Zöldinfó

Műholdfelvételekkel mérték fel az Antarktiszon élő Weddell-fókák állományát

Műholdfelvételek és 300 ezer önkéntes segítségével tudtak kutatók első alkalommal pontos becslést adni az Antarktiszon élő Weddell-fókák állományáról – írta a The Guardian című brit lap.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-10-05

Szerző:

Hell

A Weddell-fókák száma fontos mutató több szempontból is: utal a jégtakaró vastagságának ingadozására és a táplálékláncokban esetlegesen bekövetkező változásokra. Egy Weddell-fóka akár harminc évig is élhet az Antarktisz jeges partjának zord vidékén, de az állomány megszámlálása mindeddig kockázatos és túlságosan költséges vállalkozás volt. Michelle LaRue, az új-zélandi Canterbury Egyetem professzora elmondta: eddig hagyományos felmérési technikákat alkalmaztak, hajóról és repülőről próbálták felmérni a fókaállományt, de ezzel a módszerben egy adott időben lehetetlen megbízható becslést adni az egész Antarktisz területére vonatkozóan.

Az eredmény pontatlan volt, ezért 2016-ban elkezdtek nagy felbontású műholdfelvételekre és önkéntes kutatók megfigyeléseire támaszkodva vizsgálódni. Több százezer kíváncsi “civil kutató” elemezte a műholdképeket, hogy kiderítsék, pontosan hol élnek és hányan vannak a fókák, valamint milyen környezeti tényezők vannak hatással az élőhelyüke. LaRue elmondása szerint a 2011-ben készült képek vizsgálata alapján arra a meglepő felfedezésre jutottak, hogy a Weddell-fókák állománya valójában csak a 40 százaléka annak a 800 ezres számnak, amelyet korábban a hagyományos módszerekkel becsültek. A jelentős különbséget nem az állomány aggasztó csökkenése magyarázza, a hátterében inkább az áll, hogy ennyire megbízhatatlanok voltak a korábbi számlálási módszerek. A fókaállományt részletező tanulmány 2021 végén jelent meg. Ebből kiderült, hogy nagyjából 202 ezer fiatal vagy felnőtt nőstény Weddell-fóka él az Antarktiszon. A hím állatok általában nem láthatók a felvételeken, mert ők jellemzően a jégtakaró alatt a területük védelmezésével vannak elfoglalva. A kutatók felfedezték azt is, hogy a Weddell-fókák az antarktiszi jégtakaró mindössze egy százalékán élnek, és körültekintően választják meg, hogy mely területeken telepedjenek le: fontos szempont számukra például, hogy a szomszédságukban milyen pingvinek és mekkora kolóniában élnek.

Az új fókaszámláló módszer kulcsfontosságú része volt az önkéntesek munkája. A jelentkezőknek műholdfelvételeket osztottak ki, és jelölniük kellett, ha a képeken fókákat észleltek. Konszenzuson alapuló algoritmust használtak, amelynek lényege, hogy minél több ember adott pozitív visszajelzést, annál hatékonyabban lehetett leszűkíteni az állatok élőhelyét – magyarázta LaRue. A módszert ma már más tudósok is használják, például az északi-sarki rozmárok állományának felmérésére.

mti

Kapcsolódó tartalom:állatvédelem fóka klímaváltozás

Zöldinfó

Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást

Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.

Létrehozva:

11 óra telt el a létrehozás óta

2025-12-08

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.

Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.

Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.

Tovább olvasom