Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Rókák veszélyeztetik a mormotaállományt a szlovák Tátrában

Az utóbbi években a Magas Tátra magasabb fekvésű részein is mind gyakoribb a rókák előfordulása, ami már veszélyt jelent.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A havasi mormota a mókusféle rágcsálók egyik legnagyobb termetű faja, mérete 40 és 80 centiméter közötti, súlya pedig akár a 8 kilogrammot is elérheti. A kizárólag az európai kontinensen élő, veszélyeztett fajnak korábban elterjedtebb élőhelyei voltak, ma csak az Alpokban, Románia jelenlegi területén a Nyugati-Kárpátokban, a Tátrában, illetve újratelepítést követően a Pireneusokban él. Két alfaja közül az egyik kizárólag a Tátrában fordul elő, az ottani állomány lélekszámát néhányszáz és ezer közöttire becsülik.

A TANAP felügyeleti szerve szerint ennek az állománynak egy része, amely a szlovákiai Magas Tátrában, azon belül a Kő-pataki-tó (Skalnaté pleso) környékén él, került veszélybe a rókapopuláció növekedése miatt. Utóbbiak terjeszkedése a szakértők szerint leginkább az emberi tevékenységgel függ össze. Részben azzal, hogy a rókák az emberek lakta környéken több élelemhez tudnak jutni, valamint azzal is, hogy a turisták rendszeres jelenléte miatt a rókák elvesztették természetes vadságukat, amit tetéz, hogy a fénykép készítés céljából a turisták etetik őket.

Emiatt a rókák olyan területeken is megjelentek, ahol korábban egyáltalán nem volt jellemző az előfordulásuk. Ennek több negatív következménye is van a havasi mormotákra. Egyrészt a rókák veszélyt jelentenek az ennek a ragadozónak a jelenlétére nem alkalmazkodott rágcsálókra.

Advertisement

“A téli álomból felébredve és kuckóikból kimászó mormoták könnyű zsákmánynak számítanak a nagyobb ragadozók számára, s bár a rókák jelenléte nem jelent közvetlen veszélyt a faj megmaradására, de jelentősen csökkentheti az állományukat” – mondta Nina Obzutová, a TANAP felügyeleti szervétől a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökségnek nyilatkozva.

A másik – ugyancsak jelentős kihatású, és nem csak a mormotákat veszélyeztető – negatív tényező, az, hogy a rókák a különböző paraziták legszélesebb felhozatalának hordozóinak számítanak, s ezek más fajokat is veszélyeztetnek és az emberre is átvihetőek. Egy erre vonatkozó felmérés szerint a tátrai rókák közel fele galandféreg hordozó és más paraziták is jellemzik az állományt.

Advertisement

A TANAP felügyeleti szerve a fennálló helyzet orvoslására az érintett régióban már döntést is hozott arról, hogy már a közeljövőben egy ezt célzó program keretében a Kő-pataki-tó környékén élő rókaállományt befogják és más, alacsonyabban fekvő régióba telepítik át, ahol már nem jelentenének veszélyt a havasi mormotákra.

Advertisement

Zöldinfó

Több mint 200 nap után visszatértek az űrben nevelt növények

Hazatértek az első magyar űrnövénykísérlet mintái Debrecenbe.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az első magyar űrnövénykísérlet, a VITAPRIC-program mintái, amelyek csaknem 203 napot töltöttek az űrben, és több mint 3200-szor kerülték meg a Földet, visszatértek a nemzetközi űrállomásról a Debreceni Egyetemre (DE) – ismertette az alternativenergia.hu. A közlemény szerint az egyetem mezőgazdaság-, élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási karának kutatói Kapu Tibor kutatóűrhajóstól vették át tudományos munkájuk kísérleti anyagait hétfőn a DE Biodrome-ban, a HUNOR-program űrnövénykísérlet és az egyetemi űrpaprika otthonában. Felidézték, hogy a kar kutatói egy évvel ezelőtt, tavaly március 17-én csomagolták össze a kísérletben részt vevő retek-, búza- és paprikamagokat. A VITAPRIC kutatási anyaga a HUNOR Magyar Űrhajós Program tudományos portfóliójában az Axiom-4 küldetés részeként június 25-én indult el Kapu Tibor kutatóűrhajóssal és társaival együtt a floridai Kennedy Űrközpontból a Nemzetközi Űrállomásra.

Az egyetem növénynemesítési, növénytermesztési és biotechnológiai kutatásai sok évvel ezelőtt megalapozták azt a szakmai hátteret, amely lehetővé tette, hogy az egyetem bekapcsolódjon a nemzeti űrprogramba – idézte a közlemény Stündl Lászlót, a kar dékánját, aki reményét fejezte ki, hogy az eredmények hasznosulnak, és újabb kutatási irányokat nyitnak meg a szakemberek előtt. Kapu Tibor a VITAPRIC-programot a HUNOR Magyar Űrhajós Program egyik legérdekesebb kísérletének nevezte, amely megmutatta, milyen kihívásokkal szembesülnek, amikor a világűrben kell végrehajtani egy kísérletet. “Olyan környezetben, ahol a magok gravitáció nélkül nem igazán tudják, hogy merre kell nőniük egy olyan csíráztatóban, ahonnan nagyon könnyen ki tudnak esni. Mégis, mi meg tudtuk oldani” – idézték a kutatóűrhajóst, aki kiemelte: “mi voltunk az elsők a világon, akik abban a környezetben tudtunk növényeket termeszteni, ahol mi magunk, űrhajósok is éltünk, és nem egy elzárt, izolált, kontrollált környezetben”. A közlemény szerint a HUNOR programban részt vevő magok nemesítése és előkezelése 2024-2025 között zajlott a Debreceni Egyetem agrár karának biotechnológiai laboratóriumaiban. Az alkalmazott eljárás felgyorsította a csírázást, növelte a csíranövények vitalitását, valamint javította a fitokémiai összetételt, ezáltal magasabb tápértéket eredményezve.

A nemzetközi űrállomáson kifejlődött növényeket három lépésben “takarították be”, elsőként a retek mikrozöldet, majd a búzafüvet és végül a paprika mikrozöldet. A mintákat mínusz 80 Celsius-fokos mélyhűtőbe helyezték, és ott tárolták január 15-ig, amikor is a betegség miatt félbeszakadt Crew-11 misszió legénységét szállító hordozóval tértek vissza a Földre – írták. Veres Szilvia tudományos dékánhelyettes, a VITAPRIC-program vezetője szerint a mintákat összehasonlítják a Biodrome-ban hasonló körülmények között – fény, hőmérséklet, szén-dioxid és páratartalom mellett – nevelt kontrollnövényekkel. A vizsgálatok kiterjednek a növények mikrobiom-elemzésére, azaz azt is megvizsgálják, hogy az űrállomáson fejlődött VITAPRIC mikrozöldek emberi fogyasztásra alkalmasak-e, továbbá a növények biokémiai és ásványi anyag összetétele hogyan változott meg, különös tekintettel a magvak szelénnel történt előkezelésének hatására a mikrogravitációs környezetben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák