Zöldinfó

MME: minden nyolcadik madárfajt a kipusztulás fenyegeti

A madárfajok csaknem felének az állománya hanyatlik, számos populáció egyedszáma kritikusan alacsony, továbbá minden nyolcadik fajt kipusztulás fenyeget A világ madarainak helyzete 2022 (State of the World’s Birds 2022) jelentés adatai szerint – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-10-18

Szerző:

Hell

A Madártani Szervezetek Világszövetsége, a BirdLife International – melyben hazánkat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) képviseli – négyévente teszi közzé globális jelentését. Ez összefoglalja, hogy a madárpopulációk vizsgálatai alapján milyen következtetéseket vonhatunk le a természet állapotáról, a ránehezedő nyomásról, a meglévő és a még szükséges megoldásokról – olvasható a közleményben. Mint írják, jelenleg világszerte a madárfajok csaknem felének hanyatlik az állománya, mindössze 6 százaléké növekszik. Míg a madárpopulációk hosszú távú tendenciáira vonatkozó adatok Európában és Észak-Amerikában a legátfogóbbak, egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy világszerte csökkenés tapasztalható Japán erdei és vizes élőhelyein élő fajoktól kezdve a kenyai ragadozó madarakig. A jelentés kitér rá, hogy az agrárterületek növekedése és a hasznosítás növekvő intenzitása jelenti a legnagyobb veszélyt a madarakra nézve, ez a veszélyeztetett fajok 73 százalékát érinti. Szintén veszélyt jelent a madarakra az egyre jelentősebb gépesítettség, a műtrágya- és növényvédőszer-használat, a nem fenntartható fakitermelés és erdőgazdálkodás, valamint az éghajlatváltozás is.

A jelentés a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válság kezeléséhez szükséges megoldásokat is felvázolja, amelyek közül sokat már világszerte alkalmaznak. A természet szempontjából fontos élőhelyek védelme, a sérült ökoszisztémák helyreállítása, valamint a madarakat és a biológiai sokféleséget fenyegető veszélyek kezelése mind kiemelkedően fontosak – írják. “A madarak azt mutatják, hogy egy kihalási válságot élünk át, az elmúlt 500 évben legalább 187 faj biztosan vagy feltehetően kipusztult. Tagadhatatlan, hogy a helyzet siralmas, azonban mi tudjuk, hogyan fordítható meg ez a folyamat. A kutatásaink bizonyítják, hogy 1993 óta további 21-32 madárfaj pusztult volna ki a megmentésükre irányuló természetvédelmi beavatkozások nélkül – idézi a közlemény Stuart Butchartot, a BirdLife International vezető kutatóját. A természeti környezet kétségbeejtő állapota ellenére hatékony fellépéssel a fajok megmenthetők és a természet talpra tud állni. A BirdLife partnerszervezeteinek munkatársai 2013 óta 726 globálisan veszélyeztetett madárfaj védelmével foglalkoztak és több mint 450 Fontos Madárélőhelyet (IBA) javasoltak védettségre. Az Európai Uniós csatlakozáskor Magyarországon is létrehozott Natura 2000-hálózat részét képező, Különleges Madárvédelmi Területek kijelölése az MME javaslatát követte, amely a BirdLife International IBA-kritériumai alapján született. Az MME a hazai állami természetvédelemmel karöltve olyan védelmi akciókat hajtott végre, melyek döntő mértékben járultak hozzá például a kerecsensólyom, a parlagi sas vagy a szalakóta eltűnésének megakadályozásában – olvasható a közleményben.

Mint írják, az ilyen irányú aktivitás ellenére Magyarországon sem kedvező a madárfajok többségének a helyzete. Különösen veszélyeztetettek a vizes élőhelyek, elsősorban az időszakosan sekély vízborítású gyepek, szikes tavak és mocsarak madarai (nagy goda, piroslábú cankó, nagy póling), de a klímaváltozás például a ma még stabil nádi sármányra is kedvezőtlen hatással lehet. Az összegzés szerint különösen veszélyeztetettek a hosszútávú vonuló fajok, amelyek a Szaharától délre töltik a telet, valamint a vizes élőhelyek, elsősorban az időszakosan sekély vízborítású gyepek, szikes tavak és mocsarak madarai. Az MME ezért is sürgeti a hazai mezőgazdaság és vízgazdálkodás átalakítását egy fenntartható, természetbarát megoldásokat alkalmazó tájhasználati módra. Ugyanakkor hazánkban is elmondható, hogy a célzott természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően fajok tucatjait sikerült megmenteni a kihalástól.

mti

Kapcsolódó tartalom:állatvédelem madár pusztulás

Zöldinfó

A Tisza-tó újra fellélegezhet: rekordot hozott az idei PET Kupa

A kedvezőtlen időjárás ellenére is 10,7 tonna hulladéktól mentesítette a Tiszát a VII. Tisza-tavi PET Kupa.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-20

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Erős szél, eső, tűző nap – idézi az alternativenergia.hu. Hetedik alkalommal szálltak vízre a petkalózok a Tisza-tónál, hogy megtisztítsák a folyót és árterét, nádasait a hulladéktól. Bár az útvonal azonos volt a tavalyival, a gyűjtött mennyiség nem csökkent, sőt, kismértékben még nőtt is. Soha ennyien nem jelentkeztek még PET Kupa versenyre annak 2013-as kezdete óta, ami jól mutatja a környezetvédelmi mozgalom növekvő erejét és gyűrűző hatását. A 22 csapat között 17 visszatérő és 5 újonc volt. A csapatok között egyaránt képviseltették magukat cégek, oktatási intézmények és baráti, családi csapatok. A verseny 4 napja alatt összesen 386 fő vett részt a folyótisztításban, ami a már megszokott útvonalon, tiszafüredi központtal Tiszafüred-Tiszaszőlős-Tiszaderzs-Dinnyéshát között zajlott. A VII. Tisza-tavi PET Kupa főtámogatója az Élő Környezetért Felelős Minisztérium, kiemelt támogatója az Indotek Group volt.

A megnyitó
A hulladékgyűjtő verseny június 11-én a hajóépítéssel vette kezdetét, majd június 12-én, a tiszafüredi Morotva Kerékpáros Pihenőparkban tartott ünnepélyes megnyitó után rajtolt el a mezőny. A megnyitón Gajdos László Élő Környezetért felelős miniszter köszöntötte a résztvevőket és méltatta a petkalózok környezet megóvásáért végzett munkáját, majd hajóra szállt, hogy – ha csak rövid ideig is – de átérezhesse, milyen élmény petkalóznak lenni. A PET Kupa történetében először látogatott el egy versenyre miniszter, ami a mozgalom ismertségét és az eddigi munka elismerését jelenti a petkalózoknak. Külön öröm, hogy Gajdos László miniszter úr támogatásáról biztosította a szervezetet.

A megnyitón beszédet mondott a bázis település, Tiszafüred polgármestere, Ujvári Imre is, valamint Lovas Attila, a Közép-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) igazgatója. Egyikük a szárazföldön másikuk a vízen házigazdája a PET Kupa versenyeknek. “Mindkét helyre hazajárnak már a petkalózok” – emelte ki Gyenes Károly PET Kalauz.

Kaland és kihívás
Az első vízen töltött nap Tiszaszőlősön ért véget, a hulladékmérleg 1,9 tonnát mutatott, amelyet a versenyzők és az önkéntesek gondosan szelektáltak is, hiszen a már válogatva leadott zsákok több PETákot érnek a versenyben! A második vízen töltött napon váratlan kihívással kerültek szembe a folyótisztítók: erős szembeszélben kellett evezniük. A PET-hajók vontatásra is szorultak, mert lassan, de biztosan elkezdtek a rajt irányába – visszafelé – haladni. Végül mindenki szerencsésen célba ért és Tiszaderzsen a mérleg már 3,7 tonnát mért.

A harmadik napon a szervezők már nem kockáztattak, a Sonar, azaz a Felső-Tiszavidéki Búvár- és Mentő Egyesület javaslatát elfogadva a várható erős szél miatt a PET-hajókat végig vontatták. A csapatok kenus egységei viszont szabadon gyűjthették a hulladékot, aminek meg is lett az eredménye: a legrövidebb szakaszon több mint 5 tonna hulladéktól mentesítették a nádasokat és a folyó árterét. A napot – az egyre erősödő szél ellenére – szerencsésen, vagyis borulásmentesen zárták Dinnyésháton. Miután az utolsó zsákokat is leadták a csapatok, a PET Bankárok gyors összesítését követően eredményt hirdettek.

Eredmények
Az erőt próbáló időjárási körülmények ellenére a VII. Tisza-tavi PET Kupa a rekord magas részvétel mellett rekord mennyiségű hulladékkal zárult. A 22 csapat és a több mint 40 főből álló önkéntes különítmény 10,7 tonna (10.724 kg) hulladékot gyűjtött össze és dolgozott fel! Ennek az óriási mennyiségnek több mint az 50%-a még újrahasznosításra alkalmas, azaz körforgásban tartható. A legjobban teljesítő csapat – több mint 13.000 PETákkal – a Viresol-KALL lett, akik 4. alkalommal vettek részt a megmérettetésen. A második helyezettnek járó uszadékfa díjat a Siemens Energy vehette át. A dobogó harmadik fokára pedig az ERSTE Green állhatott fel, akik szintén egy rutinos visszatérő csapat. A Tisza-tó Hőse, azaz az egy főre jutó legtöbb hulladékot gyűjtő csapat is a Viresol-KALL lett.

További résztvevő csapatok:
MBH Bank, Siemens EvezőSÖK, Vízitücsök, evosoft, NOKIA, IndoPET, MoHullám, Szent László Gimnázium, MATESzedd III., Messer, Henkel, Dabas, KÖTIVIZIG, Budapest Airport, PET Stop Boys, Magyar Termék Hajó, FBN Family Affair, Bepatech, EYPW. A legkisebb csapat a csupán 6 fős, fiatalokból álló nemzetközi EYPW (European Youth Parliament for Water) volt, míg a legjobban teljesítő újonc az IndoPET, az Indotek Group csapata lett, akik az erős mezőnyben a 9. helyen végeztek.

Habár a verseny június 14-én véget ért, a hulladékkal kapcsolatos utómunka még zajlik: a kommunális hulladékot az eseményt is támogató MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. segítségével szállíttatja el a PET Kupa Egyesület, míg a szelektív, illetve még szelektálásra váró hulladékot Kiskörére, a Folyómentő Központba szállították, ahol önkéntesek segítségével további válogatáson, előkészítésen esik át, mielőtt átadják újrahasznosításra hazai hulladékfeldolgozó cégeknek.

Tovább olvasom