Zöldinfó
Rókák veszélyeztetik a mormotaállományt a szlovák Tátrában
Az utóbbi években a Magas Tátra magasabb fekvésű részein is mind gyakoribb a rókák előfordulása, ami már veszélyt jelent.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A havasi mormota a mókusféle rágcsálók egyik legnagyobb termetű faja, mérete 40 és 80 centiméter közötti, súlya pedig akár a 8 kilogrammot is elérheti. A kizárólag az európai kontinensen élő, veszélyeztett fajnak korábban elterjedtebb élőhelyei voltak, ma csak az Alpokban, Románia jelenlegi területén a Nyugati-Kárpátokban, a Tátrában, illetve újratelepítést követően a Pireneusokban él. Két alfaja közül az egyik kizárólag a Tátrában fordul elő, az ottani állomány lélekszámát néhányszáz és ezer közöttire becsülik.
A TANAP felügyeleti szerve szerint ennek az állománynak egy része, amely a szlovákiai Magas Tátrában, azon belül a Kő-pataki-tó (Skalnaté pleso) környékén él, került veszélybe a rókapopuláció növekedése miatt. Utóbbiak terjeszkedése a szakértők szerint leginkább az emberi tevékenységgel függ össze. Részben azzal, hogy a rókák az emberek lakta környéken több élelemhez tudnak jutni, valamint azzal is, hogy a turisták rendszeres jelenléte miatt a rókák elvesztették természetes vadságukat, amit tetéz, hogy a fénykép készítés céljából a turisták etetik őket.
Emiatt a rókák olyan területeken is megjelentek, ahol korábban egyáltalán nem volt jellemző az előfordulásuk. Ennek több negatív következménye is van a havasi mormotákra. Egyrészt a rókák veszélyt jelentenek az ennek a ragadozónak a jelenlétére nem alkalmazkodott rágcsálókra.
“A téli álomból felébredve és kuckóikból kimászó mormoták könnyű zsákmánynak számítanak a nagyobb ragadozók számára, s bár a rókák jelenléte nem jelent közvetlen veszélyt a faj megmaradására, de jelentősen csökkentheti az állományukat” – mondta Nina Obzutová, a TANAP felügyeleti szervétől a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökségnek nyilatkozva.
A másik – ugyancsak jelentős kihatású, és nem csak a mormotákat veszélyeztető – negatív tényező, az, hogy a rókák a különböző paraziták legszélesebb felhozatalának hordozóinak számítanak, s ezek más fajokat is veszélyeztetnek és az emberre is átvihetőek. Egy erre vonatkozó felmérés szerint a tátrai rókák közel fele galandféreg hordozó és más paraziták is jellemzik az állományt.
A TANAP felügyeleti szerve a fennálló helyzet orvoslására az érintett régióban már döntést is hozott arról, hogy már a közeljövőben egy ezt célzó program keretében a Kő-pataki-tó környékén élő rókaállományt befogják és más, alacsonyabban fekvő régióba telepítik át, ahol már nem jelentenének veszélyt a havasi mormotákra.
Zöldinfó
Együttműködés nélkül nincs sikeres klímaalkalmazkodás
Együttműködve lehetséges a klímaváltozás hatásainak kezelése.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Együttműködésre van szükség az érintettek között a klímaváltozás káros hatásainak mérséklése érdekében, a klímaalkalmazkodás nem működhet jó gyakorlatok átvétele nélkül, és a sikeres fellépés érdekében hangsúlyos szerepet kell adni a mezőgazdasági kutatás-fejlesztésnek – mondta az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter, Gyenesdiáson a IV. Klímabarát Szabadegyetemen. Bóna Szabolcs a kétnapos rendezvény nyitónapján tartott előadásában hangsúlyozta, a klímaváltozás jelen van a mindennapjainkban, és mi vagyunk az utolsó generáció, amely még képes tenni káros hatásainak mérsékléséért – írja az alternativenergia.hu. A miniszter elmondta, fontos szerepet szánnak azoknak az egyetemeknek, amelyek életközösségekkel foglalkoznak, ezeknek az intézmények meg kell találniuk a megfelelő irányokat a jövőbeni kihívások kezeléséhez.
Kitért arra is, hogy a klímaváltozás megmutatta: a közeljövő kihívása az élelmiszer-önrendelkezés lesz. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy rövid ellátási láncokat kell kialakítani, amelyek lényege, hogy a helyben előállított termékeket helyben fogyasszák el. Ehhez a termékpálya résztvevőinek együttműködésére van szükség. Azt mondta, a termékpályák ellenőrzési rendszere jelenleg nem működik jól, de a kormány már dolgozik az ellátási lánc lerövidítésén. A vízgazdálkodásról szólva megjegyezte, hogy míg korábban többletvizünk volt, most a vízmegtartás a legfontosabb feladat. Problémaként említette, hogy bár az önkormányzatoké lett a fenntartás és a karbantartás feladata, nem kaptak ehhez forrást.
Hozzáfűzte: a jövőben a vízgazdálkodás állami feladat lesz, “a gazdálkodók feladata pedig az egymás közötti béke megteremtése”. Úgy vélte, korábban mesterségesen gerjesztették a gazdák közti ellentéteket, erre példaként említette a földtörvényt, amelynek révén szavai szerint ellenérdekeltek voltak a gazdák, ami gátja az együttműködésnek, az együttgondolkodásnak. Bóna Szabolcs jelezte, kérdéses, hogy ez a kormányzati ciklus elég lesz-e az új rendszerek kialakításához, hiszen az ágazatot érintő gondolkodásmódot kell átalakítani. A pénteken folytatódó programban szó lesz még a településhálózat fenntarthatóvá tételének lehetőségeiről.
Az első klímabarát szabadegyetemet 2021-ben rendezte meg a Klímabarát Települések Szövetsége, szintén Gyenesdiáson. Az évek során országszerte több helyszínen tartották meg a rendezvényt, amelynek témáját az adott térségben jelentkező kihívások és az ezekre adott lehetséges válaszok adták.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegszűnik az elektronikai hulladék leadása az önkormányzati gyűjtéseken
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaKétszer annyi szociális tűzifa jöhet, de mi lesz a védett erdőkkel?
