Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Rekordhosszúságúak voltak a kánikulai időszakok idén nyáron Franciaországban

Rekordhosszúságúak voltak a kánikulai időszakok idén nyáron Franciaországban: a három hőhullám összességében 33 kánikulai napot eredményezett, és a klímaváltozás által meghatározott jövő előképe volt erdőtüzekkel, szárazságokkal és heves viharokkal tarkítva – derül ki a francia meteorológiai intézet kedden közzétett értékeléséből.

Létrehozva:

|

Az 1991-2000-es évek átlaghőmérsékletéhez képest 2,3 Celsius-fokkal melegebb volt idén nyáron, ami 2003 után a második legmelegebb nyarat (június-július-augusztus) eredményezte 1900 – a feljegyzések kezdete – óta. A Météo France szerint a klímaváltozás hatásait egyre jobban lehet érezni: az elmúlt nyolc év nyarai közül hat a top 10-ben szerepel. Az értékelést készítő Samuel Morin meteorológus szerint mindez a jövőt vetíti előre. Véleménye szerint 2050 körül arra kell számítani, hogy a nyaraknak körülbelül a fele hasonlóan meleg vagy még az ideinél is melegebb lesz. Még akkor is, ha a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátása csökken. A kánikulai időszakok következményei az elmúlt hónapok alapján drámaiak: pusztító erdőtüzek olyan övezetekben is, amelyeket eddig nem fenyegettek a tüzek, állandósuló szárazságok, és a szélsőséges időjárási jelenségek, a viharok, az áradások gyakorisága.

Az első kánikulai időszak idén júniusban sújtotta Franciaországot, amire korábban nem volt példa, majd júliusban és augusztusban is kéthetes kánikula volt. Összesen 33 napon át. A minimumhőmérsékletek rekordja 86 helyen dőlt meg “a trópusi éjszakákkal”, amikor is a hőmérő higanyszála nem süllyedt 20 Celsius-fok alá, megnehezítve az emberi szervezet felfrissülését. A dél-franciaországi Nizzában például egymást követő 61 éjszaka számított trópusinak. A csapadékhiány miatt a hőhullámok szárazsággal jártak együtt, amitől az ország teljes területe szenvedett, és ami gyakoribbá tette a bozóttüzeket. Az év eleje óta mintegy 62 ezer hektárnyi erdő vált a tűz martalékává, míg átlagosan 8500 szokott lenni ez a szám nyár végén. Jóllehet az erőtüzeknek nem voltak áldozatai, a mezőgazdaságot jelentősen sújtotta: 18 százalékkal kevesebb kukoricára és 20 százalékkal kevesebb burgonyára kell számítani idén az előző évek terméseihez képest. A francia kormány ezért támogatásokat irányzott elő a gazdáknak.

A heves viharok is jellemzőek voltak az idei nyárra. Korzika szigetén augusztus 18-án öten életüket vesztették egy szélviharban. A klímaváltozás egyre gyakoribbá, komolyabbá és intenzívebbé teszi ezeket az időjárási jelenségeket – figyelmeztetett Samuel Morin. Mindezek következtében a klímahelyzet a politikai viták kereszttüzébe került, és a kormány energetikai “józanságra” kérte a lakosságot, miután Emmanuel Macron államfő szavai szerint az ország “nagy változás” előtt áll. A baloldali ellenzék és környezetvédő szervezetek ugyanakkor azzal vádolják a kormányzatot, hogy nem tesz eleget a klímaváltozás hatásainak megfékezésére.

Advertisement



mti

Advertisement

Zöldinfó

Tavaly 350 ezer hektár égett le – idén minden erőforrást bevet Spanyolország

A spanyol kormány erősíti az erdőtüzek elleni védekezést.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A spanyol kormány fokozza az erdőtüzek elleni védekezést az erőforrások bővítésével, az intézmények közti koordináció javításával és a lakosság tudatosságának növelésével – hangsúlyozta Pedro Sánchez miniszterelnök Torrejón de Ardozban, a katonaság vészhelyzeti egységének központjában, miután találkozott az operatív egységek vezetővel. A kormányfő emlékeztetett: tavaly nyáron az elmúlt 30 év legsúlyosabb erdőtüze pusztított a dél-európai országban, több mint 350 ezer hektárnyi terület vált a lángok martalékává – részletezi az alternativenergia.hu. “Egy év elteltével minden rendelkezésre álló erőforrást bevetünk annak érdekében, hogy ez soha többé ne forduljon elő. A tűz nem kér engedélyt, nem tárgyal, nem vár. Minden évben erősebben sújt minket: korábban érkezik, agresszívabb, és nehezebb leküzdeni. És ez nem véletlen; ez a klímavészhelyzet lenyomata” – fogalmazott. A felszerelés bővítésével kapcsolatban elmondta: 15 kétéltű repülőgépből álló flotta, az Airbus A400M újgenerációs szállítórepülőgépbe szerelhető tűzoltórendszer, valamint négy új Chinook és két Cougar helikopter áll rendelkezésre idén, kiegészítve a sürgősségi helikopterzászlóalj meglévő erőforrásait. Emellett új, nagykapacitású drónokkal, terepjárókkal, hőkamerákkal, valamint fejlett megfigyelő- és követőrendszerekkel is segítik a védekezést.

Hozzátette: a közeljövőben hét új DHC-515 kétéltű repülőgép beszerzése is várható. Pedro Sánchez beszélt az intézmények közötti együttműködés fontosságáról is, mivel a tűzmegelőzés és -oltás felelőssége megoszlik a regionális és helyi önkormányzatok között. “Ezt a csatát az egység és az intézményi lojalitás révén együtt nyerjük meg.(…) Ami a tűzoltást illeti, nincsenek ideológiák vagy jogköri határok” – jelentette ki. Mint mondta, ennek érdekében egységesítik a különböző adminisztrációk közötti alapvető együttműködési kritériumokat, a légi erőforrások használatára vonatkozó protokollt, valamint javítják a légi tűzoltás és a vészhelyzeti kommunikáció koordinációját.

“Egységre, tervezésre, reagálóképességre, de mindenekelőtt erőforrásokra van szükségünk. És a kormányzat minden szintjének ennek megfelelően kell cselekednie. Senki se felejtse el: a megelőzésbe való befektetés életeket, természeti területeket és otthonokat ment” – jegyezte meg, hangsúlyozva, hogy Spanyolországnak nemzeti paktumra lenne szüksége a klímavészhelyzet kezelésére. Pedro Sánchez kitért a lakosság felvilágosítását célzó program elindítására is, amelynek keretében 25 ezer oktatási intézményben 8 millió diákot terveznek tudatoságra, “valódi megelőzési kultúrára” nevelni.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák