Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Súlyos a helyzet az aszály miatt Délkelet-Angliában

Súlyos a helyzet az aszály miatt Délkelet-Angliában, a megszokottnál melegebb idő és a szárazság miatt jelentősen csökkenő vízhozam környezetvédő szervezetek szerint a folyók élővilágát is komolyan befolyásolhatja – írta a BBC hírportálja.

Létrehozva:

|

Christine Colvin, a Rivers Trust környezetvédelmi szervezet munkatársa elmondta, hogy a hampshire-i Anton folyó vízszintje a megszokottnál jóval alacsonyabb, néhány kisebb patak pedig kezd kiszáradni. Jamie Marsh, a Hampshire and Isle of Wight Wildlife Trust természetvédelmi terület vezetője is súlyos helyzetre figyelmeztet. Mint mondta, a winchesteri Itchen folyó melletti természetvédelmi területen egy tó teljesen kiszáradt, a folyó alacsony vízhozama pedig hatással van a halak, rovarok és gerinctelen állatok táplálékforrásaira. Mindez pedig befolyásolja a tápláléklánc magasabb szintjein élő állatok, például a vízipoloskák és a vidrák életét is.

Véleménye szerint a brit társadalom ezen a helyzeten azzal segíthet, ha az emberek megpróbálnák csökkenteni a fogyasztásukat. Hozzáteszi azt is, hogy az emberi beavatkozás következményeként sok folyó ma már inkább csatornaként viselkedik, mintsem valódi folyóként. Dél- és Kelet-Anglia alatt fehér mészkőréteg húzódik, ugyanolyan, mint amilyen a doveri fehér sziklákat alkotja, az ottani patakok és folyók pedig az alapkőzet forrásaiból erednek. A mészkőréteg nagy mennyiségű vizet képes tárolni, a lakosság napi több millió liternyi vízigényt innen fedezik.

A Southern Water helyi vízszolgáltató, amely az Anglia kertjének is nevezett Kent, Sussex, Hampshire és a Wight-sziget vízellátásáért felel, közölte, hogy augusztus 12-től locsolási tilalmat vezetnek be a Test és az Itchen folyó élőhelyeinek védelme érdekében. A szolgáltató adatai szerint a folyók vízhozama júliusban mintegy 25 százalékkal volt alacsonyabb, mint a megszokott érték, az előrejelzések szerint pedig a nyár hátralévő részében is várhatóan kivételesen alacsony vízállás várható Közép- és Dél-Angliában – írja a BBC. A Rivers Trust a vízhasználat teljes újragondolására szólított fel, mivel az előrejelzések azt mutatják, hogy a nyarak várhatóan az eddig megszokottnál szárazabbak, forróbbak lesznek a térségben.

Advertisement

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák