Zöldinfó
Októberben indul a Feldolgozóipari kkv energiaköltség és beruházás támogatási program
A munkahelyek megőrzése érdekében a kormány elindítja októberben, célzottan az energiaintenzív kis- és közepes vállalkozások számára a Feldolgozóipari kkv energiaköltség- és beruházástámogatási programot – mondta a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) iparért és munkaerőpiacért felelős államtitkára kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Kutnyánszky Zsolt hangsúlyozta: a program első eleme – 75 milliárd forintos kerettel – a magyarországi energiaintenzív feldolgozóipari vállalkozások energiaköltség-növekményének kompenzálására szolgál. A második elem tartalmazza az ugyanennek a célcsoportnak szánt energiahatékonyság-növelő beruházások támogatását. A programban azok a magyarországi székhelyű, tavalyi beszámolójuk alapján kkv-nak minősülő cégek vehetnek részt, amelyek 2021-ben teljes lezárt üzleti évvel rendelkeznek. Ezen felül fontos feltétel, hogy a cégkivonat szerinti fő tevékenységük alapján a feldolgozóiparban kell működniük, valamint a múlt évi adatok alapján energiaköltségüknek el kell érnie az árbevételük 3 százalékát.Mindezek mellett a programban részt vevőknek vállalniuk kell, hogy 2022 harmadik negyedéves statisztikai létszámuk legfeljebb 10 százalékkal fog csökkeni 2023 harmadik negyedévének a végére, valamint, hogy végrehajtanak egy energiaköltség-csökkentő beruházást – ismertette az államtitkár. Kutnyánszky Zsolt kifejtette, a program első elemében vissza nem térítendő támogatás igényelhető, amelynek a mértéke a 2021 negyedik negyedév, illetve a 2022 negyedik negyedévre, októberre, novemberre, decemberre számolt energiaköltség növekedésének 50 százaléka, maximum 500 ezer eurónak megfelelő forint összeg.
Az államtitkár kiemelte, a pályázói felület legkésőbb október 20-án nyílik meg a Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt. honlapján. A vissza nem térítendő támogatás igénylésének első lépése a regisztráció, ezt követően a vállalkozásoknak az adott hónapra vonatkozó, számlával igazolható költség- és fogyasztási adatokat kell megadniuk a felületen. Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar kormány azon dolgozik, hogy megóvja a hazai munkahelyeket, ezzel is védve a magyar családokat. Egyúttal jelezte, a kormány a háborús helyzetben, az energiaválságban is megvédi a munkaalapú társadalom kiépítésében elért eddigi eredményeit. Lóga Máté, a Miniszterelnöki Kabinetiroda gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkára a program második eleméről elmondta, a beruházások támogatásánál a vállalatok dönthetnek úgy, hogy a Széchenyi Kártya Programban hitelt vesznek fel, amelyhez 15 százalékos önerő támogatást ad a kormány. A másik lehetőség, hogy hosszú futamidejű, kedvezményes kamatozású beruházási hitelt igényelnek szintén a Széchenyi Kártya Programban, ez utóbbi konstrukció lebonyolítása a Kavosz Zrt. feladata.
mti
Zöldinfó
Egyre nehezebb tervezni a dísznövénytermesztésben a változó piaci környezet miatt
Csökkent a dísznövénytermesztés területe 2025-ben, miközben mérsékelten nőtt az ágazat bevétele.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Tavaly 1487 hektáron neveltek dísznövényeket, míg egy évvel korábban 1598 hektáron – írja az alternativenergia.hu. Ebből a szabadföldi terület 1399, illetve 1513 hektár volt, a fűthető üvegházi vagy fóliás termesztés 72 , illetve 70, a fűtetlen 16, illetve 15 hektár volt. Tavaly a teljes terület 3 százalékán vágott, 5 százalékán cserepes, balkonra szánt, hagymás dísznövényeket és virágokat termesztettek, a többit faiskolai célokra használták. A gazdaságok 16 százaléka foglalkozott vágott virágokkal, 20 százalék pedig cserepes, balkon- vagy hagymás növényekkel. A dísznövényágazat nettó árbevétele 20,1 milliárd forintról 20,8 milliárd forintra nőtt, ebből a faiskolai növények értékesítése 13,0 milliárd forinttal részesedett. A cserepes, kiültetésre szánt dísznövények 6,1 milliárd forintot, a vágott virágok és vágott zöldek 1,6 milliárd forintot hoztak a termesztőknek.
A magyar dísznövényexport felvevői túlnyomórészt európai országok voltak. Az öt legfontosabb külföldi piac Németország, Románia, Szlovákia, Csehország és Szerbia, ezek együttesen a kivitel 98,2 százalékát vásárolták meg tavaly, előtte a 97,6 százalékát. A behozatalt a holland és a dél-európai termelők kínálata uralja. A dísznövények kínálata az összefoglaló szerint változékony, folyamatosan divatirányzatok és kulturális szokások befolyásolják. A termelők a piaci kereslet, a termelési költségek és a támogatási lehetőségek függvényében döntenek a területeik hasznosításáról, de a termesztési szezon megtervezése az energiaárak, az infláció és a gyorsan változó gazdasági környezet miatt egyre nehezebb. Emellett az időjárási szélsőségek és a kártevők is sok gondot okoznak. Míg korábban egy-egy kiemelkedő válságtényező határozta meg a lehetőségeket, 2025-ben több piaci anomália együttesen alakította a piaci környezetet.
Az ágazatban összesen 2066 dolgozót foglalkoztattak tavaly, közülük 1128-at teljes munkaidőben – írták. A 2025-ös dísznövénytermesztési szakstatisztikához 375 szervezetet és gazdálkodót jelöltek adatszolgáltatásra, az adatszolgáltatási arány 67 százalék volt – olvasható a közleményben.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
