Zöldinfó
Súlyos a helyzet az aszály miatt Délkelet-Angliában
Súlyos a helyzet az aszály miatt Délkelet-Angliában, a megszokottnál melegebb idő és a szárazság miatt jelentősen csökkenő vízhozam környezetvédő szervezetek szerint a folyók élővilágát is komolyan befolyásolhatja – írta a BBC hírportálja.
Christine Colvin, a Rivers Trust környezetvédelmi szervezet munkatársa elmondta, hogy a hampshire-i Anton folyó vízszintje a megszokottnál jóval alacsonyabb, néhány kisebb patak pedig kezd kiszáradni. Jamie Marsh, a Hampshire and Isle of Wight Wildlife Trust természetvédelmi terület vezetője is súlyos helyzetre figyelmeztet. Mint mondta, a winchesteri Itchen folyó melletti természetvédelmi területen egy tó teljesen kiszáradt, a folyó alacsony vízhozama pedig hatással van a halak, rovarok és gerinctelen állatok táplálékforrásaira. Mindez pedig befolyásolja a tápláléklánc magasabb szintjein élő állatok, például a vízipoloskák és a vidrák életét is.
Véleménye szerint a brit társadalom ezen a helyzeten azzal segíthet, ha az emberek megpróbálnák csökkenteni a fogyasztásukat. Hozzáteszi azt is, hogy az emberi beavatkozás következményeként sok folyó ma már inkább csatornaként viselkedik, mintsem valódi folyóként. Dél- és Kelet-Anglia alatt fehér mészkőréteg húzódik, ugyanolyan, mint amilyen a doveri fehér sziklákat alkotja, az ottani patakok és folyók pedig az alapkőzet forrásaiból erednek. A mészkőréteg nagy mennyiségű vizet képes tárolni, a lakosság napi több millió liternyi vízigényt innen fedezik.
A Southern Water helyi vízszolgáltató, amely az Anglia kertjének is nevezett Kent, Sussex, Hampshire és a Wight-sziget vízellátásáért felel, közölte, hogy augusztus 12-től locsolási tilalmat vezetnek be a Test és az Itchen folyó élőhelyeinek védelme érdekében. A szolgáltató adatai szerint a folyók vízhozama júliusban mintegy 25 százalékkal volt alacsonyabb, mint a megszokott érték, az előrejelzések szerint pedig a nyár hátralévő részében is várhatóan kivételesen alacsony vízállás várható Közép- és Dél-Angliában – írja a BBC. A Rivers Trust a vízhasználat teljes újragondolására szólított fel, mivel az előrejelzések azt mutatják, hogy a nyarak várhatóan az eddig megszokottnál szárazabbak, forróbbak lesznek a térségben.
Zöldinfó
A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek
Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.
A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.
A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöld Energia9 óra telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
