Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Picasso egyik festményére ragasztották a tenyerüket klímaaktivisták Melbourne-ben

 Őrizetbe vették, majd elengedték az Extinction Rebellion aktivista szervezet két tagját Melbourne-ben, akik az ausztrál Victoria állam nemzeti galériájában található Picasso-festményre ragasztották a tenyerüket – adta hírül vasárnap a The Guardian című brit napilap online kiadása, hozzátéve, hogy a festmény nem sérült meg.

Létrehozva:

|

 

A klímavédelmi csoport részéről azt közölték, tettükkel a környezetvédelemre akarták felhívni a figyelmet, egy hónappal a Victoria államban tartandó választások előtt, így sürgetnék a kormányok, nagyvállalatok és intézmények fokozottabb küzdelmét a környezeti katasztrófa ellen. Az akcióról készült videofelvételeken látható, ahogy az aktivisták “Klímakáosz = háború és éhség”, valamint “Nem a szénre, nem a gázra, nem az olajra, nem a fakivágásra” feliratú táblákat is feltartanak. A Mészárlás Koreában című képet Pablo Picasso 1951-ben festette, tiltakozásként az Egyesült Államok koreai beavatkozása ellen. A képen egy csoport katona meztelen nőkre és gyerekekre fog fegyvert. “Gondolnunk kell arra, hogy a szenvedés milyen mértékben válik egyre gyakoribbá, s hogy a tudósok által is előre jelzett társadalmi összeomlás egyszer mindannyiunkat a tűzvonalba sodor” – fogalmazott Tony Gleeson, az őrizetbe vett, majd elengedett aktivisták egyike. A szervezet szóvivője, Brad Homewood hangsúlyozta: tisztában voltak vele, hogy az akció nem tesz kárt a festményben, az aktivisták a képet borító plexiüvegre ragasztották a tenyerüket. A festményt a párizsi Picasso Múzeum adta kölcsön a galériának.

 

Advertisement

mti

 

Advertisement

Zöldinfó

Az atomenergia reneszánsza: Magyarország a fenntartható és stabil áramtermelés élvonalában

Vizsgálhatják a korszerű atomerőművek telepítésének lehetőségét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az atomenergia központi szerepet tölt be a magyar fogyasztók biztonságos, tiszta és megfizethető ellátásában – írja az alternativenergia.hu. A gyors ütemben növekvő áramigények a zöldenergia-termelők mellett a leghatékonyabban karbonmentes atomerőművekkel szolgálhatók ki. A kis moduláris reaktorok (SMR) létesítése egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb lehet, üzemeltetésük hozzájárulhat a klímavédelmi célok teljesítéséhez és a zöld átálláshoz, megerősítheti Magyarország ellátásbiztonságát és technológiai függetlenségét – közölték. Az EM tájékoztatója szerint az áramtermelésben Franciaország és Szlovákia után Magyarország támaszkodik a harmadik legnagyobb arányban atomenergiára Európában. A Paksi Atomerőmű a legjelentősebb hazai energiatermelőként a hazánkban előállított villamos energia 45 százalékát adja, az áramfelhasználás harmadát biztosítja. A meglévő blokkok üzemidejük folyamatban lévő újabb meghosszabbításával akár a 2050-es évek derekáig termelhetnek megbízhatóan, stabilan tiszta és olcsó áramot. A felgyorsult lakossági és ipari elektrifikációval ugyanakkor az áramigények nagyarányú és lendületes növekedése várható. A szükségletek megugrását minden lehetséges eszközzel ellensúlyozni kell, a paksi bővítésen túl ezért érdemes foglalkozni az új megoldások nyomon követésével is – hangsúlyozták.

Az atomenergia reneszánszát éli a világban, azt már az Európai Bizottság is fenntarthatóként ismeri el. Az uniós tagállamok többsége osztja azt a meggyőződést, hogy az atomenergiára szükség van a fogyasztók biztonságos ellátása érdekében. A tavaszi spanyol-portugál áramszünet nyilvánvalóvá tette, hogy a hagyományos alaperőművek nélkülözhetetlenek a szolgáltatások zavartalanságához. A kis moduláris reaktorok (SMR-ek) a nukleáris energiatermelés új generációját képviselik, kompaktabb, rugalmasabb megoldást kínálnak. Felépítésük lehetővé teszi az újabb termelő egységek fokozatos, az igényekhez igazodó, költséghatékonyabb telepítését.

Az SMR-ek szerepet kaphatnak a klímasemlegességi törekvések teljesítésében, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében és az energiarendszerek decentralizálásában is. Alkalmazásukat a közép-európai régió számos országa (mások mellett Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Románia) tervezi. A technológiai fejlesztések előrehaladásának ismeretében a telepítések a következő évtizedben várhatók. A gyártói kapacitásokra figyelemmel azonban hazánkban is időszerű elkezdeni a felkészülést – fejtették ki.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák