Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Alföld élővilágának és tájképének átalakulásáról beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Jakab Gusztáv biológussal Kék bolygó című podcastjának közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon és már a TikTokon is elérhető – írta meg az alternativenergia.hu. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának docense a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökével folytatott beszélgetésben azt mondta, 2022 óta komoly változások figyelhetők meg az Alföldön, a vegetációs időszak mintegy másfél hónappal korábbra tolódott. A telek egyre enyhébbek, a leginkább a mediterráneum teleire emlékeztetnek, ezzel párhuzamosan pedig egy csapadékmentes, hőhullámokkal tetézett hathónapos nyári időszak figyelhető meg, és ilyenkor eddig szokatlan tájképet mutat az Alföld. Minden zöld eltűnik, szavannaszerűvé válik a táj, egy trópusi, szubtrópusi terület száraz évszakára emlékeztet – fogalmazott Jakab Gusztáv, aki több évtizede gyalog járja be a magyar pusztát.

A biológus a változás okaiként a 19. századi folyószabályozást, a szocialista mezőgazdaságot, a klímaváltozást és a helytelen talajművelést jelölte meg. Hozzátette, az, hogy szárazság van az Alföldön, nem rendkívüli dolog, klimatikus változások mindig is jellemezték ezt a területet, de volt “egy átbillenési pont”, és ma már egyértelműen jelentkezik a vízszabályozás és a vízlecsapolások hatása. Jakab Gusztáv szerint probléma az is, hogy a klíma miatt megváltozik a gyep összetétele, “felnyílnak a gyepek”, a magasabb növésű évelő füveket egyre inkább az alacsonyabb, egyéves füvek váltják fel, ami a legeltetésnél okoz problémát. Áder János rámutatott arra, hogy a kulcskérdés a víz: az, hogy van-e elegendő víz, azzal jól gazdálkodunk-e, meg tudjuk-e őrizni a talaj vízvisszatartó képességét. Jelezte: Jakab Gusztáv és munkatársai javaslatot dolgoztak ki arra, miként lehetne ezen a helyzeten változtatni. Jakab Gusztáv ezzel kapcsolatban kiemelte: racionalizálni kellene a tájhasználatot.

“Ami nem megy, nem kell erőltetni” – fogalmazott, utalva arra, hogy az agráriumban nem lenne szabad újra és újra olyan növényeket termeszteni, amelyeket végül nem tudnak betakarítani. A helyszín dönti el, hogy mit lenne szabad ültetni – jelezte. A biológus szerint a legfontosabb, hogy mérsékeljék a felgyorsuló melegedést az Alföldön, a vízvisszatartási javaslatok az ottani mikroklíma javítására szolgálnának. Úgy vélekedett, egy Békés vármegye nagyságú területet kellene – mozaikszerűen – elárasztani vízzel, hogy javuljon a helyzet. Jakab Gusztáv beszélt arról is, hogy fel kellene számolni több mint 40 ezer kilométernyi belvízlevezető csatornahálózatot, ami óriási munka. Áder János hozzátette: elkezdődött az a program, amelyben a gazdák felajánlják árasztásra földterületüket, így van már példa és tapasztalat is. A volt köztársasági elnök azt mondta, a szakemberek tudására és tapasztalatára nagy szükség lesz, és reméli, hogy azok, akiknek döntést kell hozniuk és a finanszírozást kell biztosítaniuk, hasznosítani fogják ezt a tudást és a javaslatokat.