Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Napelemeket telepítenek egy angliai katedrálisra

Az anglikán egyház 2030-ra érné el a nettó zéró kibocsátást.

Létrehozva:

|

Európa-szerte egyre több történelmi épületre telepítenek napelemeket – számol be az Euronews. A felújításoknak köszönhetően az építmények bekapcsolódhatnak a zöld energia termelésébe, miközben az örökségvédelmi szempontok is érvényesülnek. 

Az észak-angliai yorki katedrális, azaz a York Minister a növekvő rezsiszámlák és az éghajlattal kapcsolatos aggodalmak miatt fordul a megújuló energiák felé. A székesegyházra 199 darab fotovoltaikus cserepet fognak telepíteni, a tervet a közelmúltban hagyták jóvá. Az új tetőrendszer évi 75 ezer kilowattórát fog termelni, ez nagyjából 25 átlagos brit háztartás számára elegendő áramot jelent. A gótikus katedrálishoz passzoló paneleket a déli kerengőre telepítik, amelyet eredetileg 1361-ben építettek. A megtermelt többletenergiát föld alatti akkumulátorokban tárolják majd, és a katedrális esti áramellátására fogják felhasználni.

Az anglikán egyháznak egyébként komoly kibocsátási céljai vannak, 2030-ra el akarják érni a nettó zéró emissziót. „Jelenleg a Minster jövőjét fenyegető legnagyobb külső veszélyt az éghajlatváltozás jelenti, amely a szélsőséges időjárási események képében nyilvánul meg” – mondta Alex McCallion, a székesegyház építési és körzeti igazgatója. Mint hozzátette, a katedrális új, követendő példát mutat az örökségvédelmi szervezeteknek.

Advertisement

Korábban a gloucesteri és a salisburyi székesegyházra is telepítettek napelemet, az év elején pedig a chesteri katedrális fotovoltaikus cserepeit is bemutatták. Emellett áprilisban a Cambridge-i Egyetem King’s College-ja is engedélyt kapott napelemes cserepek felszerelésére, a rendszert a helyi kápolna tetején alakítják ki.

Az örökségvédelmi szempontokat is szem előtt tartó napelemes projektek nem korlátozódnak az Egyesült Királyságra. Olaszországban, Pompeji világhírű ókori lelőhelyén is működnek már napelemek. A paneleket az év elején telepítették, és terrakotta cserepeknek álcázzák őket, így tökéletesen beolvadnak a romokba. A „láthatatlan” napelemek biztosítják a Ceres-ház és a Vettii-ház freskóinak megvilágításához szükséges áramot.

Advertisement

A Vatikánban 2008 óta vannak panelek VI. Pál audienciacsarnokán, ezek évi 300 ezer kilowattórát termelnek. Németországban a Reichstag épülete és a kormányhivatalok mintegy 3600 négyzetméternyi napelemet rejtenek a tetejükön.

Advertisement

Zöld Energia

60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett

Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja az ország területén elérhető erőforrások minél szélesebb körű kiaknázása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Steiner Attila az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága – adta hírül az alternativenergia.hu. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá. Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztok oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese. Az államtitkár rámutatott, hogy a kormány támogatási programokkal is ösztönzi a fejlődést. A geotermia területén hamarosan elindul egy több tízmilliárd forint keretösszegű pályázat. A biogáz, a távhő és az energiatárolás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a kormány, ezekre a területekre összességében több mint 400 milliárd forint támogatást biztosít.

Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató. Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, az elmúlt 60 évet az erőfeszítés, a szakmai tudás, a folyamatos fejlődés és a kitartó munka jellemezte. Kiemelte, az algyői létesítmény nemcsak egy mező, hanem egy komplex ipari rendszer, amely a helyi identitás része lett. Hozzátette, a hazai szénhidrogén-kitermelés energiafelhasználásának több mint fele Algyőn történik.

Advertisement

Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében. A Mol közleménye szerint a kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, felfedezték az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A mezőn csaknem 1000 szénhidrogén-kutat fúrtak az évek során. A közlemény szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése.

Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák