Zöldinfó
Rekordhosszúságúak voltak a kánikulai időszakok idén nyáron Franciaországban
Rekordhosszúságúak voltak a kánikulai időszakok idén nyáron Franciaországban: a három hőhullám összességében 33 kánikulai napot eredményezett, és a klímaváltozás által meghatározott jövő előképe volt erdőtüzekkel, szárazságokkal és heves viharokkal tarkítva – derül ki a francia meteorológiai intézet kedden közzétett értékeléséből.
Az 1991-2000-es évek átlaghőmérsékletéhez képest 2,3 Celsius-fokkal melegebb volt idén nyáron, ami 2003 után a második legmelegebb nyarat (június-július-augusztus) eredményezte 1900 – a feljegyzések kezdete – óta. A Météo France szerint a klímaváltozás hatásait egyre jobban lehet érezni: az elmúlt nyolc év nyarai közül hat a top 10-ben szerepel. Az értékelést készítő Samuel Morin meteorológus szerint mindez a jövőt vetíti előre. Véleménye szerint 2050 körül arra kell számítani, hogy a nyaraknak körülbelül a fele hasonlóan meleg vagy még az ideinél is melegebb lesz. Még akkor is, ha a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátása csökken. A kánikulai időszakok következményei az elmúlt hónapok alapján drámaiak: pusztító erdőtüzek olyan övezetekben is, amelyeket eddig nem fenyegettek a tüzek, állandósuló szárazságok, és a szélsőséges időjárási jelenségek, a viharok, az áradások gyakorisága.
Az első kánikulai időszak idén júniusban sújtotta Franciaországot, amire korábban nem volt példa, majd júliusban és augusztusban is kéthetes kánikula volt. Összesen 33 napon át. A minimumhőmérsékletek rekordja 86 helyen dőlt meg “a trópusi éjszakákkal”, amikor is a hőmérő higanyszála nem süllyedt 20 Celsius-fok alá, megnehezítve az emberi szervezet felfrissülését. A dél-franciaországi Nizzában például egymást követő 61 éjszaka számított trópusinak. A csapadékhiány miatt a hőhullámok szárazsággal jártak együtt, amitől az ország teljes területe szenvedett, és ami gyakoribbá tette a bozóttüzeket. Az év eleje óta mintegy 62 ezer hektárnyi erdő vált a tűz martalékává, míg átlagosan 8500 szokott lenni ez a szám nyár végén. Jóllehet az erőtüzeknek nem voltak áldozatai, a mezőgazdaságot jelentősen sújtotta: 18 százalékkal kevesebb kukoricára és 20 százalékkal kevesebb burgonyára kell számítani idén az előző évek terméseihez képest. A francia kormány ezért támogatásokat irányzott elő a gazdáknak.
A heves viharok is jellemzőek voltak az idei nyárra. Korzika szigetén augusztus 18-án öten életüket vesztették egy szélviharban. A klímaváltozás egyre gyakoribbá, komolyabbá és intenzívebbé teszi ezeket az időjárási jelenségeket – figyelmeztetett Samuel Morin. Mindezek következtében a klímahelyzet a politikai viták kereszttüzébe került, és a kormány energetikai “józanságra” kérte a lakosságot, miután Emmanuel Macron államfő szavai szerint az ország “nagy változás” előtt áll. A baloldali ellenzék és környezetvédő szervezetek ugyanakkor azzal vádolják a kormányzatot, hogy nem tesz eleget a klímaváltozás hatásainak megfékezésére.
mti
Zöldinfó
Megoldhatják a megújulók Európa energiaár-problémáját
Az EU kiszivárgott terve szerint a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentése és a megújulók jobb integrálása lehet a kulcs az alacsonyabb energiaárakhoz.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Unió új intézkedéseket készíthet elő az energiaárak mérséklése és az európai gazdaság versenyképességének javítása érdekében – írja az alternativenergia.hu. A Bloomberg által ismertetett, kiszivárgott európai bizottsági tervezet szerint Brüsszel a megújuló energiából előállított villamos energia adóterheinek csökkentésével, az elektromos hálózatok fejlesztésével és az intelligens energiafelhasználás ösztönzésével kívánja mérsékelni a fogyasztók és a vállalatok energiaköltségeit. A tervek hátterében az áll, hogy az Európai Unió energiafogyasztásának több mint fele továbbra is fosszilis energiahordozókból származik, miközben a nemzetközi geopolitikai feszültségek és a közel-keleti konfliktusok ismét jelentős nyomást helyeznek az energiaárakra. Az Európai Bizottság szerint Európa túlzottan függ az importált olajtól és földgáztól, ezért fel kell gyorsítani a tiszta energiára való átállást.
A Bloomberg által idézett dokumentum szerint a villamos energia jövedéki adóját a földgázénál alacsonyabb szinten határoznák meg, ami kedvezőbb helyzetbe hozhatná az elektromos alapú energiafelhasználást. Emellett az energiaintenzív iparágak célzott adókedvezményekhez juthatnának, enyhítve az elmúlt években jelentősen emelkedő energiaköltségek hatásait. Az ipari szereplők régóta figyelmeztetnek arra, hogy a magas energiaárak rontják az európai vállalatok versenyképességét, és egyes esetekben termeléscsökkentéshez vagy akár üzembezárásokhoz vezethetnek.
A javaslat másik fontos eleme az elektromos hálózatok korszerűsítése. A cél, hogy a rendszerek hatékonyabban tudják kezelni a nap- és szélerőművek időjárásfüggő termelését, így kevesebb megújuló energiát kelljen korlátozni vagy elveszíteni a hálózati kapacitások hiánya miatt.
Brüsszel emellett jelentősen felgyorsítaná az intelligens fogyasztásmérők telepítését is. A kiszivárgott tervek szerint 2030-ra minden tagállamban a fogyasztók legalább 50 százalékának, 2033-ra pedig legalább 65 százalékának okosmérővel kellene rendelkeznie. Ezek az eszközök lehetővé teszik, hogy a háztartások és vállalkozások a kedvezőbb árú időszakokban használják fel az energiát, ami csökkentheti a villamosenergia-rendszer terhelését és a fogyasztói költségeket is.
A Reuters korábban arról számolt be, hogy az Európai Unió egy átfogó energiastratégián dolgozik, amelynek célja az importált fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentése. Ennek részeként nagyobb hangsúlyt kapna az energiahatékonyság, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák alkalmazása és az intelligens energiahálózatok fejlesztése.
A megújuló energiaforrások térnyerése az elmúlt években ugyan jelentős volt, de a kitűzött célok eléréséhez további gyorsulásra lesz szükség. Az EU-ban a megújuló energia részaránya 2015 és 2024 között 17,8 százalékról 25,2 százalékra nőtt, míg Magyarországon 14,5 százalékról 18,3 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2030-ra 42,5 százalékos, Magyarország pedig 30 százalékos arányt tűzött ki célul, amelyhez a jelenleginél lényegesen gyorsabb bővülésre lesz szükség a következő években. Az Európai Bizottság egyelőre nem kommentálta a kiszivárgott dokumentum tartalmát, a hivatalos javaslat benyújtására várhatóan a következő hónapban kerülhet sor.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaNégy elektromos modellel készül a Suzuki 2030-ig, köztük az új e-Vitarával
