Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A légszennyezés világszerte évente közel 7 millió idő előtti halálesethez járul hozzá, miközben tízből kilenc ember a WHO ajánlásainál szennyezettebb levegőt lélegzik – írja az alternativenergia.hu. A szeptember 7-i Tiszta levegő a kék égboltért nemzetközi nap alkalmából Varga Judit, a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa mutatja be, hol tart Európa és Magyarország a légszennyezés visszaszorításában. Bár a helyzet javult, a legtöbb magyar város továbbra is Európa szennyezettebb feléhez tartozik.

Ha légszennyezésről beszélünk, a kár messze túlmutat a légzőrendszeren. A tüdőrákon túl összefüggésbe hozható olyan betegségekkel, mint a stroke, a szívbetegségek, a cukorbetegség vagy a demencia, de egyebek mellett az elhízással, koraszüléssel, tanulási nehézségekkel vagy a meddőséggel is. Aránytalanul nagy mértékben érinti a gyermekeket, az időseket, a forgalmas utak vagy ipari létesítmények közelében élőket és a rossz szociális-gazdasági helyzetben lévőket. A legsúlyosabb teher világszerte az alacsony és közepes jövedelmű országokat sújtja, ahol a szennyezéssel összefüggő halálesetek mintegy 89 százaléka történik – azonban az Európai Unióban és hazánkban is van még mit javítani a helyzeten.

Tízből kilenc európai városlakó még mindig szennyezett levegőt lélegzik

Ahogy legfrissebb levegőminőségi elemzésében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) is leszögezi, az elmúlt évtizedekben a légszennyezettség folyamatosan csökkent Európa-szerte, de az EU levegőminőségi előírásai még mindig nem teljesülnek teljes mértékben. A légszennyezés továbbra is a régió legnagyobb környezeti egészségügyi kockázatát jelenti – betegségeket okoz, rontja az életminőséget és megelőzhető halálesetekhez vezet.

Vegyük például az egészségügyi szempontból legkárosabb kisméretű részecskéket (PM_2,5). Bár 2011 óta minden ország csökkentette az ezen szennyezőanyagnak való kitettséget, az EU városi lakosságának túlnyomó többsége (94%-a) továbbra is a WHO irányértékeit meghaladó PM_2,5-koncentrációjú helyen él. A kapcsolódó egészségi kockázatok csökkentése érdekében tehát további intézkedések szükségesek.

A nemrégiben felülvizsgált levegőminőségi irányelv 2030-ra szigorú levegőminőségi határértékeket határozott meg, melyek közelítik a WHO irányelveit, és elérésük segít csökkenteni ezeket a káros egészségi hatásokat.

Magyarország még a jelenlegi levegőminőségi, légszennyezés-csökkentési kötelezettségeit sem teljesíti maradéktalanul

A helyzet hazánkban is javult az utóbbi időszakban, de messze van még a WHO által ajánlott értékektől. Sőt, az EEA által vizsgált 761 város közül a magyarországiak (Sopron kivételével) a felsorolás szennyezettebb felében vannak. A légszennyezőanyagok közül nálunk is a kisméretű részecskék (PM₁₀, PM_2,5), a nitrogén-oxidok és nyári időszakban az ózon okoz kiemelt gondot. Bár akadnak olyan kivételes évek, mint például 2023, amikor nem történt határérték-túllépés – legtöbbször a szennyezettség meghalad bizonyos, az EU szabályozásban megadott értékeket (melyek, ahogy írtuk, 2030-tól jelentősen szigorodnak majd).

Van hát feladat. A helyzet javításához kiemelten fontos a kibocsátáscsökkentési kötelezettségeink teljesítése, és EU összehasonlításban itt sem állunk túl jól. A friss EEA-jelentés szerint hazánk azon 6 tagállam között szerepel, melyeknél még nem teljesül a nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségekről szóló ún. NEC irányelvben megadott, 2020-tól érvényes kibocsátáscsökkentési kötelezettség – esetünkben az ammónia tekintetében van szükség további 1,14% csökkenést hozó intézkedések bevezetésére (és mivel ez az ammóniakibocsátás tekintetében is kedvező 2023. évhez viszonyít, a szükséges kibocsátáscsökkentés mértéke ennél magasabbra is kúszhat a következő évben).

A 2030-tól életbe lépő kibocsátáscsökkentési kötelezettségek teljesítéséhez pedig további jelentős erőfeszítések lesznek szükségesek és nemcsak az ammónia, de az illékony szerves vegyületek, a nitrogén-oxidok és főleg a kiméretű részecskék (PM_2,5) emissziójának csökkentése érdekében is.

Versenyfutás kezdődik a megoldásokért – így tehetünk mi is a tiszta levegőért

Nem véletlenül kérnek hát az idei, a tiszta levegő hetedik nemzetközi napján arra világszerte mindenkit – a kormányoktól és vállalatoktól, a privát szektoron, civil szervezeteken és oktatási intézményeken át az egyénekig –, hogy csatlakozzon a megoldásokért folyó versenyfutáshoz. Ki-ki tudásához, képességeihez, lehetőségeihez képest tehet lépéseket a levegőminőség javításáért. Álljon itt ehhez néhány ötlet, javaslat.

A kormányok és politikai döntéshozók csökkenthetik a fosszilis tüzelőanyagok támogatását, összehangolhatják a levegőminőségi és éghajlatvédelmi tervezést, szabályozást és kibocsátási leltárakat, valamint fejleszthetik a levegőminőségi monitoringhálózatokat. Ehhez további szakmai hátteret kínál az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának levegőminőséggel foglalkozó oldala.

A városok és önkormányzatok egyszerre tehetnek a kibocsátások csökkentéséért és azért, hogy a tisztább közlekedési formák vonzóbbá váljanak. Érdemes láthatóvá tenniük a levegőminőség javítására tett lépéseiket, autómentes utcákat létrehozniuk, valamint ökosétákat és nyilvános kerékpáros rendezvényeket szervezniük a gyaloglás és a kerékpározás népszerűsítésére. Magyarországi példákat és tapasztalatokat többek között a HungAIRy program kínál, európai szinten pedig ebben a szakpolitikai összefoglalóban találhatók további javaslatok.

A vállalatok és a magánszektor szereplői saját kibocsátásuk csökkentése mellett kutatás-fejlesztési beruházásokkal kereshetnek kevésbé környezetterhelő üzleti megoldásokat. Fontos lehet az is, hogy hasonló célokat követő vállalkozásokkal hálózatokat építsenek, és együtt terjesszenek olyan üzleti modelleket, amelyek ökológiai, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt fenntarthatóbbak. Ehhez hazai kapcsolódási pontot jelenthet a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége.

Az iskolák és egyetemek működésükben és oktatási tevékenységükben egyaránt sokat tehetnek. Áttérhetnek tisztább energiaforrásokra, fejleszthetik épületeik energiahatékonyságát szigeteléssel, nyílászárócserével és korszerűbb berendezésekkel, valamint ösztönözhetik a fenntartható közlekedést például elektromos buszokkal és kerékpárbarát kampuszokkal. Hasznos háttéranyag ehhez a magyar beltéri levegőminőségi cselekvési terv, de jó példákat kínál a Kölcsönkapott levegő program és a kerékpáros iskolába járást segítő Bicibusz is. Az intézmények megfontolhatják úgynevezett iskolautcák kialakítását is, vagyis azt, hogy meghatározott időszakokban korlátozzák a gépjárműforgalmat az iskola előtti útszakaszon. A Tiszta levegő nemzetközi napjához kapcsolódva pedig tematikus tanórákat is szervezhetnek; ehhez oktatási segédanyag is elérhető.

A civil szervezetek a szemléletformálás mellett olyan vállalásokat kezdeményezhetnek, amelyek fenntarthatóbb fogyasztási szokásokhoz és kisebb légszennyezéshez vezetnek, továbbá szakmai és közösségi segítséget nyújthatnak a hatóságoknak és önkormányzatoknak a levegőminőséget javító programok végrehajtásában. Magyarországon többek között a Levegő Munkacsoport tevékenysége kínál ehhez példákat, további környezetvédelmi szervezetek pedig a Zöld Civil együttműködés oldalán találhatók.

Végül egyéni szinten is számos lehetőségünk van a légszennyezés mérséklésére: csökkenthetjük a keletkező hulladék mennyiségét, kerülhetjük az egyszer használatos műanyag termékeket, és sem avart, sem hulladékot nem égetünk. További hétköznapi ötletek és gyakorlati tanácsok találhatók a Légből kapott oldalon.

A különböző szereplőknek szóló nemzetközi ötletek és vállalások további gyűjteménye a Clean Air for blue skies kezdeményezés honlapján érhető el.