Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Novak Djokovicról neveztek el újonnan felfedezett rovart Szerbiában

 Novak Djokovic világklasszis teniszezőről nevezték el szerb tudósok azt a futrinkafajt, amelyet a nyugat-szerbiai Povlen hegyen fedeztek fel néhány éve – közölte a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) pénteken.

Létrehozva:

|

A Duvalius djokovici névre keresztelt rovart a tudósok indoklása szerint azért nevezték el a híres szerb teniszezőről, mert Novak Djokovichoz hasonlóan gyors, erős, rugalmas, kitartó, és a zord környezetet is túléli. A barlanglakó, hosszú lábú vakfutrinka ragadozó életmódot folytat, kisebb rovarokkal táplálkozik – közölték a tudósok, akik azt is elmondták, Novak Djokovic sokat tett Szerbiáért, ezért úgy érezték, legalább ilyen módon hálálhatják meg neki ezt. A ragadozóbogarat először leíró egyik tudós, Srecko Curcic az RTS-nek elmondta, nagyon régi fajról lehet szó, amely valószínűleg még hosszú ideig fenn is marad, eddig azonban csak néhány példányát találták meg, tehát nagyon ritka állatról lehet szó. Mint mondta, számos hasonlóság van a rovar és a teniszező között, mindketten Szerbiából származnak, gyorsak, kitartóak, és míg a futrinka a barlangi környezet ragadozója, addig Novak Djokovic bizonyos értelemben a pályáé. Nem a Duvalius djokovici az első állatfaj, amelyet a teniszezőről neveztek el, a közelmúlt egy Montenegróban felfedezett édesvízi csigafaj kapta a Travuniana djokovici nevet.

 

Advertisement

Zöldinfó

Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást

Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.

Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.

Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák