Zöldinfó
Naponta 1,4 millió ehető banánt dobnak a szemétbe a britek
Naponta 1,4 millió darab ehető banánt dobnak szemétbe a britek, az elpazarolt déligyümölcs értéke évente eléri a 80 millió fontot (25 milliárd forintot) – derült ki egy hétfőn közzétett kormányzati jelentésből.
A fogyasztók 30 százaléka elismeri, hogy már akkor kidobja a banánt, ha kicsit megsérült vagy a héján sötét foltot lát. 13 százalék akkor is szemétbe dobja a gyümölcsöt, ha még éretlen és zöld foltok vannak a héján – ismertette az élelmiszerpazarlás kérdéseiben a brit kormányt segítő Wrap nevű tanácsadó cég legújabb jelentését a The Guardian brit napilap. Az adatokat a Sainsbury’s brit szupermarketlánc hozta nyilvánosságra, hogy ráirányítsa a figyelmet az elkerülhető élelmiszerpazarlás nagyságára. A hivatalos statisztikák szerint egy átlagos brit család évente mintegy 700 fontnyi (mintegy 22 ezer forintnyi) élelmiszert dob el, a szupermarketlánc célul tűzte ki, hogy megpróbálja rábírni a briteket, hogy ezt csökkentsék felére. A banánpazarlás ellen az üzleteiben tájékoztató pontokat hozott létre, hogy a régi vagy túlérett gyümölcsöt használják fel sütemények, például muffinok, gyümölcskenyerek, smoothie-k, vagy gyümölcssaláták készítéséhez, szárítsák ki és készítsenek banánchipseket. A britek 61 százaléka elismeri, hogy az érett, kidobásra szánt banánt soha nem használja fel sütéshez. A brit szupermarketeket bírálatok érik amiatt, hogy keveset tesznek az élelmiszerpazarlás ellen. A Sainsbury’s most 110 üzletében fogja bemutatni, miként használják fel pékjeik, cukrászaik az ilyen gyümölcsöket. Tavaly már hét üzletben próbaképpen elindították a kezdeményezést, amelynek eredményeivel elégedettek.
Zöldinfó
Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást
Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.
Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.
Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaTöltőkábelek elektromos autókhoz: biztonság, gyorsaság és megbízhatóság

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés