Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Minden lakóházat érint az EU napelem szabályozása

Fél év alatt két jelentős szabályt vezetett be az Európai Unió.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nagyjából 1év alatt két jelentős, a napelemes piacot is érintő szabályt vezetett be az Európai Unió. Ahogy beszámoltunk róla, az EU új Épületek Energiahatékonysági Irányelve (EPBD) tavaly lépett hatályba, célja pedig a tetőtéri napelemes rendszerek telepítésének támogatása. Az európai tetőtéri napelemek összkapacitása 2023 végén meghaladta a 170 GW-ot, és várhatóan 2027 végére eléri a 355 GW-ot. A becslések alapján az új EU Tetőtéri Napelem Szabvány bevezetése 2026 és 2030 között 150-200 GW-nyi új kapacitáshoz vezethet. Korábbi számítások szerint az EU területén található tetőfelületek 560 GW lehet. Jan Osenberg, a SolarPower Europe vezető szakpolitikai tanácsadója a hatályba lépést követően azt mondta: ahogyan évekkel ezelőtt a füstérzékelők integrálása is elengedhetetlenné vált, úgy az új jogszabály is a tetőtéri napelemes rendszereket emeli szabvánnyá. „Egyre több épület, vállalkozás és polgár férhet hozzá tiszta, megújuló és gazdaságos napenergiához” – nyilatkozta. Az irányelv értelmében minden új épületet úgy kell kialakítani, hogy alkalmas legyen a napelemek befogadására. A Bloomberg NEF szerint a hasonló, több EU-s országban is működő proaktív napelemes szabványok 8-11%-kal növelhetik a megtérülést a retroaktív telepítésekkel szemben. A Tetőtéri Napelem Szabvány szélesebb társadalmi rétegek számára teheti elérhetővé a technológiát.

Az EU Tetőtéri Napelem Szabványa 2027-től vonatkozik majd az új nem lakó- és középületekre, 2028-tól a jelentős felújításon áteső meglévő nem lakóépületekre, 2030-tól az új lakóépületekre, 2031-től pedig az összes alkalmas meglévő középületre. A szabvány különösen a nagy tetőfelületek, így az irodák, kereskedelmi épületek vagy parkolók tetejének potenciálját aknázza ki, akadnak ugyanakkor kivételek, például a műemlékvédelmi épületek.

„A napenergiával működő fűtési rendszerek és elektromos autók csökkenteni fogják a fenntartható otthonok költségeit. A tetőtéri napelemek okos kombinációja az elektromos járművekkel és hőszivattyúkkal nemcsak a hálózatra gyakorolt terhelést csökkenti, hanem közvetlen támogatást is nyújthat a hálózatnak a rugalmassági szolgáltatások révén” – kommentálta Osenberg.

Advertisement

A gyártást is támogatják

Mintegy hat hónappal később újabb fontos EU-s döntés született: az Európai Bizottság másodlagos jogszabályokat adott ki a nettó zéró kibocsátású iparról szóló törvény kapcsán. Ezen szabályok alapvetően a szükséges technológiák, többek között a napelemek gyártása főként az Európai Unión belül történjen, és legalább a kereslet 40%-át fedezzék ilyen módon. Az új részletek tisztázzák, pontosan milyen projektek és alkatrészek részesülhetnek a törvény előnyeiből. Az uniós stratégia szerves részét képezik az úgynevezett megújulóenergia-aukciók, ezek részeként a felelős üzleti magatartást, a kiberbiztonságot, a fenntarthatóságot és az ellenállóságot fejlesztenék. A szabályok 2025 végén lépnek hatályba, és az aukciók volumenének legalább 30%-ára, országonként évente körülbelül 6 GW-ra kell alkalmazni őket.

Advertisement
Napelem telepítés

A jogszabály gyorsabb engedélyezést ír elő minden megújuló forráson alapuló technológiára és energiatároló megoldásra, a projektek terjedelmének és teljesítményének függvényében határozva meg a maximális engedélyezési határidőket. A jogszabály részeként egy olyan programot is létrehoznak majd, amelynek keretében a tagállamok a környezetvédelmi értékeléshez szükséges adatok gyűjtésének egy részét maguk folytatják, ezzel is egyszerűsítve az engedélyezési eljárásokat. A tételesen felsorolt nettó zéró kibocsátású megoldások mellett a szabályban azt is meghatározzák, hogy az egyes technológiák mennyiben függhetnek harmadik országoktól. A frissített részletek a 2024 júniusában elfogadott nettó zéró emissziós törvényre épülnek.

A SolarPower Europe szakmai szervezet szerint a következő lépés az lesz, hogy a tagállamok elkezdték 2026-tól végrehajtani a törvényt, illetve elkezdődjenek az aukciók. A csoport szerint azonnali lépésekre lenne szükség, mielőtt az EU-s gyártók túlzott hátrányba kerülnek.

 

Advertisement

Zöld Energia

60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett

Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja az ország területén elérhető erőforrások minél szélesebb körű kiaknázása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Steiner Attila az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága – adta hírül az alternativenergia.hu. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá. Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztok oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese. Az államtitkár rámutatott, hogy a kormány támogatási programokkal is ösztönzi a fejlődést. A geotermia területén hamarosan elindul egy több tízmilliárd forint keretösszegű pályázat. A biogáz, a távhő és az energiatárolás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a kormány, ezekre a területekre összességében több mint 400 milliárd forint támogatást biztosít.

Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató. Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, az elmúlt 60 évet az erőfeszítés, a szakmai tudás, a folyamatos fejlődés és a kitartó munka jellemezte. Kiemelte, az algyői létesítmény nemcsak egy mező, hanem egy komplex ipari rendszer, amely a helyi identitás része lett. Hozzátette, a hazai szénhidrogén-kitermelés energiafelhasználásának több mint fele Algyőn történik.

Advertisement

Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében. A Mol közleménye szerint a kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, felfedezték az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A mezőn csaknem 1000 szénhidrogén-kutat fúrtak az évek során. A közlemény szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése.

Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák