Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mi lesz a kávé melléktermékével?

Létrehozva:

|

Szeretjük a kávét, sokat iszunk belőle. Pont. A kávéfőzésnek azonban óhatatlanul lesznek melléktermékei is, használjunk bármilyen módszert. És ezzel azért, lássuk be, jó lenne valamit kezdeni, ha oda szeretnénk figyelni a környezetünkre.

Nem csak a kávé főzésekor, de már a kávé szüretelésekor is keletkeznek természetes melléktermékek, például a kávécseresznye húsa. Ez a húsréteg veszi körbe a kávészemeket, és a feldolgozás során eltávolítják teljesen. Nem vész azonban kárba, hiszen a legtöbb esetben a komposztba kerül, amivel aztán a talaj termékenységét növelik. Érdekes, de ebből a gyümölcshúsból még állateledelt is készítenek, a marhák mindennapi eledelének akár 20%-át is ki lehet vele váltani! De nem csak az állatoknak adnak belőle, táplálékkiegészítőkbe, üdítőkbe is tesznek. A kávécseresznyéből kivonatából nyert vizet pedig biogáz gyártásához tudják felhasználni.

Főzéskor az egyik legkézzelfoghatóbb melléktermék a zacc. Ezt általában mindenki kidobja, pedig rengeteg mindenre jó, szemcsés állagának, valamint savas kémhatásának köszönhetően, a szépségápolástól kezdve a növények gondozásáig.

A szépségápolást már érintettem korábban, a zacc akár szappanba öntve, akár egy kis olajjal keverve kiválóan radíroz és feszesít, valamint serkenti a vérkeringést, ami nagyon jót tesz a narancsbőrnek is. Néhány éve azt is felfedezték, hogy a koffein érösszehúzó hatású, így a bőrpirosodás elleni termékek fontos alkotóelemévé vált.

Advertisement

Őszintén megvallva én nem vagyok egy óriási „bio hívő”, de a takarítást igyekszem nagyrészt természetes anyagokkal megoldani, és tényleg működnek! A kávézacc radírozó hatása a ilyenkor is jól jöhet, remekül lehet vele súrolni, és a zsírt is oldja. A lefolyónak is nagyon jót tesz, leszedi a cső faláról, ami nem odavaló, próbáljátok ki!

A növények is meghálálják, ha adsz nekik a kávédból. J Főként a savas talajt kedvelő virágok. Én például imádom a hortenziát, ami csodaszép lesz, ha néha a tövébe borítod a zaccot. Tudtátok, hogy a színét is a föld savassága befolyásolja?

Advertisement

Sokan azért nem használnak kapszulás kávét, mert sajnálják, hogy annyi csomagolás megy egyenesen a kukába, és ezért környezetszennyezőnek tartják. Elárulom: nem kell kidobni! Nagyon sokan jópofa dolgokra használják fel, például ékszereket, vagy egyéb dekorációt készítenek belőle. Ha azonban nem vagy ilyen ügyes, akkor sincs gond! A használt alumínium kapszulák ugyanis 100%-ban újrahasznosíthatók. Nyugat-Európában ennek óriási kultusza van, és nagyon jól működik is, hogy a kapszulák visszakerülnek a gyártóhoz, aki aztán ezeket újra feldolgozza. Itthon is lehet ezeket gyűjteni, vásárláskor magunkkal vinni és leadni a gyűjtőponton. Máris tettünk ezzel egy nagy lépést a környezetünkért, és a kényelemről sem mondtunk le!

forrás: kaveklub.postr.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Baranya földtani kincsei új turisztikai térképre kerülhetnek

Geopark létrehozásával kapcsolatos kezdeményezés indult Baranyában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Baranya földtani, természeti és kulturális örökségét jelenítené meg egységes turisztikai termékként, illetve segítené hozzá az UNESCO Globális Geopark cím elnyeréséhez a térséget az a kezdeményezés, amelyet a közelmúltban indított a pécsi székhelyű Pannon Európai Területi Társulás (Pannon ETT) – közölte az MTI-vel a szervezet. A társulás közleményében azt írták: a Pannon Geopark létrehozásának előkészítését önkormányzatok bevonásával indították el a közelmúltban, de a későbbiekben a helyi vállalkozások, szállásadók, vendéglátók, termelők, kézművesek, civil szervezetek, iskolák és turisztikai szolgáltatók bekapcsolódására is számítanak – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A határokon átívelő európai uniós támogatással megvalósuló programok kezdeményezését és végrehajtását is végző, magyar, horvát, szlovén és bosnyák önkormányzatok, megyék, egyetemek, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park által alkotott társulás közlése szerint hosszabb távú cél az UNESCO Globális Geopark cím megszerzése lehet, de ehhez még többéves szakmai és szervezeti munka vezet még.

A geopark létrehozásának alapját az adja, hogy Baranyában – egyebek mellett – dinoszauruszok lábnyomaira bukkantak korábban, a térség különleges barlangokat rejt, vörös homokkőből formálódott, egyedülálló földtani képződményekben és évszázados helyi történetekben bővelkedik. A baranyai értékek a Pannon ETT szerint jelentős természeti és kulturális örökséget képviselnek, ám egymástól elszigetelten jelennek meg a turisztikai kínálatban. A Pannon Geopark kezdeményezés egyik legfontosabb lehetősége, hogy összekapcsolja az egymáshoz közeli látnivalókat és szolgáltatásokat. A látogatók így nem csupán egyetlen kirándulóhelyet kereshetnének fel, hanem akár többnapos programot is összeállíthatnának Baranyában.

Közölték, hogy a kezdeményezés nemcsak a megye településeinek kínálhat új lehetőségeket, hanem a horvátországi partnerekkel való együttműködésre is módot kínál. A jelenleg már futó és 2027 végéig zajló magyar–horvát együttműködésben megvalósuló NETGEO-projekt például szintén azt a célt szolgálja, hogy a határ két oldalán található földtani és turisztikai értékek ne külön-külön, hanem egymást kiegészítve jelenjenek meg. A Pannon Geopark esetében is a 2010 óta működő Pannon ETT koordinálná a települések közötti együttműködést, a közös arculat és marketing kialakítását, valamint a turisztikai szolgáltatók és programgazdák összekapcsolását.

Advertisement

Most elsősorban a településeken a sor. Az érdeklődő önkormányzatoknak ki kell nyilvánítaniuk csatlakozási szándékukat, ki kell jelölniük egy helyi kapcsolattartót, majd össze kell gyűjteniük a település természeti, kulturális és turisztikai értékeit, valamint a lehetséges partnereket. Ezekből állhat össze a későbbi közös kínálat. A későbbi tervek között szerepel egy többnyelvű online felület létrehozása is, amelyen térképen lehetne böngészni a geopark látnivalóit, túraútvonalait, programjait és szolgáltatásait. A későbbiekben közös minőségi elvek alapján működő partnerhálózat, akár geoparki védjegyrendszer is kialakulhat.

A hosszú távú cél az, hogy egyre szervezettebb, működőképes térségi együttműködés alakuljon ki, amelynek egy pontján megszerezheti a térség a további fejlesztésekre lehetőséget teremtő UNESCO Globális Geopark címet – tájékoztatott a társulás. A geopark olyan földrajzilag körülhatárolt térség, amelynek kiemelkedő földtani örökségét nemzetközi jelentőségű értékként kezelik, és amelynek védelmét, bemutatását az oktatással és a fenntartható gazdasági fejlődéssel kapcsolják össze.

Advertisement

Az UNESCO 2015-ben hozta létre Globális Geopark minősítést. A szervezet idei augusztusi adatai szerint a világ 51 országában már 241 ilyen geopark működik. Magyarországon a Bakony–Balaton, a Szlovákiával közös Novohrad–Nógrád, valamint a Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark működik, ezek együttesen az Magyarország területének 7,9 százalékát fedik le, általuk összesen 324 magyarországi 324 település vesz részt geoparki együttműködésben. A magyar határtól negyven kilométerre fekvő horvátországi Papuk hegység térsége már korábban elnyerte az UNESCO Globális Geopark minősítését, így a baranyai kezdeményezés egy már működő, nemzetközi együttműködési modellhez kapcsolódhatna.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák