Zöldinfó
Scholz: megfékezik a gáz, a távhő és az áram drágulását Németországban
Megfékezik a földgáz, a távhő és az áram drágulását, és ismét kedvezményes közösségi közlekedési bérletet vezetnek be Németországban – jelentette be szerdán Berlinben Olaf Scholz kancellár a tartományi kormányfőkkel folytatott megbeszélése után.
A kancellár elmondta, hogy a lakosság és a vállalatok terheit csökkentő, és egyben takarékos energiafelhasználásra ösztönző úgynevezett árfékeket a kormány hitelből finanszírozott, 200 milliárd eurós programjának részeként vezetik be. Ezt a pénzügyi védőernyő elnevezésű programot Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt kell elindítani – fejtette ki Olaf Scholz, aláhúzva: “nem szabad megfeledkezni arról, hogy az előttünk álló nagy kihívások oka Putyin háborúja”. A földgáz, a távhő és az villamos energia árát egyaránt az előző évi fogyasztás 80 százalékának erejéig korlátozzák, a lakossági fogyasztóknál a kilowattóránkénti 12 centes, 9,5 centes, illetve 40 centes szinten. A kedvezményes közlekedési bérlet havonta 49 euróba kerül majd. A támogatásokat fokozatosan, a következő hónapokban vezetik be, és a tervek szerint 2024 tavaszán vonják vissza.
Az árak ugyan nem süllyednek az Ukrajna elleni orosz támadás előtti időszak szintjére, de az igen jelentős nagyságú – a 200 milliárd euróval a hazai össztermék (GDP) 5 százalékát kitevő – pénzügyi védőernyő elviselhetővé teszi a terheket, “megakadályozza, hogy a polgárok ne tudják fizetni a számláikat” – húzta alá Olaf Scholz. A támogatás a háztartások mellett a kis- és a közepes méretű vállalkozásokra, együtt több mint 20 millió fogyasztóra is vonatkozik. Külön támogatási programokat indítanak a nagyjából 25 ezer ipari nagyfogyasztónak is. Képeznek egy külön alapot is, amelyből a leginkább rászorulók kaphatnak további támogatást, és kidolgoznak egy megoldást a fával és a pellet kazánnal fűtő háztartások megsegítésére.
A szövetségi kormány és a tartományi kormányfőket összefogó egyeztető testület, a miniszterelnöki konferencia tanácskozásán egy sor további kérdésben is megállapodtak. Döntöttek a többi között arról, hogy a szövetségi kormány az egyszeri támogatások formájában kiutalt 4,25 milliárd euró után állandóan, évi 1,25 milliárd euróval támogatja a menedékkérők elhelyezéséért és ellátásáért felelős tartományi kormányokat a háború miatt Ukrajnából indult menekülthullám révén adódó feladatok ellátásában. Ezzel kapcsolatban Stephan Weil, Alsó-Szászország kormányfője a kancellár és a miniszterelnöki konferencia vezetőinek közös tájékoztatóján kiemelte, hogy a szövetségi kormány segítsége kritikus időszakban érkezik, mert már eddig is igen jelentős számban – a legutóbbi adatok szerint nagyjából egymillióan – érkeztek menekültek Ukrajnából, és előfordulhat, hogy a hullám tovább emelkedik. Ez azért következhet be, mert Oroszország “terrorista típusú hadviselést folytat az emberek ellen Ukrajnában”, a tél közeledtével éppen az energetikai infrastruktúra és a vízellátási rendszer “szétrombolására” törekszik – fogalmazott.
Mindennek “természetesen” az a célja, hogy az emberek Ukrajnában ne csupán eltántorodjanak az Oroszország elleni küzdelemtől, hanem minél nagyobb számban elmeneküljenek a hazájukból, ez pedig hatalmas terhet jelent a menekültekről a tartományi kormányok közreműködésével gondoskodó németországi önkormányzatoknak – fejtette ki Stephan Weil.
mti
Zöldinfó
Erősíti az energiafüggetlenséget a Jedlik-program: országszerte modernizálják a rendszereket
Sikeres a Jedlik-program.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Sikeres a Jedlik-program, kapósak az energetikai támogatások – írta Facebook-oldalán az Energiaügyi Minisztérium (EM). Mint emlékeztettek, a kormány márciusban indította útjára a valaha volt legnagyobb ágazati programcsomagot. A Jedlik Ányos Energetikai Program már bejelentett pályázatai több mint 500 milliárd forint támogatást kínálnak, elsősorban vállalkozások számára – írja az alternativenergia.hu. A cégek, önkormányzatok és intézmények rezsiterheinek csökkentését, az energiahasználat zöldítését célzó kiírások a nyár óta folyamatosan nyílnak meg az érdeklődők előtt. A mostanáig pályázható felhívásokban a teljes keretösszeg mintegy fele, 250 milliárd forint vált elérhetővé – ismertették.
A lehetőségek jól célzottnak bizonyultak, eddig több mint 200 milliárd forint támogatási igény érkezett be – fűzték hozzá. A tájékoztatás szerint a lehetséges kedvezményezettek jelentősen túligényelték a távhőrendszerek és a helyi közvilágítás korszerűsítésére vagy az energetikai kutatás-fejlesztésre szánt forrásokat is. A Jedlik Ányos Energetikai Programban jelenleg biogáz-biometán előállítására és az egészségügyi intézmények rezsicsökkentő fejlesztéseire lehet pályázni. Előbbi kiírás 40 milliárd forintos keretösszegéből 18 milliárd forintot a kisebb üzemek létesítésére különítettek el. A 89 milliárd forintos másik kezdeményezés jóvoltából országszerte 70 kórházi épület és 20 mentőállomás újulhat meg, működhet energiatakarékosabban – olvasható a közleményben.
Hamarosan érkezik a folytatás: januártól lehet jelentkezni az ipari energiatárolók telepítését 50 milliárd forinttal, a geotermikus alapú áramtermelést 12 milliárd forinttal ösztönző pályázatokra – hívta fel a figyelmet az EM. A Jedlik-program beruházásai erősítik Magyarország energiafüggetlenségét, csökkentik az importkitettséget, fokozzák a hazai fogyasztók ellátásának biztonságát. Hozzájárulnak a zöldenergia hasznosításának növeléséhez, rezsikiadásaik mérséklésével javítják a cégek, kiemelten a kis- és középvállalkozások versenyhelyzetét – áll a bejegyzésben.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
