Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nemzetközi természetfilm-fesztivált rendeznek jövőre Gödöllőn

Létrehozva:

|

Első alkalommal szervezi meg Gödöllőn a magyar természetfilmes szakma 2015. május 14. és 17. között a Nemzetközi Természetfilm Fesztivált – közölte Székelyhidi Tamás főszervező a rendezvényről csütörtökön tartott budapesti sajtóbeszélgetésen.

A fesztivál megálmodói és szervezői jövő év február 28-ig várják az alkotásokat több kategóriában: a természetfilmek szekciója mellett pályázni lehet vadászat, halászat-horgászat; természeti értékeink; dokumentumfilm; etűd, kísérleti film (természeti jelenségek, impressziók, természet témájú irodalmi művek képi adaptációi); kisjátékfilm ember és természet kapcsolatáról; cserkészéletet népszerűsítő és bemutató filmek; állati színészek és animáció kategóriákban. A fesztiválra nem csak professzionális filmkészítők jelentkezhetnek, bárki pályázhat itthonról és a nagyvilágból. A jelentkezéshez szükséges információk a www.godollofest.com oldalon érhetők el.

A fesztivál kiemelt témája a természet- és a környezetvédelem, és nem titkolt célja, hogy elérje a fiatalokat alkotóként, nézőként és aktív természetvédőként egyaránt – fogalmazott a főszervező. A természetfilmeknek nagy hagyományuk volt Magyarországon, az első egész estés természetfilm Homoki Nagy István Kék vércsék erdejében című filmje volt – idézte fel Székelyhidi Tamás. A szervező 300-400 alkotást várnak, és az előzsűri, majd a zsűri válogatása után a legkiválóbb művek kerülnek a közönség elé Gödöllőn, ahol három helyszínen – köztük a királyi kastélyban – várják majd az érdeklődőket.

A nézők tematikus blokkokban láthatják az alkotásokat, de számos kísérő rendezvénnyel is találkozhatnak, este pedig óriás kivetítőkön ismerkedhetnek meg a művekkel a főtéren. A fesztivál eseményeit az interneten is nyomon lehet majd követni – tette hozzá a főszervező, aki a fesztivál fontos elemének nevezte, hogy a munkákat diákzsűri is értékeli. A helyszínnel kapcsolatban Székelyhidi Tamás elmondta: azért is esett Gödöllőre a választás, mert fontos szerepet töltött be egykor a magyar természetfilmezésben, itt működött a filmgyár természetfilmes stúdiója.
A főzsűrit többek között Andrej Nyekraszov filmrendező, Juhász Árpád természetfilmes, geológus, Bakos Edit, az Uránia Nemzeti Filmszínház igazgatója és Sáfrány József rendező, operatőr alkotja.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák