Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Szakértő: az árkorrekció ellenére a földgázárak továbbra is nagyon magasak

Az elmúlt egy-másfél hónapban volt egy árkorrekció a földgázpiacon, de az árszintek továbbra is nagyon magasak – jelentette ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Létrehozva:

|

Hortay Olivér rámutatott, hogy az elmúlt napokban is 120 eurót kellett fizetni egy megawattóra földgázért az irányadó holland gáztőzsdén, miközben két évvel ezelőtt 15 euró volt az ár, sőt a koronavírus-járvány előtt 10 euró alatt is elérhető volt a földgáz. Úgy vélte, a magas árakon túl még nagyobb kihívás a vállalatok szempontjából az árak változékonysága: az európai energiapiac teljesen kiszolgáltatottá vált a kereskedőknek és az időjárásnak, ezért nem lehet tervezni, nem tudható, hogy a következő hónapokban nő vagy csökken a földgázár, mert az külső tényezők függvénye. A szakértő szerint mindez nem kedvez az új beruházásoknak, az energiaigényes ágazatokban pedig a tevékenységek korlátozását, a termelés leállítását hozza, esetleg a termelés átvitelét más országokba. Az egyik vezető nemzetközi tanácsadó cég elemzése alapján néhány év múlva az EU nettó exportőrből nettó importőrré válhat a személygépjárművek esetén, vagyis jelentősen csökkenne az unió nemzetközi súlya ezen a téren is, miközben az iparág nemcsak gazdaggá tette Nyugat-Európát, de az egyik legnagyobb foglalkoztató is, ami súlyos dolgokat vetíthet előre – jegyezte meg.

A közös uniós gázbeszerzéssel kapcsolatban Hortay Olivér elmondta: rövidtávon nem várható a földgázárak mérséklődése, mert az energiahiány okozza a folyamatos áremelkedést, ezt a hiányt pedig a közös beszerzés sem fogja enyhíteni. Ugyanakkor közép- és hosszútávon lehet valamekkora hatása az árakra, amennyiben jól működik.

mti

Advertisement

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

Advertisement

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák