Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Scholz: megfékezik a gáz, a távhő és az áram drágulását Németországban

Megfékezik  a földgáz, a távhő és az áram drágulását, és ismét kedvezményes közösségi közlekedési bérletet vezetnek be Németországban – jelentette be szerdán Berlinben Olaf Scholz kancellár a tartományi kormányfőkkel folytatott megbeszélése után.

Létrehozva:

|

A kancellár elmondta, hogy a lakosság és a vállalatok terheit csökkentő, és egyben takarékos energiafelhasználásra ösztönző úgynevezett árfékeket a kormány hitelből finanszírozott, 200 milliárd eurós programjának részeként vezetik be. Ezt a pénzügyi védőernyő elnevezésű programot Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt kell elindítani – fejtette ki Olaf Scholz, aláhúzva:  “nem szabad megfeledkezni arról, hogy az előttünk álló nagy kihívások oka Putyin háborúja”. A földgáz, a távhő és az villamos energia árát egyaránt az előző évi fogyasztás 80 százalékának erejéig korlátozzák, a lakossági fogyasztóknál a kilowattóránkénti 12 centes, 9,5 centes, illetve 40 centes szinten. A kedvezményes közlekedési bérlet havonta 49 euróba kerül majd. A támogatásokat fokozatosan, a következő hónapokban vezetik be, és a tervek szerint 2024 tavaszán vonják vissza.

Az árak ugyan nem süllyednek az Ukrajna elleni orosz támadás előtti időszak szintjére, de az igen jelentős nagyságú – a 200 milliárd euróval a hazai össztermék (GDP) 5 százalékát kitevő – pénzügyi védőernyő elviselhetővé teszi a terheket, “megakadályozza, hogy a polgárok ne tudják fizetni a számláikat” – húzta alá Olaf Scholz. A támogatás a háztartások mellett a kis- és a közepes méretű vállalkozásokra, együtt több mint 20 millió fogyasztóra is vonatkozik. Külön támogatási programokat indítanak a nagyjából 25 ezer ipari nagyfogyasztónak is. Képeznek egy külön alapot is, amelyből a leginkább rászorulók kaphatnak további támogatást, és kidolgoznak egy megoldást a fával és a pellet kazánnal fűtő háztartások megsegítésére.  

A szövetségi kormány és a tartományi kormányfőket összefogó egyeztető testület, a miniszterelnöki konferencia tanácskozásán egy sor további kérdésben is megállapodtak. Döntöttek a többi között arról, hogy a szövetségi kormány az egyszeri támogatások formájában kiutalt 4,25 milliárd euró után állandóan, évi 1,25 milliárd euróval támogatja a menedékkérők elhelyezéséért és ellátásáért felelős tartományi kormányokat a háború miatt Ukrajnából indult menekülthullám révén adódó feladatok ellátásában. Ezzel kapcsolatban Stephan Weil, Alsó-Szászország kormányfője a kancellár és a miniszterelnöki konferencia vezetőinek közös tájékoztatóján kiemelte, hogy a szövetségi kormány segítsége kritikus időszakban érkezik, mert már eddig is igen jelentős számban – a legutóbbi adatok szerint nagyjából egymillióan – érkeztek menekültek Ukrajnából, és előfordulhat, hogy a hullám tovább emelkedik. Ez azért következhet be, mert Oroszország “terrorista típusú hadviselést folytat az emberek ellen Ukrajnában”, a tél közeledtével éppen az energetikai infrastruktúra és a vízellátási rendszer “szétrombolására” törekszik – fogalmazott.

Advertisement

Mindennek “természetesen” az a célja, hogy az emberek Ukrajnában ne csupán eltántorodjanak az Oroszország elleni küzdelemtől, hanem minél nagyobb számban elmeneküljenek a hazájukból, ez pedig hatalmas terhet jelent a menekültekről a tartományi kormányok közreműködésével gondoskodó németországi önkormányzatoknak – fejtette ki Stephan Weil.

 

Advertisement

mti

 

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák