Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Párizs azt tervezi, hogy 2020-ra a kerékpárosok fővárosa lesz!

Létrehozva:

|

Így néz ki egy város kerékpárút-térképe, ha a világ biciklis fővárosa akar lenni. A párizsi finompor-szennyezés és az üvegházhatású gázok ellensúlyozására Párizs polgármestere bemutatta a város ötéves kerékpáros tervét.

A város vezetői a több mint 150 millió eurós projekt megvalósítását látják a legkézenfekvőbb lehetőségnek a városi levegőszennyezés féken tartására. A terv legfontosabb célkitűzése a jelenlegi kerékpáros úthálózat megnövelése, 700 km-ről 1400 km hosszúságúra. Abban az esetben, ha az autósok nagy része vállalja, hogy az autójából átül kerékpárra, nagymértékben hozzájárul a levegőszennyezés mértékének csökkenéséhez. Persze semmi nem garantálja, hogy kerékpárutak kiépítésére feltétlenül pozitívan reagálnak az autósok, és a kocsijukból kerékpárra pattannak, de a városháza dolgozói optimisták ezen a téren. Az év első két hónapjában a társadalmi egyeztetésekre mintegy 7000 embert tudtak megmozgatni az ügy érdekében.

A kerékpár-úthálózat két gyorsforgalmi tengellyel (kelet–nyugati, déli–északi) és egy Szajna-partival rendelkezne. Külön hangsúlyt kapna a város nehezen bringázható területeinek kerékpározás szempontjából való „akadálymentesítése”, illetve a periférián található városi kapuk fejlesztése, amelyek összekapcsolják a belvárost a külvárosokkal.

A teljes cikk itt olvasható.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon

Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.

A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.

Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák