Zöld Közlekedés
Nem csak egészséges és zöld, még munkahelyeket is teremt a biciklizés
Több embert foglalkoztat Európában a kerékpár-ipar, mint a bányászat és majdnem a dupláját az acéliparnak. Egy friss tanulmány szerint már most 650.000 munkahelyet hozott létre, ami 2020-ra egymillióra nőhet.
Az acélipar jelenleg Európában 350.000, a bányászat pedig 615.000 embernek ad munkát Európában, míg a kerékpározás – a gyártás, turizmus, kiskereskedelem, infrastruktúra és szolgáltatások biciklizéshez kapcsolódó részeit nézve – 650.000 munkahelyet teremt.
Ha a jelenlegi 3 százaléknál tovább növekszik a kerékpározás közlekedésben betöltött szerepe – a várakozások szerint a duplájára, akkor az iparágban foglalkoztatottak száma akár az egymilliót is elérheti 2020-ra a „Munka és munkahelyteremtés az európai kerékpáros szektorban” című tanulmány szerint, melyet a The Guardian szerzett meg.
Kevin Mayne, a tanulmányt publikáló Európai Kerékpáros Szövetség (European Cyclist’s Federation – ECF) fejlesztési igazgatója szerint ez elég egyértelmű üzenet a kormányoknak és a helyi hatóságoknak: indokolt a biciklizésbe fektetni mind egészségügyi, mind környezetvédelmi, mind munkahelyteremtési szempontból. Mint mondta, világosan látszik, hogy minden megépített bicikliút és minden újabb biciklista hozzájárul a munkahelyek számának növekedéséhez. A biciklizésbe való befektetés minden más közlekedési lehetőségnél jobb megtérülést biztosít.
Ez a jelentés egy újabb bizonyíték arra, hogy az átállás a környezetbarát, alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra jó befektetés és munkahelyeket teremt – mondta Julian Scola az Európai Szakszervezeti Szövetség szóvivője a tanulmány kapcsán.
A tanulmány emellett úgy látja, hogy a kerékpáripar foglalkoztatási intenzitása minden más közlekedési ágazatnál magasabb. A kerékpáros gazdaság növekedése ezért magasabb munkahely teremtési potenciállal bír, mint például az autóipar, amely harmadannyi embert foglalkoztat egymillió eurónkénti forgalomnál.
Az iparágban a foglalkoztatás legnagyobb szeletéért (524.000 ember foglalkoztatása) a kerékpározáshoz kapcsolódó turisztikai szolgáltatások felelnek – beleérve a kerékpáros turizmusra építő éttermeket és szállodákat, míg a második legnagyobb szektor 80.000 foglalkoztatottal az értékesítés.
Az új fejlesztések, mint az e-bike (ami már most is hódít Európában) vagy a közlekedésbiztonsági kampányok és infrastruktúra fejlesztési projektek a tanulmány szerint tovább növelhetnék a kerékpáros gazdaságot, az ECF szerint erre az európai közlekedési költségvetésből kellene költeni.
A biciklis ipar mindemellett más ágazatoknál földrajzilag stabilabb munkahelyeket teremt, amelyek könnyebben hozzáférhetőek és befogadóak az alacsony képzettségű munkavállalók számára – állapítja meg egy másik jelentés, amelyet a leuveni Közlekedés és Mobilitás Kutatóintézet publikált.
Eszerint a biciklizésnek további előnyei is vannak a helyi vállalkozások fejlesztésében, így más közlekedési ágazatoknál jobban támogatja a helyi gazdaság fejlődését. A biciklisek ugyanis előnyben részesítik a helyi boltokat, éttermeket és kávézókat az egyéb közlekedési eszközöket használóknál.
forrás: piacesprofit.hu
Zöld Közlekedés
A debreceni BMW iX3 az elektromos autók élvonalába került
A vártnál sokkal erősebb a kereslet a Debrecenben gyártott iX3 modell iránt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mintegy 50 ezer megrendelés érkezett eddig a BMW Group debreceni gyárában készülő iX3 modellre, és a kereslet várhatóan 2026 után is erős marad – mondta Glenn Schmidt, a BMW Group globális fenntarthatóságért felelős alelnöke egy budapesti sajtóbeszélgetésen. Elmondása szerint a modell a vártnál sokkal jobban teljesít, ezért a második műszakot már februárban, az eredetileg tervezettnél korábban elindították a debreceni üzemben, ami a foglalkoztatásra is kedvező hatással lesz, de részleteket nem árult el – írja az alternativenergia.hu. Kiemelte: a debreceni gyár sikere a közép- és kelet-európai régióban is pozitív hatást gyakorolhat a beruházásokra és a beszállítói hálózat fejlődésére. A magyarországi gyártás bizonyítja, hogy Európában is lehet nemzetközileg versenyképes elektromos járművet előállítani – fogalmazott.
Emlékeztetett: a Debrecenben gyártott BMW iX3 (a Neue Klasse modellcsalád első tagja) több rangos autóipari díjat is elnyert, így az Év Magyar Autója 2026 díjat, valamint a globális Világ Év Autója és a Világ Év Elektromos Autója elismerést. A társaság az európai piacok közelsége, a kiépült beszállítói háttér, valamint a rendelkezésre álló, magasan képzett munkaerő miatt döntött Debrecen mellett – erősítette meg az alelnök, hozzátéve: a beruházási döntésben a magyar autóipar több évtizedes gyártási tapasztalata is fontos szerepet játszott. Hangsúlyozta, hogy a BMW-csoport nem támogatja a kínai versenytársakkal szembeni vámok vagy egyéb kereskedelmi korlátozások alkalmazását, ugyanakkor fontosnak tartja a kiegyensúlyozott versenyfeltételek megteremtését. A kínai piacot rendkívül erős verseny és innováció jellemzi, ami véleménye szerint hozzájárul a technológiai fejlődéshez és a globális versenyképesség fenntartásához.
Glenn Schmidt kiemelte: a technológiai semlegesség továbbra is alapvető jelentőségű a BWM számára. A vállalat célja, hogy valamennyi ügyféligényt lefedjen, ezért a benzin- és dízelüzemű, plug-in hibrid, elektromos és hidrogén meghajtású modellek egyaránt szerepelnek kínálatában. Ez a technológiai nyitottság és a rugalmasság stabilitást és folytonosságot biztosít a vállalat számára a változékony piaci és szabályozási környezetben, figyelembe véve a fogyasztói igények és az egyes piacok eltérő szabályozásának különbségeit is – mutatott rá. Az autóiparban hosszú távon kiszámítható stratégiai irányokra van szükség – húzta alá az európai szabályozási környezet változásaira utalva. A BMW stratégiájának egyik alapelve, hogy a főbb piacokat lehetőség szerint helyi gyártással szolgálják ki, miközben az iparágat alapvetően globális működés jellemzi – fejtette ki. A Kínában értékesített járműveik több mint 85 százalékát helyben gyártják. Az Egyesült Államokban harminc éve hozták létre a dél-karolinai üzemet, amely ma a vállalat legnagyobb gyára, és az amerikai piacon értékesített autók mintegy felét állítja elő.
Az MTI kérdésére az autóiparban várható konszolidációs folyamatokról szólva elmondta: az iparág sajátossága, hogy egy adott régió vezető autógyártója hosszabb távon jellemzően egy helyi gyártó. Példaként említette, hogy az Egyesült Államokban a Ford és a General Motors tölti be ezt a szerepet. Kínában viszont, ahol erős konszolidáció várható a közeljövőben, szintén egy kínai gyártónak lehet majd a legnagyobb piaci részesedése, és Európában is helyi gyártó maradhat az élen. A sajtóbeszélgetést megelőző, a Transport Research Arena 2026 konferencia keretében tartott előadásában Glenn Schmidt kiemelte: a fenntarthatóság és a versenyképesség egymást erősítő tényezők.
Hangsúlyozta, hogy a BMW Group továbbra is elkötelezett amellett, hogy legkésőbb 2050-re elérje a nettó zéró kibocsátást teljes értékláncában, összhangban a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel. Hozzátette: a világos és átfogó fenntarthatósági célok hosszú távon versenyelőnyt jelenthetnek a vállalatok számára.
Ismertetése szerint egy jármű értékének mintegy 70 százaléka a beszállítóktól származik. A BMW világszerte mintegy 2700 első körös beszállítóval működik együtt, miközben több tízezer második és harmadik körös partner kapcsolódik az ellátási lánchoz. A vállalat ösztönzi partnereit a körforgásos megoldások és a megújuló energiaforrások alkalmazására – mondta.
A körforgásos gazdaságra épülő működés jelenti az egyetlen hosszú távon fenntartható irányt Európa számára, és a kontinens versenyképességének megőrzéséhez elengedhetetlen ennek erősítése – vélekedett. Az előadást követő panelbeszélgetésen elmondta: Kínában úgy nőtt 50 százalék fölé a plug-in hibrid és tisztán elektromos járművek értékesítési aránya, hogy az ország nem tűzte ki célul a teljes elektrifikációt, és nem tiltotta be a belső égésű motorokat. Ehelyett célzott iparpolitikával, valamint a helyi gyártók és beszállítók támogatásával építette fel autóiparát. Ezzel szemben Európában jelenleg alig minden ötödik új jármű elektromos meghajtású, eközben szigorú szabályokat hoztak a teljes elektrifikáció eléréséhez – hívta fel a figyelmet.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autósok: igazságtalan a dupla parkolási díj terve Budapesten
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés