Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Rekordhosszúságúak voltak a kánikulai időszakok idén nyáron Franciaországban

Rekordhosszúságúak voltak a kánikulai időszakok idén nyáron Franciaországban: a három hőhullám összességében 33 kánikulai napot eredményezett, és a klímaváltozás által meghatározott jövő előképe volt erdőtüzekkel, szárazságokkal és heves viharokkal tarkítva – derül ki a francia meteorológiai intézet kedden közzétett értékeléséből.

Létrehozva:

|

Az 1991-2000-es évek átlaghőmérsékletéhez képest 2,3 Celsius-fokkal melegebb volt idén nyáron, ami 2003 után a második legmelegebb nyarat (június-július-augusztus) eredményezte 1900 – a feljegyzések kezdete – óta. A Météo France szerint a klímaváltozás hatásait egyre jobban lehet érezni: az elmúlt nyolc év nyarai közül hat a top 10-ben szerepel. Az értékelést készítő Samuel Morin meteorológus szerint mindez a jövőt vetíti előre. Véleménye szerint 2050 körül arra kell számítani, hogy a nyaraknak körülbelül a fele hasonlóan meleg vagy még az ideinél is melegebb lesz. Még akkor is, ha a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátása csökken. A kánikulai időszakok következményei az elmúlt hónapok alapján drámaiak: pusztító erdőtüzek olyan övezetekben is, amelyeket eddig nem fenyegettek a tüzek, állandósuló szárazságok, és a szélsőséges időjárási jelenségek, a viharok, az áradások gyakorisága.

Az első kánikulai időszak idén júniusban sújtotta Franciaországot, amire korábban nem volt példa, majd júliusban és augusztusban is kéthetes kánikula volt. Összesen 33 napon át. A minimumhőmérsékletek rekordja 86 helyen dőlt meg “a trópusi éjszakákkal”, amikor is a hőmérő higanyszála nem süllyedt 20 Celsius-fok alá, megnehezítve az emberi szervezet felfrissülését. A dél-franciaországi Nizzában például egymást követő 61 éjszaka számított trópusinak. A csapadékhiány miatt a hőhullámok szárazsággal jártak együtt, amitől az ország teljes területe szenvedett, és ami gyakoribbá tette a bozóttüzeket. Az év eleje óta mintegy 62 ezer hektárnyi erdő vált a tűz martalékává, míg átlagosan 8500 szokott lenni ez a szám nyár végén. Jóllehet az erőtüzeknek nem voltak áldozatai, a mezőgazdaságot jelentősen sújtotta: 18 százalékkal kevesebb kukoricára és 20 százalékkal kevesebb burgonyára kell számítani idén az előző évek terméseihez képest. A francia kormány ezért támogatásokat irányzott elő a gazdáknak.

A heves viharok is jellemzőek voltak az idei nyárra. Korzika szigetén augusztus 18-án öten életüket vesztették egy szélviharban. A klímaváltozás egyre gyakoribbá, komolyabbá és intenzívebbé teszi ezeket az időjárási jelenségeket – figyelmeztetett Samuel Morin. Mindezek következtében a klímahelyzet a politikai viták kereszttüzébe került, és a kormány energetikai “józanságra” kérte a lakosságot, miután Emmanuel Macron államfő szavai szerint az ország “nagy változás” előtt áll. A baloldali ellenzék és környezetvédő szervezetek ugyanakkor azzal vádolják a kormányzatot, hogy nem tesz eleget a klímaváltozás hatásainak megfékezésére.

Advertisement



mti

Advertisement

Zöldinfó

Minierdők, úszólápok és szenzoros kertek: különleges fenntarthatósági projektek indulnak

Tizennyolc projekt részesült elismerésben az idei Föld bajnokai pályázaton.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Tizennyolc projekt részesült elismerésben az E.ON óvodai, általános iskolai és gimnáziumi közösségek fenntarthatósági kezdeményezéseinek megvalósítását támogató, Föld bajnokai elnevezésű környezetvédelmi pályázaton – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Dunántúl, Pest megye és Budapest áramhálózatát üzemeltető energiacég negyedik éve futó Föld bajnokai pályázatán idén 9 óvodai, 6 általános iskolai és 3 középiskolai pályázat részesült elismerésben és egyenként legfeljebb 2,5 millió forintos támogatásban. Mint írták, a nyertesek a hőséghullámok, a folyószennyezések és a hulladék-túltermelés problémáira is szolgáltak megoldási javaslatokkal.

A zsűri tagjai Guntram Würzberg, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója; Ürge-Vorsatz Diána fizikus, az ENSZ klímajelentéseket készítő testületének (IPCC) alelnöke; Pokorny Lia színésznő, egy a fenntarthatóság jegyében összeállított receptgyűjtemény szerzője; Nagy Réka újságíró, kommunikációs szakértő és Szomolányi Katalin, a Planet Fanatics’ Network alapítója és ügyvezetője voltak. A tájékoztatás szerint a győztesek között van a budapesti Kolozsvár Utcai Óvoda, amelynek Árnyékmentő erdő projektjében az óvodások Miyawaki-minierdő kialakítására készülnek. A szigetszentmiklósi gimnazisták több éve futó projektjük folytatásaként úszólápszigetekkel, vízminőség-méréssel és drónos megfigyeléssel segítenék a 2020-as olajszennyezés által sújtott Ráckevei-Duna-ág újjászületését.

Záhonyban a Tisza folyó kavicsos medrét és magát a folyót is kicsiben az iskolába költöztetik, és alapos vizsgálatnak vetik alá. Penészleken az óvodások az Andokban élő őslakók tudását használnák saját környezeti problémáik megoldására: földbe süllyesztett, úgynevezett “walipini üvegházuk” nyáron hűt, télen fűt, a gyerekek pedig a szüleikkel és az idősek klubjával együtt hasznos konyhakerti növényeket termesztenek majd benne. Kulcson az ország első közüzemi szélturbinája mellől indul az óvodások új, természetismereti tanösvénye, a Váci Deákvári Óvodában pedig a panelházak között egyfajta oázist terveznek létrehozni. A tótkomlósi Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában szlovák motívumokkal díszített táska és tolltartó készül kinőtt farmerekből a körforgásos gazdaság jegyében, a székesfehérvári Tóparti Gimnázium diákjai pedig a büfékukák tartalmát elemezve terveznek hulladékcsökkentő programot.

Advertisement

A budapesti Szőlőszem Óvoda szenzoros kertje az autizmussal élő gyerekek igényeire hangolódik, a Vakok Intézetének Braille-feliratos magaságyásaiban pedig a növények tapintással, illattal és ízekkel “válaszolnak” a diákoknak. A közleményben emlékeztettek arra, hogy a 2025-ös Föld bajnokai pályázat nyerteseinek munkája nyomán Vácon elkészült az ország első iskolai szivacskertje, Decsen óvodás tyúkfarm, Visegrádon denevérmonitorozó állomás működik, Kunpeszéren 800 fás klímaerdőt és lepkekertet alakítottak ki, a Budapest School pedig permakultúrás zöld oázist teremtett a főváros aszfaltján.

A pályázat révén eddig összesen 100 millió forinttal támogatta az E.ON a nyertes intézményeket Magyarországon. A gyermekek és a pedagógusok által közösen, sokszor a szülők és a települések közreműködésével valóra váltott ötletek lokálisak, de a hatásuk a szemléletformálást és a pozitív környezeti következményeket tekintve is időben és térben is sokkal messzebbre mutat – áll az összegzésben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák