Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mire jó az ósdi? TV-ből üvegcsempe

Létrehozva:

|

Megannyi szakma új kihívása a kiselejtezett használati eszközök széleskörű újrahasznosítása.

Se szeri, se száma immáron azoknak az újításoknak, újszerű megoldásoknak, amelyek révén az elavult tárgyak ismét életteli funkciót kapnak, írja a zoldtrend.hu. Ezúttal Paul Burns kerámiavállalkozásáról essék szó, aki cége megalapításakor és annak vezetőjeként azóta is a régi elektronikai eszközök “megmentésén” fáradozik. S teszi ezt annak felismeréseként, hogy manapság a katódsugárcsöves monitorok és televíziók helyett a sikképernyős eszközök uralják az otthonokat, tekintélyes mennyiségű hulladék keletkezik, amely nem mehet veszendőbe, amelyből akár üvegcsempe is készíthető. Vállalkozásának mottója: megfelelően kidolgozott technológiával a kiselejtezett anyagokból esztétikus, belsőépítészeti termék alakítható ki. Otthonokat díszítő modern elem, különleges hatású üvegcsempe. Mintegy három esztendő kellet ahhoz, hogy ez az innovativ kerámiacég megtalálja azt a gyártási folyamatot, amellyel az elavult TV-ket, monitorokat újfent hasznosítani lehessen. Erőfeszítéseiket siker koronázta, hiszen fejlesztésük eredményeként ma már megfelelő eszközök és technológiák állnak rendelkezésükre ahhoz, hogy a vastag és ütésálló tulajdonságokkal bíró kiselejtezett anyagokból lakberendezésre alkalmas, akár művészi kivitelezésű otthoni dekorációk, üvegcsempék készülhessenek.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Több százezer szőlőtőkét kellett kivágni az aranyszínű sárgaság miatt

Kutatóintézetek programot dolgoztak ki az aranyszínű sárgaság nevű szőlőbetegség visszaszorítására.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A szőlő aranyszínű sárgaságára nincs orvosság, de a járvány terjedése megfékezhető, erre a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat három intézete programot dolgozott ki, amely egy-két éven belül konkrét eredményt hozhat – közölte a hálózat az MTI-vel. A közlemény szerint az eredmény elérésének feltétele a megfelelő finanszírozás. -írja az alternativenergia.hu. Az összehangolt javaslatok gyorsabb diagnosztikát, korszerű monitoringot, járványügyi modellezést és kisebb környezetterhelésű védekezési módszerek kidolgozását tartalmazzák. A betegség teljes felszámolása már nem reális cél, a terjedés lassítására, a károk mérséklésére és a fenntartható szőlőtermesztés feltételeire kell összpontosítani – írták.

A program nem helyettesíti az azonnali hatósági intézkedéseket, hanem pontosabb, célzottabb és fenntarthatóbb beavatkozásokkal támaszthatja alá azokat – hívják fel a Növényvédelem című lapban publikált, a programot összefoglaló tanulmány szerzői a figyelmet. Ismertették, hogy a betegséget 2013-ban azonosították először magyarországi szőlőn, azóta pedig rendkívül gyorsan hódít, mára a 22 magyarországi borvidékből 21-ben mutatták ki a fertőzést.

A fertőzésre nincs orvosság, a beteg tőkéket ki kell vágni. 2024-ben országosan mintegy 47 ezer, 2025-ben viszont az intenzív felderítés miatt már körülbelül 300 ezer beteg szőlőtőkét kellett kivágni. Ez megközelítőleg 60-85 hektárnyi terület elvesztését és több tízmillió forintos közvetlen terméskiesést jelent. Hozzátették, hogy Magyarországon 2024-ben 58 424 hektárról takarítottak be szőlőt, a szőlő és a bor együttes kibocsátási értéke megközelítette a 90 milliárd forintot.

Advertisement

Az Amerikából behurcolt kabócák által terjesztett, szőlőt érintő betegség okozta pusztuláshoz hasonló mértékűt a szerzők szerint csak a hírhedt filoxéravész okozott Magyarországon az 1800-as évek végén.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák