Zöldinfó

Némelyik tóban több a mikroműanyag, mint az ócenánokban

Egy nemzetközi kutatócsoport első alkalommal vizsgálta globálisan és sztenderdizálva a tavak
műanyag-szennyezettségét és kiábrándító eredményre jutott.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-07-23

Szerző:

Vanessza

A mikroműanyagok az emberi tevékenységtől még látszólag érintetlen tavakban is jelen vannak és akadnak olyan tavak is, amelyekben több a mikroműanyag, mint az óceánokban. A kutatásban a Bécsi Egyetem limnológusa is részt vett, az eredményeiket most publikálták a Nature című szaklapban.

Azt eddig is tudtuk – és tudományosan alaposan igazolták is -, hogy a tengerekben és óceánokban egyre
több a műanyag. De mi a helyzet a folyókkal és a tavakkal? Erre kereste a választ egy nemzetközi
kutatócsoport, amelynek a Bécsi Egyetem és a WasserCluster Lunz limnológusa, Katrin Attermeyer is tagja volt. A kutatást az olasz Milánó-Bicocca Egyetem vízi ökológia és vízmenedzsment kutatócsoportja dolgozta ki és irányította. A projekt során összesen 23 ország 38 tavából vettek mintát ugyanazzal a módszerrel. A tavakat úgy választották ki, hogy a hidromorfológiai jellemzőik – például a kiterjedésük, a mélységük, a part hossza – és az egyéb antropogén tényezők – szennyvíztisztítók megléte, népsűrűség – a legnagyobb változatosságot mutassák, és földrajzilag szétszórtan helyezkedjenek el. Így a mintákat globálisan reprezentatívnak lehetett tekinteni.

A vízmintákban lévő műanyagokat ezután forma, szín és nagyság alapján csoportosították. Kiderült, hogy a vízben lévő műanyag-részecskék csaknem 94 százaléka mikroműanyag, vagyis 5 milliméternél kisebb. A részecskék kémiai összetételét is elemezték és arra a nem meglepő eredményre jutottak, hogy nagy részük poliészter, polipropilén vagy polietilén. „A két utóbbi anyag a világ műanyagtermelésének több mint felét teszi ki, míg a poliészter a textilipar egyik fontos alapanyaga” – magyarázza Katrin Attermeyer.
A vízben előforduló műanyagok és azok mennyisége alapján minden tónak elkészítették a saját „névjegyét” és megvizsgálták, ez milyen összefüggésben áll a vízgyűjtő terület jellemzőivel valamint a lehetséges szennyezési forrásokkal. Kiderült, hogy két tó-típus veszélyeztetett különösen: azok, amelyek sűrűn lakott, urbanizált területeken helyezkednek el, illetve amelyeknek nagy a vízfelülete. A vizsgálatok során az is kiderült, hogy míg a kis vízfelületű, sekély és rövid partvonallal rendelkező tavakban főleg kék vagy fekete poliészter szálak fordultak elő, addig a nagy kiterjedésű, mély tavakban, hosszú partvonallal az átlátszó vagy fehér polipropilén és polietilén szemcsék domináltak.

A kutatás rámutatott arra is, hogy a Luganói-tó, a Lago Maggiore és a Tahoe-tó már most szennyezettebb, mint a világon a legszennyezettebbnek számító szubtrópusi óceáni áramlatok. Ráadásul a műanyag- szemcsék még az emberi tevékenységtől látszólag érintetlen vizekben is megtalálhatóak voltak. A tanulmány eredményei rámutatnak arra, hogy a tavak is jó indikátorai lehetnek a globális műanyag- szennyezés mértékének és a mikroműanyag-szennyezés elleni harc során a folyókat, tavakat is figyelembe kell venni. A kutatás során Ausztriában egyedüliként a Lunzer Seeből vettek mintát. A viszonylag kicsi tó, amelynek partja gyéren lakott, a kevésbé szennyezett tavakhoz tartozik köbméterenként kevesebb mint 1 műanyagrécsecskével.

Kapcsolódó tartalom:fenntarthatóság környezetvédelem mikroműanyag műanyag szelektiv hulladék szelektiv hulladékgyüjtés

Zöldinfó

Planet Budapest: a víz és a fenntarthatóság áll a középpontban

A 21. század nagy kérdése, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű vizet tudjunk biztosítani a lakosságnak, az iparnak és a mezőgazdaságnak.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-07

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A volt államfő, Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a már megnyílt Planet Budapest rendezvényen elhangzottakkal összefüggésben emlékeztetett rá, hogy a megoldásra három éve letettek egy javalatot, egy magyar modellt az ENSZ asztalára – írja az alternativenergia.hu. Ghánában már három szennyvíztisztítót építettek magyar cégek, amelyek tapasztalata alapján kiszámítható: egy szennyvíztisztító és egy víztisztító egy főre eső költsége 85 euró, egymilliárd lakosra 85 milliárd euró, így az inflációval is számolva 100 milliárd euró lenne szükséges Afrika teljes szennyvíztisztítási és az ivóvíztisztítási problémájának megoldásához. Áder János megjegyezte: ez az összeg “kísértetiesen hasonlít” ahhoz az összeghez, amelyet az Európai Unió “éppen a háború folytatásához” akar adni Ukrajnának, a 90 milliárdos hiteléhez. A korábbi köztársasági elnök szerint ez a 90 milliárd a pusztítást, a háború elhúzódását, egy esztelen, véres konfliktus elhúzódását eredményezi, míg a másik összeg az afrikaiak otthonmaradását segítené elő, az életet szolgálná. Áder János a Planet Budapestről szólva kifejtette: a fenntarthatósági expó ötnapos szakmai része ma ér véget, de az élményalapú kiállítás és programok március 29-ig várják a családokat, a nagyközönséget.

Az expón száz magyar kiállító cég a fenntarthatóság különböző kérdéseire ad választ. Olyanokra, mint a korszerűbb öntözés kevesebb vízzel, kevesebb vegyszerrel, a drónos kártevőirtás, a műanyag- és elektronikai hulladékok, használt ruhák újrahasznosításának problémája, az élelmiszerpazarlás megelőzése. Az egy hónapon át tartó rendezvény holnaptól is látogatható részei közül felhívta a figyelmet a Planet Ride, Explorers és Heroes interaktív tereire. A Heroes fiataloknak szóló kalandpark, a Ride történetmesélés, 50 perces séta során az ipari forradalomtól mostanáig, az Explorersen pedig 12 témaszigeten beszélnek a víz problémájáról, a divatról, vagy a hulladék újrahasznosításáról – ismertette. Áder János a látogatást tervezőknek – a Planet Ride és a Planet Heroes esetében – javasolta az előzetes regisztrációt, ami nélkül sorállásra kell számítani a nagy érdeklődés miatt.

A Planet Budapest témái közül kiemelte a Bay Zoltán Kutatóintézet munkatársai által kidolgozott új magyar akkumulátor technológiát. Ennek a terméknek nagyobb az energiasűrűsége, kétszer annyi távolságot lehet vele megtenni, és gyorsabban lehet feltölteni. Biztonságosabb és környezetbarátabb, mint a korábbi akkumulátorok, alig használ vizet és vegyszert, és olyan anyagokat használ fel, amelyek könnyebben hozzáférhetőek, mint a most épített akkumulátoroké, mindemellett olcsóbb és adaptálható a meglévő gyártási technológiákhoz.

Ez külön-külön is nagy eredmény, de hogy együtt tudja mindezt egy magyar fejlesztés, az tényleg világszám – emlékeztetett Áder János. A fő kérdés most az, hogy ez magyar kézben maradjon, “szervezzünk meg egy magyar gyártókapacitást” – mondta, reményét fejezve ki, hogy megtalálják azokat a magyar befektetőket, akik ebben fantáziát látnak.

Tovább olvasom