Zöldinfó
Meteorológiai szolgálat: az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább az indián nyári napok száma
Az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább az indián nyári napok száma, 121 év alatt hét nappal – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján közzétett elemzésében.
A meteorológiai szolgálat a tanulmányban a meleg őszi periódusokat (indián nyár vagy vénasszonyok nyara), valamint az októberi átlagos napi maximumhőmérsékletek alakulását vizsgálta 1901-től, hogy kiderüljön, az éghajlatváltozás miként hat ezeknek az őszi, derűs napoknak a gyakoriságára. Mint írták, a klímaváltozás eredményeképpen az őszi átlag-, és maximumhőmérsékletek emelkednek, országos átlagban 1,5 Celsius fokkal nőtt az októberi havi maximumhőmérséklet 121 év alatt. A leginkább az Alföld déli területein, valamint Nyugat-Magyarországon nőtt a havi maximumhőmérséklet – egyes helyeken akár 1,9 fokkal is -, a legkevésbé pedig az Északi- és a Dunántúli-középhegységben és a Dél-Dunántúlon, egyes helyeken mindössze 1,2 fokkal. A meleg őszi periódusok elemzését szeptember utolsó dekádjától november első dekádjáig végezték. Indián nyári napnak azokat a napokat tekintették, amikor a napi maximumhőmérséklet elérte a 20 Celsius-fokot ősszel.
Az elmúlt 30 év átlagát tekintve jellemzően az alföldi, különösen a dél-alföldi tájakon volt a legtöbb (16-20) olyan nap, amikor a maximumhőmérséklet 20 fok felett alakult, de az ország középső részén, a Dél-Dunántúlon, valamint Kelet-Magyarországon is 12-16 közötti az indián nyári napok átlaga. A legkevesebb Nyugat-Magyarországon, valamint a magasabb tengerszint feletti magasságú régiókban fordult elő, ezeken a területeken átlagosan 0-4 nap indián nyári nap volt. Az 1991-2020 közötti időszak országos átlaga 14,2 nap. Az indián nyári napok száma az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább, itt 121 év alatt egy héttel nőtt a 20 fok feletti maximumhőmérséklet ősszel. Nyugat-Magyarországon, illetve a Dunántúl egyes vidékein 3-5 nap volt a növekedés, de Kelet-Magyarország felé haladva egyre csökken a változás mértéke, a Nyírség egyes részein pedig nem következett be szignifikáns változás, és ez igaz a hegységek vidékeire is. Budapest belterületén az országos trendnek megfelelően az októberi átlagos napi maximumhőmérséklet 1,5 fokkal nőtt 1901 óta. Az öt legmelegebb október a 121 éves idősorban 1907 (21,4 fok), amelyet 2019 (21,0 fok) és 1943 követ, de 20 fok felett alakult 1966 és 2018 októberi átlagos napi maximumhőmérséklete is. Az indián nyári napok száma 1901 óta 5,5 nappal nőtt Budapest belterületén, a legtöbb ilyen nap 2019-ben és 1943-ban fordult elő (30-30 nap), de 2018-ban 28 nap, valamint 2006-ban és 1907-ben is igen sok, 27 indián nyári nap fordult elő szeptember 21. és november 7. között a fővárosban.
mti
Zöldinfó
Több tízezer lakásban jöhet változás: indul a költségmegosztók telepítése
Közel 1100 társasházban válhat energiatakarékosabbá a távfűtés.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A távolról leolvasható fűtési költségmegosztók felszerelését segítő pályázat februárban nyílt újra 4,1 milliárd forinttal megemelt kerettel – írja az alternativenergia.hu. A most lezárult második forduló eredményeként további 484 társasház vagy lakásszövetkezet valósíthat meg beruházásokat önerő nélkül. A jelentős forrástöbbletnek köszönhetően összesen közel 1100 lakóközösség nyerhetett el 100 százalékos vissza nem térítendő támogatást – jelentette be közleményében az Energiaügyi Minisztérium (EM). A népszerű pályázat összesen 9,1 milliárd forinttal ösztönzi radiátorokra szerelt költségmegosztók telepítését a távfűtéses társasházakban. A korszerű eszközök a hőleadás alapján arányosan osztják szét az épület teljes fűtési költségét a lakók között. Az új megoldás az alapterület- vagy légköbméter-alapú eddigi kalkulációhoz képest igazságosabb elszámolást tesz lehetővé – tette hozzá az EM.
Mint emlékeztettek, a kiírást tavaly 5 milliárd forintos keretösszeggel indították útjára, az első fordulóban 612 projekt kapott támogatást. A novemberi felfüggesztésig összesen 7,6 milliárd forint támogatási igény érkezett be. A rendelkezésre álló forrás nagyarányú megemelésével idén február végén ismét meg lehetett nyitni a pályázatot. A korábban jelentkezőknek csak akkor kellett előző jelentkezésüket visszavonva, módosítva újra benyújtaniuk, ha a beruházás paraméterei időközben megváltoztak. Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős államtitkár a közleményben elmondta: “a sikeres program több mint ezer társasházban, mintegy 68 ezer lakásban teszi lehetővé, hogy a családok tényleges fogyasztásukhoz igazodva fizethessék távhőszámláikat. A távolról leolvasható költségmegosztók felszerelése egyszerűen és gyorsan elvégezhető. A támogatott fejlesztések jóvoltából, a pontosabb adatok ismeretében a távfűtött otthonokban élők energiafelhasználása tudatosabbá válhat, rezsiterheik így csökkenhetnek.”
-
Zöldinfó7 óra telt el a létrehozás ótaTöbb tízezer lakásban jöhet változás: indul a költségmegosztók telepítése
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaElektromos forradalom az utakon: hidrogénnel működő buszokat hoznak
-
Zöld Közlekedés5 óra telt el a létrehozás ótaBerobbanhat az elektromos motorpiac – új márka lép be Magyarországra
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb az igény az otthoni napelem és akkumulátor rendszerekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre népszerűbbek a négyévszakos abroncsok Magyarországon
