Zöld Közlekedés
Nem csak egészséges és zöld, még munkahelyeket is teremt a biciklizés
Több embert foglalkoztat Európában a kerékpár-ipar, mint a bányászat és majdnem a dupláját az acéliparnak. Egy friss tanulmány szerint már most 650.000 munkahelyet hozott létre, ami 2020-ra egymillióra nőhet.
Az acélipar jelenleg Európában 350.000, a bányászat pedig 615.000 embernek ad munkát Európában, míg a kerékpározás – a gyártás, turizmus, kiskereskedelem, infrastruktúra és szolgáltatások biciklizéshez kapcsolódó részeit nézve – 650.000 munkahelyet teremt.
Ha a jelenlegi 3 százaléknál tovább növekszik a kerékpározás közlekedésben betöltött szerepe – a várakozások szerint a duplájára, akkor az iparágban foglalkoztatottak száma akár az egymilliót is elérheti 2020-ra a „Munka és munkahelyteremtés az európai kerékpáros szektorban” című tanulmány szerint, melyet a The Guardian szerzett meg.
Kevin Mayne, a tanulmányt publikáló Európai Kerékpáros Szövetség (European Cyclist’s Federation – ECF) fejlesztési igazgatója szerint ez elég egyértelmű üzenet a kormányoknak és a helyi hatóságoknak: indokolt a biciklizésbe fektetni mind egészségügyi, mind környezetvédelmi, mind munkahelyteremtési szempontból. Mint mondta, világosan látszik, hogy minden megépített bicikliút és minden újabb biciklista hozzájárul a munkahelyek számának növekedéséhez. A biciklizésbe való befektetés minden más közlekedési lehetőségnél jobb megtérülést biztosít.
Ez a jelentés egy újabb bizonyíték arra, hogy az átállás a környezetbarát, alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra jó befektetés és munkahelyeket teremt – mondta Julian Scola az Európai Szakszervezeti Szövetség szóvivője a tanulmány kapcsán.
A tanulmány emellett úgy látja, hogy a kerékpáripar foglalkoztatási intenzitása minden más közlekedési ágazatnál magasabb. A kerékpáros gazdaság növekedése ezért magasabb munkahely teremtési potenciállal bír, mint például az autóipar, amely harmadannyi embert foglalkoztat egymillió eurónkénti forgalomnál.
Az iparágban a foglalkoztatás legnagyobb szeletéért (524.000 ember foglalkoztatása) a kerékpározáshoz kapcsolódó turisztikai szolgáltatások felelnek – beleérve a kerékpáros turizmusra építő éttermeket és szállodákat, míg a második legnagyobb szektor 80.000 foglalkoztatottal az értékesítés.
Az új fejlesztések, mint az e-bike (ami már most is hódít Európában) vagy a közlekedésbiztonsági kampányok és infrastruktúra fejlesztési projektek a tanulmány szerint tovább növelhetnék a kerékpáros gazdaságot, az ECF szerint erre az európai közlekedési költségvetésből kellene költeni.
A biciklis ipar mindemellett más ágazatoknál földrajzilag stabilabb munkahelyeket teremt, amelyek könnyebben hozzáférhetőek és befogadóak az alacsony képzettségű munkavállalók számára – állapítja meg egy másik jelentés, amelyet a leuveni Közlekedés és Mobilitás Kutatóintézet publikált.
Eszerint a biciklizésnek további előnyei is vannak a helyi vállalkozások fejlesztésében, így más közlekedési ágazatoknál jobban támogatja a helyi gazdaság fejlődését. A biciklisek ugyanis előnyben részesítik a helyi boltokat, éttermeket és kávézókat az egyéb közlekedési eszközöket használóknál.
forrás: piacesprofit.hu
Zöld Közlekedés
Sürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
Magyarországon a legmagasabb a vasúti járművek átlagos életkora egész Európában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Magyarországon a legmagasabb a vasúti járművek átlagos életkora egész Európában, ami a “lázári vasútrombolás”, az éveken át leállított vasúti járműbeszerzések eredménye – írta a közlekedési és beruházási miniszter a Facebook-oldalán. Vitézy Dávid a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésére hivatkozva kiemelte, a magyar vasúti járművek átlagéletkora 42 év, miközben Romániában 32, Lengyelországban 25, Szlovákiában 22, Csehországban pedig 20 esztendő ugyanez az adat – írja az alternativenergia.hu. Szerinte ez azt mutatja, hogy Magyarország évtizedes lemaradásban van a vasúti járműpark megújításában, egy olyan területen, ahol minden érdemi intézkedés évtizedes előre gondolkodást, tervezést és évekre előkészített döntéseket igényel.
Kiemelte, a régió országaiban nem azért alacsonyabb a járműflotta átlagéletkora, mert “éppen volt néhány eladó jármű”, hanem mert belátták, hogy a vasútfejlesztés stratégiai kérdés. Lázár János “nem egyszerűen tévedett, hanem messze saját ciklusán túlmutató módon ásta alá a vasútfejlesztés lehetőségét, amikor sorban beszerzéseket és beruházásokat állított le, függesztett fel, vagy húzott keresztbe még a hivatalában töltött legutolsó napjaiban is” – írta.
Kifejtette: a vasútfejlesztés elhalasztása, az öregebb járművek üzemeltetése végső soron a vasút versenyképességét csökkenti a közúttal szemben, még akkor is, amikor a vasút minden szempontból jobb alternatíva lenne. Ez viszont gazdaságstratégiai, térségfejlesztési, környezetvédelmi, közlekedéspolitikai zsákutcába vezet – tette hozzá.
A miniszter megjegyezte: a kormányváltás óta felszabadított uniós forrásokból 1,8 milliárd euró értékben új HÉV-kocsikat és 35 emeletes motorvonatot tudnak vásárolni, ez pedig jelentősen javíthatja a járműpark átlagéletkorát, és hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarországon is korszerűbb, megbízhatóbb vasúti szolgáltatás működjön.
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
-
Zöld Közlekedés15 óra telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés