Zöld Közlekedés
Nem csak egészséges és zöld, még munkahelyeket is teremt a biciklizés
Több embert foglalkoztat Európában a kerékpár-ipar, mint a bányászat és majdnem a dupláját az acéliparnak. Egy friss tanulmány szerint már most 650.000 munkahelyet hozott létre, ami 2020-ra egymillióra nőhet.
Az acélipar jelenleg Európában 350.000, a bányászat pedig 615.000 embernek ad munkát Európában, míg a kerékpározás – a gyártás, turizmus, kiskereskedelem, infrastruktúra és szolgáltatások biciklizéshez kapcsolódó részeit nézve – 650.000 munkahelyet teremt.
Ha a jelenlegi 3 százaléknál tovább növekszik a kerékpározás közlekedésben betöltött szerepe – a várakozások szerint a duplájára, akkor az iparágban foglalkoztatottak száma akár az egymilliót is elérheti 2020-ra a „Munka és munkahelyteremtés az európai kerékpáros szektorban” című tanulmány szerint, melyet a The Guardian szerzett meg.
Kevin Mayne, a tanulmányt publikáló Európai Kerékpáros Szövetség (European Cyclist’s Federation – ECF) fejlesztési igazgatója szerint ez elég egyértelmű üzenet a kormányoknak és a helyi hatóságoknak: indokolt a biciklizésbe fektetni mind egészségügyi, mind környezetvédelmi, mind munkahelyteremtési szempontból. Mint mondta, világosan látszik, hogy minden megépített bicikliút és minden újabb biciklista hozzájárul a munkahelyek számának növekedéséhez. A biciklizésbe való befektetés minden más közlekedési lehetőségnél jobb megtérülést biztosít.
Ez a jelentés egy újabb bizonyíték arra, hogy az átállás a környezetbarát, alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra jó befektetés és munkahelyeket teremt – mondta Julian Scola az Európai Szakszervezeti Szövetség szóvivője a tanulmány kapcsán.
A tanulmány emellett úgy látja, hogy a kerékpáripar foglalkoztatási intenzitása minden más közlekedési ágazatnál magasabb. A kerékpáros gazdaság növekedése ezért magasabb munkahely teremtési potenciállal bír, mint például az autóipar, amely harmadannyi embert foglalkoztat egymillió eurónkénti forgalomnál.
Az iparágban a foglalkoztatás legnagyobb szeletéért (524.000 ember foglalkoztatása) a kerékpározáshoz kapcsolódó turisztikai szolgáltatások felelnek – beleérve a kerékpáros turizmusra építő éttermeket és szállodákat, míg a második legnagyobb szektor 80.000 foglalkoztatottal az értékesítés.
Az új fejlesztések, mint az e-bike (ami már most is hódít Európában) vagy a közlekedésbiztonsági kampányok és infrastruktúra fejlesztési projektek a tanulmány szerint tovább növelhetnék a kerékpáros gazdaságot, az ECF szerint erre az európai közlekedési költségvetésből kellene költeni.
A biciklis ipar mindemellett más ágazatoknál földrajzilag stabilabb munkahelyeket teremt, amelyek könnyebben hozzáférhetőek és befogadóak az alacsony képzettségű munkavállalók számára – állapítja meg egy másik jelentés, amelyet a leuveni Közlekedés és Mobilitás Kutatóintézet publikált.
Eszerint a biciklizésnek további előnyei is vannak a helyi vállalkozások fejlesztésében, így más közlekedési ágazatoknál jobban támogatja a helyi gazdaság fejlődését. A biciklisek ugyanis előnyben részesítik a helyi boltokat, éttermeket és kávézókat az egyéb közlekedési eszközöket használóknál.
forrás: piacesprofit.hu
Zöld Közlekedés
Hatótáv, ár, töltés: ezek döntik el az elektromos autók jövőjét a fiataloknál
Sok a korlátozó tényező, de vennének elektromos autót a magyar fiatalok.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Magyar Elektromobilitási és Technológai Egyesület saját közvéleménykutatást végzett a 18-35 éves lakosság körében az elektromos autózással kapcsolatos általános vélekedésre vonatkozóan – ismertette az alternativenergia.hu. Az online kérdőív egyértelmű eredményeket mutat. Továbbra is sok a korlátozó tényező, de vennének elektromos autót a magyar fiatalok.
A válaszadók 80 százalékának van jogosítványa, illetve a jogosítvánnyal rendelkezők 90 százaléka jelenleg használ valamilyen autót a családon belül. A mindennapi ingázásban az autó kiemelt szerepet játszik, gyakran más közlekedési módokkal (tömegközlekedés, e-roller, kerékpár) kombinálva. Az éves futásteljesítmény jelentős részben 10. 000 km alatt realizálódik a hétköznapi átlagos napi távolság pedig leggyakrabban 25-50 km közé esik. A válaszadók szerint közel 90 százaléka tudja, mi a különbség a meghajtásmódok között (tisztán elektromos, plug-in hibrid, hibrid). A válaszadók 70 százaléka tájékozottnak érzi magát az elektromos autókat illetően, közel 20% rendszeresen követi az elektromos autózással kapcsolatos híreket. Az elektromos autók előnyei között a válaszadók jellemzően a környezetbarát működést, az alacsonyabb fenntartási költségeket, a csendes működését, az innovatív technológiai megoldásokat, adókedvezményeket, ingyenes parkolást, otthoni töltés kényelmét emelték ki. Sokak számára vonzó, hogy az elektromos autók lokálisan nem bocsátanak ki káros anyagokat, illetve a jövő közlekedésének kulcselemeként tekintenek rájuk.
A hátrányok oldalán ugyanakkor markánsan jelenik meg néhány korlátozó tényező. A legfontosabb a magas beszerzési ár, amelyet szinte minden válaszadó problémaként jelölt meg. Emellett gyakoriak a korlátozott hatótávval, a kevés töltőállomással, a hosszú töltési idővel és az akkumulátor élettartamával kapcsolatos aggályok. Továbbá olyan tévhitek is tartják még mindig magukat, mint a néhány évenkénti meghajtó akkumulátorcsere, az e-autók gyakori kigyulladása vagy az elektromágneses sugárzásveszély. A kitöltők 36%-a 301-400 km, 27%-a 401-600 km, további 37%-a pedig 600 km feletti hatótávot tartaná ideálisnak. A válaszadók 80 százaléka 5 éven belül szeretne elektromos autót vásárolni. 73% az árhoz köti a vásárlást (“olcsóbb lenne”, “lejjebb mennének az árak”, “ha lenne rá pénzem”), de jelentős részük a hatótáv növekedését, a töltőinfrastruktúra javulását, az állami támogatások elérhetőségét és a használtpiaci kínálat javulását is feltételként jelölte meg. A válaszadók 60 százaléka az európai és a kínai autók között nem lát egyértelmű, markáns minőségi különbséget. A következő vásárlásnál már 80% fontolóra venné a kínai e-autók vásárlását. A hagyományos belsőégésű motorral szerelt új autók 2035 utáni EU-s értékesítési tilalma tekintetében elmondható, hogy a válaszadók fele nem ért egyet a szabályozással, 30% támogatja azt, míg 20% nem tudja megítélni.
A kutatási eredmények alapján a képlet egyértelmű, az elektromos autókkal kapcsolatos korlátok és a tévhitek lebontása kizárólag edukáción keresztül valósulhat. Ennek érdekében a vállalati, állami és a civil szerepvállalás nélkülözhetetlen, az érintettek hatékony és eredményes együttműködése a kulcstényező. Civil szervezetünk egyik fő küldetése ezen tévhitek lebontása, illetve ezen keresztül a hazai elektromobilitás térnyerésének elősegítése. További részletek a civil szerveztünk honlapján elérhetőek.
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaElektromos járművek: most éri meg igazán váltani
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaEnergiatárolás: ki pályázhat a 2,5 milliós állami támogatásra?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaFöld alá kerültek a kábelek: időjárásállóbbá vált a helyi villamosenergia-hálózat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízre hangolt jövő: Debrecen átfogó fejlesztésekkel válaszol a klímaváltozás kihívásaira

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés