Zöldinfó

Rókacsapdával ejtett el védett madarakat egy vadász

Mozgásérzékelő vadkamera rögzítette egy hivatásos vadász természetkárosítását: a férfi rókacsapdával védett madarakat ejtett el – közölte honlapján csütörtökön a rendőrség.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-01-16

Szerző:

Vanessza

A természetkárosítási ügyben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tett feljelentést, miután a gerendási Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság területén általuk kihelyezett vadkamerák illegális madárbefogásokat rögzítettek – olvasható a police.hu-n. A felvételeken jól látszott, hogy egy vadász egerészölyveket fogott be egy ládacsapdába, majd az elejtett madarak nyakára hurkot szorított, és egy bottal húzta ki, majd magával vitte őket. A videók alapján a madarakat nyolc alkalommal fogták be ilyen módon. Az ügyben a nyomozást tavaly év végén fejezte be a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI). Az eljárás során megállapították, hogy a rókák befogására alkalmas nagyméretű ládacsapdákat a terület hivatásos vadásza helyezte ki az erdőben, majd ahelyett, hogy a csapdába esett egerészölyveket elengedte volna, a madarakat magával vitte. Megállapították, hogy a fojtóhurokkal a madaraknak sérülést okozhatott, s nem egy esetben az állat ettől el is pusztulhatott volna – írták.

A csapdába esett egerészölyvek védett fajnak minősülnek, és egyedenként 25 ezer forint, összesen 200 ezer forint eszmei értékkel bírnak. Az elkövetett természetkárosítás büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés – tették hozzá. Az 57 éves férfit a KR NNI környezeti bűnözés elleni nyomozói gyanúsítottként hallgatták ki. Vallomást tett, de a természetkárosítást nem ismerte el. Szabadlábon védekezik. A KR NNI – a police.hu szerint – a hivatásos vadásszal szemben beszerzett minden olyan bizonyítékot, amely a férfi bűnösségét alátámasztja. A nyomozást lezárták, annak iratait vádemelési célból megküldték a Békéscsabai Járási Ügyészségnek – olvasható a honlapon.

Kapcsolódó tartalom:állatok fenntarthatóság környezet rókacsapda természetkárosítás

Zöldinfó

40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát

Az idei volt a valaha mért legmelegebb nyár Szlovéniában.

Létrehozva:

44 másodperc telt el a létrehozás óta

2026-09-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az idei volt a legmelegebb és az egyik legszárazabb meteorológiai nyár Szlovéniában a rendszeres, összehasonlítható mérések 1950. évi kezdete óta – közölte a szlovén környezetvédelmi ügynökség (ARSO). A június, a július és az augusztus átlaghőmérséklete 2,8 Celsius-fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti referenciaidőszak átlagát – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az eddigi rekordot 2003-ban és 2024-ben mérték, amikor 2,4 fokos pozitív eltérést jegyeztek fel. Gregor Vertacnik klimatológus közölte: a napi maximum-hőmérsékletek esetében még nagyobb, 3,6 fokos volt az eltérés, míg az éjszakai, illetve napi minimumértékek átlagosan 1,9 fokkal haladták meg a referenciaidőszak értékeit. Az idei volt egyben a legnaposabb szlovéniai nyár is az erre vonatkozó összehasonlítható mérések 1960-as kezdete óta: a napsütéses órák száma 18 százalékkal haladta meg a sokéves átlagot.

Országos szinten 2026 nyara a hetedik legszárazabb volt 1950 óta, Szlovénia délkeleti részének egyes területein ugyanakkor még soha nem mértek ilyen kevés csapadékot nyáron. Mindhárom nyári hónap az átlagosnál lényegesen melegebb volt. Augusztus átlaghőmérséklete 3,7 fokkal haladta meg az 1991-2020-as átlagot, így nemcsak a legmelegebb augusztus, hanem összességében a legmelegebb hónap is volt Szlovéniában az összehasonlítható mérések 1950-es kezdete óta. A nyarat két hosszú hőhullám jellemezte. Az első június végén érte el az országot, és új júniusi hőmérsékleti rekordot hozott: a Vipava-völgyben fekvő Podnanosban 38,7 Celsius-fokot mértek.

A nyár legmagasabb hőmérsékletét a második hőhullám idején, augusztus 2-án Koperben jegyezték fel, ahol 40,1 Celsius-fokig emelkedett a hőmérő higanyszála. Szlovénia abszolút melegrekordja azonban nem dőlt meg: továbbra is a 2013. augusztus 8-án Cerkljében mért 40,8 Celsius-fok a legmagasabb érték. A tartós hőség és a csapadékhiány súlyos aszályt okozott az ország nagy részén. Az ARSO szerint bár korábban is előfordultak hasonló aszályos időszakok, gyakoriságuk az utóbbi évtizedekben növekedett. Az 1981 és 2025 közötti időszak tíz legszárazabb éve közül nyolcat 2000 után jegyeztek fel.

Az ügynökség szerint 2000 óta nyolc évben kellett természeti katasztrófahelyzetet kihirdetni az aszály miatt, az idei pedig ezek közül a legkiterjedtebb és legsúlyosabb volt. A szárazság jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban. Több szlovéniai folyó vízállása rekordalacsony szintre süllyedt a nyáron, miközben a vízhőmérsékleti rekordok is megdőltek. A Loznica folyón 32,5, a Száván 30,2 Celsius-fokos vízhőmérsékletet mértek.

Rekordmagas hőmérsékletet mértek a Bledi- és a Bohinji-tóban is. Koperben az Adriai-tenger legmagasabb idei vízhőmérséklete 30,2 Celsius-fok volt. A szlovén tengerpart abszolút rekordját viszont továbbra is a 2010-ben mért 31,1 Celsius-fok tartja. Az ARSO előrejelzése szerint a nyárias idő a jövő hét elejéig folytatódik, majd szerdán és csütörtökön hidegfront vonul át Szlovénián, amely lehűlést és várhatóan csapadékot is hoz.

Tovább olvasom