Zöldinfó
ÖKO-Játék Program – zöld nevelés
Az ÖKO-Játék Program játékos környezeti neveléssel foglalkozik, így tulajdonképpen egy alternatív környezet óra. A program célja, hogy a gyerekek játékos formában tanulják meg a környezetvédelem szabályait. A játékos forma lehetővé teszi, hogy olyan gyermekeket is könnyedén tanítson, akik esetleg nehezebben teljesítenek az iskolarendszerben.
Az ÖKO-Játék Program óvodákban, iskolákban, céges rendezvényeken, falu napokon, és még sok más helyen szerepel. A 2008-ban alakult ÖKO-Játék Program jellemzően olyan nagy területeken jelenik meg, ahol van hely felállítani a nagy, színes játékokból álló parkot, hiszen van 25 négyzetméteres interaktív játék is. A rendezvényeken általában 300-600 gyermeket foglalkoztatnak.
A program szervezői: Koltay Eszter környezetkutató és Sőnfeld Mátyás gyógypedagógus és zeneterapeuta közösen írják a különböző zöld-témák köré épülő meséket. Az ÖKO-Játék Program keretein belül a résztvevő gyermekek a bábelőadáson kívül olyan kézműves foglalkozásokon, valamint interaktív játékokon vehetnek részt, melyeken a környezetvédelem szabályait sajátíthatják el. Sőnfeld Mátyás szerzi a zöld-ismeretterjesztő dalokat is, így a rímekbe szedett sorokkal még könnyebben megjegyezhetik a gyerekek, hogy például a szelektív hulladékgyűjtésnél milyen színű kukába kell kidobni az újra feldolgozható szemetet. Sőnfeld Mátyás hulladékokból készít ökohangszert olyan egyszerű eszközökből és módszerekkel, melyet egy óvodás is könnyedén elkészíthet otthon.
A program célja, hogy a gyerekek megértsék az összefüggéseket, az ok-okozati viszonyt, hogy például miért baj az, ha eldobja a csoki papírt az erdőben. Olyan alapfogalmakat is tisztáznak a programon belül, hogy például mit jelent a szelektív hulladékgyűjtés. Emellett cél a zöld gondolkodásmód kialakítása, hiszen a környezeti nevelést nem lehet elég korán kezdeni. Koltay Eszter a számos pozitív visszajelzés közül az egyik legnagyobb sikerélménynek azt tartja, amikor az előadásaikon azt látja, hogy jegyzetelnek a pedagógusok.
Zöldinfó
Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.
Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.
Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.
A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés21 óra telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés