Zöldinfó
Némelyik tóban több a mikroműanyag, mint az ócenánokban
Egy nemzetközi kutatócsoport első alkalommal vizsgálta globálisan és sztenderdizálva a tavak
műanyag-szennyezettségét és kiábrándító eredményre jutott.
A mikroműanyagok az emberi tevékenységtől még látszólag érintetlen tavakban is jelen vannak és akadnak olyan tavak is, amelyekben több a mikroműanyag, mint az óceánokban. A kutatásban a Bécsi Egyetem limnológusa is részt vett, az eredményeiket most publikálták a Nature című szaklapban.
Azt eddig is tudtuk – és tudományosan alaposan igazolták is -, hogy a tengerekben és óceánokban egyre
több a műanyag. De mi a helyzet a folyókkal és a tavakkal? Erre kereste a választ egy nemzetközi
kutatócsoport, amelynek a Bécsi Egyetem és a WasserCluster Lunz limnológusa, Katrin Attermeyer is tagja volt. A kutatást az olasz Milánó-Bicocca Egyetem vízi ökológia és vízmenedzsment kutatócsoportja dolgozta ki és irányította. A projekt során összesen 23 ország 38 tavából vettek mintát ugyanazzal a módszerrel. A tavakat úgy választották ki, hogy a hidromorfológiai jellemzőik – például a kiterjedésük, a mélységük, a part hossza – és az egyéb antropogén tényezők – szennyvíztisztítók megléte, népsűrűség – a legnagyobb változatosságot mutassák, és földrajzilag szétszórtan helyezkedjenek el. Így a mintákat globálisan reprezentatívnak lehetett tekinteni.
A vízmintákban lévő műanyagokat ezután forma, szín és nagyság alapján csoportosították. Kiderült, hogy a vízben lévő műanyag-részecskék csaknem 94 százaléka mikroműanyag, vagyis 5 milliméternél kisebb. A részecskék kémiai összetételét is elemezték és arra a nem meglepő eredményre jutottak, hogy nagy részük poliészter, polipropilén vagy polietilén. „A két utóbbi anyag a világ műanyagtermelésének több mint felét teszi ki, míg a poliészter a textilipar egyik fontos alapanyaga” – magyarázza Katrin Attermeyer.
A vízben előforduló műanyagok és azok mennyisége alapján minden tónak elkészítették a saját „névjegyét” és megvizsgálták, ez milyen összefüggésben áll a vízgyűjtő terület jellemzőivel valamint a lehetséges szennyezési forrásokkal. Kiderült, hogy két tó-típus veszélyeztetett különösen: azok, amelyek sűrűn lakott, urbanizált területeken helyezkednek el, illetve amelyeknek nagy a vízfelülete. A vizsgálatok során az is kiderült, hogy míg a kis vízfelületű, sekély és rövid partvonallal rendelkező tavakban főleg kék vagy fekete poliészter szálak fordultak elő, addig a nagy kiterjedésű, mély tavakban, hosszú partvonallal az átlátszó vagy fehér polipropilén és polietilén szemcsék domináltak.
A kutatás rámutatott arra is, hogy a Luganói-tó, a Lago Maggiore és a Tahoe-tó már most szennyezettebb, mint a világon a legszennyezettebbnek számító szubtrópusi óceáni áramlatok. Ráadásul a műanyag- szemcsék még az emberi tevékenységtől látszólag érintetlen vizekben is megtalálhatóak voltak. A tanulmány eredményei rámutatnak arra, hogy a tavak is jó indikátorai lehetnek a globális műanyag- szennyezés mértékének és a mikroműanyag-szennyezés elleni harc során a folyókat, tavakat is figyelembe kell venni. A kutatás során Ausztriában egyedüliként a Lunzer Seeből vettek mintát. A viszonylag kicsi tó, amelynek partja gyéren lakott, a kevésbé szennyezett tavakhoz tartozik köbméterenként kevesebb mint 1 műanyagrécsecskével.
Zöldinfó
Hulladékszállítási fennakadások Szolnokon: a MOHU és az önkormányzat egyeztet
A MOHU tárgyalóasztalnál tisztázná a szolnoki hulladékgazdálkodásról megjelent információkat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A MOHU a tárgyalóasztalnál tisztázná a szolnoki hulladékgazdálkodással kapcsolatban a sajtóban megjelent információkat – írja az alternativenergia.hu. A társaság az MTI-vel közölte: a hatékony és fenntartható hulladékgazdálkodásban érdekelt, és minden tisztességes piaci szereplővel partneri együttműködésre törekszik. Györfi Mihály, Szolnok polgármestere hétfőn arról írt a Facebook-oldalán, hogy MOHU MOL mintegy 44 ezer ember, a lakosság kétharmadának hulladékát nem szállította el. Felszólította a társaságot, hogy a közszolgáltatás biztonsága érdekében vonja vissza a hulladékszállítás Ceglédre történő átirányítását a jól működő kétpói lerakó helyett, a döntés miatt ugyanis napokig vagy akár hetekig állhat a szemét a városban kihelyezett kukákban és azok környékén. A MOHU közleményében felidézte: december óta minden érintett számára ismert, hogy a lomtalanításból származó hulladék a kétpói helyett a ceglédi lerakóba kerül. A döntés egyik legfontosabb oka, hogy a kétpói lerakó 20 százalékkal magasabb lerakási díjat számol fel. A ceglédi lerakó ráadásul mindössze 5 kilométerrel van távolabb Szolnoktól, és az M4-esen jól megközelíthető. A lerakóváltás ezért önmagában nem indokolja a kialakult helyzetet, amelyre a MOHU vezetése is objektív, szakmai magyarázatot vár.
A hulladék gyűjtése, szállítása és átrakása a szolnoki önkormányzat többségi tulajdonában és az irányítása alatt álló NHSZ Zounok Zrt. felelőssége, amely egyben a regionális koordinátori feladatokat is ellátja. Az NHSZ Zounoknak fél éve volt felkészülni az új rendszerre, ez idő alatt azonban semmilyen, a feladatellátást veszélyeztető problémát nem jelzett a MOHU felé. Időközben az önkormányzat többségi tulajdonában lévő vállalatok ügyvezetői a kétpói hulladéklerakót üzemeltető társaságban kisebbségi tulajdonosokká váltak, ami összeférhetetlenségi kérdéseket is felvet. A közlemény idézte Bacsa Györgyöt, a MOHU igazgatóságának elnökét, aki elmondta elfogadhatatlan számukra, hogy tulajdonosi vagy üzleti viták miatt sérüljön a közszolgáltatás. Ezért arra kérnek minden érintettet, hogy az egyéni érdekeiket félretéve működjenek együtt a helyzet rendezésében.
Bacsa György egyúttal a közleményben jelezte, hogy azonnali egyeztetést kezdeményez a történtek kivizsgálása és tisztázása érdekében. Gajdos László a Facebook-oldalán azt írta, számtalan ingerült bejelentés és felháborodott jogos panasz érkezett a minisztériumhoz, hogy a MOHU egy rossz döntése értelmében akadozik a közszolgáltatás ellátása Szolnokon. A miniszter elfogadhatatlannak tartja, hogy a koncessziós rendszerben vállalt feladatok ellátása ilyen módon veszélyeztesse a lakosság számára biztosítandó, folyamatos és megfelelő színvonalú közszolgáltatást.
Minden magyar állampolgár joggal várja el, hogy a hulladék elszállítása kiszámíthatóan, folyamatosan és megfelelő színvonalon történjen. A szolgáltatás színvonalának romlása, az ellátás bizonytalanná válása és a kialakult fennakadások elfogadhatatlanok – mutatott rá közösségi oldalán a miniszter. Gajdos László azt írta: “levélben is felszólítottam a MOHU-t, hogy a kialakult helyzetet haladéktalanul vizsgálják felül, a rossz döntésüket korrigálják és a szükséges intézkedéseket azonnal tegyék meg, amely megnyugtató megoldást teremt Szolnok lakossága számára”. Rost Andrea, a Tisza országgyűlési képviselője kedden arról számolt be, hogy a szolnoki hulladékszállítási problémák miatt felvette a kapcsolatot a MOHU vezetésével, és az illetékes miniszterrel is tárgyalt a rendelkezésére álló lehetőségekről.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Otthon5 nap telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaTöretlenül nő a Geely elektromos és plug-in hibrid modelljeinek piaca
-
Zöldinfó21 óra telt el a létrehozás ótaHagyományos módszerrel csökkentenék a tűzveszélyt Dalmáciában: jöhetnek a kecskék
