Zöldinfó
Némelyik tóban több a mikroműanyag, mint az ócenánokban
Egy nemzetközi kutatócsoport első alkalommal vizsgálta globálisan és sztenderdizálva a tavak
műanyag-szennyezettségét és kiábrándító eredményre jutott.
A mikroműanyagok az emberi tevékenységtől még látszólag érintetlen tavakban is jelen vannak és akadnak olyan tavak is, amelyekben több a mikroműanyag, mint az óceánokban. A kutatásban a Bécsi Egyetem limnológusa is részt vett, az eredményeiket most publikálták a Nature című szaklapban.
Azt eddig is tudtuk – és tudományosan alaposan igazolták is -, hogy a tengerekben és óceánokban egyre
több a műanyag. De mi a helyzet a folyókkal és a tavakkal? Erre kereste a választ egy nemzetközi
kutatócsoport, amelynek a Bécsi Egyetem és a WasserCluster Lunz limnológusa, Katrin Attermeyer is tagja volt. A kutatást az olasz Milánó-Bicocca Egyetem vízi ökológia és vízmenedzsment kutatócsoportja dolgozta ki és irányította. A projekt során összesen 23 ország 38 tavából vettek mintát ugyanazzal a módszerrel. A tavakat úgy választották ki, hogy a hidromorfológiai jellemzőik – például a kiterjedésük, a mélységük, a part hossza – és az egyéb antropogén tényezők – szennyvíztisztítók megléte, népsűrűség – a legnagyobb változatosságot mutassák, és földrajzilag szétszórtan helyezkedjenek el. Így a mintákat globálisan reprezentatívnak lehetett tekinteni.
A vízmintákban lévő műanyagokat ezután forma, szín és nagyság alapján csoportosították. Kiderült, hogy a vízben lévő műanyag-részecskék csaknem 94 százaléka mikroműanyag, vagyis 5 milliméternél kisebb. A részecskék kémiai összetételét is elemezték és arra a nem meglepő eredményre jutottak, hogy nagy részük poliészter, polipropilén vagy polietilén. „A két utóbbi anyag a világ műanyagtermelésének több mint felét teszi ki, míg a poliészter a textilipar egyik fontos alapanyaga” – magyarázza Katrin Attermeyer.
A vízben előforduló műanyagok és azok mennyisége alapján minden tónak elkészítették a saját „névjegyét” és megvizsgálták, ez milyen összefüggésben áll a vízgyűjtő terület jellemzőivel valamint a lehetséges szennyezési forrásokkal. Kiderült, hogy két tó-típus veszélyeztetett különösen: azok, amelyek sűrűn lakott, urbanizált területeken helyezkednek el, illetve amelyeknek nagy a vízfelülete. A vizsgálatok során az is kiderült, hogy míg a kis vízfelületű, sekély és rövid partvonallal rendelkező tavakban főleg kék vagy fekete poliészter szálak fordultak elő, addig a nagy kiterjedésű, mély tavakban, hosszú partvonallal az átlátszó vagy fehér polipropilén és polietilén szemcsék domináltak.
A kutatás rámutatott arra is, hogy a Luganói-tó, a Lago Maggiore és a Tahoe-tó már most szennyezettebb, mint a világon a legszennyezettebbnek számító szubtrópusi óceáni áramlatok. Ráadásul a műanyag- szemcsék még az emberi tevékenységtől látszólag érintetlen vizekben is megtalálhatóak voltak. A tanulmány eredményei rámutatnak arra, hogy a tavak is jó indikátorai lehetnek a globális műanyag- szennyezés mértékének és a mikroműanyag-szennyezés elleni harc során a folyókat, tavakat is figyelembe kell venni. A kutatás során Ausztriában egyedüliként a Lunzer Seeből vettek mintát. A viszonylag kicsi tó, amelynek partja gyéren lakott, a kevésbé szennyezett tavakhoz tartozik köbméterenként kevesebb mint 1 műanyagrécsecskével.
Zöldinfó
A Balaton jövője a tét: a szakemberek szerint új szemlélet kell
Szakemberek szerint a jelenlegi balatoni tóhasználat kockázatokat hordoz.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Balaton szektorokon átnyúló cselekvést igényel, a jelenlegi menedzsment és tóhasználat folytatása fenntarthatatlan – mondta Honti Márk hidrológus egy tudományos előadóülésen, Tihanyban. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) Őszintén a Balatonról című rendezvényének témája a vízszint, a partvonal és az alkalmazkodás volt – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A rendezvényen szakemberek, döntéshozók, polgármesterek, tudományos kutatók, valamint balatoni civil szervezetek képviselői tartottak előadásokat. A kutatóintézet az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a résztvevők véleménye megegyezett abban, hogy ha a jelenlegi gyakorlat folytatódik, az komoly kockázatokat jelent a Balaton élete és az emberi használat szempontjából. Hozzátették: arra a kérdésre, hogy a globális éghajlatváltozással járó negatív folyamatok visszafordítására mit lehet tenni, a közös válasz az, hogy a megszokott használati módokon sok mindent változtatni kell.
Ez azt jelenti, hogy vissza kell szorítani az önző érdekek érvényesülését, valamint biztosítani kell a tó és partjai közösségi használatát az élővilág megóvásával. A változásokhoz való alkalmazkodás elkerülhetetlen; ez állami és egyéni felelősség – hangsúlyozták. Az összefoglaló szerint Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója arról beszélt előadásában, hogy az alaptörvényi jogok és egyéb jogi keretek megfelelők, az egyedi érdekek mégis a közösségi fölé kerültek.
“A szakmai tudást negligálták, a komplex helyett rövid távú a gondolkodás, hiányzik a közös gazda, az egységes kezelés, a hatóságokat pedig kivéreztették” – mondta a szószóló, aki szerint a tulajdonosi, beruházói érdekek elsőbbségének eredménye a zöldfelületek eltűnése, a települések túlzott beépítése, a természeti területek visszaszorulása, ami veszélyezteti a jelen és jövő generációk alapvető jogait, érdekeit.
Vasas Gábor, a BLKI főigazgatója a klímaváltozás hatásaival foglalkozott előadásában. Szót ejtett arról is, hogy az árvaszúnyogok időszakosan rendkívüli tömegben jelenhetnek meg a jövőben is, ami nem feltétlenül jelenti az ökológiai állapot általános leromlását. Horváth Angéla, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője adatokon keresztül mutatta be a Balaton vízgyűjtő területének az elmúlt 30 évben tapasztalt aszályosodását.
Horváth Ákos, a HungaroMet siófoki obszervatóriumának vezetője a tó működését meghatározó folyamatokról beszélt, amelyekben az elmúlt években jelentős zavarok keletkeztek. Ehhez az emberi tevékenység, mindenekelőtt a Balaton mikroklímáját erősen befolyásoló agresszív partbeépítés is hozzájárul – mondta.
Lengl Zoltán balatoni főépítész előadásában kifejtette, hogy az elhibázott léptékű és mértékű beruházások miatt a balatoni építészet megítélése is hátrányt szenvedett. Takács Péter, a BLKI tudományos főmunkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a természetes partszakaszok átalakítása gyengíti a Balaton ökológiai működését, elősegítheti az idegenhonos fajok térnyerését. A parti öv biodiverzitásának megőrzése a tó működőképességét és ökológiai stabilitását védi – mutatott rá.
A tudományos előadóülésen Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere települése követendő gyakorlatait mutatta be a természetvédelem terén, és a kotrások folytatását szorgalmazta. Több civil szervezet képviselője is szót kapott, akik közül Tarróné Gyarmathy Andrea (Értékmentő Közösségek Civil Szerveződés) arról számolt be, miért támadták meg a Balaton-part tavaly életbelépett új szabályozásáról szóló jogszabályt, a BATÉK-ot – áll a kutatóintézet közleményében.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Otthon6 nap telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaTöretlenül nő a Geely elektromos és plug-in hibrid modelljeinek piaca
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaHagyományos módszerrel csökkentenék a tűzveszélyt Dalmáciában: jöhetnek a kecskék
