Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

ÖKO-Játék Program – zöld nevelés

Létrehozva:

|

Az ÖKO-Játék Program játékos környezeti neveléssel foglalkozik, így tulajdonképpen egy alternatív környezet óra. A program célja, hogy a gyerekek játékos formában tanulják meg a környezetvédelem szabályait. A játékos forma lehetővé teszi, hogy olyan gyermekeket is könnyedén tanítson, akik esetleg nehezebben teljesítenek az iskolarendszerben.

Az ÖKO-Játék Program óvodákban, iskolákban, céges rendezvényeken, falu napokon, és még sok más helyen szerepel. A 2008-ban alakult ÖKO-Játék Program jellemzően olyan nagy területeken jelenik meg, ahol van hely felállítani a nagy, színes játékokból álló parkot, hiszen van 25 négyzetméteres interaktív játék is. A rendezvényeken általában 300-600 gyermeket foglalkoztatnak.

A program szervezői: Koltay Eszter környezetkutató és Sőnfeld Mátyás gyógypedagógus és zeneterapeuta közösen írják a különböző zöld-témák köré épülő meséket. Az ÖKO-Játék Program keretein belül a résztvevő gyermekek a bábelőadáson kívül olyan kézműves foglalkozásokon, valamint interaktív játékokon vehetnek részt, melyeken a környezetvédelem szabályait sajátíthatják el. Sőnfeld Mátyás szerzi a zöld-ismeretterjesztő dalokat is, így a rímekbe szedett sorokkal még könnyebben megjegyezhetik a gyerekek, hogy például a szelektív hulladékgyűjtésnél milyen színű kukába kell kidobni az újra feldolgozható szemetet. Sőnfeld Mátyás hulladékokból készít ökohangszert olyan egyszerű eszközökből és módszerekkel, melyet egy óvodás is könnyedén elkészíthet otthon.

A program célja, hogy a gyerekek megértsék az összefüggéseket, az ok-okozati viszonyt, hogy például miért baj az, ha eldobja a csoki papírt az erdőben. Olyan alapfogalmakat is tisztáznak a programon belül, hogy például mit jelent a szelektív hulladékgyűjtés. Emellett cél a zöld gondolkodásmód kialakítása, hiszen a környezeti nevelést nem lehet elég korán kezdeni. Koltay Eszter a számos pozitív visszajelzés közül az egyik legnagyobb sikerélménynek azt tartja, amikor az előadásaikon azt látja, hogy jegyzetelnek a pedagógusok.

Advertisement

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.

Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.

Advertisement

Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.

A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák