Zöldinfó
Naponta 1,4 millió ehető banánt dobnak a szemétbe a britek
Naponta 1,4 millió darab ehető banánt dobnak szemétbe a britek, az elpazarolt déligyümölcs értéke évente eléri a 80 millió fontot (25 milliárd forintot) – derült ki egy hétfőn közzétett kormányzati jelentésből.
A fogyasztók 30 százaléka elismeri, hogy már akkor kidobja a banánt, ha kicsit megsérült vagy a héján sötét foltot lát. 13 százalék akkor is szemétbe dobja a gyümölcsöt, ha még éretlen és zöld foltok vannak a héján – ismertette az élelmiszerpazarlás kérdéseiben a brit kormányt segítő Wrap nevű tanácsadó cég legújabb jelentését a The Guardian brit napilap. Az adatokat a Sainsbury’s brit szupermarketlánc hozta nyilvánosságra, hogy ráirányítsa a figyelmet az elkerülhető élelmiszerpazarlás nagyságára. A hivatalos statisztikák szerint egy átlagos brit család évente mintegy 700 fontnyi (mintegy 22 ezer forintnyi) élelmiszert dob el, a szupermarketlánc célul tűzte ki, hogy megpróbálja rábírni a briteket, hogy ezt csökkentsék felére. A banánpazarlás ellen az üzleteiben tájékoztató pontokat hozott létre, hogy a régi vagy túlérett gyümölcsöt használják fel sütemények, például muffinok, gyümölcskenyerek, smoothie-k, vagy gyümölcssaláták készítéséhez, szárítsák ki és készítsenek banánchipseket. A britek 61 százaléka elismeri, hogy az érett, kidobásra szánt banánt soha nem használja fel sütéshez. A brit szupermarketeket bírálatok érik amiatt, hogy keveset tesznek az élelmiszerpazarlás ellen. A Sainsbury’s most 110 üzletében fogja bemutatni, miként használják fel pékjeik, cukrászaik az ilyen gyümölcsöket. Tavaly már hét üzletben próbaképpen elindították a kezdeményezést, amelynek eredményeivel elégedettek.
Zöldinfó
Tíz településen javították a levegőminőséget
Végéhez ért a levegőminőség javításáért indított HungAIRy projekt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Végéhez ért a levegőminőséget javító európai uniós integrált projekt: a HungAIRy az ország nyolc régiójában, tíz településén támogatta a levegőminőségi tervek végrehajtását és a légszennyezés csökkentését – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A 2019-ben indított LIFE IP HungAIRy projekt ötmilliárd forintos költségvetésének 60 százalékát az Európai Unió LIFE programja, 40 százalékát pedig állami támogatás fedezte. A programban Békéscsaba, Budapest, Debrecen, Eger, Kaposvár, Karcag, Miskolc, Pécs, Szolnok és Tatabánya, illetve további projektpartnerek vettek részt. A projekt eredményeiről beszámoló www.hungairy.hu oldalon közölt összefoglaló szerint a nyolcéves projekt koordináló kedvezményezettje a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. A levegőminőség javítása összetett feladat, mert a pontos mérési és modellezési adatoktól a települési intézkedéseken át egészen a lakosság szemléletformálásáig számos terület összehangolt munkájára van szükség – írták.
Hozzátették: a projekt egyik legfontosabb eredménye az ökomenedzser-hálózat létrehozása volt, a projekt végére 19 ökomenedzser dolgozott a tíz partnertelepülésen és két önkormányzati vállalatnál, segítve a helyi levegőminőségi intézkedések megvalósítását. Az ökomenedzserek összekötő szerepet töltenek be az önkormányzatok, a lakosság és a szakmai szervezetek között, közreműködnek a levegőminőségi tervek végrehajtásában és felülvizsgálatában, szemléletformáló programokat szerveznek és támogatják a települések környezetvédelmi döntéseit. A hálózatot a HungaroMetben működő Ökomenedzser Tudásközpont koordinálja: továbbképzésekkel, szakmai konzultációkkal és digitális tudástárral biztosít egységes szakmai hátteret az ökomenedzsereknek, elősegítve a jó gyakorlatok országos megosztását.
A projektben a HungaroMet kiemelt feladata volt a levegőminőségi mérőhálózat fejlesztése: korszerűsítették a Kecskemét-Méntelek közelében lévő K-pusztai háttérszennyezettség-mérő állomást és új automata mérőállomásokat létesítettek Békéscsabán és Kaposváron. Az állomások folyamatosan mérik a legfontosabb légszennyező anyagok – többek között az ózon, a nitrogén-oxidok, a kén-dioxid, a szén-monoxid, valamint a szálló por – koncentrációját, valamint a meteorológiai paramétereket. A fejlesztésekkel bővült a hiteles levegőminőségi adatok országos lefedettsége, ami hosszú távon is támogatja a magyarországi levegőminőség értékelését.
A HungAIRy projektben a magyarországi viszonyokra fejlesztette a belga VITO kutatóintézet az ATMO-Plan döntéstámogató alkalmazást, amellyel előre modellezhető a közlekedési és lakossági fűtési intézkedések várható levegőminőségi hatása, ezzel támogatva a megalapozott önkormányzati döntéshozatalt. A HungaroMet felelt a partneri együttműködés támogatásáért is: képzések és szakmai, illetve koordinációs találkozók biztosítottak lehetőséget a tapasztalatcserére.
A szemléletformálás érdekében rendezvényeken szólították meg a lakosságot, és elsősorban a levegőminőség védelmével és a környezettudatos életmóddal kapcsolatos ismereteket és gyakorlati tanácsokat osztottak meg, illetve országos szemléletformáló kampányokat szerveztek. A HungAIRy keretében országos reprezentatív kérdőíves felmérések készültek, amelyek feltárták a levegőminőséggel kapcsolatos ismereteket és attitűdöket. A 2026-os felmérés szerint a válaszadók közel fele úgy látja, hogy lakóhelyén javult a levegőminőség az elmúlt tíz évben, ugyanakkor sokan továbbra is fontos környezetvédelmi kihívásnak tartják a légszennyezést.
A HungAIRy szakmai rendezvényeken osztotta meg a jó gyakorlatokat a közlekedés, a lakossági fűtés, a zöldfelületek és más levegőminőség-javító intézkedések területéről, ezzel segítve a helyi intézkedések megtervezését és megvalósítását. A levegőminőség javításában a nemzetközi tapasztalat- és tudásmegosztásnak is fontos szerepe van, a HungAIRy ezért széles szakmai kapcsolatrendszert épített ki, amelyben magyar, szlovák, lengyel és szlovén partnerek közösen dolgoztak a levegőminőségi tervezés és a kibocsátáscsökkentő intézkedések fejlesztésén. Az összegzés szerint a HungAIRy öröksége nemcsak a fejlesztett infrastruktúrában és eszközökben rejlik, hanem abban a tudásban és együttműködésben is, amely a projekt lezárása után is támogatja Magyarország levegőminőség-védelmi törekvéseit.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaGigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés