Zöldinfó
Rekordhosszúságúak voltak a kánikulai időszakok idén nyáron Franciaországban
Rekordhosszúságúak voltak a kánikulai időszakok idén nyáron Franciaországban: a három hőhullám összességében 33 kánikulai napot eredményezett, és a klímaváltozás által meghatározott jövő előképe volt erdőtüzekkel, szárazságokkal és heves viharokkal tarkítva – derül ki a francia meteorológiai intézet kedden közzétett értékeléséből.
Az 1991-2000-es évek átlaghőmérsékletéhez képest 2,3 Celsius-fokkal melegebb volt idén nyáron, ami 2003 után a második legmelegebb nyarat (június-július-augusztus) eredményezte 1900 – a feljegyzések kezdete – óta. A Météo France szerint a klímaváltozás hatásait egyre jobban lehet érezni: az elmúlt nyolc év nyarai közül hat a top 10-ben szerepel. Az értékelést készítő Samuel Morin meteorológus szerint mindez a jövőt vetíti előre. Véleménye szerint 2050 körül arra kell számítani, hogy a nyaraknak körülbelül a fele hasonlóan meleg vagy még az ideinél is melegebb lesz. Még akkor is, ha a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátása csökken. A kánikulai időszakok következményei az elmúlt hónapok alapján drámaiak: pusztító erdőtüzek olyan övezetekben is, amelyeket eddig nem fenyegettek a tüzek, állandósuló szárazságok, és a szélsőséges időjárási jelenségek, a viharok, az áradások gyakorisága.
Az első kánikulai időszak idén júniusban sújtotta Franciaországot, amire korábban nem volt példa, majd júliusban és augusztusban is kéthetes kánikula volt. Összesen 33 napon át. A minimumhőmérsékletek rekordja 86 helyen dőlt meg “a trópusi éjszakákkal”, amikor is a hőmérő higanyszála nem süllyedt 20 Celsius-fok alá, megnehezítve az emberi szervezet felfrissülését. A dél-franciaországi Nizzában például egymást követő 61 éjszaka számított trópusinak. A csapadékhiány miatt a hőhullámok szárazsággal jártak együtt, amitől az ország teljes területe szenvedett, és ami gyakoribbá tette a bozóttüzeket. Az év eleje óta mintegy 62 ezer hektárnyi erdő vált a tűz martalékává, míg átlagosan 8500 szokott lenni ez a szám nyár végén. Jóllehet az erőtüzeknek nem voltak áldozatai, a mezőgazdaságot jelentősen sújtotta: 18 százalékkal kevesebb kukoricára és 20 százalékkal kevesebb burgonyára kell számítani idén az előző évek terméseihez képest. A francia kormány ezért támogatásokat irányzott elő a gazdáknak.
A heves viharok is jellemzőek voltak az idei nyárra. Korzika szigetén augusztus 18-án öten életüket vesztették egy szélviharban. A klímaváltozás egyre gyakoribbá, komolyabbá és intenzívebbé teszi ezeket az időjárási jelenségeket – figyelmeztetett Samuel Morin. Mindezek következtében a klímahelyzet a politikai viták kereszttüzébe került, és a kormány energetikai “józanságra” kérte a lakosságot, miután Emmanuel Macron államfő szavai szerint az ország “nagy változás” előtt áll. A baloldali ellenzék és környezetvédő szervezetek ugyanakkor azzal vádolják a kormányzatot, hogy nem tesz eleget a klímaváltozás hatásainak megfékezésére.
mti
Zöldinfó
Energiapiaci feszültség: csökkenő készletek és dráguló üzemanyagok
Az IEA szerint 2027-ig feszes maradhat a dízelpiac, miközben csökken a globális olajkereslet.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) októberi olajpiaci jelentése szerint a közel-keleti háború, az oroszországi és ázsiai kínálat visszaesése, valamint a készletek apadása miatt az év végéig olajpiaci hiány várható, a dízelellátás pedig 2027 második feléig feszes maradhat – írja az alternativenergia.hu. A magas üzemanyagárak már most növelik a szállítási és termékköltségeket, csökkentik a reáljövedelmeket és fékezik a gazdasági aktivitást – közölte a szervezet havi jelentésében. Az IEA előrejelzése szerint a világ olajkereslete 2026 egészében napi 2,6 millió hordóval, 102,4 millió hordóra csökkenhet. A visszaesés hátterében a magas energiaárak és a romló gazdasági kilátások állnak. A szervezet ugyanakkor arra számít, hogy 2027-ben a globális olajkínálat jelentősen növekedhet, és a piac az év első negyedében ismét többletbe kerülhet.
A dízelpiac helyzete különösen feszült. A közel-keleti és oroszországi export szeptemberben együttesen napi 1,3 millió hordóval esett vissza az előző évhez képest, amit az Egyesült Államok és Kína magasabb kivitele csak részben ellensúlyozott. A globális dízel- és gázolajkínálatot a közel-keleti finomítói termelés visszaesése, az ázsiai export csökkenése, valamint az orosz finomítói kapacitásokat ért ukrán dróntámadások is szűkítik.
A finomítói árrések szeptemberben rekordközeli szintre emelkedtek. Az európai dízelárak hordónként mintegy 220 dolláros, az Egyesült Államokban pedig hasonlóan magas szintet értek el. Az árak azóta mérséklődtek, de továbbra is csaknem kétszer akkorák, mint a nyersolaj ára és a válság előtti szintekhez viszonyítva. A szállítási költségek emelkedése miatt Európában, Afrikában és Latin-Amerikában a következő hetekben ismét drágulhat a leszállított dízel.
Az IEA szerint a globális olajkészletek szeptemberben nettó 10 millió hordóval csökkentek, mivel a szárazföldi készletek 113 millió hordós visszaesését csak részben ellensúlyozta a tengeren szállított olaj mennyiségének növekedése. A szeptember végi globális készletszint 509 millió hordóval maradt el a közel-keleti háború előtti szinttől. A készletek apadása különösen kedvezőtlen az északi félteke téli keresleti csúcsának közeledtével.
A globális finomítói feldolgozás októberben szezonális mélypontra, napi 81,3 millió hordóra süllyedhet, majd az év végére 84,6 millió hordóra emelkedhet. A termelés helyreállása azonban nem lesz elegendő a 2026-ban felhalmozódott hiány ledolgozásához. Az IEA arra számít, hogy a dízelpiac 2027 első negyedében ismét többletet mutathat, de a készletek teljesebb helyreállítása és a piaci egyensúly tartós rendeződése a közel-keleti kínálat helyreállásától is függ. A G7-országok a stratégiai olajtartalékokból felszabadítandó készletek gyorsabb piacra juttatását szorgalmazzák.
Az IEA tagállamai összesen 100 millió hordó olaj és dízel felszabadítását hangolják össze az árnyomás enyhítése érdekében, a szervezet irányító testülete csütörtökön tárgyal a konkrét lépésekről. A dízelkészletek piacra juttatása kiemelt prioritás lehet. Az IEA szerint Donald Trump amerikai elnök orosz dízelexportra vonatkozó korlátozások enyhítéséről szóló bejelentése önmagában aligha változtatja meg érdemben a globális piaci egyensúlyt, mivel az orosz exportot elsősorban az ukrán dróntámadások miatt kiesett finomítói kapacitások korlátozzák.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
