Zöldinfó

Rókák veszélyeztetik a mormotaállományt a szlovák Tátrában

Az utóbbi években a Magas Tátra magasabb fekvésű részein is mind gyakoribb a rókák előfordulása, ami már veszélyt jelent.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-04-19

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A havasi mormota a mókusféle rágcsálók egyik legnagyobb termetű faja, mérete 40 és 80 centiméter közötti, súlya pedig akár a 8 kilogrammot is elérheti. A kizárólag az európai kontinensen élő, veszélyeztett fajnak korábban elterjedtebb élőhelyei voltak, ma csak az Alpokban, Románia jelenlegi területén a Nyugati-Kárpátokban, a Tátrában, illetve újratelepítést követően a Pireneusokban él. Két alfaja közül az egyik kizárólag a Tátrában fordul elő, az ottani állomány lélekszámát néhányszáz és ezer közöttire becsülik.

A TANAP felügyeleti szerve szerint ennek az állománynak egy része, amely a szlovákiai Magas Tátrában, azon belül a Kő-pataki-tó (Skalnaté pleso) környékén él, került veszélybe a rókapopuláció növekedése miatt. Utóbbiak terjeszkedése a szakértők szerint leginkább az emberi tevékenységgel függ össze. Részben azzal, hogy a rókák az emberek lakta környéken több élelemhez tudnak jutni, valamint azzal is, hogy a turisták rendszeres jelenléte miatt a rókák elvesztették természetes vadságukat, amit tetéz, hogy a fénykép készítés céljából a turisták etetik őket.

Emiatt a rókák olyan területeken is megjelentek, ahol korábban egyáltalán nem volt jellemző az előfordulásuk. Ennek több negatív következménye is van a havasi mormotákra. Egyrészt a rókák veszélyt jelentenek az ennek a ragadozónak a jelenlétére nem alkalmazkodott rágcsálókra.

“A téli álomból felébredve és kuckóikból kimászó mormoták könnyű zsákmánynak számítanak a nagyobb ragadozók számára, s bár a rókák jelenléte nem jelent közvetlen veszélyt a faj megmaradására, de jelentősen csökkentheti az állományukat” – mondta Nina Obzutová, a TANAP felügyeleti szervétől a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökségnek nyilatkozva.

A másik – ugyancsak jelentős kihatású, és nem csak a mormotákat veszélyeztető – negatív tényező, az, hogy a rókák a különböző paraziták legszélesebb felhozatalának hordozóinak számítanak, s ezek más fajokat is veszélyeztetnek és az emberre is átvihetőek. Egy erre vonatkozó felmérés szerint a tátrai rókák közel fele galandféreg hordozó és más paraziták is jellemzik az állományt.

A TANAP felügyeleti szerve a fennálló helyzet orvoslására az érintett régióban már döntést is hozott arról, hogy már a közeljövőben egy ezt célzó program keretében a Kő-pataki-tó környékén élő rókaállományt befogják és más, alacsonyabban fekvő régióba telepítik át, ahol már nem jelentenének veszélyt a havasi mormotákra.

Kapcsolódó tartalom:állatvédelem környezet mormota róka természet

Zöldinfó

Diákok építik újjá az olajszennyezésben elpusztult szigetszentmiklósi úszólápot

A szigetszentmiklósi úszóláp rehabilitációjáért adták át elsőként a Természet Bajnokai díjat.

Létrehozva:

35 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-14

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A szigetszentmiklósi úszóláp rehabilitációjáért a Batthyány Kázmér Gimnázium kapta meg elsőként a Természet Bajnokai díjat, amelyet a WWF Magyarország és a Coca-Cola HBC Magyarország az idén alapított – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A díjat csütörtökön adták át az élő környezetért felelős miniszter részvételével Szigetszentmiklóson. Gajdos László a rendezvényen emlékeztetett: hat évvel ezelőtt súlyos olajszennyezés pusztította el a Ráckevei-Duna-ág egyik védett úszólápját. A víz olajos lett, a növényzet elpusztult, és ott maradt a természet egy darabja, amely nem volt többé olyan, ahogy addig ismertük – fogalmazott. A szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium diákjai és tanárai azonban úgy döntöttek, hogy ezen változtatnak – folytatta. Nem írtak róla stratégiai dokumentumot, nem hoztak létre három munkacsoportot, hanem kimentek és elkezdtek úszólápot építeni – fűzte hozzá a miniszter.

“A díjat ugyan mi adjuk át, de valójában a jutalmat a természettől kapják. A természet ajándéka egy visszatérő madár, egy új hajtás, a megtisztuló víz vagy egy úszóláp, amely egy olyan helyen kezd újra élni, ahol hat évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy valamit végleg elveszítettünk” – fogalmazott a miniszter. Köszönetet mondott a díjazottaknak, akik “megmutatják, a természetvédelemhez néha nagy tudás kell, néha nagy bátorság, de meglepően sokszor egyszerűen csak fel kell húzni a gumicsizmát”. Fehér Zoltán, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója azt mondta, a díjra olyan jelölteket kerestek, akik nemcsak beszélnek a természet védelméről, hanem cselekszenek is és képesek másokat is cselekvésre bírni. Éppen olyanokat, mint a gimnázium tanárai, Sete Krisztina és Czita Zoltán, akik felkarolták diákjaik kezdeményezését. Megmutatták, hogy a természetvédelem nem távoli, elvont dolog, hanem gyakran helyben kíván cselekvést.

Kovács Ágnes a Coca-Cola HBC Magyarország ügyvezető igazgatója arról beszélt, hisznek abban, hogy a WWF Magyarország szakmai támogatása és a pénzügyi források is fontosak a kezdeményezés fenntartásához és fejlesztéséhez. “Különösen inspiráló látni, hogy pedagógusok, diákok és szakemberek együttműködésével egy kis kezdeményezésből milyen fantasztikus projekt jöhet létre”, ami mások számára is példaértékű – fűzte hozzá az igazgató. A Természet Bajnokai díjat Vetier Márta, a WWF Magyarország igazgatója adta át.

Tovább olvasom