Zöldinfó
Műholdfelvételekkel mérték fel az Antarktiszon élő Weddell-fókák állományát
Műholdfelvételek és 300 ezer önkéntes segítségével tudtak kutatók első alkalommal pontos becslést adni az Antarktiszon élő Weddell-fókák állományáról – írta a The Guardian című brit lap.
A Weddell-fókák száma fontos mutató több szempontból is: utal a jégtakaró vastagságának ingadozására és a táplálékláncokban esetlegesen bekövetkező változásokra. Egy Weddell-fóka akár harminc évig is élhet az Antarktisz jeges partjának zord vidékén, de az állomány megszámlálása mindeddig kockázatos és túlságosan költséges vállalkozás volt. Michelle LaRue, az új-zélandi Canterbury Egyetem professzora elmondta: eddig hagyományos felmérési technikákat alkalmaztak, hajóról és repülőről próbálták felmérni a fókaállományt, de ezzel a módszerben egy adott időben lehetetlen megbízható becslést adni az egész Antarktisz területére vonatkozóan.
Az eredmény pontatlan volt, ezért 2016-ban elkezdtek nagy felbontású műholdfelvételekre és önkéntes kutatók megfigyeléseire támaszkodva vizsgálódni. Több százezer kíváncsi “civil kutató” elemezte a műholdképeket, hogy kiderítsék, pontosan hol élnek és hányan vannak a fókák, valamint milyen környezeti tényezők vannak hatással az élőhelyüke. LaRue elmondása szerint a 2011-ben készült képek vizsgálata alapján arra a meglepő felfedezésre jutottak, hogy a Weddell-fókák állománya valójában csak a 40 százaléka annak a 800 ezres számnak, amelyet korábban a hagyományos módszerekkel becsültek. A jelentős különbséget nem az állomány aggasztó csökkenése magyarázza, a hátterében inkább az áll, hogy ennyire megbízhatatlanok voltak a korábbi számlálási módszerek. A fókaállományt részletező tanulmány 2021 végén jelent meg. Ebből kiderült, hogy nagyjából 202 ezer fiatal vagy felnőtt nőstény Weddell-fóka él az Antarktiszon. A hím állatok általában nem láthatók a felvételeken, mert ők jellemzően a jégtakaró alatt a területük védelmezésével vannak elfoglalva. A kutatók felfedezték azt is, hogy a Weddell-fókák az antarktiszi jégtakaró mindössze egy százalékán élnek, és körültekintően választják meg, hogy mely területeken telepedjenek le: fontos szempont számukra például, hogy a szomszédságukban milyen pingvinek és mekkora kolóniában élnek.
Az új fókaszámláló módszer kulcsfontosságú része volt az önkéntesek munkája. A jelentkezőknek műholdfelvételeket osztottak ki, és jelölniük kellett, ha a képeken fókákat észleltek. Konszenzuson alapuló algoritmust használtak, amelynek lényege, hogy minél több ember adott pozitív visszajelzést, annál hatékonyabban lehetett leszűkíteni az állatok élőhelyét – magyarázta LaRue. A módszert ma már más tudósok is használják, például az északi-sarki rozmárok állományának felmérésére.
mti
Zöldinfó
Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.
Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.
Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.
A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában