Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Némelyik tóban több a mikroműanyag, mint az ócenánokban

Egy nemzetközi kutatócsoport első alkalommal vizsgálta globálisan és sztenderdizálva a tavak
műanyag-szennyezettségét és kiábrándító eredményre jutott.

Létrehozva:

|

A mikroműanyagok az emberi tevékenységtől még látszólag érintetlen tavakban is jelen vannak és akadnak olyan tavak is, amelyekben több a mikroműanyag, mint az óceánokban. A kutatásban a Bécsi Egyetem limnológusa is részt vett, az eredményeiket most publikálták a Nature című szaklapban.

Azt eddig is tudtuk – és tudományosan alaposan igazolták is -, hogy a tengerekben és óceánokban egyre
több a műanyag. De mi a helyzet a folyókkal és a tavakkal? Erre kereste a választ egy nemzetközi
kutatócsoport, amelynek a Bécsi Egyetem és a WasserCluster Lunz limnológusa, Katrin Attermeyer is tagja volt. A kutatást az olasz Milánó-Bicocca Egyetem vízi ökológia és vízmenedzsment kutatócsoportja dolgozta ki és irányította. A projekt során összesen 23 ország 38 tavából vettek mintát ugyanazzal a módszerrel. A tavakat úgy választották ki, hogy a hidromorfológiai jellemzőik – például a kiterjedésük, a mélységük, a part hossza – és az egyéb antropogén tényezők – szennyvíztisztítók megléte, népsűrűség – a legnagyobb változatosságot mutassák, és földrajzilag szétszórtan helyezkedjenek el. Így a mintákat globálisan reprezentatívnak lehetett tekinteni.

A vízmintákban lévő műanyagokat ezután forma, szín és nagyság alapján csoportosították. Kiderült, hogy a vízben lévő műanyag-részecskék csaknem 94 százaléka mikroműanyag, vagyis 5 milliméternél kisebb. A részecskék kémiai összetételét is elemezték és arra a nem meglepő eredményre jutottak, hogy nagy részük poliészter, polipropilén vagy polietilén. „A két utóbbi anyag a világ műanyagtermelésének több mint felét teszi ki, míg a poliészter a textilipar egyik fontos alapanyaga” – magyarázza Katrin Attermeyer.
A vízben előforduló műanyagok és azok mennyisége alapján minden tónak elkészítették a saját „névjegyét” és megvizsgálták, ez milyen összefüggésben áll a vízgyűjtő terület jellemzőivel valamint a lehetséges szennyezési forrásokkal. Kiderült, hogy két tó-típus veszélyeztetett különösen: azok, amelyek sűrűn lakott, urbanizált területeken helyezkednek el, illetve amelyeknek nagy a vízfelülete. A vizsgálatok során az is kiderült, hogy míg a kis vízfelületű, sekély és rövid partvonallal rendelkező tavakban főleg kék vagy fekete poliészter szálak fordultak elő, addig a nagy kiterjedésű, mély tavakban, hosszú partvonallal az átlátszó vagy fehér polipropilén és polietilén szemcsék domináltak.

Advertisement

A kutatás rámutatott arra is, hogy a Luganói-tó, a Lago Maggiore és a Tahoe-tó már most szennyezettebb, mint a világon a legszennyezettebbnek számító szubtrópusi óceáni áramlatok. Ráadásul a műanyag- szemcsék még az emberi tevékenységtől látszólag érintetlen vizekben is megtalálhatóak voltak. A tanulmány eredményei rámutatnak arra, hogy a tavak is jó indikátorai lehetnek a globális műanyag- szennyezés mértékének és a mikroműanyag-szennyezés elleni harc során a folyókat, tavakat is figyelembe kell venni. A kutatás során Ausztriában egyedüliként a Lunzer Seeből vettek mintát. A viszonylag kicsi tó, amelynek partja gyéren lakott, a kevésbé szennyezett tavakhoz tartozik köbméterenként kevesebb mint 1 műanyagrécsecskével.

Advertisement

Zöldinfó

A jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása

Az önkormányzatok maguk határozhassák meg a vízdíjat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A főváros levélben kérte az élő környezetért felelős minisztert, hogy a jövőben az önkormányzatok saját hatáskörben határozhassák meg a vízdíjakat azon a területen, ahol felelősek a vízszolgáltatásért, a szükséges karbantartások finanszírozása és az ivóvízbázis megőrzése érdekében – jelentette be Budapest főpolgármestere budapesti sajtótájékoztatóján. Ez azért szükséges, mert a vízdíjak 2013-as befagyasztása miatt mára katasztrofális állapotba került nemcsak a főváros, de az egész ország víziközmű- hálózata; országosan a víz 25 százaléka, a fővárosban pedig 12 százaléka folyik el az elmaradt karbantartások miatt, és Budapesten volt olyan nap amikor 24 óra alatt száz csőtörés történt – írja az alternativenergia.hu.

A politikus szerint az intézkedés azért halaszthatatlan, mert a fővárosi vízművek akkor tud felelősséget vállalni a szolgáltatás garantálásáért, ha maga állapíthatja meg a díjakat. A jelenlegi helyzet az ökológiai károk mellett pénzügyi szempontból is fenntarthatatlan. A víziközmű-társaságok a csőd szélén állnak, a bevételek a napi működésüket is alig fedezik, fejlesztésre pedig egyáltalán nem jut pénz, továbbá a rendszer igazságtalan, mert nem differenciál társadalmi csoportok, jövedelmi helyzetek szerint – sorolta. Karácsony Gergely a sajtótájékoztatón örömét fejezte ki , hogy újra önálló tárcát kapott a környezetvédelem ügye és az új kormány számára fontos környezetpolitikai célkitűzés a vízmegtartás és a felelős vízgazdálkodás. Annál is inkább, mert az elmúlt évek felelőtlen kormányzati döntései nyomán katasztrofális állapotba került a magyar víziközmű-hálózat.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a vízdíjak 2013-as befagyasztása óta több mint száz százalékkal emelkedtek az árak Magyarországon, és jelenlegi vízdíjakból nem lehet kigazdálkodni a hosszútávú, felelős vízszolgáltatást. Példaként említette, hogy Varsóban a budapestinek a duplája, Pozsonyban a háromszorosa, Bécsben a négyszerese, Prágában pedig az ötszöröse a lakossági víz ára. Hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben nem kérik a kormánytól a rezsicsökkentés felülvizsgálatát és azt sem, hogy országosan emelje a vízdíjakat, csupán azt kérik, hogy az önkormányzatok kapják vissza az ármegállapítás jogát a saját településükön. Annál is inkább, mert a klímaváltozás miatt fel kell készülni egy olyan időszakra, amikor sokkal nehezebb lesz a lakosság számára a víz biztosítása. Közlése szerint amennyiben visszakapják az ármeghatározás jogát, társadalmi egyeztetés után sávos emelést kívánnak végrehajtani, amiben egy alap ingyenes mennyiség mellett a fogyasztás növekedésével sávosan nőne az ár. Ez víztakarékosságra, illetve az esővíz megtartására is ösztönözné a lakosságot.

Advertisement

Továbbá a főváros most is működtet a rászorulók számára rezsitámogatási rendszert, amit kibővítenek. Ám, ma egy átlagos budapesti háztartás 1900 forintot fizet havonta a vízért, a néhány százforintos emeléssel viszont az a veszély áll szemben, hogy Budapesten nem lesz elérhető ivóvíz – tette hozzá. Kérdésekre válaszolva közölte, hogy párbeszédet folytatnak a kormány képviselőivel a szolidaritási hozzájárulásról, de a sikeres tárgyalások érdekében erről több információt nem kíván megosztani a nyilvánossággal.

Arról is beszámolt, hogy a következő napokban megkezdi a Budapesti Közlekedési Központ az új Bubi közkerékpárok a tesztelését, illetve lakossági tesztüzemre is sor kerül, így heteken belül elindulhat a  A fővárosi önkormányzat a főpolgármester sajtótájékoztatója után az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a hőségben köztéri ivókutakat működtetnek, amelyek a sűrűn lakott részeken 300-500 méterenként elérhetők, a pozíciójuk pedig a BudapestGO applikációban is meglátható. Továbbá a Budapesti Közművek a legforróbb területeken az utcákat is locsolják. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a főváros 52 százaléka zöldterület, ami folyamatos vízellátást igényel. Ugyanakkor az úgynevezett Szivacsváros program keretében, a többi között talajjavítással, faállomány-védelemmel arra törekednek, hogy a zöldterületeken megtartsák az esővizet, annak gyors elvezetése helyett.

Advertisement

Ez a város zöldterületének egészére vetítve azt jelenti, hogy minden 1 centiméter helyben tartott esővíz, összesen körülbelül 2,7 millió köbméter pluszvizet jelent évente, ami nagyságrendileg 9-17 napi budapesti ivóvíz-szolgáltatásnak felel meg – írták. A továbbiakban ismertették, hogy Budapest 4600 kilométer hosszú ivóvízhálózatot működtet, a Fővárosi Vízművek szolgáltatási területén 7000 kilométernyi a cső, a teljes magyar ivóvízhálózat hossza pedig meghaladja a 92 ezer kilométert. A kormányzati beavatkozás azért szükséges, mert ennek fenntartása és folyamatos megújítása jelentős forrásokat igényel. Ugyanis – folytatták – a hazai csőhálózat 86 százaléka elöregedett és a jelenlegi tempóban 280 évig tartana a teljes csere. Viszont a befagyasztott vízdíj miatt a szolgáltatóknak erre nincs pénzük. A vízdíj pedig nemcsak a víz ára, a költségekhez a csőhálózat fenntartásán túl, a tisztítás, a laborok működtetése és a szállítás biztosítása is hozzá tartozik – írta a fővárosi önkormányzat.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák