Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mutatjuk, egyszerűen hogyan takarékoskodhatunk az energiával

Létrehozva:

|

A kormány részben feladja a rezsicsökkentés rendszerét, sok háztartásnak a jövőben piaci árat kell fizetnie az átlagfogyasztás felett. Ezt követően valószínűleg sokan az energia-megtakarítás mellett fognak dönteni, hogy pénzt spóroljanak. Nekik segít a Portfolio, amely különböző tippeket gyűjtött össze. A cikk szerint a töltők használatára érdemes odafigyelni, azokat nem kell éjjel-nappal bedugva tartani. Az áramfogyasztás szempontjából az is fontos, hogy a hűtőt ne tartsuk sokáig nyitva, a beáramló meleg kompenzációja ugyanis sok áramot fogyaszt. Segít továbbá, ha nem tesszük hőforrás, például sütő közelébe a gépet, a hátulján lévő kondenzátorrács pedig kellően szellőzni tud A fagyasztó esetében az elhasznált energia akkor nő, ha a frizsider üres, éppen ezért nem árt feltölteni.

A légkondicionáló használatát megfelelő árnyékolással mérsékelhetjük, ilyenkor persze arra is ügyelni kell, hogy az árnyékolással ne a világítás szükségességét fokozzuk. A LED lámpák használatával tovább mérsékelhetjük az áramfogyasztást, a tévét és számítógépet pedig tényleg csak akkor tartsuk bekapcsolva, amikor valóban használjuk.

Ami a gázt illeti: nagyon oda kell figyelni, hogy mikor fűtünk, feleslegesen ne menjenek a radiátorok. Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy szervezetünk télen hozzá tud szokni a hideghez, ami szintén segítheti a takarékosságot. 18-20 Celsius-fokon például rengeteg energiát spórolhatunk meg – a fázósaknak persze nem árt vastag zoknit, pulóvert hordania ilyenkor. A gáz esetében a vízhasználatra is szükséges odafigyelni, a zuhanyzásokat könnyedén le lehet rövidíteni, főzésnél pedig jó, ha egy vízforralóval eleve forrásban lévő vizet teszünk az edényekbe.

Advertisement

Noha pénzráfordítással jár, hamar megtérülnek az energiahatékonyságot fokozó projektek. Ilyen többek között a gázkészülékek karbantartása, a szigetelés vagy az alternatív energiaforrások használata. Az ilyen típusú beruházásokra ma már állami támogatás is elérhető, ilyen például az otthonfelújítási program vagy az idén ősszel ismét megnyíló napelemes és fűtéskorszerűsítési támogatás.

Advertisement

Zöldinfó

Vírusfertőzés esetén lehűtik magukat az erdei béka ebihalai

Láz helyett hűtéssel védekeznek a kórokozók ellen az erdei béka ebihalai.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként mutatták ki a kórokozók elleni úgynevezett viselkedési hűlés jelenségét változó testhőmérsékletű gerincesekben az ELTE Természettudományi Kar (TTK) és a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) kutatói – írja az alternativenergia.hu. Az erdei béka ebihalain végzett kísérlet eredménye szerint a fertőzések ellen általánosan ismert viselkedési lázzal szemben a vírusos kétéltűek testhőmérsékletük csökkentésével veszik fel a harcot a kórokozókkal. A láz a fertőző betegségek leküzdésének egyik legismertebb formája. A beteg állatok vagy belső szabályozással, azaz élettani folyamataik révén növelhetik testhőmérsékletüket, vagy viselkedésükkel, például melegebb környezetet keresve. A változó testhőmérsékletű állatok, mint amilyenek a kétéltűek, halak és hüllők, jellemzően csak az utóbbira képesek. Azonban a kutatók azt találták, hogy a láz nem mindig a leghatékonyabb reakció a kórokozók ellen – írták az ELTE csütörtöki közleményében.

A kutatók kísérletei igazolták, hogy egy változó testhőmérsékletű gerinces állat vírusfertőzés hatására nem melegebb, hanem hűvösebb környezetet keres, hogy testhőmérsékletét szabályozza. Ez a stratégia korábban alig volt ismert az állatvilágban, csak ízeltlábúak bakteriális és virális eredetű, illetve patkányok bakteriális fertőzése esetén figyelték meg. A kutatási eredmények alapján ez a viselkedés segíthet a kórokozók elleni harcban. A magyar kutatók az erdei béka ebihalain vizsgálták, hogyan változik az egyedek hőmérsékletválasztása, vagyis hőszabályozó viselkedése ranavírus-fertőzést követően. A ranavírusok világszerte a kétéltűek komoly kórokozói, amelyek egyes fajokban tömeges pusztulást is okozhatnak.

A kutatók laboratóriumi kísérletükben ranavírussal fertőzött és egészséges ebihalak hőszabályozó viselkedését hasonlították össze. Az állatok egy része egy mesterséges hőmérsékleti gradiensben szabadon választhatta meg a testhőmérsékletét, míg másik részüket állandó hűvös környezetben tartották. Öt napon keresztül követték az ebihalak által választott hőmérsékleteket, majd a kísérlet végén molekuláris módszerekkel meghatározták a szervezetükben lévő vírus mennyiségét.

Advertisement

Az eredmények szerint a hőmérsékleti gradiensben tartott, fertőzött ebihalak az idő előrehaladtával egyre hűvösebb vizet választottak az egészséges társaikhoz képest. Minél nagyobb volt egy egyed szervezetében a vírus mennyisége, annál alacsonyabb hőmérsékletet részesített előnyben. Emellett a fertőzött állatok az idő előrehaladtával egyre pontosabban szabályozták testhőmérsékletüket, vagyis egyre szűkebb hőmérsékleti tartományban mozogtak. Ezzel szemben az állandó hűvös környezetben tartott ebihalakból viszont alacsonyabb mennyiségű vírus volt kimutatható.

A kutatók eredményei arra utalnak, hogy a fertőzött ebihalak finoman szabályozzák testhőmérsékletüket annak érdekében, hogy lassítsák a vírus szaporodását, miközben igyekeznek elkerülni a túlzottan alacsony hőmérséklet kedvezőtlen élettani következményeit. A kutatók szerint a jelenség elsőre meglepőnek tűnhet, hiszen a viselkedési láz általában a fertőzések elleni védekezés egyik hatékony eszköze. A vizsgált ranavírus azonban magasabb hőmérsékleten gyorsabban szaporodik, így a testhőmérséklet csökkentése előnyt jelenthet a vírussal szemben az erdei béka ebihalak számára.

Advertisement

A közlemény kiemeli, hogy az eredmények arra is rávilágítanak, hogy a betegségekre adott viselkedési válaszok jóval változatosabbak lehetnek annál, mint azt korábban a kutatók feltételezték. A kutatásnak természetvédelmi jelentősége is van, hiszen a ranavírusok világszerte veszélyeztetik a kétéltűeket, miközben a klímaváltozás átalakítja a természetes vizek hőmérsékleti viszonyait. Az eredmények arra utalnak, hogy a vizes élőhelyeken belüli különböző hőmérsékletű élőhelyfoltok megléte hozzájárulhat a betegségekkel sújtott kétéltűpopulációk túléléséhez, ezért ezek megőrzése a természetvédelmi gyakorlatban is kiemelt jelentőségű. A kutatás eredményei a BMC Biology folyóiratban jelentek meg.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák