőtt a 20 fok feletti maximumhőmérséklet ősszel. Nyugat-Magyarországon, illetve a Dunántúl egyes vidékein 3-5 nap volt a növekedés, de Kelet-Magyarország felé haladva egyre csökken a változás mértéke, a Nyírség egyes részein pedig nem következett be szignifikáns változás, és ez igaz a hegységek vidékeire is. Budapest belterületén az országos trendnek megfelelően az októberi átlagos napi maximumhőmérséklet 1,5 fokkal nőtt 1901 óta. Az öt legmelegebb október a 121 éves idősorban 1907 (21,4 fok), amelyet 2019 (21,0 fok) és 1943 követ, de 20 fok felett alakult 1966 és 2018 októberi átlagos napi maximumhőmérséklete is. Az indián nyári napok száma 1901 óta 5,5 nappal nőtt Budapest belterületén, a legtöbb ilyen nap 2019-ben és 1943-ban fordult elő (30-30 nap), de 2018-ban 28 nap, valamint 2006-ban és 1907-ben is igen sok, 27 indián nyári nap fordult elő szeptember 21. és november 7. között a fővárosban.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Nemzetközi elismerések és élő hagyományok a Néprajzi Múzeum ünnepén

Március 5-én, a Néprajzi Múzeum alapításának 154. évfordulóján, ingyenes programsorozattal várják a látogatókat Budapesten.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A múzeum közleménye szerint a születésnapi programok bemutatják azt a több mint másfél évszázados gyűjtő-, kutató- és tudásátadó munkát, amely az intézményt ma Európa egyik legjelentősebb etnográfiai intézményévé teszi – írja az alternativenergia.hu. A gyűjteményi kiállításban Xántus János (1825-1984) természettudós, néprajzkutató japán és borneói gyűjtéseit bemutató tematikus tárlatvezetés idézi fel a múzeumalapítás időszakát és a 19. századi tudományos expedíciók jelentőségét. Emellett több kurátori vezetés is lesz, amelyek a múzeum aktuális kiállításaiba engednek betekintést. A kulisszák mögötti szakmai munka is fókuszba kerül: előadásokon ismerhetik meg a látogatók a múzeum új kiállításarchiválási módszertanát és az online gyűjteményi adatbázis tervezésének dilemmáit, a digitalizáló műhelyben pedig élőben követhető végig, miként válik egy sérülékeny üvegnegatívból nagy felbontású, kutatható digitális állomány. A programok között könyvbemutató, tudománytörténeti kamarakiállítás is várja a nagyközönséget a Néprajzi Múzeum Napján.

Kitértek arra is, a 2026-os év kiemelt tematikája – az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által meghirdetett – Pásztorok és legelők nemzetközi éve a Néprajzi Múzeum egész éves programsorozatában hangsúlyos szerepet kap, és a március 5-i programokhoz is szervesen kapcsolódik. A pásztorkodás, az ember-állat-táj kapcsolatrendszere, a legeltető állattartás ökológiai és kulturális jelentősége előadásokban, filmvetítéseken, zenei bemutatókon és kézműves programokon keresztül válik átélhetővé. A közlemény szerint a Néprajzi Múzeum Napja során zenei programok is várják a közönséget: pásztor- és parasztdalok csendülnek fel hagyományos előadásmódban, majd az Egressy Brass Band koncertje zárja az estét. Ezen kívül egész nap szavazhatnak a látogatók a Gyűjteményi kiállítás TOP 10 tárgyára is.

Emlékeztettek: az elmúlt évben a Néprajzi Múzeum négy rangos nemzetközi díjat nyert el, 2026-ban pedig jelölt az European Museum of the Year Award díjra, amelyről májusban, Bilbaóban dönt a nemzetközi zsűri. A múzeum ZOOM katalógusa 2025-ben pedig bronz elismerést kapott az International Design Awards (IDA, USA) Print / Books kategóriájában – tették hozzá.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák