Zöldinfó

Rókacsapdával ejtett el védett madarakat egy vadász

Mozgásérzékelő vadkamera rögzítette egy hivatásos vadász természetkárosítását: a férfi rókacsapdával védett madarakat ejtett el – közölte honlapján csütörtökön a rendőrség.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-16

Szerző:

Vanessza

A természetkárosítási ügyben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tett feljelentést, miután a gerendási Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság területén általuk kihelyezett vadkamerák illegális madárbefogásokat rögzítettek – olvasható a police.hu-n. A felvételeken jól látszott, hogy egy vadász egerészölyveket fogott be egy ládacsapdába, majd az elejtett madarak nyakára hurkot szorított, és egy bottal húzta ki, majd magával vitte őket. A videók alapján a madarakat nyolc alkalommal fogták be ilyen módon. Az ügyben a nyomozást tavaly év végén fejezte be a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI). Az eljárás során megállapították, hogy a rókák befogására alkalmas nagyméretű ládacsapdákat a terület hivatásos vadásza helyezte ki az erdőben, majd ahelyett, hogy a csapdába esett egerészölyveket elengedte volna, a madarakat magával vitte. Megállapították, hogy a fojtóhurokkal a madaraknak sérülést okozhatott, s nem egy esetben az állat ettől el is pusztulhatott volna – írták.

A csapdába esett egerészölyvek védett fajnak minősülnek, és egyedenként 25 ezer forint, összesen 200 ezer forint eszmei értékkel bírnak. Az elkövetett természetkárosítás büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés – tették hozzá. Az 57 éves férfit a KR NNI környezeti bűnözés elleni nyomozói gyanúsítottként hallgatták ki. Vallomást tett, de a természetkárosítást nem ismerte el. Szabadlábon védekezik. A KR NNI – a police.hu szerint – a hivatásos vadásszal szemben beszerzett minden olyan bizonyítékot, amely a férfi bűnösségét alátámasztja. A nyomozást lezárták, annak iratait vádemelési célból megküldték a Békéscsabai Járási Ügyészségnek – olvasható a honlapon.

Kapcsolódó tartalom:állatok fenntarthatóság környezet rókacsapda természetkárosítás

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

29 perc telt el a létrehozás óta

2026-06-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Tovább olvasom