Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Moszkvába visszatért az erdőtüzek szmogja

Visszatért a füstszag és a szmog Moszkvába a tőle több mint másfélszáz kilométerre tomboló Rjazany megyei erdőtüzek miatt – jelentették hétfőn orosz hírügynökségek.

Létrehozva:

|

A füstszag legerősebben az orosz főváros déli és délkeleti megyéiben érezhető. Ugyanakkor a levegő károsanyag-tartama nem haladta meg a megengedett maximális értéket. A Fobosz Center meteorológiai intézet szerint a koromkoncentráció csúcspontja Moszkva levegőjében augusztus 22-én éjszakája lesz. A moszkvaiak először a múlt hét közepén érezték meg a szmogot, amelyet a Rjazany megyében keletkezett erdőtüzek okoztak. Hétfő reggel a régióban öt területen tombolt tűzvész 8600 hektárnyi területen. Az oltásban öt Il-76-os és két Be-200-as repülőgép, valamint tíz helikopter vesz részt. Ezek a gépek több mint 450 bevetést hajtottak végre, és több mint 3500 tonna vizet dobtak le az égő erdőre.

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák