Zöldinfó
Rókák veszélyeztetik a mormotaállományt a szlovák Tátrában
Az utóbbi években a Magas Tátra magasabb fekvésű részein is mind gyakoribb a rókák előfordulása, ami már veszélyt jelent.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A havasi mormota a mókusféle rágcsálók egyik legnagyobb termetű faja, mérete 40 és 80 centiméter közötti, súlya pedig akár a 8 kilogrammot is elérheti. A kizárólag az európai kontinensen élő, veszélyeztett fajnak korábban elterjedtebb élőhelyei voltak, ma csak az Alpokban, Románia jelenlegi területén a Nyugati-Kárpátokban, a Tátrában, illetve újratelepítést követően a Pireneusokban él. Két alfaja közül az egyik kizárólag a Tátrában fordul elő, az ottani állomány lélekszámát néhányszáz és ezer közöttire becsülik.
A TANAP felügyeleti szerve szerint ennek az állománynak egy része, amely a szlovákiai Magas Tátrában, azon belül a Kő-pataki-tó (Skalnaté pleso) környékén él, került veszélybe a rókapopuláció növekedése miatt. Utóbbiak terjeszkedése a szakértők szerint leginkább az emberi tevékenységgel függ össze. Részben azzal, hogy a rókák az emberek lakta környéken több élelemhez tudnak jutni, valamint azzal is, hogy a turisták rendszeres jelenléte miatt a rókák elvesztették természetes vadságukat, amit tetéz, hogy a fénykép készítés céljából a turisták etetik őket.
Emiatt a rókák olyan területeken is megjelentek, ahol korábban egyáltalán nem volt jellemző az előfordulásuk. Ennek több negatív következménye is van a havasi mormotákra. Egyrészt a rókák veszélyt jelentenek az ennek a ragadozónak a jelenlétére nem alkalmazkodott rágcsálókra.
“A téli álomból felébredve és kuckóikból kimászó mormoták könnyű zsákmánynak számítanak a nagyobb ragadozók számára, s bár a rókák jelenléte nem jelent közvetlen veszélyt a faj megmaradására, de jelentősen csökkentheti az állományukat” – mondta Nina Obzutová, a TANAP felügyeleti szervétől a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökségnek nyilatkozva.
A másik – ugyancsak jelentős kihatású, és nem csak a mormotákat veszélyeztető – negatív tényező, az, hogy a rókák a különböző paraziták legszélesebb felhozatalának hordozóinak számítanak, s ezek más fajokat is veszélyeztetnek és az emberre is átvihetőek. Egy erre vonatkozó felmérés szerint a tátrai rókák közel fele galandféreg hordozó és más paraziták is jellemzik az állományt.
A TANAP felügyeleti szerve a fennálló helyzet orvoslására az érintett régióban már döntést is hozott arról, hogy már a közeljövőben egy ezt célzó program keretében a Kő-pataki-tó környékén élő rókaállományt befogják és más, alacsonyabban fekvő régióba telepítik át, ahol már nem jelentenének veszélyt a havasi mormotákra.
Zöldinfó
Kilencedik éve gyűjtik a régi mobiltelefonokat a gorillák védelméért
Indul a 2026-os Passzold vissza, Tesó! őszi kampány.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Kilencedik éve fut a Passzold vissza, Tesó! használt mobiltelefon visszagyűjtő kampány – írja az alternativenergia.hu. A szervezők várják mindenki jelentkezését, akinek van otthon a fiókjában néhány már nem használt, elavult mobiltelefon, GPS navigátor vagy tablet. Továbbá várják azon cégek jelentkezését is, akik a lecserélt céges flotta-telefonjaikat ajánlják fel. Hagyományosan a gorillák világnapján minden év szeptember 24-én kezdődik a kampány, és az európai hulladékcsökkentési hét utolsó napjáig idén, november 29.-ig tart. A Jane Goodall Intézet még 2018-ban indított közös kampányt a KÖVET Egyesülettel, az Afrikáért Alapítvány, az EMLA és a Védegylet Egyesület segítségével, ami a magyar háztartásokban használt, de használaton kívülre került mobil eszközöket célozza meg.
A mobiltelefonok előállításához szükséges kimerülő készletű koltán nevű ércet Afrikában veszélyeztetett fajok, pl. gorillák és csimpánzok élőhelyén bányásszák, felemésztve ezzel élőhelyüket. A bányászat nem ritkán gyermek- illetve rabszolgamunkával zajlik. Az életciklusuk végén a mobiltelefonok sok esetben hulladékként a környezetet szennyezik tovább. Ezt a folyamatot szeretné megállítani a kezdeményezés, így az együttműködésben résztvevők elhatározták, hogy ezeket a mobilokat újrahasznosítás céljából összegyűjtik. 2018 óta arra kérnek mindenkit, hogy nézzen körül otthon, vegye elő a régi mobiltelefonjait, keressen egy általuk létesített gyűjtőpontot, és dobja be a kihelyezett dobozukba. Ha szeretne valaki gyűjtőpontot a munkahelyén, az irodaházban, ahol dolgozik, az iskolában, ahol tanul, vagy akárcsak egy rendezvényen tudja biztosítani számukra a megjelenést, és meg is hirdeti a leadás lehetőségét, akkor az alábbi elérhetőségeken
jelentkezhet.
Jelenleg hozzávetőlegesen 200 gyűjtőpontjuk van az országban, és 10. 000 db telefont szeretnének idén visszagyűjteni. A kezdeményezés óta mára összesen körülbelül 9 tonnánál tart a gyűjtés. Oktatási segédanyagaik, kiállításuk, videóik teljesen ingyenesen állnak a gyűjtőpontok rendelkezésére, melyekből a saját kampányukat tervezhetik meg. A zárt dobozokban összegyűlt használt telefonokat partnerük a Gorillapont.hu, végső soron a Goldwater Recycling Kft. és az Inter-Metal Recycling Kft. veszi át újrahasznosításra, feldolgozásra. Az akciót a Magyar Telekom Nyrt. támogatja, de a gyűjtés folyamatos fenntartásához továbbra is várjuk a támogatók segítségét. A gyűjtőpontokat a Jane Goodall Intézet saját honlapjára feltöltött térképen, a MOHU honlapján működő keresőben, és a Beeco applikációban találhatják meg.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában