Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Picasso egyik festményére ragasztották a tenyerüket klímaaktivisták Melbourne-ben

 Őrizetbe vették, majd elengedték az Extinction Rebellion aktivista szervezet két tagját Melbourne-ben, akik az ausztrál Victoria állam nemzeti galériájában található Picasso-festményre ragasztották a tenyerüket – adta hírül vasárnap a The Guardian című brit napilap online kiadása, hozzátéve, hogy a festmény nem sérült meg.

Létrehozva:

|

 

A klímavédelmi csoport részéről azt közölték, tettükkel a környezetvédelemre akarták felhívni a figyelmet, egy hónappal a Victoria államban tartandó választások előtt, így sürgetnék a kormányok, nagyvállalatok és intézmények fokozottabb küzdelmét a környezeti katasztrófa ellen. Az akcióról készült videofelvételeken látható, ahogy az aktivisták “Klímakáosz = háború és éhség”, valamint “Nem a szénre, nem a gázra, nem az olajra, nem a fakivágásra” feliratú táblákat is feltartanak. A Mészárlás Koreában című képet Pablo Picasso 1951-ben festette, tiltakozásként az Egyesült Államok koreai beavatkozása ellen. A képen egy csoport katona meztelen nőkre és gyerekekre fog fegyvert. “Gondolnunk kell arra, hogy a szenvedés milyen mértékben válik egyre gyakoribbá, s hogy a tudósok által is előre jelzett társadalmi összeomlás egyszer mindannyiunkat a tűzvonalba sodor” – fogalmazott Tony Gleeson, az őrizetbe vett, majd elengedett aktivisták egyike. A szervezet szóvivője, Brad Homewood hangsúlyozta: tisztában voltak vele, hogy az akció nem tesz kárt a festményben, az aktivisták a képet borító plexiüvegre ragasztották a tenyerüket. A festményt a párizsi Picasso Múzeum adta kölcsön a galériának.

 

Advertisement

mti

 

Advertisement

Zöldinfó

A klímaváltozás már a vetéseket is átírja

Átalakította a tavaszi vetésszerkezetet a klímaváltozás belföldön, területnagyságot tekintve az olajos napraforgó megelőzte a kukoricát idén.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A növényvédőszer- és vetőmaggyártó cég becslése szerint a napraforgó vetésterülete elérhette a 800 ezer hektárt, a kukoricáé viszont 620 ezer hektár körülire csökkent – írja az alternativenergia.hu. A változást azzal magyarázták, hogy a szárazság nem kedvez a kukoricatermelésnek, a napraforgó jobb stressztűrő képessége szélsőséges időjárási helyzetekben versenyelőnyt jelent. Az átalakulást a közlemény szerint a piaci igények is ösztönzik, az energiaárak emelkedése és a nyersolajellátás zavarai miatt ugyanis világszerte felértékelődött a növényi olaj. A termelés ugyanakkor nem tart lépést az erősödő kereslettel, nemzetköz szinten a vetésterület-változások nagyrészt kiegyenlítik egymást.

Magyarország stabilan a legnagyobb napraforgó-termelők közé tartozik, kukoricából viszont ma már behozatalra szorul, az EU is inkább csak belső felhasználára termel. A Syngenta úgy látja, hogy a kukoricaterlemésben most a kockázatcsökkentés a legfontosabb szempont, csúcstermések helyett a hozam megőrzésére kell törekedni. Segíthetnek ebben a vízmegőrző talajművelési technológiák, a korszerű technológiák, agrotechnika, valamint a megfontolt termesztési döntések. A napraforgó-termelőknek a szárazságtűrő hibridek alkalmazását ajánlják, az új fajtákat már kifejezetten szélsőséges körülmények között fejlesztik – tették hozzá.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák