Zöldinfó

Skandinávia legzöldebb zenei fesztiválján csak húsmentes ételek vannak

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-06-06

Szerző:

Hell

Az évente megrendezett NorthSide-on a hangsúly nem csak a zenén van, a zöld szempontok is igen fontosak.

A nyári fesztiválszezon idején, koncerteket hallgatva talán bele sem gondolunk, hogy egy ilyen rendezvénnyel mennyi hulladék keletkezik, illetve mekkora mennyiségű szén-dioxidot bocsátanak ki. A vendégek akarva-akaratlan szemetelnek, a szelektív gyűjtés ritkán megoldott, az elfogyasztott termékek előállítása, illetve az infrastruktúra fenntartása, például a világítás pedig mind emisszióval jár. Akadnak ugyanakkor olyan fesztiválok, amelyek igyekeznek mérsékelni ökológiai lábnyomukat, visszaváltható műanyag poharakkal például Magyarországon is egyre több helyen találkozhatunk. A NorthSide-ot 2010 óta minden évben megtartják Dániában – az elmúlt években Aarhusban –, a háromnapos zenei fesztiválra az utóbbi években minden nap több tízezer vendég látogatott ki. A rendezvény különlegessége a sztárok és a feltörekvő tehetségek mellett a zöld fókusz: a fenntarthatóság, az innováció és a fogyasztók bevonása, tudatosságának növelése, írta az alternativenergia.hu.

Borsóból készült “hús”

A rendezvény célja, hogy a legfenntarthatóbb és a leginkább környezettudatos fesztivál legyen. A koncertek mellett a résztvevők előadásokat is látogathatnak, de a szervezők egyéb intézkedésekkel, például a NorthSide-on kapható termékek szabályozásával is igyekeznek csökkenteni az ökológiai lábnyomot. A fesztivál az elmúlt években egyebek mellett visszaváltható poharakat, 100 százalékig organikus ételeket és italokat, illetve palackozott vízre vonatkozó tilalmat vezetett be. A NorthSide-on kapható egyéb termékek is közel 100 százalékig organikusak. 2017-ben az eladott műanyagpoharak 91 százalékát sikerült visszagyűjteni, az összes hulladék 78 százalékát, mintegy 210 tonnát pedig 16 kategóriába válogatva hasznosítottak újra.

2022-ben a rendezvény újabb fontos lépést tett a fenntarthatóság felé. A NorthSide-ot idén június 2-4-én tartották meg, a fellépők között szerepelt többek között Nick Cave and the Bad Seeds, Mø és Lewis Capaldi. 2022-ben a NorthSide lett az első olyan nagy fesztivál, amely teljes egészében zöld energiával működött, és az egyik első Európában, amely a vendégeknek és a stábtagoknak egyaránt csak növényi alapú ételeket kínált.

Borítókép: Northside.dk

Képek: alternativenergia.hu

Kapcsolódó tartalom:dánia fenntarthatóság fesztivál northside zöld élet

Zöldinfó

A mai gyerekek már egy teljesen más éghajlatba születnek bele

Az egymást követő generációk egyre több extrém meleg nappal találkoznak.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: a 2013-2025 között született Alfa-generáció születési időszakában közel annyi forró nap fordult elő, mint a megelőző X, Y és Z generáció születési időszakában együttvéve – írja az alternativenergia.hu. A bejegyzésben rögzítették: forró napnak az a nap számít, amikor a napi maximum-hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 35 Celsius-fokot. Ezeknek a forró napoknak az előfordulása az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá vált. Mint írták, a különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg. Az X-generáció (1965-1980 között születettek) születési időszakában mindössze 3, az Y-generációnál (1981-1996 között születettek) 27, a Z-generációnál (1997-2012 között születettek) 56, az Alfa-generációnál (2013-2025 között születettek) pedig már 92 olyan nap fordult elő, amikor a napi maximum-hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 35 Celsius-fokot. Ez jól mutatja, hogy a mai gyerekek már egy más jellegű éghajlatba születnek bele – jegyezték meg.

Közölték azt is: az Alfa-generáció születési időszakában közel annyi (92) forró nap fordult elő, mint az X, Y és Z generáció születési időszakában együttvéve (86). Vagyis minden újabb generáció egyre több extrém meleg nappal találkozott már élete első éveiben, ezért fordulhat elő, hogy ugyanarról a “nyárról” egészen más emlékeink vannak – írták. A bejegyzésben Budapest belterületének 1901 és 2025 közötti adatsorán bemutatták azt is, hogyan változott a hőségterhelés az elmúlt több mint száz évben. Rögzítették: hőhullámnak az számít, amikor legalább három napig a napi középhőmérséklet elérte vagy meghaladta a 25 Celsius-fokot. Az elemzés szerint a korábbi évtizedekben ritkábban fordultak elő erősebb hőhullámos időszakok, az utóbbi években azonban ezek egyre gyakoribbak és egyre erősebbek.

Bemutatták azt is, hogy május 15. és szeptember 15. között mely napokon jelentkezett hőség. Ezek az adatok azt mutatják, hogy nemcsak több lett a hőségnap, de ezek egyre gyakrabban rendeződnek hosszabb, összefüggő időszakokba. Ez azért fontos, mert a tartós hőség nagyobb terhelést jelenthet a szervezet számára, különösen városi környezetben – írták. Kiemelték: a hosszú adatsorok alapján jól látszik, hogy Budapesten a hőhullámok nemcsak gyakoribbá, hanem tartósabbá és intenzívebbé is váltak az elmúlt évtizedekben.

Felhívták a figyelmet arra: a hőhullámos időszakoknál nemcsak az számít, mennyire meleg van, hanem az is, hogy a hőség mennyi ideig tart. A klímacsíkok és a hőségnapokat bemutató ábrák pedig azt mutatják, hogy az elmúlt években nemcsak több lett a kiugróan magas hőmérsékletű nap, hanem gyakoribbá váltak a tartós, nagy hőterheléssel járó időszakok is. Budapest belterületén 1991 óta több hosszú hőhullám is előfordult: a leghosszabb, 30 napig tartó kánikula 2018-ban alakult ki, míg a 2024-es hőhullám volt a legintenzívebb. Az idei első hőségperiódus június 29-én tetőzött, amikor Budapest belterületén a napi középhőmérséklet elérte a 34 Celsius-fokot – írták.

Tovább olvasom