Zöldinfó

Rókacsapdával ejtett el védett madarakat egy vadász

Mozgásérzékelő vadkamera rögzítette egy hivatásos vadász természetkárosítását: a férfi rókacsapdával védett madarakat ejtett el – közölte honlapján csütörtökön a rendőrség.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-16

Szerző:

Vanessza

A természetkárosítási ügyben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tett feljelentést, miután a gerendási Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság területén általuk kihelyezett vadkamerák illegális madárbefogásokat rögzítettek – olvasható a police.hu-n. A felvételeken jól látszott, hogy egy vadász egerészölyveket fogott be egy ládacsapdába, majd az elejtett madarak nyakára hurkot szorított, és egy bottal húzta ki, majd magával vitte őket. A videók alapján a madarakat nyolc alkalommal fogták be ilyen módon. Az ügyben a nyomozást tavaly év végén fejezte be a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI). Az eljárás során megállapították, hogy a rókák befogására alkalmas nagyméretű ládacsapdákat a terület hivatásos vadásza helyezte ki az erdőben, majd ahelyett, hogy a csapdába esett egerészölyveket elengedte volna, a madarakat magával vitte. Megállapították, hogy a fojtóhurokkal a madaraknak sérülést okozhatott, s nem egy esetben az állat ettől el is pusztulhatott volna – írták.

A csapdába esett egerészölyvek védett fajnak minősülnek, és egyedenként 25 ezer forint, összesen 200 ezer forint eszmei értékkel bírnak. Az elkövetett természetkárosítás büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés – tették hozzá. Az 57 éves férfit a KR NNI környezeti bűnözés elleni nyomozói gyanúsítottként hallgatták ki. Vallomást tett, de a természetkárosítást nem ismerte el. Szabadlábon védekezik. A KR NNI – a police.hu szerint – a hivatásos vadásszal szemben beszerzett minden olyan bizonyítékot, amely a férfi bűnösségét alátámasztja. A nyomozást lezárták, annak iratait vádemelési célból megküldték a Békéscsabai Járási Ügyészségnek – olvasható a honlapon.

Kapcsolódó tartalom:állatok fenntarthatóság környezet rókacsapda természetkárosítás

Zöldinfó

Szénhidrogén-készletek feltárására fókuszál az új Mol–SOCAR megállapodás

Átfogó szénhidrogén kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodást írtak alá.

Létrehozva:

57 perc telt el a létrehozás óta

2025-12-20

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Mol-csoport és a azerbajdzsáni állami olajtársaság, a SOCAR átfogó szénhidrogén kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodást írt alá, amely Azerbajdzsán Shamakhi-Gobustan régiójának egy szárazföldi területére vonatkozik, a közös kutatási projektben a Mol-csoport operátorként 65 százalékos, a SOCAR pedig 35 százalékos részesedéssel rendelkezik – írja az alternativenergia.hu. A megállapodást Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója, valamint Rovshan Najaf, a SOCAR elnöke írta alá. Kiemelték, a 2025. júniusi megállapodásra alapozva, amely a Shamakhi-Gobustan régióban tervezett szénhidrogén-kutatás legfontosabb feltételeiről szólt, a mostani teljes körű megállapodás jelentős mérföldkövet jelent a Mol és a SOCAR stratégiai partnerségében, amely a korábbi sikeres együttműködésekre épül.

A közleményben Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy “a SOCAR-ral folytatott legújabb együttműködésünk végleges megállapodása újabb jelentős lépést jelent közös cél felé, hogy új lehetőségeket tárjanak fel és bővítsék partnerségünket Azerbajdzsán kutatás-termelés szektorában. A projekt révén erős alapokat fektettek le Azerbajdzsánban, amely nemzetközi tevékenységük egyik fontos pillére, és jelentős szerepet játszik Közép-Európa energiabiztonságában, rugalmasságot biztosít számukra a nyersolaj beszerzésében, finomításában”. A közleményben kitértek arra is, hogy a megállapodás megerősíti a Mol-csoport hosszú távú stratégiai jelenlétét a Kaszpi-térségben, valamint partnerségét a SOCAR-ral Azerbajdzsán szénhidrogén-készleteinek fejlesztésében. Emellett tovább erősíti az Azerbajdzsán és Magyarország között régóta fennálló gazdasági és energetikai együttműködést. A kutatási projekt következő lépéseként szeizmikus mérés kezdődik 2026 elején, amelyet később kutatófúrások követnek – írták a közleményben.

Ismertették, hogy a Mol-csoport 2020-ban jelent meg Azerbajdzsánban, amikor 9,57 százalékos részesedést szerzett a világ egyik legnagyobb olajmezőjében, az Azeri-Chirag-Gunashli (ACG) mezőben, valamint 8,9 százalékos tulajdonrészt a Baku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) olajvezetékben, amely nyersolajat szállít a Földközi-tenger partján fekvő Ceyhan kikötőjébe. Az azerbajdzsáni termelés 2024-ben a Mol szénhidrogén-termelésének 14 százalékát, és készleteinek 25 százalékát adta. A BTC vezeték pedig kiemelkedően fontos szerepet tölt be a Mol régiós finomítóinak – például a pozsonyi Slovnaft és a rijekai INA finomítók – ellátásában. Eddig összesen 18 millió hordónyi Mol-kőolajat szállítottak az ACG mezőről a BTC vezetéken és tengeri szállítással ezekbe a finomítókba – tájékoztatott a Mol.

Tovább olvasom