Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Skandinávia legzöldebb zenei fesztiválján csak húsmentes ételek vannak

Létrehozva:

|

Az évente megrendezett NorthSide-on a hangsúly nem csak a zenén van, a zöld szempontok is igen fontosak.

A nyári fesztiválszezon idején, koncerteket hallgatva talán bele sem gondolunk, hogy egy ilyen rendezvénnyel mennyi hulladék keletkezik, illetve mekkora mennyiségű szén-dioxidot bocsátanak ki. A vendégek akarva-akaratlan szemetelnek, a szelektív gyűjtés ritkán megoldott, az elfogyasztott termékek előállítása, illetve az infrastruktúra fenntartása, például a világítás pedig mind emisszióval jár. Akadnak ugyanakkor olyan fesztiválok, amelyek igyekeznek mérsékelni ökológiai lábnyomukat, visszaváltható műanyag poharakkal például Magyarországon is egyre több helyen találkozhatunk. A NorthSide-ot 2010 óta minden évben megtartják Dániában – az elmúlt években Aarhusban –, a háromnapos zenei fesztiválra az utóbbi években minden nap több tízezer vendég látogatott ki. A rendezvény különlegessége a sztárok és a feltörekvő tehetségek mellett a zöld fókusz: a fenntarthatóság, az innováció és a fogyasztók bevonása, tudatosságának növelése, írta az alternativenergia.hu.

Borsóból készült “hús”

A rendezvény célja, hogy a legfenntarthatóbb és a leginkább környezettudatos fesztivál legyen. A koncertek mellett a résztvevők előadásokat is látogathatnak, de a szervezők egyéb intézkedésekkel, például a NorthSide-on kapható termékek szabályozásával is igyekeznek csökkenteni az ökológiai lábnyomot. A fesztivál az elmúlt években egyebek mellett visszaváltható poharakat, 100 százalékig organikus ételeket és italokat, illetve palackozott vízre vonatkozó tilalmat vezetett be. A NorthSide-on kapható egyéb termékek is közel 100 százalékig organikusak. 2017-ben az eladott műanyagpoharak 91 százalékát sikerült visszagyűjteni, az összes hulladék 78 százalékát, mintegy 210 tonnát pedig 16 kategóriába válogatva hasznosítottak újra.

2022-ben a rendezvény újabb fontos lépést tett a fenntarthatóság felé. A NorthSide-ot idén június 2-4-én tartották meg, a fellépők között szerepelt többek között Nick Cave and the Bad Seeds, Mø és Lewis Capaldi. 2022-ben a NorthSide lett az első olyan nagy fesztivál, amely teljes egészében zöld energiával működött, és az egyik első Európában, amely a vendégeknek és a stábtagoknak egyaránt csak növényi alapú ételeket kínált.

Advertisement

 

 

Advertisement

 

Borítókép: Northside.dk

Advertisement

Képek: alternativenergia.hu

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák