Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Novak Djokovicról neveztek el újonnan felfedezett rovart Szerbiában

 Novak Djokovic világklasszis teniszezőről nevezték el szerb tudósok azt a futrinkafajt, amelyet a nyugat-szerbiai Povlen hegyen fedeztek fel néhány éve – közölte a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) pénteken.

Létrehozva:

|

A Duvalius djokovici névre keresztelt rovart a tudósok indoklása szerint azért nevezték el a híres szerb teniszezőről, mert Novak Djokovichoz hasonlóan gyors, erős, rugalmas, kitartó, és a zord környezetet is túléli. A barlanglakó, hosszú lábú vakfutrinka ragadozó életmódot folytat, kisebb rovarokkal táplálkozik – közölték a tudósok, akik azt is elmondták, Novak Djokovic sokat tett Szerbiáért, ezért úgy érezték, legalább ilyen módon hálálhatják meg neki ezt. A ragadozóbogarat először leíró egyik tudós, Srecko Curcic az RTS-nek elmondta, nagyon régi fajról lehet szó, amely valószínűleg még hosszú ideig fenn is marad, eddig azonban csak néhány példányát találták meg, tehát nagyon ritka állatról lehet szó. Mint mondta, számos hasonlóság van a rovar és a teniszező között, mindketten Szerbiából származnak, gyorsak, kitartóak, és míg a futrinka a barlangi környezet ragadozója, addig Novak Djokovic bizonyos értelemben a pályáé. Nem a Duvalius djokovici az első állatfaj, amelyet a teniszezőről neveztek el, a közelmúlt egy Montenegróban felfedezett édesvízi csigafaj kapta a Travuniana djokovici nevet.

 

Advertisement

Zöldinfó

Emberi beavatkozás nyomai és végzetes következmények egy elszigetelt teknősszigeten

A túlzottan eltolódott ivararány miatt tömeges pusztulás fenyegeti a teknősöket a Preszpa-tóban található Golem Grad szigetén.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Dragan Arszovszki kutatása szerint a szigeten minden ivarérett nőstényre átlagosan 19 hím jut, ami rendkívül erős szexuális agresszióhoz vezet – írja az alternativenergia.hu. A nőstények folyamatos üldöztetésnek, stressznek és fizikai sérüléseknek vannak kitéve, és menekülés közben gyakran a meredek sziklafalakról zuhannak a mélybe. A kutatás eredményeit a közelmúltban közölte az Ecology Letters című tudományos folyóirat, ami a nemzetközi tudományos érdeklődés középpontjába helyezte az északmacedón teknősöket – közölte a Meta.mk északmacedón hírportál. A beszámoló szerint a szigeten mintegy ezer szárazföldi teknős él, ami első látásra stabil és sűrű populációnak tűnik, azonban a kutatók szerint a nemek arányának szélsőséges felborulása hosszú távon a faj helyi összeomlásához vezethet. Az adatok alapján a nőstények éves túlélési aránya mindössze 84 százalék, míg a hímeké eléri a 98 százalékot. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, számítások szerint 2083-ra eltűnhet az utolsó nőstény teknős is a szigetről.

Dragan Arszovszki közölte: a kutatók ösztönösen beavatkoznának, ugyanakkor egy ilyen döntést nem lehet előzetes megfontolás nélkül meghozni, ezért szakértők bevonásával tanácskoznak majd arról, hogy szükséges-e beavatkozás, vagy a természetes folyamatokat kell érvényesülni hagyni. A kutató rámutatott: a természetben gyakran uralkodnak kegyetlen túlélési feltételek, és más fajok is hasonló problémákkal nézhetnek szembe, ám ezek sokszor rejtve maradnak. A tudományos közösség számára továbbra is rejtély, miként kerültek a teknősök a szigetre, mivel nem képesek átúszni a tavat. Az egyik feltételezés szerint emberek telepítették be őket, ráadásul egyenlőtlen ivararányban. A legidősebb hímek páncélján látható bevésett számok is emberi beavatkozásra utalhatnak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák