Zöldinfó
Párizs azt tervezi, hogy 2020-ra a kerékpárosok fővárosa lesz!
Így néz ki egy város kerékpárút-térképe, ha a világ biciklis fővárosa akar lenni. A párizsi finompor-szennyezés és az üvegházhatású gázok ellensúlyozására Párizs polgármestere bemutatta a város ötéves kerékpáros tervét.
A város vezetői a több mint 150 millió eurós projekt megvalósítását látják a legkézenfekvőbb lehetőségnek a városi levegőszennyezés féken tartására. A terv legfontosabb célkitűzése a jelenlegi kerékpáros úthálózat megnövelése, 700 km-ről 1400 km hosszúságúra. Abban az esetben, ha az autósok nagy része vállalja, hogy az autójából átül kerékpárra, nagymértékben hozzájárul a levegőszennyezés mértékének csökkenéséhez. Persze semmi nem garantálja, hogy kerékpárutak kiépítésére feltétlenül pozitívan reagálnak az autósok, és a kocsijukból kerékpárra pattannak, de a városháza dolgozói optimisták ezen a téren. Az év első két hónapjában a társadalmi egyeztetésekre mintegy 7000 embert tudtak megmozgatni az ügy érdekében.
A kerékpár-úthálózat két gyorsforgalmi tengellyel (kelet–nyugati, déli–északi) és egy Szajna-partival rendelkezne. Külön hangsúlyt kapna a város nehezen bringázható területeinek kerékpározás szempontjából való „akadálymentesítése”, illetve a periférián található városi kapuk fejlesztése, amelyek összekapcsolják a belvárost a külvárosokkal.
A teljes cikk itt olvasható.
Zöldinfó
HUN-REN: a földi szúnyoggyérítés komoly ökológiai károkat okozhat
A kémiai szúnyoggyérítés a beporzó rovarokat is pusztítja.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának (ÖK) munkatársai terepi vizsgálattal igazolták, hogy a Magyarországon alkalmazott földi szúnyoggyérítés a beporzó rovarokat is pusztítja – közölte az alternativenergia.hu. Közleményük szerint először végeztek hazánkban kontrollált terepi vizsgálatot arról, hogy a földi szúnyoggyérítés a csípőszúnyogok mellett milyen hatással van más repülő rovarokra. A HUN-REN ÖK kutatóinak eredményei szerint a kezelés rövid távon átlagosan közel felére csökkentette a szúnyogok számát, ugyanakkor jelentős mértékben érintette a nem célzott, köztük a beporzó rovarokat is. A vizsgálat a földi ULV (ultra low volume) módszerre terjedt ki. Ennél a technológiánál nagyon kis mennyiségű rovarirtó szert (Deltametrin) rendkívül finom, ködszerű cseppek formájában juttatnak a levegőbe. A gyérítést rendszerint napnyugta után vagy hajnalban végzik, amikor a szúnyogok a legaktívabbak. A kutatás különlegessége, hogy külön mérte a beavatkozás hatékonyságát az őshonos és az inváziós – például az ázsiai tigrisszúnyog és a koreai szúnyog – fajok esetében. Ez azért fontos, mert a korábbi feltételezések szerint az inváziós fajok kevésbé érzékenyek a hagyományos földi kémiai kezelésekre.
Ezek a fajok ugyanis inkább nappal aktívabbak, kisebb területen mozognak, és gyakran védettebb, emberközeli környezetben – sűrű növényzetben, udvarokban, épületek körül – tartózkodnak, ezért az irtószerek is várhatóan kevésbé hatnak rájuk. A vizsgálat eredményei azonban kimutatták, hogy az inváziós és az őshonos fajok egyedszáma rövid távon hasonló mértékben csökkent a kezelések után. Ez arra utal, hogy a jelenlegi földi ULV-eljárás az inváziós szúnyogokra is hat, a hatás nem különíthető el attól, amit az őshonos fajok esetében mértek. A kutatók megállapították, hogy a kezelt területeken a szúnyogok egyedszáma átlagosan mintegy 45 százalékkal csökkent, a hatékonyság ugyanakkor korántsem volt egységes: egyes helyeken erős, máshol alig kimutatható hatás jelentkezett. A kezelések eredményességét a helyi környezeti tényezők – például a szélviszonyok és a kiinduló szúnyogegyedszám – is befolyásolták.
A vizsgálat másik fontos megállapítása, hogy a földi ULV-kezelések nem szelektívek. A sátorszerű Malaise-csapdákkal gyűjtött minták alapján a szúnyogok mellett más repülő rovarok egyedszáma is jelentősen visszaesett a kezelt területeken. A csökkenés különösen a kisebb és közepes méretű rovarcsoportoknál volt erős, és a beporzók – köztük zengőlegyek, méhek és lepkék – is érintettek voltak.
Garamszegi László Zsolt, a HUN-REN ÖK főigazgatója a közleményben kifejtette: az ULV-alapú gyérítés ökológiai kihívást jelent, mert miközben rövid távon csökkenti a szúnyogok számát, hasonló mértékű károkat okoz a repülőrovar-közösségekben is. A főigazgató szerint a jelenlegi gyakorlat átgondolása szükséges, és a jövőben nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az integrált szúnyoggyérítésre, különösen a biológiai védekezésre és a tenyészőhelyek felszámolására. A kutatók kiemelték: a tanulmány célja nem az egyoldalú állásfoglalás, hanem az, hogy objektív, számszerű alapot biztosítson a jövőbeli döntéshozatalhoz és a stratégiák kidolgozásához.
Ennek elősegítésére a HUN-REN ÖK szakemberei Szúnyoggyérítés ökológiai alapokon: egy integrált megközelítés címmel szakmai kiadványt és ajánlást is megjelentettek, amelyben összefoglalják a hazai szúnyoggyérítés jelenlegi gyakorlatát, a biológiai védekezési lehetőségeket, a módszerekkel kapcsolatos aktuális kihívásokat és az integrált, ökológiai szemléletű szúnyoggyérítés szakmai ajánlásait.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés