Zöldinfó
Mi lesz a kávé melléktermékével?
Szeretjük a kávét, sokat iszunk belőle. Pont. A kávéfőzésnek azonban óhatatlanul lesznek melléktermékei is, használjunk bármilyen módszert. És ezzel azért, lássuk be, jó lenne valamit kezdeni, ha oda szeretnénk figyelni a környezetünkre.
Nem csak a kávé főzésekor, de már a kávé szüretelésekor is keletkeznek természetes melléktermékek, például a kávécseresznye húsa. Ez a húsréteg veszi körbe a kávészemeket, és a feldolgozás során eltávolítják teljesen. Nem vész azonban kárba, hiszen a legtöbb esetben a komposztba kerül, amivel aztán a talaj termékenységét növelik. Érdekes, de ebből a gyümölcshúsból még állateledelt is készítenek, a marhák mindennapi eledelének akár 20%-át is ki lehet vele váltani! De nem csak az állatoknak adnak belőle, táplálékkiegészítőkbe, üdítőkbe is tesznek. A kávécseresznyéből kivonatából nyert vizet pedig biogáz gyártásához tudják felhasználni.
Főzéskor az egyik legkézzelfoghatóbb melléktermék a zacc. Ezt általában mindenki kidobja, pedig rengeteg mindenre jó, szemcsés állagának, valamint savas kémhatásának köszönhetően, a szépségápolástól kezdve a növények gondozásáig.
A szépségápolást már érintettem korábban, a zacc akár szappanba öntve, akár egy kis olajjal keverve kiválóan radíroz és feszesít, valamint serkenti a vérkeringést, ami nagyon jót tesz a narancsbőrnek is. Néhány éve azt is felfedezték, hogy a koffein érösszehúzó hatású, így a bőrpirosodás elleni termékek fontos alkotóelemévé vált.
Őszintén megvallva én nem vagyok egy óriási „bio hívő”, de a takarítást igyekszem nagyrészt természetes anyagokkal megoldani, és tényleg működnek! A kávézacc radírozó hatása a ilyenkor is jól jöhet, remekül lehet vele súrolni, és a zsírt is oldja. A lefolyónak is nagyon jót tesz, leszedi a cső faláról, ami nem odavaló, próbáljátok ki!
A növények is meghálálják, ha adsz nekik a kávédból. J Főként a savas talajt kedvelő virágok. Én például imádom a hortenziát, ami csodaszép lesz, ha néha a tövébe borítod a zaccot. Tudtátok, hogy a színét is a föld savassága befolyásolja?
Sokan azért nem használnak kapszulás kávét, mert sajnálják, hogy annyi csomagolás megy egyenesen a kukába, és ezért környezetszennyezőnek tartják. Elárulom: nem kell kidobni! Nagyon sokan jópofa dolgokra használják fel, például ékszereket, vagy egyéb dekorációt készítenek belőle. Ha azonban nem vagy ilyen ügyes, akkor sincs gond! A használt alumínium kapszulák ugyanis 100%-ban újrahasznosíthatók. Nyugat-Európában ennek óriási kultusza van, és nagyon jól működik is, hogy a kapszulák visszakerülnek a gyártóhoz, aki aztán ezeket újra feldolgozza. Itthon is lehet ezeket gyűjteni, vásárláskor magunkkal vinni és leadni a gyűjtőponton. Máris tettünk ezzel egy nagy lépést a környezetünkért, és a kényelemről sem mondtunk le!
forrás: kaveklub.postr.hu
Zöldinfó
Erősödik a magyar juhtartás: támogatások és exportlehetőségek segítik az ágazatot
A juh- és bárányhús nemcsak egészséges, hanem környezetbarát választás is.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Tarpataki Tamás ismertette, hogy a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv forrásai és a kormányzati támogatások együttesen biztosítják az ágazat stabil működését, ösztönzik a termelés bővülését, erősítik a bárányhús belföldi és nemzetközi piaci pozícióját – írja az alternativenergia.hu. A támogatások a termeléstől a feldolgozáson át a teljes értékláncon segítik a fejlődést: jelentős források állnak rendelkezésre az állattartó telepek korszerűsítésére, élelmiszeripari beruházásokra, tenyésztési programokra, állatjóléti intézkedésekre és génmegőrzésre, miközben a nemzeti támogatások a tenyésztők és a tenyésztőszervezetek munkáját is segítik. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a magyar kiskérődző-tenyésztés megerősödött – fejtette ki a helyettes államtitkár.
A közlemény szerint Tarpataki Tamás elmondta, hogy a mostani rendezvény is a spanyol-magyar együttműködésben megvalósuló, 2027-ig tartó Celebrate-EULAMB program része, amelynek célja a juh- és bárányhús fogyasztásának növelése. Az Európai Unió promóciós pályázati rendszere kiemelten támogatja a több tagállam együttműködésével megvalósuló kampányokat. Az ilyen programok hozzájárulnak ahhoz, hogy a minőségi európai juh- és bárányhús erősebben jelenjen meg a piacon, és nőjön a kereslet külföldön és Magyarországon egyaránt. A helyettes államtitkár rámutatott, hogy az egy főre jutó éves bárányhúsfogyasztás jelenleg mindössze mintegy 0,2 kilogramm, miközben a termék kiváló tápértékű, könnyen emészthető, és jól illeszkedik az egészségtudatos étrendbe.
A legeltetésen alapuló juhtartás nemcsak kisebb környezeti terheléssel jár más állattenyésztési ágazatokhoz képest, ezért a bárányhús fogyasztása a fenntartható gazdálkodás támogatását is jelenti. A magyar juhágazat jelentős exportpotenciállal rendelkezik, ugyanakkor cél a belföldi fogyasztás növelése és a termelők jövedelmezőségének hosszú távú biztosítása. Az AM minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja, hogy a juh- és bárányhús ismét méltó helyére kerüljön a magyar gasztronómiában, és az ágazat tovább erősítse szerepét a fenntartható és versenyképes mezőgazdaságban – tette hozzá.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaIdeiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre nehezebb elviselni a nyarakat: ezt mutatják a mérések


A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés