Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Némelyik tóban több a mikroműanyag, mint az ócenánokban

Egy nemzetközi kutatócsoport első alkalommal vizsgálta globálisan és sztenderdizálva a tavak
műanyag-szennyezettségét és kiábrándító eredményre jutott.

Létrehozva:

|

A mikroműanyagok az emberi tevékenységtől még látszólag érintetlen tavakban is jelen vannak és akadnak olyan tavak is, amelyekben több a mikroműanyag, mint az óceánokban. A kutatásban a Bécsi Egyetem limnológusa is részt vett, az eredményeiket most publikálták a Nature című szaklapban.

Azt eddig is tudtuk – és tudományosan alaposan igazolták is -, hogy a tengerekben és óceánokban egyre
több a műanyag. De mi a helyzet a folyókkal és a tavakkal? Erre kereste a választ egy nemzetközi
kutatócsoport, amelynek a Bécsi Egyetem és a WasserCluster Lunz limnológusa, Katrin Attermeyer is tagja volt. A kutatást az olasz Milánó-Bicocca Egyetem vízi ökológia és vízmenedzsment kutatócsoportja dolgozta ki és irányította. A projekt során összesen 23 ország 38 tavából vettek mintát ugyanazzal a módszerrel. A tavakat úgy választották ki, hogy a hidromorfológiai jellemzőik – például a kiterjedésük, a mélységük, a part hossza – és az egyéb antropogén tényezők – szennyvíztisztítók megléte, népsűrűség – a legnagyobb változatosságot mutassák, és földrajzilag szétszórtan helyezkedjenek el. Így a mintákat globálisan reprezentatívnak lehetett tekinteni.

A vízmintákban lévő műanyagokat ezután forma, szín és nagyság alapján csoportosították. Kiderült, hogy a vízben lévő műanyag-részecskék csaknem 94 százaléka mikroműanyag, vagyis 5 milliméternél kisebb. A részecskék kémiai összetételét is elemezték és arra a nem meglepő eredményre jutottak, hogy nagy részük poliészter, polipropilén vagy polietilén. „A két utóbbi anyag a világ műanyagtermelésének több mint felét teszi ki, míg a poliészter a textilipar egyik fontos alapanyaga” – magyarázza Katrin Attermeyer.
A vízben előforduló műanyagok és azok mennyisége alapján minden tónak elkészítették a saját „névjegyét” és megvizsgálták, ez milyen összefüggésben áll a vízgyűjtő terület jellemzőivel valamint a lehetséges szennyezési forrásokkal. Kiderült, hogy két tó-típus veszélyeztetett különösen: azok, amelyek sűrűn lakott, urbanizált területeken helyezkednek el, illetve amelyeknek nagy a vízfelülete. A vizsgálatok során az is kiderült, hogy míg a kis vízfelületű, sekély és rövid partvonallal rendelkező tavakban főleg kék vagy fekete poliészter szálak fordultak elő, addig a nagy kiterjedésű, mély tavakban, hosszú partvonallal az átlátszó vagy fehér polipropilén és polietilén szemcsék domináltak.

Advertisement

A kutatás rámutatott arra is, hogy a Luganói-tó, a Lago Maggiore és a Tahoe-tó már most szennyezettebb, mint a világon a legszennyezettebbnek számító szubtrópusi óceáni áramlatok. Ráadásul a műanyag- szemcsék még az emberi tevékenységtől látszólag érintetlen vizekben is megtalálhatóak voltak. A tanulmány eredményei rámutatnak arra, hogy a tavak is jó indikátorai lehetnek a globális műanyag- szennyezés mértékének és a mikroműanyag-szennyezés elleni harc során a folyókat, tavakat is figyelembe kell venni. A kutatás során Ausztriában egyedüliként a Lunzer Seeből vettek mintát. A viszonylag kicsi tó, amelynek partja gyéren lakott, a kevésbé szennyezett tavakhoz tartozik köbméterenként kevesebb mint 1 műanyagrécsecskével.

Advertisement

Zöldinfó

Új rekord született a PET Kupán: közel 19 tonna hulladékot gyűjtöttek

Közel 19 tonna hulladékot gyűjtöttek össze az összevont PET Kupán.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rekordmennyiségű, összesen 18,9 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a résztvevők a VII. Bodrogi-XIV. Tiszai PET Kupán, amelyet augusztus 15. és 23. között rendezett meg a PET Kupa Egyesület az Olaszliszka és Tiszalök közötti folyószakaszon – közölte az alternativenergia.hu. Közleményükben azt írták, hogy a 12 csapat részvételével megtartott összevont versenyen a Bodrog és a Tisza árteréből csaknem 19 tonna hulladékot gyűjtöttek össze és válogattak szét. A mennyiség meghaladta a 2024-ben ugyanezen az útvonalon elért 17,5 tonnás korábbi rekordot, amikor 15 csapat vett részt a munkában. Hozzátették, a Bodrog folyó Olaszliszka-Szegi-Bodrogkeresztúr és Tokaj közötti szakaszán három nap alatt 9,9 tonna hulladékot gyűjtöttek össze. A Tiszán Tokaj és Tiszaladány, majd a további szakaszok megtisztítása során további pedig 9 tonna került elő az ártéri területekről.

A szervezők közölték, a rekordmennyiség azt is jelzi, hogy a folyók árterében továbbra is jelentős mennyiségű hulladék található. Annak ellenére, hogy idén egyik folyón sem vonult le jelentősebb árhullám, az ártéri erdőkben évtizedek óta felhalmozódott hulladékot is találtak. Jelezték, a verseny során a résztvevők több helyszínen dolgoztak a nehezen megközelíthető ártéri területeken. A 12 csapatból 11 visszatérő volt, így a résztvevők a korábbi évek tapasztalataira és kialakított gyűjtési technikáikra támaszkodhattak.

A PET Kupa Egyesület tájékoztatása szerint a 2026-os versenyszezonban négy versenyen összesen 36,4 tonna hulladékot gyűjtöttek össze 6952 zsákban. Az idei összevont versenyen bemutatkozott a PET Kupa Egyesület új hulladékgyűjtő hajója, a PETiX is, amely a zsákok begyűjtésében, valamint a résztvevők ellátásában segítette a mezőnyt. A rendezvényen továbbá egy újrahasznosított műanyagból készült, négy személyes kenu is részt vett, amelynek nagy részét szelektált tiszai és bodrogi műanyaghulladékból állították elő.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák