Zöldinfó

Némelyik tóban több a mikroműanyag, mint az ócenánokban

Egy nemzetközi kutatócsoport első alkalommal vizsgálta globálisan és sztenderdizálva a tavak
műanyag-szennyezettségét és kiábrándító eredményre jutott.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-07-23

Szerző:

Vanessza

A mikroműanyagok az emberi tevékenységtől még látszólag érintetlen tavakban is jelen vannak és akadnak olyan tavak is, amelyekben több a mikroműanyag, mint az óceánokban. A kutatásban a Bécsi Egyetem limnológusa is részt vett, az eredményeiket most publikálták a Nature című szaklapban.

Azt eddig is tudtuk – és tudományosan alaposan igazolták is -, hogy a tengerekben és óceánokban egyre
több a műanyag. De mi a helyzet a folyókkal és a tavakkal? Erre kereste a választ egy nemzetközi
kutatócsoport, amelynek a Bécsi Egyetem és a WasserCluster Lunz limnológusa, Katrin Attermeyer is tagja volt. A kutatást az olasz Milánó-Bicocca Egyetem vízi ökológia és vízmenedzsment kutatócsoportja dolgozta ki és irányította. A projekt során összesen 23 ország 38 tavából vettek mintát ugyanazzal a módszerrel. A tavakat úgy választották ki, hogy a hidromorfológiai jellemzőik – például a kiterjedésük, a mélységük, a part hossza – és az egyéb antropogén tényezők – szennyvíztisztítók megléte, népsűrűség – a legnagyobb változatosságot mutassák, és földrajzilag szétszórtan helyezkedjenek el. Így a mintákat globálisan reprezentatívnak lehetett tekinteni.

A vízmintákban lévő műanyagokat ezután forma, szín és nagyság alapján csoportosították. Kiderült, hogy a vízben lévő műanyag-részecskék csaknem 94 százaléka mikroműanyag, vagyis 5 milliméternél kisebb. A részecskék kémiai összetételét is elemezték és arra a nem meglepő eredményre jutottak, hogy nagy részük poliészter, polipropilén vagy polietilén. „A két utóbbi anyag a világ műanyagtermelésének több mint felét teszi ki, míg a poliészter a textilipar egyik fontos alapanyaga” – magyarázza Katrin Attermeyer.
A vízben előforduló műanyagok és azok mennyisége alapján minden tónak elkészítették a saját „névjegyét” és megvizsgálták, ez milyen összefüggésben áll a vízgyűjtő terület jellemzőivel valamint a lehetséges szennyezési forrásokkal. Kiderült, hogy két tó-típus veszélyeztetett különösen: azok, amelyek sűrűn lakott, urbanizált területeken helyezkednek el, illetve amelyeknek nagy a vízfelülete. A vizsgálatok során az is kiderült, hogy míg a kis vízfelületű, sekély és rövid partvonallal rendelkező tavakban főleg kék vagy fekete poliészter szálak fordultak elő, addig a nagy kiterjedésű, mély tavakban, hosszú partvonallal az átlátszó vagy fehér polipropilén és polietilén szemcsék domináltak.

A kutatás rámutatott arra is, hogy a Luganói-tó, a Lago Maggiore és a Tahoe-tó már most szennyezettebb, mint a világon a legszennyezettebbnek számító szubtrópusi óceáni áramlatok. Ráadásul a műanyag- szemcsék még az emberi tevékenységtől látszólag érintetlen vizekben is megtalálhatóak voltak. A tanulmány eredményei rámutatnak arra, hogy a tavak is jó indikátorai lehetnek a globális műanyag- szennyezés mértékének és a mikroműanyag-szennyezés elleni harc során a folyókat, tavakat is figyelembe kell venni. A kutatás során Ausztriában egyedüliként a Lunzer Seeből vettek mintát. A viszonylag kicsi tó, amelynek partja gyéren lakott, a kevésbé szennyezett tavakhoz tartozik köbméterenként kevesebb mint 1 műanyagrécsecskével.

Kapcsolódó tartalom:fenntarthatóság környezetvédelem mikroműanyag műanyag szelektiv hulladék szelektiv hulladékgyüjtés

Zöldinfó

Győr környékén is nagyszabású madárvédelmi fejlesztéseket hajt végre az E.ON

Az idén már 3300 fészek várja a gólyákat az E.ON áramhálózatán.

Létrehozva:

11 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-01

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A vállalat 70 új gólyafészek telepítésével, 80 meglévő fészek újjáépítésével, 250 villanyoszlop madárbaráttá alakításával és Győr környékén 8,5 kilométeres madárvédelmi beruházással teszi biztonságosabbá a madarak fészkelését – közölte az E.ON Hungária Csoport. Az alternativenergia.hu közleménye szerint a Dunántúl, Pest vármegye és Budapest áramhálózatát működtető vállalat idén több mint 250 villanyoszlop madárbarát átalakítását tervezi, és a munkák jelentős része még a gólyák érkezése előtt elkészül. Az oszlopokra madárbarát burkolatot, hosszú szigetelőket, madárkiülőket telepítenek, valamint áramkötéscseréket hajtanak végre a madarak biztonságáért. A gólyák költését masszív fészektartókkal segítik, ezekből idén 70 darabot szerelnek fel. A viharban megsérült fészkeket újjáépítik, a mázsás súlyú és leborulás-veszélyes fészkek súlyát pedig természetvédelmi szakemberek csökkentik.

Összesen 80 helyszínen újítanak fel gólyafészkeket. Így idén már 3300 biztonságos, új vagy megerősített fészkelőhely várja a gólyapárokat az E.ON áramhálózatán. Kiemelik: a legtöbb fészeképítést és javítást ősszel és télen végzik, hogy tavasszal ne zavarják a költést. Az új fészkek helyét a nemzeti parkok szakemberei jelölik ki, jellemzően olyan oszlopokon, ahol a gólyák korábban próbálkoztak már költéssel vagy hordtak fel fészekanyagot. A közleményben kitérnek arra, hogy több nagy volumenű madárvédelmi beruházást végez az E.ON Győr környéki áramhálózatai kapcsán. Mintegy 8,5 kilométeres nyomvonalhosszban építi át a középfeszültségű légvezetékeit madárbarát fejszerkezet alkalmazásával, emellett számos helyen telepít madárvédő burkolatokat, a madarakat a vezetéktől távol tartó hosszú szigetelőket, alul vezetett burkolt áramkötéseket. A madarak biztonságos megkapaszkodását a hálózatra szerelt madárkiülőkkel segítik majd.

A fejlesztések ebben a régióban majdnem 20 településen áthaladó áramhálózatot érintenek, a legnagyobb beruházásokat Halászi, Sarród, Kapuvár, Szil, Pér, Magyarkeresztúr, Kisbajcs, Rábacsanak és Győr Sashegypuszta térségében valósítja meg az E.ON. Ezenkívül gólyafészek-javításokat, új fészektartó kihelyezéseket is jelentős számban végeznek a cég szakemberei Győr környékén. A vércséket, sólymokat új költőládák telepítésével segíti a cég, mivel ezek a nagy testű madarak nem építenek saját fészket, helyette más madarakét foglalják el. Az E.ON nagyfeszültségű oszlopain már 120 biztonságos műfészek található, és idén továbbiakat helyeznek ki a szakemberek, illetve együttműködve a nemzeti parkokkal segítenek a fiókák gyűrűzésében is – áll a közleményben.

Kiemelik: az E.ON madárvédelmi beruházásai éves szinten 350-400 millió forintos költséget jelentenek, amelyet az energiacég saját forrásból finanszíroz. Mint írják, 2025-ben rekordszámú, 912 gólyafiókát gyűrűztek az E.ON segítségével a Dunántúlon a madárvédelemért felelős szakemberek: a legtöbb gyűrűt – összesen 253-at – Veszprém vármegyében helyezték a fiókák lábára, Győr-Moson-Sopronban 157, Tolnában 144, Fejér vármegyében 114 fióka kapott távolról leolvasható, egyedi ornitológiai jelzést.

Tovább olvasom