Zöld Energia

Napelemeket telepítenek egy angliai katedrálisra

Az anglikán egyház 2030-ra érné el a nettó zéró kibocsátást.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-07-08

Szerző:

Vanessza

Európa-szerte egyre több történelmi épületre telepítenek napelemeket – számol be az Euronews. A felújításoknak köszönhetően az építmények bekapcsolódhatnak a zöld energia termelésébe, miközben az örökségvédelmi szempontok is érvényesülnek.

Az észak-angliai yorki katedrális, azaz a York Minister a növekvő rezsiszámlák és az éghajlattal kapcsolatos aggodalmak miatt fordul a megújuló energiák felé. A székesegyházra 199 darab fotovoltaikus cserepet fognak telepíteni, a tervet a közelmúltban hagyták jóvá. Az új tetőrendszer évi 75 ezer kilowattórát fog termelni, ez nagyjából 25 átlagos brit háztartás számára elegendő áramot jelent. A gótikus katedrálishoz passzoló paneleket a déli kerengőre telepítik, amelyet eredetileg 1361-ben építettek. A megtermelt többletenergiát föld alatti akkumulátorokban tárolják majd, és a katedrális esti áramellátására fogják felhasználni.

Az anglikán egyháznak egyébként komoly kibocsátási céljai vannak, 2030-ra el akarják érni a nettó zéró emissziót. „Jelenleg a Minster jövőjét fenyegető legnagyobb külső veszélyt az éghajlatváltozás jelenti, amely a szélsőséges időjárási események képében nyilvánul meg” – mondta Alex McCallion, a székesegyház építési és körzeti igazgatója. Mint hozzátette, a katedrális új, követendő példát mutat az örökségvédelmi szervezeteknek.

Korábban a gloucesteri és a salisburyi székesegyházra is telepítettek napelemet, az év elején pedig a chesteri katedrális fotovoltaikus cserepeit is bemutatták. Emellett áprilisban a Cambridge-i Egyetem King’s College-ja is engedélyt kapott napelemes cserepek felszerelésére, a rendszert a helyi kápolna tetején alakítják ki.

Az örökségvédelmi szempontokat is szem előtt tartó napelemes projektek nem korlátozódnak az Egyesült Királyságra. Olaszországban, Pompeji világhírű ókori lelőhelyén is működnek már napelemek. A paneleket az év elején telepítették, és terrakotta cserepeknek álcázzák őket, így tökéletesen beolvadnak a romokba. A „láthatatlan” napelemek biztosítják a Ceres-ház és a Vettii-ház freskóinak megvilágításához szükséges áramot.

A Vatikánban 2008 óta vannak panelek VI. Pál audienciacsarnokán, ezek évi 300 ezer kilowattórát termelnek. Németországban a Reichstag épülete és a kormányhivatalok mintegy 3600 négyzetméternyi napelemet rejtenek a tetejükön.

Zöld Energia

Úszó napelemek segíthetik az energiatermelést és a vízmegőrzést

Úszó naperőművet építenének Horvátország legrégebbi halgazdaságában.

Létrehozva:

11 perc telt el a létrehozás óta

2026-10-18

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy négyszáz megawatt teljesítményű úszó naperőmű építését tervezik a Horvátország középső részén fekvő Daruvár közelében működő koncanicai halgazdaság tavaira – írja az alternativenergia.hu. A mintegy 550 millió eurós beruházás egyben a haltenyésztés korszerűsítését is szolgálná, miközben az egyre bizonytalanabb vízellátáshoz is alkalmazkodnának. A projektet a zágrábi EnergoVizija vállalat fejleszti és finanszírozza, amely 2022-ben vásárolta meg Horvátország legrégebbi halgazdaságát. A tervek szerint a 24 halastóból három felszínére telepítenének úszó napelemeket.

A környezeti hatástanulmány szerint az erőmű évente mintegy 440 gigawattóra villamos energiát termelhetne. Ennek egy részét a halgazdaság saját maga használná fel, elsősorban az új, intenzív haltenyésztési rendszer működtetésére, a fennmaradó áramot pedig a hálózatba táplálnák. A beruházáshoz két új transzformátorállomás és egy csatlakozó távvezeték is épülne. A fejlesztés egyik fő oka a halastavak egyre nehezebb vízellátása. A zágrábi Építőmérnöki Kar adatai szerint a tavak vízszintje az idén nyáron 64 centiméterrel, tavaly pedig 77 centiméterrel csökkent, miközben a vízhőmérséklet meghaladta a 30 Celsius-fokot.

Az előrejelzések szerint 2070-ig 18 százalékkal csökkenhet a halastavakat tápláló Ilova vízhozama, a tavak vízszintje 24 százalékkal, víztérfogata pedig 39 százalékkal lehet alacsonyabb. Az úszó napelemek árnyékoló hatásától azt várják, hogy mérséklődik a víz felmelegedése és párolgása, így hosszabb ideig maradhat megfelelő a tavak vízszintje. A tavak mintegy ötödén zárt vízforgatásos, intenzív haltenyésztést vezetnének be, amellyel az éves termelést 1500-2000 tonnára növelnék. A fennmaradó területen megtartanák a hagyományos haltenyésztést. Az új rendszer folyamatos villamosenergia-ellátást igényelne, ezt részben a naperőmű biztosítaná.

Horvátországban jelentős hagyománya van a tógazdasági haltenyésztésnek, elsősorban az ország kontinentális részén, Szlavóniában és Moszlavinában. A horvát statisztikai hivatal adatai szerint a pontyos halastavak összterülete mintegy 12,5 ezer hektár. A koncanicai halastavak a Natura 2000 hálózat részei, ezért a beruházást természetvédelmi feltételekhez kötik. A vöröshasú unkabéka és a mocsári teknős védelme érdekében a napelemeket az eredetileg tervezett harminc helyett legalább száz méterre helyeznék el a parti növényzettől. Az előzetes vizsgálatok szerint az előírt intézkedések betartásával a beruházás nem veszélyeztetné a terület természetvédelmi céljait.

A lap szerint a projekt megvalósulása esetén európai viszonylatban is ritka példája lehetne annak, hogy nagy teljesítményű naperőművet közvetlenül halastavak felszínére telepítenek, miközben a beruházás egyszerre szolgálja az energiatermelést, a haltenyésztés korszerűsítését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást.

Tovább olvasom