Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Speciális egység fogja védeni a méheket

Létrehozva:

|

Speciális különítményt hozott létre a Fehér Ház az észak-amerikai háziméh-populációk hanyatlásának megfékezésére. A méhek és más, a beporzást végző rovarok pusztulása több mint húsz éve drasztikus méreteket ölt világszerte.

Az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) és a mezőgazdasági minisztérium vezényletével megvalósuló projekt keretében nyolcmillió dollárt fordítanak új háziméh-élőhelyek kialakítására. Az amerikai háziméh-populációk mérete 23 százalékkal csökkent az elmúlt télen a genetikai sokszínűség csökkenése, a rovarirtó szerek és egyéb tényezők miatt.

Az amerikaiak által fogyasztott élelmiszerek – többek közt az alma, a répa és az avokádó – negyede a méhek általi beporzásnak köszönhető. A Fehér Ház szerint a háziméhek több mint 15 milliárd dollár értékű gyümölcs és virág beporzását végezik el az Egyesült Államokban.

Az amerikai méhpopulációk hanyatlásának okai közé tartozik a természetes takarmányok lecsökkenése, a nem megfelelő étrend, a parazitafertőzések és a betegségek is. Növekszik a kaptárak elnéptelenedésével járó tünetegyüttes, az úgynevezett kaptárelhagyás (Colony Collapse Disorder, CCD) előfordulásának gyakorisága is, amikor az egy kaptárban élő méhek száma gyorsan, váratlanul és katasztrofális mértékben lecsökken. Egyéb észak-amerikai beporzók, köztük a pompás királylepke (Danaus plexippus) állományai is hanyatlást mutatnak.

Advertisement

Néhány környezetvédelmi csoport kritizálta az amerikai elnököt, hogy nem tesz közvetlenebb lépéseket a probléma kezelésére, többek közt a méhpusztulással összefüggésbe hozható, neonikotinoid alapú növényvédő szerek használatának visszaszorítására – adta hírül a BBC News.

A méhpopulációk hanyatlásának megfékezését célzó terv múlt heti bejelentésekor Barack Obama elnök egy olyan speciális egység felállítására szólította fel az amerikai Környezetvédelmi Ügynökséget (EPA) és a mezőgazdasági minisztériumot, amelynek hat hónapon belül kell kidolgoznia egy stratégiát a méhek és egyéb beporzók védelme érdekében.

Advertisement

A terv ismertetésével egy időben jelentették be, hogy öt államban – Michigan, Minnesota, Észak- és Dél-Dakota, valamint Wisconsin területén – támogatást kapnak azok a farmerek, akik új élőhelyeket alakítanak ki a háziméh-populációk számára.

forrás: piacesprofit.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák