Zöldinfó
Nemzetközi természetfilm-fesztivált rendeznek jövőre Gödöllőn
Első alkalommal szervezi meg Gödöllőn a magyar természetfilmes szakma 2015. május 14. és 17. között a Nemzetközi Természetfilm Fesztivált – közölte Székelyhidi Tamás főszervező a rendezvényről csütörtökön tartott budapesti sajtóbeszélgetésen.
A fesztivál megálmodói és szervezői jövő év február 28-ig várják az alkotásokat több kategóriában: a természetfilmek szekciója mellett pályázni lehet vadászat, halászat-horgászat; természeti értékeink; dokumentumfilm; etűd, kísérleti film (természeti jelenségek, impressziók, természet témájú irodalmi művek képi adaptációi); kisjátékfilm ember és természet kapcsolatáról; cserkészéletet népszerűsítő és bemutató filmek; állati színészek és animáció kategóriákban. A fesztiválra nem csak professzionális filmkészítők jelentkezhetnek, bárki pályázhat itthonról és a nagyvilágból. A jelentkezéshez szükséges információk a www.godollofest.com oldalon érhetők el.
A fesztivál kiemelt témája a természet- és a környezetvédelem, és nem titkolt célja, hogy elérje a fiatalokat alkotóként, nézőként és aktív természetvédőként egyaránt – fogalmazott a főszervező. A természetfilmeknek nagy hagyományuk volt Magyarországon, az első egész estés természetfilm Homoki Nagy István Kék vércsék erdejében című filmje volt – idézte fel Székelyhidi Tamás. A szervező 300-400 alkotást várnak, és az előzsűri, majd a zsűri válogatása után a legkiválóbb művek kerülnek a közönség elé Gödöllőn, ahol három helyszínen – köztük a királyi kastélyban – várják majd az érdeklődőket.
A nézők tematikus blokkokban láthatják az alkotásokat, de számos kísérő rendezvénnyel is találkozhatnak, este pedig óriás kivetítőkön ismerkedhetnek meg a művekkel a főtéren. A fesztivál eseményeit az interneten is nyomon lehet majd követni – tette hozzá a főszervező, aki a fesztivál fontos elemének nevezte, hogy a munkákat diákzsűri is értékeli. A helyszínnel kapcsolatban Székelyhidi Tamás elmondta: azért is esett Gödöllőre a választás, mert fontos szerepet töltött be egykor a magyar természetfilmezésben, itt működött a filmgyár természetfilmes stúdiója.
A főzsűrit többek között Andrej Nyekraszov filmrendező, Juhász Árpád természetfilmes, geológus, Bakos Edit, az Uránia Nemzeti Filmszínház igazgatója és Sáfrány József rendező, operatőr alkotja.
Zöldinfó
Emberi beavatkozás nyomai és végzetes következmények egy elszigetelt teknősszigeten
A túlzottan eltolódott ivararány miatt tömeges pusztulás fenyegeti a teknősöket a Preszpa-tóban található Golem Grad szigetén.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Dragan Arszovszki kutatása szerint a szigeten minden ivarérett nőstényre átlagosan 19 hím jut, ami rendkívül erős szexuális agresszióhoz vezet – írja az alternativenergia.hu. A nőstények folyamatos üldöztetésnek, stressznek és fizikai sérüléseknek vannak kitéve, és menekülés közben gyakran a meredek sziklafalakról zuhannak a mélybe. A kutatás eredményeit a közelmúltban közölte az Ecology Letters című tudományos folyóirat, ami a nemzetközi tudományos érdeklődés középpontjába helyezte az északmacedón teknősöket – közölte a Meta.mk északmacedón hírportál. A beszámoló szerint a szigeten mintegy ezer szárazföldi teknős él, ami első látásra stabil és sűrű populációnak tűnik, azonban a kutatók szerint a nemek arányának szélsőséges felborulása hosszú távon a faj helyi összeomlásához vezethet. Az adatok alapján a nőstények éves túlélési aránya mindössze 84 százalék, míg a hímeké eléri a 98 százalékot. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, számítások szerint 2083-ra eltűnhet az utolsó nőstény teknős is a szigetről.
Dragan Arszovszki közölte: a kutatók ösztönösen beavatkoznának, ugyanakkor egy ilyen döntést nem lehet előzetes megfontolás nélkül meghozni, ezért szakértők bevonásával tanácskoznak majd arról, hogy szükséges-e beavatkozás, vagy a természetes folyamatokat kell érvényesülni hagyni. A kutató rámutatott: a természetben gyakran uralkodnak kegyetlen túlélési feltételek, és más fajok is hasonló problémákkal nézhetnek szembe, ám ezek sokszor rejtve maradnak. A tudományos közösség számára továbbra is rejtély, miként kerültek a teknősök a szigetre, mivel nem képesek átúszni a tavat. Az egyik feltételezés szerint emberek telepítették be őket, ráadásul egyenlőtlen ivararányban. A legidősebb hímek páncélján látható bevésett számok is emberi beavatkozásra utalhatnak.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöld Energia15 óra telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMagyar fejlesztésű, Európában is egyedülálló klímaélmény-program indul Budapesten
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több társasház élne a digitális fűtési költségmegosztás lehetőségével
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta30%-os kedvezmény a lakossági gáz- és áramfogyasztásra

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés