Zöldinfó
Novak Djokovicról neveztek el újonnan felfedezett rovart Szerbiában
Novak Djokovic világklasszis teniszezőről nevezték el szerb tudósok azt a futrinkafajt, amelyet a nyugat-szerbiai Povlen hegyen fedeztek fel néhány éve – közölte a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) pénteken.
A Duvalius djokovici névre keresztelt rovart a tudósok indoklása szerint azért nevezték el a híres szerb teniszezőről, mert Novak Djokovichoz hasonlóan gyors, erős, rugalmas, kitartó, és a zord környezetet is túléli. A barlanglakó, hosszú lábú vakfutrinka ragadozó életmódot folytat, kisebb rovarokkal táplálkozik – közölték a tudósok, akik azt is elmondták, Novak Djokovic sokat tett Szerbiáért, ezért úgy érezték, legalább ilyen módon hálálhatják meg neki ezt. A ragadozóbogarat először leíró egyik tudós, Srecko Curcic az RTS-nek elmondta, nagyon régi fajról lehet szó, amely valószínűleg még hosszú ideig fenn is marad, eddig azonban csak néhány példányát találták meg, tehát nagyon ritka állatról lehet szó. Mint mondta, számos hasonlóság van a rovar és a teniszező között, mindketten Szerbiából származnak, gyorsak, kitartóak, és míg a futrinka a barlangi környezet ragadozója, addig Novak Djokovic bizonyos értelemben a pályáé. Nem a Duvalius djokovici az első állatfaj, amelyet a teniszezőről neveztek el, a közelmúlt egy Montenegróban felfedezett édesvízi csigafaj kapta a Travuniana djokovici nevet.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
