

Zöldinfó
Scholz: megfékezik a gáz, a távhő és az áram drágulását Németországban
Megfékezik a földgáz, a távhő és az áram drágulását, és ismét kedvezményes közösségi közlekedési bérletet vezetnek be Németországban – jelentette be szerdán Berlinben Olaf Scholz kancellár a tartományi kormányfőkkel folytatott megbeszélése után.
A kancellár elmondta, hogy a lakosság és a vállalatok terheit csökkentő, és egyben takarékos energiafelhasználásra ösztönző úgynevezett árfékeket a kormány hitelből finanszírozott, 200 milliárd eurós programjának részeként vezetik be. Ezt a pénzügyi védőernyő elnevezésű programot Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt kell elindítani – fejtette ki Olaf Scholz, aláhúzva: “nem szabad megfeledkezni arról, hogy az előttünk álló nagy kihívások oka Putyin háborúja”. A földgáz, a távhő és az villamos energia árát egyaránt az előző évi fogyasztás 80 százalékának erejéig korlátozzák, a lakossági fogyasztóknál a kilowattóránkénti 12 centes, 9,5 centes, illetve 40 centes szinten. A kedvezményes közlekedési bérlet havonta 49 euróba kerül majd. A támogatásokat fokozatosan, a következő hónapokban vezetik be, és a tervek szerint 2024 tavaszán vonják vissza.
Az árak ugyan nem süllyednek az Ukrajna elleni orosz támadás előtti időszak szintjére, de az igen jelentős nagyságú – a 200 milliárd euróval a hazai össztermék (GDP) 5 százalékát kitevő – pénzügyi védőernyő elviselhetővé teszi a terheket, “megakadályozza, hogy a polgárok ne tudják fizetni a számláikat” – húzta alá Olaf Scholz. A támogatás a háztartások mellett a kis- és a közepes méretű vállalkozásokra, együtt több mint 20 millió fogyasztóra is vonatkozik. Külön támogatási programokat indítanak a nagyjából 25 ezer ipari nagyfogyasztónak is. Képeznek egy külön alapot is, amelyből a leginkább rászorulók kaphatnak további támogatást, és kidolgoznak egy megoldást a fával és a pellet kazánnal fűtő háztartások megsegítésére.
A szövetségi kormány és a tartományi kormányfőket összefogó egyeztető testület, a miniszterelnöki konferencia tanácskozásán egy sor további kérdésben is megállapodtak. Döntöttek a többi között arról, hogy a szövetségi kormány az egyszeri támogatások formájában kiutalt 4,25 milliárd euró után állandóan, évi 1,25 milliárd euróval támogatja a menedékkérők elhelyezéséért és ellátásáért felelős tartományi kormányokat a háború miatt Ukrajnából indult menekülthullám révén adódó feladatok ellátásában. Ezzel kapcsolatban Stephan Weil, Alsó-Szászország kormányfője a kancellár és a miniszterelnöki konferencia vezetőinek közös tájékoztatóján kiemelte, hogy a szövetségi kormány segítsége kritikus időszakban érkezik, mert már eddig is igen jelentős számban – a legutóbbi adatok szerint nagyjából egymillióan – érkeztek menekültek Ukrajnából, és előfordulhat, hogy a hullám tovább emelkedik. Ez azért következhet be, mert Oroszország “terrorista típusú hadviselést folytat az emberek ellen Ukrajnában”, a tél közeledtével éppen az energetikai infrastruktúra és a vízellátási rendszer “szétrombolására” törekszik – fogalmazott.
Mindennek “természetesen” az a célja, hogy az emberek Ukrajnában ne csupán eltántorodjanak az Oroszország elleni küzdelemtől, hanem minél nagyobb számban elmeneküljenek a hazájukból, ez pedig hatalmas terhet jelent a menekültekről a tartományi kormányok közreműködésével gondoskodó németországi önkormányzatoknak – fejtette ki Stephan Weil.
mti

Zöldinfó
Megduplázódott az örökerdők területe, új erdőtelepítési pályázatok dömpingje zajlik
Megalakult az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum az ágazati szereplők részvételével, hogy megfelelő szakmai alapot teremtsen az erdők túlélésének biztosítására.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nagy István az országfásítási program és az örökerdő-gazdálkodás eredményeiről tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a világ erdei sérülékenyek, általános jelenség az erdők állapotának romlása – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette, hogy a most alakult klímaadaptációs központ segít megteremteni azokat a jogi lehetőségeket, amelyek hosszú távon is szolgálják az erdei ökoszisztéma megtartását és fenntartását. A fórum számára a kormány feladatul szabta meg cselekvési terv elkészítését, amely a jövő nemzedékek érdekében hosszú távon is gondoskodik az erdők klímaváltozáshoz való alkalmazkodásáról és annak fennmaradásáról – ismertette az agrárminiszter. Közölte: a kormány elkötelezett az erdők megóvásában, leginkább azért, mert az erdők az ország zöld vagyonának legfontosabb elemét képezik. Hozzátette, a zöld vagyon olyan kiemelt közcélokat szolgál, mint a klímavédelem, a szénmegkötés és a biodiverzitás növelése.
Az agrártárca vezetője elmondta: jelenleg az ország területének 25,4 százalékát, összesen 2,3 millió hektárt borítanak erdei fák és cserjefák. Hozzátette, hogy a 2,3 millió hektár területből több mint 2 millió hektár az, amin tervszerű erdőgazdálkodásra folyik, ez az ország területének 22,3 százaléka. Nagy István kifejtette: az agrártárca 2019-ben elindított országfásítási programjában 2024 végéig 197 millió fát ültettek. Ennek része a rendszerváltozás óta indított legnagyobb belterületi fásítás, a Településfásítási Program: a tervek szerint 2020 és 26 között 77 ezer nagyméretű sorfát ültetnek el a 10 ezer fő alatti településeken. Célunk az, hogy ez a szám minél hamarabb elérje a százezret – mondta.
Hozzátette, a kormány a Klíma és Természetvédelmi Akciótervben azt vállalta, hogy legalább 10 fát ültet el minden megszületendő gyermek után, az Újszülöttek erdeje programban. A programot kivitelező állami erdészeti társaságok 2019 és 24 között 4,3 millió fát ültettek el, ezzel 624 hektárnyi új erdőt hoztak létre. Az agrárminiszter elmondta: a kormány célja, hogy a jelenlegi 25,4 százalékról 27 százalékra emelje az ország fával borított területének arányát, amihez hozzáigazította támogatáspolitikáját. A Vidékfejlesztési Programban 2014 és 2023 között 67 milliárd forintot költött a kormány új erdőtelepítésre, a most érvényes Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben pedig, a rövidebb időszak alatt is, mintegy 64 milliárd forintot fordít 2027-ig erre a kormány.
A miniszter utalt arra, hogy az erdőtelepítések az országfásítási program 2019-es meghirdetésével vettek új lendületet és azóta csaknem 32 ezer hektár új erdőt telepítettek a gazdák, akik további 10 ezer hektárra már támogatói döntéssel rendelkeznek. “Idén a Közös Agrárpolitika erdőtelepítési pályázatainak tavaszi és nyári beadási időszakában további 3412 hektárra nyújtottak be pályázatot magyar gazdák, amelyekkel kapcsolatban a döntések a napokban várhatók” – fűzte hozzá Nagy István.
Nagy István beszélt arról is, hogy az erdőborítás folyamatosságát fenntartó módon kezelt erdők területe 2010 óta megduplázódott, most eléri a 200 ezer hektárt, ami az országos erdőterület 10 százaléka. Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára elmondta, hogy a rendszerváltozás óta egyetlen egy kormányzat sem tartotta fontosnak, hogy az erdőkkel államtitkári szinten foglalkozzon, a jelenlegi kormány működési ideje alatt azonban már két ciklus óta így van. Hozzátette, hogy “mi nemcsak beszélünk arról, hogy mit kellene tenni az erdők, erdőgazdaságok, az erdészetek, a természetvédelem érdekében, hanem aktívan cselekszünk, és a létrehozott szakmai szervezetek útján gondoskodunk a magyar erdők fenntartásáról, bővítéséről”.
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás óta
Épületeink energiahasználata a technológiai szemléletváltáson múlik
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Nem fogod elhinni, milyen felszereltségű kukásautók járnak már a Tisza-tónál
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Elektromos járművek és szigorú szabályok: így lett Hollandia uniós zöldpélda
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Egyre több bolt csatlakozik: új lendületet kap a visszaváltás vidéken is
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Csehországban építi első elektromosautó-üzemét Európában a Toyota