Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mutatjuk hogyan finanszírozhatja otthona felújítását, ha pénzre van szüksége

Létrehozva:

|

Ha otthona felújításához támogatást vagy finanszírozási lehetőségeket keresett, akkor ez a cikk önnek szól.

A Napi.hu cikkében olyan hitellehetőségeket mutat be, amelyek segítséget jelenthetnek a lakásfelújításkor. Az utóbbi időkben sokan döntenek úgy, hogy belevágnak otthonuk modernizálásába, ennek fő oka az a program, amelyben a munkadíj és az anyagköltség után 50-50 százalékban legfeljebb 1,5-1,5 millió forintot igényelhetnek a családok különböző felújítási munkálatokra. Az arány nagyon fontos, amennyiben az egyik tétel alacsonyabb, azt veszik alapul a támogatás meghatározásakor. A pályázat komoly előnye, hogy megannyi kül- és beltéri munkával be lehet kapcsolódni, a programban még akár napelemek telepítését is elszámolhatjuk. Egyes háztartások számára viszont hátrány lehet, hogy a számlák benyújtásával, utólagosan lehet csak megkapni a kért pénzt. Az előfinanszírozás sokaknak megoldhatatlan, számukra jelenthetnek segítséget a különböző hitelkonstrukciók.

Ezek közül a legkedvezőbb a babaváró hitel, feltéve, ha az érintettek gyermeket terveznek. A szabad felhasználású, tehát lakásfelújításra is fordítható, legfeljebb 10 millió forintos és 20 éves futamidejű kölcsön kamatmentessé válik, ha a felvételt követő öt éven belül gyerek születik a családban.

Advertisement

Szintén meglehetősen jó konstrukció az otthonfelújítási hitel, amelyet kifejezetten a fentebb említett programhoz találtak ki. Ez egy, az állam által kamattámogatott jelzálog fedezetű kölcsön. A hitel maximális futamideje 10 év, az ügyleti kamata pedig csupán 3 százalék. Ennél a konstrukciónál problémás lehet, hogy a minimálisan felvehető összeg változó, egyes helyeken akár a 4 millió forintot is elérheti. Ennek oka, hogy egyes bankok nem szeretnék, ha az adósok csak annyi hitelt vennének fel, amennyi pénz a kincstártól visszajön. Bár a felesleges összeget akár be is lehet fektetni, figyelni kell, mert az otthonfelújítási kölcsön nem teljesen szabad felhasználású. Amennyiben a feltételek nem teljesülnek, úgy a kamatkedvezmény elveszik, az ügyleti kamat mértéke pedig az 5 éves állampapírhozam 130 százaléka plusz 3 százalék lesz.

Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy a támogatott hitelek ügyleti kamata mellett a piaci alapon felvehető kölcsönöké is nő. A felújításhoz szabad felhasználású jelzáloghitelt is lehet igényelni, ezek kamata és törlesztőrészlete jellemzően alacsonyabb, mit a fedezet nélküli hiteleké, a kezdeti költségei viszont magasabbak lehetnek, a folyósítás és elbírálás pedig több időt vehet igénybe. Bizonyos bankoknál felújítási hitelek is elérhetőek, illetve a személyi hitel lehetősége is adott, ezek a megoldások azonban a fentiekhez képest jellemzően kevésbé kedvezőek.

Advertisement

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

Advertisement

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák