Zöld Közlekedés
Nem csak egészséges és zöld, még munkahelyeket is teremt a biciklizés
Több embert foglalkoztat Európában a kerékpár-ipar, mint a bányászat és majdnem a dupláját az acéliparnak. Egy friss tanulmány szerint már most 650.000 munkahelyet hozott létre, ami 2020-ra egymillióra nőhet.
Az acélipar jelenleg Európában 350.000, a bányászat pedig 615.000 embernek ad munkát Európában, míg a kerékpározás – a gyártás, turizmus, kiskereskedelem, infrastruktúra és szolgáltatások biciklizéshez kapcsolódó részeit nézve – 650.000 munkahelyet teremt.
Ha a jelenlegi 3 százaléknál tovább növekszik a kerékpározás közlekedésben betöltött szerepe – a várakozások szerint a duplájára, akkor az iparágban foglalkoztatottak száma akár az egymilliót is elérheti 2020-ra a „Munka és munkahelyteremtés az európai kerékpáros szektorban” című tanulmány szerint, melyet a The Guardian szerzett meg.
Kevin Mayne, a tanulmányt publikáló Európai Kerékpáros Szövetség (European Cyclist’s Federation – ECF) fejlesztési igazgatója szerint ez elég egyértelmű üzenet a kormányoknak és a helyi hatóságoknak: indokolt a biciklizésbe fektetni mind egészségügyi, mind környezetvédelmi, mind munkahelyteremtési szempontból. Mint mondta, világosan látszik, hogy minden megépített bicikliút és minden újabb biciklista hozzájárul a munkahelyek számának növekedéséhez. A biciklizésbe való befektetés minden más közlekedési lehetőségnél jobb megtérülést biztosít.
Ez a jelentés egy újabb bizonyíték arra, hogy az átállás a környezetbarát, alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra jó befektetés és munkahelyeket teremt – mondta Julian Scola az Európai Szakszervezeti Szövetség szóvivője a tanulmány kapcsán.
A tanulmány emellett úgy látja, hogy a kerékpáripar foglalkoztatási intenzitása minden más közlekedési ágazatnál magasabb. A kerékpáros gazdaság növekedése ezért magasabb munkahely teremtési potenciállal bír, mint például az autóipar, amely harmadannyi embert foglalkoztat egymillió eurónkénti forgalomnál.
Az iparágban a foglalkoztatás legnagyobb szeletéért (524.000 ember foglalkoztatása) a kerékpározáshoz kapcsolódó turisztikai szolgáltatások felelnek – beleérve a kerékpáros turizmusra építő éttermeket és szállodákat, míg a második legnagyobb szektor 80.000 foglalkoztatottal az értékesítés.
Az új fejlesztések, mint az e-bike (ami már most is hódít Európában) vagy a közlekedésbiztonsági kampányok és infrastruktúra fejlesztési projektek a tanulmány szerint tovább növelhetnék a kerékpáros gazdaságot, az ECF szerint erre az európai közlekedési költségvetésből kellene költeni.
A biciklis ipar mindemellett más ágazatoknál földrajzilag stabilabb munkahelyeket teremt, amelyek könnyebben hozzáférhetőek és befogadóak az alacsony képzettségű munkavállalók számára – állapítja meg egy másik jelentés, amelyet a leuveni Közlekedés és Mobilitás Kutatóintézet publikált.
Eszerint a biciklizésnek további előnyei is vannak a helyi vállalkozások fejlesztésében, így más közlekedési ágazatoknál jobban támogatja a helyi gazdaság fejlődését. A biciklisek ugyanis előnyben részesítik a helyi boltokat, éttermeket és kávézókat az egyéb közlekedési eszközöket használóknál.
forrás: piacesprofit.hu
Zöld Közlekedés
Elektromos autósok: igazságtalan a dupla parkolási díj terve Budapesten
2027-től dupla parkolási díjtételt fizetnek a nehezebb villanyautók a fővárosban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mint ismert, a fővárosi közgyűlés által elfogadott parkolási rendelet értelmében 2027-től dupla parkolási díjat kell fizetniük a nehezebb járművek tulajdonosainak Budapesten – írja az alternativenergia.hu. A szabályozás nem tesz különbséget a hagyományos belső égésű motorral hajtott és a tisztán elektromos autók között, így a 2000 kilogramm feletti elektromos autókra is a megemelt díjtétel vonatkozhat. Az intézkedés elsősorban a budapestieket és az agglomerációból ingázókat érintheti. Bár az elektromos autók ingyenes parkolásának fenntartása hosszú távon már nem feltétlenül indokolt – különösen úgy, hogy a tölthető hibridek zöld rendszámát idén kötelező lecserélni –, a párizsi mintára épülő budapesti szabályozás több szempontból is vitatható. A tervezett intézkedés a fővárosi és Pest vármegyei villanyautó-tulajdonosok közel 20 százalékát érintheti.
A 2026 eleji adatok szerint a tisztán elektromos autók aránya a teljes magyar személyautó-állományban továbbra is alacsony, mindössze körülbelül 2 százalék. Ez azt jelenti, hogy az elektromos autók elterjedtsége még messze nem ért el olyan szintet, amely azonnali és szigorú korlátozásokat indokolna. A szakmai szervezetek szerint az intézkedés lassíthatja az elektromos autók terjedését éppen azokban a városi térségekben, ahol a legnagyobb szükség lenne a közlekedési eredetű károsanyag-kibocsátás csökkentésére. Emellett plusz terhet ró azokra az autósokra, akik a drágább, környezetkímélőbb technológiát választották. A villanyautók magasabb vételára mellé így újabb költség társulna, ami sokak szerint nem illeszkedik a környezetbarát Budapest célkitűzéseihez.
A Magyar Elektromobilitási és Technológiai Egyesület álláspontja szerint ezért nem indokolt a nehezebb tisztán elektromos autók tulajdonosait kiemelten magas, dupla parkolási díjjal sújtani. A szervezet azt javasolja, hogy a tisztán elektromos gépjárművekre – azaz az 5E kategóriába tartozó autókra – önsúlytól függetlenül a normál parkolási díjtétel vonatkozzon.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaEgy jól megválasztott hőszivattyú évekre optimalizálhatja otthona energiafogyasztását

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés