Zöldinfó
Skandinávia legzöldebb zenei fesztiválján csak húsmentes ételek vannak
Az évente megrendezett NorthSide-on a hangsúly nem csak a zenén van, a zöld szempontok is igen fontosak.
A nyári fesztiválszezon idején, koncerteket hallgatva talán bele sem gondolunk, hogy egy ilyen rendezvénnyel mennyi hulladék keletkezik, illetve mekkora mennyiségű szén-dioxidot bocsátanak ki. A vendégek akarva-akaratlan szemetelnek, a szelektív gyűjtés ritkán megoldott, az elfogyasztott termékek előállítása, illetve az infrastruktúra fenntartása, például a világítás pedig mind emisszióval jár. Akadnak ugyanakkor olyan fesztiválok, amelyek igyekeznek mérsékelni ökológiai lábnyomukat, visszaváltható műanyag poharakkal például Magyarországon is egyre több helyen találkozhatunk. A NorthSide-ot 2010 óta minden évben megtartják Dániában – az elmúlt években Aarhusban –, a háromnapos zenei fesztiválra az utóbbi években minden nap több tízezer vendég látogatott ki. A rendezvény különlegessége a sztárok és a feltörekvő tehetségek mellett a zöld fókusz: a fenntarthatóság, az innováció és a fogyasztók bevonása, tudatosságának növelése, írta az alternativenergia.hu.

Borsóból készült “hús”
A rendezvény célja, hogy a legfenntarthatóbb és a leginkább környezettudatos fesztivál legyen. A koncertek mellett a résztvevők előadásokat is látogathatnak, de a szervezők egyéb intézkedésekkel, például a NorthSide-on kapható termékek szabályozásával is igyekeznek csökkenteni az ökológiai lábnyomot. A fesztivál az elmúlt években egyebek mellett visszaváltható poharakat, 100 százalékig organikus ételeket és italokat, illetve palackozott vízre vonatkozó tilalmat vezetett be. A NorthSide-on kapható egyéb termékek is közel 100 százalékig organikusak. 2017-ben az eladott műanyagpoharak 91 százalékát sikerült visszagyűjteni, az összes hulladék 78 százalékát, mintegy 210 tonnát pedig 16 kategóriába válogatva hasznosítottak újra.
2022-ben a rendezvény újabb fontos lépést tett a fenntarthatóság felé. A NorthSide-ot idén június 2-4-én tartották meg, a fellépők között szerepelt többek között Nick Cave and the Bad Seeds, Mø és Lewis Capaldi. 2022-ben a NorthSide lett az első olyan nagy fesztivál, amely teljes egészében zöld energiával működött, és az egyik első Európában, amely a vendégeknek és a stábtagoknak egyaránt csak növényi alapú ételeket kínált.
Borítókép: Northside.dk
Képek: alternativenergia.hu
Zöldinfó
Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban
Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.
Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.
Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.
Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.
Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaRekordmeleg nyarak jöhetnek: így tehetik ellenállóbbá épületeiket a vállalkozások

