Zöld Energia
Napelemeket telepítenek egy angliai katedrálisra
Az anglikán egyház 2030-ra érné el a nettó zéró kibocsátást.
Európa-szerte egyre több történelmi épületre telepítenek napelemeket – számol be az Euronews. A felújításoknak köszönhetően az építmények bekapcsolódhatnak a zöld energia termelésébe, miközben az örökségvédelmi szempontok is érvényesülnek.
Az észak-angliai yorki katedrális, azaz a York Minister a növekvő rezsiszámlák és az éghajlattal kapcsolatos aggodalmak miatt fordul a megújuló energiák felé. A székesegyházra 199 darab fotovoltaikus cserepet fognak telepíteni, a tervet a közelmúltban hagyták jóvá. Az új tetőrendszer évi 75 ezer kilowattórát fog termelni, ez nagyjából 25 átlagos brit háztartás számára elegendő áramot jelent. A gótikus katedrálishoz passzoló paneleket a déli kerengőre telepítik, amelyet eredetileg 1361-ben építettek. A megtermelt többletenergiát föld alatti akkumulátorokban tárolják majd, és a katedrális esti áramellátására fogják felhasználni.
Az anglikán egyháznak egyébként komoly kibocsátási céljai vannak, 2030-ra el akarják érni a nettó zéró emissziót. „Jelenleg a Minster jövőjét fenyegető legnagyobb külső veszélyt az éghajlatváltozás jelenti, amely a szélsőséges időjárási események képében nyilvánul meg” – mondta Alex McCallion, a székesegyház építési és körzeti igazgatója. Mint hozzátette, a katedrális új, követendő példát mutat az örökségvédelmi szervezeteknek.
Korábban a gloucesteri és a salisburyi székesegyházra is telepítettek napelemet, az év elején pedig a chesteri katedrális fotovoltaikus cserepeit is bemutatták. Emellett áprilisban a Cambridge-i Egyetem King’s College-ja is engedélyt kapott napelemes cserepek felszerelésére, a rendszert a helyi kápolna tetején alakítják ki.
Az örökségvédelmi szempontokat is szem előtt tartó napelemes projektek nem korlátozódnak az Egyesült Királyságra. Olaszországban, Pompeji világhírű ókori lelőhelyén is működnek már napelemek. A paneleket az év elején telepítették, és terrakotta cserepeknek álcázzák őket, így tökéletesen beolvadnak a romokba. A „láthatatlan” napelemek biztosítják a Ceres-ház és a Vettii-ház freskóinak megvilágításához szükséges áramot.
A Vatikánban 2008 óta vannak panelek VI. Pál audienciacsarnokán, ezek évi 300 ezer kilowattórát termelnek. Németországban a Reichstag épülete és a kormányhivatalok mintegy 3600 négyzetméternyi napelemet rejtenek a tetejükön.
Zöld Energia
Vége lehet a napelemek túlmelegedésének? Új hűtési technológiát teszteltek
Szaúd-arábiai és algériai kutatók olyan passzív napelemes hűtési rendszert fejlesztettek, amely akár 9 Celsius-fokkal csökkentheti a panelek hőmérsékletét, miközben javítja a rendszer hatékonyságát.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Szaúd-Arábiai és algériai kutatók olyan új, passzív hűtési megoldást fejlesztettek ki fotovoltaikus-termikus (PVT) rendszerekhez, amely lépcsőzetes légcsatornát és perforált, V alakú alumínium bordákat alkalmaz a napelemek mögött. A számítógépes szimulációk szerint a konstrukció akár 9 Celsius-fokkal is csökkentheti a napelemek felületi hőmérsékletét, miközben a rendszer maximális hőtechnikai hatásfoka elérheti a 31 százalékot. A megoldás különösen a magas napsugárzási intenzitású, száraz éghajlatú térségekben lehet érdekes. A fejlesztés alapötlete, hogy a hagyományos napelemes rendszerekben a felmelegedő modulok mögött kialakuló, viszonylag állandó légréteg akadályozhatja a hő távozását. A kutatók ezért egy lépcsőzetes kialakítású légcsatornát alkalmaztak, amelynek feladata a természetes légáramlás megzavarása és a hőátadás javítása. A rendszer további fontos elemei a perforált, V alakú alumíniumbordák, amelyek növelik a hőleadásra rendelkezésre álló felületet, valamint elősegítik a levegő keveredését.
A konstrukció egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy teljesen passzív módon működik. A levegő áramlását a hőmérséklet-különbségből eredő felhajtóerő biztosítja, így nincs szükség ventilátorokra, szivattyúkra vagy külső energiaforrásra. Ez nemcsak az energiafelhasználást csökkentheti, hanem az üzemeltetést is egyszerűbbé teheti, mivel kevesebb mozgó alkatrészre van szükség.
A kutatók az ANSYS Fluent szoftver segítségével végeztek számítógépes áramlástani és hőátadási szimulációkat. A vizsgált PVT-kollektor 2,4 méter hosszú és 0,54 méter széles volt, a szerkezetet pedig 32 fokos dőlésszögben modellezték. A napelemmodul mögött elhelyezett lépcsőzetes légcsatorna két levegőbevezető nyílással és egy kivezetéssel rendelkezett. A perforált alumíniumbordák 5 milliméter átmérőjű nyílásokat kaptak.
Az eredmények szerint az új konstrukció maximális hőtechnikai hatásfoka 31 százalék volt, szemben a referencia-rendszer 29,4 százalékos értékével. Az elektromos hatásfok 14,8 százalékot ért el, míg az összehasonlítási alapként használt rendszer 14,6 százalékot produkált. A legnagyobb hőteljesítmény 400 watt, az elektromos teljesítmény pedig 180 watt volt. A napelem felületi hőmérsékletét a passzív hűtési megoldás akár 9 kelvinnel, vagyis 9 Celsius-fokkal mérsékelte.
A gazdaságossági számítások derült időjárási körülmények között 5,8 éves, felhős időben pedig 7,2 éves megtérülési időt jeleztek. A kutatók becslése szerint egy tíz panelből álló rendszer évente 3,2 tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerüléséhez járulhat hozzá, ami 25 év alatt összesen 80 tonnát jelenthet.
A kutatás eredményeit az Ain Shams Engineering Journal című tudományos folyóiratban publikálták, „A computational investigation of a staircase-configured PVT air system with perforated V-shaped fins for passive cooling” címmel. A tanulmányban a szaúd-arábiai Al-Madinai Iszlám Egyetem, az algériai El Oued Egyetem és a Megújulóenergia-fejlesztési Központ kutatói működtek közre.
Fontos korlátozás: az eredmények számítógépes szimulációkon alapulnak, ezért a tényleges üzemi teljesítmény és a számított megtérülés igazolásához további gyakorlati tesztekre is szükség lehet.
Borítókép: pv magazine / ai
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaRekordmeleg nyarak jöhetnek: így tehetik ellenállóbbá épületeiket a vállalkozások
