Zöldinfó
Sárospatakról indul a III. Bodrogi PET Kupa
Harmadik alkalommal rendeznek hulladékgyűjtő versenyt a Bodrogon. A PET Kupa szerdán veszi kezdetét Sárospatakon és szeptember 11-ig tart.
A III. Bodrogi PET Kupán öt pethajós csapat és jelentős kenus különítmény tisztítja a folyó Sárospatak és Olaszliszka közötti szakaszát – közölte a szervező Természetfilm.hu Egyesület. A harmadik Bodrogon megrendezett versenytől azt várják a szervezők, hogy egyes területeket sikerül majd teljesen megtisztítva visszaadni a természetnek. A résztvevők a Bodrog Sárospatak és Olaszliszka közötti 20 folyamkilométeres szakaszát tisztítják. “Idén több napot töltünk Sárospatakon, ami lehetővé teszi, hogy a sárospataki híd fölötti folyószakaszt is alaposan megtisztítsuk. A verseny előtti napra pedig egy szárazföldi takarítást tervezünk a bodrogkeresztúri árterébe, külföldről érkező önkéntesek és helyiek bevonásával” – ismertette a terveket a közleményben Gyalai-Korpos Miklós, a III. Bodrogi PET Kupa versenyigazgatója. A versenyben fontos szerepet kapnak a PET Kupa rutinos, kenukkal evező önkéntesei, valamint a PETII gyorsreagálású hulladékgyűjtő anyahajó. A szervezők a rendezvényt megelőző napra, szeptember 6-a délutánra szárazföldi hulladékgyűjtést hirdettek a bodrogkeresztúri ártér megtisztítására. A III. Bodrogi PET Kupa szerdán a pillepalack hajók építésével veszi kezdetét. Csütörtökön, 13 órakor indul a verseny a sárospataki híd körüli területek megtisztításával. Péntektől Bodrogolaszi és Sárazsadány érintésével tisztítják a folyót a résztvevők, majd szeptember 11-én délután Olaszliszkán érnek célba. A vízi hulladékgyűjtést a Bodrog menti településeken tájvédelmi és kulturális programok kísérik. A közlemény kitért arra, hogy a tiszai hulladékgyűjtés tapasztalatai alapján a “Boldog Bodrog program” 2020. szeptemberében indult el, az I. Bodrogi PET Kupán 300 zsák hulladék gyűlt össze, az erősen szennyezett partszakaszokat azonban csak részben sikerült megtisztítani. 2021-ben a II. hulladékgyűjtő verseny alkalmával négy nap alatt 1259 zsáknyi, csaknem 9 tonna hulladékot szedett össze a mezőny, amelynek köszönhetően egyes ártéri területeket sikerült teljes egészében tisztán visszaadni e különleges természeti értékű tájnak.
A közlemény szerint a helyben élőktől a szervezésben és a hulladékgyűjtésben is sok segítséget kapnak a résztvevők. Emellett a Bodrog menti települések önkormányzatai, civilek és vállalkozók is támogatják a munkájukat. Olaszliszka például évek óta csapattal is részt vesz a hulladékgyűjtő versenyen, a hajdúböszörményi Zöld Kör pedig nemzetközi résztvevőkből álló kenus különítményt mozgósított az eseményre. A kigyűjtött és tizennégy különböző frakcióra szétválogatott hulladék nagyobb része, mintegy 60 százaléka, újrahasznosul. A hulladékgyűjtés mellett a Plastic Pirates – Go Europe! európai közösségi tudományos akció keretében szeptember 8-án vízmintát vesznek Sárospatakon a Lábasháznál. A programban iskolai osztályok helyi vízfolyások műanyag-szennyezettségét mérik fel, mikroműanyag-mintákat gyűjtenek és dokumentálják a kapott eredményeket. Az összegyűjtött adatokat a program végén kutatók elemzik. A rendezvény a Technológiai és Ipari Minisztérium támogatásával valósul meg. A résztvevők vízi biztonságáról a Sonar Egyesület gondoskodik. A hulladékkezelést a szervezők állandó szakmai partnere, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége koordinálja, az esemény hulladékkezelési partnere BMH Nonprofit Kft. A közlemény kitért arra, hogy júniusban a Tisza tavon közel 7 tonna hulladékot, augusztus első hetében a Felső-Tiszán pedig rekordmennyiségű, 15 tonna szennyeződést szedtek össze a PET Kupa környezetvédői.
mti
Zöldinfó
Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást
Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.
A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.
A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.
A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.
A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
