Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Párizs azt tervezi, hogy 2020-ra a kerékpárosok fővárosa lesz!

Létrehozva:

|

Így néz ki egy város kerékpárút-térképe, ha a világ biciklis fővárosa akar lenni. A párizsi finompor-szennyezés és az üvegházhatású gázok ellensúlyozására Párizs polgármestere bemutatta a város ötéves kerékpáros tervét.

A város vezetői a több mint 150 millió eurós projekt megvalósítását látják a legkézenfekvőbb lehetőségnek a városi levegőszennyezés féken tartására. A terv legfontosabb célkitűzése a jelenlegi kerékpáros úthálózat megnövelése, 700 km-ről 1400 km hosszúságúra. Abban az esetben, ha az autósok nagy része vállalja, hogy az autójából átül kerékpárra, nagymértékben hozzájárul a levegőszennyezés mértékének csökkenéséhez. Persze semmi nem garantálja, hogy kerékpárutak kiépítésére feltétlenül pozitívan reagálnak az autósok, és a kocsijukból kerékpárra pattannak, de a városháza dolgozói optimisták ezen a téren. Az év első két hónapjában a társadalmi egyeztetésekre mintegy 7000 embert tudtak megmozgatni az ügy érdekében.

A kerékpár-úthálózat két gyorsforgalmi tengellyel (kelet–nyugati, déli–északi) és egy Szajna-partival rendelkezne. Külön hangsúlyt kapna a város nehezen bringázható területeinek kerékpározás szempontjából való „akadálymentesítése”, illetve a periférián található városi kapuk fejlesztése, amelyek összekapcsolják a belvárost a külvárosokkal.

A teljes cikk itt olvasható.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

A válaszadók 77 százaléka a természetvédelmet helyezné előtérbe a Balatonnál

A magyarok többsége szigorúbban védené a Balatont a túlzott beépítéstől.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Balaton védelmét a többség az államtól várja, és akár a természeti kockázattal járó beruházások felfüggesztését, az ilyen területeket érintő állami kisajátítást vagy az építési tilalom bevezetését is támogatná – derül ki a 21 Kutatóközpont októberi, reprezentatív országos kutatásából. A kutatóközpont kedden az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a felmérés 2026. október 13–15. között zajlott, ezer fő megkérdezésével, az European Climate Foundation megrendelésére – írja az alternativenergia.hu. Az eredmények szerint a megkérdezettek 65 százaléka gondolja úgy, hogy a Balaton partját túlságosan beépítették az elmúlt időszakban, míg 15 százalék ezzel ellentétes véleményen van. A válaszadók ötöde nem tudott véleményt formálni a kérdésben. A megkérdezettek 60 százaléka szerint nincs elég szabadstrand a Balaton partján, 20 százalék viszont úgy véli, hogy elegendő a hozzáférhető partszakasz.

A Balaton-parti beépítésekről a válaszadók több mint háromnegyede, 77 százaléka szerint elsősorban a természetvédelmi szempontokat kellene figyelembe venni, míg 13 százalék inkább a gazdasági és befektetői szempontokat helyezné előtérbe. Azzal, hogy fel kellene-e függeszteni a beruházások engedélyezését, illetve kivitelezését mindaddig, amíg tudományos vizsgálat készül a környezeti hatásokról, a válaszadók 44 százaléka teljes mértékben egyetért. További 28 százalék inkább támogatná az intézkedést, míg 23 százalék ellenezné a felfüggesztést.

A megkérdezettek 55 százaléka szerint elsődlegesen az állam felelőssége, hogy a Balatont mint természeti értéket megőrizze. Második helyen a helyi önkormányzatok állnak 22 százalékkal, míg a lakosságot 9 százalék jelölte meg. A kérdőív két lehetséges intézkedés támogatottságára is kitért: a kisajátításra és az építési tilalomra. A válaszadók 72 százaléka támogatná, hogy az állam akár kisajátítással védje meg az érzékeny Balaton menti területeket, 21 százalékuk viszont ellenzi ezt a kezdeményezést. Emellett 57 százalék teljes mértékben, további 27 százalék pedig inkább támogatja a teljes építési tilalom bevezetését a kiemelt fontosságú Balaton-parti területeken.

Advertisement

Összességében a kutatás eredményeiből az rajzolódik ki, hogy a többség támogatná, ha az állam fellépne a Balaton természeti értékeinek védelmében a beruházókkal szemben – összegezte az eredményeket a 21 Kutatóközpont. A közlemény szerint a véleménykülönbségekben az is megmutatkozott, hogy azok, akik soha nem látogatják a Balatont, kevésbé tudtak állást foglalni a kérdésekben, és bizonyos esetekben kevésbé elkötelezettek a tó védelme mellett, mint a rendszeres látogatók. A telefonos adatfelvételben az interjúalanyok kiválasztásának súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján történt, lakóhely, nem, kor és iskolai végzettség szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák