Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MVM Next: Külön igénylés nélkül kapnak jóváírást a feltöltőkártyás fogyasztók

Az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. automatikusan jóváírja a különbözetet minden olyan felhasználónak, aki augusztusban nem csak rezsicsökkentett áron tudta feltölteni előre fizetős árammérőjét, továbbá péntektől minden előre fizetős mérőt használó ügyfelének egységes elszámolási módot biztosít – tájékoztatott a társaság.

Létrehozva:

|

Az előre fizetős árammérők esetén alkalmazott, napokra kiszámolt elszámolási mód megszűnt, a továbbiakban az MVM Next a földgázügyfeleknél már érvényben lévő rendszer mintájára, egységes elszámolási módot biztosít minden felhasználó számára – hívta fel a figyelmet a vállalat. Az előre fizetős mérők feltöltését a 2022. augusztus 1. és 2023. július 31. közötti időszakban áramban 2523 kWh feltöltés mennyiségig a kedvezményes rezsicsökkentett, ezen szint felett pedig lakossági piaci áron fogja elszámolni az MVM Next egységesen, minden ügyfelénél – közölte az MVM Next. Azok a felöltőkártyás ügyfelek, akik augusztusban nem csak rezsicsökkentett áron tudtak áramot vásárolni, visszamenőleg automatikus jóváírásban részesülnek. A korábbi számlákat a társaság érvényteleníti, és az új elszámolási mód szerint újra kiállítja.

 Az MVM Next régi ügyfelei esetében a piaci ár és a rezsicsökkentett ár különbözete a folyószámlájukra érkezik majd, így a túlfizetést későbbi töltés esetén fel tudják használni. Azoknak az ügyfeleknek, akiknek tavaly még az Elmű-Émász volt az áramszolgáltatója, a társaság szeptemberben egy feltöltőkódot generál, amelyet elküld az ügyfélnek, ez pedig egy tetszőleges későbbi időpontban lesz felhasználható. A közleményben emlékeztettek arra, hogy a rezsicsökkentés továbbra is minden magyar háztartás számára megmarad az átlagfogyasztás mértékéig. Az azt meghaladó fogyasztás elszámolása lakossági piaci áron történik, amely a világpiaci árhoz képest jóval kedvezőbb.

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Igazságos energiaátmenet nélkül nincs klímavédelem

A hazai energiaátmenet jövője és az ahhoz kapcsolódó uniós források sorsa a következő hónapokban dőlhet el.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A hazai energiaátmenet helyzetéről, a megvalósítás és szabályozások enyhítésében rejlő kockázatokról tartott sajtótájékoztatót a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) szerda délelőtt Budapesten. Az eseményen elhangzott, hogy a következő hónapokban dől el, Magyarország hozzáfér-e az energiaátmenethez rendelt uniós források érdemi részéhez, és ezekből mennyi jut ténylegesen a háztartásokra, illetve a közintézményekre – ismertette az alternativenergia.hu. A két szervezet szerint a késlekedés már most is jelentősen visszaveti a hazai energetikai korszerűsítéseket, miközben a legnagyobb hátrányt éppen azok a családok szenvedik el, melyeknek a magas rezsiköltség egyébként is a legfőbb terhet jelenti. A sajtótájékoztatón Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója felidézte: 2022 végén az Európai Bizottság azzal a feltétellel fogadta el Magyarország 10,4 milliárd eurós (mai árfolyamon számolva nagyjából 3900 milliárd forintos) költségvetésű Helyreállítási és Ellenállóképességi tervét, hogy a források folyósítását 27, a jogállamisághoz kapcsolódó „szuper mérföldkő” teljesítéséhez kötötte. Ezek elmulasztása miatt 2024-ben 1 milliárd euró, majd 2025 végével újabb 1 milliárd euró vált végérvényesen lehívhatatlanná. Egy közelmúltbeli kormányzati előterjesztés szerint pedig átcsoportosítás miatt már a teljes források egyharmada, azaz több mint 1000 milliárd forint veszne el az energiaátmenet számára.

Az MTVSZ programigazgatója hozzátette, még ha Magyarország azonnal teljesítené is a 27 szuper mérföldkövet, a 2026. augusztusi határidőig a tervezett beruházások jelentős részét már lehetetlen végrehajtani. A szervezet szerint a hiányt egyetlen alap vagy program sem tudja önmagában pótolni, ezért kiemelten fontos, hogy a rendelkezésre álló uniós és hazai eszközök a legnagyobb energiaátmeneti és társadalmi hasznosságú beavatkozásokra, elsősorban az épületállomány energetikai korszerűsítésére koncentráljanak, ami hosszú távon kiszámítható energiaszámla-csökkentést, jobb komfortot és alacsonyabb gázfüggőséget, energetikai (gáz) importkitettséget biztosít. Ezt támasztja alá, hogy kutatások alapján egy átlagos hazai háztartás energiafelhasználásának kétharmadát a lakótér fűtése teszi ki, elemzések alapján pedig egy komplex energetikai korszerűsítés akár 70%-kal is csökkentheti egy régebbi épület energiafogyasztását.

Szabó László, a REKK igazgatója rámutatott: energiafelhasználásban és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében a két legkritikusabb szektor az épületek és a közlekedés. Az előrelépéshez és a finanszírozási források növeléséhez fontos lenne, hogy az ETS2 szabályozási rendszer feltételeit megteremtsük. Ez ugyan növelné a lakossági energia- és üzemanyagárakat, de az Európai Unió által nyújtandó több száz milliárd forintos támogatás lehetőséget teremtene arra, hogy a rászorult lakossági csoportokat ezektől a hatásoktól mentesítsük.

Advertisement

A REKK vezetője kitért rá, hogy álláspontjuk szerint a fenntartható energiaátmenet gazdasági mérlege kedvező lehet, ha a beruházások kiszámítható környezetben, célzott támogatási logikával és megfelelő intézményi kapacitásokkal valósulnak meg.

Az esemény egyik fontos témája volt az energiaszegénység is, amely a legfrissebb adatok szerint a magyar háztartások 13%-át, vagyis több mint félmillió otthont érint. Itt a legfőbb kihívás, hogy a különböző lakossági programok gyakran piaci logikára épülnek, vagy jelentős saját forrást igényelnek, ezért jellemzően a jobb anyagi helyzetben lévők tudnak élni velük. Az MTVSZ álláspontja szerint ezért olyan célzott, rászorultsági szempontokat is figyelembe vevő megoldásokra van szükség, amelyek a legkiszolgáltatottabb családoknak hoznak tartós és mérhető energiamegtakarítást. Ezzel összefüggésben a sajtótájékoztatón megszólaló mindkét szakértő egyetértett abban, hogy az energiahatékonyság erősítése és ezzel a háztartások terheinek csökkentése egyszerre klímavédelmi, szociálpolitikai és versenyképességi ügy Magyarország számára.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák