Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Októberben indul a Feldolgozóipari kkv energiaköltség és beruházás támogatási program

A munkahelyek megőrzése érdekében a kormány elindítja októberben, célzottan az energiaintenzív kis- és közepes vállalkozások számára a Feldolgozóipari kkv energiaköltség- és beruházástámogatási programot – mondta a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) iparért és munkaerőpiacért felelős államtitkára kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

Létrehozva:

|

Kutnyánszky Zsolt hangsúlyozta: a program első eleme – 75 milliárd forintos kerettel – a magyarországi energiaintenzív feldolgozóipari vállalkozások energiaköltség-növekményének kompenzálására szolgál. A második elem tartalmazza az ugyanennek a célcsoportnak szánt energiahatékonyság-növelő beruházások támogatását. A programban azok a magyarországi székhelyű, tavalyi beszámolójuk alapján kkv-nak minősülő cégek vehetnek részt, amelyek 2021-ben teljes lezárt üzleti évvel rendelkeznek. Ezen felül fontos feltétel, hogy a cégkivonat szerinti fő tevékenységük alapján a feldolgozóiparban kell működniük, valamint a múlt évi adatok alapján energiaköltségüknek el kell érnie az árbevételük 3 százalékát.Mindezek mellett a programban részt vevőknek vállalniuk kell, hogy 2022 harmadik negyedéves statisztikai létszámuk legfeljebb 10 százalékkal fog csökkeni 2023 harmadik negyedévének a végére, valamint, hogy végrehajtanak egy energiaköltség-csökkentő beruházást – ismertette az államtitkár. Kutnyánszky Zsolt kifejtette, a program első elemében vissza nem térítendő támogatás igényelhető, amelynek a mértéke a 2021 negyedik negyedév, illetve a 2022 negyedik negyedévre, októberre, novemberre, decemberre számolt energiaköltség növekedésének 50 százaléka, maximum 500 ezer eurónak megfelelő forint összeg.

Az államtitkár kiemelte, a pályázói felület legkésőbb október 20-án nyílik meg a Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt. honlapján. A vissza nem térítendő támogatás igénylésének első lépése a regisztráció, ezt követően a vállalkozásoknak az adott hónapra vonatkozó, számlával igazolható költség- és fogyasztási adatokat kell megadniuk a felületen. Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar kormány azon dolgozik, hogy megóvja a hazai munkahelyeket, ezzel is védve a magyar családokat. Egyúttal jelezte, a kormány a háborús helyzetben, az energiaválságban is megvédi a munkaalapú társadalom kiépítésében elért eddigi eredményeit. Lóga Máté, a Miniszterelnöki Kabinetiroda gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkára a program második eleméről elmondta, a beruházások támogatásánál a vállalatok dönthetnek úgy, hogy a Széchenyi Kártya Programban hitelt vesznek fel, amelyhez 15 százalékos önerő támogatást ad a kormány. A másik lehetőség, hogy hosszú futamidejű, kedvezményes kamatozású beruházási hitelt igényelnek szintén a Széchenyi Kártya Programban, ez utóbbi konstrukció lebonyolítása a Kavosz Zrt. feladata.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Megoldhatják a megújulók Európa energiaár-problémáját

Az EU kiszivárgott terve szerint a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentése és a megújulók jobb integrálása lehet a kulcs az alacsonyabb energiaárakhoz.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unió új intézkedéseket készíthet elő az energiaárak mérséklése és az európai gazdaság versenyképességének javítása érdekében – írja az alternativenergia.hu. A Bloomberg által ismertetett, kiszivárgott európai bizottsági tervezet szerint Brüsszel a megújuló energiából előállított villamos energia adóterheinek csökkentésével, az elektromos hálózatok fejlesztésével és az intelligens energiafelhasználás ösztönzésével kívánja mérsékelni a fogyasztók és a vállalatok energiaköltségeit. A tervek hátterében az áll, hogy az Európai Unió energiafogyasztásának több mint fele továbbra is fosszilis energiahordozókból származik, miközben a nemzetközi geopolitikai feszültségek és a közel-keleti konfliktusok ismét jelentős nyomást helyeznek az energiaárakra. Az Európai Bizottság szerint Európa túlzottan függ az importált olajtól és földgáztól, ezért fel kell gyorsítani a tiszta energiára való átállást.

A Bloomberg által idézett dokumentum szerint a villamos energia jövedéki adóját a földgázénál alacsonyabb szinten határoznák meg, ami kedvezőbb helyzetbe hozhatná az elektromos alapú energiafelhasználást. Emellett az energiaintenzív iparágak célzott adókedvezményekhez juthatnának, enyhítve az elmúlt években jelentősen emelkedő energiaköltségek hatásait. Az ipari szereplők régóta figyelmeztetnek arra, hogy a magas energiaárak rontják az európai vállalatok versenyképességét, és egyes esetekben termeléscsökkentéshez vagy akár üzembezárásokhoz vezethetnek.

A javaslat másik fontos eleme az elektromos hálózatok korszerűsítése. A cél, hogy a rendszerek hatékonyabban tudják kezelni a nap- és szélerőművek időjárásfüggő termelését, így kevesebb megújuló energiát kelljen korlátozni vagy elveszíteni a hálózati kapacitások hiánya miatt.

Advertisement

Brüsszel emellett jelentősen felgyorsítaná az intelligens fogyasztásmérők telepítését is. A kiszivárgott tervek szerint 2030-ra minden tagállamban a fogyasztók legalább 50 százalékának, 2033-ra pedig legalább 65 százalékának okosmérővel kellene rendelkeznie. Ezek az eszközök lehetővé teszik, hogy a háztartások és vállalkozások a kedvezőbb árú időszakokban használják fel az energiát, ami csökkentheti a villamosenergia-rendszer terhelését és a fogyasztói költségeket is.

A Reuters korábban arról számolt be, hogy az Európai Unió egy átfogó energiastratégián dolgozik, amelynek célja az importált fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentése. Ennek részeként nagyobb hangsúlyt kapna az energiahatékonyság, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák alkalmazása és az intelligens energiahálózatok fejlesztése.

Advertisement

A megújuló energiaforrások térnyerése az elmúlt években ugyan jelentős volt, de a kitűzött célok eléréséhez további gyorsulásra lesz szükség. Az EU-ban a megújuló energia részaránya 2015 és 2024 között 17,8 százalékról 25,2 százalékra nőtt, míg Magyarországon 14,5 százalékról 18,3 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2030-ra 42,5 százalékos, Magyarország pedig 30 százalékos arányt tűzött ki célul, amelyhez a jelenleginél lényegesen gyorsabb bővülésre lesz szükség a következő években. Az Európai Bizottság egyelőre nem kommentálta a kiszivárgott dokumentum tartalmát, a hivatalos javaslat benyújtására várhatóan a következő hónapban kerülhet sor.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák