Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kutatás, az ipari együttműködések és a társadalmi szerepvállalás összekapcsolásával alakít ki nyílt innovációs rendszert az SZTE – írja az alternativenergia.hu. A kutatási eredmények társadalmi és gazdasági hasznosítása ma már legalább annyira fontos feladata az egyetemeknek, mint az oktatás vagy a tudományos munka. A Szegedi Tudományegyetem olyan nyílt innovációs ökoszisztémát épít, amelyben a kutatók, hallgatók, ipari partnerek és a régió szereplői egy közös rendszer részeként működnek együtt. Az egyetem innovációs modelljét Prof. Dr. Kónya Zoltán tudományos és innovációs rektorhelyettes, valamint Prof. Dr. Csóka Ildikó stratégiai főigazgató mutatta be az SZTE Virtus Klubban, 2026. június 17-én. – A Szegedi Tudományegyetem megközelítése szerint az egyetem nem önálló, zárt intézményként működik, hanem a társadalom és a gazdaság aktív alakítójaként. A modell középpontjában a „nyílt rendszer” koncepció áll: az oktatás, a kutatás, a gyógyítás és a külső együttműködések nem elkülönülten, hanem egymást erősítve kapcsolódnak össze – fogalmazott Prof. Dr. Kónya Zoltán, 2026. június 17-én a JATE Klubban, az ötödik Virtus Klubban. Az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központja (IKIKK) által életre hívott rendezvénysorozat, célja, hogy közvetlen, kölcsönösen inspiráló légkörben összekapcsolódhassanak az egyetem ipari partnerei, kutatói és hallgatói, teret adva az aktuális technológiai, tudományos és társadalmi kihívások megvitatására. Ezúttal
az „Ipar 5.0” került a fókuszba.

Mi az az innovációs ökoszisztéma?
Az izgalmas kerekasztal-beszélgetést megelőző felvezető előadásában Prof. Dr. Kónya Zoltán tudományos és innovációs rektorhelyettes felvázolta, hogy az intézmény célja, hogy a felhalmozott tudás ne kizárólag publikációkban vagy laboratóriumokban jelenjen meg, hanem olyan megoldásokban is, amelyek valós társadalmi és piaci igényekre adnak választ. Ennek érdekében az SZTE a kutatási eredmények fejlesztését és hasznosítását egy teljes innovációs folyamat részeként kezeli. – Az SZTE innovációs modelljének sikerét az is mutatja, hogy az egyetem képes végigkísérni az ötleteket a laboratóriumi kutatásoktól egészen a piaci bevezetésig. A VIRTUS program, a technológiatranszfer-folyamatok és az ipari együttműködések együttesen biztosítják azt a környezetet, amelyben egy kutatási eredményből akár versenyképes termék vagy szolgáltatás is születhet. Az egyetemen a fejlesztések követésére a Technology Readiness Level (TRL) módszertant alkalmazzuk, amely a kutatási ötlettől a piaci termékig vagy szolgáltatásig követi a projektek fejlődését. A modell lehetőséget teremt arra, hogy a kezdeti tudományos eredmények fokozatosan olyan fejlesztésekké váljanak, amelyek üzleti vagy társadalmi hasznosításra is alkalmasak lehetnek – hallottuk Prof. Dr. Kónya Zoltántól, az IKIKK szakmai vezetőjétől.

Programok az ötlettől a piacra lépésig
Prof. Dr. Csóka Ildikótól, az SZTE stratégiai főigazgatójától, az IKIKK operatív vezetőjétől megtudtuk: ezt a folyamatot támogatja az SZTE VIRTUS programja is, amely a kutatók és hallgatók innovatív ötleteinek fejlesztését segíti. A program az első koncepciók kialakításától a szakmai mentoráláson, üzletfejlesztésen és piaci validáción át akár a konkrét hasznosításig vagy vállalkozásindításig kíséri a különböző projekteket. A cél, hogy a kutatási eredmények minél nagyobb arányban jussanak el a gyakorlati alkalmazásig. Az innovációs ökoszisztéma működése már ma is kézzelfogható eredményeket hoz: az egyetem technológiatranszfer-programjai, ipari kutatási együttműködései és fejlesztési platformjai azt szolgálják, hogy a kutatási eredmények a laboratóriumoktól eljuthassanak a gyakorlati alkalmazásig.

Ipari együttműködések a térségben
Az innovációs ökoszisztéma másik fontos eleme az ipari kapcsolatok erősítése. A régió gazdasági átalakulása, valamint az új ipari beruházások megjelenése jelentősen növeli a korszerű tudás és a magasan képzett szakemberek iránti igényt. Az egyetem ennek megfelelően alakítja képzéseit és együttműködéseit is. – Szeged és a dél-alföldi régió fejlődése szempontjából kulcsfontosságú az a tudásbázis és kutatási infrastruktúra, amely az egyetemen rendelkezésre áll. A korszerű műszerpark, a nemzetközi színvonalú kutatóközpontok és az ipari partnerekkel közösen megvalósuló fejlesztések olyan innovációs környezetet teremtenek, amely hosszú távon is hozzájárulhat a térség versenyképességének növeléséhez és az új technológiák piacra jutásához – mondta Prof. Dr. Csóka Ildikó. A cél nem kizárólag a munkaerőpiaci igények követése, hanem olyan rugalmas tudásátadási modell kialakítása, amelyben a gyakorlati tapasztalat közvetlenül beépülhet a felsőoktatásba. Az SZTE ezért kiemelt figyelmet fordít az ipari együttműködésekre, a duális képzések fejlesztésére és a külső szakemberek bevonására.

Fejlődő kutatási infrastruktúra
Az egyetemi innovációs rendszer működését jelentős kutatási infrastruktúra is támogatja. Az SZTE számos olyan műszerközponttal és platformmal rendelkezik, amelyek a legkorszerűbb kutatási és fejlesztési feladatokat szolgálják. A szuperszámítógépes kapacitások, a Biobank, a krio-elektronmikroszkóp vagy a
speciális laboratóriumi háttér nemcsak az egyetemi kutatásokat segítik, hanem ipari partnerek számára is elérhető, hálózatba kapcsolható szolgáltatásokat nyújthatnak. A Szegedi Tudományegyetem hosszú távú célja olyan tudásközpont működtetése, amelyben a kutatási eredmények, az oktatás és a gazdasági együttműködések egymást erősítve járulnak hozzá a régió és a társadalom fejlődéséhez. Az intézmény innovációs modellje azt a szemléletet képviseli, hogy a tudás önmagában nem végpont, hanem kiindulópont: olyan érték, amely megfelelő kapcsolódási pontokon keresztül képes valódi hatást gyakorolni a mindennapokra.