Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Rókák veszélyeztetik a mormotaállományt a szlovák Tátrában

Az utóbbi években a Magas Tátra magasabb fekvésű részein is mind gyakoribb a rókák előfordulása, ami már veszélyt jelent.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A havasi mormota a mókusféle rágcsálók egyik legnagyobb termetű faja, mérete 40 és 80 centiméter közötti, súlya pedig akár a 8 kilogrammot is elérheti. A kizárólag az európai kontinensen élő, veszélyeztett fajnak korábban elterjedtebb élőhelyei voltak, ma csak az Alpokban, Románia jelenlegi területén a Nyugati-Kárpátokban, a Tátrában, illetve újratelepítést követően a Pireneusokban él. Két alfaja közül az egyik kizárólag a Tátrában fordul elő, az ottani állomány lélekszámát néhányszáz és ezer közöttire becsülik.

A TANAP felügyeleti szerve szerint ennek az állománynak egy része, amely a szlovákiai Magas Tátrában, azon belül a Kő-pataki-tó (Skalnaté pleso) környékén él, került veszélybe a rókapopuláció növekedése miatt. Utóbbiak terjeszkedése a szakértők szerint leginkább az emberi tevékenységgel függ össze. Részben azzal, hogy a rókák az emberek lakta környéken több élelemhez tudnak jutni, valamint azzal is, hogy a turisták rendszeres jelenléte miatt a rókák elvesztették természetes vadságukat, amit tetéz, hogy a fénykép készítés céljából a turisták etetik őket.

Emiatt a rókák olyan területeken is megjelentek, ahol korábban egyáltalán nem volt jellemző az előfordulásuk. Ennek több negatív következménye is van a havasi mormotákra. Egyrészt a rókák veszélyt jelentenek az ennek a ragadozónak a jelenlétére nem alkalmazkodott rágcsálókra.

Advertisement

“A téli álomból felébredve és kuckóikból kimászó mormoták könnyű zsákmánynak számítanak a nagyobb ragadozók számára, s bár a rókák jelenléte nem jelent közvetlen veszélyt a faj megmaradására, de jelentősen csökkentheti az állományukat” – mondta Nina Obzutová, a TANAP felügyeleti szervétől a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökségnek nyilatkozva.

A másik – ugyancsak jelentős kihatású, és nem csak a mormotákat veszélyeztető – negatív tényező, az, hogy a rókák a különböző paraziták legszélesebb felhozatalának hordozóinak számítanak, s ezek más fajokat is veszélyeztetnek és az emberre is átvihetőek. Egy erre vonatkozó felmérés szerint a tátrai rókák közel fele galandféreg hordozó és más paraziták is jellemzik az állományt.

Advertisement

A TANAP felügyeleti szerve a fennálló helyzet orvoslására az érintett régióban már döntést is hozott arról, hogy már a közeljövőben egy ezt célzó program keretében a Kő-pataki-tó környékén élő rókaállományt befogják és más, alacsonyabban fekvő régióba telepítik át, ahol már nem jelentenének veszélyt a havasi mormotákra.

Advertisement

Zöldinfó

A hőség tovább növelheti a villamosenergia-igényt

Megdőlhet a nyári áramfogyasztási rekord.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ezen a nyáron még nem dőlt meg a tavalyi áramfogyasztási rekord, de a továbbiakban lehet esetleges nyári csúcsdöntésekre számítani – közölte a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. az MTI megkeresésére. A Mavir adatai szerint ezen a nyáron eddig június 19-én, pénteken volt a legnagyobb a rendszerterhelés, este 20 óra 45-kor elérte a 6075 megawattot (MW), 26 Celsius fokos napi átlaghőmérséklet mellett – ismertette az alternativenergia.hu.

Tavaly a nyári csúcsdöntés június 26-án történt, akkor 6766 MW volt a maximum, napi 30,3 Celsius fokos átlaghőmérséklet mellett. Magyarországon az eddigi abszolút nyári csúcsot 2024. július 16-án regisztrálták, akkor a rendszerterhelés elérte a 7036 megawattot. A hazai téli áramfogyasztási csúcsok általában magasabbak, de előfordult már olyan, például 2015-ben, hogy a nyári csúcsterhelés meghaladta a télen mért maximumot – tájékoztatott a Mavir.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák