Kapcsolatfelvétel

Design

Mindenki a magyar kartonbútort akarja lenyúlni?

Létrehozva:

|

Egy egyszerűen hajtogatható papír képkerettel indult minden, ma a világon a közé a két tucat tervező közé sorolják Terbe Jánost, akik már “csináltak valami fontosat” az ökodizájnban.

A vitorlázás szerelmeseként hajógyártással kezdte, szelektív kukákkal futott be a nemzetközi piacokon, ma már az észak-amerikai piacot vette célba saját tervezésű kartonbútoraival. Újrahasznosítás és sorozatgyártás, környezettudatosság és üzleti hatékonyság – ezekért egy rendőrkanyarral feladta a korábbi jól menő bizniszt és egy addig teljesen járatlan útra lépett. Kockáztatott és bejött neki, ma övé a teljes piac.
“A működés enyhe hektikussága alapvetően a stratégia, a marketing, a tudatos piacépítő kommunikáció hiányának köszönhető, de hát ezek másik szakmák” – mond el egy mondatban szinte mindent amúgy sok szempontból világelső cégéről Terbe János. A vállalkozását egyszemélyes menedzsmentként vezető dizájner egy felfutó és már kifejezetten jól menő bizniszt csukott be szinte pusztán lelkiismereti megfontolásokból, és vágott bele egy olyanba, amiről, ha azt mondjuk, kockázatos, akkor szinte nem is mondunk semmit. Az új “téma” máig egyik alapterméke a kartonlapocska, amiből pár perc alatt egyszerű képkeretet lehet hajtogatni.

Ebből az ötletből nőtt ki a világ egyik legmenőbb kartonbútor-családja, amelynek elemeit már Európa sok országában ismerik és használják, s Terbe János most kezdi becserkészni az észak-amerikai piacot. Mindössze ennyi volt, amiből kinőtt a sok tízmilliós árbevételű, kartonbútorokat tervező és forgalmazó cég. Bútor kartonpapírból? Ugye, ez csak vicc? Hogyan bírná a kartonpapír a bútoroknál megszokott igénybevételt, terhelést?

Sokkal jobban, mint azt gondolnánk: a Pic–pack standard bútorcsalád alapeleme a polc, amelynek minden szintjére 15 kilogramm bármit lehet pakolni (kipróbáltuk, cikkünk szerzője sok éven keresztül használt ilyen bútorokat). Nomen est omen, a cég irodájában a galériára vezető csigalépcső kivételével minden berendezés – beleértve a világító testeket és a foteleket, kanapékat is – hullámkartonból készült.

A kukagyártás hozott üzleti áttörést

A megszállott félamatőr vitorlázó tervező – diplomamunkáját vitorlás hajó tervezéséből készítve –1988-ban végzett a MOME-n ipari formatervezőként, ám akkor még szó sem volt képkeretről, kartonbútorról, semmi ilyesmiről. A ‘80-as évek legvégén, hajók és vízisport-eszközök tervezésében gondolkodott, az 1990-ben alapított Art-Top-Plast Kft. alapvetően műanyagos cég volt. Gyártottak is pár tőkesúlyos versenyhajót, az utolsót, az Ábránd névre keresztelt Európa 30-as cirkálót – amit eredetileg önmagának épített (volna) a tervező – pénz hiányában félkészen adta el (ez a hajó egyébként osztályában azóta is sorra nyeri a balatoni versenyeket). Törökbálint (mert onnan könnyebben el lehetett érni a Balatont, s vitorlásversenyzőként ez fontos szempont volt) határában 1988-ban megvett az önkormányzattól egy 1600 négyzetméteres elhagyott építési területet, amire szinte fillérekből, baráti segítséggel, állami ösztöndíj felhasználásával sikerült felállítania egy leendő üzemcsarnok vázát.

Advertisement

A 4-5 fős cégecske bevételét ekkoriban főként a Tiszai Vegyi Kombinát részére gyártott ipari ventilátorok hozták, ez biztosította a fennmaradást, s a fejlesztéseket is fedezte. Az első komoly sikert azonban kukák hozták, a Terbe János által tervezett szelektív (itt bukkan fel először a környezettudatosság az ő tervezői ars poeticájában) hulladékgyűjtő-család nagyon befutott. A szabadalmi oltalommal megerősített sorozat egyik-másik tagját ma is lehet látni a budapesti metróhálózat állomásain a vonal jelzésével megegyező színben. Másik jól ismert tagja a sorozatnak a – főleg német – autópályákon látható harang alakú hulladéktároló.

 

Ezekben a kukákban az volt a truváj, hogy a Műanyagipari Kutatóintézetnél talált hőálló gyantából készült a belső szeméttartály, amely így éghetetlen volt. Az akkor – szakmai díjakkal is elismert – világújdonságnak számító kukákkal a cég kilépett a nemzetközi piacra, Münchenben az IFAT-kiállításon felfigyeltek az igazi műszaki újdonságot jelentő sorozatra és megindultak a külföldi megrendelések. Itthon a Molnak és a Shellnek is szállítottak, meg az autópálya-igazgatóságnak.

“Szelektíven gyűjtünk, de pont az az edény, amit erre használunk, nem újrahasznosítható” – ez a dilemma aztán a kukagyártás kimúlását eredményezte. Nemcsak maga a kuka, hanem a gyártás során felhasznált anyagok – sztirol, aceton, csiszolt üvegpor – sem voltak kifejezetten környezetbarátok, sőt emberbarátok sem. Egy nagy levegővétellel 1996-97 fordulóján úgy döntött, hogy elengedi az üvegszálat és az epoxit, és valamilyen környezetbarátabb anyaggal kezd dolgozni. Ehhez 1996 decemberében új céget is alapított, a Terbe Design Kft.-t.

A teljes cikk itt olvasható.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Design

Tájépítészeti ötletpályázatot hirdetnek a Népliget megújítására

Létrehozva:

|

Szerző:

Tájépítészeti ötletpályázatot hirdet a Népliget megújítására a fővárosi önkormányzat – közölte a Főpolgármesteri Hivatal kedden az MTI-vel.

A közlemény szerint a pályázat célja, hogy a Népliget történeti kert jellegét megőrizve közparkként újuljon meg. A Népliget Budapest parkhálózatának legnagyobb zöldfelülettel rendelkező, gazdag múltjához képest jelenleg elhanyagolt állapotú parkja. Szövevényes története azonban a város szerkezeti fejlődésének, a főváros elköteleződésének és a kapcsolódó állami fejlesztéseknek köszönhetően most új korszakához érkezik. “A zöldfelület értékeit megőrizve az elzárt, elhagyatott parkból a fénykort idéző, sokszínű, élettel teli közpark válhat” – írták. A Főpolgármesteri Hivatal kiemelte: a Népliget rehabilitációja a Radó Dezső Terv legfontosabb kulcsprojektjei között szerepel.

A fővárosi önkormányzat első lépésben a lakosság bevonásával, állami szereplőkkel, valamint a kerületi önkormányzattal együttműködésben készítette el a Népliget stratégiai tervét, hogy hosszú távú jövőképet vázoljon a park ütemezett megújítására – emlékeztettek a kommünikében. A Főpolgármesteri Hivatal közölte: a pályázat célja a zöldfelületek klímabarát, ökologikus megújítása és mennyiségi növelése a burkolt felületek csökkentésével. A külső és belső gyalogos kapcsolatok erősítése, a kaputerek rendezése, a Népliget elérhetőségének, átjárhatóságának és biztonságának javítása. További célként jelölték meg az autóforgalom csökkentését a Vadja Péter út és a park belső úthálózatának forgalomcsillapításával, parkolóhelyek racionalizálásával. A tervek között szerepel a közparki funkciók bővítése, játszóterek fejlesztése, futókör és napozórét létesítése, az egykori Mutatványos tér helyén közösségi funkciókat kiszolgáló rendezvénytér kialakítása. További információk a pályázatról a nepliget.budapest.hu oldalon érhetők el.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák