Zöld Közlekedés
Nem csak egészséges és zöld, még munkahelyeket is teremt a biciklizés
Több embert foglalkoztat Európában a kerékpár-ipar, mint a bányászat és majdnem a dupláját az acéliparnak. Egy friss tanulmány szerint már most 650.000 munkahelyet hozott létre, ami 2020-ra egymillióra nőhet.
Az acélipar jelenleg Európában 350.000, a bányászat pedig 615.000 embernek ad munkát Európában, míg a kerékpározás – a gyártás, turizmus, kiskereskedelem, infrastruktúra és szolgáltatások biciklizéshez kapcsolódó részeit nézve – 650.000 munkahelyet teremt.
Ha a jelenlegi 3 százaléknál tovább növekszik a kerékpározás közlekedésben betöltött szerepe – a várakozások szerint a duplájára, akkor az iparágban foglalkoztatottak száma akár az egymilliót is elérheti 2020-ra a „Munka és munkahelyteremtés az európai kerékpáros szektorban” című tanulmány szerint, melyet a The Guardian szerzett meg.
Kevin Mayne, a tanulmányt publikáló Európai Kerékpáros Szövetség (European Cyclist’s Federation – ECF) fejlesztési igazgatója szerint ez elég egyértelmű üzenet a kormányoknak és a helyi hatóságoknak: indokolt a biciklizésbe fektetni mind egészségügyi, mind környezetvédelmi, mind munkahelyteremtési szempontból. Mint mondta, világosan látszik, hogy minden megépített bicikliút és minden újabb biciklista hozzájárul a munkahelyek számának növekedéséhez. A biciklizésbe való befektetés minden más közlekedési lehetőségnél jobb megtérülést biztosít.
Ez a jelentés egy újabb bizonyíték arra, hogy az átállás a környezetbarát, alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra jó befektetés és munkahelyeket teremt – mondta Julian Scola az Európai Szakszervezeti Szövetség szóvivője a tanulmány kapcsán.
A tanulmány emellett úgy látja, hogy a kerékpáripar foglalkoztatási intenzitása minden más közlekedési ágazatnál magasabb. A kerékpáros gazdaság növekedése ezért magasabb munkahely teremtési potenciállal bír, mint például az autóipar, amely harmadannyi embert foglalkoztat egymillió eurónkénti forgalomnál.
Az iparágban a foglalkoztatás legnagyobb szeletéért (524.000 ember foglalkoztatása) a kerékpározáshoz kapcsolódó turisztikai szolgáltatások felelnek – beleérve a kerékpáros turizmusra építő éttermeket és szállodákat, míg a második legnagyobb szektor 80.000 foglalkoztatottal az értékesítés.
Az új fejlesztések, mint az e-bike (ami már most is hódít Európában) vagy a közlekedésbiztonsági kampányok és infrastruktúra fejlesztési projektek a tanulmány szerint tovább növelhetnék a kerékpáros gazdaságot, az ECF szerint erre az európai közlekedési költségvetésből kellene költeni.
A biciklis ipar mindemellett más ágazatoknál földrajzilag stabilabb munkahelyeket teremt, amelyek könnyebben hozzáférhetőek és befogadóak az alacsony képzettségű munkavállalók számára – állapítja meg egy másik jelentés, amelyet a leuveni Közlekedés és Mobilitás Kutatóintézet publikált.
Eszerint a biciklizésnek további előnyei is vannak a helyi vállalkozások fejlesztésében, így más közlekedési ágazatoknál jobban támogatja a helyi gazdaság fejlődését. A biciklisek ugyanis előnyben részesítik a helyi boltokat, éttermeket és kávézókat az egyéb közlekedési eszközöket használóknál.
forrás: piacesprofit.hu
Zöld Közlekedés
Egy év alatt több mint ezer új elektromos töltő épült itthon
Átlépte a négyezret az engedélyköteles elektromos töltőberendezések száma Magyarországon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legfrissebb elektromobilitási jelentése alapján 2025 végén már 4227 engedélyköteles elektromos töltőberendezés üzemelt Magyarországon – közölte a hivatal az MTI-vel. Hangsúlyozta az alternativenergia.hu, hogy 2025-ben intenzíven bővült a magyar elektromostöltő-infrastruktúra, a 2024. év végi adatokhoz képest – 3191 – darab – több mint ezer berendezéssel több üzemelt Magyarországon. Az engedélyköteles elektromos töltőberendezések száma mellett nőtt a töltésre fordított energiamennyiség negyedéves értéke is, elérte a 12 630 megawattórát (MWh). A legtöbb töltőberendezés továbbra is a fővárosban volt elérhető, 1462 darab, Pest vármegyében 510, Hajdú-Bihar vármegyében 415, Veszprém vármegyében pedig 210 berendezés üzemelt, míg Nógrád vármegyében 31 berendezés állt a felhasználók rendelkezésére.
A 4227 töltőberendezés közül 3079 (váltakozó áramú) AC-töltésre, 813 (egyenáramú) DC-töltésre, 335 darab pedig AC és DC-töltésre egyaránt alkalmas volt, 2025 végén a töltőberendezéseken összesen 7530 csatlakozó működött, amelyek túlnyomó többsége (5393 darab) Type2 típusú AC töltésre használható eszköz volt. Az elosztói területeket tekintve a legtöbb, 1922 berendezés az ELMŰ Hálózati Kft. területén üzemelt, ezt követte az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. 702, és az OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt. 590 darabbal. A közleményben kitértek arra, hogy a tavalyi év utolsó negyedévében a szolgáltatók összesen 519 373 darab töltést regisztráltak. A 2024 utolsó negyedévében mért 8693 Mwh-hoz képest a töltésre felhasznált energia összmennyisége elérte a 12 630 MWh-t, ebből az AC töltések mennyisége 2158 MWh, a DC töltések mennyisége 10 472 MWh-t tett ki. Az engedélyköteles elektromos töltőberendezésekről szóló részletes beszámoló, valamint a töltőberendezéseket tartalmazó interaktív térkép elérhető a MEKH honlapján.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBenzin és gázolaj: marad az adócsökkentés, de már kisebb mértékben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaOlajszivárgás Oroszlányban: ideiglenes tiltás lépett életbe egyes technológiákra
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaTeljes életciklus alapján kell vizsgálni az elektromos autók hatását
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAszály ellen is hatékony lehet a magyar fejlesztésű gyapjúpellet
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaVizsgálat indult az EcoPro debreceni üzemében történt esemény után

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés