Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MME: minden nyolcadik madárfajt a kipusztulás fenyegeti

A madárfajok csaknem felének az állománya hanyatlik, számos populáció egyedszáma kritikusan alacsony, továbbá minden nyolcadik fajt kipusztulás fenyeget A világ madarainak helyzete 2022 (State of the World’s Birds 2022) jelentés adatai szerint – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Létrehozva:

|

A Madártani Szervezetek Világszövetsége, a BirdLife International – melyben hazánkat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) képviseli – négyévente teszi közzé globális jelentését. Ez összefoglalja, hogy a madárpopulációk vizsgálatai alapján milyen következtetéseket vonhatunk le a természet állapotáról, a ránehezedő nyomásról, a meglévő és a még szükséges megoldásokról – olvasható a közleményben. Mint írják, jelenleg világszerte a madárfajok csaknem felének hanyatlik az állománya, mindössze 6 százaléké növekszik. Míg a madárpopulációk hosszú távú tendenciáira vonatkozó adatok Európában és Észak-Amerikában a legátfogóbbak, egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy világszerte csökkenés tapasztalható Japán erdei és vizes élőhelyein élő fajoktól kezdve a kenyai ragadozó madarakig. A jelentés kitér rá, hogy az agrárterületek növekedése és a hasznosítás növekvő intenzitása jelenti a legnagyobb veszélyt a madarakra nézve, ez a veszélyeztetett fajok 73 százalékát érinti. Szintén veszélyt jelent a madarakra az egyre jelentősebb gépesítettség, a műtrágya- és növényvédőszer-használat, a nem fenntartható fakitermelés és erdőgazdálkodás, valamint az éghajlatváltozás is.

A jelentés a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válság kezeléséhez szükséges megoldásokat is felvázolja, amelyek közül sokat már világszerte alkalmaznak. A természet szempontjából fontos élőhelyek védelme, a sérült ökoszisztémák helyreállítása, valamint a madarakat és a biológiai sokféleséget fenyegető veszélyek kezelése mind kiemelkedően fontosak – írják. “A madarak azt mutatják, hogy egy kihalási válságot élünk át, az elmúlt 500 évben legalább 187 faj biztosan vagy feltehetően kipusztult. Tagadhatatlan, hogy a helyzet siralmas, azonban mi tudjuk, hogyan fordítható meg ez a folyamat. A kutatásaink bizonyítják, hogy 1993 óta további 21-32 madárfaj pusztult volna ki a megmentésükre irányuló természetvédelmi beavatkozások nélkül – idézi a közlemény Stuart Butchartot, a BirdLife International vezető kutatóját. A természeti környezet kétségbeejtő állapota ellenére hatékony fellépéssel a fajok megmenthetők és a természet talpra tud állni. A BirdLife partnerszervezeteinek munkatársai 2013 óta 726 globálisan veszélyeztetett madárfaj védelmével foglalkoztak és több mint 450 Fontos Madárélőhelyet (IBA) javasoltak védettségre. Az Európai Uniós csatlakozáskor Magyarországon is létrehozott Natura 2000-hálózat részét képező, Különleges Madárvédelmi Területek kijelölése az MME javaslatát követte, amely a BirdLife International IBA-kritériumai alapján született. Az MME a hazai állami természetvédelemmel karöltve olyan védelmi akciókat hajtott végre, melyek döntő mértékben járultak hozzá például a kerecsensólyom, a parlagi sas vagy a szalakóta eltűnésének megakadályozásában – olvasható a közleményben.

Mint írják, az ilyen irányú aktivitás ellenére Magyarországon sem kedvező a madárfajok többségének a helyzete. Különösen veszélyeztetettek a vizes élőhelyek, elsősorban az időszakosan sekély vízborítású gyepek, szikes tavak és mocsarak madarai (nagy goda, piroslábú cankó, nagy póling), de a klímaváltozás például a ma még stabil nádi sármányra is kedvezőtlen hatással lehet. Az összegzés szerint különösen veszélyeztetettek a hosszútávú vonuló fajok, amelyek a Szaharától délre töltik a telet, valamint a vizes élőhelyek, elsősorban az időszakosan sekély vízborítású gyepek, szikes tavak és mocsarak madarai. Az MME ezért is sürgeti a hazai mezőgazdaság és vízgazdálkodás átalakítását egy fenntartható, természetbarát megoldásokat alkalmazó tájhasználati módra. Ugyanakkor hazánkban is elmondható, hogy a célzott természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően fajok tucatjait sikerült megmenteni a kihalástól.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

A talajvédelemért fogtak össze a biogazdaságok

Elindítja a Világítótorony Ökogazdaságok Hálózatát az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A hálózat célja, hogy láthatóbbá és hozzáférhetőbbé tegye a már működő, bevált hazai ökológiai termelési gyakorlatokat – írja az alternativenergia.hu. A kezdeményezés egyben kapcsolódik a nemzetközi Talaj Misszió célkitűzéseihez is, amely Európa-szerte támogatja a talajvédelmet szolgáló úgynevezett élő laboratóriumok és jó gyakorlatok elterjedését. Kiemelték, hogy az ökológiai gazdálkodás fenntartható alternatívát kínál a környezet- és egészségtudatos vásárlók és gazdálkodók számára, miközben fontos célja a talajtermékenység és az élővilág megőrzése. A biogazdálkodásra való átállás ugyanakkor tudást és tapasztalatot igényel, hiszen az új szemlélet sokszor kockázatokkal jár.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) által kezdeményezett Világítótorony Ökogazdaságok Hálózata azzal a céllal indul útjára, hogy kézzelfogható példákat és személyes kapcsolódási lehetőséget nyújtson a gazdálkodóknak, szaktanácsadóknak és fogyasztóknak a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokhoz. A hálózatba bevont gazdaságok szántóföldi, kertészeti, szőlészeti és állattenyésztési területeken bizonyítják az ökológiai szemlélet működőképességét. A 2026-2027 közt zajló program keretében a Világítótorony Ökogazdaságok tapasztalataikat saját gazdaságaikban megvalósított szakmai eseményeken, nyílt napokon, valamint online tartalmakon – például videókon és közösségi médiafelületeken – keresztül osztják meg.

A program keretében már az idén nyáron is számos szakmai esemény valósul meg. Így például június 10-én a szári Csoroszlya Farmon szántóföldi terepnap várja az érdeklődőket, június 22-én a Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok szakmai napján a résztvevők betekintést nyerhetnek az ökológiai szőlőtermesztésbe. A 2011-ben alapított Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet kifejezetten fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó, önálló kutatóintézet, küldetése az ökológiai mezőgazdaság fejlesztése és szélesebb körű megismertetése. Olyan kutatási és innovációs feladatokon dolgozik, melyek a gyakorlatban is alkalmazható eredményeket hoznak, és biztosítják az ökológiai gazdálkodás és élelmiszertermelés hosszútávú versenyképességét. Munkájukat az Ökológiai Gazdálkodási Mozgalmak Európai Szövetsége (IFOAM Organics Europe) tagjaként végzik.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák