Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Szakértő: az árkorrekció ellenére a földgázárak továbbra is nagyon magasak

Az elmúlt egy-másfél hónapban volt egy árkorrekció a földgázpiacon, de az árszintek továbbra is nagyon magasak – jelentette ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Létrehozva:

|

Hortay Olivér rámutatott, hogy az elmúlt napokban is 120 eurót kellett fizetni egy megawattóra földgázért az irányadó holland gáztőzsdén, miközben két évvel ezelőtt 15 euró volt az ár, sőt a koronavírus-járvány előtt 10 euró alatt is elérhető volt a földgáz. Úgy vélte, a magas árakon túl még nagyobb kihívás a vállalatok szempontjából az árak változékonysága: az európai energiapiac teljesen kiszolgáltatottá vált a kereskedőknek és az időjárásnak, ezért nem lehet tervezni, nem tudható, hogy a következő hónapokban nő vagy csökken a földgázár, mert az külső tényezők függvénye. A szakértő szerint mindez nem kedvez az új beruházásoknak, az energiaigényes ágazatokban pedig a tevékenységek korlátozását, a termelés leállítását hozza, esetleg a termelés átvitelét más országokba. Az egyik vezető nemzetközi tanácsadó cég elemzése alapján néhány év múlva az EU nettó exportőrből nettó importőrré válhat a személygépjárművek esetén, vagyis jelentősen csökkenne az unió nemzetközi súlya ezen a téren is, miközben az iparág nemcsak gazdaggá tette Nyugat-Európát, de az egyik legnagyobb foglalkoztató is, ami súlyos dolgokat vetíthet előre – jegyezte meg.

A közös uniós gázbeszerzéssel kapcsolatban Hortay Olivér elmondta: rövidtávon nem várható a földgázárak mérséklődése, mert az energiahiány okozza a folyamatos áremelkedést, ezt a hiányt pedig a közös beszerzés sem fogja enyhíteni. Ugyanakkor közép- és hosszútávon lehet valamekkora hatása az árakra, amennyiben jól működik.

mti

Advertisement

Zöldinfó

Magyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak

Magyarország nem támogatja az Európai Unió új, az épületeket és a közúti közlekedést érintő kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS2) bevezetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Raisz Anikó az uniós tagállamok környezetvédelemért felelős minisztereinek ülését megelőzően újságíróknak nyilatkozva közölte, az ETS2 esetében a magyar álláspont a kezdetektől fogva tiszta és világos: “mi úgy gondoljuk, hogy az ETS2 a magyar állampolgárok, de a többi európai uniós tagállam állampolgárai számára is egy olyan gondot, egy olyan mindennapi, kézzelfogható anyagi terhet jelentene, amit nem engedhetünk meg, különösen nem a mostani időkben”. “Úgy gondoljuk, hogy az ETS2 nem alkalmas eszköz a klímasemlegesség eléréséhez. Az egész rossz, nincs jól megtervezve. Nem fogja meghozni a remélt eredményeket” – fogalmazott az államtitkár, majd hozzátette: ezért “az a minimum”, hogy az épületek és a közúti közlekedés üzemanyag-felhasználásából származó szén-dioxid-kibocsátásra kiterjedő ETS2 rendszer bevezetését az EU 2030-ig elhalasztja – ismertette az alternativenergia.hu.

Raisz Anikó elmondta, hogy a 2005-ben bevezetett, az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a klímaváltozás megfékezését célzó uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS1) reformjára szükség van, de annak figyelembe kell vennie az európai, benne a magyar ipar problémáit, és nem szabad még nagyobb terhet helyeznie a gazdasági szereplőkre. Kijelentette: figyelembe kell venni a magyar ipar, illetőleg az európai ipar versenyképességi problémáit, és szembe kell nézni azzal, hogy az ETS1 mennyiben felelős azokért. Olyan módosításokat érdemes majd a harmadik negyedévben végrehajtani, amelyek valóban segítenek ezeken a problémákon, nem pedig növelik azok kockázatait – mondta. Közölte továbbá, az ipari energiaárak 20 százalékért az ETS rendszer felelős, ami – szavai szerint – olyan kérdés, amivel foglalkozni kell, különösen az energiaigényes ágazatok esetében.

A kibocsátásokat illetően az államtitkár értékelte, hogy az Európai Bizottság is észrevette a szabályi változások szükségességét, azonban kiemelte: Magyarország szerint a tervezett változtatások nem elegendőek. Több módosításra van szükség, különösen a technológiai semlegesség és a rugalmasság tekintetében intenzívebb és alkalmasabb eszközöket kell találni. Az Európában beruházni kívánóknak biztonságot az EU azzal tudna biztosítani, ha olyan szabályrendszert hozna létre, amely hosszú távon működőképes, amit nem kell 4-5 évente módosítani és igazodna a realitásokhoz – hívta fel a figyelmet. A nukleáris energia felhasználásával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva az államtitkár közölte:

Advertisement

Magyarország álláspontja szerint jelen pillanatban nem létezik olyan megoldás, mely nukleáris energia nélkül a tiszta megújuló energiaforrásokból fenn tudná tartani az európai gazdaságot és társadalmat. “Nem létezik jelenleg ilyen megoldás, ezért Magyarország továbbra is úgy látja, hogy a magyar döntés helyes volt: a Paksi Atomerőmű nélkül igen nagy problémákkal szembesülnénk” – tette hozzá nyilatkozatában az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák