Zöldinfó
ÖKO-Játék Program – zöld nevelés
Az ÖKO-Játék Program játékos környezeti neveléssel foglalkozik, így tulajdonképpen egy alternatív környezet óra. A program célja, hogy a gyerekek játékos formában tanulják meg a környezetvédelem szabályait. A játékos forma lehetővé teszi, hogy olyan gyermekeket is könnyedén tanítson, akik esetleg nehezebben teljesítenek az iskolarendszerben.
Az ÖKO-Játék Program óvodákban, iskolákban, céges rendezvényeken, falu napokon, és még sok más helyen szerepel. A 2008-ban alakult ÖKO-Játék Program jellemzően olyan nagy területeken jelenik meg, ahol van hely felállítani a nagy, színes játékokból álló parkot, hiszen van 25 négyzetméteres interaktív játék is. A rendezvényeken általában 300-600 gyermeket foglalkoztatnak.
A program szervezői: Koltay Eszter környezetkutató és Sőnfeld Mátyás gyógypedagógus és zeneterapeuta közösen írják a különböző zöld-témák köré épülő meséket. Az ÖKO-Játék Program keretein belül a résztvevő gyermekek a bábelőadáson kívül olyan kézműves foglalkozásokon, valamint interaktív játékokon vehetnek részt, melyeken a környezetvédelem szabályait sajátíthatják el. Sőnfeld Mátyás szerzi a zöld-ismeretterjesztő dalokat is, így a rímekbe szedett sorokkal még könnyebben megjegyezhetik a gyerekek, hogy például a szelektív hulladékgyűjtésnél milyen színű kukába kell kidobni az újra feldolgozható szemetet. Sőnfeld Mátyás hulladékokból készít ökohangszert olyan egyszerű eszközökből és módszerekkel, melyet egy óvodás is könnyedén elkészíthet otthon.
A program célja, hogy a gyerekek megértsék az összefüggéseket, az ok-okozati viszonyt, hogy például miért baj az, ha eldobja a csoki papírt az erdőben. Olyan alapfogalmakat is tisztáznak a programon belül, hogy például mit jelent a szelektív hulladékgyűjtés. Emellett cél a zöld gondolkodásmód kialakítása, hiszen a környezeti nevelést nem lehet elég korán kezdeni. Koltay Eszter a számos pozitív visszajelzés közül az egyik legnagyobb sikerélménynek azt tartja, amikor az előadásaikon azt látja, hogy jegyzetelnek a pedagógusok.
Zöldinfó
Víz a tájban, pénz a gazdáknak, új pályázat ösztönzi a szemléletváltást
Az idei év kezdete különösen ígéretes a vízmegtartó gazdálkodás fellendítése szempontjából.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megnyílt egy olyan agrártámogatás, ami a gazdálkodóknak hektáronként 900 euró feletti összeget fizetne a területükön megtartott vízért – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Most van itt az ideje, hogy az agrár-, a vízügyi ágazat, önkormányzatok és a civilek összefogásával a lehető legtöbbet megtartsunk a ritkán látott csapadékból, hisz nagy szükség lesz rá egész évben. Az utóbbi években – különösen a 2022-es rekord aszály után – megindult a paradigmaváltás az agráriumban és az ország vízgazdálkodásában is, ami a vizek gyors elvezetése helyett a vízmegtartásra, a víz tájban való hasznosítására keresi a műszaki megoldásokat és leginkább az alkalmas helyeket. Utóbbira jó példa a Vizet a tájba! program is, melyben gazdálkodók ajánlhatják fel területeiket elöntésre. A gazdák megfelelő anyagi ösztönzése vagy kompenzációja hiányában a szemléletváltás eddig nagyon lassan zajlott, annak ellenére, hogy az ideiglenesen elöntött területek, kis vizesélőhelyek már nem esnek ki a Közös Agrárpolitika területalapú alaptámogatásából. Sőt, agrár-környezetgazdálkodási és agrár-ökológiai programokban további támogatás nyerhető rájuk.
A tájhasználatváltást, különösen a gazdák vízmegtartási hajlandóságát hivatott tovább ösztönözni az a pályázati felhívás, mely egy régóta várt támogatást nyit meg, „Természetközeli és vizes élőhelyek kialakítását elősegítő beruházások és azok fenntartása” címmel. A korábban már hasonló céllal megjelent és nagyrészt sikertelen felhívásokkal szemben a most elnyerhető támogatási összeg mind a kialakításra, mind a fenntartásra ezúttal látványosan magas. A vizesélőhelyek kialakítására 958 euró/hektár, a fenntartásra évente 911 euró/hektár igényelhető. A lényeg persze a részletekben rejlik, amik szintén ígéretesek. A támogatás egyik célja vizesélőhelyek létrehozása a szántó vagy gyep hasznosítású területeken megjelenő belvizek visszatartásával, illetve a területek visszanedvesítésével. Az ökológiai vízpótlás megengedett, de az öntözés a kialakított vizesélőhelyekből tilos. A másik támogatásra választható tevékenység szántóterületen füves, cserjés sávok kialakítása elsősorban talajvédelmi céllal. Mindkét prioritás hiánypótló a maga nemében. 2026-ban három kérelembenyújtási szakasz lesz, amiből az első már február 19-én megnyílik március 11-i határidővel. A támogatás teljes keretösszege 12,8 milliárd forint, ami magában foglalja az erózió elleni védekezés (cserjés, füves sávok kialakítása) és a vizesélőhelyek kialakításának, valamint az 5 éves fenntartásnak a forrásigényét is.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaMagyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaModern energiatárolóval támogatja a zöld átállást az MVM
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaÚj lakossági energiatároló-pályázat: gyors beadás és precíz dokumentáció kell

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés