Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Rekordhosszúságúak voltak a kánikulai időszakok idén nyáron Franciaországban

Rekordhosszúságúak voltak a kánikulai időszakok idén nyáron Franciaországban: a három hőhullám összességében 33 kánikulai napot eredményezett, és a klímaváltozás által meghatározott jövő előképe volt erdőtüzekkel, szárazságokkal és heves viharokkal tarkítva – derül ki a francia meteorológiai intézet kedden közzétett értékeléséből.

Létrehozva:

|

Az 1991-2000-es évek átlaghőmérsékletéhez képest 2,3 Celsius-fokkal melegebb volt idén nyáron, ami 2003 után a második legmelegebb nyarat (június-július-augusztus) eredményezte 1900 – a feljegyzések kezdete – óta. A Météo France szerint a klímaváltozás hatásait egyre jobban lehet érezni: az elmúlt nyolc év nyarai közül hat a top 10-ben szerepel. Az értékelést készítő Samuel Morin meteorológus szerint mindez a jövőt vetíti előre. Véleménye szerint 2050 körül arra kell számítani, hogy a nyaraknak körülbelül a fele hasonlóan meleg vagy még az ideinél is melegebb lesz. Még akkor is, ha a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátása csökken. A kánikulai időszakok következményei az elmúlt hónapok alapján drámaiak: pusztító erdőtüzek olyan övezetekben is, amelyeket eddig nem fenyegettek a tüzek, állandósuló szárazságok, és a szélsőséges időjárási jelenségek, a viharok, az áradások gyakorisága.

Az első kánikulai időszak idén júniusban sújtotta Franciaországot, amire korábban nem volt példa, majd júliusban és augusztusban is kéthetes kánikula volt. Összesen 33 napon át. A minimumhőmérsékletek rekordja 86 helyen dőlt meg “a trópusi éjszakákkal”, amikor is a hőmérő higanyszála nem süllyedt 20 Celsius-fok alá, megnehezítve az emberi szervezet felfrissülését. A dél-franciaországi Nizzában például egymást követő 61 éjszaka számított trópusinak. A csapadékhiány miatt a hőhullámok szárazsággal jártak együtt, amitől az ország teljes területe szenvedett, és ami gyakoribbá tette a bozóttüzeket. Az év eleje óta mintegy 62 ezer hektárnyi erdő vált a tűz martalékává, míg átlagosan 8500 szokott lenni ez a szám nyár végén. Jóllehet az erőtüzeknek nem voltak áldozatai, a mezőgazdaságot jelentősen sújtotta: 18 százalékkal kevesebb kukoricára és 20 százalékkal kevesebb burgonyára kell számítani idén az előző évek terméseihez képest. A francia kormány ezért támogatásokat irányzott elő a gazdáknak.

A heves viharok is jellemzőek voltak az idei nyárra. Korzika szigetén augusztus 18-án öten életüket vesztették egy szélviharban. A klímaváltozás egyre gyakoribbá, komolyabbá és intenzívebbé teszi ezeket az időjárási jelenségeket – figyelmeztetett Samuel Morin. Mindezek következtében a klímahelyzet a politikai viták kereszttüzébe került, és a kormány energetikai “józanságra” kérte a lakosságot, miután Emmanuel Macron államfő szavai szerint az ország “nagy változás” előtt áll. A baloldali ellenzék és környezetvédő szervezetek ugyanakkor azzal vádolják a kormányzatot, hogy nem tesz eleget a klímaváltozás hatásainak megfékezésére.

Advertisement



mti

Advertisement

Zöldinfó

Kilencedik éve gyűjtik a régi mobiltelefonokat a gorillák védelméért

Indul a 2026-os Passzold vissza, Tesó! őszi kampány.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Kilencedik éve fut a Passzold vissza, Tesó! használt mobiltelefon visszagyűjtő kampány – írja az alternativenergia.hu. A szervezők várják mindenki jelentkezését, akinek van otthon a fiókjában néhány már nem használt, elavult mobiltelefon, GPS navigátor vagy tablet. Továbbá várják azon cégek jelentkezését is, akik a lecserélt céges flotta-telefonjaikat ajánlják fel. Hagyományosan a gorillák világnapján minden év szeptember 24-én kezdődik a kampány, és az európai hulladékcsökkentési hét utolsó napjáig idén, november 29.-ig tart. A Jane Goodall Intézet még 2018-ban indított közös kampányt a KÖVET Egyesülettel, az Afrikáért Alapítvány, az EMLA és a Védegylet Egyesület segítségével, ami a magyar háztartásokban használt, de használaton kívülre került mobil eszközöket célozza meg.

A mobiltelefonok előállításához szükséges kimerülő készletű koltán nevű ércet Afrikában veszélyeztetett fajok, pl. gorillák és csimpánzok élőhelyén bányásszák, felemésztve ezzel élőhelyüket. A bányászat nem ritkán gyermek- illetve rabszolgamunkával zajlik. Az életciklusuk végén a mobiltelefonok sok esetben hulladékként a környezetet szennyezik tovább. Ezt a folyamatot szeretné megállítani a kezdeményezés, így az együttműködésben résztvevők elhatározták, hogy ezeket a mobilokat újrahasznosítás céljából összegyűjtik. 2018 óta arra kérnek mindenkit, hogy nézzen körül otthon, vegye elő a régi mobiltelefonjait, keressen egy általuk létesített gyűjtőpontot, és dobja be a kihelyezett dobozukba. Ha szeretne valaki gyűjtőpontot a munkahelyén, az irodaházban, ahol dolgozik, az iskolában, ahol tanul, vagy akárcsak egy rendezvényen tudja biztosítani számukra a megjelenést, és meg is hirdeti a leadás lehetőségét, akkor az alábbi elérhetőségeken
jelentkezhet.

Jelenleg hozzávetőlegesen 200 gyűjtőpontjuk van az országban, és 10. 000 db telefont szeretnének idén visszagyűjteni. A kezdeményezés óta mára összesen körülbelül 9 tonnánál tart a gyűjtés. Oktatási segédanyagaik, kiállításuk, videóik teljesen ingyenesen állnak a gyűjtőpontok rendelkezésére, melyekből a saját kampányukat tervezhetik meg. A zárt dobozokban összegyűlt használt telefonokat partnerük a Gorillapont.hu, végső soron a Goldwater Recycling Kft. és az Inter-Metal Recycling Kft. veszi át újrahasznosításra, feldolgozásra. Az akciót a Magyar Telekom Nyrt. támogatja, de a gyűjtés folyamatos fenntartásához továbbra is várjuk a támogatók segítségét. A gyűjtőpontokat a Jane Goodall Intézet saját honlapjára feltöltött térképen, a MOHU honlapján működő keresőben, és a Beeco applikációban találhatják meg.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák