Zöldinfó

MME: minden nyolcadik madárfajt a kipusztulás fenyegeti

A madárfajok csaknem felének az állománya hanyatlik, számos populáció egyedszáma kritikusan alacsony, továbbá minden nyolcadik fajt kipusztulás fenyeget A világ madarainak helyzete 2022 (State of the World’s Birds 2022) jelentés adatai szerint – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-10-18

Szerző:

Hell

A Madártani Szervezetek Világszövetsége, a BirdLife International – melyben hazánkat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) képviseli – négyévente teszi közzé globális jelentését. Ez összefoglalja, hogy a madárpopulációk vizsgálatai alapján milyen következtetéseket vonhatunk le a természet állapotáról, a ránehezedő nyomásról, a meglévő és a még szükséges megoldásokról – olvasható a közleményben. Mint írják, jelenleg világszerte a madárfajok csaknem felének hanyatlik az állománya, mindössze 6 százaléké növekszik. Míg a madárpopulációk hosszú távú tendenciáira vonatkozó adatok Európában és Észak-Amerikában a legátfogóbbak, egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy világszerte csökkenés tapasztalható Japán erdei és vizes élőhelyein élő fajoktól kezdve a kenyai ragadozó madarakig. A jelentés kitér rá, hogy az agrárterületek növekedése és a hasznosítás növekvő intenzitása jelenti a legnagyobb veszélyt a madarakra nézve, ez a veszélyeztetett fajok 73 százalékát érinti. Szintén veszélyt jelent a madarakra az egyre jelentősebb gépesítettség, a műtrágya- és növényvédőszer-használat, a nem fenntartható fakitermelés és erdőgazdálkodás, valamint az éghajlatváltozás is.

A jelentés a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válság kezeléséhez szükséges megoldásokat is felvázolja, amelyek közül sokat már világszerte alkalmaznak. A természet szempontjából fontos élőhelyek védelme, a sérült ökoszisztémák helyreállítása, valamint a madarakat és a biológiai sokféleséget fenyegető veszélyek kezelése mind kiemelkedően fontosak – írják. “A madarak azt mutatják, hogy egy kihalási válságot élünk át, az elmúlt 500 évben legalább 187 faj biztosan vagy feltehetően kipusztult. Tagadhatatlan, hogy a helyzet siralmas, azonban mi tudjuk, hogyan fordítható meg ez a folyamat. A kutatásaink bizonyítják, hogy 1993 óta további 21-32 madárfaj pusztult volna ki a megmentésükre irányuló természetvédelmi beavatkozások nélkül – idézi a közlemény Stuart Butchartot, a BirdLife International vezető kutatóját. A természeti környezet kétségbeejtő állapota ellenére hatékony fellépéssel a fajok megmenthetők és a természet talpra tud állni. A BirdLife partnerszervezeteinek munkatársai 2013 óta 726 globálisan veszélyeztetett madárfaj védelmével foglalkoztak és több mint 450 Fontos Madárélőhelyet (IBA) javasoltak védettségre. Az Európai Uniós csatlakozáskor Magyarországon is létrehozott Natura 2000-hálózat részét képező, Különleges Madárvédelmi Területek kijelölése az MME javaslatát követte, amely a BirdLife International IBA-kritériumai alapján született. Az MME a hazai állami természetvédelemmel karöltve olyan védelmi akciókat hajtott végre, melyek döntő mértékben járultak hozzá például a kerecsensólyom, a parlagi sas vagy a szalakóta eltűnésének megakadályozásában – olvasható a közleményben.

Mint írják, az ilyen irányú aktivitás ellenére Magyarországon sem kedvező a madárfajok többségének a helyzete. Különösen veszélyeztetettek a vizes élőhelyek, elsősorban az időszakosan sekély vízborítású gyepek, szikes tavak és mocsarak madarai (nagy goda, piroslábú cankó, nagy póling), de a klímaváltozás például a ma még stabil nádi sármányra is kedvezőtlen hatással lehet. Az összegzés szerint különösen veszélyeztetettek a hosszútávú vonuló fajok, amelyek a Szaharától délre töltik a telet, valamint a vizes élőhelyek, elsősorban az időszakosan sekély vízborítású gyepek, szikes tavak és mocsarak madarai. Az MME ezért is sürgeti a hazai mezőgazdaság és vízgazdálkodás átalakítását egy fenntartható, természetbarát megoldásokat alkalmazó tájhasználati módra. Ugyanakkor hazánkban is elmondható, hogy a célzott természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően fajok tucatjait sikerült megmenteni a kihalástól.

mti

Kapcsolódó tartalom:állatvédelem madár pusztulás

Zöldinfó

Forradalmi égboltfelmérés indul

Megkezdte tízéves égboltfelmérő programját a Vera C. Rubin Obszervatórium.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-06

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

a magyar kutatók részvételével induló vizsgálat új korszak kezdetét jelzi a modern csillagászatban – közölte a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet az MTI-vel. Az alternativenergia.hu közleményében kiemelte, hogy az NSF-DOE Vera C. Rubin Obszervatórium, melyet az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapítványa (NSF) és az amerikai Energiaügyi Minisztérium (DOE) finanszíroz, egy chilei hegytetőn megkezdte minden eddiginél részletesebb égboltfelmérő programját, amely alapjaiban változtatja meg a dinamikus univerzum tanulmányozását. A tíz évre tervezett LSST égboltfelmérő program (Legacy Survey of Space and Time, vagyis a Tér és Idő Időtálló Felmérése) az égbolt eddigi legátfogóbb és legambiciózusabb felmérését ígéri az univerzum történetének jobb megértéséhez. A következő tíz évben az obszervatórium néhány naponta újra és újra végigfényképezi a teljes déli égboltot, és egy nagyon mély, nagy felbontású színes mozgóképet készít az univerzumról. Ez régóta várt mérföldkő, több ezer ember sok évi munkájának betetőzése.

Az obszervatórium egyedülálló kialakítása ötvözi a hatalmas fénygyűjtő képességet, az égbolton való gyors mozgás képességét és a széles látómezőt. A 3200 megapixeles kamerája – amely a világ legnagyobb digitális kamerája – körülbelül 40 másodpercenként készít egy új, részletgazdag felvételt. Ilyen sebességgel és érzékenységgel működve a Rubin egy egységes, jól hangolt rendszerként működik, amely minden éjjel rendkívüli megbízhatósággal és következetességgel képes megörökíteni a halvány objektumokat és a rövid, tranziens asztrofizikai jelenségeket. A Rubin pulzáló csillagokat, szupernóva-robbanásokat, galaxisok múltbeli állapotát, a sötét energia és a sötét anyag rejtélyeire utaló nyomokat, valamint teljesen új jelenségeket fog feltárni.

Mint írták, egyes kozmikus folyamatok lassan, kiszámíthatatlanul vagy ritkán zajlanak le, ezért elengedhetetlen a tízéves felmérés. Azzal, hogy egy évtized alatt mintegy nyolcszáz alkalommal visszatér minden egyes pontra az égbolton, a Rubin adatai mélyreható, időben gazdag képet nyújtanak a tudományos közösségnek, amelyre szükség van a halvány égitestek feltérképezéséhez, a mozgó objektumok rögzítéséhez és az univerzum gyorsuló tágulásának tanulmányozásához. A Rubin a Naprendszer eddigi leghatékonyabb felfedezőgépe is: azáltal, hogy minden éjjel körülbelül ezer képet készít, elképesztően részletes leltárt állít össze Naprendszerünkről, amely több millió aszteroidát és üstököst foglal magában. Alig másfél hónap alatt, a korai optimalizációs felmérések során a Rubin több mint 11 ezer eddig ismeretlen kisbolygót, köztük 33 Föld-közeli objektumot és 380 Neptunuszon túli objektumot fedezett fel.

A Rubin emellett elősegíti a többcsatornás csillagászat fejlődését is. Az obszervatórium gyors és több színben végzett megfigyelései – amelyek többek között olyan gyorsan lecsengő jelenségekre irányulnak, mint a csillagrobbanások, az aktívan táplálkozó fekete lyukak és a kompakt objektumok közötti ütközések – fogják a világ többi teleszkópját riasztani, hogy folytassák ezen gyors események nyomon követését. Az obszervatórium minden éjjel körülbelül tíz terabájt adatot gyűjt, és akár hétmillió riasztást is generál az éjszakai égbolton bekövetkező változásokról. Ezek a riasztások az úgynevezett brókerekhez, azaz “riasztás-közvetítőkhöz” kerülnek, ezek olyan automatizált rendszerek, amelyek szortírozzák és osztályozzák a változásokat, hogy a tudósok gyorsan tudjanak reagálni.

Az LSST befejezésekor a végleges adatkészlet sok milliárd objektumot és több billió mérési pontot fog tartalmazni, amelyek mindegyike a rendszeres adatközzétételek keretében elérhető lesz. Ez az első alkalom, hogy ilyen hatalmas mennyiségű csillagászati adat áll majd ilyen sok ember rendelkezésére, megnyitva ezzel az utat újfajta felfedezések előtt mind a tudósok, mind a nagyközönség számára. A projekt a világ minden tájáról várja az érdeklődőket, hogy használják az adatait. A program riasztásai azonnal, a többi adat pedig két évvel a közzététel után lesz elérhető mindenki számára. Az amerikai és chilei kutatókon kívül 43 ország kutatói és mérnökei vesznek részt az obszervatórium programjában, köztük 25 magyar szakember.

Az LSST égboltfelmérő programhoz a HUN-REN CSFK Csillagászati Intézetéből, az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetéből, valamint az ELTE szombathelyi Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumából csatlakoztak kutatók, akik zömében szoftverfejlesztéssel járulnak hozzá a munkához, aminek fejében azonnali hozzáférést kapnak a Rubin adataihoz – idézték a közleményben Szabó Róbertet, a magyar LSST-csoport vezetőjét, a HUN-REN CSFK Csillagászati Intézetének igazgatóját.

Szabó Róbert hozzátette: a tudományos munkát tekintve a hazai kutatók a változócsillagok és asztrofizikai tranziensek kutatásában, a Naprendszer megismerésében, valamint a kozmológiai vizsgálatokban és az univerzum nagyskálás felmérésében vesznek majd részt. Arra is kitért, hogy szeptember végén Magyarországon rendezik az LSST@Europe sorozat nyolcadik konferenciáját, amelyre 150 résztvevőt várnak a világ minden részéről. Az LSST projektnek még egy magyar vonatkozása van: az obszervatórium főműszerét, magát a 8,4 méteres főtükörátmérőjű felmérő teleszkópot Charles Simonyiról, azaz Simonyi Károlyról nevezték el (Simonyi Survey Telescope), akinek egy korai, igen jelentős magánadománya tette lehetővé, hogy a projekt tervezése és tükör elkészítése még egyéb hivatalos támogatások előtt elkezdődhetett. Az obszervatórium névadója Vera Rubin (1928-2016) csillagász, aki az első meggyőző bizonyítékot szolgáltatta a sötét anyag létezésére.

Tovább olvasom