Zöldinfó
Rekordhosszúságúak voltak a kánikulai időszakok idén nyáron Franciaországban
Rekordhosszúságúak voltak a kánikulai időszakok idén nyáron Franciaországban: a három hőhullám összességében 33 kánikulai napot eredményezett, és a klímaváltozás által meghatározott jövő előképe volt erdőtüzekkel, szárazságokkal és heves viharokkal tarkítva – derül ki a francia meteorológiai intézet kedden közzétett értékeléséből.
Az 1991-2000-es évek átlaghőmérsékletéhez képest 2,3 Celsius-fokkal melegebb volt idén nyáron, ami 2003 után a második legmelegebb nyarat (június-július-augusztus) eredményezte 1900 – a feljegyzések kezdete – óta. A Météo France szerint a klímaváltozás hatásait egyre jobban lehet érezni: az elmúlt nyolc év nyarai közül hat a top 10-ben szerepel. Az értékelést készítő Samuel Morin meteorológus szerint mindez a jövőt vetíti előre. Véleménye szerint 2050 körül arra kell számítani, hogy a nyaraknak körülbelül a fele hasonlóan meleg vagy még az ideinél is melegebb lesz. Még akkor is, ha a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátása csökken. A kánikulai időszakok következményei az elmúlt hónapok alapján drámaiak: pusztító erdőtüzek olyan övezetekben is, amelyeket eddig nem fenyegettek a tüzek, állandósuló szárazságok, és a szélsőséges időjárási jelenségek, a viharok, az áradások gyakorisága.
Az első kánikulai időszak idén júniusban sújtotta Franciaországot, amire korábban nem volt példa, majd júliusban és augusztusban is kéthetes kánikula volt. Összesen 33 napon át. A minimumhőmérsékletek rekordja 86 helyen dőlt meg “a trópusi éjszakákkal”, amikor is a hőmérő higanyszála nem süllyedt 20 Celsius-fok alá, megnehezítve az emberi szervezet felfrissülését. A dél-franciaországi Nizzában például egymást követő 61 éjszaka számított trópusinak. A csapadékhiány miatt a hőhullámok szárazsággal jártak együtt, amitől az ország teljes területe szenvedett, és ami gyakoribbá tette a bozóttüzeket. Az év eleje óta mintegy 62 ezer hektárnyi erdő vált a tűz martalékává, míg átlagosan 8500 szokott lenni ez a szám nyár végén. Jóllehet az erőtüzeknek nem voltak áldozatai, a mezőgazdaságot jelentősen sújtotta: 18 százalékkal kevesebb kukoricára és 20 százalékkal kevesebb burgonyára kell számítani idén az előző évek terméseihez képest. A francia kormány ezért támogatásokat irányzott elő a gazdáknak.
A heves viharok is jellemzőek voltak az idei nyárra. Korzika szigetén augusztus 18-án öten életüket vesztették egy szélviharban. A klímaváltozás egyre gyakoribbá, komolyabbá és intenzívebbé teszi ezeket az időjárási jelenségeket – figyelmeztetett Samuel Morin. Mindezek következtében a klímahelyzet a politikai viták kereszttüzébe került, és a kormány energetikai “józanságra” kérte a lakosságot, miután Emmanuel Macron államfő szavai szerint az ország “nagy változás” előtt áll. A baloldali ellenzék és környezetvédő szervezetek ugyanakkor azzal vádolják a kormányzatot, hogy nem tesz eleget a klímaváltozás hatásainak megfékezésére.
mti
Zöldinfó
A meglévő fák védelme is fontos az erdősítési programok mellett
A meglévő erdők és az idős fák fokozott védelmét javasolja a 10 millió Fa Alapítvány.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A meglévő erdők és a települések arculatát meghatározó fák fokozott védelmét, valamint a városi zöldfelületek bővítését javasolja a 10 millió Fa Alapítvány a kormány erdősítési és településfásítási programjához kapcsolódva – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint az alapítvány a magánerdők védelmében a tulajdonosi jogok mellett nagyobb hangsúlyt adna a közösségi érdekeknek, az állami védelemben pedig fokozottan figyelembe venné az erdők élőhelyvédelmi, vízmegtartó, talajvédő és klímaszabályozó szerepét. Javasolják továbbá az idős, különleges értékű és a településképet meghatározó fák kiemelt védelmét, akkor is, ha magánterületen állnak.
A műemlékvédelemhez hasonlóan egyértelmű szempontokat határoznának meg a védetté nyilvánításhoz, a fák károsításának pedig súlyos következményei lennének – ismertették. A szervezet szorgalmazza a városi, fajgazdag, a változó éghajlathoz jobban alkalmazkodó, úgynevezett Miyawaki-minierdők elterjesztését is. Ezek megfelelő gondozással hozzájárulhatnak a hőség mérsékléséhez, a vízmegtartáshoz és a biológiai sokféleség növeléséhez – írták. A 10 millió Fa Alapítvány üdvözölte a kormány fásítási terveit, ugyanakkor fontosnak nevezte a program eredményeinek átláthatóságát és ellenőrizhetőségét, valamint a lakosság bevonását.
A hét éve működő 10 millió Fa közössége országszerte faültetéseket szervez, tevékenysége során eddig csaknem ezer önkormányzattal működött együtt, és több száz oktatási intézményben ültetett fákat. A szervezet közlése szerint az eddigi két Nemzeti faültetés napján összesen 500 helyszínen, 20 ezer önkéntes részvételével 300 ezer fát ültettek.
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Jó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
