Zöldinfó

Némelyik tóban több a mikroműanyag, mint az ócenánokban

Egy nemzetközi kutatócsoport első alkalommal vizsgálta globálisan és sztenderdizálva a tavak
műanyag-szennyezettségét és kiábrándító eredményre jutott.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-07-23

Szerző:

Vanessza

A mikroműanyagok az emberi tevékenységtől még látszólag érintetlen tavakban is jelen vannak és akadnak olyan tavak is, amelyekben több a mikroműanyag, mint az óceánokban. A kutatásban a Bécsi Egyetem limnológusa is részt vett, az eredményeiket most publikálták a Nature című szaklapban.

Azt eddig is tudtuk – és tudományosan alaposan igazolták is -, hogy a tengerekben és óceánokban egyre
több a műanyag. De mi a helyzet a folyókkal és a tavakkal? Erre kereste a választ egy nemzetközi
kutatócsoport, amelynek a Bécsi Egyetem és a WasserCluster Lunz limnológusa, Katrin Attermeyer is tagja volt. A kutatást az olasz Milánó-Bicocca Egyetem vízi ökológia és vízmenedzsment kutatócsoportja dolgozta ki és irányította. A projekt során összesen 23 ország 38 tavából vettek mintát ugyanazzal a módszerrel. A tavakat úgy választották ki, hogy a hidromorfológiai jellemzőik – például a kiterjedésük, a mélységük, a part hossza – és az egyéb antropogén tényezők – szennyvíztisztítók megléte, népsűrűség – a legnagyobb változatosságot mutassák, és földrajzilag szétszórtan helyezkedjenek el. Így a mintákat globálisan reprezentatívnak lehetett tekinteni.

A vízmintákban lévő műanyagokat ezután forma, szín és nagyság alapján csoportosították. Kiderült, hogy a vízben lévő műanyag-részecskék csaknem 94 százaléka mikroműanyag, vagyis 5 milliméternél kisebb. A részecskék kémiai összetételét is elemezték és arra a nem meglepő eredményre jutottak, hogy nagy részük poliészter, polipropilén vagy polietilén. „A két utóbbi anyag a világ műanyagtermelésének több mint felét teszi ki, míg a poliészter a textilipar egyik fontos alapanyaga” – magyarázza Katrin Attermeyer.
A vízben előforduló műanyagok és azok mennyisége alapján minden tónak elkészítették a saját „névjegyét” és megvizsgálták, ez milyen összefüggésben áll a vízgyűjtő terület jellemzőivel valamint a lehetséges szennyezési forrásokkal. Kiderült, hogy két tó-típus veszélyeztetett különösen: azok, amelyek sűrűn lakott, urbanizált területeken helyezkednek el, illetve amelyeknek nagy a vízfelülete. A vizsgálatok során az is kiderült, hogy míg a kis vízfelületű, sekély és rövid partvonallal rendelkező tavakban főleg kék vagy fekete poliészter szálak fordultak elő, addig a nagy kiterjedésű, mély tavakban, hosszú partvonallal az átlátszó vagy fehér polipropilén és polietilén szemcsék domináltak.

A kutatás rámutatott arra is, hogy a Luganói-tó, a Lago Maggiore és a Tahoe-tó már most szennyezettebb, mint a világon a legszennyezettebbnek számító szubtrópusi óceáni áramlatok. Ráadásul a műanyag- szemcsék még az emberi tevékenységtől látszólag érintetlen vizekben is megtalálhatóak voltak. A tanulmány eredményei rámutatnak arra, hogy a tavak is jó indikátorai lehetnek a globális műanyag- szennyezés mértékének és a mikroműanyag-szennyezés elleni harc során a folyókat, tavakat is figyelembe kell venni. A kutatás során Ausztriában egyedüliként a Lunzer Seeből vettek mintát. A viszonylag kicsi tó, amelynek partja gyéren lakott, a kevésbé szennyezett tavakhoz tartozik köbméterenként kevesebb mint 1 műanyagrécsecskével.

Kapcsolódó tartalom:fenntarthatóság környezetvédelem mikroműanyag műanyag szelektiv hulladék szelektiv hulladékgyüjtés

Zöldinfó

Egyre többen figyelnek a környezetre, de a hatékonyságról nem mondanának le

Takarításkor a fenntarthatóság csak a magyarok 3 százalékánál elsődleges szempont.

Létrehozva:

51 perc telt el a létrehozás óta

2026-06-13

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyarok egyre tudatosabbak a takarítóeszközök felhasználásában, de a döntéseikben továbbra is a praktikusság dominál a Kärcher felmérése szerint: míg a válaszadók közel fele az ár-érték arányt tartja a legfontosabb szempontnak takarítóeszköz-vásárláskor, addig a fenntarthatóság csupán a megkérdezettek 3 százalékánál kerül az első helyre. A kutatás ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a környezetbarát megoldások akkor válnak igazán vonzóvá, ha a hatékonyságról sem kell lemondani – írja az alternativenergia.hu. A június 5-i környezetvédelmi világnap alkalmából készült Kärcher-kutatás alapján bár a magyar fogyasztók körében már egyértelműen megmutatkozik a környezettudatos szemlélet, sok felhasználó még keresi az egyensúlyt a környezetbarát megoldások, a hatékonyság, a megfelelő ár és a mindennapi praktikusság között.

A közlemény szerint a vízfogyasztás csökkentését például a megkérdezettek közel negyede jelölte meg fenntarthatósági szempontként, míg a felmérést kitöltők több mint kétharmada közölte, hogy csak a szükséges mennyiségű vizet használja takarítás közben, közel ötödük pedig csak akkor végez vizes takarítást, ha az feltétlenül indokolt. A mindennapi vásárlási döntésekben ugyanakkor továbbra is meghatározó az ár és a teljesítmény: háztartási takarítóeszköz vételekor a válaszadók közel fele (49,8 százalék) elsősorban az ár-érték arány alapján dönt. A második legfontosabb szempont a hatékonyság és minőség, amelyet 15 százalékuk említett elsődleges tényezőként.

A fenntarthatóságot és környezetbarátságot elsődleges választási szempontként a kutatásban részt vevők mindössze 3 százaléka jelölte meg, ami arra utal, hogy a környezettudatosság a fogyasztók számára akkor válik igazán erős döntési tényezővé, ha a megoldás közben hatékony, praktikus és gazdaságos is – írták a közleményben. A válaszadók közel 40 százaléka szerint fontos, hogy egy tisztítószer környezetbarát legyen, de nem ez az elsődleges választási szempont. További 13 százalékuk számára ez az egyik fő szempont a döntésnél, így a megkérdezettek több mint fele valamilyen mértékben figyelembe veszi a környezetbarát jellemzőket, amikor tisztítószert választ.

A Kärcher kutatásából az is kiderült, hogy a hagyományos tisztítószerek lehetséges egészségügyi és környezeti hatásairól sokan hallottak már. A válaszadók közel harmada (31 százalék) jelezte, hogy tisztában van ezekkel a kockázatokkal, és ezért próbál környezetbarát alternatívát használni. További 18 százalék hallott ugyan a problémáról, de még nem foglalkozott vele mélyebben. A megkérdezettek valamivel több mint negyede ugyanakkor annak ellenére is használ hagyományos tisztítószereket, hogy hallott a lehetséges káros hatásokról, mert hatékonyabbnak tartja őket.

A válaszadók mintegy fele több esetben is előnyben részesíti az olyan természetes anyagokat, mint például a citromsav, az ecet, a mosószóda vagy a szódabikarbóna, 7 százalékuk pedig kizárólag természetes szereket használ, ugyanakkor közel negyedük ritkán alkalmazza ezeket. Az egyszer használatos takarítóeszközök ugyanakkor továbbra is erősen jelen vannak a háztartásokban. A válaszadók 46 százaléka ritkán, csak akkor használ ilyen eszközöket, ha nagyon szükséges, míg 40 százalék gyakran választja őket, mert kényelmesebbnek és higiénikusabbnak tartja. Mindössze 7 százalék mondta azt, hogy soha nem használ egyszer használatos takarítóeszközöket, és mindig újrahasználhatót választ. A kutatás 2026 márciusában készült 1325 válaszadó megkérdezésével.

Tovább olvasom