Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Rókák veszélyeztetik a mormotaállományt a szlovák Tátrában

Az utóbbi években a Magas Tátra magasabb fekvésű részein is mind gyakoribb a rókák előfordulása, ami már veszélyt jelent.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A havasi mormota a mókusféle rágcsálók egyik legnagyobb termetű faja, mérete 40 és 80 centiméter közötti, súlya pedig akár a 8 kilogrammot is elérheti. A kizárólag az európai kontinensen élő, veszélyeztett fajnak korábban elterjedtebb élőhelyei voltak, ma csak az Alpokban, Románia jelenlegi területén a Nyugati-Kárpátokban, a Tátrában, illetve újratelepítést követően a Pireneusokban él. Két alfaja közül az egyik kizárólag a Tátrában fordul elő, az ottani állomány lélekszámát néhányszáz és ezer közöttire becsülik.

A TANAP felügyeleti szerve szerint ennek az állománynak egy része, amely a szlovákiai Magas Tátrában, azon belül a Kő-pataki-tó (Skalnaté pleso) környékén él, került veszélybe a rókapopuláció növekedése miatt. Utóbbiak terjeszkedése a szakértők szerint leginkább az emberi tevékenységgel függ össze. Részben azzal, hogy a rókák az emberek lakta környéken több élelemhez tudnak jutni, valamint azzal is, hogy a turisták rendszeres jelenléte miatt a rókák elvesztették természetes vadságukat, amit tetéz, hogy a fénykép készítés céljából a turisták etetik őket.

Emiatt a rókák olyan területeken is megjelentek, ahol korábban egyáltalán nem volt jellemző az előfordulásuk. Ennek több negatív következménye is van a havasi mormotákra. Egyrészt a rókák veszélyt jelentenek az ennek a ragadozónak a jelenlétére nem alkalmazkodott rágcsálókra.

Advertisement

“A téli álomból felébredve és kuckóikból kimászó mormoták könnyű zsákmánynak számítanak a nagyobb ragadozók számára, s bár a rókák jelenléte nem jelent közvetlen veszélyt a faj megmaradására, de jelentősen csökkentheti az állományukat” – mondta Nina Obzutová, a TANAP felügyeleti szervétől a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökségnek nyilatkozva.

A másik – ugyancsak jelentős kihatású, és nem csak a mormotákat veszélyeztető – negatív tényező, az, hogy a rókák a különböző paraziták legszélesebb felhozatalának hordozóinak számítanak, s ezek más fajokat is veszélyeztetnek és az emberre is átvihetőek. Egy erre vonatkozó felmérés szerint a tátrai rókák közel fele galandféreg hordozó és más paraziták is jellemzik az állományt.

Advertisement

A TANAP felügyeleti szerve a fennálló helyzet orvoslására az érintett régióban már döntést is hozott arról, hogy már a közeljövőben egy ezt célzó program keretében a Kő-pataki-tó környékén élő rókaállományt befogják és más, alacsonyabban fekvő régióba telepítik át, ahol már nem jelentenének veszélyt a havasi mormotákra.

Advertisement

Zöldinfó

Hétezer fa, milliónyi látogató: Európa legjobb nagyparkja lett a Városliget

A Városliget lett idén Európa legjobb nagyvárosi parkja.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Városliget nyerte el a világ egyik vezető parkszakmai szervezete, a World Urban Parks (WUP) Large Urban Parks Award 2026-os európai díját – írja az alternativenergia.hu. Gyorgyevics Benedek sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy Európa legjobb nagy parkjaként díjazták a Városligetet Isztambulban a hétvégén, a World Urban Parks díjátadóján. Az elismeréssel a csaknem százhektáros park fenntartását, működtetését, illetve üzemeltetését értékelték. Elmondta, évente több mint tízmillió látogató érkezik Budapest “kedvenc közparkjába”. “Az volt az eredeti terv, amikor a Városligetet és annak a megújítását terveztük, hogy egyszerre lesz a kultúrának a bölcsője, egyszerre marad egy csodálatos, izgalmas épületekkel és kulturális attrakciókkal teletűzdelt park, és egyszerre pedig egy rekreációs környezet. Most itt, Isztambulban kifejezetten a rekreációs környezetet díjazták” – fogalmazott a vezérigazgató. Közölte: több mint hetven kollégája az év 365 napján a nap 24 órájában rendelkezésre áll, hogy a park mindig a megszokott minőségben várja a látogatókat.
A Városliget zöldfelületein megvalósuló programok és attrakciók terhelést jelentenek a parkra, de az érintett felületeket folyamatosan megújítják. Az üzemeltetés folyamatos jelenléttel, mérhető szakmai standardokkal és adatvezérelt működéssel történik – mutatott rá Gyorgyevics Benedek. Azt mondta, bíznak abban, hogy az elkövetkező időszakban folytatódik a park fejlesztése. A kormány korábbi bejelentésére hivatkozva arról beszélt, hogy az elkészült 270 ezer négyzetméter után újabb parkfejlesztések valósulnak majd meg az Állatkerti körút irányába. A vezérigazgató megemlítette azt is, hogy az elmúlt években kaptak már díjat kultúráért, ingatlanfejlesztésért és turizmusért is.Az elismerést péntek este adták át Isztambulban. A közreadott sajtóanyag szerint a World Urban Parks a városi parkok, közterek és a rekreációs szektor nemzetközi szakmai szervezete, amely önkormányzatokat, parkfenntartó szervezeteket és szakembereket köt össze világszerte. A 2026-os World Urban Parks Awards programjára az öt “globális régióból” ötvenöt jelölés érkezett. Európából négy projekt kapott elismerést, a Városligetet kiemelt nagyparkok (Large Urban Parks) kategóriájában díjazták. A Városliget professzionális üzemeltetéséért, kiemelkedő zöldfelület-fenntartásáért és magas színvonalú látogatói élményéért kapta az elismerést.
A Városliget Európa legjobb nagyvárosi parkja díjat nyerte el
MTI/Balogh Zoltán

Azt írták, a Városliget fenntartása Magyarország egyik legösszetettebb parküzemeltetési feladata. A különlegességét a mérete és funkcionális sokszínűsége adja: a több mint 200 éves nagyparkban a természet, a sport és a játszóterek mellett olyan intézmények működnek, mint a Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Millennium Háza.

A Városliget Európa legjobb nagyvárosi parkja díjat nyerte el
MTI/Balogh Zoltán

Kiemelt figyelmet igényel a Nagyjátszótér, a Sportcentrum, a Piknikkert, a Mőcsényi Mihály botanikus kert, a Vakok kertje, valamint a Városligeti-tó rendszere. Ezek a területek nemcsak látogatottságuk miatt érzékenyek, hanem azért is, mert eltérő fenntartási technológiát, eltérő ellenőrzési gyakoriságot igényelnek – ismertették.

Hozzátették, a hatalmas látogatóforgalom mellett folyamatosan gondoskodnak a zöldterületről, azon belül mintegy hétezer fáról, az intézményrendszerről, a parkberendezésekről, a burkolatokról, az infrastruktúráról és a 60 ezer négyzetméteres Városligeti-tó állapotáról. A parkban kihelyezett mintegy 400 hulladékgyűjtő, a 35 ivókút és a játszóterek állapota folyamatos ellenőrzés alatt áll. A növényzet gondozását talajnedvesség-mérők optimalizálják, a tó vízminőségét szenzorok figyelik.

A Városliget Európa legjobb nagyvárosi parkja díjat nyerte el
MTI/Balogh Zoltán

Kitértek arra is, hogy a Városliget Zrt. megbízásából az Inspira Research Group által a parkban megkérdezett ezer ember véleményén alapuló kutatás szerint a válaszadók 99 százaléka elégedett a megvalósult fejlesztések színvonalával.

A Városliget Európa legjobb nagyvárosi parkja díjat nyerte el
MTI/Balogh Zoltán

Ugyancsak 99 százalékuk előnyösnek tartja, hogy a Városligetben egy helyen találhatók meg a sportolás, a kikapcsolódás, a családi programok és a kulturális élmények lehetőségei.A megkérdezettek 99 százaléka úgy látja, hogy a Városliget az elmúlt évtizedben jobb, rendezettebb hellyé vált, 98 százalékuk pedig egyetért azzal, hogy a parknak ma már felelős gazdája van.

A Városliget Európa legjobb nagyvárosi parkja díjat nyerte el
 MTI/Balogh Zoltán

A Liget népszerűségét a rendszeres használat is jelzi, a válaszadók közel háromnegyede legalább hetente egyszer felkeresi a parkot, 41 százalékuk pedig hetente több alkalommal is – olvasható a sajtóanyagban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák