Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Rókacsapdával ejtett el védett madarakat egy vadász

Mozgásérzékelő vadkamera rögzítette egy hivatásos vadász természetkárosítását: a férfi rókacsapdával védett madarakat ejtett el – közölte honlapján csütörtökön a rendőrség.

Létrehozva:

|

A természetkárosítási ügyben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tett feljelentést, miután a gerendási Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság területén általuk kihelyezett vadkamerák illegális madárbefogásokat rögzítettek – olvasható a police.hu-n. A felvételeken jól látszott, hogy egy vadász egerészölyveket fogott be egy ládacsapdába, majd az elejtett madarak nyakára hurkot szorított, és egy bottal húzta ki, majd magával vitte őket. A videók alapján a madarakat nyolc alkalommal fogták be ilyen módon. Az ügyben a nyomozást tavaly év végén fejezte be a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI). Az eljárás során megállapították, hogy a rókák befogására alkalmas nagyméretű ládacsapdákat a terület hivatásos vadásza helyezte ki az erdőben, majd ahelyett, hogy a csapdába esett egerészölyveket elengedte volna, a madarakat magával vitte. Megállapították, hogy a fojtóhurokkal a madaraknak sérülést okozhatott, s nem egy esetben az állat ettől el is pusztulhatott volna – írták.

A csapdába esett egerészölyvek védett fajnak minősülnek, és egyedenként 25 ezer forint, összesen 200 ezer forint eszmei értékkel bírnak. Az elkövetett természetkárosítás büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés – tették hozzá. Az 57 éves férfit a KR NNI környezeti bűnözés elleni nyomozói gyanúsítottként hallgatták ki. Vallomást tett, de a természetkárosítást nem ismerte el. Szabadlábon védekezik. A KR NNI – a police.hu szerint – a hivatásos vadásszal szemben beszerzett minden olyan bizonyítékot, amely a férfi bűnösségét alátámasztja. A nyomozást lezárták, annak iratait vádemelési célból megküldték a Békéscsabai Járási Ügyészségnek – olvasható a honlapon.

Advertisement

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák