Zöldinfó
ÖKO-Játék Program – zöld nevelés
Az ÖKO-Játék Program játékos környezeti neveléssel foglalkozik, így tulajdonképpen egy alternatív környezet óra. A program célja, hogy a gyerekek játékos formában tanulják meg a környezetvédelem szabályait. A játékos forma lehetővé teszi, hogy olyan gyermekeket is könnyedén tanítson, akik esetleg nehezebben teljesítenek az iskolarendszerben.
Az ÖKO-Játék Program óvodákban, iskolákban, céges rendezvényeken, falu napokon, és még sok más helyen szerepel. A 2008-ban alakult ÖKO-Játék Program jellemzően olyan nagy területeken jelenik meg, ahol van hely felállítani a nagy, színes játékokból álló parkot, hiszen van 25 négyzetméteres interaktív játék is. A rendezvényeken általában 300-600 gyermeket foglalkoztatnak.
A program szervezői: Koltay Eszter környezetkutató és Sőnfeld Mátyás gyógypedagógus és zeneterapeuta közösen írják a különböző zöld-témák köré épülő meséket. Az ÖKO-Játék Program keretein belül a résztvevő gyermekek a bábelőadáson kívül olyan kézműves foglalkozásokon, valamint interaktív játékokon vehetnek részt, melyeken a környezetvédelem szabályait sajátíthatják el. Sőnfeld Mátyás szerzi a zöld-ismeretterjesztő dalokat is, így a rímekbe szedett sorokkal még könnyebben megjegyezhetik a gyerekek, hogy például a szelektív hulladékgyűjtésnél milyen színű kukába kell kidobni az újra feldolgozható szemetet. Sőnfeld Mátyás hulladékokból készít ökohangszert olyan egyszerű eszközökből és módszerekkel, melyet egy óvodás is könnyedén elkészíthet otthon.
A program célja, hogy a gyerekek megértsék az összefüggéseket, az ok-okozati viszonyt, hogy például miért baj az, ha eldobja a csoki papírt az erdőben. Olyan alapfogalmakat is tisztáznak a programon belül, hogy például mit jelent a szelektív hulladékgyűjtés. Emellett cél a zöld gondolkodásmód kialakítása, hiszen a környezeti nevelést nem lehet elég korán kezdeni. Koltay Eszter a számos pozitív visszajelzés közül az egyik legnagyobb sikerélménynek azt tartja, amikor az előadásaikon azt látja, hogy jegyzetelnek a pedagógusok.
Zöldinfó
A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek
Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.
A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.
A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöld Energia10 óra telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés