Zöld Energia
Németország energiafogyasztása az újraegyesítés óta a legalacsonyabbra csökkent
Németország energiafogyasztása az idén a német újraegyesítés óta a legalacsonyabbra csökkent, ugyanakkor a szénfelhasználás nőtt, az atomenergia-termelés pedig a felére csökkent – ismerteti az energiaipari statisztikai és szakmai képviseleti szervezet, az AGEB keddi jelentésében.
Az AGEB (AG Energiebilanzen e.V.) kimutatása szerint Németország az idén az előző évinél 4,7 százalékkal kevesebb, 11 829 petajoule (PJ) energiát fogyasztott, ami 403,6 millió tonna kőszénegyenértéknek felel meg (Mtce = million tons of coal equivalent) és a német újraegyesítés óta a legalacsonyabb. Az előző évihez képest összességében alacsonyabb energiafogyasztás több, egymással ellentétes folyamat eredője. Az év folyamán egyre fokozódó gazdasági teljesítménycsökkenés közepette emelkedett a feldolgozóiparban egyes energiahordozók felhasználásának az aránya. Fogyasztásnövelő hatása volt a népesség növekedésének is: csak augusztusig a Németországban élők száma közel egymillióval nőtt. Másrészt az energiaárak hirtelen megemelkedése miatt rövid távon megtakarítást célzó magatartási változások következtek be, illetve közép- és hosszú távú energiahatékonyság-javító beruházások is történtek.
A megemelkedett energiaárak miatt egyes ágazatokban bekövetkezett termeléscsökkentés szintén hozzájárult az összesített energiafogyasztás csökkenéséhez. Az AG Energiebilanzen az energiafogyasztás teljes csökkenésének alig kevesebb mint egy százalékát tulajdonítja a 2021-hez képest melegebb időjárásnak. A hőmérséklethatással kiigazítva a németországi energiafogyasztás 2022-ben 3,9 százalékkal csökkent. Az ásványolaj fogyasztás 2022-ben összesen 3 százalékkal, 4160 PJ-ra (141,9 Mtce) nőtt. Az ásványolaj részesedése a teljes primerenergia-fogyasztáson belül 35,2 százalékra emelkedett az előző évi 32,5 százalékról. A benzin fogyasztása mintegy 4 százalékkal nőtt, míg a gázolajé 1 százalékkal csökkent. A könnyű fűtőolaj értékesítése 14 százalékkal nőtt, mivel sok háztartás és vállalkozás növelte készleteit – egyebek között a földgáz helyettesítésére. A repülőgép-üzemanyag értékesítése erőteljesen, 43 százalékkal nőtt. A vegyiparnak szállított nyersolaj mennyisége viszont 7,2 százalékkal csökkent.
A földgázfogyasztás közel 15 százalékkal, 2814 PJ-ra (96,0 Mtce) csökkent az idén, ami 2014 óta a legalacsonyabb szint. A földgáz részesedése a teljes primerenergia-fogyasztásban a tavalyi 26,6 százalékról az idén 23,8 százalékra csökkent. A kőszénfogyasztás az idén közel 5 százalékkal nőtt, és elérte az 1161 PJ (39,6 Mtce) szintet. A kőszén felhasználása az erőművekben több mint 16 százalékkal nőtt. A vas- és acéliparban a gazdasági teljesítmény romlása miatt mintegy 6 százalékkal kevesebb kőszenet használtak fel. A teljes primerenergia-fogyasztáson belül a kőszén részesedése 8,9 százalékról 9,8 százalékra nőtt. A lignitfogyasztás mintegy 5 százalékkal, 1185 PJ-ra (40,4 Mtce) nőtt. A lignitfelhasználás növekedése kompenzálta a villamosenergia- és hőtermelésben az egyéb energiaforrások csökkenő mennyiségét. A lignit részaránya az idén a teljes primerenergia-fogyasztásban 10 százalékra nőtt a tavalyi 9,1 százalékról.
Az atomenergia-termelés az idén a tavalyinak csaknem a felére csökkent. Az ok a 4000 megawatt (MW) összkapacitású grohndei, brokdorfi és gundremmingeni erőmű leállítása volt. A fennmaradó három erőművi blokk pedig októbertől visszafogta termelését, hogy biztosítani tudja a 2023. április 15-ig a folyamatos működést. Az idén az atomenergia a teljes németországi energiafogyasztás 3,2 százalékát fedezte a tavaly 6,1 százalék után. A megújuló energiaforrások hozzájárulása a primerenergia-fogyasztáshoz 4,4 százalékkal 2034 PJ-ra (69,4 Mtce) nőtt az idén. A megújuló energiaforrások aránya a teljes primerenergia-fogyasztáson belül 17,2 százalékra nőtt 15,7 százalékról.
A biomassza – amelynek részesedése a megújuló energiaforrásokból több mint 50 százalék – felhasználása 1 százalékkal nőtt a fosszilis források helyettesítése miatt. A vízerőművek termelése az elhúzódó szárazság miatt mintegy 13 százalékkal csökkent. A szélenergia-termelés viszont 12 százalékkal, a napenergia pedig 21 százalékkal nőtt. Németország az idén több áramot exportált, mint importált. A mérleg egyenlege 99 PJ, (3,4 Mtce). Az AG Energiebilanzen az egész évre az energiatermelés szén-dioxid-kibocsátásának egy százalékos, azaz mintegy 7 millió tonnás csökkenésével számol. Az összesített csökkenés ellentétes tényezőkből tevődik össze. Az energiamix módosulása növelte a fajlagos szén-dioxid-kibocsátást, a teljes felhasználás csökkenése viszont abszolút értékben mérsékelte.
Zöld Energia
Megújuló energiával és energiatárolással fejlesztenék Medgyesegyházát
A medgyesegyházi térség a megújuló energiára fókuszál a Szent István Vidékfejlesztési Programban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A megújuló energiatermelésre- és tárolásra fókuszálna a Szent István Vidékfejlesztési Program egyik mintatérsége, a Békés megye déli részén fekvő Medgyesegyháza – nyilatkozta a település polgármestere az MTI-nek. Ruck Márton (független) kifejtette, a térség eddig főként a mezőgazdaságáról volt híres, dinnyét, paprikát és kertészeti növényeket termesztettek, ám mostanra az agrárium nem tud elegendő jövedelmet biztosítani, nem maradnak helyben a fiatalok – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Épp ezért ő korábban kidolgozott egy nyolcoldalas fejlesztési koncepciót, amelyet eljuttatott a térségi országgyűlési képviselőnek, Gurzó Máriának (Tisza), véleménye szerint ennek köszönhetően kerülhetett a tíz mintatérség közé Medgyesegyháza. Ruck Márton elmondta, 14 önkormányzattal – amelyek köre részben azonos a most megnevezett térségi településekkel – körülbelül egy éve létrehoztak egy energiaközösséget, öt magyarországi és öt romániai várossal pedig egy európai területi társulást (ETT) alakítottak, mindkettő révén közvetlen európai uniós fejlesztési forrásokra tudnak majd pályázni. Az energiaközösség a jövőben romániai és felvidéki önkormányzattal is bővülni fog.
Hozzátette, tizennégy településen végeztek felméréseket, ezek alapján 1200-1300 méteren vélhetően van olyan termálvíz, amelyet használni lehetne energiatermelésre. Jelenleg is vannak működő geokutak, amelyekkel üvegházakat fűtenek – jegyezte meg. A politikus szerint elsősorban nem intézmények fűtésére kellene használni a geotermikus energiát, hanem villamosenergia-termelésre, a hulladékhőből pedig lehetne fűteni is. Mivel a mezőgazdasági termesztés során sok műanyag hulladék keletkezik, készítettek egy koncepciót egy hulladékfeldolgozó és -újrahasznosító üzemre is, ám az is nagyon energiaigényes – közölte.
Ruck Márton szerint a Szent István Vidékfejlesztési Program egymilliárd forintjából ki lehetne dolgozni olyan konkrét energetikai terveket, amelyekkel aztán akár nagyobb, uniós támogatásokra is lehetne pályázni. A megvalósításba később érdemes befektetőket és helyi vállalkozókat is bevonni az önkormányzatok mellé – jelentette ki. A Szent István Vidékfejlesztési Program indulását kedden jelentették be. Célja, hogy a hátrányosabb helyzetű vidéki térségekben új lehetőségeket teremtsen, erősítse a helyi közösségeket és hozzájáruljon a települések hosszú távú fejlődéséhez.
A program tíz mintatérségben indul el, ezekben az egy főre jutó átlagos jövedelem 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól. A tíz mintatérség Bács, Gönc, Gyöngyös, Harkány, Igal, Medgyesegyháza, Nyírbátor, Pásztó, Tiszaújváros és Zalakaros mikrotérsége. A medgyesegyházi térséghez tartozik Almáskamarás, Dombiratos, Kevermes, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Nagykamarás és Pusztaottlaka. A KSH legutóbbi népszámlálása szerint Medgyesegyházán mintegy 3200-an élnek; a térség összlakosságszáma csaknem 12 900 ember. A tíz mikrotérség összesen 100 települést és 97 288 állandó lakost foglal magában.
Az egymilliárd forintos támogatási keretből a többi között utak, rendelők, bölcsődék, óvodák és közösségi terek fejlesztésére, vízmegtartó rendszerek kialakítására, a közvilágítás korszerűsítésére, buszmegállók létesítésére, felújítására, a közösségi közlekedés fejlesztésére, közlekedésbiztonsági beruházásokra, megújulóenergia-termelési projektekre, valamint új munkahelyek létrehozására nyílhat lehetőség.
A térség kiválasztásánál több szempontot is figyelembe vettek: a települések fejlettségi mutatóit, a rendelkezésre álló energiapotenciált, valamint az egy lakosra jutó bruttó, SZJA-köteles jövedelmeket – írta közösségi oldalán a térség tiszás országgyűlési képviselője, Gurzó Mária. A jövő év augusztus 20-tól szeretnék a fejlesztési modellt országosan kiterjeszteni. Szerda reggel Ráki Zsolt (Tisza) országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán azt osztotta meg, hogy a Szent István Vidékfejlesztési Program a körzetében az alábbi településeket érinti: Bélmegyer, Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Körösújfalu, Kötegyán, Mezőgyán, Okány, Tarhos, Újszalonta, Zsadány. A politikus az MTI megkeresésére reagálva elmondta: ezek a települések a következő körben, várhatóan a jövő év augusztusában jutnak fejlesztési forrásokhoz, most egyelőre “felkészülnek”. A program a teljeskörű szakaszában mintegy 2174 települést és 1 millió 850 ezer embert érinthet.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
