Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Rekordhosszúságúak voltak a kánikulai időszakok idén nyáron Franciaországban

Rekordhosszúságúak voltak a kánikulai időszakok idén nyáron Franciaországban: a három hőhullám összességében 33 kánikulai napot eredményezett, és a klímaváltozás által meghatározott jövő előképe volt erdőtüzekkel, szárazságokkal és heves viharokkal tarkítva – derül ki a francia meteorológiai intézet kedden közzétett értékeléséből.

Létrehozva:

|

Az 1991-2000-es évek átlaghőmérsékletéhez képest 2,3 Celsius-fokkal melegebb volt idén nyáron, ami 2003 után a második legmelegebb nyarat (június-július-augusztus) eredményezte 1900 – a feljegyzések kezdete – óta. A Météo France szerint a klímaváltozás hatásait egyre jobban lehet érezni: az elmúlt nyolc év nyarai közül hat a top 10-ben szerepel. Az értékelést készítő Samuel Morin meteorológus szerint mindez a jövőt vetíti előre. Véleménye szerint 2050 körül arra kell számítani, hogy a nyaraknak körülbelül a fele hasonlóan meleg vagy még az ideinél is melegebb lesz. Még akkor is, ha a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátása csökken. A kánikulai időszakok következményei az elmúlt hónapok alapján drámaiak: pusztító erdőtüzek olyan övezetekben is, amelyeket eddig nem fenyegettek a tüzek, állandósuló szárazságok, és a szélsőséges időjárási jelenségek, a viharok, az áradások gyakorisága.

Az első kánikulai időszak idén júniusban sújtotta Franciaországot, amire korábban nem volt példa, majd júliusban és augusztusban is kéthetes kánikula volt. Összesen 33 napon át. A minimumhőmérsékletek rekordja 86 helyen dőlt meg “a trópusi éjszakákkal”, amikor is a hőmérő higanyszála nem süllyedt 20 Celsius-fok alá, megnehezítve az emberi szervezet felfrissülését. A dél-franciaországi Nizzában például egymást követő 61 éjszaka számított trópusinak. A csapadékhiány miatt a hőhullámok szárazsággal jártak együtt, amitől az ország teljes területe szenvedett, és ami gyakoribbá tette a bozóttüzeket. Az év eleje óta mintegy 62 ezer hektárnyi erdő vált a tűz martalékává, míg átlagosan 8500 szokott lenni ez a szám nyár végén. Jóllehet az erőtüzeknek nem voltak áldozatai, a mezőgazdaságot jelentősen sújtotta: 18 százalékkal kevesebb kukoricára és 20 százalékkal kevesebb burgonyára kell számítani idén az előző évek terméseihez képest. A francia kormány ezért támogatásokat irányzott elő a gazdáknak.

A heves viharok is jellemzőek voltak az idei nyárra. Korzika szigetén augusztus 18-án öten életüket vesztették egy szélviharban. A klímaváltozás egyre gyakoribbá, komolyabbá és intenzívebbé teszi ezeket az időjárási jelenségeket – figyelmeztetett Samuel Morin. Mindezek következtében a klímahelyzet a politikai viták kereszttüzébe került, és a kormány energetikai “józanságra” kérte a lakosságot, miután Emmanuel Macron államfő szavai szerint az ország “nagy változás” előtt áll. A baloldali ellenzék és környezetvédő szervezetek ugyanakkor azzal vádolják a kormányzatot, hogy nem tesz eleget a klímaváltozás hatásainak megfékezésére.

Advertisement



mti

Advertisement

Zöldinfó

Turistalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől

A velencei delfint megpróbálták máshova költöztetni, de visszatért a Canal Grandéra.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A több mint egy hónapja a velencei lagunában úszkáló delfint megpróbálták a nyílt tengerre terelni, de néhány óra múlva visszatért a Canal Grandéra – írja az alternativenergia.hu. A következő napokban ismét megkísérlik biztonságosabb vizekre vinni. A lagúnák városába költözött delfin híre bejárta a világot, és az is elterjedt, hogy a helyiek Mimmo névre keresztelték el. A velencei kikötőkapitányság koordinálásával a helyi parti őrség, tűzoltóság, pénzügyőrség, rendőrség és polgári védelem vízi járművei vasárnap együttes akcióval megpróbálták Mimmót kiterelni a Canal Grande csatornájáról: hajókra felszerelt szonárral, vagyis hanghullámokat alkalmazó berendezéssel először a Biennaléról ismert sziget előtti mélyebb vizekre csalogatták, és azt remélték, hogy onnan továbbúszik a nyílt tengerre. Mimmo a Biennale magasságában néhányszor kiugrott a vízből, majd nyoma veszett, úgy tűnt, hogy távozott a városból. Hat óra elteltével azonban ismét megjelent a szigetek között.

A padovai egyetemen működő, a vészhelyzetbe került cetfajtákat segítő gyorsbeavatkozási csapat (Cert) szerint Mimmónak minél előbb el kell hagynia a városi vizeket. A legutolsó felvételek azt mutatják, hogy az állat felső uszonya sérült. A következő napokban ismét megpróbálják elcsalogatni. Mimmo júniusban érkezett meg Chioggiába, utána pedig továbbúszott egészen Velencéig, ahol október első hetében jelent meg, és azóta Mimmo a velencei városi csatornákban él. A hím delfin jó egészségnek örvend, közel 200 kilogramm súlyú, és 180 centiméter hosszú. Guido Pietrolungo, a Cert kutatója szerint Mimmo azért választotta a Canal Grandét, mivel az utóbbi időben a velencei csatorna hőmérséklete és sótartalma ugyanakkora, mint az Adriai-tengeré, ráadásul a velencei vizek tele vannak hallal, tehát a kellemes vizekben bőven akad tápláléka.

Mimmo szemmel láthatóan nem fél a körülötte zajló hajóforgalomtól: a velencei taxisok jelzik mindenkinek, hogy éppen hol tartózkodik, nehogy valamelyik hajó túl közel haladjon el mellette. Mindenkit arra kértek, ne hajtson túl gyorsan a csatornákon, és ha Mimmo kiugrik a vízből, legalább ötvenméteres távolságot hagyjanak neki, hogy biztonságban lehessen. A város betiltotta a “delfinturizmust”: Mimmót nem szabad megközelíteni szelfikért, nem szabad dudálni, kiabálni neki, és tilos ételt dobni is neki, ahogy labdázni sem szabad vele. Az állatvédők szerint a delfint el kell költöztetni, nem maradhat városi, forgalmas környezetben, ahol folyamatosan veszélynek van kitéve. Az Euronews olasz nyelvű hírportáljának Laura Pintora etológus, a WWF tengerifauna-szakértője hétfőn hangoztatta: nem elegendő, hogy a hajók biztonsági távolságot tartanak be. Pintora szerint ennél sokkal többre van szükség, egyértelmű szabályokra, állandó ellenőrzésre, mivel a delfin nem háziállat, és nem állatkerttől van szó. “Mimmo mint élőlény tiszteletet és védelmet érdemel” – jelentette ki.

Advertisement

Olaszországban nem ritka, hogy delfinek költöznek be kikötőkbe, csatornákba, városi tengeri környezetekbe. Idén májusban a római Tevere-folyó torkolatához szokott oda delfin, egy másik pedig szeptemberben a trieszti kikötő hajói között telepedett le.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák