Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mézes nap a Bécsi Városházán

Létrehozva:

|

Első alkalommal rendeznek Méhek Napját a bécsi Városházán, ahol a csíkos rovarokkal kapcsolatos információk mellett mézpiaccal, mézkóstolóval, bemutató-kaptárral és méhhotel-készítő műhellyel várják az érdeklődőket.

„Mindenki tehet valamit azért, hogy a méhek jobban érezzék magukat nálunk, és elegendő táplálékot találjanak” – ezekkel a szavakkal invitál mindenkit Ulli Sima környezetvédelmi tanácsnok az első Bécsi Méhek Napjára, amelyet 2014. május 13-án tartanak a Bécsi Városháza árkádos udvarán. Az ingyenesen látogatható rendezvényen az érdeklődők nemcsak a méhekkel kapcsolatos hasznos és praktikus tanácsokat kaphatnak például arról, hogy miként lehet a méhek számára is csábítóan berendezni egy virágládát, vagy ki lehet allergiás a méhcsípésre, de saját mézet is pergethetnek, amit szuvenírként kis üvegben hazavihetnek. Emellett mézpiac, kóstolók, egy bemutató-kaptár és barkácsműhely is várja a látogatókat, ahol szakértő irányításával méhhotelt és méhviasz-gyertyát készíthetnek.

Bécs városának régóta szívügye a méhek védelme, amiért évek óta sokat tesz is. A város nemcsak aktív támogatója az ökológiai gazdálkodásnak, de természetközelien kezelnek számos rétet és parkot, hogy a Bécsben élő mintegy 200 millió méhnek mindig legyen elegendő tápláléka. Újabban egyre több városi létesítmény – például az Ebs Wien víztisztító telep, a Központi Temető vagy a Dunasziget – területén helyeznek el méhkaptárakat, amelyek száma egyre bővül. Ezen kívül pedig kiadványokkal, rendezvényekkel hívják fel a lakosság figyelmét a kis Maja méhecskék igényeire. Az osztrák főváros területén jelenleg 5.267 méhcsalád él összesen 450 kaptárban, amelyet 600 méhész gondoz.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák