Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

NMHH: klímasemlegessé kell tenni a hírközlési ágazatot

Az európai hatóságokkal együtt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) is keresi annak lehetőségeit, hogy klímasemlegessé tegye a hírközlési ágazatot – tudatta a hatóság kommunikációs igazgatósága.

Létrehozva:

|

Mint jelezték: a blokklánctechnológia, a metaverzum és a “dolgok internete” olyan mértékben növeli majd a hírközlés energiaigényét, ami már most indokolttá teszi, hogy fellépjünk az ágazat fenntarthatóbbá tételéért. Ez is szerepel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) fenntarthatósági jelentésében, melynek nyomán az NMHH is vizsgálja, milyen lépéseket tehet a hazai hírközlési szektor fenntarthatóbbá tételéért – tették hozzá. Emlékeztettek, hogy az Európai Zöld Megállapodás értelmében a teljes kontinens célja, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon. A BEREC jelentése szerint ennek teljesítését nagyban előmozdíthatja a digitalizáció, kutatások szerint az infokommunikációs (IKT) szektor az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásának akár 15-20 százalékos csökkentéséhez is hozzájárulhat – írták. Ezt szolgálja a fenntarthatóbb gyártás és hulladékkezelés, az energiahatékonyabb épületek, az okosvárosok vagy a precíziós mezőgazdaság is. Jelentős kibocsátáscsökkenéssel jár a videókonferencia-rendszerek használata is az üzleti célú utazások csökkenése mellett – állapították meg az elemzésben. A jelentés szerint szintén bizakodásra ad okot, hogy az internetforgalom növekedési üteméhez képest az energiafogyasztás csak mérsékelten emelkedik, az újabb hálózati technológiák ugyanis egyre hatékonyabban működnek. A hírközlési ágazat európai szabályozási elveit lefektető Európai elektronikus hírközlési kódex elvárásként fogalmazza meg a hálózati infrastruktúra megosztását, az építési munkálatok koordinációját és a frekvenciamenedzsment optimalizációját. Mindez komoly eredményeket mutathat fel egy olyan területen, ahol a vállalatok gyakran egymással párhuzamosan végezték a fejlesztéseket – tették hozzá. A hatóság közleménye szerint ugyanakkor az optimalizálásnak és a hatékonyságnak is megvannak a korlátai: az olyan újabb felhasználási területek, mint például a blokklánc, az IoT, (a dolgok internete) és a metaverzum soha nem látott mértékben fokozhatják az adatforgalmat, így növelve az ágazat energiafogyasztását és környezeti terhelését.

Felhívták a figyelmet, hogy az úgynevezett IKT-szektor jelenleg a teljes globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2-4 százalékát teszi ki. Ez önmagában egy meglehetősen alacsony hányad, de figyelembe véve a digitális fogyasztás gyorsuló növekedési ütemét, az ágazat tempósan fokozódó teljesítménye miatt már most fel kell lépni a klímacélok érdekében – fűzték hozzá. A teljes szektor környezeti szempontú átvizsgálása olyan kihívást jelent, amihez jelenleg nincs megfelelő mennyiségű és minőségű adat és hiányzik egy egységes, átlátható módszertan és indikátorrendszer is. A következő egy évben ezért a BEREC Fenntarthatósági munkacsoportja a jelenleg használt, eltérő indikátorok és módszertanok harmonizálásán dolgozik majd egy összehasonlításra alkalmas rendszer kialakítása érdekében – írták. Úgy folytatták, hogy a BEREC-hez tartozó nemzeti szabályozó hatóságokhoz hasonlóan az NMHH is vizsgálja, mely konkrét lépésekkel tehet saját működése és a hírközlési ágazat egészének fenntarthatóbb működése érdekében. A környezeti fenntarthatóság kiemelt szempont volt a 3G-technológia kivezetését kísérő Netre fel-kampányban is, hiszen – ahogy azt Vári Péter, az NMHH hírközlési főigazgató-helyettese is hangsúlyozta egy interjúban: a 3G kivezetése nemcsak a hálózatok teljesítményét növeli, de csökkenti a szolgáltatók áramfogyasztását is. Az ehhez kapcsolódó készülékcsere-programban hangsúlyos szempont volt, a korszerűtlenebb 2G- és 3G-képes mobiltelefonok szakszerű begyűjtése és megsemmisítése is – olvasható az elemzésben.

 “A magyar hatóság már évek óta szem előtt tartja az energiahatékonyságot és a fenntarthatósági szempontokat saját működése esetén is. Társadalmi felelősségvállalásának részeként már 2015-ben a víztakarékosságot segítő perlátorokat szerelt a hatósági irodaházainak vízcsapjaira, 30 százalékkal csökkentve a vízfogyasztást. A munkaállomások és nyomtatók nap végi automatikus kikapcsolásáról hozott döntéssel pedig az elektromos áramhasználatot csökkentette. Zöldiroda-program néven egy éven át belső energiatakarékossági kampányt folytatott, amelyben hónapról hónapra tippeket adott az energiatakarékosság és a klímatudatosság mindennapi munkába való átültetéséhez” – fogalmaztak. Hozzátették: az NMHH épülő új műszaki székházának tervezésekor is kiemelt szempont volt a környezettudatosság. Az épület fűtését olyan hőcserélő technológiával oldják meg, melynek energiafelhasználása a passzívházakét közelíti. A levegő minőségének javítására tetőkerteket terveztek, a telepített növényeket, fákat pedig a felfogott esővízzel öntözik majd a – tervek szerint jövő évben elkészülő – műszaki székházban – áll a közleményben.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Stabil energiaforrásként tekintenek az atomenergiára

Magyarországon adottak az atomenergia hasznosításának feltételei.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Magyarországon adott a nukleáris technológiai szakértelem, és magas az atomenergia társadalmi elfogadottsága – hangsúlyozta Ságodi Attila, a Paks II. Atomerőmű Zrt. elnök-vezérigazgatója az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 31. konferencia programhoz kapcsolódó nukleáris világnapok (World Atomic Days – WAD) rendezvényen, a törökországi Antalyában. “Az atomenergia az emberek és a világ szolgálatában” témában tartott pódiumbeszélgetésen az átfogó felülvizsgálat alatt álló Paks II projekt vezetője az ország energetikai helyzetéről, és az atomenergetika szerepéről kifejtette, Magyarország sok szempontból sajátos helyzetben van, nem rendelkezik számottevő elsődleges energiaforrással. Hozzátette, fontos szempont, hogy az ország rendelkezett és ma is rendelkezik atomenergetikai szaktudással, humánerőforrással – írja az alternativenergia.hu.

Felidézte, a működő paksi atomerőműben mérnökök generációjának volt alkalma megtanulni az atomerőmű üzemeltetését. Lehetővé vált az együttműködés a régió országaival, például Csehországgal, Szlovákiával illetve a tágabb európai régióban Finnországgal, amelyek ugyanazt a technológiát alkalmazzák. A pódiumbeszélgetésen az elnök-vezérigazgató szólt arról is, hogy az atomenergia társadalmi elfogadottsága Magyarországon magas, miután használata biztonságos, megfizethető és stabil energiaforrást jelent a magyar lakosság, a gazdaság számára. Szerinte a technológia és az atomenergetika perspektivikus ágazatként vonzó lehet a fiatalok számára is.

Az atomerőmű építésekor a helyi ipari beszállítási lehetőségekről tartott panelbeszélgetésen Ságodi Attila arról beszélt, hogy a Paks II. projekt fővállalkozójának kiválasztásakor fontos szempont volt a magyar beszállítók lehető legnagyobb arányú bevonása. Változatlanul az a törekvés, hogy a lehető legtöbb feladatot nemzetközi együttműködésben helyi vállalatokkal, szakemberekkel oldják meg. Ennek köszönhetően a későbbiekben a magyar vállalatok más atomenergetikai projektekben is részt vehetnek, ami vonzó lehetőség számukra – fejtette ki Ságodi Attila.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák