Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Rekordhosszúságúak voltak a kánikulai időszakok idén nyáron Franciaországban

Rekordhosszúságúak voltak a kánikulai időszakok idén nyáron Franciaországban: a három hőhullám összességében 33 kánikulai napot eredményezett, és a klímaváltozás által meghatározott jövő előképe volt erdőtüzekkel, szárazságokkal és heves viharokkal tarkítva – derül ki a francia meteorológiai intézet kedden közzétett értékeléséből.

Létrehozva:

|

Az 1991-2000-es évek átlaghőmérsékletéhez képest 2,3 Celsius-fokkal melegebb volt idén nyáron, ami 2003 után a második legmelegebb nyarat (június-július-augusztus) eredményezte 1900 – a feljegyzések kezdete – óta. A Météo France szerint a klímaváltozás hatásait egyre jobban lehet érezni: az elmúlt nyolc év nyarai közül hat a top 10-ben szerepel. Az értékelést készítő Samuel Morin meteorológus szerint mindez a jövőt vetíti előre. Véleménye szerint 2050 körül arra kell számítani, hogy a nyaraknak körülbelül a fele hasonlóan meleg vagy még az ideinél is melegebb lesz. Még akkor is, ha a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátása csökken. A kánikulai időszakok következményei az elmúlt hónapok alapján drámaiak: pusztító erdőtüzek olyan övezetekben is, amelyeket eddig nem fenyegettek a tüzek, állandósuló szárazságok, és a szélsőséges időjárási jelenségek, a viharok, az áradások gyakorisága.

Az első kánikulai időszak idén júniusban sújtotta Franciaországot, amire korábban nem volt példa, majd júliusban és augusztusban is kéthetes kánikula volt. Összesen 33 napon át. A minimumhőmérsékletek rekordja 86 helyen dőlt meg “a trópusi éjszakákkal”, amikor is a hőmérő higanyszála nem süllyedt 20 Celsius-fok alá, megnehezítve az emberi szervezet felfrissülését. A dél-franciaországi Nizzában például egymást követő 61 éjszaka számított trópusinak. A csapadékhiány miatt a hőhullámok szárazsággal jártak együtt, amitől az ország teljes területe szenvedett, és ami gyakoribbá tette a bozóttüzeket. Az év eleje óta mintegy 62 ezer hektárnyi erdő vált a tűz martalékává, míg átlagosan 8500 szokott lenni ez a szám nyár végén. Jóllehet az erőtüzeknek nem voltak áldozatai, a mezőgazdaságot jelentősen sújtotta: 18 százalékkal kevesebb kukoricára és 20 százalékkal kevesebb burgonyára kell számítani idén az előző évek terméseihez képest. A francia kormány ezért támogatásokat irányzott elő a gazdáknak.

A heves viharok is jellemzőek voltak az idei nyárra. Korzika szigetén augusztus 18-án öten életüket vesztették egy szélviharban. A klímaváltozás egyre gyakoribbá, komolyabbá és intenzívebbé teszi ezeket az időjárási jelenségeket – figyelmeztetett Samuel Morin. Mindezek következtében a klímahelyzet a politikai viták kereszttüzébe került, és a kormány energetikai “józanságra” kérte a lakosságot, miután Emmanuel Macron államfő szavai szerint az ország “nagy változás” előtt áll. A baloldali ellenzék és környezetvédő szervezetek ugyanakkor azzal vádolják a kormányzatot, hogy nem tesz eleget a klímaváltozás hatásainak megfékezésére.

Advertisement



mti

Advertisement

Zöldinfó

Rekordalacsony vízállás okozott gondot Budapesten: be kellett avatkozni a Lágymányosi-öbölben

A Duna rekordalacsony szintje miatt a Lágymányosi-öböl kotrásával biztosították a Kelenföldi erőmű vízellátását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Duna rekordalacsony szintje miatt a Lágymányosi-öböl kotrásával biztosították a Veolia Csoporthoz tartozó Budapesti Erőmű Zrt. (BERT) Kelenföldi Erőművének vízellátását, a válsághelyzet megelőzésére 20 millió forintot fordítottak – közölte az alternativenergia.hu. Felidézték: az erőmű szakemberei rekordgyorsasággal, 2 nap alatt előkészítették és augusztus első hetében a Lágymányosi-öböl 50 méteres partszakaszán kotrással, 50-100 centiméterrel mélyítették a medret, a megfelelő technológia mellett, jogszabályi előírásoknak megfelelően. A kitermelt 300-400 köbméternyi hordalékot a partélen terítették szét a tájékoztatás szerint. Az erőmű több mint 110 éves történetében még nem volt arra példa, hogy az üzemvitel biztonsága és az öböl élővilágának megtartása érdekében kotrást kelljen alkalmazni.

A Kelenföldi Erőmű a villamosáram-termeléshez szükséges vizet a Lágymányosi-öbölből kapja, berendezéseinek biztonságos és zavartalan működéséhez elengedhetetlen a folyamatos hűtő-és nyersvíz utánpótlása, ennek hiányában súlyos üzemzavarok léphetnének fel, ami a termelést is veszélyeztetheti. Kettős kihívást kellett az erőmű szakembereinek rövid idő alatt megoldaniuk: egyrészt a Duna rekordalacsony vízszintje miatt kialakuló üzembiztonsági vészhelyzetet elhárítani, másrészt biztosítani a folyamatos villamosenergiatermelést, hiszen az extrém kánikula miatt az országos energiaigény is megugrott – írták.

Az erőmű Budapest legrégebbi városi erőműve. Nyáron közel 41 ezer lakás és 1800 közület számára biztosít használati melegvizet, télen pedig a távfűtésért is felel. A nyári időszakban a lakossági melegvíz-ellátás teljesen zavartalan maradt, és a munkavégzés idején arra is figyeltek, hogy a munka zaja ne zavarja a környéken élőket és dolgozókat.

Advertisement

Közölték, hogy az üzemi vészhelyzet megelőzése az energiatermelés mellett az élővilág túlélését is támogatta, mert a vízkivétel folyamatos áramlást biztosít, így mesterségesen cseréli és oxigénnel dúsítja az álló vizet, ami segít megóvni és fenntartani az öböl élővilágát.

A Veolia Magyarország a magyarországi energia-, víz- és hulladékgazdálkodási piacon vezető szereplő. Több mint 63 állami és önkormányzati intézményt, 42 egészségügyi és szociális intézményt és 40 ipari telephelyet lát el energiával, és 17 városban több mint 400 ezer távfűtéses lakás és közintézmény fűtését biztosítja. Vízüzleti leányvállalatai évente 16 millió köbméter ivóvizet szállítanak lakossági fogyasztóknak, 21 millió köbméter szennyvíz és csapadékvíz elvezetéséről és kezeléséről gondoskodnak, 360 ezer lakost kiszolgálva.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák