Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Rekordérdeklődés a távhő-korszerűítésre – 134 milliárd forintos igény érkezett be

A második benyújtási szakasz csütörtöki zárásáig 65 kérelemben összesen 73,6 milliárd forint támogatást igényeltek a távfűtési rendszerek infrastruktúrájának fejlesztéséhez.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A rendelkezésre álló 45 milliárd forintos keret kimerülése miatt a harmadik szakasz pénteki meghirdetése elmaradt, a felhívást a pályázatkezelő felfüggesztette – jelentette be hivatalos Facebook-oldalán az Energiaügyi Minisztérium (EM) – írja az alternativenergia.hu. A Jedlik Ányos Energetikai Program elsőként, júniusban megnyílt kiírása 25 milliárd forinttal az energiahatékonyság fokozását, 20 milliárd forinttal pedig a megújuló energia alapú hőforrások, hulladékhő hasznosítását és meglévő távhővezetékkel való összekapcsolásukat segíti. Egy pályázó minimum 20 millió, de maximum 1,5 milliárd forint támogatást igényelhet. A felső határhoz közeli vagy azt elérő igényt 24 kérelemben jeleztek a szolgáltatók – emlékeztetett a minisztérium.

Az Energiaügyi Minisztérium 2025 nyarán több mint 100 milliárd forint támogatást tett elérhetővé a távfűtés korszerűsítésére. A távhőtermelők a Jedlik-program egy önálló kiírásában 51 milliárd forintot nyerhetnek el rendszereik zöldítésére. A társasházi lakóközösségek 5 milliárd forintos keretösszegű pályázaton kaphatnak 100 százalékos támogatást távolról leolvasható okosmérők telepítésére. A három felhívásra összesen 134 milliárd forintnyi igény érkezett már be, a tárca vizsgálja a többletforrás biztosításának lehetőségét.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák