Zöld Energia
Németország energiafogyasztása az újraegyesítés óta a legalacsonyabbra csökkent
Németország energiafogyasztása az idén a német újraegyesítés óta a legalacsonyabbra csökkent, ugyanakkor a szénfelhasználás nőtt, az atomenergia-termelés pedig a felére csökkent – ismerteti az energiaipari statisztikai és szakmai képviseleti szervezet, az AGEB keddi jelentésében.
Az AGEB (AG Energiebilanzen e.V.) kimutatása szerint Németország az idén az előző évinél 4,7 százalékkal kevesebb, 11 829 petajoule (PJ) energiát fogyasztott, ami 403,6 millió tonna kőszénegyenértéknek felel meg (Mtce = million tons of coal equivalent) és a német újraegyesítés óta a legalacsonyabb. Az előző évihez képest összességében alacsonyabb energiafogyasztás több, egymással ellentétes folyamat eredője. Az év folyamán egyre fokozódó gazdasági teljesítménycsökkenés közepette emelkedett a feldolgozóiparban egyes energiahordozók felhasználásának az aránya. Fogyasztásnövelő hatása volt a népesség növekedésének is: csak augusztusig a Németországban élők száma közel egymillióval nőtt. Másrészt az energiaárak hirtelen megemelkedése miatt rövid távon megtakarítást célzó magatartási változások következtek be, illetve közép- és hosszú távú energiahatékonyság-javító beruházások is történtek.
A megemelkedett energiaárak miatt egyes ágazatokban bekövetkezett termeléscsökkentés szintén hozzájárult az összesített energiafogyasztás csökkenéséhez. Az AG Energiebilanzen az energiafogyasztás teljes csökkenésének alig kevesebb mint egy százalékát tulajdonítja a 2021-hez képest melegebb időjárásnak. A hőmérséklethatással kiigazítva a németországi energiafogyasztás 2022-ben 3,9 százalékkal csökkent. Az ásványolaj fogyasztás 2022-ben összesen 3 százalékkal, 4160 PJ-ra (141,9 Mtce) nőtt. Az ásványolaj részesedése a teljes primerenergia-fogyasztáson belül 35,2 százalékra emelkedett az előző évi 32,5 százalékról. A benzin fogyasztása mintegy 4 százalékkal nőtt, míg a gázolajé 1 százalékkal csökkent. A könnyű fűtőolaj értékesítése 14 százalékkal nőtt, mivel sok háztartás és vállalkozás növelte készleteit – egyebek között a földgáz helyettesítésére. A repülőgép-üzemanyag értékesítése erőteljesen, 43 százalékkal nőtt. A vegyiparnak szállított nyersolaj mennyisége viszont 7,2 százalékkal csökkent.
A földgázfogyasztás közel 15 százalékkal, 2814 PJ-ra (96,0 Mtce) csökkent az idén, ami 2014 óta a legalacsonyabb szint. A földgáz részesedése a teljes primerenergia-fogyasztásban a tavalyi 26,6 százalékról az idén 23,8 százalékra csökkent. A kőszénfogyasztás az idén közel 5 százalékkal nőtt, és elérte az 1161 PJ (39,6 Mtce) szintet. A kőszén felhasználása az erőművekben több mint 16 százalékkal nőtt. A vas- és acéliparban a gazdasági teljesítmény romlása miatt mintegy 6 százalékkal kevesebb kőszenet használtak fel. A teljes primerenergia-fogyasztáson belül a kőszén részesedése 8,9 százalékról 9,8 százalékra nőtt. A lignitfogyasztás mintegy 5 százalékkal, 1185 PJ-ra (40,4 Mtce) nőtt. A lignitfelhasználás növekedése kompenzálta a villamosenergia- és hőtermelésben az egyéb energiaforrások csökkenő mennyiségét. A lignit részaránya az idén a teljes primerenergia-fogyasztásban 10 százalékra nőtt a tavalyi 9,1 százalékról.
Az atomenergia-termelés az idén a tavalyinak csaknem a felére csökkent. Az ok a 4000 megawatt (MW) összkapacitású grohndei, brokdorfi és gundremmingeni erőmű leállítása volt. A fennmaradó három erőművi blokk pedig októbertől visszafogta termelését, hogy biztosítani tudja a 2023. április 15-ig a folyamatos működést. Az idén az atomenergia a teljes németországi energiafogyasztás 3,2 százalékát fedezte a tavaly 6,1 százalék után. A megújuló energiaforrások hozzájárulása a primerenergia-fogyasztáshoz 4,4 százalékkal 2034 PJ-ra (69,4 Mtce) nőtt az idén. A megújuló energiaforrások aránya a teljes primerenergia-fogyasztáson belül 17,2 százalékra nőtt 15,7 százalékról.
A biomassza – amelynek részesedése a megújuló energiaforrásokból több mint 50 százalék – felhasználása 1 százalékkal nőtt a fosszilis források helyettesítése miatt. A vízerőművek termelése az elhúzódó szárazság miatt mintegy 13 százalékkal csökkent. A szélenergia-termelés viszont 12 százalékkal, a napenergia pedig 21 százalékkal nőtt. Németország az idén több áramot exportált, mint importált. A mérleg egyenlege 99 PJ, (3,4 Mtce). Az AG Energiebilanzen az egész évre az energiatermelés szén-dioxid-kibocsátásának egy százalékos, azaz mintegy 7 millió tonnás csökkenésével számol. Az összesített csökkenés ellentétes tényezőkből tevődik össze. Az energiamix módosulása növelte a fajlagos szén-dioxid-kibocsátást, a teljes felhasználás csökkenése viszont abszolút értékben mérsékelte.
Zöld Energia
Áramszünet, dráguló áram, elektromos autó? Állami támogatással energiatároló!
Mi történik a nappal megtermelt energiával este, amikor a legnagyobb szükség lenne rá? Itt lép képbe az energiatároló, amely új szintre emeli az otthoni energiafelhasználást.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A kormány idén februárban elindította a lakossági energiatároló pályázatot, amelynek célja, hogy háztartási méretű energiatároló (akkumulátoros) rendszerek telepítésére ösztönözze főleg napelemes rendszerekkel rendelkező tulajdonosokat – ismertette a pályázat részleteit az alternativenergia.hu. Azok a háztartások sem indulnak hátrányból, amelyeknél jelenleg nincs kiépített napelemes rendszer. Amennyiben a pályázat benyújtásakor vállalják a rendszer telepítését, hasonló esélyekkel pályázhatnak.
Nem csak a számláról szól az egész, az energiatároló többet ad, mint spórolást!
Egy napelemes rendszer és a hozzá kiépített energiatároló látható és érezhető módon csökkenti a villanyszámlát, ennek ellenére egy modern akkumulátoros rendszer sokkal több előnnyel jár, amelyek a mindennapi élet minőségét és biztonságát növelik. Íme öt ok, amiért érdemes elgondolkodni a telepítésén.
De ha már a spórolás a legnagyobb rábeszélő tényező egy napelemes rendszer esetében, akkor vegyünk egy nyári, optimális napot Magyarországon (derült ég, jó tájolás, kb. 5–6 teljes napsütéses óra). Nyáron ideális tájolás és megfelelő dőlésszög esetén nagyjából 5–6 úgynevezett „csúcsteljesítményű” napsütéses órával lehet számolni. Ha például egy 5 kW-os rendszert veszünk alapul és 5,5 órával számolunk, akkor az 5 kW × 5,5 óra alapján körülbelül 27,5 kWh napi termelés adódik. Ez a mennyiség egy átlagos magyar háztartás akár két maximum három napi villamosenergia-fogyasztását is fedezheti. A pontos értéket természetesen befolyásolja sok minden: a földrajzi elhelyezkedés, a panelek tájolása és dőlésszöge, valamint a hőmérséklet és az esetleges árnyékolás is, de ideális nyári körülmények között reálisan ekkora napi hozammal lehet számolni.
1. Az energiafüggetlenség érzése
Amikor saját magad tárolod a napenergiát, kevesebb függőséged van a szolgáltatóktól és a külső körülményektől. Csak egy napelemes rendszer esetében kicsit nagyobb fókuszt kell fektetni arra, hogy az ember mikor indítja be a mosogatógépet, szárítógépet, esetlegesen azokat mikorra érdemes időzíteni. Egy akkumulátorral a háztartás nagyobb kontrollt kap az energiafelhasználás felett, és megnyugtató érzés, hogy a szükséges áram mindig kéznél van, még a dráguló energiaárak, a rosszabb időjárás esetén is.
De ha már a függetlenség és a tudatosság mezein lépkedünk létezik egy úgynevezett HEM rendszer (Home Energy Management) – magyarul otthoni energiamenedzsment rendszer. Ez egy intelligens vezérlőmegoldás, amely összehangolja a napelemes termelést, az energiatárolót és a háztartás fogyasztóit. Valós időben figyeli, hogy mennyi energiát termel a rendszer, mennyi van az akkumulátorban, és mikor érdemes elindítani a nagyobb fogyasztókat. A HEM rendszer képes például automatikusan akkor tölteni az elektromos autót, amikor a napelem éppen többletenergiát termel, vagy akkor indítani a hőszivattyút, amikor az akkumulátor töltöttsége megfelelő. Ezzel nemcsak a hálózatról vételezett áram mennyisége csökkenthető, hanem optimalizálható a saját termelés felhasználása is.
2. Kiszámíthatóság
A villamosenergia ára és a szabályozási környezet változékony lehet. Egy energiatárolóval azonban stabilabbá tehető a háztartás költségstruktúrája: a rendszer segítségével mindig látható, mennyi energia áll rendelkezésre, így kevésbé leszel kitéve az áremelkedéseknek vagy a szaldó elszámolás változásainak.
3. Áramszünet elleni biztonság
Ha a rendszered alkalmas rá, az energiatároló a vészhelyzetekben is segít: áramkimaradáskor a legfontosabb fogyasztókat, például hűtőt, világítást vagy orvosi eszközöket tovább működtetheti. Nem is beszélve arról, hogy manapság sokan dolgoznak home office-ból, és egy hirtelen áramkimaradás ilyenkor nem éppen jelent előnyt a főnöknél.
4. Elektromos autó jövőbeni kiszolgálása
Be kell vallani, manapság a dízel- és benzines autók egyre inkább visszaszorulnak. Kevesebben választják őket, hiszen rengeteg háztartás rendelkezik már napelemmel, így a városban való cirkáláshoz teljesen tökéletes egy elektromos autó. Ha a vásárlás is tervben van a jövőben, a háztartási akkumulátor segítségével könnyen feltölthető saját, tiszta energiával. Számokkal is alátámaszthatjuk ezt!
Egy mai, átlagos elektromos autó akkumulátora általában 50–60 kWh kapacitású. De most vegyünk példának egy 60 kWh-s akkumulátort. Mi van akkor, ha az aksi teljesen lemerül? 100%-ra történő feltöltéshez nagyjából 60 kWh energiára van szükség, de a töltési veszteségek miatt a valóságban inkább 63–66 kWh-tal érdemes számolni. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a mindennapi használatból eredendően kevés olyan alkalom van, amikor az autót teljesen tele töltjük. A töltési idő nagyban függ attól is, hogy milyen teljesítményű töltőt használunk otthon. Hagyományos, 230 voltos konnektorról, amely körülbelül 2,3 kW teljesítményt biztosít, egy teljes, 60 kWh-s feltöltés körülbelül 26–30 órát venne igénybe, míg 10 kWh visszatöltése 4–5 órát. Ez inkább lassú, kiegészítő megoldásnak tekinthető. Egy korszerűbb, 11 kW-os otthoni fali töltő (wallbox) esetén a teljes feltöltés nagyjából 5–6 órát vesz igénybe, míg egy átlagos napi fogyasztás pótlása körülbelül 1 órát. Ha ezt összevetjük a korábban már emlegetett 5 kW-os napelemes rendszerrel, amely egy átlagos háztartás esetében ideálisnak mondható, akkor az általa egy nap alatt megtermelt energia nagyjából 150-180 kilométer megtételéhez elegendő.
5. Ingatlanérték-növelő tényező
Az energiatárolóval felszerelt ingatlanok egyre vonzóbbak a piacon. A fiatalok nagy része úgy gondolja, hogy ha már jelentős összegekről van szó egy ingatlanvásárlás során, érdemes olyan otthont választani, amely minden igényt kielégít. Így nemcsak saját kényelmünk és igényeink teljesülnek, hanem a Földünknek is jót tehetünk.
A potenciális vásárlók értékelik a modern, fenntartható és költséghatékony megoldásokat, így a beruházás nemcsak kényelmet és biztonságot nyújt, hanem hosszú távon az ingatlan értékét is növeli.
Összességében az energiatároló nem csupán a villanyszámlát csökkenti. A rendszer nagyobb energiafüggetlenséget, kiszámíthatóbb költségstruktúrát és áramszünetek elleni védelmet biztosít, miközben a jövő elektromos autóinak töltését is könnyedén lehetővé teszi. Emellett hozzájárul az ingatlan értékének növeléséhez, és a modern, fenntartható megoldások iránti igényt is kielégíti. Egy energiatároló tehát egyszerre nyújt kényelmet, biztonságot, gazdasági előnyt és környezettudatosságot, valódi beruházás a jövőbe.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta29 vonalon járnak az új maximidi buszok a fővárosban
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaElromlott a kenyérpirító? A bécsi Repair Café segít
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaÁtrendeződés a használtautó-piacon: egyre több az alternatív hajtás
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta15 év helyett 6-8 év? Gyorsabb napelemes megtérülést hozhat az új pályázat
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaEnergiatárolók telepítésé pályázhatnak a hazai vállalkozások
