Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mire jó az ósdi? TV-ből üvegcsempe

Létrehozva:

|

Megannyi szakma új kihívása a kiselejtezett használati eszközök széleskörű újrahasznosítása.

Se szeri, se száma immáron azoknak az újításoknak, újszerű megoldásoknak, amelyek révén az elavult tárgyak ismét életteli funkciót kapnak, írja a zoldtrend.hu. Ezúttal Paul Burns kerámiavállalkozásáról essék szó, aki cége megalapításakor és annak vezetőjeként azóta is a régi elektronikai eszközök “megmentésén” fáradozik. S teszi ezt annak felismeréseként, hogy manapság a katódsugárcsöves monitorok és televíziók helyett a sikképernyős eszközök uralják az otthonokat, tekintélyes mennyiségű hulladék keletkezik, amely nem mehet veszendőbe, amelyből akár üvegcsempe is készíthető. Vállalkozásának mottója: megfelelően kidolgozott technológiával a kiselejtezett anyagokból esztétikus, belsőépítészeti termék alakítható ki. Otthonokat díszítő modern elem, különleges hatású üvegcsempe. Mintegy három esztendő kellet ahhoz, hogy ez az innovativ kerámiacég megtalálja azt a gyártási folyamatot, amellyel az elavult TV-ket, monitorokat újfent hasznosítani lehessen. Erőfeszítéseiket siker koronázta, hiszen fejlesztésük eredményeként ma már megfelelő eszközök és technológiák állnak rendelkezésükre ahhoz, hogy a vastag és ütésálló tulajdonságokkal bíró kiselejtezett anyagokból lakberendezésre alkalmas, akár művészi kivitelezésű otthoni dekorációk, üvegcsempék készülhessenek.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák