

Zöldinfó
Napelemek: Ezzel az okosítással az inverteren sokat spórolhatunk
Egy otthoni akkumulátor kényelmesebbé teheti az energiafogyasztást, de nagyon nem mindegy, milyen inverter tartozik a rendszerhez.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Világszerte egyre népszerűbbek az energiatárolási megoldások, ezt jól tükrözi, hogy drámaian megdrágult a lítium a tavaly nyár óta – írja a PV Magazine. A folyamatot elsősorban a napelemek és az elektromos autók iránti kereslet hajtja. Itthon a jelenség különösen érdekes, hiszen mióta a kormány tavaly ősszel hálózati csatlakozási stopot hirdetett a lakossági napelemekre, az otthoni akkumulátorok jelenthetik az egyik megoldást, ha az ember napelemes rendszert akar kiépíteni. A technológia meglehetősen drága, komoly előny azonban, hogy a tároló tulajdonosának nem kell a hálózattól függenie, a megtermelt energiát akkor használja el, amikor akarja. Ez többek között áramkimaradás esetén lehet előnyös. A napelemes tárolók esetében az inverterre egyre fontosabb szerep hárul.
A hagyományos inverterek sajnos ronthatnak az akkumulátorok működésén, ezért egyre több háztartásban választanak okosabb berendezéseket. A mesterséges intelligenciának köszönhetően a legújabb inverterek valóban a napelemes rendszer agyaként működhetnek, többek között az áramhasználati mintákat figyelembe véve képesek számolni. Egy okosinverterrel az adott háztartás rengeteg pénzt spórolhat.
Egy 10 kilowatt csúcsteljesítményű, napi 39 kilowattóra energiát előállító napelem esetében, amely naponta 19 kilowattóra felesleget termel, akkumulátor nélkül az előállított energia 49 százaléka a hálózatba kerül. Mivel egy tárolót az élettartam megóvása érdekében 10-90 százalék közé tölthető, a többletenergia tárolásához elvileg egy 24 kilowattórás berendezés lehet jó választás. Ha viszont már az akkumulátorok árát, valamint a termelés és a fogyasztás ingadozását is figyelembe vesszük, nem biztos, hogy ez a megfelelő stratégia.
Egy okosinverter éppen abban segíthet, hogy a megtermelt áramot a háztartás igényeinek és az akkumulátort kímélve lehessen használni. Az eszköz például képes arra, hogy akkor töltse az energiatárolót, amikor a napelemek éppen nem termelnek, a hálózati áramár viszont nagyon alacsony.
A jó hír az, hogy sok hagyományos inverter átalakítható. Ily módon nem is feltétlenül szükséges drága, új berendezést vásárolni.
Kép: Salient Energy

Zöldinfó
Ritka rovarlelet: különleges színjátszó poloska nyomait azonosították magyar kutatók
A poloskák nagyobb szerepet játszhattak a beporzásban a földtörténet korábbi szakaszaiban.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az ELTE keddi közleménye szerint a kutatók eredményeikről a Scientific Reports című tudományos folyóiratban számoltak be – írja az alternativenergia.hu. Mint írták, a borostyánzárványok vizsgálata fontos eszköze a régmúlt korok biológiai sokfélesége, valamint a különféle evolúciós mintázatok feltárásának. Bizonyos élőlénycsoportok (például az ízeltlábúak) lenyomatkövületei sokszor gyenge megtartásúak, kevéssé részletgazdagok, csupán a megkövült gyantában őrződnek meg jó állapotban. A földtörténeti középidő (mezozoikum) egyik fontos ilyen leletanyaga a burmai borostyán (más néven burmit). A burmai borostyán a késő kréta korban, mintegy 99 millió évvel ezelőtt keletkezett a Nyugat-burmai terrán nevű földtömegen, amely ekkor már több mint százmillió éve levált a Gondwana nevű szuperkontinensről, és a késő eocénig a Tethys-óceán egyenlítői részén helyezkedett el. Bár élővilága gondwanai eredetű, évmilliókon keresztül elszigetelten fejlődött, és ezáltal egyedülálló flóra- és faunaelemekben gazdag.
Egy ilyen zárvány tanulmányozása során bukkant Kóbor Péter, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézet kutatója, valamint Szabó Márton, az MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tára és az ELTE (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Őslénytani Tanszék munkatársa egy kéregpoloskára (az Aradidae családból), amely az ősi jegyeket mutató (pleziomorf) Prosympiestinae alcsalád első ismert képviselője a burmai borostyánfaunából. A közlemény szerint a rovar előkerülése a család viszonylatában is érdekes, hiszen a burmai borostyánból eddig ismert kéregpoloskák mind modern jegyeket mutató (apomorf) csoportok képviselői voltak, míg az ősibb csoportok hiányoztak a “fajkészletből”. A Shaykayatcoris michalskii névre keresztelt poloskát igazán különlegessé azonban irizáló (színjátszó) köztakarója teszi, ilyet eddig még nem láttak ebben a családban. Bár az irizálás nem ritka a poloskák közt, kifejezetten szokatlan az olyan rejtett életmódú csoportoknál, mint a kéregpoloskák. E poloskák nevükhöz méltóan többségében fák kérge alatt élnek, és gombafonalakon táplálkoznak. Ehhez az életmódhoz olyan alaktani adaptációk tartoznak, mint a háti-hasi irányban erősen lapított test, vagy az erőteljesen megnyúlt és a nyugalmi állapotban a fejtokban feltekerve tartott szúróserték. A Prosympiestinae alcsalád képviselői mind életmódjukban, mind morfológiájukban kilógnak a sorból: testük inkább hengeres, és főleg avarban vagy az avarban heverő rönkök, ágak alatt élnek.
Az irizálásásnak két funkciója lehet. Elrettentésként szolgálhat, amennyiben színe élénk (például piros) és mintázata feltűnő, de ez ebben az esetben nem valószínű, mert a poloska alapszíne barnás. Emellett álcázásként is funkcionálhat, segítve, hogy a rovar beleolvadjon a virágos környezetbe. Mint írták, ez a magyarázat valószínűbb. A borostyánban növényi darabkák és nagy mennyiségű pollen volt az állat körül, sőt még a testére is tapadt a virágpor. Ez, valamint az irizáló színezet arra utal, hogy ez a poloska viráglátogató lehetett, tehát valószínűleg beporzó szerepet is betöltött. “A lelet megerősíti, hogy a poloskák szerepe a viráglátogatásban és talán a beporzásban sokkal jelentősebb lehetett az evolúció korábbi szakaszaiban, mint ahogy ma látjuk. A mai poloskák többsége már nem viráglátogató, valószínűleg más, specializáltabb beporzók (például a méhek) kiszorították őket erről a ‘piacról’” -írták a közleményben. A felfedezés segít megérteni, hogyan alakult ki a mai rovarvilág, hogyan reagáltak az egyes fajok a versenyre és a környezeti változásokra. “E tudással felfegyverkezve pedig könnyebben eligazodhatunk a jelen ökológiai és mezőgazdasági kihívásaiban is, például a beporzók csökkenésével kapcsolatban” – olvasható a közleményben.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
Magyarország kincset rejt a föld alatt – most dől el, hogyan használjuk ki
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Hat új helyszínen indul szénhidrogén-kutatás – jön az energiabiztonság új korszaka?
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Minden háztartást érint az új szabályozás, ahol napelem működik!
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Medvék és emberek konfliktusa: országos vizsgálat indul a barnamedve-állományról
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Téli rezsicsúcs helyett fix havi díj – változás jön a villanyszámlák elszámolásában