Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Mit várhatunk az új napelemes programtól?

A Napenergia Plusz Program keretében a háztartási napelemes és energiatárolós beruházásokat támogatják.

Létrehozva:

|

A Napenergia Plusz Program kapcsán kérdezte a 24.hu Ámon Ada energia- és klímapolitikai szakértőt, a Fővárosi Önkormányzat klíma- és környezetügyi főosztályának vezetőjét. Mint ismeretes, a programban háztartások számára biztosítanak 66 százalékos vissza nem térítendő támogatást uniós forrásból napelemes és energiatárolós beruházásokra.

A támogatás mértéke az elszámolható költségek maximum kétharmada, a teljes megítélhető támogatás pedig legfeljebb 5 millió forint lehet otthononként. A számítások alapján mintegy 15 ezer pályázó kaphat támogatást, ez 100-120 megawatt új napelem-kapacitást eredményezhet, és nagyjából 150 megawattóra tárolókapacitást országos szinten. A pályázat teljes keretösszege 75,8 milliárd forint.

Ámon Ada egyfelől üdvözli a napelemes beruházások terjedését segítő törekvéseket és a családok támogatását, ugyanakkor kifogásolhatónak gondolja, hogy a pályázat jelentős EU-s forrás lekötésével, koncepció és hosszú távú stratégiai elképzelés nélkül, illetve drágán teremt nagyon kicsi új kapacitást. A szakértő azt is kiemelte: a 66 százalékos támogatás nagyjából a tárolólétesítés költségét fedezi.

Advertisement

Ámon Ada szerint a program elsősorban az országos akkumulátorkapacitásban fog növekedést okozni. A kormány jelenleg azt támogatja, hogy a pályázatnyertes háztartások néhány napig el tudják tárolni, amit nem fogyasztottak el, a szakember viszont úgy látja, inkább arra lenne szükség, hogy egy közösség fel tudja használni helyben a napelemmel megtermelt áramot. Egy nagyobb napelemes beruházás akár elláthatná a környezetében működő óvodát, iskolát, kisboltot is, így mindenki jól járna.

A mostani programnál ez nem cél, ehelyett a helyben fel nem használt áramot a mai tudás szerint továbbra is 5 forinton tudja csak majd értékesíteni a szolgáltatónak a háztartás. Amennyiben télen áramot szeretne vásárolni, az ezután is legalább 37 forintjába kerül majd. Ámon Ada problémának látja továbbá, hogy noha tárolós pályázatról van szó, a régebben telepített rendszerek tulajdonosait figyelmen kívül hagyják.

Advertisement

Okoshálózatra lenne szükség

A szakértő szerint fontos lenne, ha a döntéshozók az okoshálózatok fejlesztésére fektetnék a hangsúlyt, ezek ugyanis gördülékenyebbé tehetnék a napelemek által termelt áram rugalmas, környékbeli felhasználását. Emellett előnyös lenne, ha átlátható jogszabályi környezet jönne létre az energiaközösségek megalakításának segítésére – az ilyen, például egy utca vagy társasház által kialakított közösségek külföldön már jól működnek.

Advertisement

Ámon Ada úgy gondolja, hogy az okosmérős háztartásokban – a napelemes otthonok szinte mind ilyenek – dinamikus áramtarifa bevezetésével lehetne ösztönözni a termelőket és a fogyasztókat a megfelelő termelési, fogyasztási és tárolási magatartásra. Ez magában foglalja akár azt is, hogy időszakos kiszabályozással egyéni vállalás mellett, optimálisan szabályozzák a nagyfogyasztó háztartási készülékek áramfelhasználását.

A szakértő szerint Budapesten rengeteg a társasház, amelyeknél kívánatos lenne napelemek telepítése, a fővárosban azonban sokkal jobb az elektromos hálózat felvevő képessége, mint máshol. Ez azzal jár, hogy a helyben megtermelt napenergiából „nem jut ki” a városból semennyi, mert helyben azonnal felhasználják. Budapesten lenne még igény energiára, éppen ezért indították el a Budapest Nappal hajtva programját, melynek célja, hogy az elfogyasztott villamos energia minél nagyobb részét klímasemleges módon, lokálisan állítsák elő.

Advertisement

A program keretében azt is felmérik, hogy mennyi napelemmel megtermelt áramot tudna még helyben felhasználni Budapest. Most 100-150 megawatt lehet az intézményi és a háztartási a napelemtermelés együtt, a napelemek döntő része a külső kerületek családi házain található. Budapest háztetőin összesen mintegy 5000 megawatt potenciális napelem-kapacitás van, és azt szeretnék elérni 2030-ig, hogy ebből mintegy 1500 megawatt ki is épüljön. Ennyi áramot biztosan elfogyaszthatnának helyben, és a hálózat alkalmas is erre. Különösen a belvárosban – ahol a legnagyobb a fogyasztás – tenne jót a rendszernek, ha létesülnének napelemek.

A jelenlegi napelempályázat a családi házak mellett csak a maximum hatlakásos társasházak számára elérhető. A főváros jelenleg vizsgálja, hogy többlakásos lakóépületek napelem-telepítése esetén jogilag hogyan adhatja el a ház a megtermelt áram egy részét vagy egészét.

Advertisement

Zöld Energia

Magyarország első önellátó naperőműve indul – teljesen független a hálózattól

Az ipolytölgyesi Mono-Ipolyfabric Kft. 1,68 MW-os naperőműve az első, amely speciális engedéllyel teljesen önellátó, zárt rendszerben működik, megkerülve a közcélú hálózatot.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A speciális kategóriájú engedély lehetővé teszi, hogy az erőmű üzemeltetője a megtermelt áramot saját maga használja fel, megossza más felhasználókkal, vagy közvetlenül értékesítse mindezt a közcélú villamosenergia-hálózat megkerülésével. A mérföldkőnek számító engedélyt az ipolytölgyesi Mono-Ipolyfabric Fafeldolgozó Ipari Kft. kapta, amely július végén indítja el 1,68 megawatt névleges teljesítményű naperőművét. A létesítmény nem táplál fel áramot a közüzemi hálózatra, így az új szabályozás szerint önellátó termelőegységként működik. A lehetőséget egy 2025. január 1-jétől hatályos törvénymódosítás teremtette meg, amely alapján már a 0,5 megawattnál nagyobb teljesítményű önellátó egységek is engedélyezhetők. Ezzel a lépéssel a MEKH tevékenységi köre is bővült: a kis- és nagyerőművek mellett immár a decentralizált, helyi energiatermelő rendszerek is szabályozási keretek közé kerülhetnek, írja az alternativenergia.hu.

Az új engedélyezési forma egyik kulcseleme, hogy az erőmű kizárólag saját használatra, vagy közvetlen továbbadásra termel áramot – nem táplál vissza a közcélú hálózatba. A MEKH hangsúlyozta, hogy az engedélyezés során szigorúan vizsgálják: a kérelmező képes-e igazolni, hogy az általa létesített egység valóban zárt rendszerben működik, és nem jelent plusz terhelést az országos villamosenergia-hálózatra.

Ez a modell tökéletesen illeszkedik a globális energiarendszerekben zajló átalakuláshoz, ahol egyre inkább előtérbe kerülnek a decentralizált energiatermelési megoldások. A felhasználók nem csupán fogyasztók, hanem egyre gyakrabban termelők is – az ilyen úgynevezett prosumerek saját villamosenergia-termelésüket is integrálják a napi működésükbe.

Advertisement

Bár hasonló rendszerek korábban is léteztek – például nagyvállalatok saját naperőművei -, a mostani engedélyezés azért különleges, mert új jogi kategóriaként elismeri és szabályozza az ilyen típusú működést. A Világgazdaság korábbi cikke szerint 2024-től már az 5 MW-nál nagyobb önellátó erőművek is megvalósíthatók lettek, főként on-site típusú megoldásként, ahol a termelő és a felhasználó szoros, hosszú távú szerződéses kapcsolatban áll egymással. Ezek a megállapodások (pl. corporate power purchase agreements, cPPA) jelentős adminisztratív akadályokkal szembesültek 2023 végéig, de az új szabályozás ezeket is fokozatosan lebontja.

A közbeiktatott szereplők – például az áramszolgáltatók és az elosztóhálózatok – kizárásával a rendszer hatékonyabbá válhat, és a vállalatok saját igényeikre szabhatják energiaellátásukat. Az új engedélyezési kategória tehát nem csupán szabályozási újdonság, hanem egy lépés a jövő decentralizált, rugalmas és felhasználóbarát energiapiaca felé.

Advertisement

A Mono-Ipolyfabric naperőműve így nemcsak energiát termel, hanem új irányt is kijelöl a hazai energiaszabályozásban – a következő hónapokban kiderül, hányan követik majd ezt az úttörő példát.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák