Zöldinfó
Szakértő: az árkorrekció ellenére a földgázárak továbbra is nagyon magasak
Az elmúlt egy-másfél hónapban volt egy árkorrekció a földgázpiacon, de az árszintek továbbra is nagyon magasak – jelentette ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Hortay Olivér rámutatott, hogy az elmúlt napokban is 120 eurót kellett fizetni egy megawattóra földgázért az irányadó holland gáztőzsdén, miközben két évvel ezelőtt 15 euró volt az ár, sőt a koronavírus-járvány előtt 10 euró alatt is elérhető volt a földgáz. Úgy vélte, a magas árakon túl még nagyobb kihívás a vállalatok szempontjából az árak változékonysága: az európai energiapiac teljesen kiszolgáltatottá vált a kereskedőknek és az időjárásnak, ezért nem lehet tervezni, nem tudható, hogy a következő hónapokban nő vagy csökken a földgázár, mert az külső tényezők függvénye. A szakértő szerint mindez nem kedvez az új beruházásoknak, az energiaigényes ágazatokban pedig a tevékenységek korlátozását, a termelés leállítását hozza, esetleg a termelés átvitelét más országokba. Az egyik vezető nemzetközi tanácsadó cég elemzése alapján néhány év múlva az EU nettó exportőrből nettó importőrré válhat a személygépjárművek esetén, vagyis jelentősen csökkenne az unió nemzetközi súlya ezen a téren is, miközben az iparág nemcsak gazdaggá tette Nyugat-Európát, de az egyik legnagyobb foglalkoztató is, ami súlyos dolgokat vetíthet előre – jegyezte meg.
A közös uniós gázbeszerzéssel kapcsolatban Hortay Olivér elmondta: rövidtávon nem várható a földgázárak mérséklődése, mert az energiahiány okozza a folyamatos áremelkedést, ezt a hiányt pedig a közös beszerzés sem fogja enyhíteni. Ugyanakkor közép- és hosszútávon lehet valamekkora hatása az árakra, amennyiben jól működik.
mti
Zöldinfó
Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig
Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.
Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.
Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől
