Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Novak Djokovicról neveztek el újonnan felfedezett rovart Szerbiában

 Novak Djokovic világklasszis teniszezőről nevezték el szerb tudósok azt a futrinkafajt, amelyet a nyugat-szerbiai Povlen hegyen fedeztek fel néhány éve – közölte a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) pénteken.

Létrehozva:

|

A Duvalius djokovici névre keresztelt rovart a tudósok indoklása szerint azért nevezték el a híres szerb teniszezőről, mert Novak Djokovichoz hasonlóan gyors, erős, rugalmas, kitartó, és a zord környezetet is túléli. A barlanglakó, hosszú lábú vakfutrinka ragadozó életmódot folytat, kisebb rovarokkal táplálkozik – közölték a tudósok, akik azt is elmondták, Novak Djokovic sokat tett Szerbiáért, ezért úgy érezték, legalább ilyen módon hálálhatják meg neki ezt. A ragadozóbogarat először leíró egyik tudós, Srecko Curcic az RTS-nek elmondta, nagyon régi fajról lehet szó, amely valószínűleg még hosszú ideig fenn is marad, eddig azonban csak néhány példányát találták meg, tehát nagyon ritka állatról lehet szó. Mint mondta, számos hasonlóság van a rovar és a teniszező között, mindketten Szerbiából származnak, gyorsak, kitartóak, és míg a futrinka a barlangi környezet ragadozója, addig Novak Djokovic bizonyos értelemben a pályáé. Nem a Duvalius djokovici az első állatfaj, amelyet a teniszezőről neveztek el, a közelmúlt egy Montenegróban felfedezett édesvízi csigafaj kapta a Travuniana djokovici nevet.

 

Advertisement

Zöldinfó

Elkényelmesedett madarak és öngerjesztő spirál, az etetés következményei a természetben

A vízimadarak etetése veszélybe sodorja az állatokat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra kéri lakosságot, hogy semmivel ne etessék a vízimadarakat -tudatta az alternativenergia.hu. Ez ugyanis nemcsak felesleges, de tömegesen sodorhatja veszélybe az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek. Mint az MME hétfői közleményében kiemelték, a vízimadarak életmódja – különösen a hideg évszakra vonatkozó túlélési szabályai – alapvetően térnek el a klasszikus téli etetőket látogató énekesmadarakétól. Tájékoztatásuk szerint etetésük egyaránt rossz a madaraknak, a környezetnek és az embereknek, mivel kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést; növeli a zsúfoltságot és a madarak közötti agressziót, fokozza a sérülésveszélyt és a fertőző betegségek – mindenekelőtt az emberre is veszélyes madárinfluenza – terjedését, a feleslegesen kiszórt rengeteg táplálék vonzza a patkányokat, szennyezi a környezetet és rontja a víz minőségét.

Ezen kívül a hosszú ideje tartó, egyoldalú kenyér és egyéb értéktelen táplálékdiéta megbetegíti a madarakat (angyalszárny-betegség); az önfenntartó életre nem alkalmas területekre is nagy mennyiségű vízimadarat vonz; illetve rontja a madarak társadalmi megítélését – tették hozzá. A közleményben felhívták a figyelmet, gyakorlati megvalósulását és hatását tekintve a vízimadarak etetése öngerjesztő problémaspirálként jelentkezik. Az etetett madarak ősszel ugyanis nem vonulnak el, így az emberek, látva a sok éhes, valójában elkényelmesedett madarat, tovább etetik őket.

A fagyok beköszöntével a madárlétszám a vonulásukat, kóborlásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt megszakítókkal folyamatosan nő, ami tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását. Az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet, így nő a nyári kéregetők száma és immáron több madárral kezdődik újra a folyamat – tették hozzá.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák