Zöldinfó

Rászólnak a szemeteskukák a bécsiekre

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-03-21

Szerző:

Hell

Mivel a téli hónapokban alábbhagy az emberek tisztasági morálja, az osztrák főváros újabb kampányban emlékezteti őket arra, hogy a város tisztaságáért ők tehetik a legtöbbet.

A szemeteskukák óriásplakátokról szólnak rá a bécsiekre. A vicces és provokatív beszólások célja, hogy figyelmeztessék a bécsieket, a város tisztasága rajtuk is múlik. A hideg hónapokban ugyanis rendszerint visszaesik az emberek tisztasági morálja. A 2014-es tisztasági kampány középpontjában továbbra is a kutyaürülék és a cigarettacsikk áll, noha az elmúlt évek során jelentős javulást tapasztaltak mindkét területen. 2005 és 2012 között például 31 százalékkal csökkent az eldobált csikkek száma, vagyis míg 2005-ben 868 millió landolt a járdákon, buszmegállókban és egyéb helyeken, addig 2012-ben már csak 600 millió. Tavaly már mintegy 72 millió csikk végezte szabályosan a köztéri szemetesekben – 2009-ben ez a szám még csak 6,65 millióra rúgott.

Azt is sikerült elérni, hogy a kutyatartók nagy részének ma már magától értetődő dolog legyen, hogy az utcán is feltakarít kedvence után – ebben városszerte 3 ezer ingyenes zacskóautomata és 24 ezer gyűjtőedény van a segítségükre. Bécs szemeteseiben ma már naponta több mint 47.200 teli zacskó landol, ami a lakosság közérzetén is meglátszik: míg 2008-ban a bécsieknek csupán 34 százaléka érezte úgy, hogy javult a kutyagumi helyzet, addig 2013-ban már 66 százalék.

Lényegesen javult a fegyelem az illegálisan az utcákra kihelyezett lomok esetében is: 2008 és 2013 között például csaknem 75 százalékkal kevesebb, összesen 463 hűtőszekrénytől próbált ily módon megszabadulni a tulajdonosa. Az összes lom esetében 31 százalékos a javulás, kóbor bevásárlókocsikból pedig 45 százalékkal találtak kevesebbet a bécsi közterület-felügyelők, a Waste Watcher-ek. A civilben és egyenruhában egyaránt járőröző szemétőrség 2008 óta összesen 35 ezer esetben intézkedett.
De nemcsak a kilátásba helyezett büntetés, hanem az információk könnyű hozzáférhetősége is hozzájárul a bécsiek tisztasági moráljának javulásához: a város online térképén ugyanis egy kattintással bárki megtudhatja, hogy hol van a legközelebbi hulladékgyűjtő sziget, szeméttelep, veszélyes hulladék átvevőhely vagy zacskóautomata. 2012 novembere óta pedig még egy okostelefonos alkalmazás, a 48er-App is a bécsiek segítségére van.

Kapcsolódó tartalom:ausztria bécs hulladékgyüjtés

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Kevesebb csapadék, több felelősség: hogyan védekezik a borászat a klímaváltozás ellen

A klímaváltozás miatt kísérletezni kell a szőlőtermesztésben.

Létrehozva:

6 óra telt el a létrehozás óta

2025-12-31

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz, kellő körültekintéssel kell védekezni az invazív fajokkal szemben és 10-15 évre előre kell gondolkodni – foglalta össze a borászat előtt álló kihívásokat Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Nyulné Pühra Beáta borász a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető. A Nyakas Pince borászati vezetője, akit korábban az év bortermelőjének is választottak, hangsúlyozta: szélsőséges az időjárás, csapadékhiányt, aszályt tapasztalnak – írja az alternativenergia.hu. Ezért mindenkinek kis kísérleti részeket kell kialakítania a saját területén, hiszen nagyon sokszor előfordul, hogy egy módszer az egyik borvidéken vagy borászatnál működik, de a másiknál nem. Kifejtette, az etyek-budai borvidéken általában 450-600 milliméter az éves átlagos csapadékmennyiség, idén azonban csak 220 milliméter esett, ami nagyon kevés.

Hangsúlyozta, mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az összes vizet meg tudják tartani. Példaként említette, hogy minden második sor füvesített, vagy olyan keveréket használnak, amely megtartja a vizet. Megjegyezte, hogy ha algát szórnak a nem füves területekre, az nem engedi kiszáradni a talajt. Áder János közbevetette, hogy ha 200 milliméter csapadék hullik a 400-600 helyett, a felső réteg ugyan átitatódhat, de alatta 1-1,5 méterre már nincs elegendő víz. A szőlő aranyszínű sárgaságával kapcsolatban a borász úgy fogalmazott, hogy szerinte a témát “felfújta a média”. Szavai szerint például Zalában nagyon nagy gondok vannak több területen, de aki észrevette a fertőzést, az kivágta az érintett szőlőt. A borász a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, valamint a védekezési módok közül kiemelte az odafigyelést és a permetezést.

Áder János az elhangzottak lényegét úgy foglalta össze, hogy nincs akkora baj, mint a filoxérajárványnál. Nyulné Pühra Beáta arról is beszélt, hogy a szőlészet-borászatban nem szabad megállni. Leszögezte, hogy a minőséget mindenképpen meg kell tartaniuk, de eközben ki kell próbálniuk rezisztens szőlőfajtákat, amelyek bírják a hőstresszt. Minden egyes borvidéknek ki kell találnia, hogy ha fajtát kell váltani, melyik lesz az, amely be fog válni. Ehhez viszont idő kell – szögezte le.

Tovább olvasom