Zöld Közlekedés

Nem csak egészséges és zöld, még munkahelyeket is teremt a biciklizés

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2015-02-24

Szerző:

Hell

Több embert foglalkoztat Európában a kerékpár-ipar, mint a bányászat és majdnem a dupláját az acéliparnak. Egy friss tanulmány szerint már most 650.000 munkahelyet hozott létre, ami 2020-ra egymillióra nőhet.

Az acélipar jelenleg Európában 350.000, a bányászat pedig 615.000 embernek ad munkát Európában, míg a kerékpározás – a gyártás, turizmus, kiskereskedelem, infrastruktúra és szolgáltatások biciklizéshez kapcsolódó részeit nézve – 650.000 munkahelyet teremt.

Ha a jelenlegi 3 százaléknál tovább növekszik a kerékpározás közlekedésben betöltött szerepe – a várakozások szerint a duplájára, akkor az iparágban foglalkoztatottak száma akár az egymilliót is elérheti 2020-ra a „Munka és munkahelyteremtés az európai kerékpáros szektorban” című tanulmány szerint, melyet a The Guardian szerzett meg.

Kevin Mayne, a tanulmányt publikáló Európai Kerékpáros Szövetség (European Cyclist’s Federation – ECF) fejlesztési igazgatója szerint ez elég egyértelmű üzenet a kormányoknak és a helyi hatóságoknak: indokolt a biciklizésbe fektetni mind egészségügyi, mind környezetvédelmi, mind munkahelyteremtési szempontból. Mint mondta, világosan látszik, hogy minden megépített bicikliút és minden újabb biciklista hozzájárul a munkahelyek számának növekedéséhez. A biciklizésbe való befektetés minden más közlekedési lehetőségnél jobb megtérülést biztosít.

Ez a jelentés egy újabb bizonyíték arra, hogy az átállás a környezetbarát, alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra jó befektetés és munkahelyeket teremt – mondta Julian Scola az Európai Szakszervezeti Szövetség szóvivője a tanulmány kapcsán.

A tanulmány emellett úgy látja, hogy a kerékpáripar foglalkoztatási intenzitása minden más közlekedési ágazatnál magasabb. A kerékpáros gazdaság növekedése ezért magasabb munkahely teremtési potenciállal bír, mint például az autóipar, amely harmadannyi embert foglalkoztat egymillió eurónkénti forgalomnál.

Az iparágban a foglalkoztatás legnagyobb szeletéért (524.000 ember foglalkoztatása) a kerékpározáshoz kapcsolódó turisztikai szolgáltatások felelnek – beleérve a kerékpáros turizmusra építő éttermeket és szállodákat, míg a második legnagyobb szektor 80.000 foglalkoztatottal az értékesítés.

Az új fejlesztések, mint az e-bike (ami már most is hódít Európában) vagy a közlekedésbiztonsági kampányok és infrastruktúra fejlesztési projektek a tanulmány szerint tovább növelhetnék a kerékpáros gazdaságot, az ECF szerint erre az európai közlekedési költségvetésből kellene költeni.

A biciklis ipar mindemellett más ágazatoknál földrajzilag stabilabb munkahelyeket teremt, amelyek könnyebben hozzáférhetőek és befogadóak az alacsony képzettségű munkavállalók számára – állapítja meg egy másik jelentés, amelyet a leuveni Közlekedés és Mobilitás Kutatóintézet publikált.

Eszerint a biciklizésnek további előnyei is vannak a helyi vállalkozások fejlesztésében, így más közlekedési ágazatoknál jobban támogatja a helyi gazdaság fejlődését. A biciklisek ugyanis előnyben részesítik a helyi boltokat, éttermeket és kávézókat az egyéb közlekedési eszközöket használóknál.

forrás: piacesprofit.hu

Kapcsolódó tartalom:bicikli kerékpározás környezetbarát közlekedés közlekedés zöld gazdaság

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Közlekedés

Egyre több elektromos autó jelenik meg a magyar használtautópiacon

Az alternatív hajtású járművek fokozatos térnyerését mutatja a Használtautó.hu.

Létrehozva:

24 óra telt el a létrehozás óta

2026-01-23

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

2025 decemberében a hazai használtautó-piacon megjelent hirdetések 37,2 százaléka 2,5 millió forint alatti, 28,3 százaléka 2,5-5 millió forint közötti, 22,5 százaléka 5-10 millió forintos, míg 12,0 százaléka 10 millió forint feletti árkategóriába tartozott – írja az alternativenergia.hu. Egy év alatt a legolcsóbb szegmens aránya 4,3 százalékponttal csökkent, miközben a 2,5-5 millió forint közötti, valamint az 5-10 millió forintos kategória súlya 1,7 százalék és 2,5 százalékponttal növekedett. A kínálati átlagár decemberben 5,5 millió forint volt, ami enyhe, nagyjából 100 ezer forintos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A meghirdetett személygépkocsik közel fele, mintegy 52 900 darab benzinmeghajtású volt, míg a 44 600 dízelautó 41,2 százalékot képviselt a kínálatban. Az elektromos autók a kínálat 5,2 százalékát, a hibridek pedig 4,6 százalékát teszik ki. A Használtautó.hu kínálatában az előző év azonos időszakához viszonyítva az elektromos meghajtású autók száma 29,1 százalékkal, a hibrideké 17,9 százalékkal nőtt.

A futásteljesítmény és az életkor közötti összefüggés decemberben is jól kirajzolódott. A meghirdetett benzines autók átlagosan 154 ezer kilométert, míg a dízelek mintegy 220 ezer kilométert futottak. A benzines autók átlagéletkora 13,5 év, a dízeleké 12,2 év volt. Éves összevetésben a dízelek futásteljesítménye stagnált, míg a benzineseké enyhén csökkent. A dízeles személygépjárművek átlagéletkorában egy év alatt 0,8 százalékos emelkedés, míg a benzinesek esetén 2,9 százalékos csökkenés volt megfigyelhető – tette hozzá a portál. Decemberben a hibrid és az elektromos autók ára gyakorlatilag azonos szinten állt: a hibridek átlagára 11,27 millió, az elektromosoké 11,11 millió forint volt, ami a hibrid autók esetén ez 6,2 százalékos, míg az elektromosok esetében 10,8 százalékos árcsökkenést jelent egy év alatt. A statisztika alapján egy jármű minden eltelt évvel hajtástól függően 6-8 százalékot veszít az értékéből, míg minden megtett ezer kilométer további 0,2 százalékos árcsökkenést eredményez. Az újszerű vagy kitűnő állapotú autók több mint 20 százalékkal drágábbak, míg a sérült járművek átlagosan 60 százalékkal alacsonyabb áron jelennek meg a piacon.

Átlagárakat vizsgálva a három nagy német prémiumgyártó – a Mercedes-Benz, a BMW és az Audi – jól elkülönülve vezetik a sorrendet 8,5-10,2 millió forint kategóriában. Őket követi a Toyota, a Kia, a Škoda és a Volkswagen egy csoportban, amelyek árkategóriája 4,6-5,3 millió forint. A Ford ettől kissé lemaradva 4 millió forint alatt szerepel a kínálatban, végül a legnépszerűbb márkák közül az alsó sávot a Renault és az Opel képviseli 3 millió forint és az alatti értékekkel. Az országos kereskedői hálózattal rendelkező Das WeltAuto az MTI-hez eljuttatott közleményében szintén arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyarországi használtautó-piac továbbra is a középkorú, jól beárazott és széles kínálatban elérhető autókra épül, 2025-ben ebben a tekintetben nem történt szerkezeti elmozdulás. A használt személygépkocsi átírások 2025-ben változatlanul az 15-20 éves járművek körére koncentrálódtak (az átlag 15,8-16,2 év), ez a korosztály adta az átírások legnagyobb részét az év egészében.

A használtautó-piac volumene 2025-ben döntően olyan márkákhoz kapcsolódott, amelyek hosszú ideje, nagy darabszámban vannak jelen a magyar járműállományban. Az európai gyártók mellett a japán és koreai márkák is stabil szereplői maradtak a piacnak. Az élmezőnyben az Opel (94 852 darab), a Volkswagen (93 275 darab), a Suzuki (74 595 darab), és a Ford (72 5479 darab) végzett. A kínai márkák használtpiaci mennyisége nagyságrendekkel alacsonyabb maradt – állapították meg. Példaként hozzák, hogy az MG 1156, a BYD 347, az Omoda 120 használt személygépkocsi-átírással szerepelt az éves összesítésben. Miközben az újautó-piacon a kínai gyártók egyre láthatóbbak, a használtautó-piacon 2025-ben még nem érték el azt a mennyiséget, amely érdemben befolyásolná az átírási statisztikák szerkezetét – fűzték hozzá.

Az autó-átírások adatai alapján ismertetik: a magyarországi használtautó-piac 2025-ben összességében 1,5 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest: a 2025 januártól decemberig tartó időszakában 920 211 autó-átírást regisztráltak, 13 356-tal többet a 2024. évi 906 855-nél.

Tovább olvasom