Zöldinfó

Nemzetközi természetfilm-fesztivált rendeznek jövőre Gödöllőn

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-12-16

Szerző:

Hell

Első alkalommal szervezi meg Gödöllőn a magyar természetfilmes szakma 2015. május 14. és 17. között a Nemzetközi Természetfilm Fesztivált – közölte Székelyhidi Tamás főszervező a rendezvényről csütörtökön tartott budapesti sajtóbeszélgetésen.

A fesztivál megálmodói és szervezői jövő év február 28-ig várják az alkotásokat több kategóriában: a természetfilmek szekciója mellett pályázni lehet vadászat, halászat-horgászat; természeti értékeink; dokumentumfilm; etűd, kísérleti film (természeti jelenségek, impressziók, természet témájú irodalmi művek képi adaptációi); kisjátékfilm ember és természet kapcsolatáról; cserkészéletet népszerűsítő és bemutató filmek; állati színészek és animáció kategóriákban. A fesztiválra nem csak professzionális filmkészítők jelentkezhetnek, bárki pályázhat itthonról és a nagyvilágból. A jelentkezéshez szükséges információk a www.godollofest.com oldalon érhetők el.

A fesztivál kiemelt témája a természet- és a környezetvédelem, és nem titkolt célja, hogy elérje a fiatalokat alkotóként, nézőként és aktív természetvédőként egyaránt – fogalmazott a főszervező. A természetfilmeknek nagy hagyományuk volt Magyarországon, az első egész estés természetfilm Homoki Nagy István Kék vércsék erdejében című filmje volt – idézte fel Székelyhidi Tamás. A szervező 300-400 alkotást várnak, és az előzsűri, majd a zsűri válogatása után a legkiválóbb művek kerülnek a közönség elé Gödöllőn, ahol három helyszínen – köztük a királyi kastélyban – várják majd az érdeklődőket.

A nézők tematikus blokkokban láthatják az alkotásokat, de számos kísérő rendezvénnyel is találkozhatnak, este pedig óriás kivetítőkön ismerkedhetnek meg a művekkel a főtéren. A fesztivál eseményeit az interneten is nyomon lehet majd követni – tette hozzá a főszervező, aki a fesztivál fontos elemének nevezte, hogy a munkákat diákzsűri is értékeli. A helyszínnel kapcsolatban Székelyhidi Tamás elmondta: azért is esett Gödöllőre a választás, mert fontos szerepet töltött be egykor a magyar természetfilmezésben, itt működött a filmgyár természetfilmes stúdiója.
A főzsűrit többek között Andrej Nyekraszov filmrendező, Juhász Árpád természetfilmes, geológus, Bakos Edit, az Uránia Nemzeti Filmszínház igazgatója és Sáfrány József rendező, operatőr alkotja.

Kapcsolódó tartalom:gödöllő környezetvédelem természetfilm

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

A hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek

Európa több mint felét nagyon erős hőstressz sújtotta a nyáron.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Európa több mint felén nagyon erős hőstressz alakult ki az idén nyáron, így a kontinens területének rekordnagyságú részén voltak kitéve az emberek a extrém hőség egészségügyi kockázatainak – közölte az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata (C3S). Az alternativenergia.hu közleménye szerint szélsőséges hőhullámok és szárazság jellemezte az idei nyarat Európában, a kontinens 52 százalékán alakult ki nagyon erős hőstressz a nyár végéig. Európa jelentős részén, különösen a kontinens nyugati térségében rekordmagas felszíni léghőmérsékleteket mértek, miközben az európai tengerek felszíni hőmérséklete is rekordmagas vagy rekordközeli értékeket ért el.

A nagyon erős hőstressz, amely 38 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőérzetnek felel meg az univerzális termikus klímaindex alapján, és súlyos egészségügyi kockázatoknak, többek között hőgutának teszi ki az embereket. Nyugat-Európában az eddigi legmelegebb nyarat jegyezték fel. A térség nyári átlaghőmérséklete 21,7 Celsius-fok volt, 2,5 fokkal meghaladta az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, és felülmúlta a 2003-ban felállított korábbi rekordot.

A nyári meleg szokatlanul korán érkezett a kontinens egyes részein, mivel az első nagyobb hőhullám május végén sújtotta Nyugat-Európa nagy részét, és a rendkívül meleg hőmérséklet egész nyáron fennmaradt. A hőség kiterjedtsége is kiemelkedő volt. Idén 17 olyan napot regisztráltak, amikor Nyugat-Európa területének legalább 60 százalékán 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. 2003-ban 11, tavaly pedig hét ilyen nap volt.

Nyugat-Európa egészét tekintve az erős hőstresszel járó napok száma rekordot jelentő 41 volt, öttel több, mint 2003-ban. A nagyon erős hőstresszel jellemezhető napok száma ugyancsak rekordot döntött, elérte a tizenhármat. A tartós szárazság és az ismétlődő hőhullámok rendkívül jelentős erdőtűzszezonhoz is hozzájárultak. A Kopernikusz légkörfigyelő szolgálata (CAMS) szerint az európai erdőtüzekből származó károsanyagkibocsátás a nyár végére a 2003 óta mért tíz legmagasabb érték közé került, és emberek millióit tette ki veszélyes mértékű légszennyezésnek.

A szárazság az európai folyókat is súlyosan érintette. Az európai árvízelőrejelző rendszer (EFAS) 1992-ben kezdődött mérései óta nem jegyeztek fel olyan nyarat, amikor a kontinens folyóinak vízhozama ilyen alacsony lett volna. Európa tengerei ugyancsak rendkívül felmelegedtek. Az Atlanti-óceán európai partvidékének jelentős részén, valamint a Földközi-tenger nyugati és középső térségében rekordmagas vagy rekordközeli tengerfelszíni hőmérsékleteket mértek. A Kopernikusz szerint tengeri hőhullámok fokozhatják a hőséget a szomszédos part menti területeken azáltal, hogy korlátozzák az éjszakai lehűlést és növelik a páratartalmat, ezáltal súlyosbítva a hőstresszt.

Tovább olvasom