Zöldinfó
Rászólnak a szemeteskukák a bécsiekre
Mivel a téli hónapokban alábbhagy az emberek tisztasági morálja, az osztrák főváros újabb kampányban emlékezteti őket arra, hogy a város tisztaságáért ők tehetik a legtöbbet.
A szemeteskukák óriásplakátokról szólnak rá a bécsiekre. A vicces és provokatív beszólások célja, hogy figyelmeztessék a bécsieket, a város tisztasága rajtuk is múlik. A hideg hónapokban ugyanis rendszerint visszaesik az emberek tisztasági morálja. A 2014-es tisztasági kampány középpontjában továbbra is a kutyaürülék és a cigarettacsikk áll, noha az elmúlt évek során jelentős javulást tapasztaltak mindkét területen. 2005 és 2012 között például 31 százalékkal csökkent az eldobált csikkek száma, vagyis míg 2005-ben 868 millió landolt a járdákon, buszmegállókban és egyéb helyeken, addig 2012-ben már csak 600 millió. Tavaly már mintegy 72 millió csikk végezte szabályosan a köztéri szemetesekben – 2009-ben ez a szám még csak 6,65 millióra rúgott.
Azt is sikerült elérni, hogy a kutyatartók nagy részének ma már magától értetődő dolog legyen, hogy az utcán is feltakarít kedvence után – ebben városszerte 3 ezer ingyenes zacskóautomata és 24 ezer gyűjtőedény van a segítségükre. Bécs szemeteseiben ma már naponta több mint 47.200 teli zacskó landol, ami a lakosság közérzetén is meglátszik: míg 2008-ban a bécsieknek csupán 34 százaléka érezte úgy, hogy javult a kutyagumi helyzet, addig 2013-ban már 66 százalék.
Lényegesen javult a fegyelem az illegálisan az utcákra kihelyezett lomok esetében is: 2008 és 2013 között például csaknem 75 százalékkal kevesebb, összesen 463 hűtőszekrénytől próbált ily módon megszabadulni a tulajdonosa. Az összes lom esetében 31 százalékos a javulás, kóbor bevásárlókocsikból pedig 45 százalékkal találtak kevesebbet a bécsi közterület-felügyelők, a Waste Watcher-ek. A civilben és egyenruhában egyaránt járőröző szemétőrség 2008 óta összesen 35 ezer esetben intézkedett.
De nemcsak a kilátásba helyezett büntetés, hanem az információk könnyű hozzáférhetősége is hozzájárul a bécsiek tisztasági moráljának javulásához: a város online térképén ugyanis egy kattintással bárki megtudhatja, hogy hol van a legközelebbi hulladékgyűjtő sziget, szeméttelep, veszélyes hulladék átvevőhely vagy zacskóautomata. 2012 novembere óta pedig még egy okostelefonos alkalmazás, a 48er-App is a bécsiek segítségére van.
Zöldinfó
Az agroturizmust erősítenék a Balatonon egy új együttműködéssel
Balatoni Agroturisztikai Együttműködési Hálózatot hoztak létre Keszthelyen.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Balatoni Agroturisztikai Együttműködési Hálózatot hoztak létre a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kezdeményezésére, önkormányzatok és szakmai szervezetek együttműködésével – az erről szóló keretmegállapodást írták alá Keszthelyen. Gyuricza Csaba, a MATE rektora azt mondta: a hálózat célja, hogy összekapcsolja a felsőoktatási, kutatási, önkormányzati, turisztikai, agrár-, gasztronómiai és térségfejlesztési szereplőket – írja az alternativenergia.hu. Az együttműködéssel szeretnének hozzájárulni a Balaton fenntartható, négy évszakos és helyi értékekre épülő turisztikai kínálatának fejlesztéséhez, a gyakorlatorientált felsőoktatás erősítéséhez. A rektor felidézte, hogy a 2020-ban létrejött integrált magyar agrár-felsőoktatási rendszerben a keszthelyi Georgikon Campus is jelentősen erősödni tudott az elmúlt években hallgatói létszámban és képzési kínálatában. Ennek részeként hozták létre 2024-ben az agroturisztikai tanszéket, amelyet idén a vidékfejlesztéssel is kiegészítettek.
A szakmai szervezetekkel, vendéglátóhelyekkel, szállodákkal, egyesületekkel és önkormányzatokkal kialakított együttműködés célja az, hogy a tudás ne maradjon elméleti szinten, azzal erősíteni tudják a Balaton turisztikai vonzerejét. Hogy ne csak egy évszakos legyen a Balaton térségében a turizmus, ahhoz minőségi fejlesztésekre van szükség, és nemcsak a tó néhány száz méteres körzetében, hanem tágabb területen is – fogalmazott Gyuricza Csaba. Felházi Miklós, Balatonlelle polgármestere (Fidesz-KDNP) úgy vélte, a dél-balatoni településeknek is kell egy erős egészségügyi és oktatási bástya, amelyhez az alig ötezer lelkes település már tett lépéseket kaposvári kapcsolatok kiépítésével. Azzal is szeretnék közelebb vinni a tudást a helyiekhez, hogy csatlakoznak ehhez a hálózathoz, mert csak a tudásalapú gazdaság erősítheti a társadalmat – tette hozzá.
Frankó Pál, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége elnöke arról beszélt, hogy a sikerességhez az agrárium adottságait a turisztikai szakma szabályai szerint kell piacra vinni, a teljes helyi közösséget szolgálva. Hogy az a térség, tevékenység, szolgáltatás jól működjön, és elérhető legyen minden hónapban, ahhoz még hiányzik a valódi együttműködés, az egyszerűbb szabályozási környezet – mondta. Az elnök szerint ma a balatoni régió az egyetlen Magyarországon, amely valóban egységes turisztikai desztinációként működik, megvannak az adottságok és a fizetőképes kereslet, de a tudásba még be kell fektetni ahhoz, hogy az agroturizmus is jól működjön.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA PET-palackok újrahasznosítása kerülhet a figyelem középpontjába Magyarországon

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés