Zöldinfó
Mézes nap a Bécsi Városházán
Első alkalommal rendeznek Méhek Napját a bécsi Városházán, ahol a csíkos rovarokkal kapcsolatos információk mellett mézpiaccal, mézkóstolóval, bemutató-kaptárral és méhhotel-készítő műhellyel várják az érdeklődőket.
„Mindenki tehet valamit azért, hogy a méhek jobban érezzék magukat nálunk, és elegendő táplálékot találjanak” – ezekkel a szavakkal invitál mindenkit Ulli Sima környezetvédelmi tanácsnok az első Bécsi Méhek Napjára, amelyet 2014. május 13-án tartanak a Bécsi Városháza árkádos udvarán. Az ingyenesen látogatható rendezvényen az érdeklődők nemcsak a méhekkel kapcsolatos hasznos és praktikus tanácsokat kaphatnak például arról, hogy miként lehet a méhek számára is csábítóan berendezni egy virágládát, vagy ki lehet allergiás a méhcsípésre, de saját mézet is pergethetnek, amit szuvenírként kis üvegben hazavihetnek. Emellett mézpiac, kóstolók, egy bemutató-kaptár és barkácsműhely is várja a látogatókat, ahol szakértő irányításával méhhotelt és méhviasz-gyertyát készíthetnek.
Bécs városának régóta szívügye a méhek védelme, amiért évek óta sokat tesz is. A város nemcsak aktív támogatója az ökológiai gazdálkodásnak, de természetközelien kezelnek számos rétet és parkot, hogy a Bécsben élő mintegy 200 millió méhnek mindig legyen elegendő tápláléka. Újabban egyre több városi létesítmény – például az Ebs Wien víztisztító telep, a Központi Temető vagy a Dunasziget – területén helyeznek el méhkaptárakat, amelyek száma egyre bővül. Ezen kívül pedig kiadványokkal, rendezvényekkel hívják fel a lakosság figyelmét a kis Maja méhecskék igényeire. Az osztrák főváros területén jelenleg 5.267 méhcsalád él összesen 450 kaptárban, amelyet 600 méhész gondoz.
Zöldinfó
Jelentős áramhálózat-fejlesztést zárt le az E.ON
Befejezte 115 milliárd forintos hálózatfejlesztését az E.ON.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az E.ON Hungária Csoport lezárta 2022-ben indult 114,919 milliárd forintos átfogó áramhálózat-fejlesztési programját, amelynek keretében több mint 1800 kilométer hálózat és több mint 2800 transzformátor fejlesztése fejeződött be – írja az alternativenergia.hu. A beruházások eredményeként az érintett vonalakon a mindennapokban ritkábbak és rövidebbek lehetnek a kiesések. A modernizált rendszer révén gyorsabbá és pontosabbá vált a hibák azonosítása, amely felgyorsítja a helyreállítási folyamatokat. A fejlesztések részben a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból valósultak meg az Európai Unió támogatásával, részben pedig önerőből finanszírozta az E.ON Hungária Csoport.
A beruházások célja volt az is, hogy a hálózat minél nagyobb mértékben képes legyen fogadni az időjárásfüggő megújuló energiaforrásokból származó áramot, különösen a lakossági napelemes rendszerek által termelt energiát. A projektekben hat új alállomás épült, és több meglévő létesítmény is bővült. A beruházások teljes térségek energiaellátását biztosítják, mint például a Szekszárd térségét ellátó Tolna-Mözs alállomás, a zöldtetős Kelenföld alállomás, valamint a Budapesten megvalósult Őrmező alállomás. Emellett több helyszínen – például Ráckevén, Biatorbágyon, Dunavarsányban, Angyalföldön és Zuglóban – történt kapacitásbővítés. Egyes állomások nagyobb teljesítményű transzformátort kaptak, máshol új berendezések telepítésével nőtt a hálózat kapacitása.
Több mint 1800 kilométernyi kis- és középfeszültségű hálózat épült vagy újult meg, és több mint 2800 új vagy korszerűsített transzformátor állt üzembe a növekvő energiaigények kiszolgálása érdekében. Emellett több ezer digitalizációs és üzemirányítási fejlesztés is megvalósult, amelyek hozzájárulnak az áramellátás biztonságához és az áramszünetek gyorsabb kezeléséhez. A teljes fejlesztéssorozat révén több mint 1000 megawatt (MW) többletkapacitás jött létre, amely új napelemes kapacitások csatlakozását tette lehetővé. 2020 óta jelentősen nőtt a naperőművek száma az E.ON hálózatán. Magyarországon jelenleg mintegy 350 ezer lakossági napelem (HMKE) működik, ezek közül több mint 200 ezer az E.ON szolgáltatási területén – tették hozzá.
Az észak-dunántúli térségben mintegy 45 milliárd, a dél-dunántúliban 30 milliárd, míg Budapesten és Pest vármegyében 40 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. A hálózatbiztonság mellett a környezeti szempontok is fontos szerepet kaptak: a Budai Tájvédelmi Körzetben például 50 kilométernyi földkábel épült, és 450 oszlopot bontottak el. A most lezárult program után a fejlesztések nem állnak meg: a vállalatcsoport párhuzamosan több új hálózatfejlesztési programot készített elő és indított el a jövő kihívásaira való eredményes felkészülés érdekében – írta az E.ON.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBenzin és gázolaj: marad az adócsökkentés, de már kisebb mértékben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaOlajszivárgás Oroszlányban: ideiglenes tiltás lépett életbe egyes technológiákra
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaTeljes életciklus alapján kell vizsgálni az elektromos autók hatását
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAszály ellen is hatékony lehet a magyar fejlesztésű gyapjúpellet
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaVizsgálat indult az EcoPro debreceni üzemében történt esemény után

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés