Zöldinfó
Mi lesz a kávé melléktermékével?
Szeretjük a kávét, sokat iszunk belőle. Pont. A kávéfőzésnek azonban óhatatlanul lesznek melléktermékei is, használjunk bármilyen módszert. És ezzel azért, lássuk be, jó lenne valamit kezdeni, ha oda szeretnénk figyelni a környezetünkre.
Nem csak a kávé főzésekor, de már a kávé szüretelésekor is keletkeznek természetes melléktermékek, például a kávécseresznye húsa. Ez a húsréteg veszi körbe a kávészemeket, és a feldolgozás során eltávolítják teljesen. Nem vész azonban kárba, hiszen a legtöbb esetben a komposztba kerül, amivel aztán a talaj termékenységét növelik. Érdekes, de ebből a gyümölcshúsból még állateledelt is készítenek, a marhák mindennapi eledelének akár 20%-át is ki lehet vele váltani! De nem csak az állatoknak adnak belőle, táplálékkiegészítőkbe, üdítőkbe is tesznek. A kávécseresznyéből kivonatából nyert vizet pedig biogáz gyártásához tudják felhasználni.
Főzéskor az egyik legkézzelfoghatóbb melléktermék a zacc. Ezt általában mindenki kidobja, pedig rengeteg mindenre jó, szemcsés állagának, valamint savas kémhatásának köszönhetően, a szépségápolástól kezdve a növények gondozásáig.
A szépségápolást már érintettem korábban, a zacc akár szappanba öntve, akár egy kis olajjal keverve kiválóan radíroz és feszesít, valamint serkenti a vérkeringést, ami nagyon jót tesz a narancsbőrnek is. Néhány éve azt is felfedezték, hogy a koffein érösszehúzó hatású, így a bőrpirosodás elleni termékek fontos alkotóelemévé vált.
Őszintén megvallva én nem vagyok egy óriási „bio hívő”, de a takarítást igyekszem nagyrészt természetes anyagokkal megoldani, és tényleg működnek! A kávézacc radírozó hatása a ilyenkor is jól jöhet, remekül lehet vele súrolni, és a zsírt is oldja. A lefolyónak is nagyon jót tesz, leszedi a cső faláról, ami nem odavaló, próbáljátok ki!
A növények is meghálálják, ha adsz nekik a kávédból. J Főként a savas talajt kedvelő virágok. Én például imádom a hortenziát, ami csodaszép lesz, ha néha a tövébe borítod a zaccot. Tudtátok, hogy a színét is a föld savassága befolyásolja?
Sokan azért nem használnak kapszulás kávét, mert sajnálják, hogy annyi csomagolás megy egyenesen a kukába, és ezért környezetszennyezőnek tartják. Elárulom: nem kell kidobni! Nagyon sokan jópofa dolgokra használják fel, például ékszereket, vagy egyéb dekorációt készítenek belőle. Ha azonban nem vagy ilyen ügyes, akkor sincs gond! A használt alumínium kapszulák ugyanis 100%-ban újrahasznosíthatók. Nyugat-Európában ennek óriási kultusza van, és nagyon jól működik is, hogy a kapszulák visszakerülnek a gyártóhoz, aki aztán ezeket újra feldolgozza. Itthon is lehet ezeket gyűjteni, vásárláskor magunkkal vinni és leadni a gyűjtőponton. Máris tettünk ezzel egy nagy lépést a környezetünkért, és a kényelemről sem mondtunk le!
forrás: kaveklub.postr.hu
Zöldinfó
Ingyenesen hozzáférhető klímaelőrejelzések: elkészült a FORESEE továbbfejlesztett verziója
A FORESEE legújabb verziója 2100-ig nyújt éghajlati előrejelzéseket.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elkészült a FORESEE klimatológiai adatbázis új, továbbfejlesztett változata, amely átfogó, szabadon hozzáférhető információkat nyújt Közép-Európa múltbeli és jövőbeli éghajlatáról 2100-ig – olvasható az alternativenergia.hu közleményében. Mint írják, a rendszer az 1951 és 2100 közötti időszakra tartalmaz megfigyelt adatokat és klímaelőrejelzéseket, napi időbeli és finom térbeli felbontással. A FORESEE a régió alapvető meteorológiai változóit – többek között a maximum- és minimum-hőmérsékletet, a csapadékot és a Napból származó besugárzást – teszi elérhetővé bárki számára. A rendszer jelenleg két alapvető részből áll. Az első egy kiterjedt, több közép-európai országot lefedő adatbázis (ez maga a FORESEE). Ezt az adatbázist az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium (ÉNML) keretében egy új komponenssel bővítették: ez a FORESEE-HUN, amely kizárólag Magyarország területére nyújt a korábbinál megbízhatóbb adatokat. A FORESEE különlegessége, hogy a múltbeli megfigyeléseket szakadás- és hibamentesen kombinálja a legújabb projekciókkal, vagyis lehetséges jövőképekkel, oly módon, hogy az 1951-2100-as időszakra – a FORESEE-HUN esetén az 1971-2100-as időszakra – harmonizált adatsorok érhetők el.
A közlemény szerint az adatbázis megtervezésekor elsősorban a hatásvizsgálatok támogatása és az adatok könnyű elérhetősége volt a cél. Ezt elősegítve készült el 2025 őszén az új webes lekérő felület az ÉNML támogatásával, ahol egy adott régióra vonatkozóan a nem hozzáértők is könnyedén hozzáférhetnek napi szintű klímaadatokhoz a böngészőn keresztül, néhány kattintás segítségével. Az adatok ezután akár Excelben is feldolgozhatók. A múltbeli alapadatok származtatása állomási mérések térbeli interpolációjaként történt (úgynevezett HUCLIM adatbázis, amelyet a HungaroMet tett közzé az ODP adatportálon keresztül). A jövőre vonatkozó becslések az EURO-CORDEX projekt 14 regionális klímamodelljén alapulnak, két üvegházhatású gáz kibocsátási forgatókönyv (RCP4.5 és RCP8.5) felhasználásával.
Az RCP4.5 optimistább forgatókönyv szerint Közép-Európa éves átlaghőmérséklete 1,5-1,7 Celsius-fokkal emelkedhet 2071-2100-ra a 1991-2020-as időszakhoz képest. A csapadékváltozások térben erősen eltérhetnek, a becslések alapján -1,6 százalék és +6,9 százalék közötti módosulás várható a régióban az éves összegek vonatkozásában – áll a közleményben. Mint írják, az RCP 8.5 pesszimistább jövőképet fest, e szerint a melegedés mértéke akár a 3,3-3,7 Celsius-fokot is elérheti. A csapadékváltozás mértéke itt bizonytalan, és még az előjele is kérdéses. Az adatbázis létrehozásának fő oka, hogy bizonyítottan pontatlan eredményekhez vezethet, ha csak egy vagy néhány klímamodellre támaszkodunk – emelik ki a közleményben, hozzátéve: sokkal megbízhatóbb a több modellből álló, úgynevezett ensemble megközelítés. Ezt biztosítja a FORESEE-ben szereplő 14 különböző projekció, amelyek az RCP 4.5 és 8.5 forgatókönyvekkel együtt összesen 28 lehetséges jövőbeli klímaképet mutatnak be.
A FORESEE létrehozásának alapötlete Barcza Zoltántól származik, aki jelenleg az ÉNML 5C alprojektjének a vezetője. Az adatbázis folyamatos frissítéséről Kern Anikó és Hollós Roland, az ELTE kutatói gondoskodnak, az évek során több kutató és doktorandusz is részt vett a rendszer kialakításában. A közleményben kiemelik, hogy a FORESEE új verziója kulcsfontosságú adatforrás a közép-európai éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatásában: segítséget nyújt a mezőgazdasági, erdészeti, hidrológiai és környezeti szakembereknek, valamint a politikai döntéshozóknak hosszú távú stratégiai tervek kialakításában. Az adatbázis szabadon hozzáférhető, és folyamatosan bővülő tudományos hátterével a régió egyik legfontosabb nyílt hozzáférésű éghajlati információs platformjává vált – hangsúlyozzák.
Az ÉNML alprojektjének (RRF-2.3.1-21-2022-00014) célja, hogy korszerű modellezési és kísérleti eszközökkel megbízható előrejelzéseket és hatásvizsgálati alapokat nyújtson az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, különös tekintettel a klimatológiai bizonytalanságok, a jövőbeli vulkáni hatások és a mezőgazdasági következmények vizsgálatára. Kiemelt feladata a hazai FORESEE klímaadatbázis fejlesztése és a martonvásári FACE kísérlet fenntartása. Az ÉNML ELTE-s koordinátora Mádlné Szőnyi Judit.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaEnergiatárolás: ki pályázhat a 2,5 milliós állami támogatásra?
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaTöltőkábelek elektromos autókhoz: biztonság, gyorsaság és megbízhatóság


A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés