Zöldinfó
Romániában az év végéig meghosszabbítják az üzemanyagok árkompenzációját
Romániában újabb három hónapra, vagyis az év végéig meghosszabbítják az üzemanyagok 50 banis (42,4 forintnak megfelelő) árkompenzációját, az erről szóló jogszabályt csütörtöki ülésén fogadja el a bukaresti kormány – jelentette be a román miniszterelnök.
Nicolae Ciuca szerint a július elsejével bevezetett intézkedéssel a román kormánynak sikerült megállítania az üzemanyagok drágulását, sőt, azóta csökkentek is az árak, amelyek más termékekre is hatással vannak. A kompenzációs rendelet szerint az 50 banis árcsökkentést vállaló kereskedőknek, 25 banit megtérít az állam. Az árkompenzáció idején az “indokolatlan” áremeléseket nyerészkedésnek minősítik és büntetik. A kompenzáció úgy valósul meg, hogy eladott literenként 25 banival csökkentik az illető cég által befizetendő adóterheket. A július elsején bevezetett rendelet hatására valamennyi nagykereskedő alkalmazta az 50 banis árcsökkentés feltételeit. A töltőállomások totemposzlopain azóta már a kedvezményes árat tüntetik fel, a kútoszlopokon és a könyvelésben viszont a kompenzáció nélküli árat kell feltüntetni. Az árcsökkentés a kiadott nyugtán is megjelenik.
Bukarestben csütörtökön literenként 8,39 lej (712 forint) volt a legolcsóbb, immár csökkentett árú gázolaj, míg az árcsökkentés előtt 9,16 lej volt a legkedvezőbb ár. A legolcsóbb benzin ára a június végi 8,56 lejről 7,02 lejre csökkent három hónap alatt Bukarestben. A bukaresti kormány eredetileg azzal számolt, hogy az intézkedés havi 300 millió lejjel terheli meg a költségvetést, sajtóértesülések szerint azonban a többletkiadás mintegy 175 millió lejnek bizonyult havonta, így az év végéig várhatóan 1 milliárd lej körüli összeggel fogja megterhelni a román költségvetést.
mti
Zöldinfó
Gyógynövények, hagyományok, fenntarthatóság: élő tudás a mai világban
Népi hagyományok a fenntarthatóság szolgálatában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Szentendrei Skanzenben kiállítás mutatja be, miként szolgálhatják a népi hagyományok a fenntarthatóságot – erről beszélt Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának megjelent adásában, amely a legnépszerűbb videómegosztón is megtekinthető. Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Nagyné Batári Zsuzsannával, a Szentendrei Skanzen tudományos főigazgató-helyettesével beszélgetett a kiállításról – ismertette az alternativenergia.hu. Áder János elmondta: a fenntarthatósági klímahéttel egy időben nyílik meg kiállítás, amely azt mutatja be, hogyan lehetne könnyben elérni az ősi tudásra, népi bölcsességre, hagyományokra támaszkodva az ENSZ által 2015-ben elfogadott 17 fenntartható fejlődési célt. A főigazgató-helyettes elmondta: a skanzen őrzi a paraszti tudást, amelyből ma is lehet tanulni. A kiállítás ezeket a ma is használható gyakorlati ismereteket mutatja be. A sorozat a háztól indulva a használati tárgyakon át az ott élő embert, közösséget mutatja be. Jövőre is folytatódik a kiállítás, ami iskolások számára is fontos a szemléletformálásuk miatt – tette hozzá.
Arról is beszélt, hogy őseink a paraszti kultúrában egy sokkal természetközelibb életmód szerint éltek, jobban ismerték a saját környezetüket, például, hogy mi az, ami helyben legjobban megterem, milyen növényeket hasznosíthatnak, ismerték a gyógynövények pozitív hatását. A skanzen területén több mint 120 féle gyógynövénnyel találkozhatnak a látogatók. Áder János szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy elveszítjük azt a tudást, ami szüleinknek, nagyszüleinknek megvolt, s ez hiányzik az egészséges életmódhoz, a környezetünkhöz való megfelelő viszonyhoz. Hozzátette, Magyarországon van gyógynövény-kutatóintézet, amely fontos szerepet játszik abban, hogy ezek a növények nagyobb szerepet tölthessenek be a gyógyításban. Például a maszlag, amely fájdalomcsillapító, a farkasalma, amely sebkezelésre jó, az ördögcsáklya, amely gyulladáscsökkentő hatású, az útifű köhögés ellen, a kakukkfű pedig torokgyulladásra.
A kiállítás egyik része a fenntartható fejlődéssel összefüggésben a burgonyával is foglalkozik – tette hozzá. Áder János kifejtette, a burgonyát 8000 ezer éve ismerjük, Európában az 1500-as években, Magyarországon az 1700-as években terjedt el, ma egymilliárd embernek az alapélelmiszere, számos fajtája van, kicsi a vízigénye, energiadús, vitaminokban gazdag, gluténmentes, Magyarországon a második legfontosabb élelmiszernövény. A paraszti kultúra, hagyományok integrálása főként a skanzenekben látható. A világ 54 százaléka városokban él, 2050-re már 75 százalék városlakó lesz, egyre kevésbé kapcsolódunk a paraszti kultúrához, elszakadtunk a hagyományoktól, ám fontos ezek fenntartása. A szentendrei kiállítás hasznos ötleteket ad ehhez a városlakóknak – tette hozzá a volt államfő.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaRejtélyes szabotázs az Alpokban: kulcsfontosságú olajvezeték működése akadt meg
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaBerobbanhat az elektromos motorpiac – új márka lép be Magyarországra
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA Duna House szerint a drágulás átalakítja a budapesti keresletet
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaJapán hangulat Szegeden: cseresznyefák és különleges programok
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaHidrogéntechnológia forradalmasíthatja az épületek energiaellátását
