Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Párizs azt tervezi, hogy 2020-ra a kerékpárosok fővárosa lesz!

Létrehozva:

|

Így néz ki egy város kerékpárút-térképe, ha a világ biciklis fővárosa akar lenni. A párizsi finompor-szennyezés és az üvegházhatású gázok ellensúlyozására Párizs polgármestere bemutatta a város ötéves kerékpáros tervét.

A város vezetői a több mint 150 millió eurós projekt megvalósítását látják a legkézenfekvőbb lehetőségnek a városi levegőszennyezés féken tartására. A terv legfontosabb célkitűzése a jelenlegi kerékpáros úthálózat megnövelése, 700 km-ről 1400 km hosszúságúra. Abban az esetben, ha az autósok nagy része vállalja, hogy az autójából átül kerékpárra, nagymértékben hozzájárul a levegőszennyezés mértékének csökkenéséhez. Persze semmi nem garantálja, hogy kerékpárutak kiépítésére feltétlenül pozitívan reagálnak az autósok, és a kocsijukból kerékpárra pattannak, de a városháza dolgozói optimisták ezen a téren. Az év első két hónapjában a társadalmi egyeztetésekre mintegy 7000 embert tudtak megmozgatni az ügy érdekében.

A kerékpár-úthálózat két gyorsforgalmi tengellyel (kelet–nyugati, déli–északi) és egy Szajna-partival rendelkezne. Külön hangsúlyt kapna a város nehezen bringázható területeinek kerékpározás szempontjából való „akadálymentesítése”, illetve a periférián található városi kapuk fejlesztése, amelyek összekapcsolják a belvárost a külvárosokkal.

A teljes cikk itt olvasható.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák