Zöldinfó

Speciális egység fogja védeni a méheket

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-06-24

Szerző:

Hell

Speciális különítményt hozott létre a Fehér Ház az észak-amerikai háziméh-populációk hanyatlásának megfékezésére. A méhek és más, a beporzást végző rovarok pusztulása több mint húsz éve drasztikus méreteket ölt világszerte.

Az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) és a mezőgazdasági minisztérium vezényletével megvalósuló projekt keretében nyolcmillió dollárt fordítanak új háziméh-élőhelyek kialakítására. Az amerikai háziméh-populációk mérete 23 százalékkal csökkent az elmúlt télen a genetikai sokszínűség csökkenése, a rovarirtó szerek és egyéb tényezők miatt.

Az amerikaiak által fogyasztott élelmiszerek – többek közt az alma, a répa és az avokádó – negyede a méhek általi beporzásnak köszönhető. A Fehér Ház szerint a háziméhek több mint 15 milliárd dollár értékű gyümölcs és virág beporzását végezik el az Egyesült Államokban.

Az amerikai méhpopulációk hanyatlásának okai közé tartozik a természetes takarmányok lecsökkenése, a nem megfelelő étrend, a parazitafertőzések és a betegségek is. Növekszik a kaptárak elnéptelenedésével járó tünetegyüttes, az úgynevezett kaptárelhagyás (Colony Collapse Disorder, CCD) előfordulásának gyakorisága is, amikor az egy kaptárban élő méhek száma gyorsan, váratlanul és katasztrofális mértékben lecsökken. Egyéb észak-amerikai beporzók, köztük a pompás királylepke (Danaus plexippus) állományai is hanyatlást mutatnak.

Néhány környezetvédelmi csoport kritizálta az amerikai elnököt, hogy nem tesz közvetlenebb lépéseket a probléma kezelésére, többek közt a méhpusztulással összefüggésbe hozható, neonikotinoid alapú növényvédő szerek használatának visszaszorítására – adta hírül a BBC News.

A méhpopulációk hanyatlásának megfékezését célzó terv múlt heti bejelentésekor Barack Obama elnök egy olyan speciális egység felállítására szólította fel az amerikai Környezetvédelmi Ügynökséget (EPA) és a mezőgazdasági minisztériumot, amelynek hat hónapon belül kell kidolgoznia egy stratégiát a méhek és egyéb beporzók védelme érdekében.

A terv ismertetésével egy időben jelentették be, hogy öt államban – Michigan, Minnesota, Észak- és Dél-Dakota, valamint Wisconsin területén – támogatást kapnak azok a farmerek, akik új élőhelyeket alakítanak ki a háziméh-populációk számára.

forrás: piacesprofit.hu

Kapcsolódó tartalom:környezetvédelem méhek méhészet

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-17

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Tovább olvasom