Zöldinfó
Naponta 1,4 millió ehető banánt dobnak a szemétbe a britek
Naponta 1,4 millió darab ehető banánt dobnak szemétbe a britek, az elpazarolt déligyümölcs értéke évente eléri a 80 millió fontot (25 milliárd forintot) – derült ki egy hétfőn közzétett kormányzati jelentésből.
A fogyasztók 30 százaléka elismeri, hogy már akkor kidobja a banánt, ha kicsit megsérült vagy a héján sötét foltot lát. 13 százalék akkor is szemétbe dobja a gyümölcsöt, ha még éretlen és zöld foltok vannak a héján – ismertette az élelmiszerpazarlás kérdéseiben a brit kormányt segítő Wrap nevű tanácsadó cég legújabb jelentését a The Guardian brit napilap. Az adatokat a Sainsbury’s brit szupermarketlánc hozta nyilvánosságra, hogy ráirányítsa a figyelmet az elkerülhető élelmiszerpazarlás nagyságára. A hivatalos statisztikák szerint egy átlagos brit család évente mintegy 700 fontnyi (mintegy 22 ezer forintnyi) élelmiszert dob el, a szupermarketlánc célul tűzte ki, hogy megpróbálja rábírni a briteket, hogy ezt csökkentsék felére. A banánpazarlás ellen az üzleteiben tájékoztató pontokat hozott létre, hogy a régi vagy túlérett gyümölcsöt használják fel sütemények, például muffinok, gyümölcskenyerek, smoothie-k, vagy gyümölcssaláták készítéséhez, szárítsák ki és készítsenek banánchipseket. A britek 61 százaléka elismeri, hogy az érett, kidobásra szánt banánt soha nem használja fel sütéshez. A brit szupermarketeket bírálatok érik amiatt, hogy keveset tesznek az élelmiszerpazarlás ellen. A Sainsbury’s most 110 üzletében fogja bemutatni, miként használják fel pékjeik, cukrászaik az ilyen gyümölcsöket. Tavaly már hét üzletben próbaképpen elindították a kezdeményezést, amelynek eredményeivel elégedettek.
Zöldinfó
Mesterséges intelligencia és műholdak segítik a városok jövőjének tervezését
Új műholdas megfigyelőrendszert fejlesztettek ki a városok terjeszkedésének monitorozására.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Világbank washingtoni központjában mutatták be azt az új, műholdas távérzékelési adatokra épülő térinformatikai adatbázist, amely a Föld kockázatos városi területeinek megfigyelésére szolgál – közölte a csillagaszat.hu. A világ városai soha nem látott ütemben növekednek; az ENSZ előrejelzései alapján 2050-re az emberiség közel 70 százaléka városi környezetben él majd – írja az alternativenergia.hu. A folyamat komoly kihívásokat teremt, mivel egyre több ember és infrastruktúra kerül árvizek, földrengések, szélsőséges hőhullámok vagy talajsüllyedés által veszélyeztetett területekre. Emiatt az Európai Űrügynökség (ESA) és partnerei egy új, globális megfigyelőrendszert hoztak létre a települések növekedésének és természeti veszélyeknek való kitettségüknek az együttes vizsgálatára – olvasható a csillagászati portálon közzétett cikkben.
A most bemutatott World Settlement Footprint (WSF) Tracker platform a korábbi, a Német Repülési és Űrkutatási Központ (DLR) által vezetett és az ESA által támogatott kezdeményezésre épül. A korábbi adatbázisokkal ellentétben a WSF Tracker folyamatos időbeli nyomon követést biztosít: a felhasználók 10 méteres felszíni felbontásban, félévente frissített adatok segítségével követhetik a települések terjeszkedését világszerte a 2016 és 2026 közötti időszakban. Ez lehetővé teszi annak vizsgálatát, hogy mikor, milyen gyorsan és pontosan hol jelentek meg új lakó- vagy ipari területek.
A platform újdonsága, hogy a településnövekedési adatokat különböző veszélyeztetettségi térképekkel kapcsolja össze, megmutatva, hogy az új fejlesztések mennyiben érintenek kockázatos régiókat. Az ESA kiemelte, ez különösen a gyorsan fejlődő országokban fontos, ahol a városi terjeszkedés gyakran kevésbé tervezett módon zajlik. A Világbank elemzései korábban már rámutattak, hogy számos nagyvárosban jelentősen nőtt a magas árvízkockázatú területeken létrejövő új települések aránya, ami hosszú távon komoly társadalmi és gazdasági következményekkel járhat. A WSF Tracker mögött egy több mint egy évtizede fejlődő nemzetközi program áll, amely az európai Copernicus Sentinel-1 és Sentinel-2 műholdak, valamint az amerikai Landsat program megfigyeléseire épül és a világ egyik legrészletesebb, nyílt hozzáférésű település-térképezési rendszere.
A nyílt hozzáférésű rendszer célja, hogy a várostervezők, kormányzati szervek, fejlesztési intézmények és a katasztrófavédelem mindennapi döntéshozatalát támogatva biztonságosabb és fenntarthatóbb pályára állítsa a globális urbanizációt. A térképi adatbázisból a csillagászati portál illusztrációul egy magyarországi helyszínt is bemutat. A Göd városát ábrázoló felvételeken szemléletesen kirajzolódik, hogy az elmúlt években hogyan növekedett óriásira a helyi akkumulátorgyár épületegyüttese.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöldinfó20 óra telt el a létrehozás ótaMegvizsgálják, mennyit fogyasztanak valójában az airfryerek
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaRekordkülönbség alakult ki az elektromos és hibrid használt autók ára között
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaGyorsított eljárással jöhetnek az elektromos rollerekre vonatkozó új szabályok
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaNégy korszerű akkumulátoros tároló áll szolgálatba a paksi napelemparkban

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés