Zöldinfó

Némelyik tóban több a mikroműanyag, mint az ócenánokban

Egy nemzetközi kutatócsoport első alkalommal vizsgálta globálisan és sztenderdizálva a tavak
műanyag-szennyezettségét és kiábrándító eredményre jutott.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-07-23

Szerző:

Vanessza

A mikroműanyagok az emberi tevékenységtől még látszólag érintetlen tavakban is jelen vannak és akadnak olyan tavak is, amelyekben több a mikroműanyag, mint az óceánokban. A kutatásban a Bécsi Egyetem limnológusa is részt vett, az eredményeiket most publikálták a Nature című szaklapban.

Azt eddig is tudtuk – és tudományosan alaposan igazolták is -, hogy a tengerekben és óceánokban egyre
több a műanyag. De mi a helyzet a folyókkal és a tavakkal? Erre kereste a választ egy nemzetközi
kutatócsoport, amelynek a Bécsi Egyetem és a WasserCluster Lunz limnológusa, Katrin Attermeyer is tagja volt. A kutatást az olasz Milánó-Bicocca Egyetem vízi ökológia és vízmenedzsment kutatócsoportja dolgozta ki és irányította. A projekt során összesen 23 ország 38 tavából vettek mintát ugyanazzal a módszerrel. A tavakat úgy választották ki, hogy a hidromorfológiai jellemzőik – például a kiterjedésük, a mélységük, a part hossza – és az egyéb antropogén tényezők – szennyvíztisztítók megléte, népsűrűség – a legnagyobb változatosságot mutassák, és földrajzilag szétszórtan helyezkedjenek el. Így a mintákat globálisan reprezentatívnak lehetett tekinteni.

A vízmintákban lévő műanyagokat ezután forma, szín és nagyság alapján csoportosították. Kiderült, hogy a vízben lévő műanyag-részecskék csaknem 94 százaléka mikroműanyag, vagyis 5 milliméternél kisebb. A részecskék kémiai összetételét is elemezték és arra a nem meglepő eredményre jutottak, hogy nagy részük poliészter, polipropilén vagy polietilén. „A két utóbbi anyag a világ műanyagtermelésének több mint felét teszi ki, míg a poliészter a textilipar egyik fontos alapanyaga” – magyarázza Katrin Attermeyer.
A vízben előforduló műanyagok és azok mennyisége alapján minden tónak elkészítették a saját „névjegyét” és megvizsgálták, ez milyen összefüggésben áll a vízgyűjtő terület jellemzőivel valamint a lehetséges szennyezési forrásokkal. Kiderült, hogy két tó-típus veszélyeztetett különösen: azok, amelyek sűrűn lakott, urbanizált területeken helyezkednek el, illetve amelyeknek nagy a vízfelülete. A vizsgálatok során az is kiderült, hogy míg a kis vízfelületű, sekély és rövid partvonallal rendelkező tavakban főleg kék vagy fekete poliészter szálak fordultak elő, addig a nagy kiterjedésű, mély tavakban, hosszú partvonallal az átlátszó vagy fehér polipropilén és polietilén szemcsék domináltak.

A kutatás rámutatott arra is, hogy a Luganói-tó, a Lago Maggiore és a Tahoe-tó már most szennyezettebb, mint a világon a legszennyezettebbnek számító szubtrópusi óceáni áramlatok. Ráadásul a műanyag- szemcsék még az emberi tevékenységtől látszólag érintetlen vizekben is megtalálhatóak voltak. A tanulmány eredményei rámutatnak arra, hogy a tavak is jó indikátorai lehetnek a globális műanyag- szennyezés mértékének és a mikroműanyag-szennyezés elleni harc során a folyókat, tavakat is figyelembe kell venni. A kutatás során Ausztriában egyedüliként a Lunzer Seeből vettek mintát. A viszonylag kicsi tó, amelynek partja gyéren lakott, a kevésbé szennyezett tavakhoz tartozik köbméterenként kevesebb mint 1 műanyagrécsecskével.

Kapcsolódó tartalom:fenntarthatóság környezetvédelem mikroműanyag műanyag szelektiv hulladék szelektiv hulladékgyüjtés

Zöldinfó

Új korszak a környezetbarát csomagolásban: komposzt nélkül lebomló repohár érkezik

Nemzetközi terjeszkedésre készül a fenntartható megoldásokat fejlesztő Bibo Franchise.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2026-05-08

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A vendéglátóipar után lakossági piacon erősítené pozícióit a fenntartható működést támogató Bibo Franchise Kft. bioműanyag és vegyszermentes termékeivel; az innovatív szemléletű vállalat már megtette az első lépéseket a nemzetközi terjeszkedéshez is – írja az alternativenergia.hu. A 100 százalékban magyar tulajdonú vállalkozást Juhász András alapította 15 éve. A cégvezető az MTI-nek elmondta, célja az volt, hogy olyan megoldásokat fejlesszen, amelyekkel a vendéglátó szektor fenntartható módon, alacsony környezeti lábnyommal működhet. A Bibo Franchise fenntartható tisztítószereket fejleszt és gyárt, jelenleg több mint 2200 vendéglátóipari egységet szolgálnak ki. Termékeik eddig online webshopokban, ökoboltjaikban és a nagy multicégek – az Auchan, a Metro és a Müller – polcain voltak elérhetőek, most további láncok bevonásán dolgoznak, hogy a lakossági piaci jelenlétüket erősítsék.

A társaság az évek során folyamatosan növelte a környezetbarát tisztítószerek gyártását, amelynek havi kapacitása eléri a 750 ezer kilót. Jelenleg a tisztítószereiknél a lakossági részesedés az értékesítésben 20 százalék, az üzleti szektor 80 százalékos arányt képvisel. Juhász András ismertette: a cég tevékenysége az évek során kibővült 100 százalékban lebomló bioműanyag csomagolások gyártásával, és 2019-ben a vállalat világelsőként vezette be piacra teljesen lebomló, saját fejlesztésű biotisztítószer-utántöltő csomagolását.

Elmondása szerint ebben az üzletágban is folyamatosak a fejlesztések, éppen most vezetik be a komposztálás nélkül lebomló repoharat, amely egyebek között a fesztiválok számára hasznos megoldás. A 2026-os kutatás-fejlesztési programon belül a cég tartós élelmiszerek csomagolására alkalmas bioműanyag csomagolóanyagokat, valamint a gyógyszeripar számára táplálékkiegészítők és gyógyszerek csomagolását kezdi el fejleszteni, 10 százalékban növényi és ásványi alapanyagokból – jelezte Juhász András. A cég évente átlagosan 50-60 millió forintot fordít kutatás-fejlesztésre, amelyet teljes egészében saját forrásból finanszíroz – jegyezte meg.

A vállalat dolgozik egy új biotechnológiai üzletág kiépítésén, amely a szerves hulladék helyszíni feldolgozását oldja meg. A fejlesztés során olyan komposztáló rendszereket telepítenek hotelekhez és éttermekhez, amelyek képesek rövid idő alatt a konyhai hulladékot újrahasznosítható, egyben magasabb értékű komposztkoncentrátummá alakítani. Az így nyert terméket kertészeti áruházaknak és agrárcégeknek értékesítik. A tervek szerint ez az üzletág a következő három évben az árbevételhez viszonyítva 25-35 százalékos részesedést érhet el. A cégvezető kitért arra, hogy gyártási tevékenységük nemrégiben egy 600 négyzetméteres csarnokkal bővült Dunakeszin, ahol bioműanyag alapanyagokat és késztermékeket állítanak elő. Bioszívószálak, száz százalékban lebomló bioműanyag evőeszközök, élelmiszeripari csomagolóanyagok készülnek itt.

A Bibo Franchise komplex szolgáltatása magában foglalja a fenntartható működéshez kapcsolódó tanácsadást, az ESG-előírásokhoz igazodó változásmenedzsmentet, valamint az üzemeltetési folyamatok támogatását is – tette hozzá Juhász András. Szólt arról is, hogy a cég rövidesen kilép a nemzetközi piacra, franchise-modellben terjeszkedik Spanyolországban, terveik között szerepel az európai piacon való megjelentés is. A Bibo Franchise Kft. tulajdonosa kétharmados aránnyal maga Juhász András, tavaly egyharmados részesedést szerzett Gerendai Károly.

Tovább olvasom