Zöldinfó
Okosesernyő gyűjthet adatokat az esőről
Okosesernyő gyűjthet adatokat az esőről. Az elkészült prototípusban beépített szenzor érzékeli a vászonra hulló cseppeket, az információt pedig vezeték nélküli kapcsolaton keresztül, telefonon át küldi a számítógépre – mutatta be fejlesztését a delfti műszaki egyetem kutatója egy bécsi konferencián.
Rolf Hut elképzelése szerint nagy számú önkéntes szolgáltat majd adatokat az esernyők segítségével a kutatóknak, akik jelenleg az egyre csökkenő számú tudományos mérőeszközökre kénytelenek hagyatkozni, jelenti az MTI. “Radarjaink és műholdjaink vannak, viszont nem mérjük az esőt a talajon úgy, ahogy szoktuk, mert drága fenntartani az eszközöket, a vízügyi kutatóknak pedig nincs olyan mennyiségű adatuk, mint korábban” – idézte Hut szavait a BBC hírportálja.
A prototípust az Európai Földtudományok Egyesületének (EGU) bécsi közgyűlésén mutatta be a tervező. Az esernyőjén a felhők felé repülő Mici mackót ábrázoló vászon alatt helyezkedik el a szenzor, amely az esőcseppek okozta rezgéseket méri. A szenzort vezeték köti egy bluetooth-os fülhallgatóhoz, amely az információkat egy telefonos alkalmazásnak küldi. Ezeket a telefon a hálózaton keresztül egy számítógépnek továbbítja.
A laboratóriumban és Hut udvarában egy enyhébb zápor idején végzett kísérletek eredményei reménykeltőek, a fejlesztő szerint értékelhető hasonlóságot mutatnak a hagyományos mérőeszközzel. Ugyan hosszú még az út a termék befejezéséig, de végül minden jobb esernyő rendelkezhetne a szenzorral, így mérőeszközök százai mozognának egyszerre a városban, és támogatnák a tudományt: könnyebb lenne megjósolni az árvizeket, és időben a városok védelmébe fogni – mondta Hut.
Zöld Energia
Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe
Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.
Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.
A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.
Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Jó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta216 hektáron biztosíthatnak vízborítást, új lendületet kap a hazai vízmegtartás

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés