Zöldinfó

Némelyik tóban több a mikroműanyag, mint az ócenánokban

Egy nemzetközi kutatócsoport első alkalommal vizsgálta globálisan és sztenderdizálva a tavak
műanyag-szennyezettségét és kiábrándító eredményre jutott.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-07-23

Szerző:

Vanessza

A mikroműanyagok az emberi tevékenységtől még látszólag érintetlen tavakban is jelen vannak és akadnak olyan tavak is, amelyekben több a mikroműanyag, mint az óceánokban. A kutatásban a Bécsi Egyetem limnológusa is részt vett, az eredményeiket most publikálták a Nature című szaklapban.

Azt eddig is tudtuk – és tudományosan alaposan igazolták is -, hogy a tengerekben és óceánokban egyre
több a műanyag. De mi a helyzet a folyókkal és a tavakkal? Erre kereste a választ egy nemzetközi
kutatócsoport, amelynek a Bécsi Egyetem és a WasserCluster Lunz limnológusa, Katrin Attermeyer is tagja volt. A kutatást az olasz Milánó-Bicocca Egyetem vízi ökológia és vízmenedzsment kutatócsoportja dolgozta ki és irányította. A projekt során összesen 23 ország 38 tavából vettek mintát ugyanazzal a módszerrel. A tavakat úgy választották ki, hogy a hidromorfológiai jellemzőik – például a kiterjedésük, a mélységük, a part hossza – és az egyéb antropogén tényezők – szennyvíztisztítók megléte, népsűrűség – a legnagyobb változatosságot mutassák, és földrajzilag szétszórtan helyezkedjenek el. Így a mintákat globálisan reprezentatívnak lehetett tekinteni.

A vízmintákban lévő műanyagokat ezután forma, szín és nagyság alapján csoportosították. Kiderült, hogy a vízben lévő műanyag-részecskék csaknem 94 százaléka mikroműanyag, vagyis 5 milliméternél kisebb. A részecskék kémiai összetételét is elemezték és arra a nem meglepő eredményre jutottak, hogy nagy részük poliészter, polipropilén vagy polietilén. „A két utóbbi anyag a világ műanyagtermelésének több mint felét teszi ki, míg a poliészter a textilipar egyik fontos alapanyaga” – magyarázza Katrin Attermeyer.
A vízben előforduló műanyagok és azok mennyisége alapján minden tónak elkészítették a saját „névjegyét” és megvizsgálták, ez milyen összefüggésben áll a vízgyűjtő terület jellemzőivel valamint a lehetséges szennyezési forrásokkal. Kiderült, hogy két tó-típus veszélyeztetett különösen: azok, amelyek sűrűn lakott, urbanizált területeken helyezkednek el, illetve amelyeknek nagy a vízfelülete. A vizsgálatok során az is kiderült, hogy míg a kis vízfelületű, sekély és rövid partvonallal rendelkező tavakban főleg kék vagy fekete poliészter szálak fordultak elő, addig a nagy kiterjedésű, mély tavakban, hosszú partvonallal az átlátszó vagy fehér polipropilén és polietilén szemcsék domináltak.

A kutatás rámutatott arra is, hogy a Luganói-tó, a Lago Maggiore és a Tahoe-tó már most szennyezettebb, mint a világon a legszennyezettebbnek számító szubtrópusi óceáni áramlatok. Ráadásul a műanyag- szemcsék még az emberi tevékenységtől látszólag érintetlen vizekben is megtalálhatóak voltak. A tanulmány eredményei rámutatnak arra, hogy a tavak is jó indikátorai lehetnek a globális műanyag- szennyezés mértékének és a mikroműanyag-szennyezés elleni harc során a folyókat, tavakat is figyelembe kell venni. A kutatás során Ausztriában egyedüliként a Lunzer Seeből vettek mintát. A viszonylag kicsi tó, amelynek partja gyéren lakott, a kevésbé szennyezett tavakhoz tartozik köbméterenként kevesebb mint 1 műanyagrécsecskével.

Kapcsolódó tartalom:fenntarthatóság környezetvédelem mikroműanyag műanyag szelektiv hulladék szelektiv hulladékgyüjtés

Zöldinfó

Zöld fordulat: 2030-ig tovább nőhet az erdők aránya Magyarországon

Az erdő a legfontosabb eszköz a klímaváltozással szemben.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-28

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az erdő az egyik legfontosabb eszköz, ami a klímaváltozással szemben ellenáll, ezért a jövőnek is az egyik záloga – jelentette ki az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára a zalai Gelsén – ismertette az alternativenergia.hu. Mocz András az Országfásítási program keretében két öthektáros friss telepítés kapcsán tartott sajtótájékoztatón elmondta: több mint kétmillió hektárnyi erdő szerepel az erdészeti és a földhivatali nyilvántartásban, ami Magyarország területének 23,8 százalékát teszi ki. A zártkerteket, családi kerteket, parkokat vagy az utak menti fásításokat is együttvéve ez az arány 25,4 százalék, amit a kormány 2030-ig 27 százalékra kíván bővíteni. Ezt szolgálja a 2019-ben indított Országfásítási program – ennek része az újszülöttek erdeje is -, amelynek keretében együttesen több mint 2000 hektár erdőt telepítettek az elmúlt öt évben. A forrást ehhez az Energiaügyi Minisztérium biztosítja, évente 2 milliárd forintot, amivel az erdei iskolák programjához is támogatást nyújt – ismertette a helyettes államtitkár.

Megindultak emellett a településfásítások is, amelynek során idén tavasszal mintegy 280 település kap szaporítóanyagot. Ebben a programban az elmúlt öt évben 70 ezer fát ültettek el, ez most tavasszal még 7 ezerrel gyarapodik, de év végéig 100 ezerre emelkedik az újonnan telepített fák száma, ami együttesen 500 hektár erdőterületnek felel meg – sorolta. Arról is beszélt, hogy a belterületi fásításokon kívül külterületen, a magántulajdonban lévő termőföldeken is történik erdőtelepítés a Vidékfejlesztési program, illetve az uniós közös agrárpolitika keretében, és összesen 64 milliárd forint áll erre rendelkezésre. További 80 milliárd forintot biztosítanak a korábban telepített erdők fenntartására, gondozására, ápolására, továbbá a gazdák jövedelempótlására. Folynak az erdőtelepítések a magántulajdonba került szántókon és legelőkön is, ezeken öt év alatt 37 ezer hektár új erdőt telepítettek, amihez tavaly 7700 hektár adódott még. Mindezek a számok azt jelzik, hogy az embereknek az erdőtelepítés mint alternatív földhasznosítás egy lehetőséget ad a megélhetésre, hiszen 12 éven keresztül járadékot kapnak – jelezte Mocz András.

A helyettes államtitkár kitért a városi erdőprogramra is, ami mintaprogramként indult el Sárváron, Balatonfüreden, Tatán, Budapesten és Kecskeméten. Szívesen látogatják az emberek az erdőket, a Covid-járvány idején az erdők látogatottsága 30-35 millióról 45-50 millióra emelkedett, mert maga az erdő a gazdasági, védelmi funkción felül közjóléti szerepet is betölt. Magyarország erdőterülete tehát nem csökken, hanem emelkedik és a törekvés az, hogy ezek az erdők egészséges állapotban maradjanak, és az is cél, hogy a klímaváltozás negatív hatásait ki lehessen védeni – közölte Mocz András. Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára a térség országgyűlési képviselőjeként beszélt arról, hogy nagyon fontos cél, hogy növelni tudjuk a magyarországi erdőterületek méretét, meg tudjuk védeni az erdőinket a klímaváltozás negatív hatásaitól. Zalában is nagyon jelentős a bakancsos turizmus és az erdők turisztikai szerepe, és fontos ezeknek a lehetőségeknek a bővítése.

Az Országfásítási program keretében Gelse határában, valamint Ligetfalván összesen 80 ezer csemetét ültettek el a közeli napokban, ami hozzájárul ahhoz, hogy óvjuk, védjük a környezetünket, ami mindannyiunk közös érdeke – jegyezte meg a politikus. Kreiner Roland, a Zalaerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese arról számolt be, hogy az elmúlt hét évben 19 helyszínen mintegy 30 erdőrészletben végeztek erdőtelepítést több mint 73 hektáron. Ehhez 577 ezer csemetét és 2800 kilogramm makkot használtak fel. Gelsén és Ligetfalván is öt-öt hektár nagyságú telepítést végeznek ezen a tavaszon. Ligetfalván az újszülöttek erdeje program keretében több mint 40 ezer csemetét ültettek. Gelsén egy speciális, nehéz adottságú területen ültettek cser- valamint nyárfacsemetéket, amit madárcseresznyével, vadkörtével és vadalmával vegyítettek, a területet pedig vadkárelhárító kerítéssel vették körbe. A szakember jelezte: a térségben és az erdőgazdálkodásban is jellemző, hogy erre a nehéz fizikai munkára nehéz embert találni, ezért az erdőtelepítést nagy részben már gépi ültetéssel végzik.

Tovább olvasom