Kapcsolatfelvétel

Design

Mindenki a magyar kartonbútort akarja lenyúlni?

Létrehozva:

|

Egy egyszerűen hajtogatható papír képkerettel indult minden, ma a világon a közé a két tucat tervező közé sorolják Terbe Jánost, akik már “csináltak valami fontosat” az ökodizájnban.

A vitorlázás szerelmeseként hajógyártással kezdte, szelektív kukákkal futott be a nemzetközi piacokon, ma már az észak-amerikai piacot vette célba saját tervezésű kartonbútoraival. Újrahasznosítás és sorozatgyártás, környezettudatosság és üzleti hatékonyság – ezekért egy rendőrkanyarral feladta a korábbi jól menő bizniszt és egy addig teljesen járatlan útra lépett. Kockáztatott és bejött neki, ma övé a teljes piac.
“A működés enyhe hektikussága alapvetően a stratégia, a marketing, a tudatos piacépítő kommunikáció hiányának köszönhető, de hát ezek másik szakmák” – mond el egy mondatban szinte mindent amúgy sok szempontból világelső cégéről Terbe János. A vállalkozását egyszemélyes menedzsmentként vezető dizájner egy felfutó és már kifejezetten jól menő bizniszt csukott be szinte pusztán lelkiismereti megfontolásokból, és vágott bele egy olyanba, amiről, ha azt mondjuk, kockázatos, akkor szinte nem is mondunk semmit. Az új “téma” máig egyik alapterméke a kartonlapocska, amiből pár perc alatt egyszerű képkeretet lehet hajtogatni.

Ebből az ötletből nőtt ki a világ egyik legmenőbb kartonbútor-családja, amelynek elemeit már Európa sok országában ismerik és használják, s Terbe János most kezdi becserkészni az észak-amerikai piacot. Mindössze ennyi volt, amiből kinőtt a sok tízmilliós árbevételű, kartonbútorokat tervező és forgalmazó cég. Bútor kartonpapírból? Ugye, ez csak vicc? Hogyan bírná a kartonpapír a bútoroknál megszokott igénybevételt, terhelést?

Sokkal jobban, mint azt gondolnánk: a Pic–pack standard bútorcsalád alapeleme a polc, amelynek minden szintjére 15 kilogramm bármit lehet pakolni (kipróbáltuk, cikkünk szerzője sok éven keresztül használt ilyen bútorokat). Nomen est omen, a cég irodájában a galériára vezető csigalépcső kivételével minden berendezés – beleértve a világító testeket és a foteleket, kanapékat is – hullámkartonból készült.

A kukagyártás hozott üzleti áttörést

A megszállott félamatőr vitorlázó tervező – diplomamunkáját vitorlás hajó tervezéséből készítve –1988-ban végzett a MOME-n ipari formatervezőként, ám akkor még szó sem volt képkeretről, kartonbútorról, semmi ilyesmiről. A ‘80-as évek legvégén, hajók és vízisport-eszközök tervezésében gondolkodott, az 1990-ben alapított Art-Top-Plast Kft. alapvetően műanyagos cég volt. Gyártottak is pár tőkesúlyos versenyhajót, az utolsót, az Ábránd névre keresztelt Európa 30-as cirkálót – amit eredetileg önmagának épített (volna) a tervező – pénz hiányában félkészen adta el (ez a hajó egyébként osztályában azóta is sorra nyeri a balatoni versenyeket). Törökbálint (mert onnan könnyebben el lehetett érni a Balatont, s vitorlásversenyzőként ez fontos szempont volt) határában 1988-ban megvett az önkormányzattól egy 1600 négyzetméteres elhagyott építési területet, amire szinte fillérekből, baráti segítséggel, állami ösztöndíj felhasználásával sikerült felállítania egy leendő üzemcsarnok vázát.

A 4-5 fős cégecske bevételét ekkoriban főként a Tiszai Vegyi Kombinát részére gyártott ipari ventilátorok hozták, ez biztosította a fennmaradást, s a fejlesztéseket is fedezte. Az első komoly sikert azonban kukák hozták, a Terbe János által tervezett szelektív (itt bukkan fel először a környezettudatosság az ő tervezői ars poeticájában) hulladékgyűjtő-család nagyon befutott. A szabadalmi oltalommal megerősített sorozat egyik-másik tagját ma is lehet látni a budapesti metróhálózat állomásain a vonal jelzésével megegyező színben. Másik jól ismert tagja a sorozatnak a – főleg német – autópályákon látható harang alakú hulladéktároló.

 

Ezekben a kukákban az volt a truváj, hogy a Műanyagipari Kutatóintézetnél talált hőálló gyantából készült a belső szeméttartály, amely így éghetetlen volt. Az akkor – szakmai díjakkal is elismert – világújdonságnak számító kukákkal a cég kilépett a nemzetközi piacra, Münchenben az IFAT-kiállításon felfigyeltek az igazi műszaki újdonságot jelentő sorozatra és megindultak a külföldi megrendelések. Itthon a Molnak és a Shellnek is szállítottak, meg az autópálya-igazgatóságnak.

“Szelektíven gyűjtünk, de pont az az edény, amit erre használunk, nem újrahasznosítható” – ez a dilemma aztán a kukagyártás kimúlását eredményezte. Nemcsak maga a kuka, hanem a gyártás során felhasznált anyagok – sztirol, aceton, csiszolt üvegpor – sem voltak kifejezetten környezetbarátok, sőt emberbarátok sem. Egy nagy levegővétellel 1996-97 fordulóján úgy döntött, hogy elengedi az üvegszálat és az epoxit, és valamilyen környezetbarátabb anyaggal kezd dolgozni. Ehhez 1996 decemberében új céget is alapított, a Terbe Design Kft.-t.

A teljes cikk itt olvasható.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Design

Nem használ többé robotkutyát a New York-i rendőrség

Létrehozva:

|

Szerző:

Felháborodást váltott ki, hogy a New York-i rendőrség (NYPD) robotkutyát kezdett használni, ezért a szervezet szerződést bontott a Digidog gyártójával.

A BBC beszámolója szerint az NYPD tavaly óta teszteli a Boston Dynamics egyik robotkutyáját. Azt remélték, a távirányítós készülék segít “életeket menteni, az embereket és a rendőröket megvédeni”. A Digidog bevetése azonban az ellenkező hatást váltotta ki, különösen olyan időkben, amikor az amerikai rendőrség tevékenységét sok kritika éri. Egy felvételt, amelyen a robotkutyát túszejtési helyzetben és állami lakások körüli járőrözéskor használták, rengetegen néztek meg az interneten. Ellenzői szerint a Digidog azt jelképezi, milyen agresszívvá válhatnak a rendőrök, ha szegény csoportokkal van dolguk.

Másokat a Digidog a Fekete tükör című disztópikus sorozat egy epizódjára emlékeztetett, amelyben a társadalom összeomlása után az emberek vad négylábú robotok elől próbálnak elmenekülni. Az NYPD közölte, hogy az eredetileg augusztusig tartó – állítólag 94 ezer dollárról (28 millió forint) szóló – szerződést már áprilisban felbontották. A város polgármestere, Bill de Blasio “örült, hogy a Digidogot visszavonták” – közölte egy szóvivője. “Ijesztő, elidegenítő, rossz üzenetet közvetít a New York-iaknak” – tette hozzá.

Tovább olvasom

Design

Ennél fehérebb festéket még nem láthatott

Létrehozva:

|

Szerző:

A valaha volt legfehérebb festéket állítottak elő amerikai kutatók azzal a céllal, hogy javítsák az épületek hűtését és hozzájáruljanak az éghajlatváltozás problémájának kezeléséhez.

Az új festék a napfény 98 százalékát veri vissza és a világűrbe sugározza ki az infravörös hőt. A teszteken a környező levegő hőmérsékletnél 4,5 Celsius-fokkal hidegebbre hűtötte le a felületeket még közvetlen, erős napsugárzás esetén is – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. A szakemberek szerint a termék egy-két éven belül forgalomba kerülhet. A tetők fehérre festése évszázadok óta bevett gyakorlat az épületek hűtésére. A jelenleg elérhető fényvisszaverő fehér festékek ugyan jóval hatékonyabbak, mint a sötét színű tetőburkolatok, de a napfény csupán 80-90 százalékát verik vissza és elnyelik az ibolyántúli fényt, ami azt jelenti, hogy nem tudják a környezeti hőmérsékletnél hidegebbre lehűteni a felületeket. Az új festék azonban képes erre, csökkentve a légkondicionálók szükségét és a működtetésükkel járó szén-dioxid-kibocsátást.

“A legfehérebb fehér azt jelenti, hogy a festék a lehető legnagyobb mennyiségű napfényt képes visszaverni az űrbe” – mondta Xiulin Ruan, az amerikai Purdue Egyetem munkatársa. A festék három tényezőnek köszönheti hatékonyságát: a színezőanyagként használt bárium-szulfátnak, amely a hagyományosan alkalmazott titán-dioxiddal szemben nem nyeli el az UV-fényt, a magas – 60 százalékos – pigmentkoncentrációnak, valamint a különböző méretű pigmentrészecskék alkalmazásának.

A szakemberek szerint az ultrafehér festéket a hagyományos változatokhoz hasonlóan lehet legyártani és árban sem térnek el egymástól. A teszteken a festék kopásállónak bizonyult, de további vizsgálatokra lesz szükség annak megállapítására, hogy hosszú távon mennyire tartós. Ruan elmondta, hogy a festék nem jelent kockázatot az emberek látására, a felületekről szétszórtan visszaverődő napfény nem erős. A szakemberek az ACS Applied Materials & Interfaces című folyóiratban számoltak be az eredményeikről.

 

Képünk illusztráció.

Tovább olvasom

Design

Szelfiző óriáspandaszobor került a figyelem középpontjába a délnyugat-kínai Szecsuanban

Létrehozva:

|

Szerző:

Egy szelfiző óriáspandát formázó szobor vált a látogatók kedvencévé az állatfaj otthonaként híres délnyugat-kínai Szecsuanban – számolt be a Hszinhua kínai állami hírügynökség.

A 26,5 méterhosszú, 11 méter széles és 12 méter magas szobor egy hátán fekvő óriáspandát ábrázol, amint egy szelfibotra rögzített telefont a magasba nyújtva fotózza magát. A 130 tonnás pandaszobor fekete-fehér “bundájának” megalkotásához 3 millió rozsdamentes acélhuzalt használtak fel. A szobrot Florentijn Hofman holland művész tervezte, aki a felfújható óriás gumikacsa megalkotójaként vált ismertté. Hofman egy másik, óriás bambuszmacskát ábrázoló szobrát pedig 2014-ben egy sanghaji parkban állították fel.

A Hszinhua a művészt idézve arról írt, hogy a pandaszobrot egy valós történet ihlette arról, hogy 2005-ben egy óriáspanda bemerészkedett a szobornak helyet adó Tucsiengjen város központjába. A mintegy 650 ezer lakost számláló Tucsiengjen pandaközpontja csaknem 70 pandának ad otthont és több mint 20 millió turistát vonz évente. A városban található ráadásul az UNESCO által 2000-ben a világörökség részének nyilvánított Tucsiengjen öntöző- és árvízvédelmi rendszer is. Az időszámításunk előtti 3. században készült létesítmény a világ legrégebbről fennmaradt, máig használatban lévő, gát nélküli öntözőrendszere.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Kedvelt