Zöldinfó
ÖKO-Játék Program – zöld nevelés
Az ÖKO-Játék Program játékos környezeti neveléssel foglalkozik, így tulajdonképpen egy alternatív környezet óra. A program célja, hogy a gyerekek játékos formában tanulják meg a környezetvédelem szabályait. A játékos forma lehetővé teszi, hogy olyan gyermekeket is könnyedén tanítson, akik esetleg nehezebben teljesítenek az iskolarendszerben.
Az ÖKO-Játék Program óvodákban, iskolákban, céges rendezvényeken, falu napokon, és még sok más helyen szerepel. A 2008-ban alakult ÖKO-Játék Program jellemzően olyan nagy területeken jelenik meg, ahol van hely felállítani a nagy, színes játékokból álló parkot, hiszen van 25 négyzetméteres interaktív játék is. A rendezvényeken általában 300-600 gyermeket foglalkoztatnak.
A program szervezői: Koltay Eszter környezetkutató és Sőnfeld Mátyás gyógypedagógus és zeneterapeuta közösen írják a különböző zöld-témák köré épülő meséket. Az ÖKO-Játék Program keretein belül a résztvevő gyermekek a bábelőadáson kívül olyan kézműves foglalkozásokon, valamint interaktív játékokon vehetnek részt, melyeken a környezetvédelem szabályait sajátíthatják el. Sőnfeld Mátyás szerzi a zöld-ismeretterjesztő dalokat is, így a rímekbe szedett sorokkal még könnyebben megjegyezhetik a gyerekek, hogy például a szelektív hulladékgyűjtésnél milyen színű kukába kell kidobni az újra feldolgozható szemetet. Sőnfeld Mátyás hulladékokból készít ökohangszert olyan egyszerű eszközökből és módszerekkel, melyet egy óvodás is könnyedén elkészíthet otthon.
A program célja, hogy a gyerekek megértsék az összefüggéseket, az ok-okozati viszonyt, hogy például miért baj az, ha eldobja a csoki papírt az erdőben. Olyan alapfogalmakat is tisztáznak a programon belül, hogy például mit jelent a szelektív hulladékgyűjtés. Emellett cél a zöld gondolkodásmód kialakítása, hiszen a környezeti nevelést nem lehet elég korán kezdeni. Koltay Eszter a számos pozitív visszajelzés közül az egyik legnagyobb sikerélménynek azt tartja, amikor az előadásaikon azt látja, hogy jegyzetelnek a pedagógusok.
Zöldinfó
Saját energiatermelés és energiatárolás lehet a cégek válasza a növekvő energiakockázatokra
A vállalkozások energiahatékonysági beruházásaikhoz várnának leginkább támogatást.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A magyar cégek nem rezsitámogatást kérnek, inkább az energiahatékonysági beruházások finanszírozásához várnának állami segítséget – derül ki a Portfolio Hőkupola 2026 kutatásából, amelyben azt vizsgálta, hogy a hazai vállalatok hogyan reagáltak az idén nyári történelmi forróságra. A felmérés összefoglalója ismertette: a kutatás azt vizsgálta, hogy a hazai vállalatok hogyan reagáltak az idei történelmi forróságra, melyek voltak számukra a legnagyobb kihívások, milyen kárt szenvedtek, és milyen segítséget tartanának indokoltnak a helyzet kezelésére – írja az alternativenergia.hu. Az online felmérést 345 vállalatvezető töltötte ki. A válaszadók 59 százaléka tapasztalt többletet a hűtési és villamosenergia-költségeknél, minden második vállalat pedig a munkavégzés feltételeiben vagy a dolgozói teljesítményben is érzékelte a hőség kedvezőtlen hatását.
A vállalatok háromnegyede valamilyen rendkívüli intézkedést is bevezetett, 13 százalékuk pedig éves szinten 10 százalékot meghaladó energiaköltség-növekedéssel számol. A következő három év legnagyobb energetikai kockázatának az energiaárak újabb jelentős emelkedését tartják. A vállalkozások elsősorban az energiahatékonysági fejlesztéseket segítő támogatásokat tartanák hasznosnak. A válaszadók több mint fele vissza nem térítendő forrással ösztönözné az ilyen beruházásokat, majdnem egyharmaduk a villamosenergia-hálózat fejlesztését és az engedélyezési folyamatok gyorsítását emelte ki, 30 százalék egyszerűbb pályázati rendszert, 28 százalék pedig kiszámíthatóbb energiaár- és szabályozási környezetet tartana fontosnak. A közvetlen költségkompenzációt ugyanakkor csak a válaszadók 9 százaléka jelölte meg.
A cégek jelentős része hosszabb távú megoldást keres az energiaköltségekre és az energiaellátással kapcsolatos kockázatokra. A tervezett fejlesztések közül a saját energiatermelést és az energiatárolást tartják a leghasznosabbnak, ezeket az épületenergetikai korszerűsítés és a hővédelmi beruházások követik. A saját energiatermelés különösen azoknál a vállalatoknál kerül előtérbe, amelyek működését a nyári hőség már közvetlenül is megviselte. A működési problémákkal nem szembesülő cégek 15 százaléka ezt tartotta a legfontosabb fejlesztésnek, míg a komoly működési nehézségekkel küzdő vállalatoknál 41 százalék volt ez az arány.
A beruházási igényt az is erősíti, hogy sok vállalatnál szűkülnek az energia-megtakarítás lehetőségei. A teljes mintában a cégek 45 százaléka szerint további fogyasztáscsökkentés már csak a működés jelentős korlátozásával lenne elérhető, vagy egyáltalán nem tudnák tovább mérsékelni energiafelhasználásukat. A Portfolio Hőkupola 2026 kutatás augusztus 7. és 17. között készült a Portfolio.hu online felületén, 345 vállalati szereplő részvételével, a mikrovállalkozásoktól az 500 fő feletti cégekig. A felmérés nem reprezentatív – derül ki a tájékoztatóból.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés