Zöldinfó

Rászólnak a szemeteskukák a bécsiekre

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-03-21

Szerző:

Hell

Mivel a téli hónapokban alábbhagy az emberek tisztasági morálja, az osztrák főváros újabb kampányban emlékezteti őket arra, hogy a város tisztaságáért ők tehetik a legtöbbet.

A szemeteskukák óriásplakátokról szólnak rá a bécsiekre. A vicces és provokatív beszólások célja, hogy figyelmeztessék a bécsieket, a város tisztasága rajtuk is múlik. A hideg hónapokban ugyanis rendszerint visszaesik az emberek tisztasági morálja. A 2014-es tisztasági kampány középpontjában továbbra is a kutyaürülék és a cigarettacsikk áll, noha az elmúlt évek során jelentős javulást tapasztaltak mindkét területen. 2005 és 2012 között például 31 százalékkal csökkent az eldobált csikkek száma, vagyis míg 2005-ben 868 millió landolt a járdákon, buszmegállókban és egyéb helyeken, addig 2012-ben már csak 600 millió. Tavaly már mintegy 72 millió csikk végezte szabályosan a köztéri szemetesekben – 2009-ben ez a szám még csak 6,65 millióra rúgott.

Azt is sikerült elérni, hogy a kutyatartók nagy részének ma már magától értetődő dolog legyen, hogy az utcán is feltakarít kedvence után – ebben városszerte 3 ezer ingyenes zacskóautomata és 24 ezer gyűjtőedény van a segítségükre. Bécs szemeteseiben ma már naponta több mint 47.200 teli zacskó landol, ami a lakosság közérzetén is meglátszik: míg 2008-ban a bécsieknek csupán 34 százaléka érezte úgy, hogy javult a kutyagumi helyzet, addig 2013-ban már 66 százalék.

Lényegesen javult a fegyelem az illegálisan az utcákra kihelyezett lomok esetében is: 2008 és 2013 között például csaknem 75 százalékkal kevesebb, összesen 463 hűtőszekrénytől próbált ily módon megszabadulni a tulajdonosa. Az összes lom esetében 31 százalékos a javulás, kóbor bevásárlókocsikból pedig 45 százalékkal találtak kevesebbet a bécsi közterület-felügyelők, a Waste Watcher-ek. A civilben és egyenruhában egyaránt járőröző szemétőrség 2008 óta összesen 35 ezer esetben intézkedett.
De nemcsak a kilátásba helyezett büntetés, hanem az információk könnyű hozzáférhetősége is hozzájárul a bécsiek tisztasági moráljának javulásához: a város online térképén ugyanis egy kattintással bárki megtudhatja, hogy hol van a legközelebbi hulladékgyűjtő sziget, szeméttelep, veszélyes hulladék átvevőhely vagy zacskóautomata. 2012 novembere óta pedig még egy okostelefonos alkalmazás, a 48er-App is a bécsiek segítségére van.

Kapcsolódó tartalom:ausztria bécs hulladékgyüjtés

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát

Az idei volt a valaha mért legmelegebb nyár Szlovéniában.

Létrehozva:

14 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az idei volt a legmelegebb és az egyik legszárazabb meteorológiai nyár Szlovéniában a rendszeres, összehasonlítható mérések 1950. évi kezdete óta – közölte a szlovén környezetvédelmi ügynökség (ARSO). A június, a július és az augusztus átlaghőmérséklete 2,8 Celsius-fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti referenciaidőszak átlagát – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az eddigi rekordot 2003-ban és 2024-ben mérték, amikor 2,4 fokos pozitív eltérést jegyeztek fel. Gregor Vertacnik klimatológus közölte: a napi maximum-hőmérsékletek esetében még nagyobb, 3,6 fokos volt az eltérés, míg az éjszakai, illetve napi minimumértékek átlagosan 1,9 fokkal haladták meg a referenciaidőszak értékeit. Az idei volt egyben a legnaposabb szlovéniai nyár is az erre vonatkozó összehasonlítható mérések 1960-as kezdete óta: a napsütéses órák száma 18 százalékkal haladta meg a sokéves átlagot.

Országos szinten 2026 nyara a hetedik legszárazabb volt 1950 óta, Szlovénia délkeleti részének egyes területein ugyanakkor még soha nem mértek ilyen kevés csapadékot nyáron. Mindhárom nyári hónap az átlagosnál lényegesen melegebb volt. Augusztus átlaghőmérséklete 3,7 fokkal haladta meg az 1991-2020-as átlagot, így nemcsak a legmelegebb augusztus, hanem összességében a legmelegebb hónap is volt Szlovéniában az összehasonlítható mérések 1950-es kezdete óta. A nyarat két hosszú hőhullám jellemezte. Az első június végén érte el az országot, és új júniusi hőmérsékleti rekordot hozott: a Vipava-völgyben fekvő Podnanosban 38,7 Celsius-fokot mértek.

A nyár legmagasabb hőmérsékletét a második hőhullám idején, augusztus 2-án Koperben jegyezték fel, ahol 40,1 Celsius-fokig emelkedett a hőmérő higanyszála. Szlovénia abszolút melegrekordja azonban nem dőlt meg: továbbra is a 2013. augusztus 8-án Cerkljében mért 40,8 Celsius-fok a legmagasabb érték. A tartós hőség és a csapadékhiány súlyos aszályt okozott az ország nagy részén. Az ARSO szerint bár korábban is előfordultak hasonló aszályos időszakok, gyakoriságuk az utóbbi évtizedekben növekedett. Az 1981 és 2025 közötti időszak tíz legszárazabb éve közül nyolcat 2000 után jegyeztek fel.

Az ügynökség szerint 2000 óta nyolc évben kellett természeti katasztrófahelyzetet kihirdetni az aszály miatt, az idei pedig ezek közül a legkiterjedtebb és legsúlyosabb volt. A szárazság jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban. Több szlovéniai folyó vízállása rekordalacsony szintre süllyedt a nyáron, miközben a vízhőmérsékleti rekordok is megdőltek. A Loznica folyón 32,5, a Száván 30,2 Celsius-fokos vízhőmérsékletet mértek.

Rekordmagas hőmérsékletet mértek a Bledi- és a Bohinji-tóban is. Koperben az Adriai-tenger legmagasabb idei vízhőmérséklete 30,2 Celsius-fok volt. A szlovén tengerpart abszolút rekordját viszont továbbra is a 2010-ben mért 31,1 Celsius-fok tartja. Az ARSO előrejelzése szerint a nyárias idő a jövő hét elejéig folytatódik, majd szerdán és csütörtökön hidegfront vonul át Szlovénián, amely lehűlést és várhatóan csapadékot is hoz.

Tovább olvasom