Zöldinfó

Mézes nap a Bécsi Városházán

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-05-08

Szerző:

Hell

Első alkalommal rendeznek Méhek Napját a bécsi Városházán, ahol a csíkos rovarokkal kapcsolatos információk mellett mézpiaccal, mézkóstolóval, bemutató-kaptárral és méhhotel-készítő műhellyel várják az érdeklődőket.

„Mindenki tehet valamit azért, hogy a méhek jobban érezzék magukat nálunk, és elegendő táplálékot találjanak” – ezekkel a szavakkal invitál mindenkit Ulli Sima környezetvédelmi tanácsnok az első Bécsi Méhek Napjára, amelyet 2014. május 13-án tartanak a Bécsi Városháza árkádos udvarán. Az ingyenesen látogatható rendezvényen az érdeklődők nemcsak a méhekkel kapcsolatos hasznos és praktikus tanácsokat kaphatnak például arról, hogy miként lehet a méhek számára is csábítóan berendezni egy virágládát, vagy ki lehet allergiás a méhcsípésre, de saját mézet is pergethetnek, amit szuvenírként kis üvegben hazavihetnek. Emellett mézpiac, kóstolók, egy bemutató-kaptár és barkácsműhely is várja a látogatókat, ahol szakértő irányításával méhhotelt és méhviasz-gyertyát készíthetnek.

Bécs városának régóta szívügye a méhek védelme, amiért évek óta sokat tesz is. A város nemcsak aktív támogatója az ökológiai gazdálkodásnak, de természetközelien kezelnek számos rétet és parkot, hogy a Bécsben élő mintegy 200 millió méhnek mindig legyen elegendő tápláléka. Újabban egyre több városi létesítmény – például az Ebs Wien víztisztító telep, a Központi Temető vagy a Dunasziget – területén helyeznek el méhkaptárakat, amelyek száma egyre bővül. Ezen kívül pedig kiadványokkal, rendezvényekkel hívják fel a lakosság figyelmét a kis Maja méhecskék igényeire. Az osztrák főváros területén jelenleg 5.267 méhcsalád él összesen 450 kaptárban, amelyet 600 méhész gondoz.

Kapcsolódó tartalom:ausztria bécs Ulli Sima

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

A hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek

Európa több mint felét nagyon erős hőstressz sújtotta a nyáron.

Létrehozva:

13 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Európa több mint felén nagyon erős hőstressz alakult ki az idén nyáron, így a kontinens területének rekordnagyságú részén voltak kitéve az emberek a extrém hőség egészségügyi kockázatainak – közölte az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata (C3S). Az alternativenergia.hu közleménye szerint szélsőséges hőhullámok és szárazság jellemezte az idei nyarat Európában, a kontinens 52 százalékán alakult ki nagyon erős hőstressz a nyár végéig. Európa jelentős részén, különösen a kontinens nyugati térségében rekordmagas felszíni léghőmérsékleteket mértek, miközben az európai tengerek felszíni hőmérséklete is rekordmagas vagy rekordközeli értékeket ért el.

A nagyon erős hőstressz, amely 38 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőérzetnek felel meg az univerzális termikus klímaindex alapján, és súlyos egészségügyi kockázatoknak, többek között hőgutának teszi ki az embereket. Nyugat-Európában az eddigi legmelegebb nyarat jegyezték fel. A térség nyári átlaghőmérséklete 21,7 Celsius-fok volt, 2,5 fokkal meghaladta az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, és felülmúlta a 2003-ban felállított korábbi rekordot.

A nyári meleg szokatlanul korán érkezett a kontinens egyes részein, mivel az első nagyobb hőhullám május végén sújtotta Nyugat-Európa nagy részét, és a rendkívül meleg hőmérséklet egész nyáron fennmaradt. A hőség kiterjedtsége is kiemelkedő volt. Idén 17 olyan napot regisztráltak, amikor Nyugat-Európa területének legalább 60 százalékán 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. 2003-ban 11, tavaly pedig hét ilyen nap volt.

Nyugat-Európa egészét tekintve az erős hőstresszel járó napok száma rekordot jelentő 41 volt, öttel több, mint 2003-ban. A nagyon erős hőstresszel jellemezhető napok száma ugyancsak rekordot döntött, elérte a tizenhármat. A tartós szárazság és az ismétlődő hőhullámok rendkívül jelentős erdőtűzszezonhoz is hozzájárultak. A Kopernikusz légkörfigyelő szolgálata (CAMS) szerint az európai erdőtüzekből származó károsanyagkibocsátás a nyár végére a 2003 óta mért tíz legmagasabb érték közé került, és emberek millióit tette ki veszélyes mértékű légszennyezésnek.

A szárazság az európai folyókat is súlyosan érintette. Az európai árvízelőrejelző rendszer (EFAS) 1992-ben kezdődött mérései óta nem jegyeztek fel olyan nyarat, amikor a kontinens folyóinak vízhozama ilyen alacsony lett volna. Európa tengerei ugyancsak rendkívül felmelegedtek. Az Atlanti-óceán európai partvidékének jelentős részén, valamint a Földközi-tenger nyugati és középső térségében rekordmagas vagy rekordközeli tengerfelszíni hőmérsékleteket mértek. A Kopernikusz szerint tengeri hőhullámok fokozhatják a hőséget a szomszédos part menti területeken azáltal, hogy korlátozzák az éjszakai lehűlést és növelik a páratartalmat, ezáltal súlyosbítva a hőstresszt.

Tovább olvasom