Zöldinfó

Némelyik tóban több a mikroműanyag, mint az ócenánokban

Egy nemzetközi kutatócsoport első alkalommal vizsgálta globálisan és sztenderdizálva a tavak
műanyag-szennyezettségét és kiábrándító eredményre jutott.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-07-23

Szerző:

Vanessza

A mikroműanyagok az emberi tevékenységtől még látszólag érintetlen tavakban is jelen vannak és akadnak olyan tavak is, amelyekben több a mikroműanyag, mint az óceánokban. A kutatásban a Bécsi Egyetem limnológusa is részt vett, az eredményeiket most publikálták a Nature című szaklapban.

Azt eddig is tudtuk – és tudományosan alaposan igazolták is -, hogy a tengerekben és óceánokban egyre
több a műanyag. De mi a helyzet a folyókkal és a tavakkal? Erre kereste a választ egy nemzetközi
kutatócsoport, amelynek a Bécsi Egyetem és a WasserCluster Lunz limnológusa, Katrin Attermeyer is tagja volt. A kutatást az olasz Milánó-Bicocca Egyetem vízi ökológia és vízmenedzsment kutatócsoportja dolgozta ki és irányította. A projekt során összesen 23 ország 38 tavából vettek mintát ugyanazzal a módszerrel. A tavakat úgy választották ki, hogy a hidromorfológiai jellemzőik – például a kiterjedésük, a mélységük, a part hossza – és az egyéb antropogén tényezők – szennyvíztisztítók megléte, népsűrűség – a legnagyobb változatosságot mutassák, és földrajzilag szétszórtan helyezkedjenek el. Így a mintákat globálisan reprezentatívnak lehetett tekinteni.

A vízmintákban lévő műanyagokat ezután forma, szín és nagyság alapján csoportosították. Kiderült, hogy a vízben lévő műanyag-részecskék csaknem 94 százaléka mikroműanyag, vagyis 5 milliméternél kisebb. A részecskék kémiai összetételét is elemezték és arra a nem meglepő eredményre jutottak, hogy nagy részük poliészter, polipropilén vagy polietilén. „A két utóbbi anyag a világ műanyagtermelésének több mint felét teszi ki, míg a poliészter a textilipar egyik fontos alapanyaga” – magyarázza Katrin Attermeyer.
A vízben előforduló műanyagok és azok mennyisége alapján minden tónak elkészítették a saját „névjegyét” és megvizsgálták, ez milyen összefüggésben áll a vízgyűjtő terület jellemzőivel valamint a lehetséges szennyezési forrásokkal. Kiderült, hogy két tó-típus veszélyeztetett különösen: azok, amelyek sűrűn lakott, urbanizált területeken helyezkednek el, illetve amelyeknek nagy a vízfelülete. A vizsgálatok során az is kiderült, hogy míg a kis vízfelületű, sekély és rövid partvonallal rendelkező tavakban főleg kék vagy fekete poliészter szálak fordultak elő, addig a nagy kiterjedésű, mély tavakban, hosszú partvonallal az átlátszó vagy fehér polipropilén és polietilén szemcsék domináltak.

A kutatás rámutatott arra is, hogy a Luganói-tó, a Lago Maggiore és a Tahoe-tó már most szennyezettebb, mint a világon a legszennyezettebbnek számító szubtrópusi óceáni áramlatok. Ráadásul a műanyag- szemcsék még az emberi tevékenységtől látszólag érintetlen vizekben is megtalálhatóak voltak. A tanulmány eredményei rámutatnak arra, hogy a tavak is jó indikátorai lehetnek a globális műanyag- szennyezés mértékének és a mikroműanyag-szennyezés elleni harc során a folyókat, tavakat is figyelembe kell venni. A kutatás során Ausztriában egyedüliként a Lunzer Seeből vettek mintát. A viszonylag kicsi tó, amelynek partja gyéren lakott, a kevésbé szennyezett tavakhoz tartozik köbméterenként kevesebb mint 1 műanyagrécsecskével.

Kapcsolódó tartalom:fenntarthatóság környezetvédelem mikroműanyag műanyag szelektiv hulladék szelektiv hulladékgyüjtés

Zöldinfó

Az iskolai jóllét erősítését célozza az Egészségtudatos Iskola pályázat

Új program indul az iskolák egészségéért!

Létrehozva:

26 perc telt el a létrehozás óta

2026-03-15

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az iskolák jövője ma már nemcsak a tanulmányi eredményekről szól – írja az alternativenergia.hu. Egyre nagyobb szerepet kap az is, hogy az intézmények mennyire tudják támogatni a diákok testi, lelki és mentális jóllétét. Ezt a szemléletet erősíti az Egészségtudatos Iskola pályázat, amelyet a 21 Nő az egészségügyért Alapítvány és a Gyulai Tankerületi Központ hirdetett meg a Klebelsberg Központ együttműködésével a Békés vármegyei általános és középiskolák számára. A kezdeményezés célja, hogy elismerje azokat az intézményeket, amelyek kiemelten foglalkoznak a gyermekek testi, lelki és mentális egészségének támogatásával. Az Egészségtudatos Iskola pályázat olyan intézményeket kíván díjazni, ahol az egészségnevelés és az egészségfejlesztés nem egyszeri program vagy kampány, hanem a mindennapi pedagógiai gyakorlat része. A pályázatot a Gyulai Tankerületi Központ “Légy egészséges, légy tudatos, légy egészségtudatos!” című élménynapján jelentette be Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke.

“A jelen és a jövő nevelési feladatai között az egészségfejlesztés kiemelt szerepet kap. A Gyulai Tankerületi Központ évek óta bizonyítja, hogy az egészségnevelés a mindennapi iskolai élet szerves része lehet, és valódi sikerélményt jelent a diákok, pedagógusok és szülők számára egyaránt. Ezt a jó gyakorlatot szeretnénk most Békés vármegyében szélesebb körben is elérhetővé tenni, majd országosan is kiterjeszteni” – fogalmazott Hajnal Gabriella. Az Egészségtudatos Iskola cím mögött egy átfogó szemlélet áll: az egészségre törekvés – a prevenció, a tudatos döntések képessége és a mentális jóllét támogatása – szinte észrevétlenül épül be az iskola hétköznapjaiba.

“A család mellett a köznevelési intézményeknek van lehetőségük arra, hogy a fiatalok számára segítséget nyújtsanak az egészséges életmód és a minőségi élet kialakításában. Az egészségügyi szakemberek és pedagógusok együttműködésével a 21 Nő az egészségügyért alapítvány ezért dolgozta ki az Egészségtudatos Iskola pályázatot, amely irányt mutat a 21. századi egészségszemlélet felé” – hangsúlyozta Kertész Éva, a 21 Nő az egészségügyért Alapítvány ügyvezetője. A pályázat különlegessége, hogy a díjazott iskolák nemcsak szakmai és anyagi elismerést kapnak, hanem gyakorlati támogatást is, ugyanis korszerű egészségnevelési segédanyagokhoz jutnak, valamint szakmai programokban vehetnek részt. A díj egyben azt is jelzi a szülők és a helyi közösség számára, hogy az adott intézmény a tanulás mellett kiemelten foglalkozik a diákok testi és lelki jóllétével.

“Évek óta nagy figyelmet fordítunk tanintézményeink szisztematikus egészségfejlesztő munkájára. A tapasztalat azt mutatja, hogy az egészségfejlesztés akkor a legeredményesebb, ha közösségi élménnyé válik, és bevonja a szülőket, valamint a helyi közösségeket is” – mondta Teleki-Szávai Krisztina, a Gyulai Tankerületi Központ vezetője. A pályázó intézmények tevékenységét egy 12 fő területből álló szempontrendszer alapján értékelik. A kritériumok az egészségfejlesztés teljes spektrumát lefedik: a személyi higiéniától és a helyes táplálkozástól kezdve a lelki egészség támogatásán át egészen az egészséget támogató iskolai környezet kialakításáig. A rendszer kiemelten foglalkozik a mozgás, az elsősegélynyújtás, valamint a tudatos fogyasztói szemlélet fejlesztésével is.

Az Egészségtudatos Iskola címet egészségügyi és oktatási szakemberekből álló szakmai zsűri ítéli oda az intézményeknek. A címet egy évig viselhetik az iskolák, amelyet pályázat útján évente megújíthatnak. Azok az intézmények, amelyek négy egymást követő évben sikeresen pályáznak, örökös Egészségtudatos Iskola címet kapnak. A Békés vármegyei köznevelési intézmények 2026. április 22-ig pályázhatnak, a díjakat 2026. június 5-én adják át.

Tovább olvasom