Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Rókacsapdával ejtett el védett madarakat egy vadász

Mozgásérzékelő vadkamera rögzítette egy hivatásos vadász természetkárosítását: a férfi rókacsapdával védett madarakat ejtett el – közölte honlapján csütörtökön a rendőrség.

Létrehozva:

|

A természetkárosítási ügyben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tett feljelentést, miután a gerendási Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság területén általuk kihelyezett vadkamerák illegális madárbefogásokat rögzítettek – olvasható a police.hu-n. A felvételeken jól látszott, hogy egy vadász egerészölyveket fogott be egy ládacsapdába, majd az elejtett madarak nyakára hurkot szorított, és egy bottal húzta ki, majd magával vitte őket. A videók alapján a madarakat nyolc alkalommal fogták be ilyen módon. Az ügyben a nyomozást tavaly év végén fejezte be a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI). Az eljárás során megállapították, hogy a rókák befogására alkalmas nagyméretű ládacsapdákat a terület hivatásos vadásza helyezte ki az erdőben, majd ahelyett, hogy a csapdába esett egerészölyveket elengedte volna, a madarakat magával vitte. Megállapították, hogy a fojtóhurokkal a madaraknak sérülést okozhatott, s nem egy esetben az állat ettől el is pusztulhatott volna – írták.

A csapdába esett egerészölyvek védett fajnak minősülnek, és egyedenként 25 ezer forint, összesen 200 ezer forint eszmei értékkel bírnak. Az elkövetett természetkárosítás büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés – tették hozzá. Az 57 éves férfit a KR NNI környezeti bűnözés elleni nyomozói gyanúsítottként hallgatták ki. Vallomást tett, de a természetkárosítást nem ismerte el. Szabadlábon védekezik. A KR NNI – a police.hu szerint – a hivatásos vadásszal szemben beszerzett minden olyan bizonyítékot, amely a férfi bűnösségét alátámasztja. A nyomozást lezárták, annak iratait vádemelési célból megküldték a Békéscsabai Járási Ügyészségnek – olvasható a honlapon.

Advertisement

Zöldinfó

Energiaellátás-biztonság erősítése: nagyszabású kutatás indul a Mol vezetésével a Dél-Dunántúlon

Magyar-török szénhidrogén-kutatás kezdődött a Dunántúlon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Buzsák környékén megkezdte a szeizmikus méréseket a Mol-csoport és Törökország nemzeti kutatás-termelési cége, a Turkish Petroleum Corporation (TPAO) – írja az alternativenergia.hu. Azt vizsgálják, hogy a dél-dunántúli koncessziós területek alatt található-e ígéretes kőolaj- vagy földgázlelőhely – közölte a Mol-csoport az MTI-vel. Felidézték, hogy a két vállalat tavaly kötött stratégiai partnerségi megállapodást, amelyben közösen pályáztak és nyerték el a koncessziókat a magyar Energiaügyi Minisztérium (EM) pályázatán. A Mol öt koncesszióra nyújtott be pályázatot, négyet el is nyert. A Kiskőrös és Hatvan térségét lefedő két területre önállóan, míg a Buzsák és Tamási (Dél-Dunántúl) koncessziókra a Turkish Petroleum Corporation leányvállalatával, a TPOC Ltd-vel közösen pályázott. Rámutattak, hogy a Mol és a TPAO már korábban is együttműködik szénhidrogén-kitermelési projektekben Azerbajdzsánban, az ACG mélytengeri olajmezőn 2020 óta, valamint az oroszországi Baitugan olajmezőn 2014 óta. A két vállalat 2024 októberében írt alá szándéknyilatkozatot közös kutatási, mezőfejlesztési és kitermelési projektekről a Kaszpi-térségben, Törökországban, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, valamint Közép- és Kelet-Európában, a buzsáki szeizmikus mérés az első konkrét lépés azóta, amelyet hamarosan újabbak követhetnek.

A közlemény idézte Marton Zsombort, a Mol-csoport kutatás-termelés üzletágának ügyvezető igazgatóját, aki elmondta a partnerség a Turkish Petroleum Corporationnel lehetővé teszi, hogy a legmodernebb technológiákat alkalmazzák, miközben a kockázatokat és költségeket is megosztják. Kiemelték, hogy a Buzsák-koncesszió több mint 800 négyzetkilométer nagyságú kutatási terület, amely az év elején bejelentett somogysámsoni kőolaj-lelőhely szomszédságában helyezkedik el. A Mol szakemberei modern 3D szeizmikus mérést végeznek, ennek lényege, hogy mesterségesen rezgéshullámokat gerjesztenek, amelyek a föld mélyebben fekvő különféle rétegeiről visszaverődnek, amit érzékelve megalkotható egy háromdimenziós kép a felszín alatti geológiai szerkezetekről, így a szakértők a föld alá “pillanthatnak”. A Mol a legnagyobb szénhidrogén-kitermelő vállalat Magyarországon, mintegy 1300 olaj- és földgáz-kitermelőkúttal rendelkezik. 2024-ben a magyarországi nyersolajtermelés 47 százalékát, a földgáztermelésnek pedig több mint 80 százalékát biztosította.

Magyarország továbbra is a Mol-csoport szénhidrogén-kitermelési portfóliójának legfontosabb országa, jelenleg a teljes termelés mintegy 39 százalékát adja. A Mol prioritásként kezeli a magyarországi szénhidrogén-kutatást, hogy csökkentse az importfüggőséget és hozzájáruljon az ország, valamint a régió energiaellátás-biztonságához.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák