Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Meteorológiai szolgálat: az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább az indián nyári napok száma

Az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább az indián nyári napok száma, 121 év alatt hét nappal – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján közzétett elemzésében.  

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

|

A meteorológiai szolgálat a tanulmányban a meleg őszi periódusokat (indián nyár vagy vénasszonyok nyara), valamint az októberi átlagos napi maximumhőmérsékletek alakulását vizsgálta 1901-től, hogy kiderüljön, az éghajlatváltozás miként hat ezeknek az őszi, derűs napoknak a gyakoriságára. Mint írták, a klímaváltozás eredményeképpen az őszi átlag-, és maximumhőmérsékletek emelkednek, országos átlagban 1,5 Celsius fokkal nőtt az októberi havi maximumhőmérséklet 121 év alatt. A leginkább az Alföld déli területein, valamint Nyugat-Magyarországon nőtt a havi maximumhőmérséklet – egyes helyeken akár 1,9 fokkal is -, a legkevésbé pedig az Északi- és a Dunántúli-középhegységben és a Dél-Dunántúlon, egyes helyeken mindössze 1,2 fokkal. A meleg őszi periódusok elemzését szeptember utolsó dekádjától november első dekádjáig végezték. Indián nyári napnak azokat a napokat tekintették, amikor a napi maximumhőmérséklet elérte a 20 Celsius-fokot ősszel.

Az elmúlt 30 év átlagát tekintve jellemzően az alföldi, különösen a dél-alföldi tájakon volt a legtöbb (16-20) olyan nap, amikor a maximumhőmérséklet 20 fok felett alakult, de az ország középső részén, a Dél-Dunántúlon, valamint Kelet-Magyarországon is 12-16 közötti az indián nyári napok átlaga. A legkevesebb Nyugat-Magyarországon, valamint a magasabb tengerszint feletti magasságú régiókban fordult elő, ezeken a területeken átlagosan 0-4 nap indián nyári nap volt. Az 1991-2020 közötti időszak országos átlaga 14,2 nap. Az indián nyári napok száma az ország déli és délnyugati vidékein nőtt a leginkább, itt 121 év alatt egy héttel nőtt a 20 fok feletti maximumhőmérséklet ősszel. Nyugat-Magyarországon, illetve a Dunántúl egyes vidékein 3-5 nap volt a növekedés, de Kelet-Magyarország felé haladva egyre csökken a változás mértéke, a Nyírség egyes részein pedig nem következett be szignifikáns változás, és ez igaz a hegységek vidékeire is. Budapest belterületén az országos trendnek megfelelően az októberi átlagos napi maximumhőmérséklet 1,5 fokkal nőtt 1901 óta. Az öt legmelegebb október a 121 éves idősorban 1907 (21,4 fok), amelyet 2019 (21,0 fok) és 1943 követ, de 20 fok felett alakult 1966 és 2018 októberi átlagos napi maximumhőmérséklete is. Az indián nyári napok száma 1901 óta 5,5 nappal nőtt Budapest belterületén, a legtöbb ilyen nap 2019-ben és 1943-ban fordult elő (30-30 nap), de 2018-ban 28 nap, valamint 2006-ban és 1907-ben is igen sok, 27 indián nyári nap fordult elő szeptember 21. és november 7. között a fővárosban.

 

Advertisement

mti

Advertisement
Kapcsolódó tartalom:

Zöldinfó

A kihűlés életveszélyes lehet: különösen védeni kell a kutyákat a téli hidegben

Fokozott figyelemre hívta fel a kutyatartókat az extrém hideg miatt a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége.

Létrehozva:

17 óra telt el a létrehozás óta

|

2026-01-11

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A szervezet kiemelte, az előttünk álló extrém hideg időjárás komoly veszélyt jelent a kutyák számára, fajtától és származástól függetlenül, legyen szó törzskönyves vagy keverék kutyáról – írja az alternativenergia.hu. A tartós téli hideg, különösen amikor a hőmérséklet 0 Celsius-fok alá, akár mínusz 20 fok közelébe süllyed, komolyan megviselheti az állatokat – figyelmeztettek, jelezve: a kihűlés kockázata függ a kutya testméretétől, szőrzetétől, korától, egészségi állapotától, valamint attól is, hogy lakásban vagy szabadban él. Hozzátették, a lakásban tartott kutyák a 21-26 fokos benti hőmérséklethez alkalmazkodnak. Amikor ilyen környezetből lépnek ki a hidegbe, a hirtelen 20-30 fokos hőmérséklet-különbség – különösen szeles időben – komoly megterhelést jelenthet számukra. A lakásban tartott kutyák számára kifejezetten ajánlott a bélelt, szél- és vízálló kutyakabát használata, amely segít megtartani a testhőt, csökkenti a kihűlés veszélyét és melegen tartja az izmokat.

Felhívták a figyelmet arra is: a téli időszakban a sétát nem szabad elhagyni, de célszerű rövidebb, aktívabb kint tartózkodást tervezni, és folyamatosan figyelni a kutya jelzéseit. Ha reszket, lelassul vagy visszafordulna, nem szabad erőltetni a sétát. Kiemelten fontosnak nevezték a kint tartott kutyák védelmét. Extrém hideg éjszakákon akkor is érdemes kivételt tenni, ha az állatot egyébként nem engedjük be a lakásba. Egy előszoba, garázs vagy szélvédett hely, ahol meleg, száraz fekhely biztosítható, akár életet is menthet – emelték ki. A szabadban tartott kutyák esetében elengedhetetlen, hogy mindig legyen előttük friss ivóvíz, és rendszeresen ellenőrizzük, nem fagyott-e be, energiadúsabb, a téli időszakhoz igazított táplálékot kapjanak, és megfelelő, szigetelt, huzatmentes kutyaház álljon rendelkezésükre – sorolták. A szövetség arra is felhívta a figyelmet, hogy ha környezetünkben veszélynek kitett, magukra hagyott vagy nem megfelelő körülmények között tartott kutyát látunk, akkor ne menjünk el mellette. Az esetet jelezni kell az illetékes állatvédő szervezetnek, a helyi önkormányzatnak vagy – indokolt esetben – a hatóságoknak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák