Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mire jó az ósdi? TV-ből üvegcsempe

Létrehozva:

|

Megannyi szakma új kihívása a kiselejtezett használati eszközök széleskörű újrahasznosítása.

Se szeri, se száma immáron azoknak az újításoknak, újszerű megoldásoknak, amelyek révén az elavult tárgyak ismét életteli funkciót kapnak, írja a zoldtrend.hu. Ezúttal Paul Burns kerámiavállalkozásáról essék szó, aki cége megalapításakor és annak vezetőjeként azóta is a régi elektronikai eszközök “megmentésén” fáradozik. S teszi ezt annak felismeréseként, hogy manapság a katódsugárcsöves monitorok és televíziók helyett a sikképernyős eszközök uralják az otthonokat, tekintélyes mennyiségű hulladék keletkezik, amely nem mehet veszendőbe, amelyből akár üvegcsempe is készíthető. Vállalkozásának mottója: megfelelően kidolgozott technológiával a kiselejtezett anyagokból esztétikus, belsőépítészeti termék alakítható ki. Otthonokat díszítő modern elem, különleges hatású üvegcsempe. Mintegy három esztendő kellet ahhoz, hogy ez az innovativ kerámiacég megtalálja azt a gyártási folyamatot, amellyel az elavult TV-ket, monitorokat újfent hasznosítani lehessen. Erőfeszítéseiket siker koronázta, hiszen fejlesztésük eredményeként ma már megfelelő eszközök és technológiák állnak rendelkezésükre ahhoz, hogy a vastag és ütésálló tulajdonságokkal bíró kiselejtezett anyagokból lakberendezésre alkalmas, akár művészi kivitelezésű otthoni dekorációk, üvegcsempék készülhessenek.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe

Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.

Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.

A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák