Zöldinfó
Súlyos a helyzet az aszály miatt Délkelet-Angliában
Súlyos a helyzet az aszály miatt Délkelet-Angliában, a megszokottnál melegebb idő és a szárazság miatt jelentősen csökkenő vízhozam környezetvédő szervezetek szerint a folyók élővilágát is komolyan befolyásolhatja – írta a BBC hírportálja.
Christine Colvin, a Rivers Trust környezetvédelmi szervezet munkatársa elmondta, hogy a hampshire-i Anton folyó vízszintje a megszokottnál jóval alacsonyabb, néhány kisebb patak pedig kezd kiszáradni. Jamie Marsh, a Hampshire and Isle of Wight Wildlife Trust természetvédelmi terület vezetője is súlyos helyzetre figyelmeztet. Mint mondta, a winchesteri Itchen folyó melletti természetvédelmi területen egy tó teljesen kiszáradt, a folyó alacsony vízhozama pedig hatással van a halak, rovarok és gerinctelen állatok táplálékforrásaira. Mindez pedig befolyásolja a tápláléklánc magasabb szintjein élő állatok, például a vízipoloskák és a vidrák életét is.
Véleménye szerint a brit társadalom ezen a helyzeten azzal segíthet, ha az emberek megpróbálnák csökkenteni a fogyasztásukat. Hozzáteszi azt is, hogy az emberi beavatkozás következményeként sok folyó ma már inkább csatornaként viselkedik, mintsem valódi folyóként. Dél- és Kelet-Anglia alatt fehér mészkőréteg húzódik, ugyanolyan, mint amilyen a doveri fehér sziklákat alkotja, az ottani patakok és folyók pedig az alapkőzet forrásaiból erednek. A mészkőréteg nagy mennyiségű vizet képes tárolni, a lakosság napi több millió liternyi vízigényt innen fedezik.
A Southern Water helyi vízszolgáltató, amely az Anglia kertjének is nevezett Kent, Sussex, Hampshire és a Wight-sziget vízellátásáért felel, közölte, hogy augusztus 12-től locsolási tilalmat vezetnek be a Test és az Itchen folyó élőhelyeinek védelme érdekében. A szolgáltató adatai szerint a folyók vízhozama júliusban mintegy 25 százalékkal volt alacsonyabb, mint a megszokott érték, az előrejelzések szerint pedig a nyár hátralévő részében is várhatóan kivételesen alacsony vízállás várható Közép- és Dél-Angliában – írja a BBC. A Rivers Trust a vízhasználat teljes újragondolására szólított fel, mivel az előrejelzések azt mutatják, hogy a nyarak várhatóan az eddig megszokottnál szárazabbak, forróbbak lesznek a térségben.
Zöldinfó
Egy csaknem kétszáz éves platánt választottak a tudomány jelképének
Egy 203 éves platán lett a Tudomány Fája a Margitszigeten.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az ősplatán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli. A budapesti Margitszigeten, a Szabadtéri Színpad és az MTA egykori elnöke, a zeneszerző és zenetudós Kodály Zoltán szobrához közeli fát az Akadémia 2025 őszén meghirdetett Tudománybarát Település Mozgalmának keretében jelölték meg – írja az alternativenergia.hu. A mozgalomhoz csatlakozó településeken immár hagyománnyá vált, hogy csatlakozásuk emlékére fát ültetnek. Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös döntése értelmében a fővárosban nem egy facsemetét ültettek, hanem a Margitsziget egy impozáns ősplatánját jelölték ki, hogy szimbolizálja a város és az MTA együttműködését.
Az ünnepi eseményen Freund Tamás, az MTA közelmúltban leköszönt elnöke a mostantól „a Tudomány Fája” címet viselő ősplatánt olyan emlékjelnek nevezte, amely a múlt, a korábbi generációk eredményei mellett a jövőt is szimbolizálja. A reményt, hogy a tehetséges fiataloknak és a szabad gondolatoknak semmi sem szab határt. Az ennek eredményeképp létrejövő új közös tudás pedig minél több emberé lehet majd.
Pósfai Mihály, az Akadémia június 1-jén hivatalba lépett elnöke pedig arról beszélt, hogy az MTA-nak meg kell őriznie azt, ami kétszáz év alatt értékké vált: a tudomány szabadságát, a hitelességet, a teljesítmény tiszteletét, a magyar nyelv és kultúra szolgálatát. De közben meg is kell újulnia. Figyelnie kell azokra a kutatói nemzedékekre, amelyek ma más eszközökkel más nemzetközi térben dolgoznak, mint elődeik. Be kell vonnia a fiatalokat, a pályájuk elején és közepén járó kutatókat, és nyitottnak kell lennie azokra a kérdésekre, amelyeket a 21. század tesz fel a tudománynak.
Karácsony Gergely főpolgármester szerint a sokat megélt fa a távlatokat is jelképezi. A tudományban és a politikában is szükség van ezekre, mint ahogyan a tudomány és a politika együttműködésére is.
A fa előtt elhelyezett táblán az alábbi szöveg olvasható magyarul, illetve angolul:
„A Tudomány Fája
Amikor 1825 körül kis csemeteként gyökerezni és sarjadni kezdett ez a platán, gróf Széchenyi István felajánlása nyomán megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a haza és haladás ügyét szolgálva.
A fácska hatalmas koronájú faóriássá terebélyesedett, az Akadémia pedig a magyarországi tudományos élet legfőbb intézményévé vált. Szellemi központja a tudomány művelőinek, ápolója a magyar nyelvnek. Immár több mint 200 éve arra törekszik, hogy alapítója, gróf Széchenyi István gondolatához híven a „tudományos emberfő mennyiségének” gyarapításával járuljon hozzá a nemzet erejének növeléséhez.
Állította a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata 2026-ban.”
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaKínai elektromos autók hódítanak: már több mint 30 Geely talált gazdára
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÉvek után végre történhet valami a Velencei-tóért