Zöld Energia
Mit várhatunk az új napelemes programtól?
A Napenergia Plusz Program keretében a háztartási napelemes és energiatárolós beruházásokat támogatják.
A Napenergia Plusz Program kapcsán kérdezte a 24.hu Ámon Ada energia- és klímapolitikai szakértőt, a Fővárosi Önkormányzat klíma- és környezetügyi főosztályának vezetőjét. Mint ismeretes, a programban háztartások számára biztosítanak 66 százalékos vissza nem térítendő támogatást uniós forrásból napelemes és energiatárolós beruházásokra.
A támogatás mértéke az elszámolható költségek maximum kétharmada, a teljes megítélhető támogatás pedig legfeljebb 5 millió forint lehet otthononként. A számítások alapján mintegy 15 ezer pályázó kaphat támogatást, ez 100-120 megawatt új napelem-kapacitást eredményezhet, és nagyjából 150 megawattóra tárolókapacitást országos szinten. A pályázat teljes keretösszege 75,8 milliárd forint.
Ámon Ada egyfelől üdvözli a napelemes beruházások terjedését segítő törekvéseket és a családok támogatását, ugyanakkor kifogásolhatónak gondolja, hogy a pályázat jelentős EU-s forrás lekötésével, koncepció és hosszú távú stratégiai elképzelés nélkül, illetve drágán teremt nagyon kicsi új kapacitást. A szakértő azt is kiemelte: a 66 százalékos támogatás nagyjából a tárolólétesítés költségét fedezi.
Ámon Ada szerint a program elsősorban az országos akkumulátorkapacitásban fog növekedést okozni. A kormány jelenleg azt támogatja, hogy a pályázatnyertes háztartások néhány napig el tudják tárolni, amit nem fogyasztottak el, a szakember viszont úgy látja, inkább arra lenne szükség, hogy egy közösség fel tudja használni helyben a napelemmel megtermelt áramot. Egy nagyobb napelemes beruházás akár elláthatná a környezetében működő óvodát, iskolát, kisboltot is, így mindenki jól járna.
A mostani programnál ez nem cél, ehelyett a helyben fel nem használt áramot a mai tudás szerint továbbra is 5 forinton tudja csak majd értékesíteni a szolgáltatónak a háztartás. Amennyiben télen áramot szeretne vásárolni, az ezután is legalább 37 forintjába kerül majd. Ámon Ada problémának látja továbbá, hogy noha tárolós pályázatról van szó, a régebben telepített rendszerek tulajdonosait figyelmen kívül hagyják.
Okoshálózatra lenne szükség
A szakértő szerint fontos lenne, ha a döntéshozók az okoshálózatok fejlesztésére fektetnék a hangsúlyt, ezek ugyanis gördülékenyebbé tehetnék a napelemek által termelt áram rugalmas, környékbeli felhasználását. Emellett előnyös lenne, ha átlátható jogszabályi környezet jönne létre az energiaközösségek megalakításának segítésére – az ilyen, például egy utca vagy társasház által kialakított közösségek külföldön már jól működnek.
Ámon Ada úgy gondolja, hogy az okosmérős háztartásokban – a napelemes otthonok szinte mind ilyenek – dinamikus áramtarifa bevezetésével lehetne ösztönözni a termelőket és a fogyasztókat a megfelelő termelési, fogyasztási és tárolási magatartásra. Ez magában foglalja akár azt is, hogy időszakos kiszabályozással egyéni vállalás mellett, optimálisan szabályozzák a nagyfogyasztó háztartási készülékek áramfelhasználását.
A szakértő szerint Budapesten rengeteg a társasház, amelyeknél kívánatos lenne napelemek telepítése, a fővárosban azonban sokkal jobb az elektromos hálózat felvevő képessége, mint máshol. Ez azzal jár, hogy a helyben megtermelt napenergiából „nem jut ki” a városból semennyi, mert helyben azonnal felhasználják. Budapesten lenne még igény energiára, éppen ezért indították el a Budapest Nappal hajtva programját, melynek célja, hogy az elfogyasztott villamos energia minél nagyobb részét klímasemleges módon, lokálisan állítsák elő.
A program keretében azt is felmérik, hogy mennyi napelemmel megtermelt áramot tudna még helyben felhasználni Budapest. Most 100-150 megawatt lehet az intézményi és a háztartási a napelemtermelés együtt, a napelemek döntő része a külső kerületek családi házain található. Budapest háztetőin összesen mintegy 5000 megawatt potenciális napelem-kapacitás van, és azt szeretnék elérni 2030-ig, hogy ebből mintegy 1500 megawatt ki is épüljön. Ennyi áramot biztosan elfogyaszthatnának helyben, és a hálózat alkalmas is erre. Különösen a belvárosban – ahol a legnagyobb a fogyasztás – tenne jót a rendszernek, ha létesülnének napelemek.
A jelenlegi napelempályázat a családi házak mellett csak a maximum hatlakásos társasházak számára elérhető. A főváros jelenleg vizsgálja, hogy többlakásos lakóépületek napelem-telepítése esetén jogilag hogyan adhatja el a ház a megtermelt áram egy részét vagy egészét.
Zöld Energia
Így alakítja át a klímaváltozás a napenergia-potenciált
Még a hazai napelemek áramtermelése is megszenvedheti a klímaváltozást, hiába érkezik több napenergia.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat – írja az alternativenergia.hu. A nyári napsugárzás mennyisége ugyanis már nem sokat nő a jövőben, ugyanakkor a pesszimista jövőkép szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét. Az elmúlt évtizedekben Magyarország, sőt, egész Kelet-Európa nyári égboltja látványosan világosabb lett. A levegőtisztaság javulása – a nehézipar visszaszorulása és a légszennyezés elleni nemzetközi intézkedések révén – jelentősen csökkentette az aeroszolrészecskék mennyiségét. Ezzel nemcsak több napsütés tudott átjutni a légkörön, de a nedvesség kicsapódását segítő apró részecskék hiánya miatt a felhőképződés is visszaesett, különösen nyáron. Ennek eredményeként Magyarországon ma átlagosan 29 olyan naposabb nyári nap van évente, amikor a besugárzás meghaladja a 270 W/m²-t – tízzel több, mint a rendszerváltás előtt.
Úgy tűnik, a napenergia-technológia felfutása éppen a megfelelő időpontban következett be – a kérdés csak az, hogy mit várhatunk a jövőben, és hogyan befolyásolja a várakozásainkat a klímaváltozás. Ennek jártak utána az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita a klímaváltozás két legújabb forgatókönyvét hasonlították össze: az egyik szerint a kibocsátáscsökkentés csak a 2040-es években indul be (realista jövőkép), a másik szerint folytatódik az eddigi „business-as-usual” trend (pesszimista jövőkép). A modellek alapján nyáron már alig várható további világosodás – az országban legfeljebb 1–5 nappal nőhet a naposabb napok száma a század végéig.
A szél nem segít, a forróság viszont árt
Nem meglepő, hogy minél erősebb a napsugárzás, annál több energiát lehet elvileg előállítani belőle. Az viszont kevésbé ismert, hogy a túlzott hőség rontja a napelemek hatékonyságát, míg a szél javítja azt, mivel hűti a rendszereket.
A jövő szélviszonyai a klímamodellek eredményei szerint nem változnak jelentősen, így nem várható, hogy a hűtőhatás javíthatná a napelemek teljesítményét. A hőmérséklet viszont biztosan nő, a pesszimista jövőkép szerint sokkal erőteljesebben, így az összes nyári napot tekintve a napenergia-potenciál csökkenése várható itthon. Míg a realista jövőkép szerint gyenge növekedés, azaz pozitív hatás várható, leginkább a Dunántúlon.
Különösen a naposabb nyári napokon lesz érzékelhető a visszaesés: akár másfél napnyi paksi erőmű-termelésnek megfelelő energiát is elveszíthetünk évente a pesszimista forgatókönyv szerint. Ha az összes nyári napot tekintjük, akkor a realista forgatókönyv szerint még akár egy napnyi energiát nyerhetünk is, miközben a pesszimista szerint nagyjából ugyanennyit veszítünk majd. Ráadásul a klímaváltozás nemcsak a napelemek hatásfokára van hatással. A forróbb nyarak rövidítik az élettartamukat, a gyakoribb viharok kárt tehetnek bennük, a klímaváltozással gyakoribbá váló szaharai porviharok pedig csökkenthetik a besugárzást és a hatékonyságot is.
A kutatás végső tanulsága egyértelmű: minél előbb csökkentjük a globális üvegházgáz-kibocsátást, annál kisebb veszteséggel számolhatunk – nemcsak a napelemek, hanem az egész energiagazdálkodás szempontjából is.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
