Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Műholdfelvételekkel mérték fel az Antarktiszon élő Weddell-fókák állományát

Műholdfelvételek és 300 ezer önkéntes segítségével tudtak kutatók első alkalommal pontos becslést adni az Antarktiszon élő Weddell-fókák állományáról – írta a The Guardian című brit lap.

Létrehozva:

|

A Weddell-fókák száma fontos mutató több szempontból is: utal a jégtakaró vastagságának ingadozására és a táplálékláncokban esetlegesen bekövetkező változásokra. Egy Weddell-fóka akár harminc évig is élhet az Antarktisz jeges partjának zord vidékén, de az állomány megszámlálása mindeddig kockázatos és túlságosan költséges vállalkozás volt. Michelle LaRue, az új-zélandi Canterbury Egyetem professzora elmondta: eddig hagyományos felmérési technikákat alkalmaztak, hajóról és repülőről próbálták felmérni a fókaállományt, de ezzel a módszerben egy adott időben lehetetlen megbízható becslést adni az egész Antarktisz területére vonatkozóan.

Az eredmény pontatlan volt, ezért 2016-ban elkezdtek nagy felbontású műholdfelvételekre és önkéntes kutatók megfigyeléseire támaszkodva vizsgálódni. Több százezer kíváncsi “civil kutató” elemezte a műholdképeket, hogy kiderítsék, pontosan hol élnek és hányan vannak a fókák, valamint milyen környezeti tényezők vannak hatással az élőhelyüke. LaRue elmondása szerint a 2011-ben készült képek vizsgálata alapján arra a meglepő felfedezésre jutottak, hogy a Weddell-fókák állománya valójában csak a 40 százaléka annak a 800 ezres számnak, amelyet korábban a hagyományos módszerekkel becsültek. A jelentős különbséget nem az állomány aggasztó csökkenése magyarázza, a hátterében inkább az áll, hogy ennyire megbízhatatlanok voltak a korábbi számlálási módszerek. A fókaállományt részletező tanulmány 2021 végén jelent meg. Ebből kiderült, hogy nagyjából 202 ezer fiatal vagy felnőtt nőstény Weddell-fóka él az Antarktiszon. A hím állatok általában nem láthatók a felvételeken, mert ők jellemzően a jégtakaró alatt a területük védelmezésével vannak elfoglalva. A kutatók felfedezték azt is, hogy a Weddell-fókák az antarktiszi jégtakaró mindössze egy százalékán élnek, és körültekintően választják meg, hogy mely területeken telepedjenek le: fontos szempont számukra például, hogy a szomszédságukban milyen pingvinek és mekkora kolóniában élnek.

Az új fókaszámláló módszer kulcsfontosságú része volt az önkéntesek munkája. A jelentkezőknek műholdfelvételeket osztottak ki, és jelölniük kellett, ha a képeken fókákat észleltek. Konszenzuson alapuló algoritmust használtak, amelynek lényege, hogy minél több ember adott pozitív visszajelzést, annál hatékonyabban lehetett leszűkíteni az állatok élőhelyét – magyarázta LaRue. A módszert ma már más tudósok is használják, például az északi-sarki rozmárok állományának felmérésére.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Egy palack vízben akár 200 ezer mikroműanyag-részecske is lehet

Horvátország bemutatta integrált mikroműanyag-megfigyelő rendszerét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Horvátország kedden Sibenikben, az EU déli tagállamait tömörítő Med9-csoport környezetvédelmi minisztereinek találkozóján mutatta be a mikroműanyagok megfigyelésére szolgáló integrált rendszerét – írja az alternativenergia.hu. A tanácskozás középpontjában a vízellátási rendszerek ellenálló képességének növelése, valamint a tengeri környezet és a mediterrán ökoszisztémák védelme állt. A Josip Juraj Strossmayer Vízgazdálkodási Intézet és az Innovamare bemutatója a horvát intézet által kifejlesztett Tiny Trap rendszerre összpontosított, amely nagy mennyiségű víz reprezentatív mintavételét teszi lehetővé, magas szintű adatminőség-ellenőrzés és megbízható mikroműanyag-elemzés mellett. A rendszer a terepi mintavételt, a nagy mennyiségű víz szűrését és a laboratóriumi elemzést egységes működési keretbe kapcsolja össze.

Mario Siljeg, az intézet igazgatója hangsúlyozta: a mikroműanyag napjaink egyik leggyorsabban növekvő környezeti kihívása, különösen a vízi ökoszisztémákban. Mint mondta, a legfrissebb kutatások szerint egy palack víz több mint 200 ezer mikro- és nanoműanyag-részecskét is tartalmazhat, miközben az ember egy hét alatt akár egy bankkártya tömegének megfelelő mennyiségű műanyagot is bevihet a szervezetébe. Az Innovamare a Faust V önvezető felszíni vízi járművet és egy víz alatti drónt mutatott be. Ezek valós körülmények között használhatók adatgyűjtésre, a tengerfenék vizsgálatára, valamint a hulladék és más környezeti terhelések észlelésére.

A bemutatón külön hangsúlyt kapott a “forrástól a tengerig” elvű integrált megközelítés, amely a folyók, a partvidék és a tenger megfigyelését egységes rendszerbe kapcsolja össze a mikroműanyagok és a környezeti állapot nyomon követésére. A szervezők szerint a bemutató célja az volt, hogy a Med9-országok számára szemléltesse a moduláris és egymással összekapcsolható megoldások lehetőségeit, különösen a mediterrán ökoszisztémák ellenálló képességének erősítése és a víz- és tengervédelmi politikák hatékonyabbá tétele szempontjából. A Med9-tagországok – Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország, Ciprus, Málta, Horvátország és Szlovénia – részvételével tartott tanácskozáson Marija Vuckovic horvát környezetvédelmi és zöld átállásért felelős miniszter elnökölt.

Advertisement

A megbeszélésen a tagországok képviselőin kívül vízgazdálkodási és környezetvédelmi szakértők is részt vettek, valamint Eric Mamer, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának főigazgatója.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák