Zöld Energia
Mit várhatunk az új napelemes programtól?
A Napenergia Plusz Program keretében a háztartási napelemes és energiatárolós beruházásokat támogatják.
A Napenergia Plusz Program kapcsán kérdezte a 24.hu Ámon Ada energia- és klímapolitikai szakértőt, a Fővárosi Önkormányzat klíma- és környezetügyi főosztályának vezetőjét. Mint ismeretes, a programban háztartások számára biztosítanak 66 százalékos vissza nem térítendő támogatást uniós forrásból napelemes és energiatárolós beruházásokra.
A támogatás mértéke az elszámolható költségek maximum kétharmada, a teljes megítélhető támogatás pedig legfeljebb 5 millió forint lehet otthononként. A számítások alapján mintegy 15 ezer pályázó kaphat támogatást, ez 100-120 megawatt új napelem-kapacitást eredményezhet, és nagyjából 150 megawattóra tárolókapacitást országos szinten. A pályázat teljes keretösszege 75,8 milliárd forint.
Ámon Ada egyfelől üdvözli a napelemes beruházások terjedését segítő törekvéseket és a családok támogatását, ugyanakkor kifogásolhatónak gondolja, hogy a pályázat jelentős EU-s forrás lekötésével, koncepció és hosszú távú stratégiai elképzelés nélkül, illetve drágán teremt nagyon kicsi új kapacitást. A szakértő azt is kiemelte: a 66 százalékos támogatás nagyjából a tárolólétesítés költségét fedezi.
Ámon Ada szerint a program elsősorban az országos akkumulátorkapacitásban fog növekedést okozni. A kormány jelenleg azt támogatja, hogy a pályázatnyertes háztartások néhány napig el tudják tárolni, amit nem fogyasztottak el, a szakember viszont úgy látja, inkább arra lenne szükség, hogy egy közösség fel tudja használni helyben a napelemmel megtermelt áramot. Egy nagyobb napelemes beruházás akár elláthatná a környezetében működő óvodát, iskolát, kisboltot is, így mindenki jól járna.
A mostani programnál ez nem cél, ehelyett a helyben fel nem használt áramot a mai tudás szerint továbbra is 5 forinton tudja csak majd értékesíteni a szolgáltatónak a háztartás. Amennyiben télen áramot szeretne vásárolni, az ezután is legalább 37 forintjába kerül majd. Ámon Ada problémának látja továbbá, hogy noha tárolós pályázatról van szó, a régebben telepített rendszerek tulajdonosait figyelmen kívül hagyják.
Okoshálózatra lenne szükség
A szakértő szerint fontos lenne, ha a döntéshozók az okoshálózatok fejlesztésére fektetnék a hangsúlyt, ezek ugyanis gördülékenyebbé tehetnék a napelemek által termelt áram rugalmas, környékbeli felhasználását. Emellett előnyös lenne, ha átlátható jogszabályi környezet jönne létre az energiaközösségek megalakításának segítésére – az ilyen, például egy utca vagy társasház által kialakított közösségek külföldön már jól működnek.
Ámon Ada úgy gondolja, hogy az okosmérős háztartásokban – a napelemes otthonok szinte mind ilyenek – dinamikus áramtarifa bevezetésével lehetne ösztönözni a termelőket és a fogyasztókat a megfelelő termelési, fogyasztási és tárolási magatartásra. Ez magában foglalja akár azt is, hogy időszakos kiszabályozással egyéni vállalás mellett, optimálisan szabályozzák a nagyfogyasztó háztartási készülékek áramfelhasználását.
A szakértő szerint Budapesten rengeteg a társasház, amelyeknél kívánatos lenne napelemek telepítése, a fővárosban azonban sokkal jobb az elektromos hálózat felvevő képessége, mint máshol. Ez azzal jár, hogy a helyben megtermelt napenergiából „nem jut ki” a városból semennyi, mert helyben azonnal felhasználják. Budapesten lenne még igény energiára, éppen ezért indították el a Budapest Nappal hajtva programját, melynek célja, hogy az elfogyasztott villamos energia minél nagyobb részét klímasemleges módon, lokálisan állítsák elő.
A program keretében azt is felmérik, hogy mennyi napelemmel megtermelt áramot tudna még helyben felhasználni Budapest. Most 100-150 megawatt lehet az intézményi és a háztartási a napelemtermelés együtt, a napelemek döntő része a külső kerületek családi házain található. Budapest háztetőin összesen mintegy 5000 megawatt potenciális napelem-kapacitás van, és azt szeretnék elérni 2030-ig, hogy ebből mintegy 1500 megawatt ki is épüljön. Ennyi áramot biztosan elfogyaszthatnának helyben, és a hálózat alkalmas is erre. Különösen a belvárosban – ahol a legnagyobb a fogyasztás – tenne jót a rendszernek, ha létesülnének napelemek.
A jelenlegi napelempályázat a családi házak mellett csak a maximum hatlakásos társasházak számára elérhető. A főváros jelenleg vizsgálja, hogy többlakásos lakóépületek napelem-telepítése esetén jogilag hogyan adhatja el a ház a megtermelt áram egy részét vagy egészét.
Zöld Energia
Megoldhatják a napelemes járdák a városi mobilitás és ellátás zöldítését?
Olyan modellt alkottak, amelyben ötvözik a napenergiát, a városi mezőgazdaságot és a 15 perces város koncepcióját.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A várostervezés során a napenergia, a városi mezőgazdaság és a 15 perces város koncepciója – ahol jószerivel bármely pont elérhető negyed óra alatt – gyakran különálló, de párhuzamos szempontnak tekinthető, ezekkel környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt növelhető a fenntarthatóság. A montreali Concordia Egyetem legfrissebb vizsgálata alapján ezeket összekapcsolva lehet a leghatékonyabban zöldíteni egy városon – írja az alternativenergia.hu.
Az új tanulmányban a zöld városi logisztika gerince a napenergia, amelyet a járdába beépített fotovoltaikus panelek révén hasznosul, és elektromos járművekkel működő szállítási hálózatokat lát el. A tetőket, kis telkeket és más hagyományos napenergia-helyszíneket inkább közösségi kertekké és növénytermesztési területekké alakítják.
Napelemes járdák gyártásával egyre több cég foglalkozik, közéjük tartozik a magyar Platio. A vállalat fotovoltaikus térburkolatainak különlegessége az energiatermelés mellett az, hogy elkészítésükhöz újrahasznosított műanyagot használnak fel.
A 15 perces városmodellben az élelmiszerboltok, a termelői piacok és a közösségi kertek egyenletesen oszlanak el, így a lakosok többsége egy kilométeren belül elérhet friss, egészséges élelmiszereket. „Meg akarjuk vizsgálni, hogyan integrálhatjuk az energiát, a mobilitást, a földhasználatot és a társadalmi funkciókat, hogy a lakosok mindennapi szükségleteit közelebb hozzuk hozzájuk, így csökkentve a fosszilis tüzelőanyagot fogyasztó utazások számát” – nyilatkozta Caroline Hachem-Vermette, a csapat tagja.
A kutatók az ontariói Londonban található West 5 intelligens közösséget használták esettanulmányként annak értékelésére, hogy a tér, a kibocsátás, a gazdaságosság, a földhasználat és a napenergia-teljesítmény miként hatnak egymásra. A vizsgálatban főként a járdákba beépített napelemek hatására összpontosítottak, ezek 600-szor 600 milliméteresek és 15 százalékos hatékonysággal 100 watt energiát képesek termelni.
Az érintett környéken az éves napsugárzás átlagosan 3,69 kWh/m²/nap, ami 286 napsütéses napnak felel meg, így mindössze 98 m²-nyi napelemes járda elegendő energiát termel az egész városi mobilitási rendszer ellátásához, és 98 százalékkal csökkenti az emissziót.
További előny, hogy a tetőfelület 13,8, a homlokzatok 10 és a parkolók 15 százalékának zöldségtermesztésre való felhasználásával a városrész részben önállóvá képes válni. A gyakorlatban a modell szinte úgy működik, mint egy elosztott agrofotovoltaikus rendszer, amelyben a napelemek nem csupán épületekhez kapcsolódó erőforrások, hanem az energia, a mobilitás, a földhasználat és az élelmezésbiztonság összekötő elemei.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAz EKR akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítését teszi lehetővé 2027-ig
-
Zöldinfó16 óra telt el a létrehozás ótaZöldebb közvilágítás vidéken: megszülettek az első döntések a Jedlik Ányos Programban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVeszélyben az Alföld: civilszervezetek a palagáz ellen
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaLehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA plug-in hibridek is egyre népszerűbbek
