Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Rókák veszélyeztetik a mormotaállományt a szlovák Tátrában

Az utóbbi években a Magas Tátra magasabb fekvésű részein is mind gyakoribb a rókák előfordulása, ami már veszélyt jelent.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A havasi mormota a mókusféle rágcsálók egyik legnagyobb termetű faja, mérete 40 és 80 centiméter közötti, súlya pedig akár a 8 kilogrammot is elérheti. A kizárólag az európai kontinensen élő, veszélyeztett fajnak korábban elterjedtebb élőhelyei voltak, ma csak az Alpokban, Románia jelenlegi területén a Nyugati-Kárpátokban, a Tátrában, illetve újratelepítést követően a Pireneusokban él. Két alfaja közül az egyik kizárólag a Tátrában fordul elő, az ottani állomány lélekszámát néhányszáz és ezer közöttire becsülik.

A TANAP felügyeleti szerve szerint ennek az állománynak egy része, amely a szlovákiai Magas Tátrában, azon belül a Kő-pataki-tó (Skalnaté pleso) környékén él, került veszélybe a rókapopuláció növekedése miatt. Utóbbiak terjeszkedése a szakértők szerint leginkább az emberi tevékenységgel függ össze. Részben azzal, hogy a rókák az emberek lakta környéken több élelemhez tudnak jutni, valamint azzal is, hogy a turisták rendszeres jelenléte miatt a rókák elvesztették természetes vadságukat, amit tetéz, hogy a fénykép készítés céljából a turisták etetik őket.

Emiatt a rókák olyan területeken is megjelentek, ahol korábban egyáltalán nem volt jellemző az előfordulásuk. Ennek több negatív következménye is van a havasi mormotákra. Egyrészt a rókák veszélyt jelentenek az ennek a ragadozónak a jelenlétére nem alkalmazkodott rágcsálókra.

Advertisement

“A téli álomból felébredve és kuckóikból kimászó mormoták könnyű zsákmánynak számítanak a nagyobb ragadozók számára, s bár a rókák jelenléte nem jelent közvetlen veszélyt a faj megmaradására, de jelentősen csökkentheti az állományukat” – mondta Nina Obzutová, a TANAP felügyeleti szervétől a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökségnek nyilatkozva.

A másik – ugyancsak jelentős kihatású, és nem csak a mormotákat veszélyeztető – negatív tényező, az, hogy a rókák a különböző paraziták legszélesebb felhozatalának hordozóinak számítanak, s ezek más fajokat is veszélyeztetnek és az emberre is átvihetőek. Egy erre vonatkozó felmérés szerint a tátrai rókák közel fele galandféreg hordozó és más paraziták is jellemzik az állományt.

Advertisement

A TANAP felügyeleti szerve a fennálló helyzet orvoslására az érintett régióban már döntést is hozott arról, hogy már a közeljövőben egy ezt célzó program keretében a Kő-pataki-tó környékén élő rókaállományt befogják és más, alacsonyabban fekvő régióba telepítik át, ahol már nem jelentenének veszélyt a havasi mormotákra.

Advertisement

Zöldinfó

Energetikai fejlesztéssel hasznosítják a termálvíz hőjét Szigetváron

Termálhővel fűthetnek középületeket Szigetváron.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Termálvíz hulladékhőjének felhasználásával fűthetnek több középületet Szigetváron a városi gyógyfürdő mintegy 241 millió forintos, várhatóan jövő év végére befejeződő energetikai fejlesztésének köszönhetően – tájékoztatta a Szigetvári Gyógyfürdő Üzemeltető és Humán Szolgáltató Kft., közleményben az MTI-t. Azt írták: az európai uniós támogatást élvező beruházás ötletét az adta, hogy a fürdő területén óránként 35 köbméter 31-35 Celsius-fokos termálvíz folyik el anélkül, hogy azt energetikai szempontból hasznosítanák – írja az alternativenergia.hu. A projekt részeként három hőszivattyút telepítenek, amelyek titánlemezes hőcserélőkön keresztül kivonják a termálvíz hőjét, és optimális esetben akár 606 kilowatt hőteljesítmény leadására is képesek – tették hozzá.

Megjegyezték, hogy az így előállított hő 450-500 méter hosszú távvezetéken jut el az önkormányzati kazánházba, ahonnan több középület fűtése biztosítható. Szigetvár modern, fenntartható és költséghatékony hőellátási rendszert kap, a fejlesztés kiváltja önkormányzati középületek fosszilis fűtési energiaigényét, hozzájárul az energiahatékonyság növeléséhez, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez – olvasható a gyógyfürdő közleményében.

Kriszt Mónika, a társaság ügyvezetője az MTI megkeresésére azt mondta: a tervek elkészültek, a beruházással a városháza két épületének, a könyvtárnak, egy orvosi rendelőnek és a Vigadónak a fűtését biztosítják termálhővel. Hozzátette, azzal számolnak, hogy az ingatlanok fűtési költsége a felére csökken.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák