Zöld Energia
Napelemeket telepítenek egy angliai katedrálisra
Az anglikán egyház 2030-ra érné el a nettó zéró kibocsátást.
Európa-szerte egyre több történelmi épületre telepítenek napelemeket – számol be az Euronews. A felújításoknak köszönhetően az építmények bekapcsolódhatnak a zöld energia termelésébe, miközben az örökségvédelmi szempontok is érvényesülnek.
Az észak-angliai yorki katedrális, azaz a York Minister a növekvő rezsiszámlák és az éghajlattal kapcsolatos aggodalmak miatt fordul a megújuló energiák felé. A székesegyházra 199 darab fotovoltaikus cserepet fognak telepíteni, a tervet a közelmúltban hagyták jóvá. Az új tetőrendszer évi 75 ezer kilowattórát fog termelni, ez nagyjából 25 átlagos brit háztartás számára elegendő áramot jelent. A gótikus katedrálishoz passzoló paneleket a déli kerengőre telepítik, amelyet eredetileg 1361-ben építettek. A megtermelt többletenergiát föld alatti akkumulátorokban tárolják majd, és a katedrális esti áramellátására fogják felhasználni.
Az anglikán egyháznak egyébként komoly kibocsátási céljai vannak, 2030-ra el akarják érni a nettó zéró emissziót. „Jelenleg a Minster jövőjét fenyegető legnagyobb külső veszélyt az éghajlatváltozás jelenti, amely a szélsőséges időjárási események képében nyilvánul meg” – mondta Alex McCallion, a székesegyház építési és körzeti igazgatója. Mint hozzátette, a katedrális új, követendő példát mutat az örökségvédelmi szervezeteknek.
Korábban a gloucesteri és a salisburyi székesegyházra is telepítettek napelemet, az év elején pedig a chesteri katedrális fotovoltaikus cserepeit is bemutatták. Emellett áprilisban a Cambridge-i Egyetem King’s College-ja is engedélyt kapott napelemes cserepek felszerelésére, a rendszert a helyi kápolna tetején alakítják ki.
Az örökségvédelmi szempontokat is szem előtt tartó napelemes projektek nem korlátozódnak az Egyesült Királyságra. Olaszországban, Pompeji világhírű ókori lelőhelyén is működnek már napelemek. A paneleket az év elején telepítették, és terrakotta cserepeknek álcázzák őket, így tökéletesen beolvadnak a romokba. A „láthatatlan” napelemek biztosítják a Ceres-ház és a Vettii-ház freskóinak megvilágításához szükséges áramot.
A Vatikánban 2008 óta vannak panelek VI. Pál audienciacsarnokán, ezek évi 300 ezer kilowattórát termelnek. Németországban a Reichstag épülete és a kormányhivatalok mintegy 3600 négyzetméternyi napelemet rejtenek a tetejükön.
Zöld Energia
A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban
Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.
Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.
A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
