Zöldinfó

Rászólnak a szemeteskukák a bécsiekre

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-03-21

Szerző:

Hell

Mivel a téli hónapokban alábbhagy az emberek tisztasági morálja, az osztrák főváros újabb kampányban emlékezteti őket arra, hogy a város tisztaságáért ők tehetik a legtöbbet.

A szemeteskukák óriásplakátokról szólnak rá a bécsiekre. A vicces és provokatív beszólások célja, hogy figyelmeztessék a bécsieket, a város tisztasága rajtuk is múlik. A hideg hónapokban ugyanis rendszerint visszaesik az emberek tisztasági morálja. A 2014-es tisztasági kampány középpontjában továbbra is a kutyaürülék és a cigarettacsikk áll, noha az elmúlt évek során jelentős javulást tapasztaltak mindkét területen. 2005 és 2012 között például 31 százalékkal csökkent az eldobált csikkek száma, vagyis míg 2005-ben 868 millió landolt a járdákon, buszmegállókban és egyéb helyeken, addig 2012-ben már csak 600 millió. Tavaly már mintegy 72 millió csikk végezte szabályosan a köztéri szemetesekben – 2009-ben ez a szám még csak 6,65 millióra rúgott.

Azt is sikerült elérni, hogy a kutyatartók nagy részének ma már magától értetődő dolog legyen, hogy az utcán is feltakarít kedvence után – ebben városszerte 3 ezer ingyenes zacskóautomata és 24 ezer gyűjtőedény van a segítségükre. Bécs szemeteseiben ma már naponta több mint 47.200 teli zacskó landol, ami a lakosság közérzetén is meglátszik: míg 2008-ban a bécsieknek csupán 34 százaléka érezte úgy, hogy javult a kutyagumi helyzet, addig 2013-ban már 66 százalék.

Lényegesen javult a fegyelem az illegálisan az utcákra kihelyezett lomok esetében is: 2008 és 2013 között például csaknem 75 százalékkal kevesebb, összesen 463 hűtőszekrénytől próbált ily módon megszabadulni a tulajdonosa. Az összes lom esetében 31 százalékos a javulás, kóbor bevásárlókocsikból pedig 45 százalékkal találtak kevesebbet a bécsi közterület-felügyelők, a Waste Watcher-ek. A civilben és egyenruhában egyaránt járőröző szemétőrség 2008 óta összesen 35 ezer esetben intézkedett.
De nemcsak a kilátásba helyezett büntetés, hanem az információk könnyű hozzáférhetősége is hozzájárul a bécsiek tisztasági moráljának javulásához: a város online térképén ugyanis egy kattintással bárki megtudhatja, hogy hol van a legközelebbi hulladékgyűjtő sziget, szeméttelep, veszélyes hulladék átvevőhely vagy zacskóautomata. 2012 novembere óta pedig még egy okostelefonos alkalmazás, a 48er-App is a bécsiek segítségére van.

Kapcsolódó tartalom:ausztria bécs hulladékgyüjtés

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Egy csaknem kétszáz éves platánt választottak a tudomány jelképének

Egy 203 éves platán lett a Tudomány Fája a Margitszigeten.

Létrehozva:

7 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-13

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az ősplatán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli. A budapesti Margitszigeten, a Szabadtéri Színpad és az MTA egykori elnöke, a zeneszerző és zenetudós Kodály Zoltán szobrához közeli fát az Akadémia 2025 őszén meghirdetett Tudománybarát Település Mozgalmának keretében jelölték meg – írja az alternativenergia.hu. A mozgalomhoz csatlakozó településeken immár hagyománnyá vált, hogy csatlakozásuk emlékére fát ültetnek. Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös döntése értelmében a fővárosban nem egy facsemetét ültettek, hanem a Margitsziget egy impozáns ősplatánját jelölték ki, hogy szimbolizálja a város és az MTA együttműködését.

Az ünnepi eseményen Freund Tamás, az MTA közelmúltban leköszönt elnöke a mostantól „a Tudomány Fája” címet viselő ősplatánt olyan emlékjelnek nevezte, amely a múlt, a korábbi generációk eredményei mellett a jövőt is szimbolizálja. A reményt, hogy a tehetséges fiataloknak és a szabad gondolatoknak semmi sem szab határt. Az ennek eredményeképp létrejövő új közös tudás pedig minél több emberé lehet majd.

Pósfai Mihály, az Akadémia június 1-jén hivatalba lépett elnöke pedig arról beszélt, hogy az MTA-nak meg kell őriznie azt, ami kétszáz év alatt értékké vált: a tudomány szabadságát, a hitelességet, a teljesítmény tiszteletét, a magyar nyelv és kultúra szolgálatát. De közben meg is kell újulnia. Figyelnie kell azokra a kutatói nemzedékekre, amelyek ma más eszközökkel más nemzetközi térben dolgoznak, mint elődeik. Be kell vonnia a fiatalokat, a pályájuk elején és közepén járó kutatókat, és nyitottnak kell lennie azokra a kérdésekre, amelyeket a 21. század tesz fel a tudománynak.

Karácsony Gergely főpolgármester szerint a sokat megélt fa a távlatokat is jelképezi. A tudományban és a politikában is szükség van ezekre, mint ahogyan a tudomány és a politika együttműködésére is.

A fa előtt elhelyezett táblán az alábbi szöveg olvasható magyarul, illetve angolul:

„A Tudomány Fája

Amikor 1825 körül kis csemeteként gyökerezni és sarjadni kezdett ez a platán, gróf Széchenyi István felajánlása nyomán megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a haza és haladás ügyét szolgálva.

A fácska hatalmas koronájú faóriássá terebélyesedett, az Akadémia pedig a magyarországi tudományos élet legfőbb intézményévé vált. Szellemi központja a tudomány művelőinek, ápolója a magyar nyelvnek. Immár több mint 200 éve arra törekszik, hogy alapítója, gróf Széchenyi István gondolatához híven a „tudományos emberfő mennyiségének” gyarapításával járuljon hozzá a nemzet erejének növeléséhez.

Állította a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata 2026-ban.”

Tovább olvasom