Zöld Közlekedés
Nem csak egészséges és zöld, még munkahelyeket is teremt a biciklizés
Több embert foglalkoztat Európában a kerékpár-ipar, mint a bányászat és majdnem a dupláját az acéliparnak. Egy friss tanulmány szerint már most 650.000 munkahelyet hozott létre, ami 2020-ra egymillióra nőhet.
Az acélipar jelenleg Európában 350.000, a bányászat pedig 615.000 embernek ad munkát Európában, míg a kerékpározás – a gyártás, turizmus, kiskereskedelem, infrastruktúra és szolgáltatások biciklizéshez kapcsolódó részeit nézve – 650.000 munkahelyet teremt.
Ha a jelenlegi 3 százaléknál tovább növekszik a kerékpározás közlekedésben betöltött szerepe – a várakozások szerint a duplájára, akkor az iparágban foglalkoztatottak száma akár az egymilliót is elérheti 2020-ra a „Munka és munkahelyteremtés az európai kerékpáros szektorban” című tanulmány szerint, melyet a The Guardian szerzett meg.
Kevin Mayne, a tanulmányt publikáló Európai Kerékpáros Szövetség (European Cyclist’s Federation – ECF) fejlesztési igazgatója szerint ez elég egyértelmű üzenet a kormányoknak és a helyi hatóságoknak: indokolt a biciklizésbe fektetni mind egészségügyi, mind környezetvédelmi, mind munkahelyteremtési szempontból. Mint mondta, világosan látszik, hogy minden megépített bicikliút és minden újabb biciklista hozzájárul a munkahelyek számának növekedéséhez. A biciklizésbe való befektetés minden más közlekedési lehetőségnél jobb megtérülést biztosít.
Ez a jelentés egy újabb bizonyíték arra, hogy az átállás a környezetbarát, alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra jó befektetés és munkahelyeket teremt – mondta Julian Scola az Európai Szakszervezeti Szövetség szóvivője a tanulmány kapcsán.
A tanulmány emellett úgy látja, hogy a kerékpáripar foglalkoztatási intenzitása minden más közlekedési ágazatnál magasabb. A kerékpáros gazdaság növekedése ezért magasabb munkahely teremtési potenciállal bír, mint például az autóipar, amely harmadannyi embert foglalkoztat egymillió eurónkénti forgalomnál.
Az iparágban a foglalkoztatás legnagyobb szeletéért (524.000 ember foglalkoztatása) a kerékpározáshoz kapcsolódó turisztikai szolgáltatások felelnek – beleérve a kerékpáros turizmusra építő éttermeket és szállodákat, míg a második legnagyobb szektor 80.000 foglalkoztatottal az értékesítés.
Az új fejlesztések, mint az e-bike (ami már most is hódít Európában) vagy a közlekedésbiztonsági kampányok és infrastruktúra fejlesztési projektek a tanulmány szerint tovább növelhetnék a kerékpáros gazdaságot, az ECF szerint erre az európai közlekedési költségvetésből kellene költeni.
A biciklis ipar mindemellett más ágazatoknál földrajzilag stabilabb munkahelyeket teremt, amelyek könnyebben hozzáférhetőek és befogadóak az alacsony képzettségű munkavállalók számára – állapítja meg egy másik jelentés, amelyet a leuveni Közlekedés és Mobilitás Kutatóintézet publikált.
Eszerint a biciklizésnek további előnyei is vannak a helyi vállalkozások fejlesztésében, így más közlekedési ágazatoknál jobban támogatja a helyi gazdaság fejlődését. A biciklisek ugyanis előnyben részesítik a helyi boltokat, éttermeket és kávézókat az egyéb közlekedési eszközöket használóknál.
forrás: piacesprofit.hu
Zöld Közlekedés
Benzin, dízel, adók: új eszközökkel reagál Horvátország az energiapiaci változásokra
Horvátországban naponta változhatnak az üzemanyagárak.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A horvát kormány az üzemanyagárak emelkedésének fékezésére a napi üzemanyagár-képzés bevezetését mérlegeli, hogy a kiskereskedelmi árak gyorsabban kövessék a világpiaci változásokat – írja az alternativenergia.hu. Eközben újabb, egy hétre szóló szabályozott üzemanyagárak léptek életbe Horvátországban – írta a Jutarnji List című horvát napilap. Ante Susnjar gazdasági miniszter a tervekről azt mondta: a jelenlegi rendszerben a tőzsdei árváltozások több napon keresztül halmozódhatnak, ami egyszerre nagyobb áremelést vagy árcsökkenést okozhat. A napi árképzéssel ezek a változások gyorsabban jelennének meg a kutaknál, így az árak közvetlenebbül követnék a világpiaci folyamatokat. Hozzátette azt is, hogy a részleteken még dolgoznak.
A tárcavezető szerint a napi árképzés mellett további eszközök is rendelkezésre állnak az áremelkedés mérséklésére. Ezek között említette a jövedéki adó további csökkentését és az úgynevezett lebegő áfa alkalmazását. A horvát parlament április végén felhatalmazta a kormányt arra, hogy szükséghelyzetben rendelettel, legfeljebb tíz százalékponttal csökkentse az olajszármazékokra vonatkozó áfakulcsot. Így az energiapiaci helyzet hirtelen romlása esetén a kabinet gyorsabban avatkozhat be.
Horvátországban jelenleg hétnapos időszakokra határozzák meg a legmagasabb kiskereskedelmi árakat. A kedden életbe lépett új árak szerint a benzin literje 1,74 euró, a dízelé 1,91 euró, a mezőgazdaságban használt kék dízelé pedig 1,50 euró. Az árak szeptember 28-ig érvényesek. A gazdasági miniszter hangsúlyozta: az árak fékezése mellett az ellátás biztonságát is szem előtt kell tartani. Szerinte a túlzott állami beavatkozás veszélyeztetheti az ellátást, ezért a rendelkezésre álló eszközöket körültekintően kell alkalmazni. Susnjar szerint Horvátország üzemanyag-ellátása jelenleg stabil. A kormány folyamatosan figyeli a nemzetközi energiapiacokat, és szükség esetén további intézkedéseket is hozhat.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKétszer annyi szociális tűzifa jöhet, de mi lesz a védett erdőkkel?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaOlcsóbb tűzifával segítenék a fával fűtő háztartásokat

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés