Zöldinfó
Sárospatakról indul a III. Bodrogi PET Kupa
Harmadik alkalommal rendeznek hulladékgyűjtő versenyt a Bodrogon. A PET Kupa szerdán veszi kezdetét Sárospatakon és szeptember 11-ig tart.
A III. Bodrogi PET Kupán öt pethajós csapat és jelentős kenus különítmény tisztítja a folyó Sárospatak és Olaszliszka közötti szakaszát – közölte a szervező Természetfilm.hu Egyesület. A harmadik Bodrogon megrendezett versenytől azt várják a szervezők, hogy egyes területeket sikerül majd teljesen megtisztítva visszaadni a természetnek. A résztvevők a Bodrog Sárospatak és Olaszliszka közötti 20 folyamkilométeres szakaszát tisztítják. “Idén több napot töltünk Sárospatakon, ami lehetővé teszi, hogy a sárospataki híd fölötti folyószakaszt is alaposan megtisztítsuk. A verseny előtti napra pedig egy szárazföldi takarítást tervezünk a bodrogkeresztúri árterébe, külföldről érkező önkéntesek és helyiek bevonásával” – ismertette a terveket a közleményben Gyalai-Korpos Miklós, a III. Bodrogi PET Kupa versenyigazgatója. A versenyben fontos szerepet kapnak a PET Kupa rutinos, kenukkal evező önkéntesei, valamint a PETII gyorsreagálású hulladékgyűjtő anyahajó. A szervezők a rendezvényt megelőző napra, szeptember 6-a délutánra szárazföldi hulladékgyűjtést hirdettek a bodrogkeresztúri ártér megtisztítására. A III. Bodrogi PET Kupa szerdán a pillepalack hajók építésével veszi kezdetét. Csütörtökön, 13 órakor indul a verseny a sárospataki híd körüli területek megtisztításával. Péntektől Bodrogolaszi és Sárazsadány érintésével tisztítják a folyót a résztvevők, majd szeptember 11-én délután Olaszliszkán érnek célba. A vízi hulladékgyűjtést a Bodrog menti településeken tájvédelmi és kulturális programok kísérik. A közlemény kitért arra, hogy a tiszai hulladékgyűjtés tapasztalatai alapján a “Boldog Bodrog program” 2020. szeptemberében indult el, az I. Bodrogi PET Kupán 300 zsák hulladék gyűlt össze, az erősen szennyezett partszakaszokat azonban csak részben sikerült megtisztítani. 2021-ben a II. hulladékgyűjtő verseny alkalmával négy nap alatt 1259 zsáknyi, csaknem 9 tonna hulladékot szedett össze a mezőny, amelynek köszönhetően egyes ártéri területeket sikerült teljes egészében tisztán visszaadni e különleges természeti értékű tájnak.
A közlemény szerint a helyben élőktől a szervezésben és a hulladékgyűjtésben is sok segítséget kapnak a résztvevők. Emellett a Bodrog menti települések önkormányzatai, civilek és vállalkozók is támogatják a munkájukat. Olaszliszka például évek óta csapattal is részt vesz a hulladékgyűjtő versenyen, a hajdúböszörményi Zöld Kör pedig nemzetközi résztvevőkből álló kenus különítményt mozgósított az eseményre. A kigyűjtött és tizennégy különböző frakcióra szétválogatott hulladék nagyobb része, mintegy 60 százaléka, újrahasznosul. A hulladékgyűjtés mellett a Plastic Pirates – Go Europe! európai közösségi tudományos akció keretében szeptember 8-án vízmintát vesznek Sárospatakon a Lábasháznál. A programban iskolai osztályok helyi vízfolyások műanyag-szennyezettségét mérik fel, mikroműanyag-mintákat gyűjtenek és dokumentálják a kapott eredményeket. Az összegyűjtött adatokat a program végén kutatók elemzik. A rendezvény a Technológiai és Ipari Minisztérium támogatásával valósul meg. A résztvevők vízi biztonságáról a Sonar Egyesület gondoskodik. A hulladékkezelést a szervezők állandó szakmai partnere, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége koordinálja, az esemény hulladékkezelési partnere BMH Nonprofit Kft. A közlemény kitért arra, hogy júniusban a Tisza tavon közel 7 tonna hulladékot, augusztus első hetében a Felső-Tiszán pedig rekordmennyiségű, 15 tonna szennyeződést szedtek össze a PET Kupa környezetvédői.
mti
Zöldinfó
Budapest zöldterületeit a kánikulában is öntözni kell – a Főkert indokolta a korlátozást
A fővárosban elsősorban energia- és nem víztakarékossági okokból vezettek be öntözési korlátozást.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Főkert elsősorban energiatakarékossági okokból vezetett be locsolási korlátozást, annak ellenére, hogy erre a fővárosban rendelkezésre álló vízkészlet miatt nem volt szükség, illetve kötelezettségük sem volna rá – jelentette ki a BKM Főkert Kertészeti Divízió igazgatója Budapesten. Dezsényi Péter emlékeztetett arra hogy a Vidék-és Településfejlesztési Minisztérium július 31-én elsőfokú vízkorlátozást jelentett be, amit úgy értelmeztek, hogy le kell állítani a város zöldterületei, illetve a kertek locsolását – írja az alternativenergia.hu. Ám később kiderült, hogy ilyet csak önkormányzat rendelhet el a lakosságot érintős súlyos vízhiány esetén. Annak érdekében viszont, hogy spóroljanak az elektromos energiával, leállították a szökőkutakat, a Gellért-hegyi vízesést, illetve a város zöld menedékei, 35 kiemelt zöldterület kap magasabb szintű vízellátást, azok a közparkok, ahol van automata locsolórendszer. Ilyen például a Margitsziget, a Városliget, vagy a Múzeumkert. Az igazgató hangsúlyozta: a minisztérium egy 1995-ös, mára elavult jogszabály miatt rendelte el a vízkorlátozást, amelyet utóbb visszavont. A jogszabály annál is inkább idejétmúlt, mert 20 évvel ezelőtt, elsősorban esztétikai funkciója volt a közparkoknak, míg mára közegészségügyi tényezőkké váltak.
Ebben a helyzetben nem megengedhető – folytatta -, hogy 40 fokos hőségben leállítsák a zöldterületek öntözését. Annál is inkább, mert a fővárosi parkok összértéke 400 milliárd forint. Ami pedig még ennél is fontosabb, hogy évtizedekbe kerülne a növények pótlásuk pusztulásuk esetén. Példaként említette, hogy ha 3-4 hétig nem öntöznék a fiatal fákat, ötödük elpusztulna. Miközben egy fa telepítésének és gondozásának költsége öt év alatt egymillió forint. Eközben a főváros közterületén lévő egymillió fa 30-40 százalékát le kell cserélni 10-15 éven belül elöregedés miatt. Ugyanis balesetveszélyessé válnak, illetve az öntözés szükséges az élő környezet, a madarak és a rovarok miatt is – mondta az igazgató.
Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze hangsúlyozta, hogy a fővárosban akkor is biztosított volna a vízellátás az 1,7 millió lakos számára, ha egyetlen csepp víz sem volna a Dunában, hiszen a Duna alatt van egy “párhuzamos Duna” egy kavicspad, amelynek rétegei elegendő vizet biztosíthatnak a főváros számára. Vagyis az öntözés teljes korlátozása öngyilkosság volna – fogalmazott. Ugyanakkor azt ajánlja a fővárosi kerttulajdonosoknak, hogy hajnalban és kora reggel locsoljanak, mert a napelemkapacitások ezt követően pótolni tudják a tározók visszatöltéséhez szükséges elektromos energiát, és nem keletkezik zavar az áramellátásban. Továbbá a jelenlegi válságból az is levonható tanulságként, hogy átdolgozásra szorul az 1995-ben elfogadott jogszabály. Az is elhangzott, hogy 1973 óta nem került sor új zöldterületek kialakítására a fővárosban; ezért is jelentős, hogy Rákosrendezőn a tervek szerint 35 hektáros új közpark valósul meg.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
