Zöldinfó

NMHH: klímasemlegessé kell tenni a hírközlési ágazatot

Az európai hatóságokkal együtt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) is keresi annak lehetőségeit, hogy klímasemlegessé tegye a hírközlési ágazatot – tudatta a hatóság kommunikációs igazgatósága.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-10-19

Szerző:

Hell

Mint jelezték: a blokklánctechnológia, a metaverzum és a “dolgok internete” olyan mértékben növeli majd a hírközlés energiaigényét, ami már most indokolttá teszi, hogy fellépjünk az ágazat fenntarthatóbbá tételéért. Ez is szerepel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) fenntarthatósági jelentésében, melynek nyomán az NMHH is vizsgálja, milyen lépéseket tehet a hazai hírközlési szektor fenntarthatóbbá tételéért – tették hozzá. Emlékeztettek, hogy az Európai Zöld Megállapodás értelmében a teljes kontinens célja, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon. A BEREC jelentése szerint ennek teljesítését nagyban előmozdíthatja a digitalizáció, kutatások szerint az infokommunikációs (IKT) szektor az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásának akár 15-20 százalékos csökkentéséhez is hozzájárulhat – írták. Ezt szolgálja a fenntarthatóbb gyártás és hulladékkezelés, az energiahatékonyabb épületek, az okosvárosok vagy a precíziós mezőgazdaság is. Jelentős kibocsátáscsökkenéssel jár a videókonferencia-rendszerek használata is az üzleti célú utazások csökkenése mellett – állapították meg az elemzésben. A jelentés szerint szintén bizakodásra ad okot, hogy az internetforgalom növekedési üteméhez képest az energiafogyasztás csak mérsékelten emelkedik, az újabb hálózati technológiák ugyanis egyre hatékonyabban működnek. A hírközlési ágazat európai szabályozási elveit lefektető Európai elektronikus hírközlési kódex elvárásként fogalmazza meg a hálózati infrastruktúra megosztását, az építési munkálatok koordinációját és a frekvenciamenedzsment optimalizációját. Mindez komoly eredményeket mutathat fel egy olyan területen, ahol a vállalatok gyakran egymással párhuzamosan végezték a fejlesztéseket – tették hozzá. A hatóság közleménye szerint ugyanakkor az optimalizálásnak és a hatékonyságnak is megvannak a korlátai: az olyan újabb felhasználási területek, mint például a blokklánc, az IoT, (a dolgok internete) és a metaverzum soha nem látott mértékben fokozhatják az adatforgalmat, így növelve az ágazat energiafogyasztását és környezeti terhelését.

Felhívták a figyelmet, hogy az úgynevezett IKT-szektor jelenleg a teljes globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2-4 százalékát teszi ki. Ez önmagában egy meglehetősen alacsony hányad, de figyelembe véve a digitális fogyasztás gyorsuló növekedési ütemét, az ágazat tempósan fokozódó teljesítménye miatt már most fel kell lépni a klímacélok érdekében – fűzték hozzá. A teljes szektor környezeti szempontú átvizsgálása olyan kihívást jelent, amihez jelenleg nincs megfelelő mennyiségű és minőségű adat és hiányzik egy egységes, átlátható módszertan és indikátorrendszer is. A következő egy évben ezért a BEREC Fenntarthatósági munkacsoportja a jelenleg használt, eltérő indikátorok és módszertanok harmonizálásán dolgozik majd egy összehasonlításra alkalmas rendszer kialakítása érdekében – írták. Úgy folytatták, hogy a BEREC-hez tartozó nemzeti szabályozó hatóságokhoz hasonlóan az NMHH is vizsgálja, mely konkrét lépésekkel tehet saját működése és a hírközlési ágazat egészének fenntarthatóbb működése érdekében. A környezeti fenntarthatóság kiemelt szempont volt a 3G-technológia kivezetését kísérő Netre fel-kampányban is, hiszen – ahogy azt Vári Péter, az NMHH hírközlési főigazgató-helyettese is hangsúlyozta egy interjúban: a 3G kivezetése nemcsak a hálózatok teljesítményét növeli, de csökkenti a szolgáltatók áramfogyasztását is. Az ehhez kapcsolódó készülékcsere-programban hangsúlyos szempont volt, a korszerűtlenebb 2G- és 3G-képes mobiltelefonok szakszerű begyűjtése és megsemmisítése is – olvasható az elemzésben.

“A magyar hatóság már évek óta szem előtt tartja az energiahatékonyságot és a fenntarthatósági szempontokat saját működése esetén is. Társadalmi felelősségvállalásának részeként már 2015-ben a víztakarékosságot segítő perlátorokat szerelt a hatósági irodaházainak vízcsapjaira, 30 százalékkal csökkentve a vízfogyasztást. A munkaállomások és nyomtatók nap végi automatikus kikapcsolásáról hozott döntéssel pedig az elektromos áramhasználatot csökkentette. Zöldiroda-program néven egy éven át belső energiatakarékossági kampányt folytatott, amelyben hónapról hónapra tippeket adott az energiatakarékosság és a klímatudatosság mindennapi munkába való átültetéséhez” – fogalmaztak. Hozzátették: az NMHH épülő új műszaki székházának tervezésekor is kiemelt szempont volt a környezettudatosság. Az épület fűtését olyan hőcserélő technológiával oldják meg, melynek energiafelhasználása a passzívházakét közelíti. A levegő minőségének javítására tetőkerteket terveztek, a telepített növényeket, fákat pedig a felfogott esővízzel öntözik majd a – tervek szerint jövő évben elkészülő – műszaki székházban – áll a közleményben.

mti

Kapcsolódó tartalom:hírközlés nmhh zöld

Zöldinfó

Zöld célok versenyképesség nélkül? A napenergia önmagában nem biztos hogy elég

A karbonsemlegesség elérése reálisan 2070-re képzelhető el.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-01-29

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unió Fit for 55 programja (Irány az 55 százalék!) irreális célkitűzéseket tartalmaz, ezért fel kell adni a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt – mondta Lantos Csaba energiaügyi miniszter Budapesten, az Energiaszuverenitás 2026 konferencián. Ismertette, hogy a Fit for 55 programban a tagországok azt vállalták, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását – tette hozzá az alternativenergia.hu. Ez uniós szinten jelenleg 37-39 százalék, míg Magyarország már 48 százalékot teljesített. A célok teljesítéséhez az üvegházhatású gázok (ÜHG) korábbi tervek szerinti évi 1,1 százalékos mérséklése helyett évi mintegy 3,2 százalékos csökkentésre lenne szükség, ami nem megvalósítható, erre részletes terv és megfelelő finanszírozás sem áll rendelkezésre – hangsúlyozta. Lantos Csaba szerint az európai vezetők gondolkodását egy újabb “izmus”, a “greenism” (méregzöld gondolat) jellemzi, amit ha követünk, akkor soha nem lesz Európa versenyképes, ez a politika megöli az európai ipart. A miniszter bírálta az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszerét (ETS) is, amely megdrágítja az európai iparvállalatok termelési költségeit. A rendszer a tervek szerint a közlekedésre és a lakossági energiafelhasználásra is kiterjedne, ami az üzemanyagárak emelkedését, valamint a lakossági földgázfogyasztás drágulását eredményezné. Ezt a módosítást, vagyis az ETS2 bevezetését egyelőre elhalasztották, ugyanakkor a miniszter az ETS jelenlegi rendszerének felülvizsgálatát is szükségesnek nevezte.

Lantos Csaba szerint Európa stratégiai dilemmával szembesül: a 2050-es karbonsemlegesség elérését célul kitűző Green Deal céljait követi, miközben a globális üvegházhatású gázkibocsátás mindössze mintegy 6 százalékáért felel. Magyarország részesedése pedig körülbelül 0,11 százalék – jegyezte meg. Hangsúlyozta, a klímacélok teljesítéséhez jelentős beruházásokra van szükség az energiahálózatok fejlesztésében, az energiatárolási kapacitások bővítésében, valamint a távhőrendszerek korszerűsítésében és a geotermikus energia hasznosításában. Lantos Csaba Energiafüggésből energiaszuverenitás című előadásában kiemelte: globális verseny zajlik az energiaszuverenitás megteremtéséért, amelynek kulcsa egy stabil, rugalmas és versenyképes termelési mix kialakítása. Magyarország ebben egy biztonságos és megvalósítható, arányos “középutas” megközelítést képvisel.

A zsinórtermelés gerincét továbbra is az atomerőművek biztosítják, a kibocsátásmentes és megfizethető villamos energiát pedig a megújuló források adják, a rendszer kiegyensúlyozásában pedig kulcsszerepe lesz a gyorsindítású, rugalmasan működő kombinált ciklusú gázturbinás erőműveknek (CCGT), amelyek gyors szabályozási szolgáltatás nyújtására alkalmasak. Szemben más nyugat-európai országokkal, Magyarország időben lépett ezen a területen, és az energiamixben a földgáz tartós jelenlétével számol. A kapacitások bővítésére már csak azért is szükség van, mert nemcsak az átlagfogyasztás, hanem a csúcsfogyasztás is évről-évre bővül.

A miniszter szólt arról is, hogy az energiaszuverenitás felé vezető úton kiemelt szerepe van a hazai nagyvállalatoknak, különösen a Mol és az MVM külföldi szerepvállalásának. A cél olyan nemzetközi pozíciók megszerzése, amelyekhez erős vállalatokra és következetes stratégiára van szükség.

A magyar energiastratégia egyik pillére az atomenergia: folyamatban van a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása, megépül a Paks II. beruházás, és emellett Magyarország vizsgálja a kis moduláris reaktor (SMR) bevezetésének technológiai jogi és gazdasági lehetőségeit. Lantos Csaba felidézte: a beépített naperőművi kapacitás a 2010-es 1 megawattról 8300 megawattra nőtt, jelenleg mintegy 326 ezer naperőmű üzemel az országban, és 2025 márciusára elérte a 300 ezret a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) száma, ami jelentős társadalmi összefogás eredménye. Az egyik legfontosabb lépés az energiaszuverenitás felé az importkitettség csökkentése. Míg nyolc éve a villamosenergia-felhasználás mintegy 32 százaléka származott importból, addig ez az arány tavaly 20 százalékra mérséklődött. A hazai termelésen belül a napenergia aránya 29 százalékot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 25 százalékkal, amellyel Magyarország a világ élvonalába került.

A következő lépés az energiatárolási kapacitások jelentős bővítése – emelte ki a miniszter, megjegyezve, hogy a kormány tervei alapján az akkumulátoros tárolókapacitás 2030-ra a jelenlegi mintegy 0,5-0,6 gigawattról 3 gigawattra emelkedhet, ami több ezer milliárd forintos beruházást igényel. Magyarország kedvező helyzetben van, mivel az itt működő, jelenleg a járműipart kiszolgáló akkumulátorgyártók részben átállhatnak a fix telepítésű energiatárolók gyártására. Magyarország emellett komparatív előnyt élvez a geotermikus energia terén, amely a zöldgazdaság egyik húzóágazata lehet. A cél a geotermikus energiafelhasználás megduplázása, 2030-ig 12-13 petajoule-ra történő növelése.

Tovább olvasom