Zöldinfó

Rókák veszélyeztetik a mormotaállományt a szlovák Tátrában

Az utóbbi években a Magas Tátra magasabb fekvésű részein is mind gyakoribb a rókák előfordulása, ami már veszélyt jelent.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-04-19

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A havasi mormota a mókusféle rágcsálók egyik legnagyobb termetű faja, mérete 40 és 80 centiméter közötti, súlya pedig akár a 8 kilogrammot is elérheti. A kizárólag az európai kontinensen élő, veszélyeztett fajnak korábban elterjedtebb élőhelyei voltak, ma csak az Alpokban, Románia jelenlegi területén a Nyugati-Kárpátokban, a Tátrában, illetve újratelepítést követően a Pireneusokban él. Két alfaja közül az egyik kizárólag a Tátrában fordul elő, az ottani állomány lélekszámát néhányszáz és ezer közöttire becsülik.

A TANAP felügyeleti szerve szerint ennek az állománynak egy része, amely a szlovákiai Magas Tátrában, azon belül a Kő-pataki-tó (Skalnaté pleso) környékén él, került veszélybe a rókapopuláció növekedése miatt. Utóbbiak terjeszkedése a szakértők szerint leginkább az emberi tevékenységgel függ össze. Részben azzal, hogy a rókák az emberek lakta környéken több élelemhez tudnak jutni, valamint azzal is, hogy a turisták rendszeres jelenléte miatt a rókák elvesztették természetes vadságukat, amit tetéz, hogy a fénykép készítés céljából a turisták etetik őket.

Emiatt a rókák olyan területeken is megjelentek, ahol korábban egyáltalán nem volt jellemző az előfordulásuk. Ennek több negatív következménye is van a havasi mormotákra. Egyrészt a rókák veszélyt jelentenek az ennek a ragadozónak a jelenlétére nem alkalmazkodott rágcsálókra.

“A téli álomból felébredve és kuckóikból kimászó mormoták könnyű zsákmánynak számítanak a nagyobb ragadozók számára, s bár a rókák jelenléte nem jelent közvetlen veszélyt a faj megmaradására, de jelentősen csökkentheti az állományukat” – mondta Nina Obzutová, a TANAP felügyeleti szervétől a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökségnek nyilatkozva.

A másik – ugyancsak jelentős kihatású, és nem csak a mormotákat veszélyeztető – negatív tényező, az, hogy a rókák a különböző paraziták legszélesebb felhozatalának hordozóinak számítanak, s ezek más fajokat is veszélyeztetnek és az emberre is átvihetőek. Egy erre vonatkozó felmérés szerint a tátrai rókák közel fele galandféreg hordozó és más paraziták is jellemzik az állományt.

A TANAP felügyeleti szerve a fennálló helyzet orvoslására az érintett régióban már döntést is hozott arról, hogy már a közeljövőben egy ezt célzó program keretében a Kő-pataki-tó környékén élő rókaállományt befogják és más, alacsonyabban fekvő régióba telepítik át, ahol már nem jelentenének veszélyt a havasi mormotákra.

Kapcsolódó tartalom:állatvédelem környezet mormota róka természet

Zöldinfó

1. Új lendületet kap a Zaláta–Dravica gázmező fejlesztése

Magyarország és Horvátország közösen fejlesztené a Zaláta-Dravica gázmezőt.

Létrehozva:

10 perc telt el a létrehozás óta

2026-10-14

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarország és Horvátország megállapodott a határon átnyúló Zaláta-Dravica gázmező közös fejlesztésének folytatásáról, és tovább növelné a két ország közötti földgázszállítási kapacitást – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter Zágrábban. Kapitány István Ante Susnjar horvát gazdasági miniszterrel folytatott tárgyalása után azt mondta, hogy a Zaláta-Dravica gázmező fejlesztése fontos mérföldkő lehet a két ország energetikai együttműködésében – írja az alternativenergia.hu. Kapitány István Ante Susnjar horvát gazdasági miniszterrel folytatott tárgyalása után azt mondta, hogy a Zaláta-Dravica gázmező fejlesztése fontos mérföldkő lehet a két ország energetikai együttműködésében. Kiemelte: határon átnyúló gázmezőről van szó, amely megközelítőleg fele-fele arányban fekszik a két ország területén. Szerinte a projekt jól példázza, milyen irányban szeretnék továbbfejleszteni a magyar-horvát energetikai és gazdasági együttműködést.

Kapitány István ezt követően részletesen ismertette az együttműködés további területeit. Stratégiai jelentőségűnek nevezte a magyar-horvát energetikai kapcsolatokat, hangsúlyozva, hogy az energiaellátás biztonsága és az energiaárak a gazdaság versenyképességet is nagymértékben befolyásolják. Hozzátette: a magyar energiapolitika egyik alapelve az ellátásbiztonság, valamint az energiaimport diverzifikálása. A miniszter üdvözölte a krki LNG-terminál kapacitásának bővítését, és jelezte, hogy Magyarország nyitott az onnan érkező földgáz mennyiségének jelentős növelésére.

Kapitány István közölte: a Magyarország és Horvátország közötti földgáz-összeköttetés kapacitását is fejleszteni kell, és már az év végére kapacitásbővítéssel számolnak. A kőolajellátásról szólva kiemelte az Adria-vezeték szerepét a térség ellátásbiztonságában. Hozzátette: Magyarország fontosnak tartja a Horvátországgal folytatott megbízható és kiszámítható kőolaj-együttműködést, és támogatja a Mol és a Janaf közötti párbeszéd folytatását.

Kapitány István szerint a horvát, a magyar, a szlovák és a szerb finomítók működésének összehangolása is fontos a régió energiaellátásának biztonsága szempontjából. A miniszter a két ország gazdasági kapcsolatairól szólva kiemelte: Horvátország a magyar gazdaság egyik legfontosabb partnere, a magyar vállalatok külföldi beruházásainak 11,2 százaléka Horvátországban valósult meg, összesen mintegy 5,4 milliárd euró értékben. Hozzátette: Magyarország azt szeretné, ha több magyar vállalat működne sikeresen Horvátországban, és több horvát cég fektetne be Magyarországon. Közölte: jelenleg 39 horvát beruházás van Magyarországon.

Ante Susnjar közölte: a két fél számos olyan projektről tárgyalt, amelyek erősíthetik a két ország gazdaságát és együttműködését. A horvát miniszter az energiaellátás biztonságát, az ipar dekarbonizációját, valamint a közlekedési és logisztikai útvonalak összekapcsolását emelte ki a további együttműködés területei közül. Susnjar szerint új, kedvező időszak kezdődhet a két ország gazdasági kapcsolataiban, amelynek lehetőségeit a feleknek konkrét projektek megvalósításával kell kihasználniuk.

Tovább olvasom