Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Rókák veszélyeztetik a mormotaállományt a szlovák Tátrában

Az utóbbi években a Magas Tátra magasabb fekvésű részein is mind gyakoribb a rókák előfordulása, ami már veszélyt jelent.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A havasi mormota a mókusféle rágcsálók egyik legnagyobb termetű faja, mérete 40 és 80 centiméter közötti, súlya pedig akár a 8 kilogrammot is elérheti. A kizárólag az európai kontinensen élő, veszélyeztett fajnak korábban elterjedtebb élőhelyei voltak, ma csak az Alpokban, Románia jelenlegi területén a Nyugati-Kárpátokban, a Tátrában, illetve újratelepítést követően a Pireneusokban él. Két alfaja közül az egyik kizárólag a Tátrában fordul elő, az ottani állomány lélekszámát néhányszáz és ezer közöttire becsülik.

A TANAP felügyeleti szerve szerint ennek az állománynak egy része, amely a szlovákiai Magas Tátrában, azon belül a Kő-pataki-tó (Skalnaté pleso) környékén él, került veszélybe a rókapopuláció növekedése miatt. Utóbbiak terjeszkedése a szakértők szerint leginkább az emberi tevékenységgel függ össze. Részben azzal, hogy a rókák az emberek lakta környéken több élelemhez tudnak jutni, valamint azzal is, hogy a turisták rendszeres jelenléte miatt a rókák elvesztették természetes vadságukat, amit tetéz, hogy a fénykép készítés céljából a turisták etetik őket.

Emiatt a rókák olyan területeken is megjelentek, ahol korábban egyáltalán nem volt jellemző az előfordulásuk. Ennek több negatív következménye is van a havasi mormotákra. Egyrészt a rókák veszélyt jelentenek az ennek a ragadozónak a jelenlétére nem alkalmazkodott rágcsálókra.

Advertisement

“A téli álomból felébredve és kuckóikból kimászó mormoták könnyű zsákmánynak számítanak a nagyobb ragadozók számára, s bár a rókák jelenléte nem jelent közvetlen veszélyt a faj megmaradására, de jelentősen csökkentheti az állományukat” – mondta Nina Obzutová, a TANAP felügyeleti szervétől a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökségnek nyilatkozva.

A másik – ugyancsak jelentős kihatású, és nem csak a mormotákat veszélyeztető – negatív tényező, az, hogy a rókák a különböző paraziták legszélesebb felhozatalának hordozóinak számítanak, s ezek más fajokat is veszélyeztetnek és az emberre is átvihetőek. Egy erre vonatkozó felmérés szerint a tátrai rókák közel fele galandféreg hordozó és más paraziták is jellemzik az állományt.

Advertisement

A TANAP felügyeleti szerve a fennálló helyzet orvoslására az érintett régióban már döntést is hozott arról, hogy már a közeljövőben egy ezt célzó program keretében a Kő-pataki-tó környékén élő rókaállományt befogják és más, alacsonyabban fekvő régióba telepítik át, ahol már nem jelentenének veszélyt a havasi mormotákra.

Advertisement

Zöldinfó

Rekordigény az otthonfelújításra: 73 milliárdos keret kötött ki a lakosságnál

Több mint tízezer ingatlan energiakorszerűsítéséhez járulhat hozzá az Otthonfelújítási Program

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Élénk érdeklődés kísérte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) koordinációjában megvalósuló, uniós társfinanszírozású energiahatékonysági Otthonfelújítási Programokat; a rendelkezésre álló 73 milliárd forint keretösszegű programok forrásait lekötötték, így várhatóan több mint tízezer otthonban valósulhatnak meg energiahatékonysági korszerűsítések – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Tájékoztatásuk szerint a 2025 január óta elérhető KEHOP Plusz Otthonfelújítási Program népszerűsége folyamatos volt. Tavaly októbertől pedig az elérhető finanszírozási összeg (ezzel a vissza nem térítendő támogatás) emelése, a megnövekedett futamidő, valamint az önerő mérséklése is ösztönzően hatott, ezért jelentősen nőtt a pályázók száma. A lakossági igényekhez igazodó változtatásokkal még több magánszemély döntött a korszerűsítés mellett, így kétszeresére emelkedett a heti átlagos igénylésszám a korábbiakhoz képest – írták. Március második felétől a heti befogadott kérelmek száma tízszeresére nőtt. A legtöbb kérelem Pest vármegyében és a Dél-Alföldi Régióban lévő ingatlanok korszerűsítésére érkezett. Az átlagos finanszírozási igény 7,3 millió forint volt, amely a tavalyi módosításokkal 5,6 millió forintról októbert követően 8,6 millió forintra nőtt.

A korszerűsíteni tervezett ingatlanok 88 százaléka 1950 és 2000 között épült. A lakóépületek 78 százaléka a három legalacsonyabb energetikai besorolásba esik (G-I). A megvalósuló korszerűsítések után az ingatlanok energetikai besorolása várhatóan átlagosan három kategóriát javul. Az igénylők többsége hőszigetelésre, nyílászáró cserére pályázott, fűtéskorszerűsítés az ügyletek 16 százalékában szerepelt a tervezett célok között – ismertették. A KEHOP Plusz energiahatékonysági Otthonfelújítási Programokra több mint 12 ezer kérelmet fogadott be a lakossági MFB Pont Plusz fiókhálózat, több mint 95 milliárd forint értékben, így az ezen programokat megelőzően rendelkezésre álló RRF-REP-10.13.1-24 Otthonfelújítási Programmal együtt csaknem 13 ezer lakóingatlan korszerűsítésének támogatása valósulhat meg az MFB szerint. Az MFB 2016-ban kezdte az uniós hitelprogramok közvetítését, melyre hatékony és egyedi megoldást dolgozott ki az MFB Pontok, majd az MFB Pont Plusz hálózat formájában. Az MFB a kereskedelmi bankfiókokban biztosított szakértő segítséggel továbbra is a lehető legegyszerűbb formában és az igénylők lakóhelyéhez legközelebb kívánja biztosítani a kedvezményes forrásokat a vállalkozások, illetve a magánszemélyek számára – közölték.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák