Zöldinfó

MME: minden nyolcadik madárfajt a kipusztulás fenyegeti

A madárfajok csaknem felének az állománya hanyatlik, számos populáció egyedszáma kritikusan alacsony, továbbá minden nyolcadik fajt kipusztulás fenyeget A világ madarainak helyzete 2022 (State of the World’s Birds 2022) jelentés adatai szerint – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-10-18

Szerző:

Hell

A Madártani Szervezetek Világszövetsége, a BirdLife International – melyben hazánkat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) képviseli – négyévente teszi közzé globális jelentését. Ez összefoglalja, hogy a madárpopulációk vizsgálatai alapján milyen következtetéseket vonhatunk le a természet állapotáról, a ránehezedő nyomásról, a meglévő és a még szükséges megoldásokról – olvasható a közleményben. Mint írják, jelenleg világszerte a madárfajok csaknem felének hanyatlik az állománya, mindössze 6 százaléké növekszik. Míg a madárpopulációk hosszú távú tendenciáira vonatkozó adatok Európában és Észak-Amerikában a legátfogóbbak, egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy világszerte csökkenés tapasztalható Japán erdei és vizes élőhelyein élő fajoktól kezdve a kenyai ragadozó madarakig. A jelentés kitér rá, hogy az agrárterületek növekedése és a hasznosítás növekvő intenzitása jelenti a legnagyobb veszélyt a madarakra nézve, ez a veszélyeztetett fajok 73 százalékát érinti. Szintén veszélyt jelent a madarakra az egyre jelentősebb gépesítettség, a műtrágya- és növényvédőszer-használat, a nem fenntartható fakitermelés és erdőgazdálkodás, valamint az éghajlatváltozás is.

A jelentés a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válság kezeléséhez szükséges megoldásokat is felvázolja, amelyek közül sokat már világszerte alkalmaznak. A természet szempontjából fontos élőhelyek védelme, a sérült ökoszisztémák helyreállítása, valamint a madarakat és a biológiai sokféleséget fenyegető veszélyek kezelése mind kiemelkedően fontosak – írják. “A madarak azt mutatják, hogy egy kihalási válságot élünk át, az elmúlt 500 évben legalább 187 faj biztosan vagy feltehetően kipusztult. Tagadhatatlan, hogy a helyzet siralmas, azonban mi tudjuk, hogyan fordítható meg ez a folyamat. A kutatásaink bizonyítják, hogy 1993 óta további 21-32 madárfaj pusztult volna ki a megmentésükre irányuló természetvédelmi beavatkozások nélkül – idézi a közlemény Stuart Butchartot, a BirdLife International vezető kutatóját. A természeti környezet kétségbeejtő állapota ellenére hatékony fellépéssel a fajok megmenthetők és a természet talpra tud állni. A BirdLife partnerszervezeteinek munkatársai 2013 óta 726 globálisan veszélyeztetett madárfaj védelmével foglalkoztak és több mint 450 Fontos Madárélőhelyet (IBA) javasoltak védettségre. Az Európai Uniós csatlakozáskor Magyarországon is létrehozott Natura 2000-hálózat részét képező, Különleges Madárvédelmi Területek kijelölése az MME javaslatát követte, amely a BirdLife International IBA-kritériumai alapján született. Az MME a hazai állami természetvédelemmel karöltve olyan védelmi akciókat hajtott végre, melyek döntő mértékben járultak hozzá például a kerecsensólyom, a parlagi sas vagy a szalakóta eltűnésének megakadályozásában – olvasható a közleményben.

Mint írják, az ilyen irányú aktivitás ellenére Magyarországon sem kedvező a madárfajok többségének a helyzete. Különösen veszélyeztetettek a vizes élőhelyek, elsősorban az időszakosan sekély vízborítású gyepek, szikes tavak és mocsarak madarai (nagy goda, piroslábú cankó, nagy póling), de a klímaváltozás például a ma még stabil nádi sármányra is kedvezőtlen hatással lehet. Az összegzés szerint különösen veszélyeztetettek a hosszútávú vonuló fajok, amelyek a Szaharától délre töltik a telet, valamint a vizes élőhelyek, elsősorban az időszakosan sekély vízborítású gyepek, szikes tavak és mocsarak madarai. Az MME ezért is sürgeti a hazai mezőgazdaság és vízgazdálkodás átalakítását egy fenntartható, természetbarát megoldásokat alkalmazó tájhasználati módra. Ugyanakkor hazánkban is elmondható, hogy a célzott természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően fajok tucatjait sikerült megmenteni a kihalástól.

mti

Kapcsolódó tartalom:állatvédelem madár pusztulás

Zöldinfó

Vízmegtartás és alkalmazkodás: új irányt vehet a magyar agrárium

Október végére elkészülhet az MTA jelentése a JÉGER jégkármérséklő rendszer működéséről.

Létrehozva:

34 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-05

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Várhatóan október végéig átfogó jelentést készít a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a JÉGER jégkármérséklő rendszer működéséről, annak környezeti és egészségügyi hatásairól, valamint arról, hogy lehet-e szerepe az aszály mértékének alakulásában – közölte Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter a Telex.hu-nak adott interjúban. A miniszter kifejtette: a HungaroMet adatai alapján statisztikailag nem igazolható, hogy a rendszernek a jégkármérséklésben komoly hatása lenne – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A felülvizsgálatot gazdasági szempontok is indokolják, ugyanis a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a rendszert 2,5 milliárd forintból működtette, az Agrárminisztérium támogatásával és a gazdák tagdíjaiból. A költségszerkezet felülvizsgálata alapján azonban kiderült, hogy ez 1,9 milliárd forintból is megvalósítható – tette hozzá.

“Szeretnénk a hitviták világából kiszabadítani a kérdéskört, szeretnénk megvizsgáltatni, hogy ez pontosan hogyan működik” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a jégkármérséklő rendszer működtetése nem az agrárkamara kompetenciája és nem is a minisztérium feladata, hogy ehhez a finanszírozásnak egy jelentős részét előteremtse. Szólt arról is, hogy az előző kormány alatt nem készült megfelelő agrárstratégia az éghajlati változásokhoz való alkalmazkodásra. Milliárdokat költöttek tanulmányokra a szükséges vízügyi beruházásokról, de végül ezekről nem születtek kormányzati döntések, pedig az uniós források rendelkezésre álltak.

A miniszter szerint a magyar agráriumot az aszály mellett a kedvezőtlen világpiaci és európai gazdasági környezet is sújtja, továbbá jelentős az energiahatékonyságban is a lemaradás. A bejelentett aszálykárok már most nagyobbak, mint a történelmi 2022-es aszály idején, és szinte valamennyi ágazatot érintik. Az ország jelentős részén a klimatikus viszonyok már a félsivatagi körülményekhez közelítenek, ezért a mezőgazdaságnak alapvető alkalmazkodásra van szüksége – tette hozzá.

Sok helyen a szántóföldi növénytermesztés helyett gyepgazdálkodásra, erdőtelepítésre vagy magasabb hozzáadott értékű kertészeti kultúrákra lehet szükség, továbbá jelentős problémát jelent a talajok túlművelése, ezért a talajművelési gyakorlat átalakítása is kulcsfontosságú – sorolta. A gazdálkodók alkalmazkodását a támogatási rendszer átalakításával is ösztönöznék. A következő uniós támogatási ciklusban a forrásokat jobban hozzá akarják igazítani a vízmegtartáshoz és a fenntarthatóbb művelési módokhoz.

Idén eddig 1,8 millió köbméterrel több vizet juttattak ki a tájba, mint 2025-ben, annak ellenére, hogy a Duna és a Tisza vízhozama is jelentősen kisebb volt – közölte. A hosszabb távú megoldás részeként a csatornahálózat vízelvezető funkcióját vízmegtartó funkcióval egészítenék ki, és átfogó vízgazdálkodási terv készül. A miniszter az új génszerkesztési technológiákról (NGT) azt mondta: azok lehetőséget teremthetnek az aszálytűrőbb növények gyorsabb nemesítésére, miközben Magyarország GMO-mentességének fenntartását továbbra is fontosnak tartja. Szerinte az NGT szabályozása még nem tekinthető lezártnak, az uniós szabályozás részleteinek kialakítására még két év áll rendelkezésre, ezért a magyar álláspont kialakítása is folyamatban van.

A Gallicoop beruházására korábban megítélt 33 milliárd forintos támogatás visszavonásáról elmondta, hogy az uniós elvárás a tulajdonosi struktúra átláthatósága. A támogatás összege jelentős a korábbi élelmiszeripari feldolgozók beruházási támogatási programjához képest, amelyen egy cég 5 milliárd forintra pályázhatott. A miniszter a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként (kekva) működő, júliusban megszüntetett Jövő Nemzedéke Földje Alapítványról elmondta, hogy ebben három olyan cég is van, amely önállóan is megállja a helyét és önfenntartó, míg Mezőhegyes mintagazdaságként és oktatási központként funkcionálhat. Az agrároktatásról szólva elmondta, nagy szükség van használható tudásra és a tudásmegosztásra, ebben a megújult agárkamarának is fontos szerepe van. A kekvaként működő és az oktatási tárca alá tartozó Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet is várhatóan átvilágítják – jegyezte meg.

Tovább olvasom