Zöld Energia
Napelemeket telepítenek egy angliai katedrálisra
Az anglikán egyház 2030-ra érné el a nettó zéró kibocsátást.
Európa-szerte egyre több történelmi épületre telepítenek napelemeket – számol be az Euronews. A felújításoknak köszönhetően az építmények bekapcsolódhatnak a zöld energia termelésébe, miközben az örökségvédelmi szempontok is érvényesülnek.
Az észak-angliai yorki katedrális, azaz a York Minister a növekvő rezsiszámlák és az éghajlattal kapcsolatos aggodalmak miatt fordul a megújuló energiák felé. A székesegyházra 199 darab fotovoltaikus cserepet fognak telepíteni, a tervet a közelmúltban hagyták jóvá. Az új tetőrendszer évi 75 ezer kilowattórát fog termelni, ez nagyjából 25 átlagos brit háztartás számára elegendő áramot jelent. A gótikus katedrálishoz passzoló paneleket a déli kerengőre telepítik, amelyet eredetileg 1361-ben építettek. A megtermelt többletenergiát föld alatti akkumulátorokban tárolják majd, és a katedrális esti áramellátására fogják felhasználni.
Az anglikán egyháznak egyébként komoly kibocsátási céljai vannak, 2030-ra el akarják érni a nettó zéró emissziót. „Jelenleg a Minster jövőjét fenyegető legnagyobb külső veszélyt az éghajlatváltozás jelenti, amely a szélsőséges időjárási események képében nyilvánul meg” – mondta Alex McCallion, a székesegyház építési és körzeti igazgatója. Mint hozzátette, a katedrális új, követendő példát mutat az örökségvédelmi szervezeteknek.
Korábban a gloucesteri és a salisburyi székesegyházra is telepítettek napelemet, az év elején pedig a chesteri katedrális fotovoltaikus cserepeit is bemutatták. Emellett áprilisban a Cambridge-i Egyetem King’s College-ja is engedélyt kapott napelemes cserepek felszerelésére, a rendszert a helyi kápolna tetején alakítják ki.
Az örökségvédelmi szempontokat is szem előtt tartó napelemes projektek nem korlátozódnak az Egyesült Királyságra. Olaszországban, Pompeji világhírű ókori lelőhelyén is működnek már napelemek. A paneleket az év elején telepítették, és terrakotta cserepeknek álcázzák őket, így tökéletesen beolvadnak a romokba. A „láthatatlan” napelemek biztosítják a Ceres-ház és a Vettii-ház freskóinak megvilágításához szükséges áramot.
A Vatikánban 2008 óta vannak panelek VI. Pál audienciacsarnokán, ezek évi 300 ezer kilowattórát termelnek. Németországban a Reichstag épülete és a kormányhivatalok mintegy 3600 négyzetméternyi napelemet rejtenek a tetejükön.
Zöld Energia
Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer
Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.
A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.
Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.
Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó23 óra telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek
