Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Rókák veszélyeztetik a mormotaállományt a szlovák Tátrában

Az utóbbi években a Magas Tátra magasabb fekvésű részein is mind gyakoribb a rókák előfordulása, ami már veszélyt jelent.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A havasi mormota a mókusféle rágcsálók egyik legnagyobb termetű faja, mérete 40 és 80 centiméter közötti, súlya pedig akár a 8 kilogrammot is elérheti. A kizárólag az európai kontinensen élő, veszélyeztett fajnak korábban elterjedtebb élőhelyei voltak, ma csak az Alpokban, Románia jelenlegi területén a Nyugati-Kárpátokban, a Tátrában, illetve újratelepítést követően a Pireneusokban él. Két alfaja közül az egyik kizárólag a Tátrában fordul elő, az ottani állomány lélekszámát néhányszáz és ezer közöttire becsülik.

A TANAP felügyeleti szerve szerint ennek az állománynak egy része, amely a szlovákiai Magas Tátrában, azon belül a Kő-pataki-tó (Skalnaté pleso) környékén él, került veszélybe a rókapopuláció növekedése miatt. Utóbbiak terjeszkedése a szakértők szerint leginkább az emberi tevékenységgel függ össze. Részben azzal, hogy a rókák az emberek lakta környéken több élelemhez tudnak jutni, valamint azzal is, hogy a turisták rendszeres jelenléte miatt a rókák elvesztették természetes vadságukat, amit tetéz, hogy a fénykép készítés céljából a turisták etetik őket.

Emiatt a rókák olyan területeken is megjelentek, ahol korábban egyáltalán nem volt jellemző az előfordulásuk. Ennek több negatív következménye is van a havasi mormotákra. Egyrészt a rókák veszélyt jelentenek az ennek a ragadozónak a jelenlétére nem alkalmazkodott rágcsálókra.

Advertisement

“A téli álomból felébredve és kuckóikból kimászó mormoták könnyű zsákmánynak számítanak a nagyobb ragadozók számára, s bár a rókák jelenléte nem jelent közvetlen veszélyt a faj megmaradására, de jelentősen csökkentheti az állományukat” – mondta Nina Obzutová, a TANAP felügyeleti szervétől a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökségnek nyilatkozva.

A másik – ugyancsak jelentős kihatású, és nem csak a mormotákat veszélyeztető – negatív tényező, az, hogy a rókák a különböző paraziták legszélesebb felhozatalának hordozóinak számítanak, s ezek más fajokat is veszélyeztetnek és az emberre is átvihetőek. Egy erre vonatkozó felmérés szerint a tátrai rókák közel fele galandféreg hordozó és más paraziták is jellemzik az állományt.

Advertisement

A TANAP felügyeleti szerve a fennálló helyzet orvoslására az érintett régióban már döntést is hozott arról, hogy már a közeljövőben egy ezt célzó program keretében a Kő-pataki-tó környékén élő rókaállományt befogják és más, alacsonyabban fekvő régióba telepítik át, ahol már nem jelentenének veszélyt a havasi mormotákra.

Advertisement

Zöldinfó

Energetikai önállóság és élhető vidék: komplex fejlesztések indulnak a Szigetközben

Mintegy 3,39 milliárd forintból energetikai korszerűsítési program indul a Szigetköz 34 településén; a cél egyebek mellett az, hogy a térség energetikai átállásának előmozdítása és az, hogy növekedjen a megújuló energiaforrások aránya.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a vidék alkotja Magyarország gerincét, és a Szigetköz az önkormányzatokkal való szoros együttműködésnek is köszönhetően él és virágzik – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt években a magyar falu visszakapta méltó rangját, a kormány pedig azon dolgozik, hogy a sikeres együttműködésekre építve Magyarország 2030-ra Európa egyik legélhetőbb országa legyen – tette hozzá. Felidézte, hogy az elmúlt években a térségben számos olyan fejlesztés valósult meg, amelyek előre jelezték, milyen irányba érdemes továbbhaladni. Ilyen fejlesztés volt egyebek mellett Kimlén a nemzetiségi általános iskola energetikai korszerűsítése és a Csónakház tetőterében a turistaszálló kialakítása. Ezek a kezdeményezések megmutatták, hogy helyi összefogással kézzelfogható eredményeket lehet elérni – fűzte hozzá. Kiemelte, hogy az Élő Delta program új fejezetet nyit a Szigetköz életében. Elmondta, hogy a programban 34 szigetközi településen valósulnak meg közintézményekben, közösségi helyeken megújuló energiaforrásokra épülő, energiahatékonysági fejlesztések.

Korszerű, környezetbarát eszközöket szereznek be, valamint civil szervezetek tartanak szemléletformáló programokat. A fejlesztések és programok mindegyike a térség energetikai önállóságát növeli, csökkenti a károsanyag-kibocsátást és egy zöldebb, élhetőbb Szigetköz alapjait rakja le – sorolta. Nagy István hangoztatta, hogy a fejlesztés nem pusztán egy pályázat vagy egy beruházás, hanem az a lendület, ami tovább erősíti azt az összefogást, ami mindig a térség legnagyobb ereje volt. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt emelte ki, hogy a patrióta zöldpolitika helyben kezdődik, amire ez a fejlesztés is jó példa.
Elmondta, hogy a magyar zöld patrióta energiapolitika három pillérre épül, a napenergiára, az atomenergiára és a tárolásra.

Felidézte, hogy míg 2010-ben néhány tíz megawattnyi napelem volt az országban a háztetőkön, ma 300 ezer háztartást szolgál ki a napenergia több mint nyolcezer megawattal. Magyarország világelső a villamos energián belüli napenergia részarányát tekintve – mondta. Atomenergia tekintetében 2010 és 2020 között az Európai Unió akadályozta a projekteket idehaza, de az energiaválság rávilágított arra, hogy tarthatatlan ez a politika – mondta. Kiemelte, hogy a zöld energiát tárolni is kell ahhoz, hogy “megnyerjük a 2030-as éveket”. Ha ez a három rendszer jól épül fel, akkor a 2030-as évekre önellátók lehetünk villamos energiában – mondta, hozzátéve, hogy ez hatalmas teljesítmény lenne egy olyan geográfiai adottságokkal rendelkező ország számára, mint Magyarország.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák