Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mire jó az ósdi? TV-ből üvegcsempe

Létrehozva:

|

Megannyi szakma új kihívása a kiselejtezett használati eszközök széleskörű újrahasznosítása.

Se szeri, se száma immáron azoknak az újításoknak, újszerű megoldásoknak, amelyek révén az elavult tárgyak ismét életteli funkciót kapnak, írja a zoldtrend.hu. Ezúttal Paul Burns kerámiavállalkozásáról essék szó, aki cége megalapításakor és annak vezetőjeként azóta is a régi elektronikai eszközök “megmentésén” fáradozik. S teszi ezt annak felismeréseként, hogy manapság a katódsugárcsöves monitorok és televíziók helyett a sikképernyős eszközök uralják az otthonokat, tekintélyes mennyiségű hulladék keletkezik, amely nem mehet veszendőbe, amelyből akár üvegcsempe is készíthető. Vállalkozásának mottója: megfelelően kidolgozott technológiával a kiselejtezett anyagokból esztétikus, belsőépítészeti termék alakítható ki. Otthonokat díszítő modern elem, különleges hatású üvegcsempe. Mintegy három esztendő kellet ahhoz, hogy ez az innovativ kerámiacég megtalálja azt a gyártási folyamatot, amellyel az elavult TV-ket, monitorokat újfent hasznosítani lehessen. Erőfeszítéseiket siker koronázta, hiszen fejlesztésük eredményeként ma már megfelelő eszközök és technológiák állnak rendelkezésükre ahhoz, hogy a vastag és ütésálló tulajdonságokkal bíró kiselejtezett anyagokból lakberendezésre alkalmas, akár művészi kivitelezésű otthoni dekorációk, üvegcsempék készülhessenek.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

Advertisement

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák