Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mi lesz a kávé melléktermékével?

Létrehozva:

|

Szeretjük a kávét, sokat iszunk belőle. Pont. A kávéfőzésnek azonban óhatatlanul lesznek melléktermékei is, használjunk bármilyen módszert. És ezzel azért, lássuk be, jó lenne valamit kezdeni, ha oda szeretnénk figyelni a környezetünkre.

Nem csak a kávé főzésekor, de már a kávé szüretelésekor is keletkeznek természetes melléktermékek, például a kávécseresznye húsa. Ez a húsréteg veszi körbe a kávészemeket, és a feldolgozás során eltávolítják teljesen. Nem vész azonban kárba, hiszen a legtöbb esetben a komposztba kerül, amivel aztán a talaj termékenységét növelik. Érdekes, de ebből a gyümölcshúsból még állateledelt is készítenek, a marhák mindennapi eledelének akár 20%-át is ki lehet vele váltani! De nem csak az állatoknak adnak belőle, táplálékkiegészítőkbe, üdítőkbe is tesznek. A kávécseresznyéből kivonatából nyert vizet pedig biogáz gyártásához tudják felhasználni.

Főzéskor az egyik legkézzelfoghatóbb melléktermék a zacc. Ezt általában mindenki kidobja, pedig rengeteg mindenre jó, szemcsés állagának, valamint savas kémhatásának köszönhetően, a szépségápolástól kezdve a növények gondozásáig.

A szépségápolást már érintettem korábban, a zacc akár szappanba öntve, akár egy kis olajjal keverve kiválóan radíroz és feszesít, valamint serkenti a vérkeringést, ami nagyon jót tesz a narancsbőrnek is. Néhány éve azt is felfedezték, hogy a koffein érösszehúzó hatású, így a bőrpirosodás elleni termékek fontos alkotóelemévé vált.

Advertisement

Őszintén megvallva én nem vagyok egy óriási „bio hívő”, de a takarítást igyekszem nagyrészt természetes anyagokkal megoldani, és tényleg működnek! A kávézacc radírozó hatása a ilyenkor is jól jöhet, remekül lehet vele súrolni, és a zsírt is oldja. A lefolyónak is nagyon jót tesz, leszedi a cső faláról, ami nem odavaló, próbáljátok ki!

A növények is meghálálják, ha adsz nekik a kávédból. J Főként a savas talajt kedvelő virágok. Én például imádom a hortenziát, ami csodaszép lesz, ha néha a tövébe borítod a zaccot. Tudtátok, hogy a színét is a föld savassága befolyásolja?

Advertisement

Sokan azért nem használnak kapszulás kávét, mert sajnálják, hogy annyi csomagolás megy egyenesen a kukába, és ezért környezetszennyezőnek tartják. Elárulom: nem kell kidobni! Nagyon sokan jópofa dolgokra használják fel, például ékszereket, vagy egyéb dekorációt készítenek belőle. Ha azonban nem vagy ilyen ügyes, akkor sincs gond! A használt alumínium kapszulák ugyanis 100%-ban újrahasznosíthatók. Nyugat-Európában ennek óriási kultusza van, és nagyon jól működik is, hogy a kapszulák visszakerülnek a gyártóhoz, aki aztán ezeket újra feldolgozza. Itthon is lehet ezeket gyűjteni, vásárláskor magunkkal vinni és leadni a gyűjtőponton. Máris tettünk ezzel egy nagy lépést a környezetünkért, és a kényelemről sem mondtunk le!

forrás: kaveklub.postr.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Vízre hangolt jövő: Debrecen átfogó fejlesztésekkel válaszol a klímaváltozás kihívásaira

A hangsúlyokat és a forrásokat is át kell helyezni a vízgazdálkodásban – jelentette ki az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozást mindannyian érezzük, főképp a vízgazdálkodáson keresztül, amely az alkalmazkodásnak is a legjobb eszköze – írja az alternativenergia.hu. Hangsúlyozta, hogy a “sok víz” problémájához nemcsak azzal a tudással tudtak idomulni, amellyel a 70 éves vízügyi igazgatás rendelkezik, hanem azzal a 450 milliárd forintos fejlesztésekben felépült védművekkel is, amelyekkel Európa élvonalába került az ország. “Azonban látnunk kell, hogy új korszak kezdődik, és másfajta fejlesztésekre van szükség” – mondta. V. Németh Zsolt kitért arra is: létrehozták a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottságot, amely azonosítja és ütközteti a különböző ágazatok érdekeit. Megjegyezte, hogy a klímaváltozás nem csak az agrárium gondja. Az államtitkár közölte, hogy az idén 288 milliárd forint szolgálta a vízvisszatartást, és összesen 363 milliárd forintból gazdálkodhatott a vízügyi ágazat.

A fejlesztéseken belül számos projekt már zajlik, hat programban már elindult a közbeszerzés, kivitelezés, és ezek közül a legnagyobb a Debrecent érintő Civaqua második üteme, 40 milliárd forint európai uniós forrás felhasználásával – ismertette V. Németh Zsolt. Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester szerint az a legfontosabb, hogy jövőre folytatódhat a Civaqua, ami lehetővé teszi, hogy a Keleti-főcsatorna vizét Debrecen északi és keleti területeire is eljuttassák. Ehhez meg kell építeni egy 13,5 kilométer hosszú gravitációs vezetékrendszert, amely a vizet a 2023-ban megépült magasponti kiegyenlítő tározótól Debrecen-Pallag térségébe, a Pallagi-csatornába juttatja. A program megvalósulásával az ország első természetvédelmi területére, a Nagyerdőre juthat víz, valamint a város melletti tavakba, így a Vekeribe, az Erdőspusztai-tavakhoz és a Fancsikai-tározóhoz. Elmondta: mivel magasabb területre kell a vizet eljuttatni, a városnak van egy megállapodása a kormánnyal, ami hálózatfejlesztést irányoz elő a TIVIZIG és az OPUS TITÁSZ beruházásában; egy napelempark is részét képezi a távlati terveknek, erre kormánydöntés született, amelynek összege 3 575 000 000 forint.

Kifejtette, hogy a jövő héten ülésező városi közgyűlés dönt arról, hogy beadja-e a pályázatát egy 5 milliárd forintos fejlesztésre Civaqua Plusz néven, KEHOP Plusz pályázat keretében. A projekt konkrét célja, hogy a települések kezeljék a vízgazdálkodási kihívásokat, mint az egyenetlen csapadékeloszlás, a hirtelen lezúduló esők okozta károk, vagy aszály idején a vízhiány. Ebben a projektben valósulhatna meg a Vekeri-tó rehabilitációja és a Tócóvölgyi Ökopark is. Ez utóbbinak a megvalósulásáról jövőre születhet döntés, de mindkét projekt, vagyis a Civaqua második üteme és a Civaqua Plusz is 2029 decemberéig be kell, hogy fejeződjön. Barcsa Lajos (Fidesz-KDNP) alpolgármester arról beszélt, hogy Debrecen folyamatosan fejlődik, több mint 20 ezer új munkahely jött létre az elmúlt években. A fejlesztések látszanak a városban, azonban a gazdasági növekedés mellé élhető környezetet, közösségi tereket és természetközeli infrastruktúrát is kell építeni – fűzte hozzá.

Advertisement

Balázs Ákos (Fidesz-KDNP) alpolgármester kijelentette, hogy a projekt folytatása minden debreceninek fontos. Amikor a város zöld kódexét készítették és megkérdezték a helyieket, hogy a megjelölt 50 intézkedés közül melyiket tartják a legfontosabbnak, a Civaqua program folytatását nevezték meg – közölte.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák