Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MME: minden nyolcadik madárfajt a kipusztulás fenyegeti

A madárfajok csaknem felének az állománya hanyatlik, számos populáció egyedszáma kritikusan alacsony, továbbá minden nyolcadik fajt kipusztulás fenyeget A világ madarainak helyzete 2022 (State of the World’s Birds 2022) jelentés adatai szerint – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Létrehozva:

|

A Madártani Szervezetek Világszövetsége, a BirdLife International – melyben hazánkat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) képviseli – négyévente teszi közzé globális jelentését. Ez összefoglalja, hogy a madárpopulációk vizsgálatai alapján milyen következtetéseket vonhatunk le a természet állapotáról, a ránehezedő nyomásról, a meglévő és a még szükséges megoldásokról – olvasható a közleményben. Mint írják, jelenleg világszerte a madárfajok csaknem felének hanyatlik az állománya, mindössze 6 százaléké növekszik. Míg a madárpopulációk hosszú távú tendenciáira vonatkozó adatok Európában és Észak-Amerikában a legátfogóbbak, egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy világszerte csökkenés tapasztalható Japán erdei és vizes élőhelyein élő fajoktól kezdve a kenyai ragadozó madarakig. A jelentés kitér rá, hogy az agrárterületek növekedése és a hasznosítás növekvő intenzitása jelenti a legnagyobb veszélyt a madarakra nézve, ez a veszélyeztetett fajok 73 százalékát érinti. Szintén veszélyt jelent a madarakra az egyre jelentősebb gépesítettség, a műtrágya- és növényvédőszer-használat, a nem fenntartható fakitermelés és erdőgazdálkodás, valamint az éghajlatváltozás is.

A jelentés a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válság kezeléséhez szükséges megoldásokat is felvázolja, amelyek közül sokat már világszerte alkalmaznak. A természet szempontjából fontos élőhelyek védelme, a sérült ökoszisztémák helyreállítása, valamint a madarakat és a biológiai sokféleséget fenyegető veszélyek kezelése mind kiemelkedően fontosak – írják. “A madarak azt mutatják, hogy egy kihalási válságot élünk át, az elmúlt 500 évben legalább 187 faj biztosan vagy feltehetően kipusztult. Tagadhatatlan, hogy a helyzet siralmas, azonban mi tudjuk, hogyan fordítható meg ez a folyamat. A kutatásaink bizonyítják, hogy 1993 óta további 21-32 madárfaj pusztult volna ki a megmentésükre irányuló természetvédelmi beavatkozások nélkül – idézi a közlemény Stuart Butchartot, a BirdLife International vezető kutatóját. A természeti környezet kétségbeejtő állapota ellenére hatékony fellépéssel a fajok megmenthetők és a természet talpra tud állni. A BirdLife partnerszervezeteinek munkatársai 2013 óta 726 globálisan veszélyeztetett madárfaj védelmével foglalkoztak és több mint 450 Fontos Madárélőhelyet (IBA) javasoltak védettségre. Az Európai Uniós csatlakozáskor Magyarországon is létrehozott Natura 2000-hálózat részét képező, Különleges Madárvédelmi Területek kijelölése az MME javaslatát követte, amely a BirdLife International IBA-kritériumai alapján született. Az MME a hazai állami természetvédelemmel karöltve olyan védelmi akciókat hajtott végre, melyek döntő mértékben járultak hozzá például a kerecsensólyom, a parlagi sas vagy a szalakóta eltűnésének megakadályozásában – olvasható a közleményben.

Mint írják, az ilyen irányú aktivitás ellenére Magyarországon sem kedvező a madárfajok többségének a helyzete. Különösen veszélyeztetettek a vizes élőhelyek, elsősorban az időszakosan sekély vízborítású gyepek, szikes tavak és mocsarak madarai (nagy goda, piroslábú cankó, nagy póling), de a klímaváltozás például a ma még stabil nádi sármányra is kedvezőtlen hatással lehet. Az összegzés szerint különösen veszélyeztetettek a hosszútávú vonuló fajok, amelyek a Szaharától délre töltik a telet, valamint a vizes élőhelyek, elsősorban az időszakosan sekély vízborítású gyepek, szikes tavak és mocsarak madarai. Az MME ezért is sürgeti a hazai mezőgazdaság és vízgazdálkodás átalakítását egy fenntartható, természetbarát megoldásokat alkalmazó tájhasználati módra. Ugyanakkor hazánkban is elmondható, hogy a célzott természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően fajok tucatjait sikerült megmenteni a kihalástól.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Új reményt adhat az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben egy szegedi felfedezés

Emberi sejtekhez kapcsolódó bakteriofágokat vizsgáltak az SZBK kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Emberi sejtekhez kapcsolódó bakteriofágokat vizsgáltak a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai, felfedezésük, melyről a Nature Communications folyóiratban számoltak be, új lehetőséget nyithat többek között az antibiotikum-rezisztens baktériumok elleni küzdelemben – tájékoztatta a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet az MTI-t. A közlemény szerint a bakteriofágok baktériumokat fertőző vírusok, nem emberi kórokozók. Az SZBK kutatói azonban kimutatták, hogy egyes fágok mégis közvetlen fizikai kapcsolatba léphetnek az emberi sejtekkel: felszíni fehérjéik segíthetik a megtapadást, a sejtekbe jutást és a szervezetben való hosszabb jelenlétet. A kutatók olyan tapadást segítő fehérjemodulokat azonosítottak, amelyek molekuláris kapaszkodóként működnek, és segítik a fágokat abban, hogy megtapadjanak az emberi sejtek felszínén. Az azonosított fehérjék szerepét a kutatók kísérletesen is ellenőrizték: génsebészeti módszerekkel áthelyezték a “tapadófehérjéket” kódoló géneket egy olyan fágba, amely eredetileg nem rendelkezett ezzel a képességgel.

A kutatóközpontban széles körű összefogással elért eredmény egyértelmű volt: a módosított fágok hatékonyan kapcsolódtak emberi sejtekhez, bejutottak azokba, és egerek szervezetében is hosszabb ideig maradtak jelen a bélrendszerben. Az eredeti, nem módosított fágok ezzel szemben órákon belül kiürültek. Mint Apjok Gábor, a tanulmány egyik első szerzője kifejtette, a fágokra sokáig baktériumvadász vírusokként tekintettek, viszont úgy tűnik, a fágok ennél összetettebb szereplők: közvetlenül kapcsolódhatnak az emberi sejtek felszínéhez is. Nem emberi vírusokká válnak, hanem olyan molekuláris kapaszkodókat használnak, amelyek később akár célzottabb fágterápiák tervezésében is fontosak lehetnek.

A fágok ugyanakkor nem fertőzik meg az emberi sejteket, hiszen evolúciósan teljesen inkompatibilisek egymással. A folyamat és a kutatás lényege a fizikai kapcsolat. A fág megtapad a sejtfelszínen, majd a sejt saját anyagfelvételi mechanizmusai révén bekerülhet a sejt belsejébe. A sejt ilyenkor apró membránhólyagba csomagolja a hozzá kötődő részecskét, és befelé szállítja.

Advertisement

A sejten belüli útvonal a kutatás egyik legfontosabb megállapítása: sok kívülről felvett anyag a sejt lebontó rendszerébe kerül. A vizsgálatok azonban arra utalnak, hogy a módosított fágok egy része nem kizárólag ilyen útvonalra jut, hanem a Golgi-készülék és az endoplazmatikus retikulum irányába is eljuthat. Ezek a sejt belső szállítási és feldolgozási rendszerei. Ezt a kutatók mikroszkopikus képelemzéssel is bizonyították: nemcsak láthatóvá tették a sejtekbe jutó fágokat, hanem számszerűen is megmérték, milyen arányban kerülnek be a sejtekbe, és mely sejten belüli állomásokhoz jutnak közel.

A felfedezés a baktériumok mellett vírusokban is gazdag mikrobiomról alkotott képet is árnyalja. A mostani eredmények szerint egyes fágok nemcsak a baktériumokkal, hanem közvetlenül a bélhám felszínével is kapcsolatba léphetnek. Az ilyen tapadást segítő géneket hordozó fágok több gyakori bélfágcsoportban is megtalálhatók. Az elemzések alapján egészséges emberek bélvírus-közösségében nagyobb arányban lehetnek jelen. Ez nem azt jelenti, hogy önmagukban egészséget okoznak, hanem azt, hogy egy ép, jól működő bélnyálkahártya környezetében stabilabban fennmaradhatnak akár indikátorként is szolgálva.

Advertisement

Az eredmények a – baktériumok ellen vírusokat használó – fágterápia szempontjából is fontosak. Ezek a vírusok természetes módon képesek felismerni bizonyos baktériumokat, bejutni a baktériumsejtbe, majd elpusztítani azt. Ez az antibiotikum-rezisztencia miatt különösen fontos irány, hiszen egyre több kórokozóval szemben válnak kevésbé hatékonnyá a megszokott antibiotikumok.

Kintses Bálint, a kutatócsoport vezetője hangsúlyozta, a fágterápia célzott baktériumpusztító lehetőséget kínálhat az antibiotikum-rezisztencia korában, de ahhoz, hogy ezeket a vírusokat terápiásan is pontosabban tudják használni, meg kell érteni, hogyan jutnak el a megfelelő helyre, hogyan maradnak ott, és milyen kapcsolatba léphetnek az emberi szövetekkel.

Advertisement

Ha a szakemberek pontosabban megértik, mely fehérjék irányítják a fágok kötődését az emberi szövetekhez, később olyan fágokat tervezhetnek, amelyek célzottabban jutnak el a szervezet különböző pontjaira, és ott hosszabb ideig megmaradnak. Ez különösen fontos lehet olyan fertőzések kezelésében, ahol a baktériumok nehezen hozzáférhető szöveti környezetben, nyálkahártyák közelében vagy akár emberi sejtek belsejében maradnak fenn.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák