Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Napelemek: Ezzel az okosítással az inverteren sokat spórolhatunk

Egy otthoni akkumulátor kényelmesebbé teheti az energiafogyasztást, de nagyon nem mindegy, milyen inverter tartozik a rendszerhez.

Létrehozva:

|

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Világszerte egyre népszerűbbek az energiatárolási megoldások, ezt jól tükrözi, hogy drámaian megdrágult a lítium a tavaly nyár óta – írja a PV Magazine. A folyamatot elsősorban a napelemek és az elektromos autók iránti kereslet hajtja. Itthon a jelenség különösen érdekes, hiszen mióta a kormány tavaly ősszel hálózati csatlakozási stopot hirdetett a lakossági napelemekre, az otthoni akkumulátorok jelenthetik az egyik megoldást, ha az ember napelemes rendszert akar kiépíteni. A technológia meglehetősen drága, komoly előny azonban, hogy a tároló tulajdonosának nem kell a hálózattól függenie, a megtermelt energiát akkor használja el, amikor akarja. Ez többek között áramkimaradás esetén lehet előnyös. A napelemes tárolók esetében az inverterre egyre fontosabb szerep hárul.

A hagyományos inverterek sajnos ronthatnak az akkumulátorok működésén, ezért egyre több háztartásban választanak okosabb berendezéseket. A mesterséges intelligenciának köszönhetően a legújabb inverterek valóban a napelemes rendszer agyaként működhetnek, többek között az áramhasználati mintákat figyelembe véve képesek számolni. Egy okosinverterrel az adott háztartás rengeteg pénzt spórolhat.

Egy 10 kilowatt csúcsteljesítményű, napi 39 kilowattóra energiát előállító napelem esetében, amely naponta 19 kilowattóra felesleget termel, akkumulátor nélkül az előállított energia 49 százaléka a hálózatba kerül. Mivel egy tárolót az élettartam megóvása érdekében 10-90 százalék közé tölthető, a többletenergia tárolásához elvileg egy 24 kilowattórás berendezés lehet jó választás. Ha viszont már az akkumulátorok árát, valamint a termelés és a fogyasztás ingadozását is figyelembe vesszük, nem biztos, hogy ez a megfelelő stratégia.

Advertisement

Egy okosinverter éppen abban segíthet, hogy a megtermelt áramot a háztartás igényeinek és az akkumulátort kímélve lehessen használni. Az eszköz például képes arra, hogy akkor töltse az energiatárolót, amikor a napelemek éppen nem termelnek, a hálózati áramár viszont nagyon alacsony.
A jó hír az, hogy sok hagyományos inverter átalakítható. Ily módon nem is feltétlenül szükséges drága, új berendezést vásárolni.

 

Advertisement

 

Kép: Salient Energy

Advertisement

Zöldinfó

Ingyenesen hozzáférhető klímaelőrejelzések: elkészült a FORESEE továbbfejlesztett verziója

A FORESEE legújabb verziója 2100-ig nyújt éghajlati előrejelzéseket.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elkészült a FORESEE klimatológiai adatbázis új, továbbfejlesztett változata, amely átfogó, szabadon hozzáférhető információkat nyújt Közép-Európa múltbeli és jövőbeli éghajlatáról 2100-ig – olvasható az alternativenergia.hu közleményében. Mint írják, a rendszer az 1951 és 2100 közötti időszakra tartalmaz megfigyelt adatokat és klímaelőrejelzéseket, napi időbeli és finom térbeli felbontással. A FORESEE a régió alapvető meteorológiai változóit – többek között a maximum- és minimum-hőmérsékletet, a csapadékot és a Napból származó besugárzást – teszi elérhetővé bárki számára. A rendszer jelenleg két alapvető részből áll. Az első egy kiterjedt, több közép-európai országot lefedő adatbázis (ez maga a FORESEE). Ezt az adatbázist az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium (ÉNML) keretében egy új komponenssel bővítették: ez a FORESEE-HUN, amely kizárólag Magyarország területére nyújt a korábbinál megbízhatóbb adatokat. A FORESEE különlegessége, hogy a múltbeli megfigyeléseket szakadás- és hibamentesen kombinálja a legújabb projekciókkal, vagyis lehetséges jövőképekkel, oly módon, hogy az 1951-2100-as időszakra – a FORESEE-HUN esetén az 1971-2100-as időszakra – harmonizált adatsorok érhetők el.

A közlemény szerint az adatbázis megtervezésekor elsősorban a hatásvizsgálatok támogatása és az adatok könnyű elérhetősége volt a cél. Ezt elősegítve készült el 2025 őszén az új webes lekérő felület az ÉNML támogatásával, ahol egy adott régióra vonatkozóan a nem hozzáértők is könnyedén hozzáférhetnek napi szintű klímaadatokhoz a böngészőn keresztül, néhány kattintás segítségével. Az adatok ezután akár Excelben is feldolgozhatók. A múltbeli alapadatok származtatása állomási mérések térbeli interpolációjaként történt (úgynevezett HUCLIM adatbázis, amelyet a HungaroMet tett közzé az ODP adatportálon keresztül). A jövőre vonatkozó becslések az EURO-CORDEX projekt 14 regionális klímamodelljén alapulnak, két üvegházhatású gáz kibocsátási forgatókönyv (RCP4.5 és RCP8.5) felhasználásával.

Az RCP4.5 optimistább forgatókönyv szerint Közép-Európa éves átlaghőmérséklete 1,5-1,7 Celsius-fokkal emelkedhet 2071-2100-ra a 1991-2020-as időszakhoz képest. A csapadékváltozások térben erősen eltérhetnek, a becslések alapján -1,6 százalék és +6,9 százalék közötti módosulás várható a régióban az éves összegek vonatkozásában – áll a közleményben. Mint írják, az RCP 8.5 pesszimistább jövőképet fest, e szerint a melegedés mértéke akár a 3,3-3,7 Celsius-fokot is elérheti. A csapadékváltozás mértéke itt bizonytalan, és még az előjele is kérdéses. Az adatbázis létrehozásának fő oka, hogy bizonyítottan pontatlan eredményekhez vezethet, ha csak egy vagy néhány klímamodellre támaszkodunk – emelik ki a közleményben, hozzátéve: sokkal megbízhatóbb a több modellből álló, úgynevezett ensemble megközelítés. Ezt biztosítja a FORESEE-ben szereplő 14 különböző projekció, amelyek az RCP 4.5 és 8.5 forgatókönyvekkel együtt összesen 28 lehetséges jövőbeli klímaképet mutatnak be.

Advertisement

A FORESEE létrehozásának alapötlete Barcza Zoltántól származik, aki jelenleg az ÉNML 5C alprojektjének a vezetője. Az adatbázis folyamatos frissítéséről Kern Anikó és Hollós Roland, az ELTE kutatói gondoskodnak, az évek során több kutató és doktorandusz is részt vett a rendszer kialakításában. A közleményben kiemelik, hogy a FORESEE új verziója kulcsfontosságú adatforrás a közép-európai éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatásában: segítséget nyújt a mezőgazdasági, erdészeti, hidrológiai és környezeti szakembereknek, valamint a politikai döntéshozóknak hosszú távú stratégiai tervek kialakításában. Az adatbázis szabadon hozzáférhető, és folyamatosan bővülő tudományos hátterével a régió egyik legfontosabb nyílt hozzáférésű éghajlati információs platformjává vált – hangsúlyozzák.

Az ÉNML alprojektjének (RRF-2.3.1-21-2022-00014) célja, hogy korszerű modellezési és kísérleti eszközökkel megbízható előrejelzéseket és hatásvizsgálati alapokat nyújtson az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, különös tekintettel a klimatológiai bizonytalanságok, a jövőbeli vulkáni hatások és a mezőgazdasági következmények vizsgálatára. Kiemelt feladata a hazai FORESEE klímaadatbázis fejlesztése és a martonvásári FACE kísérlet fenntartása. Az ÉNML ELTE-s koordinátora Mádlné Szőnyi Judit.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák