Zöldinfó

NMHH: klímasemlegessé kell tenni a hírközlési ágazatot

Az európai hatóságokkal együtt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) is keresi annak lehetőségeit, hogy klímasemlegessé tegye a hírközlési ágazatot – tudatta a hatóság kommunikációs igazgatósága.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-10-19

Szerző:

Hell

Mint jelezték: a blokklánctechnológia, a metaverzum és a “dolgok internete” olyan mértékben növeli majd a hírközlés energiaigényét, ami már most indokolttá teszi, hogy fellépjünk az ágazat fenntarthatóbbá tételéért. Ez is szerepel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) fenntarthatósági jelentésében, melynek nyomán az NMHH is vizsgálja, milyen lépéseket tehet a hazai hírközlési szektor fenntarthatóbbá tételéért – tették hozzá. Emlékeztettek, hogy az Európai Zöld Megállapodás értelmében a teljes kontinens célja, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon. A BEREC jelentése szerint ennek teljesítését nagyban előmozdíthatja a digitalizáció, kutatások szerint az infokommunikációs (IKT) szektor az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásának akár 15-20 százalékos csökkentéséhez is hozzájárulhat – írták. Ezt szolgálja a fenntarthatóbb gyártás és hulladékkezelés, az energiahatékonyabb épületek, az okosvárosok vagy a precíziós mezőgazdaság is. Jelentős kibocsátáscsökkenéssel jár a videókonferencia-rendszerek használata is az üzleti célú utazások csökkenése mellett – állapították meg az elemzésben. A jelentés szerint szintén bizakodásra ad okot, hogy az internetforgalom növekedési üteméhez képest az energiafogyasztás csak mérsékelten emelkedik, az újabb hálózati technológiák ugyanis egyre hatékonyabban működnek. A hírközlési ágazat európai szabályozási elveit lefektető Európai elektronikus hírközlési kódex elvárásként fogalmazza meg a hálózati infrastruktúra megosztását, az építési munkálatok koordinációját és a frekvenciamenedzsment optimalizációját. Mindez komoly eredményeket mutathat fel egy olyan területen, ahol a vállalatok gyakran egymással párhuzamosan végezték a fejlesztéseket – tették hozzá. A hatóság közleménye szerint ugyanakkor az optimalizálásnak és a hatékonyságnak is megvannak a korlátai: az olyan újabb felhasználási területek, mint például a blokklánc, az IoT, (a dolgok internete) és a metaverzum soha nem látott mértékben fokozhatják az adatforgalmat, így növelve az ágazat energiafogyasztását és környezeti terhelését.

Felhívták a figyelmet, hogy az úgynevezett IKT-szektor jelenleg a teljes globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2-4 százalékát teszi ki. Ez önmagában egy meglehetősen alacsony hányad, de figyelembe véve a digitális fogyasztás gyorsuló növekedési ütemét, az ágazat tempósan fokozódó teljesítménye miatt már most fel kell lépni a klímacélok érdekében – fűzték hozzá. A teljes szektor környezeti szempontú átvizsgálása olyan kihívást jelent, amihez jelenleg nincs megfelelő mennyiségű és minőségű adat és hiányzik egy egységes, átlátható módszertan és indikátorrendszer is. A következő egy évben ezért a BEREC Fenntarthatósági munkacsoportja a jelenleg használt, eltérő indikátorok és módszertanok harmonizálásán dolgozik majd egy összehasonlításra alkalmas rendszer kialakítása érdekében – írták. Úgy folytatták, hogy a BEREC-hez tartozó nemzeti szabályozó hatóságokhoz hasonlóan az NMHH is vizsgálja, mely konkrét lépésekkel tehet saját működése és a hírközlési ágazat egészének fenntarthatóbb működése érdekében. A környezeti fenntarthatóság kiemelt szempont volt a 3G-technológia kivezetését kísérő Netre fel-kampányban is, hiszen – ahogy azt Vári Péter, az NMHH hírközlési főigazgató-helyettese is hangsúlyozta egy interjúban: a 3G kivezetése nemcsak a hálózatok teljesítményét növeli, de csökkenti a szolgáltatók áramfogyasztását is. Az ehhez kapcsolódó készülékcsere-programban hangsúlyos szempont volt, a korszerűtlenebb 2G- és 3G-képes mobiltelefonok szakszerű begyűjtése és megsemmisítése is – olvasható az elemzésben.

“A magyar hatóság már évek óta szem előtt tartja az energiahatékonyságot és a fenntarthatósági szempontokat saját működése esetén is. Társadalmi felelősségvállalásának részeként már 2015-ben a víztakarékosságot segítő perlátorokat szerelt a hatósági irodaházainak vízcsapjaira, 30 százalékkal csökkentve a vízfogyasztást. A munkaállomások és nyomtatók nap végi automatikus kikapcsolásáról hozott döntéssel pedig az elektromos áramhasználatot csökkentette. Zöldiroda-program néven egy éven át belső energiatakarékossági kampányt folytatott, amelyben hónapról hónapra tippeket adott az energiatakarékosság és a klímatudatosság mindennapi munkába való átültetéséhez” – fogalmaztak. Hozzátették: az NMHH épülő új műszaki székházának tervezésekor is kiemelt szempont volt a környezettudatosság. Az épület fűtését olyan hőcserélő technológiával oldják meg, melynek energiafelhasználása a passzívházakét közelíti. A levegő minőségének javítására tetőkerteket terveztek, a telepített növényeket, fákat pedig a felfogott esővízzel öntözik majd a – tervek szerint jövő évben elkészülő – műszaki székházban – áll a közleményben.

mti

Kapcsolódó tartalom:hírközlés nmhh zöld

Zöldinfó

Alkalmazkodás vagy lemaradás: az éghajlatváltozás döntő kérdéssé válik az agráriumban

Klímavédelem nélkül nincs versenyképes agrárium: figyelmeztetnek a szakértők.

Létrehozva:

13 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-08

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Jelentős eltérést mutatnak az agrárágazat idei kilátásai: míg a növénytermesztő ágazatok némileg derűlátóbbak, mert a téli időjárás eddig kedvezően alakul számukra, addig az állattenyésztési piac szereplői negatív kilátásokat jeleznek – értékeltek az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szakértői a bank legfrissebb negyedéves elemzésében. Az alternativenergia.hu kiemelte: az elmúlt években és a 2026 elején is tapasztalható komoly kihívások hatására jelentős változások előtt áll a magyar agrárium, az elengedhetetlen szemléletváltás mellett pedig a most születő pénzügyi döntések is új irányokat jelölhetnek ki az ágazat hatékonyságának és versenyképességének növelésében. Az agrárium jelenleg főként a tej- és a sertéspiacon szembesül nehézségekkel, hosszabb távon pedig az éghajlatváltozás negatív hatásaira is választ kell találnia, noha a mostani hidegebb, csapadékosabb téli időjárás kedvezően hatott a szántóföldi növénytermesztés kilátásaira.

Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint az elmúlt évek piaci kihívásai és az éghajlatváltozás negatív hatásai egyértelművé tették, hogy a bizonytalanságok tartóssá válhatnak, ami jelentős hatással van az agrárvállalkozások termelési, tervezési és pénzügyi környezetére. Hozzátette: a Közös Agrárpolitika beruházási programjának most kezdődő megvalósítása a szántóföldi növénytermesztéstől az állattenyésztésen és a kertészeten át az élelmiszeriparig minden ágazatot érint, és talán soha vissza nem térő lehetőséget és forrásokat biztosít a magyar agrárium hatékonyságának növelésére.

Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2026 elején 31,9 pontot mutatott a 48 pontos skálán, ezzel némileg tovább távolodott az egyensúlyi szintnek tekintett 35 ponttól: a tavaly szeptemberrel zárult negyedév után 2025 utolsó három hónapjában további 0,4 ponttal mérséklődött. Az érték legutóbb 2023 év végén volt hasonlóan alacsony szinten, akkor azonban főként a gyenge terménypiaci árszint miatt, míg most elsősorban a tej- és a sertéspiaci kihívások vezettek csökkenéshez.

Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője szerint a két jelentős állati termékpályán leginkább az értékesítésben tapasztalhatók nehézségek, de a termelőkön kívül jelenleg a feldolgozók számára is kedvezőtlenebb a piaci környezet. A növénytermesztő ágazatok ugyanakkor némileg derűlátóbbak, mivel a téli időjárás eddig kedvezően alakul számukra, így összességében még javulás is látható az aratás utáni időszakhoz képest – tette hozzá.

Az elemzés szerint az idei hidegebb, csapadékosabb időjárás kedvező hatással volt a termésvárakozásokra a szántóföldi növénytermesztésben, a magas kínálati szint miatt azonban az árak közepes szinten vannak. A szántóföldi növénytermesztés és az arra épülő termékpályák sorsa az áprilistól júniusig tartó időszakban dől el – mondta Héjja Csaba, hozzátéve, hogy a kedvezőtlenebb árkörnyezet miatt inkább a jó termésmennyiségben lehet bízni. A talajból ugyanakkor a havazás ellenére is jelentős mennyiségű, az ország egész területére vetítve 75 milliméter víz hiányzik. Az állati termékpályákon a baromfi ágazat kilátásai a brojler mellett a pulyka esetében is jók, emellett a víziszárnyaságazatok is a korábbiaknál kedvezőbb évet zártak. A tojástermelők számára szintén sikeres év volt 2025, és az év elején csak a szezonális mintázat miatt látható némi árcsökkenés.

A másik két meghatározó termékpálya, a tejtermelés és a sertéshús-termelés esetében viszont az év végére kicsúcsosodtak a már korábban is megmutatkozó negatív kilátások. A tejnél a spotpiaci árak év végére – egy magasabb szintről – gyakorlatilag megfeleződtek, az önköltségen literenként 150-170 forintért előállítható nyerstej spotpiaci ára jelenleg 100-110 forint körül van. A tavalyinál jóval gyengébb árakon lehet szerződni, így az ágazatnak most minden segítségre szüksége van – mondta Héjja Csaba. Szerinte 2026 harmadik negyedévére állhat helyre a keresleti-kínálati szint a tejpiacon.

A sertés iránt stabil a kereslet, és várhatóan a takarmányozás sem lesz drágább. Az év második felében már javulás várható a sertéstartás- és tenyésztés kilátásaiban is a szakértők szerint. Az elemzés szerint a hajtatásos kertészeteknél a nagy déli termelőknél a hideg tél miatti kisebb mennyiségek komoly keresleti piacot eredményeztek, így kedvezőek lehetnek a kilátások. A gyümölcstermesztők a kedvező tavaszi időjárásban bízhatnak a tavalyi nehéz évük után. A szőlő-bor ágazat számára az aranyszínű sárgaság elleni védekezést segíti a hideg tél, ugyanakkor nem oldja meg teljes mértékben a problémát.

Tovább olvasom