Zöldinfó
Napelemek: Ezzel az okosítással az inverteren sokat spórolhatunk
Egy otthoni akkumulátor kényelmesebbé teheti az energiafogyasztást, de nagyon nem mindegy, milyen inverter tartozik a rendszerhez.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Világszerte egyre népszerűbbek az energiatárolási megoldások, ezt jól tükrözi, hogy drámaian megdrágult a lítium a tavaly nyár óta – írja a PV Magazine. A folyamatot elsősorban a napelemek és az elektromos autók iránti kereslet hajtja. Itthon a jelenség különösen érdekes, hiszen mióta a kormány tavaly ősszel hálózati csatlakozási stopot hirdetett a lakossági napelemekre, az otthoni akkumulátorok jelenthetik az egyik megoldást, ha az ember napelemes rendszert akar kiépíteni. A technológia meglehetősen drága, komoly előny azonban, hogy a tároló tulajdonosának nem kell a hálózattól függenie, a megtermelt energiát akkor használja el, amikor akarja. Ez többek között áramkimaradás esetén lehet előnyös. A napelemes tárolók esetében az inverterre egyre fontosabb szerep hárul.
A hagyományos inverterek sajnos ronthatnak az akkumulátorok működésén, ezért egyre több háztartásban választanak okosabb berendezéseket. A mesterséges intelligenciának köszönhetően a legújabb inverterek valóban a napelemes rendszer agyaként működhetnek, többek között az áramhasználati mintákat figyelembe véve képesek számolni. Egy okosinverterrel az adott háztartás rengeteg pénzt spórolhat.
Egy 10 kilowatt csúcsteljesítményű, napi 39 kilowattóra energiát előállító napelem esetében, amely naponta 19 kilowattóra felesleget termel, akkumulátor nélkül az előállított energia 49 százaléka a hálózatba kerül. Mivel egy tárolót az élettartam megóvása érdekében 10-90 százalék közé tölthető, a többletenergia tárolásához elvileg egy 24 kilowattórás berendezés lehet jó választás. Ha viszont már az akkumulátorok árát, valamint a termelés és a fogyasztás ingadozását is figyelembe vesszük, nem biztos, hogy ez a megfelelő stratégia.
Egy okosinverter éppen abban segíthet, hogy a megtermelt áramot a háztartás igényeinek és az akkumulátort kímélve lehessen használni. Az eszköz például képes arra, hogy akkor töltse az energiatárolót, amikor a napelemek éppen nem termelnek, a hálózati áramár viszont nagyon alacsony.
A jó hír az, hogy sok hagyományos inverter átalakítható. Ily módon nem is feltétlenül szükséges drága, új berendezést vásárolni.
Kép: Salient Energy
Zöldinfó
Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.
Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.
Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.
A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
