Zöldinfó
Szakértő: az árkorrekció ellenére a földgázárak továbbra is nagyon magasak
Az elmúlt egy-másfél hónapban volt egy árkorrekció a földgázpiacon, de az árszintek továbbra is nagyon magasak – jelentette ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Hortay Olivér rámutatott, hogy az elmúlt napokban is 120 eurót kellett fizetni egy megawattóra földgázért az irányadó holland gáztőzsdén, miközben két évvel ezelőtt 15 euró volt az ár, sőt a koronavírus-járvány előtt 10 euró alatt is elérhető volt a földgáz. Úgy vélte, a magas árakon túl még nagyobb kihívás a vállalatok szempontjából az árak változékonysága: az európai energiapiac teljesen kiszolgáltatottá vált a kereskedőknek és az időjárásnak, ezért nem lehet tervezni, nem tudható, hogy a következő hónapokban nő vagy csökken a földgázár, mert az külső tényezők függvénye. A szakértő szerint mindez nem kedvez az új beruházásoknak, az energiaigényes ágazatokban pedig a tevékenységek korlátozását, a termelés leállítását hozza, esetleg a termelés átvitelét más országokba. Az egyik vezető nemzetközi tanácsadó cég elemzése alapján néhány év múlva az EU nettó exportőrből nettó importőrré válhat a személygépjárművek esetén, vagyis jelentősen csökkenne az unió nemzetközi súlya ezen a téren is, miközben az iparág nemcsak gazdaggá tette Nyugat-Európát, de az egyik legnagyobb foglalkoztató is, ami súlyos dolgokat vetíthet előre – jegyezte meg.
A közös uniós gázbeszerzéssel kapcsolatban Hortay Olivér elmondta: rövidtávon nem várható a földgázárak mérséklődése, mert az energiahiány okozza a folyamatos áremelkedést, ezt a hiányt pedig a közös beszerzés sem fogja enyhíteni. Ugyanakkor közép- és hosszútávon lehet valamekkora hatása az árakra, amennyiben jól működik.
mti
Zöldinfó
Budapest zöldterületeit a kánikulában is öntözni kell – a Főkert indokolta a korlátozást
A fővárosban elsősorban energia- és nem víztakarékossági okokból vezettek be öntözési korlátozást.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Főkert elsősorban energiatakarékossági okokból vezetett be locsolási korlátozást, annak ellenére, hogy erre a fővárosban rendelkezésre álló vízkészlet miatt nem volt szükség, illetve kötelezettségük sem volna rá – jelentette ki a BKM Főkert Kertészeti Divízió igazgatója Budapesten. Dezsényi Péter emlékeztetett arra hogy a Vidék-és Településfejlesztési Minisztérium július 31-én elsőfokú vízkorlátozást jelentett be, amit úgy értelmeztek, hogy le kell állítani a város zöldterületei, illetve a kertek locsolását – írja az alternativenergia.hu. Ám később kiderült, hogy ilyet csak önkormányzat rendelhet el a lakosságot érintős súlyos vízhiány esetén. Annak érdekében viszont, hogy spóroljanak az elektromos energiával, leállították a szökőkutakat, a Gellért-hegyi vízesést, illetve a város zöld menedékei, 35 kiemelt zöldterület kap magasabb szintű vízellátást, azok a közparkok, ahol van automata locsolórendszer. Ilyen például a Margitsziget, a Városliget, vagy a Múzeumkert. Az igazgató hangsúlyozta: a minisztérium egy 1995-ös, mára elavult jogszabály miatt rendelte el a vízkorlátozást, amelyet utóbb visszavont. A jogszabály annál is inkább idejétmúlt, mert 20 évvel ezelőtt, elsősorban esztétikai funkciója volt a közparkoknak, míg mára közegészségügyi tényezőkké váltak.
Ebben a helyzetben nem megengedhető – folytatta -, hogy 40 fokos hőségben leállítsák a zöldterületek öntözését. Annál is inkább, mert a fővárosi parkok összértéke 400 milliárd forint. Ami pedig még ennél is fontosabb, hogy évtizedekbe kerülne a növények pótlásuk pusztulásuk esetén. Példaként említette, hogy ha 3-4 hétig nem öntöznék a fiatal fákat, ötödük elpusztulna. Miközben egy fa telepítésének és gondozásának költsége öt év alatt egymillió forint. Eközben a főváros közterületén lévő egymillió fa 30-40 százalékát le kell cserélni 10-15 éven belül elöregedés miatt. Ugyanis balesetveszélyessé válnak, illetve az öntözés szükséges az élő környezet, a madarak és a rovarok miatt is – mondta az igazgató.
Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze hangsúlyozta, hogy a fővárosban akkor is biztosított volna a vízellátás az 1,7 millió lakos számára, ha egyetlen csepp víz sem volna a Dunában, hiszen a Duna alatt van egy “párhuzamos Duna” egy kavicspad, amelynek rétegei elegendő vizet biztosíthatnak a főváros számára. Vagyis az öntözés teljes korlátozása öngyilkosság volna – fogalmazott. Ugyanakkor azt ajánlja a fővárosi kerttulajdonosoknak, hogy hajnalban és kora reggel locsoljanak, mert a napelemkapacitások ezt követően pótolni tudják a tározók visszatöltéséhez szükséges elektromos energiát, és nem keletkezik zavar az áramellátásban. Továbbá a jelenlegi válságból az is levonható tanulságként, hogy átdolgozásra szorul az 1995-ben elfogadott jogszabály. Az is elhangzott, hogy 1973 óta nem került sor új zöldterületek kialakítására a fővárosban; ezért is jelentős, hogy Rákosrendezőn a tervek szerint 35 hektáros új közpark valósul meg.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
