Zöldinfó
Rekordhosszúságúak voltak a kánikulai időszakok idén nyáron Franciaországban
Rekordhosszúságúak voltak a kánikulai időszakok idén nyáron Franciaországban: a három hőhullám összességében 33 kánikulai napot eredményezett, és a klímaváltozás által meghatározott jövő előképe volt erdőtüzekkel, szárazságokkal és heves viharokkal tarkítva – derül ki a francia meteorológiai intézet kedden közzétett értékeléséből.
Az 1991-2000-es évek átlaghőmérsékletéhez képest 2,3 Celsius-fokkal melegebb volt idén nyáron, ami 2003 után a második legmelegebb nyarat (június-július-augusztus) eredményezte 1900 – a feljegyzések kezdete – óta. A Météo France szerint a klímaváltozás hatásait egyre jobban lehet érezni: az elmúlt nyolc év nyarai közül hat a top 10-ben szerepel. Az értékelést készítő Samuel Morin meteorológus szerint mindez a jövőt vetíti előre. Véleménye szerint 2050 körül arra kell számítani, hogy a nyaraknak körülbelül a fele hasonlóan meleg vagy még az ideinél is melegebb lesz. Még akkor is, ha a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátása csökken. A kánikulai időszakok következményei az elmúlt hónapok alapján drámaiak: pusztító erdőtüzek olyan övezetekben is, amelyeket eddig nem fenyegettek a tüzek, állandósuló szárazságok, és a szélsőséges időjárási jelenségek, a viharok, az áradások gyakorisága.
Az első kánikulai időszak idén júniusban sújtotta Franciaországot, amire korábban nem volt példa, majd júliusban és augusztusban is kéthetes kánikula volt. Összesen 33 napon át. A minimumhőmérsékletek rekordja 86 helyen dőlt meg “a trópusi éjszakákkal”, amikor is a hőmérő higanyszála nem süllyedt 20 Celsius-fok alá, megnehezítve az emberi szervezet felfrissülését. A dél-franciaországi Nizzában például egymást követő 61 éjszaka számított trópusinak. A csapadékhiány miatt a hőhullámok szárazsággal jártak együtt, amitől az ország teljes területe szenvedett, és ami gyakoribbá tette a bozóttüzeket. Az év eleje óta mintegy 62 ezer hektárnyi erdő vált a tűz martalékává, míg átlagosan 8500 szokott lenni ez a szám nyár végén. Jóllehet az erőtüzeknek nem voltak áldozatai, a mezőgazdaságot jelentősen sújtotta: 18 százalékkal kevesebb kukoricára és 20 százalékkal kevesebb burgonyára kell számítani idén az előző évek terméseihez képest. A francia kormány ezért támogatásokat irányzott elő a gazdáknak.
A heves viharok is jellemzőek voltak az idei nyárra. Korzika szigetén augusztus 18-án öten életüket vesztették egy szélviharban. A klímaváltozás egyre gyakoribbá, komolyabbá és intenzívebbé teszi ezeket az időjárási jelenségeket – figyelmeztetett Samuel Morin. Mindezek következtében a klímahelyzet a politikai viták kereszttüzébe került, és a kormány energetikai “józanságra” kérte a lakosságot, miután Emmanuel Macron államfő szavai szerint az ország “nagy változás” előtt áll. A baloldali ellenzék és környezetvédő szervezetek ugyanakkor azzal vádolják a kormányzatot, hogy nem tesz eleget a klímaváltozás hatásainak megfékezésére.
mti
Zöldinfó
Tiszta energiára építené át Európa energiafogyasztását az EU
Európának át kell alakítania energiafogyasztási szokásait.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Amikor fosszilis tüzelőanyagokat importálunk, az azokkal együtt járó sokkokat és válságokat is importáljuk, ezért Európának át kell alakítania energiafogyasztási szokásait – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban. Európa energiafogyasztási szokásainak átalakítása mellett érvelt az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, hogy az unió így előzze meg azokat a sokkokat és válságokat, amelyek a fosszilis tüzelőanyagok behozatalával járnak – írja az alternativenergia.hu. Ursula von der Leyen az októberi EU-csúcsot előkészítő európai parlamenti plenáris vitában hangsúlyozta: már most meg kell hozni azokat a stratégiai döntéseket, amelyek a jövőben biztosítják Európa energiafüggetlenségét. Mint mondta, ehhez a fosszilis tüzelőanyagokat Európában előállított tiszta villamos energiával kell felváltani.
Emlékeztetett, hogy a termelés terén az Európai Unió már jelentős előrelépést ért el: tavaly első alkalommal fordult elő, hogy a szél- és napenergia több villamos energiát termelt az EU-ban, mint az összes felhasznált fosszilis tüzelőanyag együttvéve. Von der Leyen szerint ugyanakkor megfelelő infrastruktúrára is szükség van ahhoz, hogy a megtermelt tiszta energia eljusson oda, ahol szükség van rá, ezért sürgette az elektromos hálózatokra vonatkozó uniós intézkedéscsomag elfogadását. Közölte: a javaslat már az uniós társjogalkotók előtt van, és reményét fejezte ki, hogy az év végéig megállapodás születhet róla.
Ursula Von der Leyen hangsúlyozta: a tiszta energia előállítása és célba juttatása önmagában nem elegendő, Európának növelnie kell a villamosenergia-felhasználás arányát is. Jelenleg a villamos energia az EU végső energiafogyasztásának kevesebb mint egynegyedét teszi ki. Az Európai Bizottság villamosítási cselekvési terve ezért azt a célt tűzi ki, hogy az arányt megduplázzák 2040-re.
A bizottsági elnök szerint a cél elérésével az Európai Unió évente mintegy 260 milliárd euróval csökkenthetné a fosszilis energia importját. Von der Leyen hozzátette: az Európai Bizottság az elkövetkező hónapokban további intézkedéseket terjeszt elő annak érdekében, hogy lehetővé tegye e célok megvalósítását. “Minden egyes elektron tiszta energia, amelyet az Európai Unióban termelünk és használunk fel, olyan energia, amelyet nem kell a kiszámíthatatlan globális piacokról importálnunk” – mutatott rá. Beszédében elmondta továbbá, hogy az Európai Bizottság meg kívánja erősíteni a közös energiabeszerzést, és stratégiai párbeszédet kezdeményez az európai olajfinomítókkal a költségek csökkentése és az ellátásbiztonság erősítése érdekében.
Közölte: az energiaárak emelkedése február vége óta 100 milliárd euróval növelte Európa fosszilis energiahordozók behozatalára fordított kiadásait. Február vége óta a földgáz ára 140 százalékkal emelkedett, a dízel ára pedig megduplázódott. Ez a nyomás a vállalkozásokat és a háztartásokat egyaránt érinti, és a tél közeledtével tovább fokozódhat – figyelmeztetett. A bizottsági elnök szerint ezért azonnali intézkedésekre van szükség. Rövid távon célzott, személyre szabott támogatásokat szorgalmazott a legalacsonyabb jövedelműeknek a magas energiaárak hatásainak enyhítésére.
Az általános támogatásokat ugyanakkor elutasította, mivel azok véleménye szerint növelnék a keresletet, nagyobb mértékben kedveznének a magasabb jövedelműeknek és jelentős költségekkel járnának. Von der Leyen bejelentette, hogy az Európai Bizottság stratégiai párbeszédet indít az európai olajfinomítókkal, a kezdeményezés célja a költségek csökkentése és annak biztosítása, hogy Európa – egyebek mellett a védelmi ágazat számára – rendelkezzen a szükséges energiaellátással.
Miután a G7-országok megállapodtak 100 millió hordó kőolaj és dízel stratégiai tartalékokból történő felszabadításáról, az EU további egy év rugalmasságot biztosítana az exportőröknek az uniós metánszabályok alkalmazásában, hogy az energiapiaci válság idején elkerülhetők legyenek a további költségek.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaVáltoznak a parkolási szabályok Budapesten a nehezebb autóknál
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaGigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik
-
Zöldinfó23 óra telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaJelentősen csökkentik a dízel szabályozott árát Szlovéniában
