Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Okosesernyő gyűjthet adatokat az esőről

Létrehozva:

|

Okosesernyő gyűjthet adatokat az esőről. Az elkészült prototípusban beépített szenzor érzékeli a vászonra hulló cseppeket, az információt pedig vezeték nélküli kapcsolaton keresztül, telefonon át küldi a számítógépre – mutatta be fejlesztését a delfti műszaki egyetem kutatója egy bécsi konferencián.

Rolf Hut elképzelése szerint nagy számú önkéntes szolgáltat majd adatokat az esernyők segítségével a kutatóknak, akik jelenleg az egyre csökkenő számú tudományos mérőeszközökre kénytelenek hagyatkozni, jelenti az MTI. “Radarjaink és műholdjaink vannak, viszont nem mérjük az esőt a talajon úgy, ahogy szoktuk, mert drága fenntartani az eszközöket, a vízügyi kutatóknak pedig nincs olyan mennyiségű adatuk, mint korábban” – idézte Hut szavait a BBC hírportálja.

A prototípust az Európai Földtudományok Egyesületének (EGU) bécsi közgyűlésén mutatta be a tervező. Az esernyőjén a felhők felé repülő Mici mackót ábrázoló vászon alatt helyezkedik el a szenzor, amely az esőcseppek okozta rezgéseket méri. A szenzort vezeték köti egy bluetooth-os fülhallgatóhoz, amely az információkat egy telefonos alkalmazásnak küldi. Ezeket a telefon a hálózaton keresztül egy számítógépnek továbbítja.

A laboratóriumban és Hut udvarában egy enyhébb zápor idején végzett kísérletek eredményei reménykeltőek, a fejlesztő szerint értékelhető hasonlóságot mutatnak a hagyományos mérőeszközzel. Ugyan hosszú még az út a termék befejezéséig, de végül minden jobb esernyő rendelkezhetne a szenzorral, így mérőeszközök százai mozognának egyszerre a városban, és támogatnák a tudományt: könnyebb lenne megjósolni az árvizeket, és időben a városok védelmébe fogni – mondta Hut.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Egy csaknem kétszáz éves platánt választottak a tudomány jelképének

Egy 203 éves platán lett a Tudomány Fája a Margitszigeten.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az ősplatán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli. A budapesti Margitszigeten, a Szabadtéri Színpad és az MTA egykori elnöke, a zeneszerző és zenetudós Kodály Zoltán szobrához közeli fát az Akadémia 2025 őszén meghirdetett Tudománybarát Település Mozgalmának keretében jelölték meg – írja az alternativenergia.hu. A mozgalomhoz csatlakozó településeken immár hagyománnyá vált, hogy csatlakozásuk emlékére fát ültetnek. Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös döntése értelmében a fővárosban nem egy facsemetét ültettek, hanem a Margitsziget egy impozáns ősplatánját jelölték ki, hogy szimbolizálja a város és az MTA együttműködését.

Az ünnepi eseményen Freund Tamás, az MTA közelmúltban leköszönt elnöke a mostantól „a Tudomány Fája” címet viselő ősplatánt olyan emlékjelnek nevezte, amely a múlt, a korábbi generációk eredményei mellett a jövőt is szimbolizálja. A reményt, hogy a tehetséges fiataloknak és a szabad gondolatoknak semmi sem szab határt. Az ennek eredményeképp létrejövő új közös tudás pedig minél több emberé lehet majd.

Pósfai Mihály, az Akadémia június 1-jén hivatalba lépett elnöke pedig arról beszélt, hogy az MTA-nak meg kell őriznie azt, ami kétszáz év alatt értékké vált: a tudomány szabadságát, a hitelességet, a teljesítmény tiszteletét, a magyar nyelv és kultúra szolgálatát. De közben meg is kell újulnia. Figyelnie kell azokra a kutatói nemzedékekre, amelyek ma más eszközökkel más nemzetközi térben dolgoznak, mint elődeik. Be kell vonnia a fiatalokat, a pályájuk elején és közepén járó kutatókat, és nyitottnak kell lennie azokra a kérdésekre, amelyeket a 21. század tesz fel a tudománynak.

Advertisement

Karácsony Gergely főpolgármester szerint a sokat megélt fa a távlatokat is jelképezi. A tudományban és a politikában is szükség van ezekre, mint ahogyan a tudomány és a politika együttműködésére is.

A fa előtt elhelyezett táblán az alábbi szöveg olvasható magyarul, illetve angolul:

Advertisement

„A Tudomány Fája

Amikor 1825 körül kis csemeteként gyökerezni és sarjadni kezdett ez a platán, gróf Széchenyi István felajánlása nyomán megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a haza és haladás ügyét szolgálva.

Advertisement

A fácska hatalmas koronájú faóriássá terebélyesedett, az Akadémia pedig a magyarországi tudományos élet legfőbb intézményévé vált. Szellemi központja a tudomány művelőinek, ápolója a magyar nyelvnek. Immár több mint 200 éve arra törekszik, hogy alapítója, gróf Széchenyi István gondolatához híven a „tudományos emberfő mennyiségének” gyarapításával járuljon hozzá a nemzet erejének növeléséhez.

Állította a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata 2026-ban.”

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák