Zöld Energia
Mit várhatunk az új napelemes programtól?
A Napenergia Plusz Program keretében a háztartási napelemes és energiatárolós beruházásokat támogatják.
A Napenergia Plusz Program kapcsán kérdezte a 24.hu Ámon Ada energia- és klímapolitikai szakértőt, a Fővárosi Önkormányzat klíma- és környezetügyi főosztályának vezetőjét. Mint ismeretes, a programban háztartások számára biztosítanak 66 százalékos vissza nem térítendő támogatást uniós forrásból napelemes és energiatárolós beruházásokra.
A támogatás mértéke az elszámolható költségek maximum kétharmada, a teljes megítélhető támogatás pedig legfeljebb 5 millió forint lehet otthononként. A számítások alapján mintegy 15 ezer pályázó kaphat támogatást, ez 100-120 megawatt új napelem-kapacitást eredményezhet, és nagyjából 150 megawattóra tárolókapacitást országos szinten. A pályázat teljes keretösszege 75,8 milliárd forint.
Ámon Ada egyfelől üdvözli a napelemes beruházások terjedését segítő törekvéseket és a családok támogatását, ugyanakkor kifogásolhatónak gondolja, hogy a pályázat jelentős EU-s forrás lekötésével, koncepció és hosszú távú stratégiai elképzelés nélkül, illetve drágán teremt nagyon kicsi új kapacitást. A szakértő azt is kiemelte: a 66 százalékos támogatás nagyjából a tárolólétesítés költségét fedezi.
Ámon Ada szerint a program elsősorban az országos akkumulátorkapacitásban fog növekedést okozni. A kormány jelenleg azt támogatja, hogy a pályázatnyertes háztartások néhány napig el tudják tárolni, amit nem fogyasztottak el, a szakember viszont úgy látja, inkább arra lenne szükség, hogy egy közösség fel tudja használni helyben a napelemmel megtermelt áramot. Egy nagyobb napelemes beruházás akár elláthatná a környezetében működő óvodát, iskolát, kisboltot is, így mindenki jól járna.
A mostani programnál ez nem cél, ehelyett a helyben fel nem használt áramot a mai tudás szerint továbbra is 5 forinton tudja csak majd értékesíteni a szolgáltatónak a háztartás. Amennyiben télen áramot szeretne vásárolni, az ezután is legalább 37 forintjába kerül majd. Ámon Ada problémának látja továbbá, hogy noha tárolós pályázatról van szó, a régebben telepített rendszerek tulajdonosait figyelmen kívül hagyják.
Okoshálózatra lenne szükség
A szakértő szerint fontos lenne, ha a döntéshozók az okoshálózatok fejlesztésére fektetnék a hangsúlyt, ezek ugyanis gördülékenyebbé tehetnék a napelemek által termelt áram rugalmas, környékbeli felhasználását. Emellett előnyös lenne, ha átlátható jogszabályi környezet jönne létre az energiaközösségek megalakításának segítésére – az ilyen, például egy utca vagy társasház által kialakított közösségek külföldön már jól működnek.
Ámon Ada úgy gondolja, hogy az okosmérős háztartásokban – a napelemes otthonok szinte mind ilyenek – dinamikus áramtarifa bevezetésével lehetne ösztönözni a termelőket és a fogyasztókat a megfelelő termelési, fogyasztási és tárolási magatartásra. Ez magában foglalja akár azt is, hogy időszakos kiszabályozással egyéni vállalás mellett, optimálisan szabályozzák a nagyfogyasztó háztartási készülékek áramfelhasználását.
A szakértő szerint Budapesten rengeteg a társasház, amelyeknél kívánatos lenne napelemek telepítése, a fővárosban azonban sokkal jobb az elektromos hálózat felvevő képessége, mint máshol. Ez azzal jár, hogy a helyben megtermelt napenergiából „nem jut ki” a városból semennyi, mert helyben azonnal felhasználják. Budapesten lenne még igény energiára, éppen ezért indították el a Budapest Nappal hajtva programját, melynek célja, hogy az elfogyasztott villamos energia minél nagyobb részét klímasemleges módon, lokálisan állítsák elő.
A program keretében azt is felmérik, hogy mennyi napelemmel megtermelt áramot tudna még helyben felhasználni Budapest. Most 100-150 megawatt lehet az intézményi és a háztartási a napelemtermelés együtt, a napelemek döntő része a külső kerületek családi házain található. Budapest háztetőin összesen mintegy 5000 megawatt potenciális napelem-kapacitás van, és azt szeretnék elérni 2030-ig, hogy ebből mintegy 1500 megawatt ki is épüljön. Ennyi áramot biztosan elfogyaszthatnának helyben, és a hálózat alkalmas is erre. Különösen a belvárosban – ahol a legnagyobb a fogyasztás – tenne jót a rendszernek, ha létesülnének napelemek.
A jelenlegi napelempályázat a családi házak mellett csak a maximum hatlakásos társasházak számára elérhető. A főváros jelenleg vizsgálja, hogy többlakásos lakóépületek napelem-telepítése esetén jogilag hogyan adhatja el a ház a megtermelt áram egy részét vagy egészét.
Zöld Energia
Külföldről, drágán vesszük az áramot: fejleszteni kell a hazai energiatermelést
Hatékonyabb és olcsóbb energiatermelésre áll át Magyarország.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Hatékonyabb és olcsóbb energiatermelés a cél, a jelenlegi mintegy nyolcvan százalékos importkitettség csökkentése mellett – hangsúlyozta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium energetikai államtitkára, egy balatonfüredi konferencián. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület háromnapos vándorgyűlésének nyitónapján Tótth András hangsúlyozta, hogy bár a 20. és a 21. században az elektromosságé a főszerep, az ország pillanatnyilag nem áll túl jól az energetikai felkészülés terén – írja az alternativenergia.hu. Mint mondta, Magyarország energiaimport-kitettsége megközelíti a nyolcvan százalékot, ami Európában a legmagasabb. Irányváltást és ciklusokon átívelő fejlesztések szükségességét hangsúlyozta. Kiemelte: a szélprogram keretében 8 gigawattos szélparkot építenek ki, mely a tervek szerint 2040 és 2050 között valósul meg. Fontos lépésnek nevezte, hogy még idén megindul az ágazatot érintő stratégiai program iparági egyeztetéssel – húzta alá.
Tótth András beszélt arról is, hogy a paksi erőmű nyári kiesésekor a fogyasztók jelentősen mértékben lefaragtak az igényekből, így sikerült orvosolni a krízist, hosszú távon azonban jelentős fejlesztésekre lenne szükség. Hozzátette, a hazai termelés állapota miatt a regionális erőművek sokkal olcsóbban tudtak áramot biztosítani Magyarország számára, mint egyes hazai erőművek. A csúcsórákban Magyarországon a legmagasabb az átlagos energiaköltség egész Európában, “egyfajta potyautasként jelenünk meg a rendszerben, nem termelünk annyi villamos energiát, mint amennyit az ország elfogyaszt” – húzta alá.
Azáltal, hogy nem újítottuk fel az energiaparkjainkat, nem építjük ki a villamosenergia-termelő képességünket, megspórolunk bizonyos beruházási összegeket, de folyamatosan plusz költségek merülnek fel azáltal, hogy a kiszolgáltatott órákban külföldről, drágán vesszük a villamos energiát – fejtette ki.
A paksi atomerőmű biztosítja a hazai felhasználás mintegy 30 százalékát, emellé komoly naperőművi kapacitásokat sikerült kiépítenünk, amelyeknek a termelése már meghaladta a gázerőműves kapacitásokat, ám nem működnek elég hatékonyan – mondta. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület csütörtökig tartó 72. vándorgyűlésén 1300 résztvevő és 150 előadás várható. A szektort érintő kihívások megvitatása mellett szó lesz a háztartások és a vállalkozások mindennapjait befolyásoló kérdésekről is.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKétszer annyi szociális tűzifa jöhet, de mi lesz a védett erdőkkel?
-
Zöldinfó21 óra telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
