Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Okosesernyő gyűjthet adatokat az esőről

Létrehozva:

|

Okosesernyő gyűjthet adatokat az esőről. Az elkészült prototípusban beépített szenzor érzékeli a vászonra hulló cseppeket, az információt pedig vezeték nélküli kapcsolaton keresztül, telefonon át küldi a számítógépre – mutatta be fejlesztését a delfti műszaki egyetem kutatója egy bécsi konferencián.

Rolf Hut elképzelése szerint nagy számú önkéntes szolgáltat majd adatokat az esernyők segítségével a kutatóknak, akik jelenleg az egyre csökkenő számú tudományos mérőeszközökre kénytelenek hagyatkozni, jelenti az MTI. “Radarjaink és műholdjaink vannak, viszont nem mérjük az esőt a talajon úgy, ahogy szoktuk, mert drága fenntartani az eszközöket, a vízügyi kutatóknak pedig nincs olyan mennyiségű adatuk, mint korábban” – idézte Hut szavait a BBC hírportálja.

A prototípust az Európai Földtudományok Egyesületének (EGU) bécsi közgyűlésén mutatta be a tervező. Az esernyőjén a felhők felé repülő Mici mackót ábrázoló vászon alatt helyezkedik el a szenzor, amely az esőcseppek okozta rezgéseket méri. A szenzort vezeték köti egy bluetooth-os fülhallgatóhoz, amely az információkat egy telefonos alkalmazásnak küldi. Ezeket a telefon a hálózaton keresztül egy számítógépnek továbbítja.

A laboratóriumban és Hut udvarában egy enyhébb zápor idején végzett kísérletek eredményei reménykeltőek, a fejlesztő szerint értékelhető hasonlóságot mutatnak a hagyományos mérőeszközzel. Ugyan hosszú még az út a termék befejezéséig, de végül minden jobb esernyő rendelkezhetne a szenzorral, így mérőeszközök százai mozognának egyszerre a városban, és támogatnák a tudományt: könnyebb lenne megjósolni az árvizeket, és időben a városok védelmébe fogni – mondta Hut.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák