Kapcsolatfelvétel

Design

Mindenki a magyar kartonbútort akarja lenyúlni?

Létrehozva:

|

Egy egyszerűen hajtogatható papír képkerettel indult minden, ma a világon a közé a két tucat tervező közé sorolják Terbe Jánost, akik már “csináltak valami fontosat” az ökodizájnban.

A vitorlázás szerelmeseként hajógyártással kezdte, szelektív kukákkal futott be a nemzetközi piacokon, ma már az észak-amerikai piacot vette célba saját tervezésű kartonbútoraival. Újrahasznosítás és sorozatgyártás, környezettudatosság és üzleti hatékonyság – ezekért egy rendőrkanyarral feladta a korábbi jól menő bizniszt és egy addig teljesen járatlan útra lépett. Kockáztatott és bejött neki, ma övé a teljes piac.
“A működés enyhe hektikussága alapvetően a stratégia, a marketing, a tudatos piacépítő kommunikáció hiányának köszönhető, de hát ezek másik szakmák” – mond el egy mondatban szinte mindent amúgy sok szempontból világelső cégéről Terbe János. A vállalkozását egyszemélyes menedzsmentként vezető dizájner egy felfutó és már kifejezetten jól menő bizniszt csukott be szinte pusztán lelkiismereti megfontolásokból, és vágott bele egy olyanba, amiről, ha azt mondjuk, kockázatos, akkor szinte nem is mondunk semmit. Az új “téma” máig egyik alapterméke a kartonlapocska, amiből pár perc alatt egyszerű képkeretet lehet hajtogatni.

Ebből az ötletből nőtt ki a világ egyik legmenőbb kartonbútor-családja, amelynek elemeit már Európa sok országában ismerik és használják, s Terbe János most kezdi becserkészni az észak-amerikai piacot. Mindössze ennyi volt, amiből kinőtt a sok tízmilliós árbevételű, kartonbútorokat tervező és forgalmazó cég. Bútor kartonpapírból? Ugye, ez csak vicc? Hogyan bírná a kartonpapír a bútoroknál megszokott igénybevételt, terhelést?

Sokkal jobban, mint azt gondolnánk: a Pic–pack standard bútorcsalád alapeleme a polc, amelynek minden szintjére 15 kilogramm bármit lehet pakolni (kipróbáltuk, cikkünk szerzője sok éven keresztül használt ilyen bútorokat). Nomen est omen, a cég irodájában a galériára vezető csigalépcső kivételével minden berendezés – beleértve a világító testeket és a foteleket, kanapékat is – hullámkartonból készült.

A kukagyártás hozott üzleti áttörést

A megszállott félamatőr vitorlázó tervező – diplomamunkáját vitorlás hajó tervezéséből készítve –1988-ban végzett a MOME-n ipari formatervezőként, ám akkor még szó sem volt képkeretről, kartonbútorról, semmi ilyesmiről. A ‘80-as évek legvégén, hajók és vízisport-eszközök tervezésében gondolkodott, az 1990-ben alapított Art-Top-Plast Kft. alapvetően műanyagos cég volt. Gyártottak is pár tőkesúlyos versenyhajót, az utolsót, az Ábránd névre keresztelt Európa 30-as cirkálót – amit eredetileg önmagának épített (volna) a tervező – pénz hiányában félkészen adta el (ez a hajó egyébként osztályában azóta is sorra nyeri a balatoni versenyeket). Törökbálint (mert onnan könnyebben el lehetett érni a Balatont, s vitorlásversenyzőként ez fontos szempont volt) határában 1988-ban megvett az önkormányzattól egy 1600 négyzetméteres elhagyott építési területet, amire szinte fillérekből, baráti segítséggel, állami ösztöndíj felhasználásával sikerült felállítania egy leendő üzemcsarnok vázát.

A 4-5 fős cégecske bevételét ekkoriban főként a Tiszai Vegyi Kombinát részére gyártott ipari ventilátorok hozták, ez biztosította a fennmaradást, s a fejlesztéseket is fedezte. Az első komoly sikert azonban kukák hozták, a Terbe János által tervezett szelektív (itt bukkan fel először a környezettudatosság az ő tervezői ars poeticájában) hulladékgyűjtő-család nagyon befutott. A szabadalmi oltalommal megerősített sorozat egyik-másik tagját ma is lehet látni a budapesti metróhálózat állomásain a vonal jelzésével megegyező színben. Másik jól ismert tagja a sorozatnak a – főleg német – autópályákon látható harang alakú hulladéktároló.

 

Ezekben a kukákban az volt a truváj, hogy a Műanyagipari Kutatóintézetnél talált hőálló gyantából készült a belső szeméttartály, amely így éghetetlen volt. Az akkor – szakmai díjakkal is elismert – világújdonságnak számító kukákkal a cég kilépett a nemzetközi piacra, Münchenben az IFAT-kiállításon felfigyeltek az igazi műszaki újdonságot jelentő sorozatra és megindultak a külföldi megrendelések. Itthon a Molnak és a Shellnek is szállítottak, meg az autópálya-igazgatóságnak.

“Szelektíven gyűjtünk, de pont az az edény, amit erre használunk, nem újrahasznosítható” – ez a dilemma aztán a kukagyártás kimúlását eredményezte. Nemcsak maga a kuka, hanem a gyártás során felhasznált anyagok – sztirol, aceton, csiszolt üvegpor – sem voltak kifejezetten környezetbarátok, sőt emberbarátok sem. Egy nagy levegővétellel 1996-97 fordulóján úgy döntött, hogy elengedi az üvegszálat és az epoxit, és valamilyen környezetbarátabb anyaggal kezd dolgozni. Ehhez 1996 decemberében új céget is alapított, a Terbe Design Kft.-t.

A teljes cikk itt olvasható.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Design

Innád papírból a kólát?

Létrehozva:

|

Szerző:

Magyarországon teszteli egyik új fejlesztését, az újrahaszosítható papírpalackot a Coca-Cola – jelentették be keddi sajtótájékoztatójukon Budapesten a cég képviselői.

A The Coca-Cola Company magyarországi ügyvezetője a rendezvényen jelentős csomagolástechnológiai fejlesztésnek nevezte a papírpalackot, amelyet a dán Paper Bottle Company (Paboco) közreműködésével fejlesztettek. Kerekes Péter közölte, hogy a 2 hétig tartó tesztprogram kiskereskedelmi partnere a kifli.hu online élelmiszerbolt lesz, rajtuk keresztül szerdától juttatják el a vásárlókhoz a növényalapú italt tartalmazó palackokat. Szabó Réka, a kifli.hu kereskedelmi igazgatója közölte, hogy nem csupán fogyasztói visszajelzés alapján értékelik, de vissza is gyűjtik a palackokat vizsgálatra. Ebből kiderül, alkalmasak-e a kiskereskedelmi forgalomra, bírják-e az igénybevételt a felhasználásig. A Coca-Cola HBC Magyarország ügyvezető igazgatója a fejlesztést azzal indokolta, hogy a fogyasztók elvárják a fenntarthatóságot, a környezettudatosságot. Békefi László hozzátette, hogy a vállalat ennek megfelelve számos fejlesztést jelentett be az elmúlt években, és idén csaknem 600 millió forintot fordít arra, hogy a dobozos multipack termékek műanyag csomagolását kartonpapírra cserélje. A bejelentést a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára méltatta a bemutatón.

Nagy Miklós üdvözölte, hogy a cégek fenntarthatósági vállalásai a termékeik csomagolására is kiterjednek. Becslések szerint a csomagolóanyagok világpiaca eléri az évi ezer milliárd dollárt, amiből az élelmiszer- és italcsomagolások részesedése legalább 50 százalék – tette hozzá. A csomagolóipart – mint fogalmazott – sokszor tekintik a környezetszennyezés egyik fő felelősének, de minden termék előállítása jobban terheli a környezetet, mint a csomagolása. Környezeti szempontból ezért az a legjobb, ha a csomagolás védelmében minden áru eljut a fogyasztóhoz, és ezzel betölti a rendeltetését – hangsúlyozta. Az MTI kérdésére közölték, hogy a fejlesztési folyamat nem zárult le, így annak költségét csak a befejezést követően tudják közölni. Terveik szerint hamarosan olyan papírpalack kerülhet a piacra, amely az újrahasznosítható műanyag bélést és kupakot elhagyva teljes mértékben papírként hasznosítható újra.

 

 

Képek: coca-cola.hu

Tovább olvasom

Design

Gomba alapú, lebomló koporsót fejlesztettek holland kutatók

Létrehozva:

|

Szerző:

A különleges koporsó környezetbarát alternatívát kínál: nemcsak a természetes bomlást gyorsítja, de még a szennyezett talaj regenerálódását is segíti.

Bár sokan nem gondolnak bele, a gombák valójában lenyűgöző organizmusok, amelyek nemcsak a táplálkozásban, hanem a gyógyászatban is remekül alkalmazhatóak. Sőt, több szakértő úgy véli, hogy az élőlények még a zöldebb jövő megteremtésében is segíthetnek, hozzájárulhatnak például az olajszivárgások semlegesítéséhez. Egy holland kutató egészen meglepő területen, a temetkezésekben próbálja meg hasznosítani a gombákat – számol be a Treehugger. A Bob Hendrikx startupja, a Loop által készített Living Cocoon (Élő Gubó) a gombák fonalszerű, vegetatív részéből, micéliumból áll. A speciális koporsó felgyorsítja a bomlást, illetve javítja a talaj állapotát, miközben a benne lévő holttest néhány év alatt eggyé válik a természettel. A hagyományos temetési eljárások meglepőek károsak a környezetre. A koporsókból, illetve a kezelt holttestekből káros anyagok kerülhetnek a földbe, a normál temetést követő bomlás pedig kifejezetten lassú. Sőt, a hamvasztás is problémás lehet, hiszen a maradványok égetése során többek között szén-dioxid és higany kerül a levegőbe.

A Living Cocoon ugyanakkor kizárólag természetes, veszélytelen anyagokból épül fel. A micéliumhoz szerves vegyületeket adnak, a keveréket pedig egy formába helyezik: ahogy a micélium növekedik, felfalja a vegyületet, és nagyjából egy hét alatt felveszi az öntőforma, azaz a koporsó alakját. A folyamat további előnye, hogy nem igényel semmiféle külső energiát, fényt vagy hőt. A speciális koporsó úgy lett kifejlesztve, hogy a talajba engedve nemhogy ne ártson, hanem kifejezetten kedvezzen a földnek. Korábbi vizsgálatok már igazolták, hogy a micélium alapú anyagok képesek kivonni a különböző szennyező anyagokat. Hendrikx szerint jelenlegi életmódunk fenntarthatatlan, a Living Cocoon segítségével ugyanakkor segíthetünk a talajon, ahelyett, hogy károsítanánk azt.

A Loop eddig tíz alkalommal tesztelte élesben a koporsóját Delftben és Hágában. A vállalat célja az, hogy további elemzésekkel jobban megértsék, miként befolyásolja a Living Cocoon a föld minőségét. Hendrikx bízik benne, hogy fejlesztésükkel egy nap segíthetik majd a helyi önkormányzatokat a szennyezett területek helyreállításában.

 

 

Képek: loop-of-life.com

Tovább olvasom

Design

Bemutatták az újahasznosított műanyagból készült Lego kockát

Létrehozva:

|

Szerző:

A Lego csoport bemutatta az újrahasznosított műanyagból készült LEGOR kocka prototípusát, amellyel egy újabb lépést tesz a LEGO termékek fenntarthatósága felé – közölte a cég szerdán az MTI-vel.

Az eldobott PET palackokból készült kocka új prototípusa az első, ami újrahasznosított anyagból készült, és amely megfelel a cég szigorú minőségi és biztonsági feltételeinek. Sok időbe telik, mire az újrahasznosított kockák a LEGO dobozokban is megjelenhetnek. A kutatók tovább tesztelik és fejlesztik a PET formulát, azután dönthetnek a próbagyártásról – tették hozzá. Az újrahasznosított kocka prototípusa a Lego csoport legújabb fenntarthatóságot elősegítő fejlesztése. 2020-ban a cég bejelentette, hogy eltörli az egyszer használatos műanyagot a termékek dobozaiból, 2018-ban pedig megkezdte a fenntartható forrásból származó cukornád alapú, polietilénből készült elemek gyártását.

forrás: lego.com

A Lego csoport fenntartható anyagokra irányuló törekvése csak egy a cég számos kezdeményezése közül, amelyekkel pozitív hatást szeretnének gyakorolni. A Lego csoport több mint 400 millió amerikai dollárt (mintegy 117 milliárd forint) fektet be három év alatt (2022-ig), hogy felgyorsítsa a fenntarthatósággal kapcsolatos céljainak megvalósítását. A Lego csoport bevétele 13 százalékkal 43,7 milliárd dán koronára (2154 milliárd forint) nőtt tavaly – közölte pénzügyi eredményeit az MTI-vel a dán építőjáték-gyártó márciusban. A működési eredménye 12,9 milliárd dán koronát tett ki 2020-ban, 19 százalékkal nőtt egy év alatt. A cég közlése szerint minden piacon kétszámjegyű volt az értékesítés növekedése; különösen nagy mértékben erősödtek Kínában, az amerikai kontinensen, Nyugat-Európában, illetve az ázsiai és csendes-óceáni térségben.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák