Az elhasznált napelemek jellemzően a hulladékok között végzik, ily módon járulva hozzá a környezetszennyezéshez – írja a VG. A portál szerint gazdasági szempontból jobban megéri kidobni, semmint újrahasznosítani a napelemeket, igaz, ez idővel megváltozhat.
Napjainkban az otthoni napelemek egyre terjednek, a trend pedig hazánkban is megfigyelhető. Sokan nem pusztán takarékossági céllal döntenek az ilyen rendszerek mellett, a napenergia hasznosításával a bolygóra nehezedő nyomást, a klímaváltozást előidéző kibocsátást is mérsékelni akarják. Bár a fosszilis energiahordozók égetéséhez képest a napelemek valóban zöldebbek, kevesen tudják, hogy igazából ezen eszközök is komoly környezetszennyezők. A fotovoltaikus panelekhez használt alumínium, ezüst, réz, poliszilícium és üveg előállítása önmagában negatívan hat a környezetre, de hasonló a helyzet az elemek szállításával, felszerelésével és karbantartásával. A már elhasznált napelemek ráadásul még nagyobb szennyezést okoznak. A napenergia-iparban a gazdaságossági és egyéb számítások során úgy kalkulálnak, hogy a paneleket 30 évente kell cserélni, a napelemek élettartama viszont ennél akár lényegesen kevesebb lehet. Gyakran ráadásul a napelemeket nem megjavítják, hanem egyszerűen lecserélik, ilyenkor pedig a régi panelek a hulladékok között végzik. Az újrahasznosítás gazdaságilag egyszerűen nem éri meg.
Az elmúlt időszakban egyre több cég kezdett el a problémával foglalkozni, igaz, az újrahasznosítás még mindig gyerekcipőben jár. A fordulatot az hozhatja el, ha a napelemek iránti igény robbanásszerű növekedésével olyan szinten megemelkednek az alapanyagárak, hogy a piac érdekelté váljon a kidobásra ítélt panelek újrahasznosításában. Ez idővel nemcsak az ellátási lánc problémáit oldhatja meg, hanem konkrét költségmegtakarításhoz is vezethet. A Rystad Energy júliusban publikált jelentésében arra jut, hogy 2030-ban több mint 2,7; 2050-ben pedig már 80 milliárd dollár lehet az élettartamuk végét elérő panelek újrahasznosítható anyagainak összértéke. A szám idén csupán 170 millió dollár volt. Az energiakutató vállalat szerint 2040-re a napelemes beruházások 6 százaléka már a régi panelekből visszanyert anyagokhoz köthető majd, szemben a mai 0,08 százalékkal. Ugyanebben az évben viszont az évi 27 millió tonnát érheti el a napelemes hulladék mennyisége.
Zöld Energia
Megújuló kapacitásrekord: 9 gigawatt fölött a hazai zöldáram-termelők teljesítménye
A tárolói kapacitás bővítése lehet a következő évtized legnagyobb energetikai kihívása.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A modern napelemes rendszerek telepítését ösztönző pályázaton az elutalt összegek meghaladták a 60 milliárd forintot – írja az alternativenergia.hu. Több mint 21 ezer család összesen mintegy 86 milliárd, egyenként több mint 4 millió forintos támogatással csökkentheti áramszámláit saját eszközzel zöldenergiát termelve és tárolva – jelentette be hivatalos Facebook-oldalán az Energiaügyi Minisztérium (EM). A minisztérium felidézte, hogy a tavaly januárban indult, egy teljes éves át elérhető program a napelemes rendszer és energiatároló beszerzési és felszerelési költségeinek kétharmadát vállalta át a nyertes háztartásoktól. A népszerű pályázat összesen tehát 130 milliárd forint értékben teszi lehetővé korszerű és energiahatékony beruházások megvalósítását.
A Napenergia Plusz Program hozzájárult ahhoz, hogy idén tavasszal túlnőtte a 300 ezret a Magyarországon működő háztartási naperőművek száma. A már befejezett fejlesztésekben 88 megawatt teljesítményű napelemet telepítettek a családok 141 megawattóra kapacitású tárolókkal, összegezte a bejegyzés. Magyarországon 2025 őszére 9 gigawattnál több megújuló áramtermelőt kapcsoltak rendszerbe. A zöldenergia még hatékonyabb hasznosításához meg kell erősíteni a tárolói képességeket, ez lesz a következő évtized legfontosabb kihívása az energetikában – emelte ki a minisztérium.
A kormány eddig összesen 180 milliárd forinttal segítette a családok és vállalkozások fejlesztéseit. Hamarosan érkezik a folytatás: a Jedlik Ányos Energetikai Program januárban élesedő felhívása 50 milliárd forintot kínál ipari energiatárolók létesítéséhez – jelezte bejegyzésében az EM.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás ótaEsküvői álmok okosan – így tervezzetek a nagy napra pénzügyileg is
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚjrahasznosítás felsőfokon: milliárdos támogatással erősítik a körforgásos átállást
