Zöldinfó
Rekordmennyiségű természeti kár keletkezett tavaly
A Generali Biztosítóhoz több mint 58 ezer, lakásokkal és társasházakkal kapcsolatos elemi kárbejelentés érkezett tavaly januártól december közepéig, ami rekord az elmúlt három év adataival összehasonlítva – közölte a biztosító szerdán az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a Generali már az év általában nyugodtabbnak mondható első három hónapjában kiemelkedően sok elemi kárról kapott bejelentést, tavaly januárban 3800-ról, márciusban pedig több mint 4200-ról. A február 4-én országszerte pusztító szélvihart követően kevesebb mint 48 óra alatt csaknem 2500-an keresték meg a biztosítót, a kártérítés összege mintegy 350 millió forint volt. A nyári hónapok meteorológiai jelenségei is radikálisan megváltoztak az elmúlt években. A meleg napokat felváltotta a kiszámíthatatlan, forró, de közben viharos nyár, emiatt a biztosító tavaly augusztusban kapta a legtöbb szélsőséges időjárási jelenség okozta kárbejelentést, több mint 15 ezret.
Az összesítés szerint az előző évekhez képest tavaly is az országszerte pusztító viharok következtében érkezett a legtöbb bejelentés, több mint 37 ezer, ezek átlagos kártérítési összege 100 ezer forint fölött alakult. A biztosító jelezte, hogy a klímaváltozás következtében egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek. Felidézték, hogy a tavaly őszi, reprezentatív kutatásukból kiderült, a 18-65 éves hazai lakosság 49 százaléka már a klímaváltozást tartja az egyik legnagyobb jövőbeli fenyegetésnek.
Zöldinfó
Durván megugrottak az áramköltségek
Jelentős áramdíj-emelkedés terheli a magyar vállalkozásokat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Jelentős költségnövekedéssel szembesültek a magyar vállalkozások az áprilisi áramszámlák megérkezésekor; a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) szerint a jelenlegi rendszer súlyosan rontja a magyar termelő és szolgáltató vállalkozások versenyképességét, és országos szinten akár 300 milliárd forintos többletköltséget okozhat az ipari szereplőknek ebben az évben – írja az alternativenergia.hu. A szövetség kiemelte: a kötelező átvételi tarifa (KÁT-díj) a korábbi kilowattóránkénti 2-4 forintról csaknem 15 forintra emelkedett, ami egyes cégeknél 30 százalékos villamosenergia-költségnövekedést okozott. A szervezet különösen aggasztónak tartja, hogy a vállalkozások jelentős része előzetes figyelmeztetés és tervezhetőség nélkül szembesült az extrém mértékű díjnövekedéssel. Vannak olyan logisztikai és ipari szereplők, amelyeknél az emelkedés tartós fenntartása évente további milliárd forintos pluszköltséget is jelenthet – hívták fel a figyelmet.
A szövetség szerint a jelenlegi rendszer egyik legsúlyosabb problémája, hogy a villamosenergia-rendszer műszaki és szabályozási hiányosságainak költségeit közvetlenül a fogyasztókra terhelik. Az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a napelemes termelés volumene, miközben a tőzsdei áramárak alacsony szintre estek, és egyre gyakoribbá váltak a negatív áras időszakok. A támogatott energiatermelők számára ugyanakkor továbbra is garantált átvételi ár jár, a piaci ár és a garantált ár közötti különbséget pedig végső soron a vállalkozások fizetik meg a KÁT-díjon keresztül – ismertette az MLSZKSZ. A szervezet a zöldenergia termelésének támogatását önmagában nem vitatja, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy a rendszer működési és kiegyenlítési problémáinak teljes költsége az ipari és logisztikai szereplőknél jelenjen meg – hangsúlyozták.
A hirtelen és kiszámíthatatlan díjemelkedések közvetlenül növelik a szolgáltatási költségeket, amelyek végül a teljes gazdaságban és a lakossági árakban is megjelenhetnek – írta közleményében a szövetség. Az MLSZKSZ szerint a jelenlegi konstrukció már rövid távon is tovább gyengíti Magyarország versenyképességét a régióban. Miközben a vállalkozások egyre nagyobb energiahatékonysági és fenntarthatósági elvárásoknak próbálnak megfelelni, olyan többletköltségekkel szembesülnek, amelyekre sem ráhatásuk, sem érdemi felkészülési lehetőségük nincs. A szövetség ezért szakmai egyeztetést kezdeményez, és a jelenlegi támogatási és kiegyenlítési rendszer gyors felülvizsgálatát sürgeti, hogy a rendszer rövid időn belül fenntarthatóbbá és kiszámíthatóbbá váljon – összegezték.
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSzupergyors töltőket és új márkát hoz Magyarországra a BYD
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEurópánál gyorsabban melegszik a Kárpát-medence – figyelmeztetnek a szakértők
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több elektrifikált Toyota fogy Magyarországon
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSokan még mindig biztosítás nélkül használják az elektromos rollereket
