Zöldinfó
Okosesernyő gyűjthet adatokat az esőről
Okosesernyő gyűjthet adatokat az esőről. Az elkészült prototípusban beépített szenzor érzékeli a vászonra hulló cseppeket, az információt pedig vezeték nélküli kapcsolaton keresztül, telefonon át küldi a számítógépre – mutatta be fejlesztését a delfti műszaki egyetem kutatója egy bécsi konferencián.
Rolf Hut elképzelése szerint nagy számú önkéntes szolgáltat majd adatokat az esernyők segítségével a kutatóknak, akik jelenleg az egyre csökkenő számú tudományos mérőeszközökre kénytelenek hagyatkozni, jelenti az MTI. “Radarjaink és műholdjaink vannak, viszont nem mérjük az esőt a talajon úgy, ahogy szoktuk, mert drága fenntartani az eszközöket, a vízügyi kutatóknak pedig nincs olyan mennyiségű adatuk, mint korábban” – idézte Hut szavait a BBC hírportálja.
A prototípust az Európai Földtudományok Egyesületének (EGU) bécsi közgyűlésén mutatta be a tervező. Az esernyőjén a felhők felé repülő Mici mackót ábrázoló vászon alatt helyezkedik el a szenzor, amely az esőcseppek okozta rezgéseket méri. A szenzort vezeték köti egy bluetooth-os fülhallgatóhoz, amely az információkat egy telefonos alkalmazásnak küldi. Ezeket a telefon a hálózaton keresztül egy számítógépnek továbbítja.
A laboratóriumban és Hut udvarában egy enyhébb zápor idején végzett kísérletek eredményei reménykeltőek, a fejlesztő szerint értékelhető hasonlóságot mutatnak a hagyományos mérőeszközzel. Ugyan hosszú még az út a termék befejezéséig, de végül minden jobb esernyő rendelkezhetne a szenzorral, így mérőeszközök százai mozognának egyszerre a városban, és támogatnák a tudományt: könnyebb lenne megjósolni az árvizeket, és időben a városok védelmébe fogni – mondta Hut.
Zöldinfó
Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.
A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.
Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés