Zöldinfó
Rekordhosszúságúak voltak a kánikulai időszakok idén nyáron Franciaországban
Rekordhosszúságúak voltak a kánikulai időszakok idén nyáron Franciaországban: a három hőhullám összességében 33 kánikulai napot eredményezett, és a klímaváltozás által meghatározott jövő előképe volt erdőtüzekkel, szárazságokkal és heves viharokkal tarkítva – derül ki a francia meteorológiai intézet kedden közzétett értékeléséből.
Az 1991-2000-es évek átlaghőmérsékletéhez képest 2,3 Celsius-fokkal melegebb volt idén nyáron, ami 2003 után a második legmelegebb nyarat (június-július-augusztus) eredményezte 1900 – a feljegyzések kezdete – óta. A Météo France szerint a klímaváltozás hatásait egyre jobban lehet érezni: az elmúlt nyolc év nyarai közül hat a top 10-ben szerepel. Az értékelést készítő Samuel Morin meteorológus szerint mindez a jövőt vetíti előre. Véleménye szerint 2050 körül arra kell számítani, hogy a nyaraknak körülbelül a fele hasonlóan meleg vagy még az ideinél is melegebb lesz. Még akkor is, ha a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátása csökken. A kánikulai időszakok következményei az elmúlt hónapok alapján drámaiak: pusztító erdőtüzek olyan övezetekben is, amelyeket eddig nem fenyegettek a tüzek, állandósuló szárazságok, és a szélsőséges időjárási jelenségek, a viharok, az áradások gyakorisága.
Az első kánikulai időszak idén júniusban sújtotta Franciaországot, amire korábban nem volt példa, majd júliusban és augusztusban is kéthetes kánikula volt. Összesen 33 napon át. A minimumhőmérsékletek rekordja 86 helyen dőlt meg “a trópusi éjszakákkal”, amikor is a hőmérő higanyszála nem süllyedt 20 Celsius-fok alá, megnehezítve az emberi szervezet felfrissülését. A dél-franciaországi Nizzában például egymást követő 61 éjszaka számított trópusinak. A csapadékhiány miatt a hőhullámok szárazsággal jártak együtt, amitől az ország teljes területe szenvedett, és ami gyakoribbá tette a bozóttüzeket. Az év eleje óta mintegy 62 ezer hektárnyi erdő vált a tűz martalékává, míg átlagosan 8500 szokott lenni ez a szám nyár végén. Jóllehet az erőtüzeknek nem voltak áldozatai, a mezőgazdaságot jelentősen sújtotta: 18 százalékkal kevesebb kukoricára és 20 százalékkal kevesebb burgonyára kell számítani idén az előző évek terméseihez képest. A francia kormány ezért támogatásokat irányzott elő a gazdáknak.
A heves viharok is jellemzőek voltak az idei nyárra. Korzika szigetén augusztus 18-án öten életüket vesztették egy szélviharban. A klímaváltozás egyre gyakoribbá, komolyabbá és intenzívebbé teszi ezeket az időjárási jelenségeket – figyelmeztetett Samuel Morin. Mindezek következtében a klímahelyzet a politikai viták kereszttüzébe került, és a kormány energetikai “józanságra” kérte a lakosságot, miután Emmanuel Macron államfő szavai szerint az ország “nagy változás” előtt áll. A baloldali ellenzék és környezetvédő szervezetek ugyanakkor azzal vádolják a kormányzatot, hogy nem tesz eleget a klímaváltozás hatásainak megfékezésére.
mti
Zöld Energia
Közel harmadára esett a villanyszámla, miután energiatárolót szereltek be
Egy dán család napelemes rendszerének energiatárolóval történő kiegészítésével jelentősen, évente több százezer forinttal csökkentette villanyszámláját, miközben az akkumulátor az olcsóbb áram tárolásával és a hálózati terhelés kiegyenlítésével is segíti az energiafelhasználást.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Jelentősen csökkentette villanyszámláját egy dán család azzal, hogy a napelemes rendszerét otthoni energiatárolóval egészítette ki. A megoldás nemcsak a saját termelésű áram hatékonyabb felhasználását teszi lehetővé, hanem az olcsóbb időszakokban vásárolt villamos energia eltárolásával is mérsékli a kiadásokat. A szakértők szerint a háztartási akkumulátorok az elektromos hálózat terhelésének kiegyenlítésében is fontos szerepet kaphatnak. A dániai Asnæs településen élő Henrik Lomholdt családjának már nem kell folyamatosan figyelnie, mikor a legolcsóbb az áram. A házukban működő napelemes rendszerhez csatlakoztatott akkumulátor automatikusan tárolja az energiát, amelyet a család később, például az esti órákban használhat fel. „Az a nagyszerű benne, hogy szinte semmivel sem kell foglalkozni. Minden automatikusan működik” – mondta Henrik Lomholdt, aki szerint a rendszer nyáron különösen jelentős megtakarítást eredményez. A család éves villamosenergia-költsége a napelemek és az energiatároló telepítése előtt nagyjából 1,1–1,2 millió forint volt. A rendszer kiépítése óta ez az összeg mindössze mintegy 370 ezer forintra csökkent évente. Ez évente megközelítőleg 740–790 ezer forintos megtakarítást jelent. A család a nyári hónapokban szinte teljes egészében saját maga fedezi villamosenergia-igényét.
Télen a rendszer más módon segít csökkenteni a költségeket: az akkumulátor az olcsóbb időszakokban töltődik fel, a háztartás pedig a drágább órákban a tárolt energiát használja fel. Így mérsékelhető a hálózatból vásárolt, magasabb árú villamos energia mennyisége.
Henrik Lomholdt szerint a napelemek megvásárlásakor egyértelmű döntés volt az akkumulátor beépítése is. A tárolóval kiegészített rendszer hozzávetőleg egyharmaddal került többe, mint az akkumulátor nélküli változat, de a tulajdonos úgy számol, hogy a magasabb kezdeti beruházás gyorsabban megtérülhet. Várakozásai szerint az energiatároló körülbelül nyolc év után kezdhet tényleges nyereséget termelni.
Az elektromos hálózatnak is segíthetnek az akkumulátorok
A háztartási energiatárolók előnyei túlmutatnak az egyéni megtakarításokon. A megfelelően vezérelt akkumulátorok hozzájárulhatnak a villamosenergia-hálózat terhelésének kiegyenlítéséhez is. Amikor sok háztartás egyszerre fogyaszt nagy mennyiségű áramot, vagy a napelemes rendszerek egy időben jelentős mennyiségű energiát táplálnak a hálózatba, megnőhet a helyi infrastruktúra terhelése. Az akkumulátorok a termelés és a fogyasztás időbeli eltéréseinek mérséklésével segíthetnek a meglévő hálózati kapacitás hatékonyabb kihasználásában.
Henrik Madsen, a Dán Műszaki Egyetem (DTU) professzora egy, a Trefor energiaszolgáltatóhoz tartozó, viszonylag nagy terhelésű hálózati szakaszt vizsgált. Mérései szerint a hálózat átlagos kihasználtsága ezen a területen mindössze 15 százalék körül alakult. A professzor szerint az akkumulátorokkal kiegyenlíthetők a fogyasztási és termelési csúcsok, ami megfelelő feltételek mellett jelentősen növelheti a meglévő hálózat hasznosítható kapacitását. Ez mérsékelheti az új hálózati beruházások iránti igényt is, bár a tényleges lehetőségek az adott hálózati szakasz műszaki adottságaitól függnek.
Egyre többen választanak otthoni energiatárolót
A dániai adatok alapján a háztartási akkumulátorok iránti érdeklődés is növekszik. A Dán Napelem Szövetség adatai szerint az egyik tavalyi negyedévben 546 otthoni akkumulátort telepítettek, míg a következő év második negyedévében már 1403 ilyen berendezést helyeztek üzembe. Tavaly szeptember óta összesen több mint 3700 háztartási energiatároló telepítése történt meg, írja az alternativenergia.hu.
forrás: Dansk Solcelleforening / TV2 ØST/ alternativenergia.hu
A növekedés egyik oka, hogy a háztartások egyre inkább felismerik a napelemes rendszerek és az akkumulátorok együttes alkalmazásának előnyeit. A napközben megtermelt, alacsonyabb értékesítési árú többletenergia helyben tárolható, majd később felhasználható, amikor a hálózati villamos energia drágább.
A szövetség elnöke, Flemming Kristensen egy másik szempontot is kiemelt: az energiatárolók áramszünetek esetén tartalék energiaforrást jelenthetnek. A tényleges ellátásbiztonság azonban attól is függ, hogy az inverter és a rendszer képes-e hálózattól függetlenül működni, illetve milyen fogyasztókat tud ellátni. A szakember szerint a napelemes rendszerek értékesítésekor egyre gyakrabban eleve akkumulátorral együtt kínálják a berendezéseket, vagy legalább olyan invertert telepítenek, amely később energiatárolóval is kiegészíthető.
A dán példa azt mutatja, hogy az otthoni akkumulátor nem csupán a saját termelésű napenergia jobb kihasználását teszi lehetővé. Az energiatárolás az időjárásfüggő termelés és a változó áramárak mellett a háztartások költségeinek mérséklésében, valamint a villamosenergia-rendszer rugalmasabb működésében is szerepet játszhat.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaJó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
