Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Miért nem hasznosítják újra a napelemeket?

Mi történik az elhasznált napelemekkel?

Létrehozva:

|

Az elhasznált napelemek jellemzően a hulladékok között végzik, ily módon járulva hozzá a környezetszennyezéshez – írja a VG. A portál szerint gazdasági szempontból jobban megéri kidobni, semmint újrahasznosítani a napelemeket, igaz, ez idővel megváltozhat.

Napjainkban az otthoni napelemek egyre terjednek, a trend pedig hazánkban is megfigyelhető. Sokan nem pusztán takarékossági céllal döntenek az ilyen rendszerek mellett, a napenergia hasznosításával a bolygóra nehezedő nyomást, a klímaváltozást előidéző kibocsátást is mérsékelni akarják. Bár a fosszilis energiahordozók égetéséhez képest a napelemek valóban zöldebbek, kevesen tudják, hogy igazából ezen eszközök is komoly környezetszennyezők. A fotovoltaikus panelekhez használt alumínium, ezüst, réz, poliszilícium és üveg előállítása önmagában negatívan hat a környezetre, de hasonló a helyzet az elemek szállításával, felszerelésével és karbantartásával. A már elhasznált napelemek ráadásul még nagyobb szennyezést okoznak. A napenergia-iparban a gazdaságossági és egyéb számítások során úgy kalkulálnak, hogy a paneleket 30 évente kell cserélni, a napelemek élettartama viszont ennél akár lényegesen kevesebb lehet. Gyakran ráadásul a napelemeket nem megjavítják, hanem egyszerűen lecserélik, ilyenkor pedig a régi panelek a hulladékok között végzik. Az újrahasznosítás gazdaságilag egyszerűen nem éri meg.

Az elmúlt időszakban egyre több cég kezdett el a problémával foglalkozni, igaz, az újrahasznosítás még mindig gyerekcipőben jár. A fordulatot az hozhatja el, ha a napelemek iránti igény robbanásszerű növekedésével olyan szinten megemelkednek az alapanyagárak, hogy a piac érdekelté váljon a kidobásra ítélt panelek újrahasznosításában. Ez idővel nemcsak az ellátási lánc problémáit oldhatja meg, hanem konkrét költségmegtakarításhoz is vezethet. A Rystad Energy júliusban publikált jelentésében arra jut, hogy 2030-ban több mint 2,7; 2050-ben pedig már 80 milliárd dollár lehet az élettartamuk végét elérő panelek újrahasznosítható anyagainak összértéke. A szám idén csupán 170 millió dollár volt. Az energiakutató vállalat szerint 2040-re a napelemes beruházások 6 százaléka már a régi panelekből visszanyert anyagokhoz köthető majd, szemben a mai 0,08 százalékkal. Ugyanebben az évben viszont az évi 27 millió tonnát érheti el a napelemes hulladék mennyisége.

Zöld Energia

Mikrohálózatok hidrogénnel, megérkezett a jövő energiatárolási megoldása!

Egy németországi ipari szakkiállításon fogják bemutatni a HyGrid nevű hidrogén-mikrohálózati platformot.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Március végén, a Hannover Messe nevű ipari szakkiállításon tervezi bemutatni új, HyGrid nevű hidrogén-mikrohálózati platformját a Fraunhofer Institute for Machine Tools and Forming Technology (Fraunhofer IWU)– számol be a PV Magazine. A kutatók szerint a megközelítés segíthet a kórházak, az elzárt, vidéki területek és a háború sújtotta régiók energiaellátásában. A kutatók szerint az ilyen mikrohálózatok decentralizált energiaellátási megoldást kínálnak, amely életképes megközelítést jelentene Németországban. Ezek az önfenntartó rendszerek villamos energiát hasznosítanak, a szükség esetén kifejezetten nagy mennyiségű energia tárolást pedig zöld hidrogénnel valósítják meg. A Fraunhofer IWU csapata évek óta dolgozik a Reference Factory H2 nevű kezdeményezésen, amelyben a fókusz az elektrolizáló készülékek és üzemanyagcellák hatékony gyártási folyamatainak fejlesztésén van. Az intézet jelenleg sportközpontok és kórházak számára tervezi a kezdeti rendszerkoncepciókat. A kutatók szerint a kórházak teljes mértékben kihasználhatják a hidrogén-mikrohálózatokat, mivel az elektrolízis során oxigén keletkezik, amelyet technikai oxigénként, illetve víztisztításra és fertőtlenítésére lehetne használni.

A HyGrid platform központi elemét, a HyVentus nevű elektrolizáló egységet a Reference Factory H2 keretében fejlesztették ki ipari partnerek támogatásával. A Fraunhofer szerint a HyGrid egy költséghatékony, tartós mikrohálózati megoldást kínál, amelyet akár a háború sújtotta Ukrajnában is alkalmazhatnának a következő tél során. A szakértők úgy vélik, a könnyen telepíthető és skálázható rendszer a háború sújtotta régiókban és más, ellátási problémákkal küzdő régiókban néhány kilowattól több száz kilowattig terjedő tartományban kínálhat energiatárolási megoldást. A HyGrid kórházak, vállalkozások, iskolák vagy elzárt vidékek számára egyaránt megoldást kínálhat.

A platform részletesen a Hannover Messén ismertetik majd. A világ egyik legnagyobb, évi 100-200 ezer embert vonzó ipari szakkiállítását 2025-ben március 31. és április 4. között fogják megrendezni.

 

Kép: Reference Factory.H2

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák