Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mézes nap a Bécsi Városházán

Létrehozva:

|

Első alkalommal rendeznek Méhek Napját a bécsi Városházán, ahol a csíkos rovarokkal kapcsolatos információk mellett mézpiaccal, mézkóstolóval, bemutató-kaptárral és méhhotel-készítő műhellyel várják az érdeklődőket.

„Mindenki tehet valamit azért, hogy a méhek jobban érezzék magukat nálunk, és elegendő táplálékot találjanak” – ezekkel a szavakkal invitál mindenkit Ulli Sima környezetvédelmi tanácsnok az első Bécsi Méhek Napjára, amelyet 2014. május 13-án tartanak a Bécsi Városháza árkádos udvarán. Az ingyenesen látogatható rendezvényen az érdeklődők nemcsak a méhekkel kapcsolatos hasznos és praktikus tanácsokat kaphatnak például arról, hogy miként lehet a méhek számára is csábítóan berendezni egy virágládát, vagy ki lehet allergiás a méhcsípésre, de saját mézet is pergethetnek, amit szuvenírként kis üvegben hazavihetnek. Emellett mézpiac, kóstolók, egy bemutató-kaptár és barkácsműhely is várja a látogatókat, ahol szakértő irányításával méhhotelt és méhviasz-gyertyát készíthetnek.

Bécs városának régóta szívügye a méhek védelme, amiért évek óta sokat tesz is. A város nemcsak aktív támogatója az ökológiai gazdálkodásnak, de természetközelien kezelnek számos rétet és parkot, hogy a Bécsben élő mintegy 200 millió méhnek mindig legyen elegendő tápláléka. Újabban egyre több városi létesítmény – például az Ebs Wien víztisztító telep, a Központi Temető vagy a Dunasziget – területén helyeznek el méhkaptárakat, amelyek száma egyre bővül. Ezen kívül pedig kiadványokkal, rendezvényekkel hívják fel a lakosság figyelmét a kis Maja méhecskék igényeire. Az osztrák főváros területén jelenleg 5.267 méhcsalád él összesen 450 kaptárban, amelyet 600 méhész gondoz.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák