Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Picasso egyik festményére ragasztották a tenyerüket klímaaktivisták Melbourne-ben

 Őrizetbe vették, majd elengedték az Extinction Rebellion aktivista szervezet két tagját Melbourne-ben, akik az ausztrál Victoria állam nemzeti galériájában található Picasso-festményre ragasztották a tenyerüket – adta hírül vasárnap a The Guardian című brit napilap online kiadása, hozzátéve, hogy a festmény nem sérült meg.

Létrehozva:

|

 

A klímavédelmi csoport részéről azt közölték, tettükkel a környezetvédelemre akarták felhívni a figyelmet, egy hónappal a Victoria államban tartandó választások előtt, így sürgetnék a kormányok, nagyvállalatok és intézmények fokozottabb küzdelmét a környezeti katasztrófa ellen. Az akcióról készült videofelvételeken látható, ahogy az aktivisták “Klímakáosz = háború és éhség”, valamint “Nem a szénre, nem a gázra, nem az olajra, nem a fakivágásra” feliratú táblákat is feltartanak. A Mészárlás Koreában című képet Pablo Picasso 1951-ben festette, tiltakozásként az Egyesült Államok koreai beavatkozása ellen. A képen egy csoport katona meztelen nőkre és gyerekekre fog fegyvert. “Gondolnunk kell arra, hogy a szenvedés milyen mértékben válik egyre gyakoribbá, s hogy a tudósok által is előre jelzett társadalmi összeomlás egyszer mindannyiunkat a tűzvonalba sodor” – fogalmazott Tony Gleeson, az őrizetbe vett, majd elengedett aktivisták egyike. A szervezet szóvivője, Brad Homewood hangsúlyozta: tisztában voltak vele, hogy az akció nem tesz kárt a festményben, az aktivisták a képet borító plexiüvegre ragasztották a tenyerüket. A festményt a párizsi Picasso Múzeum adta kölcsön a galériának.

 

Advertisement

mti

 

Advertisement

Zöldinfó

Új mintaprogram segíti a városi erdők megújulását a Koloska-völgyben

Az erdőkezelés kiemelt célja a biodiverzitás megőrzése, a klímavédelem és a környezet javítása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Ezt a hármas célt szolgálja a Városerdő-kezelési mintaprogram is, amely mintegy hét hektárnyi területet érint a balatonfüredi Koloska-völgyben – hangsúlyozta az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára, a helyszínen tartott sajtótájékoztatón. Mocz András kiemelte, hogy a városi erdők jelentősége világszerte egyre nő, az itt történő beavatkozások egyszerre járulnak hozzá a klímavédelemhez, a biodiverzitás megőrzéséhez és a települési környezet javításához – ismertette az alternativenergia.hu. Hozzátette: azon dolgoznak, hogy növekedjen az erdőborítású területek aránya, erdeink szerkezete és fajösszetétele alkalmazkodjon a megváltozott klimatikus viszonyokhoz. Városierdő-fejlesztési mintaprogram ennek a szemléletnek a részeként valósul meg – szögezte le. Hozzátette: a városi erdők ma már a zöld infrastruktúra részét képezik, szerepük van a hősziget hatás mérséklésében, a levegőminőség javításában, a víz megtartásában, a biodiverzitás fenntartásában és a rekreációs lehetőségek biztosításában. Mint mondta, a program mögött részletes szakmai előkészítés áll. A területen digitális adatgyűjtés, lézer szkennelés, ökoszisztéma szolgáltatás értékelések és monitoring programok készültek.

Hozzátette: klímaadaptációs fórumot hoztak létre, a szakmai együttműködés lényege, hogy erdészek, kutatók, természetvédelmi szakemberek, vízügyi szakértők és döntéselőkészítéssel foglalkozó intézmények dolgoznak együtt. A fórum célja, hogy a klímaváltozás hatásaira adható válaszokat közösen, a különböző szakterületek tudására építve dolgozzák ki. A városi erdők fejlesztése jól mutatja, hogy a hazai erdész szakma egyszerre őrzi a több évszázados szakmai hagyományt és reagál a huszonegyedik század kihívásaira. Az erdők fenntartása ma már nemcsak erdőgazdálkodási feladat, hanem a társadalom és a környezet iránti felelősségvállalás része is – fűzte hozzá.

Váradi József, a Bakonyerdő Zrt. természetvédelmi és erdőgazdálkodási főmérnöke úgy fogalmazott, hogy a tavaly megkezdett mintaprogram keretében több kisebb beavatkozást hajtottak végre. Harminc, a biztonságra veszélyes, idős fát kivágtak, kétezer darab őshonos csemetét ültettek, eltakarították a faanyagot a területről. Hozzátette: minden évben rendszeresen új beavatkozások következnek majd, így válik lehetővé az erdőterület megújulása.

Advertisement

Varga László, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója fontos célnak nevezte, hogy a projekt megvalósítása során az ökológiai egyensúly és a biológiai sokféleség megmaradjon, az erdő egészséges legyen. Holczer András, Balatonfüred alpolgármestere úgy fogalmazott, hogy a faültetés a jövő iránti felelősséget fejezi ki, a jövőbe vetett hitről tesz tanúbizonyságot. Mint mondta, Magyarország területének 22 százalékát erdő fedi, a Bakonyerdő területe 62 ezer hektárnyi, ebből 60 ezer az erdő területe. Hegedűs Barbara országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy Balatonfüred városának, a Bakonyerdőnek és a civil szervezetek együttműködésének szép példája valósul meg a program révén, hozzátéve, hogy a fejlesztéseknél a klímavédelmem és a fenntartható fejlődés kiemelt szerepet kap.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák