Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nagyszerű magyar eredmények a Nemzetközi Környezetvédelmi Gyermekrajzversenyen

A JQA japán tanúsító szervezet a svájci székhelyű IQNET Nemzetközi Tanúsító Hálózattal közösen – hagyományt teremtve – 2022-ben huszonkettedik alkalommal hirdette meg a Nemzetközi Környezetvédelmi Gyermekrajzversenyt a 7-15 éves korosztály számára, az UNICEF Tokyo Iroda támogatásával.

Létrehozva:

|

A verseny célja a gyermekek nevelése a környezet szeretetére és védelmére. A verseny magyarországi meghirdetésében és promotálásában a Magyar Szabványügyi Testület – az IQNET teljes jogú tagjaként – ahogy minden évben, így 2022-ben is örömmel működött közre. Azok a rajzok, amelyek a legjobban kifejezték a rajzverseny témáját (“A környezetbarát életmód választása”), díjazásra kerültek a szigorú és tisztességes zsűrizési folyamat eredményeképpen. A 22. JQA Nemzetközi Környezetvédelmi Gyermekrajzverseny döntőjét (a zsűrizést) 2022. június 30-án tartották. A versenyre 61 országból és régióból történt regisztrálás, összesen 6 390 pályamunkával. Magyarország idén 712 db rajzzal a harmadik legtöbb rajzpályázatot benyújtott ország lett. A nemzetközi szekció első helyezettjei között három magyar kislányt (7, 9, és 12 évesek) és egy 12 éves fiút köszönthetünk, a nemzetközi szekció említésre méltó kategóriájában pedig díjazták három magyar kislány (6, 12 és 14 évesek), valamint egy 9 éves magyar kisfiú rajzát is. Az eredményekről és a nyertes munkákról bővebben az MSZT honlapján olvashatnak.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Nem csak energiaigényes: az AI a zöld átállás motorja lehet

Mesterséges intelligenciával mérsékelhető a globális felmelegedés.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A mesterséges intelligencia (AI), hosszú távon hozzájárulhat a klímaváltozás mérsékléséhez, akár a globális felmelegedés megállításához is, megfelelő felhasználásával ugyanis sokkal több energiát lehet megtakarítani, mint amennyit igényel – írja az alternativenergia.hu. A tanácsadó cég rámutat: az AI optimalizálhatja az épületek, a vállalatok, a cégek energiafelhasználását és -igényét, forradalmat hozhat a közlekedésben, a mezőgazdaságban, az orvoslásban. Az elemzők számításai szerint a mesterséges intelligencia évente 3,2-5,4 gigatonna szén-dioxid-kibocsátást takaríthat meg 2035-re, mindez pedig jelentősen meghaladja az AI és az adatközpontok becsült, 0,4-1,6 gigatonna szén-dioxid nagyságrendű többletkibocsátását – írták. A közleményben Wieder Gergő, a KPMG kockázatkezelési, szabályozási és ESG tanácsadási szolgáltatások igazgatója kifejtette: az AI energiaigényes, de a kibocsátáscsökkentési potenciálja messze meghaladhatja a saját lábnyomát, különösen akkor, ha megújuló energiával működik, és kifejezetten a klímacélok elérését szolgálja.

Bár az AI-iparág a tiszta, zöld, megújuló energiapiac legnagyobb katalizátoraként funkcionál, potenciális pozitív hatása azon is múlik, hogyan használják ezt a technológiát, és milyen szabályozási környezet veszi körül – hívja fel figyelmet a KPMG. A tapasztalatok szerint azok a vállalatok tudják sikeresen integrálni az AI-megoldásokat, amelyek egyszerű, jól skálázható technológiákra építenek, megbízható partnerekkel dolgoznak együtt, folyamatosan fejlesztik munkavállalóik digitális kompetenciáit, és rendszeresen felülvizsgálják folyamataikat az irodáktól a gyártósorokon át a beszállítói láncig. A tanácsadó cég szerint torz képet adhat, ha csak az energiaigényen van a fókusz, és csak a mesterséges intelligencia árnyoldalait emelik ki. Ugyanis a technológia akkora potenciált rejt magában, amelynek kiaknázásával akár a globális felmelegedés is mérsékelhető lesz. Ehhez azonban a technológiai döntéshozóknak, a finanszírozási oldalnak és a vállalatoknak is együtt kell működnie – hangsúlyozta közleményében a KPMG.

A KPMG A mesterséges intelligencia kettős ígérete (AI’s Dual Promise) című globális tanulmányában több mint 1200 cégvezető tapasztalatait elemzi húsz piacon, beleértve az energiatermelőket (közművek, megújuló energiaforrások, infrastruktúra-fejlesztők) és a nagy energiafogyasztókat (hiperskálázók, adatközpont-üzemeltetők és technológiai cégek), amelyek kulcsszerepet játszanak a globális energiamegoldások kialakításában. A tanulmányt bemutatták a davosi világgazdasági fórumon is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák