Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Némelyik tóban több a mikroműanyag, mint az ócenánokban

Egy nemzetközi kutatócsoport első alkalommal vizsgálta globálisan és sztenderdizálva a tavak
műanyag-szennyezettségét és kiábrándító eredményre jutott.

Létrehozva:

|

A mikroműanyagok az emberi tevékenységtől még látszólag érintetlen tavakban is jelen vannak és akadnak olyan tavak is, amelyekben több a mikroműanyag, mint az óceánokban. A kutatásban a Bécsi Egyetem limnológusa is részt vett, az eredményeiket most publikálták a Nature című szaklapban.

Azt eddig is tudtuk – és tudományosan alaposan igazolták is -, hogy a tengerekben és óceánokban egyre
több a műanyag. De mi a helyzet a folyókkal és a tavakkal? Erre kereste a választ egy nemzetközi
kutatócsoport, amelynek a Bécsi Egyetem és a WasserCluster Lunz limnológusa, Katrin Attermeyer is tagja volt. A kutatást az olasz Milánó-Bicocca Egyetem vízi ökológia és vízmenedzsment kutatócsoportja dolgozta ki és irányította. A projekt során összesen 23 ország 38 tavából vettek mintát ugyanazzal a módszerrel. A tavakat úgy választották ki, hogy a hidromorfológiai jellemzőik – például a kiterjedésük, a mélységük, a part hossza – és az egyéb antropogén tényezők – szennyvíztisztítók megléte, népsűrűség – a legnagyobb változatosságot mutassák, és földrajzilag szétszórtan helyezkedjenek el. Így a mintákat globálisan reprezentatívnak lehetett tekinteni.

A vízmintákban lévő műanyagokat ezután forma, szín és nagyság alapján csoportosították. Kiderült, hogy a vízben lévő műanyag-részecskék csaknem 94 százaléka mikroműanyag, vagyis 5 milliméternél kisebb. A részecskék kémiai összetételét is elemezték és arra a nem meglepő eredményre jutottak, hogy nagy részük poliészter, polipropilén vagy polietilén. „A két utóbbi anyag a világ műanyagtermelésének több mint felét teszi ki, míg a poliészter a textilipar egyik fontos alapanyaga” – magyarázza Katrin Attermeyer.
A vízben előforduló műanyagok és azok mennyisége alapján minden tónak elkészítették a saját „névjegyét” és megvizsgálták, ez milyen összefüggésben áll a vízgyűjtő terület jellemzőivel valamint a lehetséges szennyezési forrásokkal. Kiderült, hogy két tó-típus veszélyeztetett különösen: azok, amelyek sűrűn lakott, urbanizált területeken helyezkednek el, illetve amelyeknek nagy a vízfelülete. A vizsgálatok során az is kiderült, hogy míg a kis vízfelületű, sekély és rövid partvonallal rendelkező tavakban főleg kék vagy fekete poliészter szálak fordultak elő, addig a nagy kiterjedésű, mély tavakban, hosszú partvonallal az átlátszó vagy fehér polipropilén és polietilén szemcsék domináltak.

Advertisement

A kutatás rámutatott arra is, hogy a Luganói-tó, a Lago Maggiore és a Tahoe-tó már most szennyezettebb, mint a világon a legszennyezettebbnek számító szubtrópusi óceáni áramlatok. Ráadásul a műanyag- szemcsék még az emberi tevékenységtől látszólag érintetlen vizekben is megtalálhatóak voltak. A tanulmány eredményei rámutatnak arra, hogy a tavak is jó indikátorai lehetnek a globális műanyag- szennyezés mértékének és a mikroműanyag-szennyezés elleni harc során a folyókat, tavakat is figyelembe kell venni. A kutatás során Ausztriában egyedüliként a Lunzer Seeből vettek mintát. A viszonylag kicsi tó, amelynek partja gyéren lakott, a kevésbé szennyezett tavakhoz tartozik köbméterenként kevesebb mint 1 műanyagrécsecskével.

Advertisement

Zöldinfó

„Otthonunk a természet”: országos természetvédelmi szemléletformáló projekt indul

Három civil szervezet összefogásával országos természetvédelmi szemléletformáló program indul, amely a lakosság, az oktatási intézmények és a települések számára mutat be madár- és természetbarát megoldásokat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Három jól ismert civil szervezet közösen indít természetvédelmi szemléletformáló projektet az „Otthonunk a természet: Ismerd! Szeresd! Védd!” címmel, amelynek célja a természet iránti felelős gondolkodás és a mindennapokban is alkalmazható, madár- és természetbarát megoldások megismertetése – írja az alternativenergia.hu. A projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg, 700 millió forint Európai Uniós, vissza nem térítendő támogatás segítségével 2026 és 2028 között. A fejlesztés a KEHOP Plusz–3.2.1 Természetvédelmi szemléletformálás című felhívás keretében, KEHOP_PLUSZ-3.2.1-24-2025-00044 azonosító számon valósul meg. A projekt megvalósítója a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vezette konzorcium, amelyben a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország is részt vesz.

A tervezett tevékenységek között szerepel a hatékonyabb természetvédelmi kommunikáció érdekében végzett országos attitűdvizsgálat, a biodiverzitás-barát kerttervező program, környezeti nevelési programok, e-learning és jelenléti képzési programok és a biodiverzitás-barát település hálózat fejlesztése is. A tevékenységek mindegyike más és más célcsoportokat céloz meg – a laikus lakosságtól a pedagógusokon és gazdálkodókon át az önkormányzatokra és vállalatokra is gondolva, annak érdekében, hogy a természet iránti felelős gondolkodás minden érintett csoportnál erősödjön, és a tudás konkrét cselekvésekben is hasznosuljon.

A fejlesztés országos szinten valósul meg, és szorosan kapcsolódik a kedvezményezettek oktatási és szemléletformáló tevékenységeihez.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák