Zöldinfó

Naponta 1,4 millió ehető banánt dobnak a szemétbe a britek

Létrehozva:

9 év telt el a létrehozás óta

2017-05-17

Szerző:

Hell

Naponta 1,4 millió darab ehető banánt dobnak szemétbe a britek, az elpazarolt déligyümölcs értéke évente eléri a 80 millió fontot (25 milliárd forintot) – derült ki egy hétfőn közzétett kormányzati jelentésből.

A fogyasztók 30 százaléka elismeri, hogy már akkor kidobja a banánt, ha kicsit megsérült vagy a héján sötét foltot lát. 13 százalék akkor is szemétbe dobja a gyümölcsöt, ha még éretlen és zöld foltok vannak a héján – ismertette az élelmiszerpazarlás kérdéseiben a brit kormányt segítő Wrap nevű tanácsadó cég legújabb jelentését a The Guardian brit napilap. Az adatokat a Sainsbury’s brit szupermarketlánc hozta nyilvánosságra, hogy ráirányítsa a figyelmet az elkerülhető élelmiszerpazarlás nagyságára. A hivatalos statisztikák szerint egy átlagos brit család évente mintegy 700 fontnyi (mintegy 22 ezer forintnyi) élelmiszert dob el, a szupermarketlánc célul tűzte ki, hogy megpróbálja rábírni a briteket, hogy ezt csökkentsék felére. A banánpazarlás ellen az üzleteiben tájékoztató pontokat hozott létre, hogy a régi vagy túlérett gyümölcsöt használják fel sütemények, például muffinok, gyümölcskenyerek, smoothie-k, vagy gyümölcssaláták készítéséhez, szárítsák ki és készítsenek banánchipseket. A britek 61 százaléka elismeri, hogy az érett, kidobásra szánt banánt soha nem használja fel sütéshez. A brit szupermarketeket bírálatok érik amiatt, hogy keveset tesznek az élelmiszerpazarlás ellen. A Sainsbury’s most 110 üzletében fogja bemutatni, miként használják fel pékjeik, cukrászaik az ilyen gyümölcsöket. Tavaly már hét üzletben próbaképpen elindították a kezdeményezést, amelynek eredményeivel elégedettek.

Kapcsolódó tartalom:banán élelmiszerek élelmiszerpazarlás Sainsbury's

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Tovább olvasom