Zöld Közlekedés
Nem csak egészséges és zöld, még munkahelyeket is teremt a biciklizés
Több embert foglalkoztat Európában a kerékpár-ipar, mint a bányászat és majdnem a dupláját az acéliparnak. Egy friss tanulmány szerint már most 650.000 munkahelyet hozott létre, ami 2020-ra egymillióra nőhet.
Az acélipar jelenleg Európában 350.000, a bányászat pedig 615.000 embernek ad munkát Európában, míg a kerékpározás – a gyártás, turizmus, kiskereskedelem, infrastruktúra és szolgáltatások biciklizéshez kapcsolódó részeit nézve – 650.000 munkahelyet teremt.
Ha a jelenlegi 3 százaléknál tovább növekszik a kerékpározás közlekedésben betöltött szerepe – a várakozások szerint a duplájára, akkor az iparágban foglalkoztatottak száma akár az egymilliót is elérheti 2020-ra a „Munka és munkahelyteremtés az európai kerékpáros szektorban” című tanulmány szerint, melyet a The Guardian szerzett meg.
Kevin Mayne, a tanulmányt publikáló Európai Kerékpáros Szövetség (European Cyclist’s Federation – ECF) fejlesztési igazgatója szerint ez elég egyértelmű üzenet a kormányoknak és a helyi hatóságoknak: indokolt a biciklizésbe fektetni mind egészségügyi, mind környezetvédelmi, mind munkahelyteremtési szempontból. Mint mondta, világosan látszik, hogy minden megépített bicikliút és minden újabb biciklista hozzájárul a munkahelyek számának növekedéséhez. A biciklizésbe való befektetés minden más közlekedési lehetőségnél jobb megtérülést biztosít.
Ez a jelentés egy újabb bizonyíték arra, hogy az átállás a környezetbarát, alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra jó befektetés és munkahelyeket teremt – mondta Julian Scola az Európai Szakszervezeti Szövetség szóvivője a tanulmány kapcsán.
A tanulmány emellett úgy látja, hogy a kerékpáripar foglalkoztatási intenzitása minden más közlekedési ágazatnál magasabb. A kerékpáros gazdaság növekedése ezért magasabb munkahely teremtési potenciállal bír, mint például az autóipar, amely harmadannyi embert foglalkoztat egymillió eurónkénti forgalomnál.
Az iparágban a foglalkoztatás legnagyobb szeletéért (524.000 ember foglalkoztatása) a kerékpározáshoz kapcsolódó turisztikai szolgáltatások felelnek – beleérve a kerékpáros turizmusra építő éttermeket és szállodákat, míg a második legnagyobb szektor 80.000 foglalkoztatottal az értékesítés.
Az új fejlesztések, mint az e-bike (ami már most is hódít Európában) vagy a közlekedésbiztonsági kampányok és infrastruktúra fejlesztési projektek a tanulmány szerint tovább növelhetnék a kerékpáros gazdaságot, az ECF szerint erre az európai közlekedési költségvetésből kellene költeni.
A biciklis ipar mindemellett más ágazatoknál földrajzilag stabilabb munkahelyeket teremt, amelyek könnyebben hozzáférhetőek és befogadóak az alacsony képzettségű munkavállalók számára – állapítja meg egy másik jelentés, amelyet a leuveni Közlekedés és Mobilitás Kutatóintézet publikált.
Eszerint a biciklizésnek további előnyei is vannak a helyi vállalkozások fejlesztésében, így más közlekedési ágazatoknál jobban támogatja a helyi gazdaság fejlődését. A biciklisek ugyanis előnyben részesítik a helyi boltokat, éttermeket és kávézókat az egyéb közlekedési eszközöket használóknál.
forrás: piacesprofit.hu
Zöld Közlekedés
Szeptembertől új elektromos buszok közlekednek Miskolc térségében
Újabb két elektromos autóbusszal bővült Miskolc buszflottája.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Újabb két, tisztán elektromos, nulla károsanyag-kibocsátású autóbusszal bővült a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK Zrt.) buszflottája. A Zöld busz program keretében beszerzett járművek szeptember 1-jétől állnak forgalomba Miskolc és Felsőzsolca között. – írja az alternativenergia.hu. A közlekedési társaság honlapja szerint a vállalat idén már két ütemben gyarapította elektromos járműparkját az elnyert támogatásoknak köszönhetően. A buszok átadásával Miskolc – Budapest után – továbbra is az ország második legnagyobb elektromosbusz-flottáját tudhatja magáénak. Mielőtt a két új BYD elektromos busz szolgálatba állna a Miskolc és Felsőzsolca közötti vonalon, a próbaüzemben a városi vonalakon is utazhatnak velük a tömegközlekedők. A járművek a legmodernebb biztonsági rendszerekkel, fedélzeti kamerákkal, USB-töltőpontokkal és korszerű utastájékoztatási eszközökkel rendelkeznek – írták.
A BYD kínai multinacionális high-tech vállalat 2008-ban jelent meg Magyarországon, amikor megvásárolta a Komáromi Ipari Parkban a dél-koreai Mirae gyárát, 2017-ben erre a helyszínre telepítette első európai buszgyárát. Autóipari üzletága 2023 második felében lépett be a magyarországi autópiacra, azóta már Szegeden építi európai személyautó-gyárát. Tavaly Budapestre költözött a BYD európai központja, amelyben helyet kap az európai kutatás-fejlesztési központ is.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó5 óra telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés