Zöldinfó
Rókák veszélyeztetik a mormotaállományt a szlovák Tátrában
Az utóbbi években a Magas Tátra magasabb fekvésű részein is mind gyakoribb a rókák előfordulása, ami már veszélyt jelent.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A havasi mormota a mókusféle rágcsálók egyik legnagyobb termetű faja, mérete 40 és 80 centiméter közötti, súlya pedig akár a 8 kilogrammot is elérheti. A kizárólag az európai kontinensen élő, veszélyeztett fajnak korábban elterjedtebb élőhelyei voltak, ma csak az Alpokban, Románia jelenlegi területén a Nyugati-Kárpátokban, a Tátrában, illetve újratelepítést követően a Pireneusokban él. Két alfaja közül az egyik kizárólag a Tátrában fordul elő, az ottani állomány lélekszámát néhányszáz és ezer közöttire becsülik.
A TANAP felügyeleti szerve szerint ennek az állománynak egy része, amely a szlovákiai Magas Tátrában, azon belül a Kő-pataki-tó (Skalnaté pleso) környékén él, került veszélybe a rókapopuláció növekedése miatt. Utóbbiak terjeszkedése a szakértők szerint leginkább az emberi tevékenységgel függ össze. Részben azzal, hogy a rókák az emberek lakta környéken több élelemhez tudnak jutni, valamint azzal is, hogy a turisták rendszeres jelenléte miatt a rókák elvesztették természetes vadságukat, amit tetéz, hogy a fénykép készítés céljából a turisták etetik őket.
Emiatt a rókák olyan területeken is megjelentek, ahol korábban egyáltalán nem volt jellemző az előfordulásuk. Ennek több negatív következménye is van a havasi mormotákra. Egyrészt a rókák veszélyt jelentenek az ennek a ragadozónak a jelenlétére nem alkalmazkodott rágcsálókra.
“A téli álomból felébredve és kuckóikból kimászó mormoták könnyű zsákmánynak számítanak a nagyobb ragadozók számára, s bár a rókák jelenléte nem jelent közvetlen veszélyt a faj megmaradására, de jelentősen csökkentheti az állományukat” – mondta Nina Obzutová, a TANAP felügyeleti szervétől a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökségnek nyilatkozva.
A másik – ugyancsak jelentős kihatású, és nem csak a mormotákat veszélyeztető – negatív tényező, az, hogy a rókák a különböző paraziták legszélesebb felhozatalának hordozóinak számítanak, s ezek más fajokat is veszélyeztetnek és az emberre is átvihetőek. Egy erre vonatkozó felmérés szerint a tátrai rókák közel fele galandféreg hordozó és más paraziták is jellemzik az állományt.
A TANAP felügyeleti szerve a fennálló helyzet orvoslására az érintett régióban már döntést is hozott arról, hogy már a közeljövőben egy ezt célzó program keretében a Kő-pataki-tó környékén élő rókaállományt befogják és más, alacsonyabban fekvő régióba telepítik át, ahol már nem jelentenének veszélyt a havasi mormotákra.
Zöldinfó
Az erdő, mint fenntartható életközösség áll a fókuszban a diákok számára
Újabb 500 helyszínen folytatódik az Iskolában az Erdő Program.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Sikeresen zárult a regisztráció az Iskolában az Erdő Program újabb időszakára, tavasszal csaknem 45 ezer általános iskolás vehet részt erdőpedagógiai foglalkozásokon országszerte – írja az alternativenergia.hu. Töretlen az Iskolában az Erdő Program népszerűsége, melynek során köznevelési intézmények pályázhattak a 6 és 14 év közötti diákok számára erdei iskolai tematikus foglalkozások lebonyolítására. Az 500 intézményt tartalmazó keret percek alatt betelt, így a programot koordináló Országos Erdészeti Egyesület a tavaszi időszakban 1500 foglalkozáson mutatja be a magyar erdők értékeit – írták. A közlemény szerint legtöbb, összesen 71 intézmény Pest vármegyéből, jelentős számban pedig a fővárosból, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplénből jelentkezett. A legsikeresebb pályázók között volt Debrecen és Győr, ahol 10-10 intézmény regisztrált és jutott be a programra.
A nyertes intézményekben minősített erdészeti erdei iskolák erdőpedagógusai 20-30 fős csoportoknak, osztályoknak tartanak tematikus foglalkozásokat. Idén az erdő mint egy önmagában fenntartható életközösség, a biológiai sokféleség témaköre áll a fókuszban, melynek során a gyermekek megismerkedhetnek az erdei életközösségben különböző szerepet betöltő élőlényekkel. Emellett a diákok széles körű tudásra tehetnek szert az erdők növény- és állatvilágáról, közelebb kerülhetnek a fenntartható gazdálkodás témaköréhez, valamint betekintést nyerhetnek az erdőket kezelő szakemberek munkájába is. Az erdőpedagógusok játékosan segítik az iskolában zajló környezeti nevelést és ismeretszerzést – tették hozzá. A kezdeményezés hátterét a minősített erdészeti erdei iskolák jelentik, amelyek több mint negyven éve a fenntarthatóságra nevelés legfontosabb intézményei közé tartoznak Magyarországon. Programjaikban alapvető követelmény, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsenek a gyermekek és a természet között.
A program az elmúlt 35 év legnagyobb környezeti nevelési akciója, melynek keretében 114 ezer gyermek vehetett részt erdőpedagógiai foglalkozásokon a saját iskolájában. 2024 szeptemberétől a hátrányos helyzetű települések iskolásainak is biztosítottak lehetőséget arra, hogy eljussanak az erdei iskolákba. Az Erdei Iránytű Programban 2025-ben 250 csoport, összesen 8700 gyermek vehetett részt, amely egy-egy napos erdei iskolai látogatást biztosított számukra. A kezdeményezések iránt minden évben hatalmas az érdeklődés. Az Iskolában az Erdő Program az Európai Unió Emisszió-kereskedelmi rendszerének (ETS rendszer) kvóta felhasználásából valósul meg az AM közreműködésével és az Országos Erdészeti Egyesület koordinálásával – olvasható a közleményben.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA kihűlés életveszélyes lehet: különösen védeni kell a kutyákat a téli hidegben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA fagy miatt védelmet kapnak az eladósodott háztartások is
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAz extrém hideg miatt nő a fogyasztás, az E.ON óvatosságra inti az ügyfeleket
-
Zöld Energia22 óra telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!