Zöldinfó

Napelemek: Ezzel az okosítással az inverteren sokat spórolhatunk

Egy otthoni akkumulátor kényelmesebbé teheti az energiafogyasztást, de nagyon nem mindegy, milyen inverter tartozik a rendszerhez.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-01-20

Szerző:

Hell

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Világszerte egyre népszerűbbek az energiatárolási megoldások, ezt jól tükrözi, hogy drámaian megdrágult a lítium a tavaly nyár óta – írja a PV Magazine. A folyamatot elsősorban a napelemek és az elektromos autók iránti kereslet hajtja. Itthon a jelenség különösen érdekes, hiszen mióta a kormány tavaly ősszel hálózati csatlakozási stopot hirdetett a lakossági napelemekre, az otthoni akkumulátorok jelenthetik az egyik megoldást, ha az ember napelemes rendszert akar kiépíteni. A technológia meglehetősen drága, komoly előny azonban, hogy a tároló tulajdonosának nem kell a hálózattól függenie, a megtermelt energiát akkor használja el, amikor akarja. Ez többek között áramkimaradás esetén lehet előnyös. A napelemes tárolók esetében az inverterre egyre fontosabb szerep hárul.

A hagyományos inverterek sajnos ronthatnak az akkumulátorok működésén, ezért egyre több háztartásban választanak okosabb berendezéseket. A mesterséges intelligenciának köszönhetően a legújabb inverterek valóban a napelemes rendszer agyaként működhetnek, többek között az áramhasználati mintákat figyelembe véve képesek számolni. Egy okosinverterrel az adott háztartás rengeteg pénzt spórolhat.

Egy 10 kilowatt csúcsteljesítményű, napi 39 kilowattóra energiát előállító napelem esetében, amely naponta 19 kilowattóra felesleget termel, akkumulátor nélkül az előállított energia 49 százaléka a hálózatba kerül. Mivel egy tárolót az élettartam megóvása érdekében 10-90 százalék közé tölthető, a többletenergia tárolásához elvileg egy 24 kilowattórás berendezés lehet jó választás. Ha viszont már az akkumulátorok árát, valamint a termelés és a fogyasztás ingadozását is figyelembe vesszük, nem biztos, hogy ez a megfelelő stratégia.

Egy okosinverter éppen abban segíthet, hogy a megtermelt áramot a háztartás igényeinek és az akkumulátort kímélve lehessen használni. Az eszköz például képes arra, hogy akkor töltse az energiatárolót, amikor a napelemek éppen nem termelnek, a hálózati áramár viszont nagyon alacsony.
A jó hír az, hogy sok hagyományos inverter átalakítható. Ily módon nem is feltétlenül szükséges drága, új berendezést vásárolni.

Kép: Salient Energy

Zöldinfó

A hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek

Európa több mint felét nagyon erős hőstressz sújtotta a nyáron.

Létrehozva:

6 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Európa több mint felén nagyon erős hőstressz alakult ki az idén nyáron, így a kontinens területének rekordnagyságú részén voltak kitéve az emberek a extrém hőség egészségügyi kockázatainak – közölte az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata (C3S). Az alternativenergia.hu közleménye szerint szélsőséges hőhullámok és szárazság jellemezte az idei nyarat Európában, a kontinens 52 százalékán alakult ki nagyon erős hőstressz a nyár végéig. Európa jelentős részén, különösen a kontinens nyugati térségében rekordmagas felszíni léghőmérsékleteket mértek, miközben az európai tengerek felszíni hőmérséklete is rekordmagas vagy rekordközeli értékeket ért el.

A nagyon erős hőstressz, amely 38 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőérzetnek felel meg az univerzális termikus klímaindex alapján, és súlyos egészségügyi kockázatoknak, többek között hőgutának teszi ki az embereket. Nyugat-Európában az eddigi legmelegebb nyarat jegyezték fel. A térség nyári átlaghőmérséklete 21,7 Celsius-fok volt, 2,5 fokkal meghaladta az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, és felülmúlta a 2003-ban felállított korábbi rekordot.

A nyári meleg szokatlanul korán érkezett a kontinens egyes részein, mivel az első nagyobb hőhullám május végén sújtotta Nyugat-Európa nagy részét, és a rendkívül meleg hőmérséklet egész nyáron fennmaradt. A hőség kiterjedtsége is kiemelkedő volt. Idén 17 olyan napot regisztráltak, amikor Nyugat-Európa területének legalább 60 százalékán 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. 2003-ban 11, tavaly pedig hét ilyen nap volt.

Nyugat-Európa egészét tekintve az erős hőstresszel járó napok száma rekordot jelentő 41 volt, öttel több, mint 2003-ban. A nagyon erős hőstresszel jellemezhető napok száma ugyancsak rekordot döntött, elérte a tizenhármat. A tartós szárazság és az ismétlődő hőhullámok rendkívül jelentős erdőtűzszezonhoz is hozzájárultak. A Kopernikusz légkörfigyelő szolgálata (CAMS) szerint az európai erdőtüzekből származó károsanyagkibocsátás a nyár végére a 2003 óta mért tíz legmagasabb érték közé került, és emberek millióit tette ki veszélyes mértékű légszennyezésnek.

A szárazság az európai folyókat is súlyosan érintette. Az európai árvízelőrejelző rendszer (EFAS) 1992-ben kezdődött mérései óta nem jegyeztek fel olyan nyarat, amikor a kontinens folyóinak vízhozama ilyen alacsony lett volna. Európa tengerei ugyancsak rendkívül felmelegedtek. Az Atlanti-óceán európai partvidékének jelentős részén, valamint a Földközi-tenger nyugati és középső térségében rekordmagas vagy rekordközeli tengerfelszíni hőmérsékleteket mértek. A Kopernikusz szerint tengeri hőhullámok fokozhatják a hőséget a szomszédos part menti területeken azáltal, hogy korlátozzák az éjszakai lehűlést és növelik a páratartalmat, ezáltal súlyosbítva a hőstresszt.

Tovább olvasom