Zöldinfó

Némelyik tóban több a mikroműanyag, mint az ócenánokban

Egy nemzetközi kutatócsoport első alkalommal vizsgálta globálisan és sztenderdizálva a tavak
műanyag-szennyezettségét és kiábrándító eredményre jutott.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2023-07-23

Szerző:

Vanessza

A mikroműanyagok az emberi tevékenységtől még látszólag érintetlen tavakban is jelen vannak és akadnak olyan tavak is, amelyekben több a mikroműanyag, mint az óceánokban. A kutatásban a Bécsi Egyetem limnológusa is részt vett, az eredményeiket most publikálták a Nature című szaklapban.

Azt eddig is tudtuk – és tudományosan alaposan igazolták is -, hogy a tengerekben és óceánokban egyre
több a műanyag. De mi a helyzet a folyókkal és a tavakkal? Erre kereste a választ egy nemzetközi
kutatócsoport, amelynek a Bécsi Egyetem és a WasserCluster Lunz limnológusa, Katrin Attermeyer is tagja volt. A kutatást az olasz Milánó-Bicocca Egyetem vízi ökológia és vízmenedzsment kutatócsoportja dolgozta ki és irányította. A projekt során összesen 23 ország 38 tavából vettek mintát ugyanazzal a módszerrel. A tavakat úgy választották ki, hogy a hidromorfológiai jellemzőik – például a kiterjedésük, a mélységük, a part hossza – és az egyéb antropogén tényezők – szennyvíztisztítók megléte, népsűrűség – a legnagyobb változatosságot mutassák, és földrajzilag szétszórtan helyezkedjenek el. Így a mintákat globálisan reprezentatívnak lehetett tekinteni.

A vízmintákban lévő műanyagokat ezután forma, szín és nagyság alapján csoportosították. Kiderült, hogy a vízben lévő műanyag-részecskék csaknem 94 százaléka mikroműanyag, vagyis 5 milliméternél kisebb. A részecskék kémiai összetételét is elemezték és arra a nem meglepő eredményre jutottak, hogy nagy részük poliészter, polipropilén vagy polietilén. „A két utóbbi anyag a világ műanyagtermelésének több mint felét teszi ki, míg a poliészter a textilipar egyik fontos alapanyaga” – magyarázza Katrin Attermeyer.
A vízben előforduló műanyagok és azok mennyisége alapján minden tónak elkészítették a saját „névjegyét” és megvizsgálták, ez milyen összefüggésben áll a vízgyűjtő terület jellemzőivel valamint a lehetséges szennyezési forrásokkal. Kiderült, hogy két tó-típus veszélyeztetett különösen: azok, amelyek sűrűn lakott, urbanizált területeken helyezkednek el, illetve amelyeknek nagy a vízfelülete. A vizsgálatok során az is kiderült, hogy míg a kis vízfelületű, sekély és rövid partvonallal rendelkező tavakban főleg kék vagy fekete poliészter szálak fordultak elő, addig a nagy kiterjedésű, mély tavakban, hosszú partvonallal az átlátszó vagy fehér polipropilén és polietilén szemcsék domináltak.

A kutatás rámutatott arra is, hogy a Luganói-tó, a Lago Maggiore és a Tahoe-tó már most szennyezettebb, mint a világon a legszennyezettebbnek számító szubtrópusi óceáni áramlatok. Ráadásul a műanyag- szemcsék még az emberi tevékenységtől látszólag érintetlen vizekben is megtalálhatóak voltak. A tanulmány eredményei rámutatnak arra, hogy a tavak is jó indikátorai lehetnek a globális műanyag- szennyezés mértékének és a mikroműanyag-szennyezés elleni harc során a folyókat, tavakat is figyelembe kell venni. A kutatás során Ausztriában egyedüliként a Lunzer Seeből vettek mintát. A viszonylag kicsi tó, amelynek partja gyéren lakott, a kevésbé szennyezett tavakhoz tartozik köbméterenként kevesebb mint 1 műanyagrécsecskével.

Kapcsolódó tartalom:fenntarthatóság környezetvédelem mikroműanyag műanyag szelektiv hulladék szelektiv hulladékgyüjtés

Zöldinfó

Pályázatdömping a víztakarékos mezőgazdaságért: 2025-ig folyamatosan elérhetők források

Ősszel indul az öntözésfejlesztési pályázatok kérelembenyújtásának következő köre.

Létrehozva:

16 óra telt el a létrehozás óta

2025-08-30

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szeptember elején a mezőgazdasági üzemen belüli kisebb léptékű öntözésfejlesztések támogatására lehet ismét kérelmet benyújtani, míg a hónap végén a komplex beruházásokat tervező gazdálkodók adhatnak be pályázatot – írja az alternativenergia.hu. A felhívásoknak köszönhetően 67 milliárd forinttal ösztönzi az agrártárca a fenntartható vízgazdálkodást – hívta fel a figyelmet Nagy István agrárminiszter a közlemény szerint. Azt írták: a tárcavezető szerint a rohamosan változó klímakörnyezet jelentős kihívások elé állítja a mezőgazdasági termelőket. Habár a vízmegtartást és a talajállapot javítását már számos jó agrotechnológia alkalmazása segíti, a termés- és élelmiszer-biztonság növelése érdekében ezek elterjedésének támogatásán túl szükség van a folyamatos öntözésfejlesztésre. Ezért az agrártárca a Közös Agrárpolitika keretében – a vízmegtartó gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásának ösztönzése mellett – támogatja az öntözésfejlesztést is.

Ismertette, hogy 2025 tavaszától, illetve a következő ütemben ősztől, folyamatosan lehet pályázni az öntözésfejlesztési beruházások megvalósítására. A források lehetőséget jelentenek az öntözőrendszerek vízfelhasználásának optimalizálására, a víztakarékos öntözési infrastruktúra és a kapcsolódó műtárgyak korszerűsítésére, bővítésére és rekonstrukciójára, valamint új öntözővíz-szolgáltató művek és -rendszerek létrehozására. Ezen víztakarékos öntözési technológiák bevezetését két pályázat is támogatja. Szeptember 2-án nyílik az Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli beruházások támogatása című felhívás benyújtásának harmadik szakasza. A kisebb projekteket szolgáló felhívásban a mezőgazdasági termelők által igényelhető támogatási összeg maximuma 200 millió forint – áll a közleményben. Jelentős az érdeklődés az összetettebb öntözésfejlesztéseket segítő forrásokra, az első két benyújtási szakaszban már 90 támogatási kérelem érkezett be. A pályázatok beadására szeptember 30-án nyílik ismételten lehetőség. A rendelkezésre álló keretösszeg 49,3 milliárd forint, a pályázók minimum 200 millió forint, maximum 5 milliárd forint támogatási összeget nyerhetnek el – tette hozzá a miniszter.

A két pályázat mellett szeptember 4-től 2 milliárd forintos kerettel, 75 millió forintos maximálisan elnyerhető pályázati összeggel induló felhívás jelenik meg, amely a fenntartható vízgazdálkodási közösségeknek akár az építési engedély, a tervezés vagy az üzembentartási költségekre nyújt fedezetet – írták. Nagy István kitért arra is, hogy az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Programban több mint 1300 termelői vízgazdálkodási projektet támogatott, összesen 178 milliárd forint értékben. Mindezek eredményeként 32 ezer hektárral bővült az öntözött terület, valamint számos régi infrastruktúrát is felújítottak. Ezen belül több mint 130 fenntartható vízgazdálkodási közösség nyert el vissza nem térítendő támogatást, mintegy 10 milliárd forint értékben. Cél, hogy 2030-ra az öntözött mezőgazdasági területek nagysága elérje a 350 ezer hektárt – közölte az AM.

Tovább olvasom