Zöld Energia

Németország energiafogyasztása az újraegyesítés óta a legalacsonyabbra csökkent

Németország energiafogyasztása az idén a német újraegyesítés óta a legalacsonyabbra csökkent, ugyanakkor a szénfelhasználás nőtt, az atomenergia-termelés pedig a felére csökkent – ismerteti az energiaipari statisztikai és szakmai képviseleti szervezet, az AGEB keddi jelentésében.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-12-30

Szerző:

Vanessza

Az AGEB (AG Energiebilanzen e.V.) kimutatása szerint Németország az idén az előző évinél 4,7 százalékkal kevesebb, 11 829 petajoule (PJ) energiát fogyasztott, ami 403,6 millió tonna kőszénegyenértéknek felel meg (Mtce = million tons of coal equivalent) és a német újraegyesítés óta a legalacsonyabb. Az előző évihez képest összességében alacsonyabb energiafogyasztás több, egymással ellentétes folyamat eredője. Az év folyamán egyre fokozódó gazdasági teljesítménycsökkenés közepette emelkedett a feldolgozóiparban egyes energiahordozók felhasználásának az aránya. Fogyasztásnövelő hatása volt a népesség növekedésének is: csak augusztusig a Németországban élők száma közel egymillióval nőtt. Másrészt az energiaárak hirtelen megemelkedése miatt rövid távon megtakarítást célzó magatartási változások következtek be, illetve közép- és hosszú távú energiahatékonyság-javító beruházások is történtek.

A megemelkedett energiaárak miatt egyes ágazatokban bekövetkezett termeléscsökkentés szintén hozzájárult az összesített energiafogyasztás csökkenéséhez. Az AG Energiebilanzen az energiafogyasztás teljes csökkenésének alig kevesebb mint egy százalékát tulajdonítja a 2021-hez képest melegebb időjárásnak. A hőmérséklethatással kiigazítva a németországi energiafogyasztás 2022-ben 3,9 százalékkal csökkent. Az ásványolaj fogyasztás 2022-ben összesen 3 százalékkal, 4160 PJ-ra (141,9 Mtce) nőtt. Az ásványolaj részesedése a teljes primerenergia-fogyasztáson belül 35,2 százalékra emelkedett az előző évi 32,5 százalékról. A benzin fogyasztása mintegy 4 százalékkal nőtt, míg a gázolajé 1 százalékkal csökkent. A könnyű fűtőolaj értékesítése 14 százalékkal nőtt, mivel sok háztartás és vállalkozás növelte készleteit – egyebek között a földgáz helyettesítésére. A repülőgép-üzemanyag értékesítése erőteljesen, 43 százalékkal nőtt. A vegyiparnak szállított nyersolaj mennyisége viszont 7,2 százalékkal csökkent.

A földgázfogyasztás közel 15 százalékkal, 2814 PJ-ra (96,0 Mtce) csökkent az idén, ami 2014 óta a legalacsonyabb szint. A földgáz részesedése a teljes primerenergia-fogyasztásban a tavalyi 26,6 százalékról az idén 23,8 százalékra csökkent. A kőszénfogyasztás az idén közel 5 százalékkal nőtt, és elérte az 1161 PJ (39,6 Mtce) szintet. A kőszén felhasználása az erőművekben több mint 16 százalékkal nőtt. A vas- és acéliparban a gazdasági teljesítmény romlása miatt mintegy 6 százalékkal kevesebb kőszenet használtak fel. A teljes primerenergia-fogyasztáson belül a kőszén részesedése 8,9 százalékról 9,8 százalékra nőtt. A lignitfogyasztás mintegy 5 százalékkal, 1185 PJ-ra (40,4 Mtce) nőtt. A lignitfelhasználás növekedése kompenzálta a villamosenergia- és hőtermelésben az egyéb energiaforrások csökkenő mennyiségét. A lignit részaránya az idén a teljes primerenergia-fogyasztásban 10 százalékra nőtt a tavalyi 9,1 százalékról.

Az atomenergia-termelés az idén a tavalyinak csaknem a felére csökkent. Az ok a 4000 megawatt (MW) összkapacitású grohndei, brokdorfi és gundremmingeni erőmű leállítása volt. A fennmaradó három erőművi blokk pedig októbertől visszafogta termelését, hogy biztosítani tudja a 2023. április 15-ig a folyamatos működést. Az idén az atomenergia a teljes németországi energiafogyasztás 3,2 százalékát fedezte a tavaly 6,1 százalék után. A megújuló energiaforrások hozzájárulása a primerenergia-fogyasztáshoz 4,4 százalékkal 2034 PJ-ra (69,4 Mtce) nőtt az idén. A megújuló energiaforrások aránya a teljes primerenergia-fogyasztáson belül 17,2 százalékra nőtt 15,7 százalékról.

A biomassza – amelynek részesedése a megújuló energiaforrásokból több mint 50 százalék – felhasználása 1 százalékkal nőtt a fosszilis források helyettesítése miatt. A vízerőművek termelése az elhúzódó szárazság miatt mintegy 13 százalékkal csökkent. A szélenergia-termelés viszont 12 százalékkal, a napenergia pedig 21 százalékkal nőtt. Németország az idén több áramot exportált, mint importált. A mérleg egyenlege 99 PJ, (3,4 Mtce). Az AG Energiebilanzen az egész évre az energiatermelés szén-dioxid-kibocsátásának egy százalékos, azaz mintegy 7 millió tonnás csökkenésével számol. Az összesített csökkenés ellentétes tényezőkből tevődik össze. Az energiamix módosulása növelte a fajlagos szén-dioxid-kibocsátást, a teljes felhasználás csökkenése viszont abszolút értékben mérsékelte.

Kapcsolódó tartalom:atomenergia biomassza energia energiaár energiafelhasználás földgáz megújuló energiaforrás

Zöld Energia

Áprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás

Kedvezőtlen időzítés: amikor Magyarország támogatásokkal élénkíti a piacot, a kínai intézkedések felfelé nyomják a rendszerárakat.

Létrehozva:

21 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-27

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Kedvezőtlen piaci időzítés körvonalazódik a hazai napelemes és energiatárolós szektorban: miközben Magyarországon jelentős állami támogatási programok indulnak a lakossági és vállalati beruházások felpörgetésére, Kína áprilistól megszünteti a napelemek exportjára adott 9 százalékos áfa-visszatérítést, az energiatároló akkumulátoroknál pedig 9-ről 6 százalékra csökkenti azt. A lépés nem váratlan, hiszen a kínai export-ösztönzők fokozatos kivezetése régóta napirenden van, az akkumulátoroknál például 2027-re teljesen eltűnhet a kedvezmény – írja az alternativenergia.hu. A mostani ütemezés azonban érzékenyen érinti a magyar piacot, mert épp akkor jön, amikor az állam jelentős keresletélénkítést indít. A lakossági programban a háztartások legfeljebb 2,5 millió forint támogatást kaphatnak akkumulátoros-napelemes rendszerekre. A jelentkezés február elején megnyílt és március 15-ig tart, a 100 milliárd forintos induló keret pedig elvileg 40 ezer pályázatra lett volna elegendő. A regisztrációk száma azonban rövid idő alatt 75 ezer fölé nőtt, így a keret bővítése is napirendre került.

Közben az Energiaügyi Minisztérium a Jedlik Ányos Program keretében egy 50 milliárd forintos vállalati energiatároló pályázatot is megnyitott. A keresleti oldal tehát látványosan erősödik, miközben a kínai intézkedések költségoldali nyomást hoznak. A mechanizmus viszonylag egyszerű: a kínai gyártók eddig a nettó exportár 9 százalékának megfelelő áfa-visszatérítést érvényesíthettek a napelemeknél. Ennek megszűnése a gyártói oldalon közvetlen költségnövekedést okoz, amit várhatóan beépítenek az árakba. Elméletben ez önmagában mintegy 9 százalékos drágulást indokolhat a panelek, illetve körülbelül 3 százalékosat az akkumulátorok esetében.

A piaci várakozások azonban ennél magasabb, akár 10–20 százalékos áremelkedést sem zárnak ki. A hazai nagy- és kiskereskedelmi piacon is úgy látják, hogy a 3–9 százalék inkább alsó küszöb lehet, mivel az alapanyagárak már januárban emelkedni kezdtek, és a gyártók eltérő tempóban építik be a költségnövekedést.

További bizonytalanságot jelent, hogy az export-visszatérítés csak azokra a termékekre érvényes, amelyek március végéig elhagyják a kínai kikötőket. Emiatt a magyar importőrök számára a gyors előrerendelés sem jelent teljes védelmet, ráadásul a nagy készletek felhalmozását pénzügyi és logisztikai korlátok is nehezítik. A kínai újév utáni időszakban a logisztika túlterheltsége és a hosszabb szállítási idők további kockázatot jelenthetnek. Kommunikációs szempontból sem egyszerű a helyzet: a végfelhasználók könnyen gondolhatják majd, hogy az áremelkedés a támogatási boom „ráemelése”, miközben a költségnövekedés jelentős része a globális ellátási láncban és a kínai fiskális változásokban gyökerezik.

Összességében a magyar támogatási programok erős keresletet generálhatnak, de a beruházók számára fontos üzenet, hogy a rendelkezésre álló támogatási összeg reálértéke a következő hónapokban a piaci ármozgások miatt csökkenhet.

Tovább olvasom